ÚTIKRITIKA.HU / Mallorca

Mallorca neve a latin insula maior (a nagyobb sziget) kifejezésből ered, mivel ez a legnagyobb spanyol sziget.
Mallorca 3640 négyzetkilométer területű (akkora, mint Heves megye), 554 kilométer hosszú a partvonala, legmagasabb pontja az 1432 méter magas Puig Major. 870 ezren lakják a szigetet.
Mallorca a Földközi-tenger nyugati részén található, Barcelonától 248, Valenciától 261, Algirtól 315 kilométerre. A legközelebbi spanyol szárazföldi pont 170 kilométerre van Mallorcától.
Mallorca a Baleári szigetcsoport főszigetei közé tartozik, Menorca, Ibiza és Formentera mellett. Ezek közül Mallorca a legnagyobb és legnépesebb. Fővárosának Palma de Mallorca-nak 410 ezer lakosa van, tehát a sziget lakosságának fele itt él.
A szigeten a katalán és a spanyol (kasztíliai) a hivatalos nyelvek. A katalán 1983 óta egyenlően hivatalos nyelv a spanyol mellett, sőt manapság már első nyelvnek tekintik. A szigeten beszélt katalán dialektust mallorquí-nak nevezik.
Hihetetlen, de az Es Trenc nevű strandot évente több mint félmillióan látogatják, és évente 25 tonna homokot hordanak el minden szándékosság nélkül a papucsuk talpán, a lábujjaik között, vagy a törölközőkön. Minden turistaszezont követően szervezett formában pótolják az elhordott homokot.

Időjárás és éghajlat

Az évi átlaghőmérséklet 18,7 fok. Átlagban 7.9 napos óra van egy nap. Azért esős napokra is kell számítani. Júliusban alig esik, október viszont az év legcsapadékosabb hónapjának számít.

Mallorca időjárása

Történelem

Már az időszámítás előtt vagy ötezer évvel emberek laktak e szigeten. A rómaiak az időszámítás előtti 2. században foglalták el Mallorcát. A szívesebben látott hódítók a turisták 1952-től kezdték idejönni nyaralni.

Manapság

Az idegenforgalomnak köszönhetően Mallorca egész Spanyolország leggazdagabb régiója. Évente kb. 10 millióan jönnek Mallorcára turistaként! Ez brutálisan nagy szám, ha figyelembe vesszük a sziget méretét.

A legtöbben Németországból és Nagy-Britanniából jönnek ide nyaralni, sokan kifejezetten bulizni (sőt tombolni). Németországban szokták Mallorcát a ,,17. szövetségi államuknak" titulálni.

"Németország és Anglia „nyaralógyarmataként” Mallorca erőforrásai és természeti tőkéje a régi konkvisztádorok idejét idéző kizsákmányolás farkaséhségének van újra kitéve. Ennyi turista még felelősségteljes viselkedéssel is komoly hatással lenne a szigetre, de az ott látott vendégek többsége azért komoly kihívásokkal küzd a felelős viselkedést illetően. Kiábrándító látvány a városokban dorbézoló „Drinking Team”, illetve "Sex Teacher" egyenpólóba öltözött csapatok látványa, akik már délelőtt képesek félrészegen vonyítani a strandon. Ezt még egy mosollyal elintéztem és olvastam tovább. (Az már az én hibám, hogy pont Konrad Lorenz: A civilizált ember nyolc halálos bűne c. könyvet olvastam, melynek mintapéldányai körülöttem vedelték az aludobozos sört).

Hamarosan újabb behatás ért, Afrikából bevándorolt fiatalemberek közeledtek nagyokat kurjantgatva, miközben a kezükben lévő nagy stósz papírkötegükből dobálták szét az esti „show” szórólapjait. Azt hittem rosszul látok. Aki aludt, annak „mellporral” jelezték, hogy üzenete érkezett. A pár perc alatt szétdobált, még friss nyomdafestékszagú szórólaptömeg nagy része a következő fuvallattal a tengerben landolt és a hullámok hátán táncolva hirdették tovább az esti buli hírét. Szerencsére ebből a tömegturisztikai purgatóriumból mi még aznap délután egy nyugodt nyaralófaluba, Cala Pí-be távoztunk. (2011)" forrás

Helyiekről

A helyiek a nyugalom szigetének nevezik a lakhelyüket, és valóban, a rengeteg napsütés, a tenger és a táj nem csak a utazót, hanem a helyieket is nyugodttá és boldoggá teszi. Tipikus spanyol életkedvvel állnak a dolgokhoz, bár főleg a vidéki településen érzékelni, hogy nem mindig boldogok a rengeteg turistától. Miközben belőlük élnek, azért megtanulták unni is őket, ez a helyenként csordában randalírozó brit és német fiatalok látványát elnézve nem is nagyon érthetetlen. A sziget hagyományos életmódját viszonylag rövid idő alatt változtatta meg az erőltetetten fejlesztett tömegturizmus és ennek minden negatív hozadéka, így sok helyi érzi úgy, hogy lassan kiszorul a saját szülőhelyéről. Pozitív hatásként szinte mindenki beszél angolul és sokszor németül is, nem vagyunk elveszve, ha nem értünk spanyolul.

A helyiek egyébként a katalán egy helyi változatát használják, amit viszont az átlagos spanyolul tudók kevéssé értenek meg, így hát végül mindenképpen az angol lesz a közös nevező. A helyiek többsége az anyaországhoz hasonlóan mélyen vallásos katolikus, ezért a nyaralóhely jellege ellenére se járkáljunk a strandokon kívül félmeztelenül, fürdőruhában, a templomokat, katedrálisokat pedig természetesen illő öltözékkel tiszteljük meg.

Mallorca szülötte Rafa Nadal, akinek Manacorban, a szülővárosában múzeuma is van már. 1986-ban született.

,, Mallorca bevételeinek tetemes része, mintegy 45 százaléka a turizmusból származik, illetve 150 ezer embernek biztosít állás. A helyiek közül mégis sokan arra panaszkodnak, hogy a turisták miatt nagyon magasak a lakásárak, illetve maga az élet drágább lett a szigeten. Ami nem is alaptalan, hiszen a csúcsszezonban 256 eurót is elkérhetnek egy éjszakáért egy hotelben.(2015)" forrás

Turista etikett

Öltözködés tekintetében - nyaralós szigetről lévén szó - nincsenek túl szigorú megkötések. A mallorcaiak azért maguk között megszólják azokat a külföldi nyaralókat, akik mosdatlanok, ízléstelenül öltözködnek, vagy koszos ruhában járnak közterületen. A helyiek ugyanis adnak a jó öltözködésre, szeretnek sportos eleganciával ruhát viselni.
Azért vannak szigorú szabályok, mint az, hogy pénzbüntetést kaphatnak azok, akik fürdőruhában járkálnak a strandokon kívüli területeken (ez persze nem vonatkozik a hotel belső területeire). Az 2014-ben hozott szabály előzménye, hogy a kávézók, éttermek menedzsmentjei megelégelték, hogy a külföldi nyaralók (főleg a britek) még nedves fürdőruhában ülnek be hozzájuk.
A mallorcai hatóságok újabban azt is tiltani akarják, hogy a strandolók üveget vigyenek a strandra.
Szigorítják a kerékpárosokra vonatkozó szabályokat. Nagyon büntetni akarják azokat a bicajosokat, akik a járdán közlekednek.
2018 május 1-jétől november 1-jéig duplájára emelték a helyi idegenforgalmi adó. Ami szálláshelyenként egyébként is változik.

Gasztronómia

Mallorca konyháját különböző kultúrák alakították. A helyi választékok választéka meglepően bőséges, és sok benne a nagyon egyszerű paraszti étek, valamint érdekes a néha mór konyha öröksége. Szerencsére a szigeten sok olyan tipikus vendéglő található, ahol nem a szokványos nemzetközi ezt-azt nyomják, hanem a Mallroca-i specialitásokat.
Az alapanyagokat illetően a mediterrán konyha jellegzetességeitől nincs eltérés: zamatos paradicsom, paprika, cukkini, padlizsán és jócskán fokhagyma. Kiváló minőségűek a halak, a bárány- és a sertéshúsok. Használják alapvetően az olívát, a mandulát, a citromot és pompás fűszereket. A mallorcai ételekhez kiváló és egyedi zamatú helyi borokat kínálnak.
A mallorcai konyhában jellemző szereplők a levesek, amik gyakran inkább sűrű egytálételek.
A sopa Mallorquin pl. egy istenes, sűrű, húsos egytálétel.
A közeli Katalónia és Valencia konyhájához hasonlóan a szigeten is elterjedtek a rizsételek. Ezek nagyon tartalmas étkek, főleg, ha a szigetbelső valamelyik, helyiek által erősen frekventált vendéglőjében főzik.
A mallorcai éttermekben a hús többnyire disznó és bárány, marhahúst inkább a baszk vagy a galiciai konyhára specializálódott vendéglők kínálnak.
A halételek szezontól függően ezek közül kerülnek ki: farkassügér, aranycsíkos keszeg, rombuszhal, tengeri csuka, arany makréla, tőkehal, tintahal, ördöghal, szardínia, tonhal, dévérkeszeg. Persze a legjobb halvendéglők a kikötők közelében vannak.
Az ensamiadas nevű édesség abszolút helyi specialitás. Máshol ilyet nem sütnek.