ÚTIKRITIKA.HU / Malajzia

A délkelet-ázsiai ország északon Thaifölddel, (Borneó szigetén) Indonéziával és egy híd révén Szingapúrral határos. Két részből áll: Nyugat-Malajzia a maláj félszigeten terült el a Dél-kínai tenger és az Andamán-tenger között, Kelet-Malajzia (Sabah és Sarawak tartományok) pedig 650 kilométerrel odébb a Borneó-sziget (Kalimantan) észak-nyugati részén található (Borneó jóval nagyobb része Indonéziához tartozik).

Malajzia területe 329 733 négyzetkilométer, tehát három és félszer akkora, mint Magyarország.
Fővárosa: Kuala Lumpur (Budapesttől 9172 kilométerre).
Malajziában 26.1 millióan élnek, 80 százalékuk a maláj félszigeti országrészben. Kuala Lumpurnak 1,5 milliós a lakossága.

A dimenziókat érzékeltetve közre adunk néhány olyan távolságot, ami a turisták számára érdekes lehet:

Kuala Lumpur - Szingapúr: 367 kilométer, autóval kb. 3 óra 45 perc, autóbusszal persze hosszabb.
Kuala Lumpur - Langkawi: 497 kilométer, autóval 6 és fél óra. Repülővel másfél.
Penang és Langkawi között a kompozás 2 óra 45 perc volt, 2024-ben ez a komp nem jár
Kuala Lumpur – Cameroon Highlands: átlag 3 és fél óra autóval (kb. 220 kilométer)
Cameroon Highlands – Langkawi: 264 kilométer

Banyánfák (banyan tree) a Kuala Lumpur-i KLCC Parkban - Kriszta fotója

Időjárás és éghajlat

Malajzia mindkét részén trópusi, párásan meleg klíma uralkodik. Egész évben meleg van.Kuala Lumpurban az évi átlaghőmérséklet 26 és 28 fok között van, a hegyes területeken 17 és 19 között. Nagyon magas a levegő páratartalma (90 százalék körül) és az év minden időszakában eshet az eső. Malajziában nincsenek európai értelemben vett évszakok, hanem inkább esős és száraz időszakok alapján lehet jellemezni az eltéréseket. Az esős évszak október és február között van, s ilyenkor minden nap vannak erős viharokkal kísért záporesők. Ezek gyakran nem tartanak tovább egy óránál. A nagyvárosokban, főleg a fővárosban, Kuala Lumpurban gyakran a heves eső éppen azokban a délutáni órákban szakad le, amikor amúgy is csúcsforgalom van, és így a közlekedési állapotok még zűrzavarosabbá válnak.

Malajzia időjárása

A november és január (olykor február) közötti időszakot nevezik monszun szezonnak is. A tengerparti nyaralást tervezőknek számolni kell azzal, hogy mind a keleti, mind a nyugati parton gyakoriak a záporok. A télen oda utazóknak megnyugtatásul annyit, hogy a nyaralás szempontjából lényeges Langkawi szigetén decembertől április elejéig elég száraz a klíma, és ott inkább szeptember és az október számít nagyon esős hónapnak. Tájfunra a legtöbb esély július és november között van. Eső esetén elvtelenül be kell húzódni valamilyen tető alá. 100% lesz a páratartalom hirtelen, minden elektronikai eszközt megvisel, figyelni kell.

Maláj giccs - N. K. fotója

Malajzia trópusi éghajlatához hozzátartoznak a gyakori záporok, de amikor napokon át nem esik, a hőség és a szmog elviselhetetlenné válik. Ilyenkor az állam mesterséges esőfakasztással segít: különféle technológiákkal – ahogy azt már a Pekingi Olimpia óta ismerjük – előidézik, hogy a felhők eső formájában megszabaduljanak terhüktől. A módszer környezetbarátsága megkérdőjelezhető, de a helyiek nem bánják: örömmel sétálnak tovább a langyos, enyhülést hozó esőben. Persze a természetes záporok sem ritkák – a trópusi időjárás amúgy is kiszámíthatatlan.

,, Összefoglalóan a monszunról Délkelet-Ázsiában:

Többnyire nem egész nap esik, hanem napi néhány órán át.
Ez akkora erősségű zuhét jelent, amekkora Magyarországon két héten keresztül szerepelne a sajtóban. Ám ez ott akkor mindennapos.
Érdemes esőponcsót és gumipapucsot viselni – azok a ruhadarabok és táskák, amelyek kilógnak az esőkabát vagy esőponcsó alól, irgalmatlanul eláznak.
Esős évszakban az egyébként is párás levegő még párásabbá válik.
Esős évszakban kevesebb a turista és alacsonyabb áron elérhetők a szolgáltatások. (Szabó Elvira)" forrás

Történelem

Melaka - street art tablók - Kriszta fotói

A maláj népfajta kínaiakból, sziámiakból, arabokból, indonéz területekről jött törzsekből (proto-malájok) és indiaiakból vegyült össze. A 15. és 16. század folyamán került a területre más délkelet-ázsiai térségekből az iszlám. Az európaiak, a portugálok révén a 16. század elején kerültek ide. A portugál gyarmatosítást a 17. század közepe táján a holland követte. A 19. század első felében lett brit gyarmat.

George Town-ban egy első világháborús emlékmű (The Cenotaph, avagy Penang War Memorial) - Kriszta fotója

A második világháború idején volt rövid ideig japán megszállás. Brit gyarmat volt, 1957-ben vált függetlenné.1963-ban létrejött a Malajzia Föderáció, benne Malajzia, Szingapúr, Sarawak és Sabah. 1965-ben Szingapúr kilépett ebből a szövetségből.

"Akkor hallottam először a "maláj" szót, amikor a '80-as évek elején, mint fiatal fruskák végigborzongtuk a "Sandokan, a maláji tigris" című filmet és egytől-egyik szerelmesek lettünk az igéző szemű, félelmet nem ismerő maláj harcosba, akit Kabir Bedi alakított. Akkor nem nagyon érdekelt bennünket ki ellen harcol és miért szikráznak a haragtól gyönyörű szemei. Most már tudom, a film történelmi eseményt dolgoz fel, a maláj hazafi teljes joggal harcol az angol gyarmatosítók ellen.

George Town (Penang) - 1928-ban épült ház - Kriszta fotója

,, Sandokan elpusztíthatatlan, én nem láttam még olyan filmet vele ahol minimum ne halt volna meg háromszor.De amikor kell akkor nem hal meg, szegény kis maláj közkatonák öt méterről lőnek rá vagy hetvenen de Sandokan ordítva tör előre elmaradhatatlan Jumurdzsák kardjával, amely 100 ember lekaszabolása után se véres. Lelőni csak legjobb barátjai szokták, mert Sandokant mindig elárulják, ilyenkor képes a legnagyobb teljesítményekre. Például egy hátlövéssel napokig hánykolódik a tengeren és leúszik pár száz tengeri mérföldet. Szerencsére a cápák épp szabin vannak ilyenkor és kövér amerikai turistákra vadásznak Ausztrália partjánál, de amint Sandokan partra ér rögtön újból megjelennek." forrás

Az emberi faj egyik leginkább elítélendő szokása, a hódítás, itt is véget vetett az időszámításunk első századai óta meglévő hindu-maláj birodalom békéjének. Amint felfedezték a félszigetet, a 16. század elején máris egymásnak adták a kilincset a portugálok, hollandok, angolok. Viszont a teljes félszigetet egyik európai hatalom sem tudta ellenőrzése alá vonni. Uralmuk alatt természetesen jó dolgokat is tettek, fejlesztették az infrastruktúrát, lefektették a gazdaságpolitika alapjait, létrehozták az ország kormányzati rendszerét. A jobb kormányos vezetés és a parlamentáris rendszer a britek hagyatéka. " forrás

Kriszta fotója

Holland örökség - Kriszta fotója

Látható a Függetlenségi Nyilatkozat (1957) a Nemzeti Múzeumban - Kriszta fotója

Manapság

Először is tisztázzuk, hogy Malajzia sokkal fejlettebb,mint Magyarország. Az átlagos életszínvonal magasabb, mint nálunk, pedig maguk a fizetések nem magasabbak. Ám a fizetésekből egyszerűen jobban ki tudnak jönni. Kiegyenlítettebb a társadalom, annak ellenére, hogy vannak irtó gazdagok és szegények is. A lakosság nagy többsége kielégítő szinten él, középosztály jelleggel. A szegényebbeknek is van saját autója, persze ebben szerepet játszik az is, hogy egy liter benzin ára nem éri el még a 150 forintnak megfelelő ringgitet sem. Malajzia politikai berendezkedése alkotmányos, parlamenti demokrácián alapuló monarchia. Az uralkodót szultánnak nevezik és inkább reprezentatív szerepet tölt be. Érdekes módon ötévenként választják a "fő szultánt" az ország kilenc szultánja közül. Ugyanis az országban kilenc szultanátus létezik. Malajzia az úgynevezett "tigris országok" közé tartozik, annak alapján, hogy a hetvenes évek óta rendkívül gyorsan fejlődik a gazdasága és ipari állammá vált. Malajzia döntően az olajiparból a turizmusból és a nehéziparból él. Sok mindent, és jó minőségben exportálnak.

Malajziában halálos bűn ateistának lenni (mármint ez a helyi állampolgárokra vonatkozik). Ha kérdezik, válaszoljuk azt, hogy katolikus. Nem értik, nem is érdekli őket valójában, de ahhoz hozzá vannak szokva, hogy a fehér ember katolikus és kész. Nincs vallási vita malájokkal!

Elképesztően irtóznak a négyes számtól. A liftekben a 3.emelet után a 3/a jön, majd az 5. És ez így tovább 13-mal, 23-mal stb. Ázsiában több helyen félnek a négyestől, de a malájok mindenkin túltesznek ebben. Azért a négyes a mumus szám, mert a kantoni kínaiban a 4 és a halál szavak nagyon hasonlóak. Na, innen ered az, hogy minden négyes szerencsétlen szám. A nyolcas ellenben szerencseszám, azt szeretik.

Saját autó márkáik vannak, a nemzeti kocsi a Proton. Ehhez jobban értők könnyen meg tudják mondani, melyik modell melyik nagy nemzetközi márka egyik modelljének kiköpött mása. A hasonlóság a véletlen műve.

Egy Melaka-i turizmus propagandás falfestményen egy kínai nő, egy öshonos maláj pasi és egy indiai nő - Kriszta fotója

Mint minden délkelet-ázsiai országban, itt is a kínai közösség tölti be azt a szerepet, amit Európában a zsidóságra osztott a történelem: ők a tanult, tehetős és szorgalmas nép, akiket a többség gyakran hátrányos helyzetbe hoz. A maláj közösség egyes tagjai, az eddigi tapasztalatok alapján, nemcsak hogy kedvetlennek tűnnek, de sokszor a munkamoráljuk is kérdéses. Ezzel szemben a kínaiak tevékenysége és munkamorálja révén az ország gazdasági életének jelentős részét hamarosan a kezükbe került.

A hatvanas évektől kezdődően faji törvények léptek életbe, amelyek célja a maláj többség gazdasági helyzetének javítása volt, amely az ország gazdaságának körülbelül 22%-át birtokolja. Ezek a törvények előnyöket biztosítottak a maláj vállalkozások számára, például kedvező hiteleket és külföldi ösztöndíjakat a maláj fiataloknak. Ennek következményeként egy kisebb, de korrupt réteg jött létre, amely jelentős mértékben gazdagodott, miközben az átlag maláj élete nem sokat javult.

Sebaj, Ramadán idején legalább egyszer igazán komolyan veszem ezt is. A böjt itt nem önmagáért való dolog, inkább csak a keret, amelyen keresztül valami nehezebben megfogható felé törekszünk. A cél a taqwa – az Istenhez való közeledés, a belső tisztulás, a lelki egyensúly megélése. Ez a napokig tartó fegyelem nem csupán önmegtartóztatás, hanem egyfajta csendes visszavonulás, figyelem befelé.

Malajziában az iszlám a meghatározó vallás, a lakosság többsége muszlim hitet követ, ugyanakkor a vallásszabadság alapvető érték: mindenki szabadon gyakorolhatja a saját hitét. A hivatalos nyelv a maláj, de az iskolai oktatásban is megmarad a sokszínűség: az általános iskolákban minden gyermek a saját anyanyelvén tanulhat. A középiskolás évek során azonban már közös osztályokba járnak a különféle etnikumok fiataljai, ahol nemcsak a közös nyelvet sajátítják el, hanem az együttélés, a kölcsönös tisztelet és a másság elfogadásának alapjait is. Malajziában nem az számít, ki milyen származású – ez a kérdés egyszerűen háttérbe szorul. Talán mi, magyarok is tanulhatnánk ebből: érdemesebb a közös pontokra figyelni, mint a megosztó különbségekre. Az emberiség történetében mindig az együttműködés hozta el a valódi előrelépést – ha ez a recept eddig bevált, talán nem lenne okunk újraírni.

Malajzia etnikai sokszínűsége első pillantásra példamutatóan működik: teljesen természetes, hogy különböző származású emberek barátkoznak, együtt tanulnak vagy dolgoznak. A hétköznapi életben a különböző közösségek tagjai között sok esetben valódi kapcsolat és együttműködés figyelhető meg. A nehézségek inkább a politika szintjén jelentkeznek.

Bár Malajziát gyakran emlegetik mint mérsékelt és haladó szellemű iszlám államot, a vallási sokszínűség mögött nem húzódik meg valódi egyenlőség. A muszlim vallású lakosok bizonyos területeken – például a közigazgatásban vagy az állami intézményekben – előnyösebb helyzetet élveznek, és az ország politikai vezetésére kizárólag muszlim állampolgárok pályázhatnak.

Ez a rendszer óhatatlanul feszültségeket szül, különösen azért, mert a gazdasági élet túlnyomó része a kínai gyökerű, többnyire nem muszlim lakosság kezében van. A társadalmi egyensúly tehát érzékeny – a vallási tolerancia nem mindig jelent valódi esélyegyenlőséget, és a társadalom működését sok szempontból meghatározza ez a sajátos belső hierarchia.

A malájokról

Több mit 50 különböző etnikum él az országban, de a lakosság 80 százaléka maláj. Nagyon sok a kínai és az indiai.
A malájok túlnyomórészt az iszlám szunnita ágához tartoznak. Az iszlám államvallás Malajziában és ez az élet sok vonatkozására rányomja a bélyeget. Az országban nagy számban vannak keresztények, hindu vallásúak és buddhisták.
A hivatalos nyelv a maláj (bahasa malaysia), de nagyon elterjedt a kínai és az angol nyelv. Az oktatásban nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a gyerekek megtanuljanak angolul is. Az írástudás szintje 87 százalék.
Az emberek karaktere vonatkozásában Malajzia esetén indokolt külön általánosítani az őshonos malájokról, a kínaiakról és az indiaiakról. Természetesen vannak közös jegyek is, hiszen tartósan együtt élő népekről van szó.
A malájok általában elég nyugodt, csendes, szerény, mosolygós emberek. A helyi muzulmán nők teljesen fedik a testüket, arcukat azonban nem. Mindegyikük kendőt hord.
A malájok kedvesek, előzékenyek, segítőkészek a korrekt viselkedésű, rendezett öltözékű külföldi turistákkal. Nyugodtan lehet az utcán helyi emberhez fordulni, mert nagy valószínűséggel készségesen segíteni fog az útbaigazítással.
Az őshonos malájok az indiaiakhoz és főleg a kínaiakhoz képest jellemzően lusták, lomhák. Még jelentéktelen távolságokat is képesek inkább autóval megtenni. Noná, hogy sok a közlekedési dugó, és kipufogó gázzal teli a levegő a városokban. És az alakjukon is látszik sokszor.
A tipikus, átlagos maláj ember ritkán idegeskedik, elég kiegyensúlyozott lelkületű, alapvetően elégedett, mert nem él rossz szinten. A politikával nem igazán foglalkoznak, és e tekintetben többnyire meglehetősen tájékozatlanok is. Csak úgy élnek a levegőben, nem erőltetik meg feleslegesen az agyukat, a mindennapok apró részleteivel vannak elfoglalva. Nagyon jellemző ugyanakkor, hogy a malájok elképesztően büszkék országukra, nemzetükre, erős a hazafias érzés. l
A fiatalokra jellemző, hogy alvással és internetezéssel töltik szabadidejük döntő hányadát. A bulizásban (pl. karaoke bárok) a helyi kínai fiatalok a legaktívabbak.
Ha valamit el kell intézni, a malájok nagyon kedvesen mondanak valamit. Nem annyira ékes angolsággal. A hinduk hajbókolnak, de gyorsan és jól elintézik angolul, a kínaiak pedig pattognak kettőt és megvan.
A dolgozók 15 %-a vendégmunkás. Hároméves vízummal könnyedén jöhetnek ide dolgozni. Nagyrész fiatal férfiak.

Mozlim fürdőruha - h.s. fotója

Malajziában járva az ember óhatatlanul belebotlik egy sajátos világlátásba, amely egyszerre ősi és mindennapi. Meglepő, hogy mennyire mélyen átszövi a mindennapokat a babona és a misztikus gondolkodás. Az emberek a fekete mágia, az átkok, a varázslók és a természetfeletti jelenlétek világában élik az életüket, és sok esetben ezek adják a magyarázatot a történésekre.

Ha valaki megbetegszik, könnyen lehet, hogy nem az időjárás-változást vagy a fertőzést okolják, hanem úgy vélik: valaki rontást küldött rá. Ha egy párkapcsolat hirtelen véget ér, gyakran úgy gondolják, hogy valamelyik családtag áll a háttérben, aki egy szerzetest vagy varázslót bízott meg a „munka” elvégzésével. És ha egy üzlet rosszul megy, nem ritkán a szomszéd boltost gyanúsítják, hogy fizetett valakinek, aki elátkozta a helyet.

Ez a mágikus világszemlélet szinte az egész társadalmat áthatja, a falusi közösségektől a városi középosztályig. Bár elsőre nehéz megérteni, a hit ezekben az erőkben sokak számára nagyon is valós kapaszkodót jelent – egy láthatatlan logikát a kiszámíthatatlan világban.

"Csoszognak. Sokan, idegesítően sokszor. Mindig van egy, aki csoszog, így pontosabb. És nem a kis 40 kilós kínai öreglány, de nem ám. A 20 éves, molett maláj fiú. Vagy a helyi managerasszony a plázában. Ő egyébként all time record nekem, előtte nem láttam soha senkit, aki magas sarkúban csoszogott. Azt gondoltam, ez nem lehetséges. Most már tudom, hogy az. A másik szokásuk, ami nagyon-nagyon sok önuralmat kíván, az az orrszívás. Nemzeti sport. (Kriszta)

Maláj pár Ipohban - Kriszta fotója

Malajziában minden nagyobb etnikai csoport a saját nyelvét használja a mindennapokban. A malájok malájul beszélnek, a kínai származású lakosok pedig a kantonihoz hasonló dialektusokat használnak – attól függően, melyik kínai régióból származnak az őseik. Azok, akik kínai iskolába járnak, mandarinul is tanulnak. Az indiai közösség nagy része tamil nyelvet használ, különösen a családi környezetben. Bár sokan tudnak valamennyit angolul, az általános nyelvtudás inkább alapfokú, túlélésre elegendő. Én személy szerint magasabb szintű angolt vártam, így néha nehézséget okozott tartalmasabb beszélgetéseket kezdeményezni. Ettől függetlenül néhány kedves és nyitott beszélgetőtársra is akadtam. Aki az elvárásait alacsonyra teszi ezen a téren, pozitívan csalódhat.

Kriszta fotója
Malajziában az emberek segítőkészsége változó, ahogy az utazás során több alkalommal is megtapasztalhattam. Penang szigetén például hiába kértem meg a buszsofőröket, hogy szóljanak, amikor az én megállóm következik, valamiért soha nem jeleztek. Pár próbálkozás után beláttam, hogy itt ez nem igazán bevett gyakorlat, így végül a Google Maps lett a legmegbízhatóbb útitársam, és azon követtem, mikor kell leszállni.
Ezzel szemben Kuala Lumpurban elég volt néhány másodpercre megtorpannom az utcán tanácstalanul, máris odalépett valaki, és segítőkészen megkérdezte – ráadásul angolul –, hogy merre tartok, majd pontos útbaigazítást adott. Ez az élmény sokat hozzátett ahhoz a benyomásomhoz, hogy Malajzia egy nyitott és sokszínű ország. Különféle etnikumok élnek itt egymás mellett – malájok, kínaiak, indiaiak, sőt, az esőerdők mélyén őslakos közösségek is –, mindegyik a saját nyelvét, kultúráját és hagyományait követve. És mégis: ez a sokféleség egy olyan közös világot teremt, amelyben sokszor megtapasztalható a természetes együttélés.

Turista etikett

Thaiföldhöz képest némileg zavaró tényező az, hogy Malajziában az iszlám államvallás erkölcsi szigora miatt sok-sok mindenhez alkalmazkodnia kell a turistának a viselkedés, és az öltözködés tekintetében.

Íme néhány tanács, ami nagy segítség lehet ebben a tekintetben:

Elsősorban a nők alkalmazkodjanak a helyi erkölcsökhöz visszafogott öltözködéssel. Kerüljék a cicik kipakolását, sőt jobb, ha a karok és a lábak kellően fedve vannak. Nem árt kendőt hordani, de egyáltalán nem kötelező. Természetesen a turistás szigeteken, pl. Langkawi-n a viselkedési szabályok sokkal lazábbak. Ugyancsak fontos tudni, hogy a turista pároknak közterületen, nyilvános helyeken tartózkodnia kell az ott erkölcstelennek minősülő ölelkezésektől, csókolózástól, és egyéb bizalmasabb jellegű testi érintkezésektől. A leginkább az ország keleti, konzervatívabb részein, a kisvárosokban, falvakban ügyeljünk az öltözködési és viselkedési szabályok betartására. Az iszlám hitük szerint a férfinak és a nőnek tisztes távolságban kell lenni egymástól, amikor nyilvános helyen tartózkodnak.
A legkomolyabb szabály! Semmilyen formában ne tegyünk olyat, amit a helyiek az iszlám, a Korán, a vallásgyakorlásuk megsértéseként lehet értelmezni. A malájokkal való beszélgetésekben tanácsos kerülni a politikai, vallási, faji témákat és tudomásul kell venni, hogy a helyiek prűdek. Még a viccelődésnél is óvatosnak kell lenni a kiszámíthatatlan reakció miatt.
Még ha jó okunk is van a harag kifejezésére, Malajziában tartózkodjunk a a düh, a mérgelődés nyilvános kimutatásán. Malajziában a helyiek, és főleg a nagyon öntudatos őshonos malájok számára rendkívül fontos az, hogy ne kerüljenek megalázott helyzetben. Ha a turista elkezd pattogni, rikácsolni, lenézően beszélni, akkor az a malájok körében megrökönyödést, zavarodottságot kelt. A vége az lesz, hogy rosszabbul járunk, mintha higgadtan fejeztük volna ki reklamációnkat.
Ha malájokkal együtt étkezünk, akkor ajánlatos tudni, hogy számukra a bal kéz igénybe vétele a kajálásnál helytelen, sőt gusztustalan. Ennek fő oka az, hogy a malájoknál a nagydolgozásnál vécépapírt nem használnak, hanem a vízzel meglocsolt hátsót a bal kéz tevőleges bevetésével tisztítják meg. Ennek tükrében érthető, hogy a bal kéz úgymond presztízse alacsony, bármennyire is alaposan tartják tisztában.
A malajziai utazást tervező olvasókat most rögtön megnyugtatjuk, hogy a szállodákban, modern helyeken, éttermekben van vízöblítéses árnyékszék. Az más kérdés, hogy sok turista nevezetesség táján erre nem szabad bizton számítani. A programokat, kirándulásokat tehát tanácsos úgy szervezni, hogy legfeljebb csak a pisiléshez kelljen megfelelő helyet találni.
Bal kézzel ne nyújtsunk át malájoknak semmit, és úgy általában ne mobilizáljuk semmire a malájokkal való érintkezésben, kommunikációban. Egy príma étkezés után itt nem érvényes a mondás, hogy megnyaltam mind a 10 ujjamat... A bal kéz hanyagolásának ugyanakkor ellentmond, hogy a maláj férfiak kézrázáshoz - lazán összerakva - mindkét kezüket előre szokták nyújtani, igaz szorítást a másik fél kezével nem kezdeményeznek.
Kerüljük az ujjal mutogatást és a lábbal való lezser mozdulatokat (pl. asztalra helyezés), mert az Malajziában illetlennek minősül.
Kézrázás van Malajziában, de csak az azonos nemek között. A maláj nők a férfit fejhajtással és mosollyal üdvözlik. Előfordulhat azért, hogy muzulmán nő kezet fog férfival, de csak akkor, ha a nő kezdeményezi.
Templomokba, mecsetekbe belépés előtt vegyük le a lábbelinket. Vannak mecsetek, amelyek ruhát, kendőt kölcsönöznek a turista hölgyeknek. Az imádkozást általában lehet fényképezni, de mindig engedélyt kell kérni előzőleg.

Kriszta fotója

2024-ben Malajziában a sárga ruhák és kiegészítők viselése továbbra is korlátozott, mivel a kormány a sárgát politikai színként tartja számon, amely az ellenzéki mozgalmakhoz kapcsolódik. A sárga szín tiltása, amely 2011 óta érvényben van, továbbra is érvényes, bár a gyakorlatban a szabályok betartása változó. A helyi lakosok körében a sárga szín iránti érzékenység megmaradt, ami a politikai feszültségekkel és a társadalmi mozgásokkal függ össze. Ugyanakkor a királyi színként a sárga jelentősége továbbra is megmaradt, és sokan a sárga árnyalatokat az ünnepeken és különleges alkalmakon viselik.

Ázsiában – így Malajziában is – az udvariasság nem puszta formaság, hanem mélyen gyökerező társadalmi norma. Az egyik legnagyobb modortalanságnak számít például, ha valaki bal kézzel vesz át egy névjegykártyát, különösen egy társasági eseményen. Még ennél is nagyobb sértés, ha a kapott névjegyre egyszerűen ráteszi valaki az italát, nehogy elfújja a szél – ez gyakorlatilag azzal egyenértékű, mintha leköpné a másikat.

A helyes viselkedés ezzel szemben egészen pontos koreográfiát követ: a kártyát két kézzel kell átvenni, enyhén meghajolva, majd udvariasan el kell olvasni a nevet, mosolyogni, biccenteni, és csak ezután lehet eltenni – szintén tisztelettel, például zsebbe vagy tárcába. Ne feledjük: ez nem puszta formaság, hanem a „tiszta arc” kultúrája. Itt az udvariatlan embernek „nincs arca” – vagyis nincs társadalmi súlya.

Malajziában az üdvözlés különleges, szívhez szóló gesztus, amely messze túlmutat a puszta formaságon. Az emberek nem rázák meg egymás kezét úgy, ahogyan azt nyugaton megszoktuk, hanem lassú, elegáns mozdulatsort követnek. Szemben állnak egymással, kinyújtják a kezüket, majd finoman összeérintik ujjbegyeiket, mintha csak egy pillanatnyi kapcsolatot keresnének a másik jelenlétével.

Ezután a saját kezüket a szívükhöz emelik – ezzel a mozdulattal fejezik ki, hogy örülnek a találkozásnak, és hogy a másik ember helyet kap a szívükben. Ez a gesztus nemcsak udvarias, hanem mélyen emberi és megható, jól tükrözi a maláj kultúra bensőséges, tiszteletteljes viszonyulását a társas kapcsolatokhoz.

Gasztronómia

Egyértelműen a kínai és az indiai konyha dominál.

Malajzia gasztronómiájának egyik legfeltűnőbb sajátossága, hogy szinte minden fogásban felfedezhető a gyömbér – frissen reszelve, szárítva vagy főzve, valamilyen formában mindig jelen van. Ez az ízvilág szinte minden étkezésen végigkíséri az embert, legyen szó egyszerű utcai fogásról vagy éttermi vacsoráról. Mivel muszlim országról van szó, a disznóhús szinte teljesen hiányzik az étlapokról, helyette a csirke dominál, kisebb arányban pedig marhahússal is lehet találkozni.

A húsféléket gazdag halválaszték egészíti ki, hiszen a tenger közelsége és az ország partmenti fekvése bőséges kínálatot biztosít. Az ételekhez természetesen hozzátartoznak a friss, illatos, trópusi gyümölcsök is, amelyek egész évben elérhetők. Ezek közül kiemelkedik a hírhedt durian, amelyet emberfej nagyságú, tüskés külsejű termésként lehet felismerni – sokakat elriaszt az illata, de aki megkedveli, annak egy életre emlékezetes marad az íze. Számomra ez utóbbi már-már külön élvezeti cikké vált.

Malajziában a „steamboat” nevű étkezési forma igazi közösségi élmény, amely a kínai eredetű hot-pot, vagyis „forró fazék” helyi változata. Egyre népszerűbb nemcsak Kínában, hanem a délkelet-ázsiai régió számos országában, így Malajziában is, ahol a vacsorázás nem csupán evés, hanem szinte rituálé. A rendelés leadásakor többnyire fogalmunk sincs, mi vár ránk, csak annyit látunk, hogy a szomszéd asztalnál boldogan sürögnek-forognak az emberek – hát rábökünk mi is néhány tételre.
A felszolgálás látványos és zavarba ejtő: először egy kis asztali rezsó érkezik, majd 10-15 tálkában nyers zöldségek, gombák, tészták, húsok, rákok, tojások, furcsa állagú húsgombócok sorakoznak fel, melléjük pedig tűzpiros, illatra is ijesztő mártogatós szószokat kapunk. Először csak nézzük őket, fotózunk, szagolunk, de nem merünk hozzányúlni – aztán megjön a kulcsdarab: a két rekeszes fémkondér, amelyben kétféle, már rotyogó alaplé bugyog, az egyik zöldes, a másik vöröses, egyik csípős, a másik még inkább.

A pincér fellobbantja a lángot, majd távozik – ettől kezdve minden a mi dolgunk: magunk főzzük meg, amit enni szeretnénk. A steamboat nemcsak lakoma, hanem élmény, amelyben minden falatot saját kezünkkel készítünk el, és közben felfedezzük az ismeretlen hozzávalókat, ízeket, textúrákat. Ideális választás azoknak, akik szeretnek játszani az étellel – és nem bánják, ha a vacsorájuk egy kicsit kísérletezés is.

,, Malajziában egy jó laksa leves és egy csirke satay mindig feldobja az ember napját. A laksa kókusztejes-currys levest takar bő tésztával, amelyet hússal és tengeri herkentyűkkel is készítenek. A satay pedig hús (itt csirke) nyársak mogyorós szósszal (itt is visszatér a mogyoró, akárcsak Vietnámban) isteni finom párosítás! Aki kóstolta, sosem feledi. " forrás

"A roti canaj a legjobb. Verhetetlen sós palacsinta szerű, amit az utcán sütnek meg előtted. Nyami."

Sandokan

Aki annyi idős, hogy még emlékszik erre az olasz (!) tévésorozatra: Sandokan, a maláj tigris. Egy pakisztáni születésű, indiai filmsztár játszotta a címszerepet: Kabir Bedi.

1983-ban minden A maláji tigrisről szólt, hát még egy évvel később, amikor a főszereplő Kabir Bedi megjelent a váci búcsúban több tízezer rajongója előtt.

Nem mellékesen, Sandokan egy kitalált hős, egy 19. századi kalóz. Emilio Salgari olasz író találta ki Sandokant.

A Neoton Família dalba foglalta a témát:

Egyetlen egy hajóval,
Néhány tucat kalózzal
Az igazságért harcolok,
S mégis csak kalóz vagyok.

Aki annyi idős, tán emlékszik azokra a strófákra, amiket az iskolás gyerekek mondogattak:

Szándokán
lóg a fán!
Seggét nyalja egy oroszlán!

avagy egy még költőibb 3. verzió:

Szándokááán,
lóg a fáán,
számolgatja a szőrt a faszán.