ÚTIKRITIKA.HU / Strandolás Albániában

Strandolás Albániában

Általában | Himara strand |Velipoja|Gjipe Beach|  Lukovë| Saranda strand | Fotóegyveleg

Dhërmi  strand - Ata fotója (június)

Amiről nem olvastam sehol, csak itt derült ki (Durres), hogy a strandon nem tudjuk letenni a saját napozóágyainkat, napernyőinket, de még egy plédet sem, mert nincs egy talpalatnyi hely. Minden négyzetméteren telepített, fizetős napozóágyak vannak, napernyővel. A helyiek sem, senki nem telepszik le pl. pléden, mint nálunk és idáig bárhol jártunk, szokás... Így csak álldooáltunk a strandkocsink mellett, ha lementünk egyet fürödni.

Ha egész napra mentünk strandolni, akkor pedig kifizettük a bérlést. Pedig utánfutóval jöttünk itthonról, direkt azért, hogy ne kelljen drága pénzt otthagyni a napozóágyakért. Amikor mi már ebbe elég sok pénzt belefektettünk, van saját. Bulgáriában, Egyiptomban, Magyarországon is mindenhol le tudtunk telepedni a saját cuccunkra. Itt nem. Ami a "híres" olcsóságot illeti, az változhatott.. mert 2024. szeptemberében azt tapasztaltuk, hogy drágább mint otthon minden.(2024)

---

Medúza Vlora térségében:

A melegedő vízzel sajnos megjelennek ezek a dögök is a teljes mediterráneumban, egyre nagyobb számban.
Nem jó fejest ugrani közéjük, nem árt megnézni előbb a vizet. Ha már baj van, valaki pisilje le azonnal a csípést és _ne_ mossa le utána. Opcionálisan AfterBite, vagy hasonló ammóniák tartalmú szer használata.
Nejem egyszer Korfun, egyszer Albániában ugrott piros, csápos medúzába. Legalább fél év, mire relatíve eltűnik a nyoma, de több hét intenzív fájdalom és úgy néz ki, mintha ostorral verném otthon. (2024. július vége)

Albániai strandolásról általában

Íme a 7 legszebb albán strand ranglistája - szerintünk:

1. Drymades

2. Dhërmi

3. Himara

4. Borsh

5. Saranda

6. Ksamil (szép fehér a homok)

7. Gijpe

---------------------------------------------------------------

Ingyenes tengerpart alig akad, legfeljebb az életveszélyes részeken, ahol hatalmas betontömbök, a betontömbökből betonvasak, zárt szelvények állnak ki. Plazhi i Manastirit (kolostor strand) is már privát. A fehér homokos tengerpart úgy igaz, hogy ők hordták oda a fehér „homokot” (apró kavics, szaknyelven=éles homok) teherautókkal.

Mielőtt kijönnétek ide, olvassatok tengerparti strandokról értékeléseket (Google, Tripadvisor), mi sajnos ezt csak itt tettük meg! Helyette magyar weboldalakat olvastunk. És nézzétek meg hányan írják, hogy soha többé nem jönnek ide. Keressetek a pénzeteknek megfelelőbb helyet! (Attila, 2024)

---

Az albán partok Montenegróval határos részén egész Durresig általában homokos, majd déli irányban haladva Vloráig homokos, kavicsos és sziklás váltakozva. Vlorától délre a Jón tenger partján kavicsos és sziklás partszakaszok váltják egymást.

---

,, Komoly fejlesztések zajlanak, elsősorban olyan albánok befektetésével, akik éltek a kormányzat azon ajánlatával, hogy bármilyen forrásból, módon szerzett pénzeket 10% adó megfizetésével fehérre moshatnak, ha az idegenforgalomba ruháznak be belőle. (2016)" 

---

"Az Adriai-tenger errefelé homokos partú, és igen sekély, ezért jóval melegebb is a szokásosnál. (2015)" forrás

---

"Ksamil-ban találhatók Albánia legdélebbi strandjai, és itt található egyúttal az egyedüli fehér homokos partszakasz a majd 400 km-es tengerparton. A fehér homokos strandokon kívül a hely további különlegessége a 4 kis sziget. A legnagyobb 5 hektár, és a parttól kb. 100 méterre található, de az összes sziget együtt nincs 10 hektár. A szigetek úszva is megközelíthetőek, de most már a szigeteken kiépült éttermek csónakkal is átviszik a vendégeket. A falu neve azt jelenti: 6 mérföld (a görög hexa szóból), ugyanis pontosan ennyi távolságra fekszik Korfutól. A falu régi albán neve egyébként Dema volt. Az egyik strand neve „Bora-Bora”. :)" forrás

---

Sarandában nagyobbak a strandok, Ksamilban viszont szebbek. Ksamil Bora Bora-nak titulált fehér homokos strandjait a zsúfoltság miatt elkerültük, de egyébként is a kis öblöket részesítjük előnyben mindig. Ksamil és Saranda között lélegzet előállító strandok vannak. Mi ezeket kerestük fel: Pulëbardha beach, Plazhi Pazqyrave, Plazhi i Manastirit és Pellumbave beach. A napágyak árai változóak. 500-1500-ig helytől függően.

---

Albánia tengerpartja kb. 360 km. Nyaralás tervezésekor ne egy Ksamilról felrakott őszi / tavaszi / hajnali kép alapján döntsetek, mert akkor soha többet nem tértek vissza az országba. A felső rész Vlora-ig az Adria, ezen részeken homokos, lassan mélyülő a víz jellemzően. Gyönyörűen kiépített tengerpartok vannak.
Mi Qerretben vagyunk Durres alatt, pl. hozzánk gyerekekkel érkezők vannak emiatt többségben, mivel itt a gyerekeket nyugodtan beengedheted a vízbe, nem kell izgulni, hogy "elmerülnek", homokoznak, pancsolnak és a vizet is hamarabb melegíti át a napsugár.
Vlorától lefelé a Jón tenger vize szép, ezen részeken is gyönyörűen kiépített strandok / partok vannak, jellemzően kavicsos, hirtelen mélyülő vízzel.
Kinek ez, kinek az jön jobban be.

Napernyők használata:
Mindenhol más, általánosságban lefoglalod, letelepszel valahol ami szimpatikus, majd jön a staff és beszedi az árát Ez 600 - 1500 lek körüli összeg (nálunk Qerretben 5 csillagos fullos hotel előtt 700 lekbe kerül 1 napernyő + 2 ágy.)

(m.g., 2022)

---

Ahol napagyak vannak ott nem csak a napagyak meg ernyők a szolgáltatás. Azokat a részeket rendszeresen takarítják, gereblyézik, tavasszal meg ősszel traktorral szántják. A napagyakat ernyőket karbantartatják...ezt kell megfizetni, nem csak a létüket. Ha te sajátot akarsz akkor olyan partszakaszon tudod használni ahol nincs tisztítás, Egyrészt a szél is odahordja a szemetet, a tengerből is sok kijön....de vannak jó szakaszok hozzá csak keresgélni kell. (2024)

---

Az Adria után muszáj volt megmártózni a Jón-tengerben.
Kihagyhatatlan élmény Dhermi türkizkék vize, Albánia első számú strandja a Green Coast.
Itt már nyílt a tenger, élvezetes az óriási hullámok morajlása. Ami a horvát Adrián Biokovo, az Albaniában a Cipa azaz sehol máshol nincs 2000 méter körüli hegy közvetlenül a tengerparton. (Ata, 2024)

Ata fotója

---

Qerret Beach...1: tiszta szállások, közel a tengerhez, nem kell főzni, európai kaja is van. 2: csodás tengerparti sétány, hegyi túraútvonal lehetőség. 3: helyi kaja, jó piac, lassan mélyülő víz, homokos part, este nem túl csendes (2024)

Himara strand

Himara Albánia partvidékén található, délre Vlorétól és északkeletre Sarandétól. A környéken több szép strand is található, köztük a fő strand, a Himara Beach is.

A Himara Beach egy homokos tengerpart, amely kristálytiszta vizű és enyhén hullámos tengerrel rendelkezik. A part mentén több bár és étterem található, ahol a látogatók megpihenhetnek és élvezhetik a helyi konyhát és italokat. A tengerparti szolgáltatások közé tartoznak a napozóágyak és a napernyők bérlése, valamint különböző vízi sportok, például a búvárkodás és a sznorkelling lehetősége is.

A Himara Beach egyébként az Albán Riviéra nevű terület része, amely a földközi-tengeri partvidék egyik legszebb és legfelkapottabb turisztikai célpontja.

r.g. fotója

Velipoja

Velipoja Albánia északi partján, a Jón-tenger partján található, és egy gyönyörű homokos tengerpart, amely kristálytiszta vízzel és csodálatos környezettel rendelkezik. A strand környéke gazdag természeti és kulturális látnivalókban, és egyre népszerűbbé válik az Albánia iránt utazó turisták körében.

A Velipoja strand tágas és széles homokos partszakasza kiváló lehetőséget biztosít a napozásra, a pihenésre és a strandolásra. A víz lassan mélyül, így ideális a gyerekek számára is. A parton találhatók bárok, éttermek és más szolgáltatások is, mint például vízi sportok, napernyők és napozóágyak bérlése.

A strand közelében több természeti látnivaló is található, köztük a híres Shkodra-tó, a Valbona Nemzeti Park és a Theth Nemzeti Park, amelyek mind lenyűgöző hegyvidéki tájakkal és kulturális értékekkel rendelkeznek. A strandtól nem messze található a híres Rozafa-vár is, amely szintén népszerű látványosság a turisták körében.

Gjipe Beach

,, Az utazásunk legnagyobb meglepetése a Gjipe Beach volt. Mindenért kárpótolt minket. Sarandetol 2 óra távolságra, a part mentén található ez az eldugott kis strand. A kocsit fent kell hagyni egy fizetős parkolóban majd onnan 15-20 perc séta. Ez az igazi élmény, ami miatt utaztunk. Van egy óriási kanyon, ami több km hosszan kígyózik a szárazföldtől a tenger irányába, majd tölcsér szerűen nyílik szét és lesz belőle egy apró kavicsos fehér homokos tengerpart, a Gjipe Beach. A tenger színe gyönyörű, a strand két oldalán magas sziklákban folytatódik tovább a part. Itt lehet kirándulni a kanyon belseje felé, búvárkodni, sziklát mászni, ugrálni és röplabdázni is. Pont azért volt jó mert megvolt még az eredeti természetes érzés bennünk amikor ott voltunk. Mivel nagyon nehézkes a lejutás ezért nincsenek is sokan. Van 1-2 autentikus pálmatetős étterem egy kis sátras kemping és a természet. Nekünk annyira megtetszett, hogy 2 teljes napot is ott töltöttünk a nyaralás alatt. Sarandëbol egyébként mennek hajók is a Gjipére úgyhogy érdemes utánanézni ennek is, ha valaki nem szeretne autóval menni." (2022) forrás

---

Lukovë

Lukovë Albánia partvidékén, a Jón-tenger partján található, és egy kisebb, kevésbé ismert homokos tengerpart. A strand gyönyörű, tiszta vizű és csendes környezettel rendelkezik, így ideális hely a pihenésre és a nyugalomra vágyóknak.

A Lukovë strand sziklás részeinél találhatók apró öblök, amelyek a tömeg elől védettebb helyeket biztosítanak a strandolóknak. A strand fő részén, a homokos területen napernyők és napozóágyak állnak a látogatók rendelkezésére, valamint bárok és éttermek is találhatók a part mentén.

v.i. fotója

A Lukovë strand környéke természeti szépségekben bővelkedik. A strand közelében található a híres Porto Palermo erőd, amely egy ókori erődítmény, és ma múzeumként működik. A strand közelében van a Borshi vára is, amely egy másik történelmi emlékhely Albániában. A környék a hegyekkel is körülvett, így számos lehetőség van túrázásra és más szabadtéri tevékenységekre is. A Lukovë strand csendes és barátságos atmoszférájával egy olyan hely, ahol a látogatók élvezhetik az Albánia kínálta csodákat, és egy kicsit elvonulhatnak a mindennapi zajok elől.

v. i. fotója

Saranda strand

Ami az étkezést illeti, túl sok az állóbüfé, gyorsétterem, és ehhez képest viszonylag kevés a leülős, kellemes vendéglő. 

,, Egy nap a Mango beachen próbálkoztunk. Üres nagy placc a víz mellett, sokan oda voltak lepakolva úgyhogy mi is lepakoltunk.
Kb 1 óra múlva érkezett egy “napágyas” pasi, oltári bunkó stílusban, mutogatva hogy hopp kapjuk össze magunkat és takarodjunk.
Elkezdett minden ott levő pakolni, mentünk arrébb, jön egy másik pasi kérdeztük mennyi a napágy, kifizetnénk.
Mondja 1000 lek, ok, akkor mutasson helyet (többiek nagy része elment nem is próbálkozott). Erre jön az előző pasi, durván magyaráz a fiatalabb srácnak, hogy nem vehetünk pénzért sem helyet, és h no free bed, mutatjuk a pénzt, de mutogat hogy húzzunk el. Fiatal srác segített hogy a Flamingora átmehetünk nyugodtan lepakolhatunk…
Mi sajnos nem voltunk még itt soha, nem ismi voltunk az egyetlenek akik lepakoltunk, megértem, ha nem lehet, persze, szóljanak ránk. de hogy 2 pici gyerekkel ilyen stílusban szó szerint kib*sszanak minket, az azért eléggé szíven ütött…
Végül átmentünk a Fflamingora." (b.l., 2021)

---

"Albániában jobb az ország belsejében maradni. Télen eleve minek menne az ember a tengerpartra, nyáron pedig tényleg akkora a tömeg, hogy az szinte mindenhol élvezhetetlenné teszi a nyaralást. Albániának nincs annyi szigete, mint Horvátországnak, néhány száz kilométeres partszakaszának jelentős részét pedig nagyvárosok és azok közvetlen szennyezett vonzáskörzete foglalja el. A kétségbeejtően fellengzősen Albán Riviérának nevezett déli, már a Jón-tenger által mosott szakasz szép ugyan, de itt meg annyira meredeken emelkednek ki a hegyek a vízből, hogy a fennmaradó nagyon kevés strandon fürtökben lógnak a Mercedeseikből kipottyanó albán családok. A kevés élvezhető partszakaszt ott lehet megtalálni, ahol nincs a strandra közvetlenül bekötött aszfaltozott út, de egy ilyenen sem éreztem, hogy Albániába érdemes lenne tengerparti élményekért utazni. Az ország belsejéért viszont simán. Gjipe: Egy az albán tengerpart kevés olyan strandja közül, ahol nincs tömeg. Köszönhetően annak, hogy csak gyalog vagy a tenger felől közelíthető meg. Fél óra sétát megéri rászánni a nyugalomra. (2014)" forrás

Bunec Beach - t. r. fotója

Ksamil szigetek

A tengervíz csodás, de nyáron túl nagy a zsúfoltság.

,, Ksamil kellemes meglepetés volt, tényleg egy kis gyöngyszem a Jón-tenger partján. Néha lehet érezni, hogy nem Nyugaton jársz (ott tartózkodásunk alatt is volt áramkimaradás, a vezetési morál olykor hagy kivetnivalót maga után, illetve a reptérről való 4,5 órás vezetés sem túl pihentető), de ezeket szerintem kompenzálja a táj szépsége, az emberek kedvessége és figyelmessége, illetve a viszonylagosan olcsóbb árak. Hatalmas élmény, örülök hogy ott lehettem." (b.j, 2019)

Olvasmányos linkek

,,Első strandolós napunkon felkerestük Ksmalit, az Albán Bora Borát. A part elég szépnek mondható, a víz kristálytiszta, viszont nagyon durva turista tömeg terült el rajta, ezért nem szerettük annyira.

A második strandos napunkat Saranda egyik legszebb standján töltöttük ahol turista is alig volt. Ez már jobban tetszett, viszont ezen a napon az időnk nem volt olyan jó mint előző nap, a tenger nagyon hullámzott és a víz sem volt túl meleg, de szerintem maximálisan kiélveztük. Velünk szemben Korfu szigete, ami felett épp vihar tombolt, de ezt mi szerencsére megúsztuk.

xxx

Gjipe Beach egyik szépségét az adja, hogy autóval elég nehezen megközelíthető, így csak gyalogosan vagy hajóval lehet oda eljutni, ebből kifolyólag nagyon kevés emberre találkoztunk. Mi a gyalogos megközelítést választottuk, így a busztól még várt ránk 4km-es túra a célig. (2016)" forrás

Fotóegyveleg

Queparo strand Vlora megyében - t. r. fotója

Vissza az elejére

Jemen_info3

1970. 01. 01. 01:00 |

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | A jemeniek | Turista etikett | Jemeni konyha | Fotóegyveleg

Easy rider - Elter Karcsi fotója

Földrajz

Jemen földrajza változatos és összetett, amely öt fő régióra osztható:

Parti síkság: A Tihamah parti síkság alacsonyan fekvő, lapos terület, amelynek egyes részei nagyon termékenyek a hegyekből lefolyó patakok miatt. A Föld legforróbb helyei közé tartozik Tihamah. A legtöbb település a part mentén található, mert a sós tengeri levegő enyhíti a hőség hatását.

Nyugati hegységek: A parti síkság hirtelen véget ér a nyugati hegységnél, ahol az Afrikából érkező monszunesők a Vörös-tengeren áthaladva felerősödnek, és a hegyek csipkézett csúcsai által megakadályozva kicsapódnak. A nyugati hegység egyes részei, különösen Ibb és Ta'izz, esőerdőkre jellemző csapadékmennyiséget kapnak, ami termékeny földet biztosít kávé, qat, búza és cirok termesztéséhez. A hegyek itt hosszú emelkedőkkel rendelkeznek; legtöbbjük 600 m-ről 2,135-3,050 m magasságig emelkedik. Jelentős csúcsok közé tartozik a Jabal Sumarah, Jabal Ba'dan, Jabal Sabir és Jabal Ad Dukayik, mind körülbelül 3,000 m magasak.

Középső hegységek: Ez inkább egy fennsík, dombos területekkel a tetején, mert a hegyek kevésbé csipkézettek és kevesebb csapadékot kapnak, mivel a legtöbb eső a nyugati hegységben hullik le. Az Arab-félsziget legmagasabb hegyei itt találhatók, beleértve a legendás Jabal an Nabi Shu'ayb-ot a főváros, Sana'a közelében, amely körülbelül 3,660 m  magasságban fekszik. A középső hegységek egyes részei rendkívül termékenyek, mint például Dhamar környéke, és a középső hegységek hőmérséklete is szélsőséges. A napi hőmérsékleti ingadozások a legnagyobbak a világon, nappali csúcshőmérséklet körülbelül 26-27 C, míg éjszaka fagypont alá süllyedhet. A középső hegységek nagy része, a hegyeket kivéve, 2,000-2,440 m magasságban található.

Központi fennsík: A középső hegységek fokozatos lejtése után egy 915-1,525 m magasságú fennsíkra érkezik, amelyet völgyek és wadik, vagyis patakok szelnek át. Ez a terep nem olyan durva, mint a középső vagy nyugati hegység, de a növényzet csak a völgyekben vagy a wadik közelében lehetséges, mert ezek sok öntözővizet biztosítanak a csapadékból, amely csak a távoli területeken fordul elő. Villámárvizek nagyon gyakoriak. Ez a fennsík Shabwah-tól Hadhramauton és Al Mahrán keresztül Dhofarig terjed Ománban, amelyet sok jemeni Nagy-Jemen részének tekint, nem is beszélve Najranról, Jizanról és Asirról Szaúd-Arábiában.

Sivatag: A Rub Al-Khali, azaz az Üres Negyed, a világ legveszélyesebb sivataga és a legnagyobb homoktenger, Északkelet-Jemenben, Délkelet-Szaúd-Arábiában és Északnyugat-Ománban található. Évekig egyáltalán nem esik eső, és szinte nincs növényzet. A hőmérséklet elérheti a 61°C-ot. 

Sokotra - sárkányfa - Ohotin Viktor fotója

Időjárás és éghajlat

Az ország klímája száraz és forró, a csapadék mennyisége a domborzati viszonyoknak megfelelően változik. A tengerparti sávban ehhez magas páratartalom is társul. A belső területeken meglehetősen nagy a napi hőingadozás: éjjel nem ritka a fagypont körüli hőmérséklet, miközben nappali hőmérséklet általában 30 °C körüli.

Történelem

Dél-Arábia és Jemen modernkori története 1918-ban kezdődött, amikor Jemen elnyerte függetlenségét az Ottomán Birodalomtól. 1918 és 1962 között a Hammaddin család uralta monarchiáként. Észak-Jemen 1962-ben vált köztársasággá. Dél-Jemen viszont csak 1967-ben vált függetlenné a britektől. 1970-től Dél-Jemen kommunista kormányzati rendszert honosított meg. 

A két ország 1990-ben egyesült Jemeni Köztársaságként.

Részletes:

Jemen régóta a kultúrák kereszteződésében létezik, Dél-Arábiában való elhelyezkedésének köszönhetően kapcsolódik a Közel-Kelet legősibb civilizációs központjaihoz. A Kr. e. 12. század és a 6. század között a minaeai, sabaei, hadramauti, qatabani, ausani és himjarita királyságok része volt, amelyek ellenőrizték a jövedelmező fűszerkereskedelmet, majd etióp és perzsa uralom alá került. A 6. században a himjarita király, Abu-Karib Assad áttért a zsidó hitre. A 7. században az iszlám kalifák kezdték meg az ellenőrzés kiterjesztését a területre. A kalifátus felbomlása után Dél-Arábiát számos dinasztia irányította, amelyek részben vagy egészben uralták Dél-Arábiát. Perzsa eredetű imámok időszakosan 160 évig uralkodtak Jemenben, teokratikus politikai struktúrát hozva létre, amely a modern időkig fennmaradt.

Az egyiptomi szunnita kalifák a 11. század során Jemén nagy részét elfoglalták. A 16. századra, majd ismét a 19. századra Jemen az Oszmán Birodalom része lett, és egyes időszakokban az imámok egész Jemen felett gyakorolták az irányítást.

Dél-Arábia és Jemen modern történelme 1918-ban kezdődött, amikor Jemen függetlenné vált az Oszmán Birodalomtól. 1918 és 1962 között Jemen a Hamidaddin család által uralt monarchia volt. Észak-Jemen 1962-ben köztársasággá vált, de csak 1967-ben vonult ki a Brit Birodalom, amely a 19. században védelmi övezetet alakított ki Áden dél-arábiai kikötője körül, és létrejött Dél-Jemen. 1970-ben a déli kormány névlegesen kommunista kormányrendszert fogadott el. A két ország 1990. május 22-én egyesült Jemen Köztársaság néven.

Az egyesülés azonban nem vezetett békéhez. Az USS Cole nevű amerikai hadihajót 2000-ben megtámadta az Al-Káida Ádenben, miközben üzemanyagot vett fel. Azóta az Arab-félszigeti Al-Káida megerősödött az országban, és az Egyesült Államok válaszul többször támadott jemeni célpontokat drónokkal. A hosszú ideig tartó diktátor, Ali Abdullah Szaleh kormánya az arab tavaszhoz kapcsolódó drámai tiltakozások közepette bukott meg 2012-ben, de utódja, Abd Rabbu Manszúr Hadi korábbi alelnök alig sietett a tüntetők által követelt reformok bevezetésével, és a síita húszik milíciája 2015 februárjában átvette a kormány irányítását. A szunnita arab kormányok, különösen Szaúd-Arábia, közel álltak Szalehhez és Hadihoz, és ellenzik a síita uralmat ebben az arab országban. Egy szunnita iszlamista koalíciót, az Al-Islahot támogatják a húszi erők elleni polgárháborúban, és brutális bombázási kampányt vezettek, amely jelentősen károsította az ország infrastruktúráját

Manapság

6,8 millió jemenit azonnali éhezés fenyeget, további 10,2 millió jemeni van válságban, vagyis gyakorlatilag már ők is éheznek, csak az életük nincs veszélyben. Közvetlen veszélyben. Még.
Ez összesen 17 millió ember, Jemen teljes, 28 milliós népességének több mint 60 százaléka.

Az éhínség Jemen két legnépesebb kormányzóságában, a népesség negyedének otthont adó Taiz és Hodeidah kormányzóságokban a legfenyegetőbb. Ebben a két tartományban zajlik legintenzívebben a háború.

A helyzetet nem egyszerű megoldani, mert abban nagyon nagy szerepet játszik az országban évek óta dúló, mostanra nemzetközi konfliktussá, jelző nélküli háborúvá szélesedő polgárháború. (2017)

"A statisztikák szerint a jemeni nők hetven százaléka analfabéta, a legtöbb lány az általános iskolát sem fejezi be, mivel a szülőknek általában csak egy gyermek taníttatására van pénzük, azt pedig fiúkra költik. Bár ma már a Szanaai Egyetemre járóknak körülbelül 50 százaléka nő, tanulmányaik befejeztével a legtöbbjük nem talál munkát.

Az országban nagyon gyakori a gyerekházasság, a nyomorgó szülőknek sokszor anyagilag is megéri férjhez adni kilenc-tíz éves lányaikat. Jemenben egyébként korábban már érvényben volt egy törvény, amely megtiltotta a 15 évesnél fiatalabbak kiházasítását, ám a parlament a kilencvenes években ezt a szabályozást eltörölte, arra hivatkozva, hogy a szülőknek jogukban áll akkor férjhez adni lányaikat, amikor csak akarják. A jemeni szociális minisztérium adatai szerint 2010-ben minden negyedik menyasszony még nem töltötte be a 15. évét, amikor megköttetett a házasság.

Jemenben a férj és feleség kapcsolatát nagyon szigorú törvények szabályozzák: a többi között a nőknek még a házat sem szabad elhagyniuk a férjük engedélye nélkül, a házaséletet szabályozó passzus pedig megengedi a házasságon belüli nemi erőszakot.

Egy jemeni nőnek a "nemek" körül forog az élete. Nem kerékpározhatnak, nem maradhatnak ki sokáig a barátokkal, nem beszélgethetnek a politikáról vagy vallásról, nem halogathatják a férjhez menést, nem válhatnak el, nem járhatnak fedetlen hajjal, nem tanulhatnak tovább, nem utazhatnak egyedül, és nem lehetnek férfi barátaik. Csupán azért, mert nőnek születtek.

Sokan talán nem is hallottak még Jemenről, vagy valami távoli, talán nem is valóságos vidéknek gondolják. Pedig Jemen létezik. Egy csodálatos és titokzatos szépségű ország, amit a háttérben diktatórikus hatalmak irányítanak.

Ezt a helyet olyanok irányítják, akik háborút szítanak, vallási konfliktusokat és politikai nyugtalanságokat okoznak. A szunnita és síita vallási konfliktusok és a korrupt vezetők tönkreteszik a jemeniek életét, gazdaságát. (2016)" forrás

A jemeniek

Előfordulhat, hogy azt gondolnád, Jemen az egyik etnikailag homogénebb ország a Közel-Keleten, ha csupán azt tudnád, hogy a lakosság közel 100%-a arabnak vallja magát. Azonban sok jemeni erősen kötődik helyi, szektás és törzsi identitásához, és a politikai különbségek is mélyek, ami gyakran vitatott és néha erőszakos sokszínűséget eredményez.

A jemeni emberek jellemző tulajdonságai, szokásai, hagyományai és társadalmi berendezkedése sokrétű és összetett, mélyen gyökerezik a történelmi és kulturális hagyományaikban. Íme néhány jellemző vonás:
Társadalmi és kulturális jellemzők:

Vendégszeretet: A jemeni emberek híresek a vendégszeretetükről. Az idegenek meghívása otthonukba és megvendégelése gyakori és elvárt viselkedés. A vendégszeretetet vallási és kulturális kötelességként is kezelik.

Család: A család központi szerepet játszik a jemeni társadalomban. A nagycsaládok gyakran együtt élnek, és a családi kötelékek nagyon erősek. Az idősebb családtagok tisztelete különösen fontos.

Törzsi azonosságtudat: A jemeni társadalom jelentős részét a törzsi hovatartozás határozza meg. A törzsek közötti kapcsolatok és az ezekhez fűződő identitás nagy befolyással bír a mindennapi életre és a politikai helyzetre is.
Vallási és kulturális szokások:

Vallás: Az iszlám, különösen a szunnita és síita ágazatok, mélyen áthatja a jemeni élet minden aspektusát. A vallás nemcsak a spirituális életben, hanem a társadalmi normákban és törvényekben is központi szerepet játszik.

Qat: A qat rágása társadalmi szokás, amely a nap jelentős részét kitölti. A qat rágása közösségi tevékenység, amely során az emberek összegyűlnek, beszélgetnek és üzleteket kötnek.
Női egyenjogúság:

Nők helyzete: A jemeni nők helyzete nagymértékben függ a lakóhelyüktől és a helyi kulturális normáktól. A városi területeken a nők számára több lehetőség nyílik az oktatásra és a munkavállalásra, míg a vidéki területeken a hagyományos nemi szerepek és a korlátozások erősebbek lehetnek. A nők jogai és lehetőségei jelentősen korlátozottak, és a női egyenjogúság kérdése komoly kihívásokkal néz szembe.
Idősek tisztelete:

Idősek tisztelete: Az idősebbek tisztelete és megbecsülése mélyen beágyazódott a jemeni kultúrába. Az idősebb családtagok iránti tisztelet megnyilvánul a mindennapi életben, a döntéshozatalban és a családi tanácskozásokban.
Vérmérséklet és viselkedés:

Vérmérséklet: A jemeni emberek általában barátságosak és vendégszeretőek, de a kulturális és törzsi hagyományok miatt a viselkedésük és hozzáállásuk változhat. A tisztelet és az udvariasság alapvető elvárás, különösen az idősebbekkel és a vendégekkel szemben.

Konfliktuskezelés: A törzsi hagyományok és a törzsi igazságszolgáltatás még mindig jelentős szerepet játszanak a konfliktusok megoldásában, bár a modern jogrendszer is érvényben van.
Ünnepek és hagyományok:

Hagyományos öltözet: A hagyományos jemeni öltözetek, mint például a férfiak által viselt „jambiya” (görbe tőr) és a nők által viselt „abaya” (hosszú köpeny), még mindig gyakoriak és a kulturális identitás fontos részét képezik.

Ünnepek: Az iszlám vallási ünnepek, mint az Eid al-Fitr és az Eid al-Adha, kiemelkedő fontossággal bírnak. Ezek az ünnepek családi összejövetelekkel, közös étkezésekkel és imákkal járnak.

arcok és arctalanok - b.a. fotója

Szana-i boltosok - Elter Karcsi fotója

Ünnepi ruhában - Elter fotója

Turista etikett

Jemenben a turistának fokozott elővigyázatosságot kell tanúsítania. A viselkedésben és főleg az öltözködésben alkalmazkodni kell a helyi szokásokhoz és hagyományokhoz. Ennek megfelelően a nők részére ajánlott a zárt ruhák viselése, a mélyen dekoltált, hátat, vállakat szabadon hagyó, lenge öltözékek viselése egyáltalán nem ajánlott!

Kerülendő dolgok

Bizonyos dolgokat kerülni kell, mert helytelenítéssel találkozhatnak, és ezeket mindenképpen érdemes elkerülni a tartózkodás során.

Politika

Kerüld az Egyesült Államokról való beszélgetést — sok jemeni úgy érzi, hogy az USA „beleavatkozik” az ország ügyeibe, és több kárt okozott, mint hasznot.
Kerüld Izrael témáját — akárcsak az arab világ többi részén, sok jemeni negatív érzéseket táplál Izraellel szemben.

Vallás

Az iszlám Jemen államvallása, és minden jemeni életében fontos szerepet játszik. Akárcsak az arab világ többi részén, a vallás kényes téma. Mindig érzékenyen és tisztelettel közelítsd meg a vallási kérdéseket.

Vallási helyek látogatásakor viselkedj és öltözködj megfelelően. Néhány mecsetbe nem léphetnek be nem muszlimok. Ha nem vagy biztos, kérdezz.
Ramadán idején tartózkodj a nyilvános evéstől, ivástól, dohányzástól és rágástól. Ennek elmulasztása rendkívül tiszteletlennek számít.
Ne kritizáld vagy beszélj rosszul az iszlámról; Jemenben szigorú blaszfémiatörvények vannak.
Ne beszélj vallásról agnosztikus nézőpontból; ezt teljesen értetlenül fogadják.
Kerüld a térítéssel kapcsolatos bármilyen utalást; az áttérés Jemenben bűncselekmény.

Egyéb

Ez egy muszlim ország. Légy érzékeny arra, hova irányítod a kamerádat. Rengeteg nagyszerű fotólehetőség van minden sarkon (a kérdés általában az, mit hagyj ki az egyes képekből), de ha embereket fényképezel, mindig kérdezd meg előtte. Az „mumkin akhud sura minak?” arab kifejezés nagyon hasznos. Soha, de soha ne próbálj meg nőkről képeket készíteni, még akkor sem, ha te magad is nő vagy. Ez nagy sértésnek számít, és akár súlyosabb következményekkel is járhat. Ne próbálj fényképezni semmit, ami stratégiai jelentőségű lehet (pl. amit legalább egy katona vagy rendőr őriz). Azonban, ha udvariasan kérdezel és az őrök jókedvűek, akár emlékfotót is készíthetsz egy géppisztolyt tartó katonával!
Annak ellenére, hogy közel van a gazdagabb olajtermelő országokhoz, Jemen a világ egyik legszegényebb állama. Sok helyi számára az életkörülmények nagyon nehezek. Turistaként számíts arra, hogy a helyi kereskedők magasabb árakat kérnek tőled. Miközben tudatában vagy a jemeni szegénységnek, ne engedj az együttérzésből fakadó kísértésnek, hogy megfizesd az első árat. Az alkudozás az élet része a világ nagy részén, és minden vevőtől elvárják.
Ha egy terület le van zárva, annak nagyon jó oka van. Bármennyire is csábító lehet a bátor felfedező szerepében tetszelegni, nincs ok arra, hogy növeld az emberrablás vagy rosszabb esélyeit, hacsak nem feltétlenül szükséges.

Emellett készülj fel arra, hogy gyakran kérnek majd tőled tollat (qalam, galam) a helyi iskolák számára, valamint édességet (bonbon). Az előbbi esetben, ha van egy felesleges tollad, érdemes lehet megfontolni az adományozást. Az utóbbi esetben viszont ellenállj a kísértésnek, hogy édességet adj, mert ez elvárást teremthet a következő külföldi érkezővel szemben. Mondani sem kell, hogy ne adj pénzt („fulus!” „bizniz!”) gyerekeknek. Inkább helyi jótékonysági szervezeteknek adományozz.

Jemeni konyha, gasztronómia

A jemeni konyha jelentősen eltér az Arab-félsziget többi részétől, és valódi fénypontja lehet bármelyik jemeni utazásnak—különösen, ha helyiekkel együtt élvezheted (ez egy meghívás, amit a látogatók gyakran kapnak, még többször, mint amire számítanak).

Főételek:

Salta: Ez a jemeni konyha jellegzetes étele, egy húsalapú pörkölt, amit görögszénával fűszereznek és általában a főétkezés végén szolgálnak fel. Az íze elsőre meglepő lehet az újoncok számára, de mindenképpen érdemes megszokni.

Mandi: Egy népszerű húsos és rizses étel, amely a Hadhramaut régióból származik. A mandi különlegessége abban rejlik, hogy a húst agyagkemencében sütik, és a rizs fölé akasztják, így a húslé a rizsre csepegve főzi azt meg.

Desszertek:

Jemeni méz: Különösen híres az egész régióban, és a legtöbb desszert bőségesen tartalmazza.

Bint al-sahn: Egyfajta lapos tésztaétel, amit mézzel öntenek le.

Jemeni mazsola: Szintén érdemes megkóstolni.

Egyéb érdekességek:

Qat: Noha nem étel, érdemes megemlíteni a qat levelet, amit szinte az egész jemeni lakosság rágcsál ebéd után egészen vacsoráig. A növényt az egész országban termesztik, és a helyiek szívesen kínálják meg vele a látogatókat. A qat rágása művészet, de az alapötlet, hogy a kis, puha leveleket és ágakat (a keményeket nem) rágják, és egy nagy golyót formálnak belőlük az arcukban. A qat enyhe stimuláns hatású, étvágycsökkentő és álmatlanságot is okozhat. Azonban a qat rágása számos egészségügyi problémát is okozhat, beleértve a száj- és nyelőcsőrákot, így óvatosan érdemes fogyasztani.

Italok:

Jemen hivatalosan száraz ország, azonban nem muszlimok maximum két üveg alkoholos italt hozhatnak be az országba, melyeket csak magánterületen fogyaszthatnak el. Nyilvánosan alkohol hatása alatt mutatkozni nem ajánlott.

Sokféle gyümölcslevet és üdítőt lehet kapni, de kerülni kell a lepukkantabb gyümölcslé boltokat, mivel azok csapvizet is használhatnak alapként. A jemeni teát (shay) és kávét (qahwa vagy bun) gyakran fogyasztják étkezéshez. A jemeni kávé jóval gyengébb, mint a félsziget más részein található erős török kávé.

A csapvizet kerülni kell, de palackozott víz szinte mindenhol kapható, akár hűtött, akár szobahőmérsékletű változatban.

Fotóegyveleg

Elter Karcsi fotói

Vissza az elejére

« vissza

Kommentek