Saigon látnivalók
.

A főpiac előtt a kerékpáros riksán hülyéskednek a kissé becsípett helyi hölgyek - K. Kriszta fotója
Saigon (Ho Si Minh-város) felfedezéséhez a legjobb hozzáállás a laza kíváncsiság. Ez egy zajos, kaotikus, mégis nagyon élő város, ahol nem érdemes mindent előre túlszervezni – sokszor a legjobb élmények akkor jönnek, amikor csak sodródsz. Érdemes reggel korán indulni, mert ilyenkor még elviselhetőbb a hőség, és a város is „emberibb”: az utcákon reggeliző helyiek, gőzölgő levesek, kávézók nyüzsgése fogad.
A közlekedés elsőre ijesztő lehet a rengeteg robogó miatt, de pár óra után rá lehet érezni a ritmusára. Ha gyalog kelsz át az úton, haladj lassan, egyenletes tempóban, és hagyd, hogy a forgalom kikerüljön – meglepően jól működik. Rövidebb távokra a robogós taxik gyorsak és olcsók, hosszabb utakra pedig a légkondicionált autók jönnek jól.
Gasztronómia terén szinte lehetetlen mellényúlni: utcai kajától a menőbb éttermekig minden megtalálható. Nyugodtan próbálj ki kisebb, zsúfolt helyeket, ahol helyiek esznek – általában ez a legjobb jel. Igyál sok folyadékot, és a jégkockáktól se nagyon félj a forgalmasabb helyeken.
Öltözködésnél a kényelem a kulcs: könnyű, szellős ruhák, kényelmes cipő, és mindig legyen nálad napvédelem. Egy kis hátizsák vagy keresztpántos táska praktikus, az értékeidre pedig figyelj, főleg zsúfolt részeken – semmi extra óvatosság, csak városi alapjózanság.
A város egyszerre modern és múltba révedő, ezért jó, ha hagysz időt arra is, hogy csak leülj egy kávézóba, nézd az utcát, és figyeld, hogyan él Saigon. Nem egy „kipipálós” város, inkább olyan, amit meg kell érezni. Ha ezt elfogadod, nagyon hálás útitárs lesz.
A Giac Lam Pagoda a Tân Bình kerületben (Tân Bình District) található, a District 1-től nyugatra. Nagyon kieső helyen van, ami miatt itt nagyon kevés a külföldi turista. Amúgy ingyenes a belépés, és a torony tetejére fel lehet lépcsőzni.
📍 Cím: 565 Lạc Long Quân utca, Tân Bình
Saigonban jó néhány, megtekintésre érdemes templom és pagoda található. Az egyik legrégebbi a Giac Lam pagoda, amelyben jelenleg is él vagy tíz szerzetes. A közelben van egy másik pagoda, a Giac Vien, ahol szintén élnek szerzetesek.
A Giac Lam pagoda Ho Si Minh-város egyik legrégebbi buddhista temploma, amely 1744-ben épült, és a város történelmi és vallási életének szerves része. A pagoda a Tan Binh kerületben található, és nyugodt, csendes környezetet biztosít a látogatóknak, távol a város nyüzsgő forgalmától. Ez a pagoda klasszikus vietnami stílusban épült, három fő részből áll: az előcsarnokból, a központi pavilonból, és a hátsó pavilonból, ahol a buddhista szertartások zajlanak.
A belső tér tele van díszes, faragott faoltárokkal és Buddhát ábrázoló szobrokkal, valamint régi füstölőkkel, amelyek spirituális légkört teremtenek. A pagoda területén található egy 32 méter magas, hét szintes torony is, amely a "Buddha-lámpás" nevet viseli, és fontos szerepet játszik a vallási rituálék során. A pagoda körüli kertben több szobor és emlékmű található, amelyek a vietnami buddhizmus nagy alakjainak állítanak emléket.

K. Kriszta fotója

Fentről szuper érdekes a kilátás - K. Kriszta fotója
A Giac Lam pagoda híres arról is, hogy itt gyakran tartanak vallási ünnepeke (pl. a Tet, a vietnámi holdújév idején). A látogatók gyakran jönnek ide meditálni, gyertyát gyújtani, vagy részt venni a buddhista szertartásokon. A pagoda az évek során többször is felújításon esett át, hogy megőrizze eredeti szépségét, ugyanakkor megnyílt a turisták előtt is, így mindenki megtapasztalhatja a buddhizmus szellemi atmoszféráját.

K. Kriszta fotója
A pagoda kívülről kissé lepukkantnak tűnik. A belsejének meglátogatása sem nyújt különösebben sokat. Nem igazán világos, miért számít ez a hely látványosságnak. Egyedül a több „ágyúfa” (couroupita guianensis) gyönyörű virágai érték meg az ide utat.
A hangulat rendkívül békés volt, lenyűgözött a pagoda gyönyörű építészete és a részletgazdag díszítése. A szerzetesek és a helyiek barátságosan fogadtak, és még egy rövid meditáción is részt vehettem.
A pagodát körülvevő kert tökéletes hely a kikapcsolódásra. Ez határozottan az utazásom egyik fénypontja volt, és mindenképpen kötelező program, ha erre jár az ember.
K. Kriszta fotói
angol neve: Emperor Jade Pagoda, vietnámiul Ngọc Hoàng Pagoda a District 1-ben található. Cím: 73 Mai Thị Lựu utca
A Jade császári pagoda meseszerű templom, amelyben a hívők tömjénpálcikáikat meggyújtják. Ez Saigon színekben talán legjobban tobzódó és legnagyobb temploma, ami tele van istenszobrokkal, közöttük a Jáde császár szobrával is.
A Jade Császári Pagoda (Chua Ngoc Hoang) Ho Si Minh-város egyik legfontosabb vallási helyszíne, amely 1909-ben épült. Az épületet a kantoni kínai közösség építtette, hogy tisztelegjen a taoista hitvilág egyik legfontosabb alakja, a Jade Császár előtt, aki a mennyek urának számít. A pagoda nevezetessége különleges művészi stílusa, amely a kínai és vietnámi kultúra keverékéből merít, és gyönyörű faragványokkal, festményekkel és szobrokkal van díszítve.




Bent tilos fotózni, és nem volt könnyű trükközni... K. Kriszta fotói
A templomot számos kis helyiség és szentély alkotja, ahol különböző istenségeket tisztelnek, köztük a szerencse isteneit és a halál utáni világért felelős lényeket. Az egyik legismertebb terem a Pokol Csarnoka, ahol lenyűgöző szobrok ábrázolják a halál utáni bűnhődést, mely vallási és kulturális tanulságként szolgál a látogatóknak. A templom belseje gyakran füstölőkkel van megtöltve, amelyek a meditáció és imádság részei.
A pagoda különösen népszerű a gyerekáldásért imádkozó hívők körében, akik a születés istenéhez fordulnak segítségért. A templom egyike azon helyeknek, ahol a látogatók spirituális útmutatást és nyugalmat találhatnak, miközben mélyebben megismerik a vietnámi és kínai vallási hagyományokat.
A Jade Császári Pagoda kiválóan megőrizte eredeti formáját, és ma is fontos szerepet játszik a város vallási életében. A belváros szívében található, így könnyen megközelíthető, és a turisták számára is különleges élményt nyújt.


K. Kriszta fotói
A fa emléktáblák, domborművek, harcosokat ábrázoló szobrok és az imatermek mindenképpen megérnek egy látogatást. A helyi hívől gyertyákat és füstölőket gyújtanak, valamint a helyszínen megáldott gyümölcsöket ajánlanak fel.
Gyönyörű, több mint 110 éves pagoda, tele faragott faszobrokkal, ami egyértelműen egyedivé teszi. Nyugodt sziget egy nyüzsgő város közepén. Hivatalosan tilos bent fotózni az imádkozók nyugalma érdekében.
Ez egy a Jáde Császárnak, a taoizmus legfőbb istenének szentelt pagoda, amelyet a kínai közösség épített 1909-ben. Az idegenvezetőm elmagyarázta, hogy a császár egész életét palotájába zárva töltötte, és csak az udvarával, illetve a kormányzati tisztviselőkkel tartotta a kapcsolatot.
Szép bejárat, több gondozott növénnyel és virággal. Ezen kívül azonban még az ingyenes belépés ellenére sem igazán éri meg a látogatást.
A District 5-ben (részben a District 6-ban)
Cho Lon, Ho Si Minh-város (korábbi nevén Saigon) kínai negyede, az egyik legnagyobb ilyen jellegű közösség Vietnámban. A Cho Lon név szó szerint „Nagy Piacot” jelent, ami jól tükrözi a negyed gazdag kereskedelmi történelmét és hangulatát. A környéket az 18. század végén alapították kínai bevándorlók, és a mai napig őrzi erős kulturális és kereskedelmi gyökereit.
Cho Lon legismertebb a nyüzsgő piacairól, ahol szinte minden megtalálható: textíliák, élelmiszerek, fűszerek, gyógyfüvek, elektronikai cikkek és ajándéktárgyak. Az egyik leglátogatottabb hely a Binh Tay piac, amely nemcsak a helyiek, hanem a turisták körében is népszerű. A piacok mellett hagyományos kínai éttermek, teaházak és utcai étkezdék sora várja a látogatókat, ahol autentikus ételeket lehet kóstolni, mint például a dim sum és a pekingi kacsa.
Cho Lon egyben vallási központ is, több régi pagodának és templomnak ad otthont, amelyek közül a Thien Hau templom különösen híres. A templom a tengerészek és a tengeri utazók védőistennőjének van szentelve, és lenyűgöző, díszes faragványokkal, valamint füstölőkkel teli légkörrel várja a látogatókat.
A negyed kulturális jelentősége mellett történelmi érdekességgel is bír, hiszen Cho Lon fontos szerepet játszott a vietnámi történelem során, különösen a francia gyarmati időszak alatt, valamint a vietnámi háború idején. Napjainkban Cho Lon gazdag kulturális és kereskedelmi központként szolgál, amely bemutatja a kínai közösség örökségét és életmódját.
Látogatása során az emberek a szűk, nyüzsgő utcákon sétálhatnak, ahol egyszerre érezhetik a múlt hagyományait és a modern kor lüktetését. Cho Lon minden bizonnyal egy különleges élményt nyújt a kultúrák és vallások iránt érdeklődő utazók számára.
Kötelező program a Cho Lon, a kínai negyed meglátogatása. Cho Lon annyit jelent, hogy Nagy Piac. A 18. század végén telepedtek ide kínaiak és rendkívül befolyásos negyeddé fejlesztették. Ma már jóval kevesebb kínai él itt, mint régen, mert 1978-79-ben politikai kampányt indítottak ellenük a kapitalista szemléletük miatt. Vannak visszavándorlások is ide. A Cho Lon manapság is élénk, pezsgő életű negyed. Mindenhol bőszen üzletelnek.
A negyed Ho Si Minh-város 5. kerületében található, körülbelül 40 perces autóútra a város központjától. Elsőként a Quan Am pagodát látogattuk meg, amelyet a kantoni közösség épített a 19. században. Ez a pagoda különleges, mert ötvözi a buddhizmus, taoizmus és a hagyományos kínai vallás elemeit. Imádom, hogy a pagoda nemcsak Quan Am, hanem a Jáde Császár és Thien Hau, a tenger istennője előtt is tiszteleg. A füstölőillat és a nyugodt légkör egészen magával ragadó volt.
Ezután a Cho Binh Tay piac felé vettük az irányt, amely sokkal autentikusabb, mint a turisták által gyakrabban látogatott Benh Than piac. A Cho Binh Tay igazi kínai piaci hangulatot áraszt, tele van játékokkal, cipőkkel, táskákkal és különleges fűszerekkel. Sajnos a társaim éhesek voltak, így nem tudtam teljesen elmerülni a piac felfedezésében, de legközelebb biztosan egyedül jövök majd vissza. Az ebédet végül a modern Vincom Center plázában költöttük el, amely a nyugati vásárlók igényeihez igazított, mégis vietnámi ízléssel kevert üzleteket kínál.
Cho Lon egy különleges hely, ahol a történelem, a vallás és a kereskedelem lenyűgöző módon ötvöződik.
A Cho Lon-élmény sajnos nem volt a legfrissítőbb. Véletlenül sikerült egy cyclo-val (hátsó bicajos, elöl foteles riksa) odamenni, ami már önmagában kihívás volt, mivel ketten próbáltunk megosztozni az egyszemélyes fotelen, miközben a bicajos szenvedett, néha le is kellett szállnia, hogy toljon minket. Így éppen csak egy kicsivel haladtunk gyorsabban, mintha gyalogoltunk volna.
Mindeközben nem volt más választásunk, mint belélegezni a pár százezer motor kipufogóját, amelyek a zsúfolt utcákon pöfögtek, miközben az azbesztet és a levegőben lebegő portól származó szennyezést is el kellett viselnünk. A kínai negyed még zsúfoltabb és kaotikusabb, mint Ho Si Minh-város többi része, az utcák szűkek, a zaj hatalmas, és a forgalom folyamatosan hömpölyög. A hőség és a magas páratartalom csak fokozta az élményt, így nem sokáig maradtunk.
Végül úgy döntöttünk, hogy visszatérünk Saigon kevésbé kaotikus részébe, mivel a kínai negyed kaotikussága és zsúfoltsága túl sok volt egyetlen délutánra.
angolul: Ben Thanh Market, a vietnámi kiírása: CHỢ BẾN THÀNH

K. Kriszta fotója
Sajnálattal mondom, de nagyon rossz tapasztalatom volt itt. Előre olvastam az interneten, hogy a hamis cipőkért nagyjából 500–600 000 dong az elfogadható ár (kb. 7 000–8 400 Ft), és keményen kell alkudni. Az eladó 1,45 millió dongot akart elkérni (kb. 20 300 Ft), amire nemet mondtam, majd 500 000 dongot ajánlottam (kb. 7 000 Ft), abban bízva, hogy valahol félúton találkozunk. Erre durván rám kiabált, és elküldött a fenébe. Ha 1,45 milliót akar, akkor már inkább megveszem az eredetit! Teljesen elvette a kedvem attól, hogy bármit is vásároljak ezen a piacon. (2026)
K. Kriszta fotói
angol neve: Central Post Office
A katedrálissal szemben található a többé-kevésbé a belvárosst jelentő Egyes körzetben (District 1). 1886 és 1891 között épült. A város egyik történeti jelképévé vált.


K. Kriszta fotói
„Tipikus (francia) gyarmati stílusú építészet tágas csarnokkal, monumentális boltozott mennyezettel, íves ablakkal. Belül ma már csak egy kis postai ügyintézőpult működik, de így is érdemes benézni és megnézni. Az épület nagy részét képeslapokat, bélyegeket és helyi kézműves termékeket árusító szuvenírboltok foglalják el. Kívülről vasútállomásra hasonlít. Bent régi telefonfülkéket is lehet látni, és egy Ho Si Minh portrét. Az ajándékboltok eléggé rontanak a hely korhű hitelességén.
K. Kriszta fotója
Miközben turisták fotóznak minden szögből, a helyiek teljes természetességgel intézik a postai ügyeiket – ettől lesz az egésznek különösen élő hangulata.
A vietnámi kommunista szobrászművészet stréber módon mintául vette a moszkvai ikonikus Munkás és kolhozparasztnő nevű szobrot (Vera Muhina, 1937)
A Bui Vien Street az 1. kerületben (District 1) található, a Pham Ngu Lao–De Tham utcákkal együtt alkotja a híres hátizsákos utazói negyedet. Ez gyakorlatilag a belváros, nem messze a Ben Thanh piactól, így könnyű útba ejteni.
Nappal is érdekes, de teljesen más arcát mutatja. Ilyenkor sokkal nyugodtabb: kávézók, utazási irodák, masszázshelyek és olcsó éttermek dominálnak, inkább „reggeli–délutáni” hangulattal. Ha kíváncsi vagy a környékre, érdemes nappal egy sétát tenni, este pedig csak akkor visszatérni, ha kifejezetten a bulis, zajos, neonfényes atmoszféra vonz.
A kereskedők között feltünően sok a mozlim. Errefelé lehet a legjobb árfolyamokon váltani pénzt dongra, mégpedig az aranykereskedőknél. Nyiltan űzik a pénzváltást.
„A Bui Vien utca élénk és színes, különösen éjszaka, hangos zenével, neonfényekkel és nagyon energikus hangulattal. Egyszer végigsétálni rajta szórakoztató, de az iváson és az emberek nézésén kívül igazából nincs sok más program. Sok bár alkalmazottja folyamatosan próbál behúzni italokra, ami könnyen tolakodónak és idegesítőnek hathat. Emellett bőven akadnak prostituciós ajánlatok is, amit egyes utazók kellemetlennek érezhetnek. Összességében rövid látogatásra megéri az élmény kedvéért, de nem kihagyhatatlan látnivaló, hacsak nem kifejezetten a bulis utcákat keresed.” (2026)
„Hét év alatti gyerekek fekszenek a földön a buli ordítása és a dübörgő basszus közepette, a még kúszni sem tudó csecsemő testvéreikkel együtt, hogy kolduljanak. A következő sarkon egy fiatal nő szeszt nyel le, hogy tüzet köpjön – a szabad karján megint egy kisbaba. Mindez éjfél körül történik! (2025)
„Ez az utca tele van bárokkal, éttermekkel és neonfényekkel. A bárok előtt táncoló lányok állnak, az éttermek kínálata pedig igen változatos. A zene hangos és nyugati stílusú. Hátránya, hogy ez az úgynevezett „sétálóutca” motorbicikliknek és időnként autóknak is teret enged, ami veszélyt jelenthet a gyalogosokra.” (2025)
Este 7 óra tájékán még nem pörög a buliélet - K. Kriszta fotója
Előttünk éppen 5 magyar turista sétált. - K. Kriszta fotója
angol neve: The Independence Palace
District 1-ben, a város szívében. Cím: 135 Nam Kỳ Khởi Nghĩa utca
Ez egy történelmi, ugyanakkor modern épület. Érdemes körbesétálni, de be is lehet menni csekély belépőjegy (kb. 1400 HUF) ellenében.
Az audioguide-ot kifejezetten ajánlott, darabja kb. 1 150 Ft. Fontos tudni, hogy a jegypénztár és a bejárat a keleti oldalon található.
Négy szint van, de viszonylag gyorsan bejárható. Kényelmes tempóban egy–másfél óra alatt meg lehet nézni. A tankok és a helikopterek a legnagyobb attrakciók.

K. Kriszta fotója
Az ízlésesen berendezett palota igazából a francia gyarmatosítás és a kapitalista Dél-Vietnám korszakait testesíti meg.
Függetlenségi Palota (más néven Újraegyesítési Palota) a modern vietnámi történelem egyik meghatározó szimbóluma. Ez az ikonikus, 1960-as évekbeli modernista épület a dél-vietnámi kormány székhelye volt, és itt ért véget a háború 1975. április 30-án, amikor egy észak-vietnámi tank áttörte a kapuit.
Történelmi jelentősége mellett a palota egy tökéletesen megőrzött időkapu a hatvanas évekbe.
• Elnöki irodák és fogadótermek: pompás állami helyiségek, mint az Elnöki Fogadószoba és a díszes Kormányülési terem, amelyeket diplomáciai és kormányzati célokra használtak.
• Háborús irányítóterem: feszült hangulatú, térképekkel borított terem, az eredeti távközlési eszközökkel és a falakon máig látható hadászati térképekkel, bemutatva a háborús stratégiai tervezést.
• Föld alatti bunker: (ezt időhiány miatt, csoportos látogatás során nem sikerült megnézni).
• Tetőn lévő helikopter-leszálló: a jellegzetes helipad különösen emlékezetes, ahol egy 1962-es puccskísérlet során elhelyezett bomba nyomát ma egy rekonstruált rész jelzi, amely Ngo Dinh Diem elnök elleni merényletkísérletre utal.Ma múzeumként működik, és lenyűgöző betekintést nyújt az építészetbe, a politikai intrikákba és a vietnámi háború utolsó pillanataiba.”
angol neve: Bitexco Financial Tower
A District 1-ben, 2 Hải Triều utca

K. Kriszta fotója
Csak a 49. emeletre lehet felmenni, ami nem is az a kilátó, amire az ember számítana. A kilátás egyébként bárhonnan szép. Az 52. emeleten lévő bár bezárt, így a panoráma megtekintésére már csak belépőjeggyel van lehetőség.
Ez a város egyik legismertebb felhőkarcolója. 9.30-tól látogatható.
Belépőjegy
Felnőtt belépő: kb. 240 000 vietnámi dong
Kedvezmények
Gyerekeknek (kb. 4–12 év) és időseknek (65+) általában kedvezményes jegy van
4 év alatt többnyire ingyenes
Időnként online vásárláskor olcsóbb jegyek is elérhetők
A kilátás körpanorámás, beltéri, nagy üvegablakokkal
Mivel Ho Si Minh-város levegője gyakran szmogos és párás, a Bitexco Financial Tower meglátogatásának időzítése kulcskérdés, ha valóban látni is szeretnénk valamit a kilátóból. A tapasztalatok szerint a legjobb esélyt a kora reggeli órák adják: ilyenkor a levegő még viszonylag tiszta, a forgalom nem keverte fel a szennyeződést, és a város kontúrjai, valamint a Saigon-folyó is jól kivehetők. A délelőtt előrehaladtával a hőség és a páratartalom gyorsan rontja a látási viszonyokat, dél körül pedig a panoráma gyakran teljesen elmosódik.
A késő délutáni időszak már inkább hangulati élményt ad: naplemente környékén a fények szépek, de a részletek ritkán élesek, így ilyenkor inkább a színek és a város felett lebegő atmoszféra érvényesül. Az évszak is számít: a száraz időszakban nagyobb az esély tisztább kilátásra, míg az esős hónapokban a levegő változékony, sokszor felhők és pára zárják el a panorámát. Összességében a Bitexco Skydeck nem drámai, kristálytiszta városképet kínál, hanem inkább felülnézetből mutatja meg Saigon sűrű, lüktető városszövetét – ezt pedig leginkább egy nyugodt, derült reggelen lehet igazán értékelni.
Ha szereted a felhőkarcolókat / városi panorámákat, akkor ezt a helyet mindenképp érdemes felkeresni. Az épület és a bejárat könnyen megtalálható – amikor ott voltam, szinte egyáltalán nem kellett sorban állni a jegyvásárláshoz.
A liftek gyorsan felvisznek a kilátószintre. Onnan óramutató járásával megegyező irányban haladva lehet körbejárni és élvezni a kilátást. Az ablakok tiszták voltak, így a fotók is jól sikerültek. Néhány kisebb kiállítás is van, köztük egy videó a szint közepén, amely a helyi viseleteket és öltözékeket mutatja be.
Van egy kis bolt is, ahol átveheted az ingyenes palack vizet; itt néhány asztal és szék is található, valamint ajándéktárgyakat is lehet vásárolni. Mosdók is rendelkezésre állnak.
Én maximálisan kihasználtam a jegyemet, és 2 órát maradtam (16:00–18:00), hogy nappali és éjszakai fotókat is készíthessek, beleértve a naplementét is. Ennyi időnél kevesebbet is el lehet (sőt, talán érdemes is) tölteni itt! (2026)
A Bitexco Pénzügyi Toronynál is magasabb épület a Landmark 81, amely jelenleg Vietnam legmagasabb felhőkarcolója. A torony a Saigon folyó keleti oldalán, Bình Thạnh kerületben található, egy modern, parkosított városrészben, a Vinhomes Central Park területén. Bár ez a kerület nem számozott, a belvárosi District 1-től mindössze 20 percnyi taxiútra fekszik, így könnyen megközelíthető. Metróval is elérhető, kicsit kalandos, de megéri nagyon.
A Landmark 81 nemcsak méreteiben múlja felül a Bitexco tornyot, hanem a kilátás szempontjából is kedvezőbb választás lehet: nagyobb magasságából a város tágasabb panorámája tárul fel, és tiszta időben a Saigon folyó kanyarulatai is jobban kivehetők. A toronyban kilátó, szálloda és éttermek is működnek, a környező park pedig kellemes kontrasztot ad a sűrű belváros után. Ha a városképet felülről szeretnénk megérteni, és van választási lehetőség, a Landmark 81 átfogóbb képet ad Ho Si Minh-város léptékéről és modern arcáról.


K. Kriszta fotói
A Landmark 81 esetében a szmog kevésbé zavaró, mint a Bitexco tornyon, de teljesen itt sem tűnik el. A nagyobb magasság miatt a kilátó gyakran a legsűrűbb szmogréteg fölé kerül, így a látvány tisztább, tágasabb, a város szerkezete és a Saigon folyó vonala jobban kirajzolódik. Ugyanakkor a párás trópusi levegő továbbra is jelen van, ezért kristálytiszta panorámára itt sem érdemes számítani.
Időzítés szempontjából itt is a reggel a legjobb választás. A kora délelőtti órákban a levegő még nyugodtabb, a forgalom és a hőség nem keverte fel a szennyeződést, így a látási viszonyok a lehető legjobbak. Dél körül és kora délután a pára erősödik, a távolabbi részek elmosódnak, estére pedig a kilátás inkább hangulati élménnyé válik: a város fényei szépek, de a részletek már kevésbé élesek.
Összességében a Landmark 81 szmog szempontjából jobb választás, mint az alacsonyabb kilátópontok, de az élmény itt is időjárás- és napszakfüggő. Ha a panoráma számít igazán, érdemes nyitás környékén, derült reggelen felmenni, amikor a város leginkább „olvasható” fentről.
A Landmark 81 kilátója általában kora reggeltől késő estig látogatható, a gyakorlatban ez nagyjából 8:30 körüli nyitást és 22 óra körüli zárást jelent. Ez kifejezetten előnyös abból a szempontból, hogy nem kell a délutáni, párás–szmogos időszakra időzíteni a látogatást: már reggel fel lehet menni, amikor a levegő tisztább, a város körvonalai jobban kirajzolódnak, és a folyó is jól követhető felülről.

K. Kriszta fotója
A pláza mínusz első szintjén inul a lift felfelé. Jegyet lehet online vagy a helyszínen is venni.
A belépő ára 300000.-től indul. Nyugdíjas- és gyerekkedvezmény is kérhető, de útlevelet kell mutatni hozzá. Be is scannelik. Rengeteg combo árat kínálnak, jegy és kávé mintára. Az alap kilátójegy teljesen elegendő ahhoz, hogy képet kapjunk a város léptékéről.
Ha a látvány a fő szempont, érdemes nyitás környékére időzíteni a látogatást. Ilyenkor a szmog még kevésbé zavaró, a hőség sem nyomasztó, és a Landmark 81 valóban azt adja, amiért ide felmegy az ember: egy átfogó, jól „olvasható” panorámát Ho Si Minh-városról.
"Saigon hatalmas. Szó szerint ameddig a szem ellát, lenyűgöző. 13 éve a hotelünkkel szemközti folyó túloldalán egy mocsár volt. Ma már van cca 10 magas éplet és jól látszik, felparcellázták már az egészet. Kr"
A Ben Nghe Street Food Market District 1-ben, a belváros szívében található, pár percre a főbb látnivalóktól és irodaházaktól. Nem klasszikus utcai piac, inkább egy rendezett, félig fedett street food udvar, ahol vietnámi és nemzetközi fogások is sorakoznak egymás mellett.
A legjobb időpont a látogatásra késő délután és kora este. Ilyenkor már nem tűz annyira a nap, a munkaidő után megjelennek a helyiek, beindul az élet, és a kínálat is teljes. Dél körül inkább ebédlőhely hangulata van, gyorsan esznek az irodisták, este viszont lazább, közösségibb arcát mutatja. Késő estére általában már lecseng a forgalom, így az igazi hangulatot naplemente után, de még vacsoraidőben lehet elcsípni.
Ha városnézés közben keresel egy könnyed, kötetlen megállót, ahol sokféle ételt lehet kipróbálni egy helyen, akkor a Ben Nghe Street Food jó választás – különösen egy hosszú, belvárosi séta végén.
Általában a legdrágábbak az 1.kerületben, és a luxus plázákban lévő éttermek. Ha a 3. krületben laksz, kb 20-30 százalékkal sokszor jobbat eszel. Ajánlott: Melbournecafe.
Nem volt túl jó. Halat rendeltünk, ami rágós volt. Kértünk csirkés zöldséges sült rizst is, az is csak közepes volt. Nem ajánlanám.
Abszolút lenyűgöző étkezési élmény: minden elképzelhető fogás egy helyen, izgalmas, piacszerű környezetben. Olcsó, hatalmas a választék, jó a minőség.
Túlárazott, kis adag. Ne itt egyél. (2025)
Nagyon megszerettük ezt a helyet – remek választékú ételes standok vannak, tényleg mindenki talál magának valót, az ételek frissen készülnek és meglepően olcsók.
Fontos tudni, hogy egyes standok elfogadnak bankkártyát, másoknál viszont csak készpénzzel lehet fizetni, ezért érdemes rendelés előtt rákérdezni. A rendelés után egy csipogót adnak, ami jelzi, amikor elkészül az étel. (2025)
A Saigon Square Ho Si Minh-város belvárosában, a District 1-ben található, kifejezetten jó helyen, a főbb látnivalók és bevásárlóutcák közelében. A Saigon Square valójában fedett piac–bevásárlócsarnok, ahol elsősorban ruhákat, cipőket, táskákat, kiegészítőket és szuveníreket árulnak. Nem elegáns pláza, inkább zsúfolt, piacos hangulatú hely, ahol az alku szinte kötelező, és az árak elsőre általában magasabbról indulnak, mint amennyiért végül meg lehet venni a dolgokat. Turisták és helyiek egyaránt járnak ide, főleg azok, akik olcsóbb ruhát vagy ajándékot keresnek.
Elhelyezkedése miatt könnyen útba ejthető városnézés közben: pár percre van a Ben Thanh piac környékétől és több nagyobb bevásárlóközponttól is. Légkondicionált, ami a nagy melegben kifejezetten előny, ugyanakkor a belső tér szűk és nyüzsgő, így érdemes erre felkészülni. Ha röviden kell összefoglalni: a Saigon Square nem kihagyhatatlan látványosság, de jó megálló, ha vásárlásra vagy egy kis helyi hangulatra vágyunk a belvárosban.
A Nguyễn Huệ sétálóutca Ho Si Minh-város belvárosában, a District 1-ben található, és a város egyik legfontosabb közterülete. A sétálóutca a Városházától (People’s Committee Building) indul, és egészen a Saigon folyóig fut, széles, modern tengelyt alkotva a belvárosban.
A Nguyễn Huệ utca teljes hosszában autómentes, így napközben is kellemes sétatér, este pedig igazi városi találkozóhellyé válik. Körülötte kávézók, bárok, éttermek, irodaházak és szállodák sorakoznak, az emeleteken gyakran rejtett, erkélyes kávézók működnek, ahonnan jó rálátás nyílik az utcai életre. Az utca hangulata folyamatosan változik: napközben nyugodtabb, estére megtelik helyiekkel, fiatalokkal, családokkal, utcazenészekkel és alkalmi előadókkal.
Látnivalóként önmagában nem monumentális, inkább hangulatában erős: jól megmutatja Saigon modern, pezsgő arcát. Különösen késő délután vagy este érdemes idejönni, amikor enyhül a meleg, felkapcsolódnak a fények, és az utca valóban életre kel. Városnézés közben könnyű útba ejteni, és jó kiindulópont vagy levezető hely egy belvárosi séta végén.
2026 februárjában a saigoni Notre-Dame-katedrális még felújítás alatt áll, ezért turisták számára belülről nem, vagy csak nagyon korlátozottan látogatható. A külső homlokzat és a tér továbbra is megtekinthető, bár állványozás előfordulhat. Vallási alkalmak idején a hívők számára időnként engedélyezett a belépés. Teljes körű, szabad látogatás várhatóan csak a felújítás befejezése után lesz lehetséges. A munkálatok 2017 óta tartanak és várhatóan 2027-ig folytatódnak.


K. Kriszta fotói (2026. február)
A Ho Chi Minh tér Ho Si Minh-város belvárosában, a District 1-ben található, közvetlenül a Városháza (People’s Committee Building) előtt. Ez a város egyik legfontosabb reprezentatív tere, amely szimbolikus központként működik, és gyakran szolgál hivatalos események, ünnepségek és városi rendezvények helyszínéül.
A tér közepén Ho Si Minh szobra áll, mögötte a francia gyarmati időkből származó, elegáns Városháza épülete emelkedik, amely különösen este látványos, amikor díszkivilágítást kap. Maga a tér tágas, rendezett, inkább nyitott városi tér, mint klasszikus park: kevés az árnyék, nincsenek padok vagy zöldfelületek, a hangsúly a tér monumentalitásán és tengelyes elrendezésén van.
Napközben inkább átjáró és fotópont, az igazi élete késő délután és este kezdődik, amikor a hőség csökken, és a környező Nguyễn Huệ sétálóutca is megtelik emberekkel. Ilyenkor a tér jól illeszkedik egy belvárosi sétába, különösen, ha a folyó felé vagy a környező kávézók, bárok irányába indulunk tovább. A Ho Chi Minh tér nem hosszas időtöltésre való, de fontos állomás, amely jól megmutatja a város hivatalos, ünnepélyes arcát.
A Vincom Center Ho Si Minh-város belvárosában, a District 1-ben található, közvetlenül a Nguyễn Huệ sétálóutca és a főbb városi tengelyek közelében. Ez a város egyik legismertebb és legnagyobb bevásárlóközpontja, amely modern ellenpontot képez a környék történelmi épületeivel.
A Vincom Center valójában két, egymással összekapcsolt épületből áll, több szinten kínálva nemzetközi és vietnámi divatmárkákat, kozmetikumokat, elektronikai üzleteket és ajándékboltokat. A felsőbb szinteken éttermek, kávézók és mozi is működik, így nemcsak vásárlásra, hanem pihenésre vagy egy légkondicionált szünetre is ideális. A hangulat letisztult, nyugati értelemben vett plázás, fix árakkal – itt már nincs alku.
Napközben inkább nyugodtabb, estére élénkül meg igazán, amikor a belvárosi séták után sokan ide térnek be vacsorázni vagy kávézni. Látványosságként nem kihagyhatatlan, de praktikus megálló: jó menedék a hőség elől, kényelmes találkozópont, és könnyen beilleszthető egy District 1-es városnéző körbe. Ha a helyi piacok után egy rendezettebb, modernebb környezetre vágyunk, a Vincom Center pont ezt nyújtja.
A Phạm Ngũ Lão utca a District 1-ben található, és a város legismertebb hátizsákos negyedének központi utcája. A környéket gyakran „backpacker districtként” emlegetik, mivel itt koncentrálódnak az olcsó szállások, utazási irodák, bárok és egyszerű éttermek.
A Phạm Ngũ Lão utca nappal inkább praktikus: hostelkeresés, buszjegyvásárlás, kávézás és gyors étkezés zajlik, estére viszont teljesen átalakul. A bárok megtelnek, az utcára kitelepülnek a vendégek, hangos zene, neonfények és pezsgő éjszakai élet jellemzi. Nem kifinomult, inkább nyers és zajos, de jól mutatja Saigon fiatalos, nemzetközi arcát.
Látnivalóként önmagában nem különleges, a hangulat miatt érdemes ide benézni. Azoknak való, akik kíváncsiak a város lazább, kissé kaotikus oldalára, vagy olcsó ételt és italt keresnek. Este a legérdekesebb, nappal pedig inkább csak átutazó- vagy ügyintézőpont. Ha valaki nyugodt sétát szeretne, máshol jobban jár, de a Phạm Ngũ Lão jó ellenpontja a belváros elegánsabb részeinek.
A Tao Đàn Park a District 1-ben található, a forgalmas utak és sűrű beépítés közepén, mégis meglepően nyugodt zöld szigetként. Ez az egyik legnagyobb és legkedveltebb városi park, amelyet főként a helyiek használnak mindennapi pihenésre.
A park árnyas fákkal, sétányokkal, kisebb szobrokkal és pavilonokkal tagolt, hangulata inkább funkcionális, mint látványos. Reggelente különösen élénk: futók, tai chit gyakorlók, tornázó nyugdíjasok töltik meg, sokan ide járnak mozogni még a nagy hőség előtt. Napközben csendesebb, délután és kora este pedig újra megtelik élettel, amikor a város kissé lehűl.
Turistalátványosságként nem kiemelkedő, de jó kontrasztot ad a környező zajos utcák után. Érdemes ide betérni egy rövid sétára vagy pihenőre városnézés közben, különösen akkor, ha szeretnénk egy kicsit belesni a mindennapi saigoni életbe. Reggel vagy késő délután a legkellemesebb, ilyenkor a park valóban megmutatja nyugodtabb, emberközeli arcát.
" A közelgő Tet (holdújév) megünneplésére készültek, az egész parkban fúrtak, faragtak, flexeltek, így azt pont nem lehetett élvezni. Kr 2026 február10"
Angol neve: War Remnants Museum

k.k.
Egész Vietnámban, de főleg Saigonban erősen él az emberekben az 1965-1973 közötti vietnámi háború szörnyűségeinek emléke. A vietnámiak amúgy Amerikai háborúnak nevezik az egészet. A Saigon-i szervezett városnézésekben többnyire szerepel a Háborús emlékmúzeum, amelyben rettenetes történteket ábrázoló fotók sokasága látható. A múzeum bizonyosan érzelmeket felkavaró élmény. A vietnámi háború szélesebb értelemben tartalmazza a franciák elleni függetlenségi küzdelmet is. 1976-ban így az ország 30 évnyi háborúskodás borzasztó anyagi káraival, emberveszteségeivel, lelki traumáival fogott hozzá a békeidőhöz. Egyesült az ország északi és déli része, ami nem volt egyszerű, hiszen Északon kommunista rendszer volt délen pedig, kapitalista. Ma is érződik az ebből adódó különbség Hanoi és Saigon között. Gazdasági értelemben Saigon fontosabb várossá vált, mint a főváros.


J. M. fotói

H. T. fotója

K. Kriszta fotója
Kipróbálható Ho Si Minh-város egyik legnépszerűbb túrája a Cu Chi-alagutakhoz, amit egy korai indulással kezdtem. A turistabuszok reggel fél 9-kor gördülnek ki, így kényelmesen felszállhattam a buszra, amely elvitt a Cu Chi alagutakhoz. Mivel a program egész napos, beiktattak egy látogatást a híres Cao Dai templomba és egy kézműves műhelybe is. Bevallom, a másnaposságom miatt nem voltam túl imádkozós hangulatban, de a templom lenyűgözött. A Cao Dai egy viszonylag fiatal vallás, 1926-ban alakult, és a buddhizmus, taoizmus, valamint konfucianizmus elemeit egyesíti.
A Cu Chi alagutak Ho Si Minh-várostól mintegy 70 kilométerre találhatók. A Vietkong által épített, mintegy 200 kilométeres föld alatti rendszer, amit egyszerű szerszámokkal ástak ki, arra szolgált, hogy menedéket nyújtson a harcosoknak a dzsungelben. A járatok olyan szűkek, hogy az embernek kúsznia vagy guggolva kellett közlekednie. Amikor én is belementem, alig 30 métert tudtam megtenni, de máris pánik fogott el, mert a szűk terek miatt majdnem beszorultam – nem a klausztrofóbiások álma!
Az alagutak mellett megmutattak nekünk számos csapdát is, amelyeket az amerikai katonák számára készítettek. Ezek a csapdák gyakran végtagsérüléseket okoztak, amit csak amputációval lehetett kezelni, és a sérült katonák kimenekítése további embereket kötött le. Meglehetősen brutális látvány volt, és világossá vált, hogy nemcsak az amerikaiak voltak kegyetlenek, hanem a Vietkong is.
A nap végén lehetőség nyílt arra, hogy kipróbáljuk a fegyvereket. Bár az AK-47-et és a Kalasnyikovot már jól ismerem a sorkatonai időkből, az M60-as gépfegyver igazi kuriózum volt számomra. Egy hosszú sorozatot eresztettem el a domboldalba, és iszonyatosan jó érzés volt – persze ennek az élvezetnek megvolt az ára, mivel minden lőszer 1,5 dollárba került, és összesen 40 dollárt lőttem el. Az élmény azonban felbecsülhetetlen volt, és elképzeltem, milyen esélytelen lehetett a szimpla géppisztolyos katona egy ilyen tűzerő ellen.(2024)
M. M. fotója
Érkezésünk után egy különleges „eligazító terembe” vezetett az idegenvezetőnk, amely valójában egy mélyedés volt a földben. Itt egy rövid bemutatót hallgattunk meg a híres Cu Chi alagutakról, amelyek elképesztően jól szervezett föld alatti városként működtek a háború idején. Az alagútrendszerekben külön kórházak, étkezők, fegyverműhelyek és akár lakóterek is voltak, amelyeket több szintre osztottak. Friss levegőt vékony nyílásokon keresztül juttattak be, a lejáratokat pedig ügyesen álcázták, így az amerikaiaknak szinte lehetetlen volt a vietkongok kiűzése.
Az idegenvezető egy igazán lenyűgöző történetet is elmesélt, amely bemutatta a vietnámiak találékonyságát. Például, amikor az amerikaiak kutyákkal próbálták felkutatni őket, erős paprikát szórtak a bejáratokhoz, hogy összezavarják az állatokat. A nyomolvasók megtévesztésére pedig olyan papucsokat viseltek, amelyekben visszafelé is tudtak lépni, így megzavarták az üldözőket.
A program részeként egy külön állomáson a vietkongok által használt csapdákat is bemutatták. Ezek az egyszerű, mégis rendkívül hatékony szerkezetek biztosították, hogy az ellenségnek komoly sérüléseket okozzanak.
District 1
A District 1 a város történelmi és turisztikai központja, ahol a legtöbb ismert látnivaló, üzleti negyed és kulturális intézmény koncentrálódik. Ez a város legbelső kerülete, amely gyakorlatilag Saigon „szíveként” működik, és ahonnan a város többi része logikusan feltárható.
District 1-ben találhatók a klasszikus nevezetességek – a régi gyarmati épületek, múzeumok, templomok és reprezentatív terek –, de ugyanitt vannak a modern bevásárlóközpontok, irodaházak, rooftop bárok és éttermek is. A hangulat sokszínű: napközben üzleties és nyüzsgő, estére élénk, de rendezettebb, mint a város lazább, zajosabb negyedei.
Gyalogosan jól bejárható, különösen a Nguyễn Huệ sétálóutca, a folyópart és a környező utcák mentén. Turistaként praktikus bázis, mivel a legtöbb látnivaló elérhető távolságban van, és innen könnyű továbbutazni más kerületekbe is. District 1 nem feltétlenül mutatja meg Saigon teljes arcát, viszont jó kiindulópont: egyszerre ad képet a város történelméről, modern fejlődéséről és mindennapi lüktetéséről.
Hátránya, hogy itt minden drágább.
District 3
Bui Vien&Pham Ngu Lao (District 1)
A District 3 a város egyik központi, mégis nyugodtabb kerülete, közvetlenül a District 1 mellett. Földrajzilag és hangulatában is átmenetet képez a belváros pezsgése és a lakónegyedek hétköznapibb világa között, ezért sokan az egyik legélhetőbb városrésznek tartják.
District 3-at széles, fákkal szegélyezett utcák, régi villák, kisebb irodák és helyi lakóházak jellemzik. Kevesebb itt a turistalátványosság, viszont több a „valódi” városi élet: utcai étkezdék, családi éttermek, kávézók és piacok működnek egymás mellett. A környéken található néhány fontosabb látnivaló is, de a kerület igazi ereje a hangulatában rejlik, nem a nevezetességek számában.
Gyalogosan és robogóval is jól bejárható, sokkal kevésbé zsúfolt, mint District 1, ugyanakkor minden könnyen elérhető. Városnézés közben érdemes ide átsétálni, ha kíváncsiak vagyunk Saigon hétköznapibb, kevésbé turistás arcára. Különösen nappal és kora este kellemes, amikor a forgalom még kezelhető, és az utcákon jól érzékelhető a kerület nyugodtabb ritmusa.
"Pont jó választás volt minden szempontból. Remek éttermek, kávézók, kisboltok. Maga a szállás jó, bőven megfizethető airbnb egy modern házban. Kr"
District 7 - Phu My Hung
A District 7 – Phú Mỹ Hưng a város déli részén található, és teljesen eltér a város klasszikus, kaotikus képétől. Ez egy tudatosan tervezett, modern városrész, amelyet széles utak, rendezett utcák, zöldterületek és új építésű lakóházak jellemeznek.
Phú Mỹ Hưng hangulata sokkal nyugodtabb és „nemzetközibb”, mint a belső kerületeké. Bevásárlóközpontok, éttermek, kávézók, nemzetközi iskolák és irodák sorakoznak egymás mellett, az utcák tisztábbak, a forgalom szervezettebb. A környék különösen népszerű a külföldiek, diplomaták és tehetősebb vietnámi családok körében, emiatt az éttermi kínálat is erősen nemzetközi, sok koreai és nyugati hely működik itt.
Turistaként nem kötelező megálló, mivel klasszikus látnivalók alig vannak, inkább életstílust mutat. Akkor érdemes ide ellátogatni, ha kíváncsiak vagyunk Saigon modern, jövőbe mutató arcára, vagy ha egy csendesebb, rendezettebb környezetben szeretnénk sétálni, enni, kávézni. Késő délután és este a legkellemesebb, amikor a hőség enyhül, és a negyed igazán élhető, nyugodt hangulata kerül előtérbe.
Thu Duc City (korábbi District 2 és 9)
A Thủ Đức City a város keleti részén található, és egy különleges közigazgatási egység: több korábbi kerület összevonásából jött létre, köztük a régi District 2 és District 9 területeiből. Ez a városrész ma inkább egy önálló városként működik a nagyvároson belül, és fontos szerepet szánnak neki Saigon jövőbeli fejlődésében.
Thủ Đức City nagyon sokarcú. A volt District 2 egyes részei – különösen a folyó mentén – modernebbek, nemzetközibb hangulatúak, sok külföldivel, új lakóparkokkal és kávézókkal. A korábbi District 9 inkább szellősebb, zöldebb, helyenként már-már külvárosias jellegű, technológiai parkokkal, egyetemi területekkel és nagyobb távolságokkal. A kettő együtt egy olyan városrészt alkot, ahol egyszerre van jelen a gyors urbanizáció és a még félig vidéki környezet.
Turistaként nem klasszikus látnivalók miatt érdemes idejönni, hanem hangulatért és kontrasztért. Jól megmutatja, merre tart Ho Si Minh-város: új utak, felhőkarcolók, fejlesztési területek és modern életformák váltják a régi városszövetet. Késő délután vagy este a legkellemesebb, amikor a hőség csökken, és a folyóparti részek, kávézók igazán élhetővé válnak.
District 10 (valódi Saigon)
A District 10 a város egyik legsűrűbben lakott, leginkább „belső” kerülete, amelyet sokan a valódi Saigonként emlegetnek. Itt már jóval kevesebb a turista, viszont annál több a mindennapi élet: lakóházak, kisboltok, piacok, utcai étkezdék és folyamatos nyüzsgés határozza meg a környék hangulatát.
District 10 nem látványos a klasszikus értelemben, nincsenek ikonikus épületei vagy reprezentatív terei, mégis nagyon karakteres. Az utcák szűkek, zsúfoltak, a forgalom állandó, az élet pedig szó szerint az utcán zajlik: reggeli leveses bódék, kávézók, motorjavítók és kis családi üzletek sorakoznak egymás mellett. Itt nem kirakat-Saigont látunk, hanem azt a várost, ahol az emberek élnek, dolgoznak, esznek és találkoznak.
Városnézés szempontjából akkor érdekes, ha valaki szeretne kilépni a belvárosi buborékból, és megtapasztalni a város nyers, őszinte ritmusát. Nappal és kora este a legjobb felfedezni, amikor még jól érzékelhető a hétköznapi élet lüktetése, estére pedig a kerület kissé kaotikusabbá, zajosabbá válik. District 10 nem „szép”, de nagyon saigoni – és éppen ettől hiteles.
Operaház
A Saigon Opera House a belvárosban, a District 1-ben található, a Dong Khoi utca mentén, a város egyik legelegánsabb részén. Ez az egyik legszebb francia gyarmati kori épület Saigonban, kívül-belül látványos, még akkor is, ha csak elsétálunk mellette.
Az operaház a századfordulós európai színházépítészet stílusát idézi, gazdagon díszített homlokzattal és arányos, klasszikus formákkal. Napközben inkább fotópont és városi díszlet, este viszont egészen más arcát mutatja: kivilágítva különösen hangulatos, és ilyenkor érkeznek az előadásokra a nézők is. A belső tér csak előadás idején látogatható, turistalátványosságként nem működik folyamatosan nyitva tartó épületként.
A környék miatt akkor is érdemes idejönni, ha nem ülünk be egy előadásra. A közelben kávézók, éttermek, szállodák és üzletek sorakoznak, így az operaház jól illeszkedik egy belvárosi sétába. Késő délután vagy este a legjobb felkeresni, amikor enyhül a meleg, és az épület a városi fényekkel együtt igazán érvényesül. Az operaház Saigon kifinomultabb, európaibb arcát mutatja meg, kontrasztot adva a város nyüzsgő hétköznapjaihoz.


K. Kriszta fotói
Cao Dai templom
Tây Ninh tartományban, kb. 90–100 km-re Ho Si Minh-várostól
A Cao Dai templom az egyik legszürreálisabb élmény, amit Vietnámban átélhet az ember: olyan, mintha a világvallások egyetlen díszes, színes kavalkáddá olvadtak volna össze. Belépve egyszerre látni Buddhát, Jézust, Konfuciuszt és még Victor Hugót is, ami elsőre inkább tűnik kulturális tréfának, mint vallási komolyságnak. A templom belseje vakítóan színes: rózsaszín oszlopok, sárkányok, csillogó mozaikok és a mindent figyelő „Isteni Szem”, ami úgy követi a látogatót, mintha tudná, hogy turistaként csak bámészkodunk. A hívek ceremóniája egyszerre hipnotikus és meghökkentő, fehér ruhás alakok lassú ritmusú éneke tölti be a teret, mintha egy másik dimenzió küszöbén állnánk. A hely atmoszférája furcsa módon mégis békés, mintha a különös szinkretizmusban lenne valami felszabadító könnyedség. A templom előtt sokan csak annyit kérdeznek: „Ez most komoly?”, aztán beljebb lépve már érzik, hogy igen, nagyon is az. Bár a Cao Dai elsőre egzotikus vallási patchworknek tűnik, mégis őszinte vallási kísérlet arra, hogy minden hit férjen el egyetlen égbolt alatt. A látogatás végére az ember úgy távozik, hogy egy kicsit megkérdőjelezi, amit vallásokról gondolt – és azt is, hogy miért ne lehetne a világ egy fokkal színesebb.




K. Kriszta fotói
* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
© Utikritika.hu. 2012.
Amerikai Egyesült Államok | Amszterdam | Argentína | Ausztrália | Ausztria | Bahama-szigetek | Balatonszéplak-felső | Bali | Barcelona | Berlin | Ciprus | Dominikai Köztársaság | Dubai | Egyiptom | Franciaország | Görögország | Hajóutak | Horvátország | Hongkong | India | Isztambul | Kanada | Kanári-szigetek | Kuba | Kvarner-öböl | London | Madrid | Malajzia | Maldív-szigetek | Mallorca | Mauritius | Málta | Mexikó | Nagy-Britannia | Németország | New York | Olaszország | Párizs | Portugália | Róma | Seychelle-szigetek | Sharm el-Sheik | Skócia | Spanyolország | Sri Lanka | Szingapúr | Thaiföld | Törökország | Toszkána | Tunézia | Vietnam | Zöld-foki Köztársaság
Még nem érkezett hozzászólás.