ÚTIKRITIKA.HU / Malajzia

A délkelet-ázsiai ország északon Thaifölddel, (Borneó szigetén) Indonéziával és egy híd révén Szingapúrral határos. Két részből áll: Nyugat-Malajzia a maláj félszigeten terült el a Dél-kínai tenger és az Andamán-tenger között, Kelet-Malajzia (Sabah és Sarawak tartományok) pedig 650 kilométerrel odébb a Borneó-sziget (Kalimantan) észak-nyugati részén található (Borneó jóval nagyobb része Indonéziához tartozik).

Malajzia területe 329 733 négyzetkilométer, tehát három és félszer akkora, mint Magyarország.
Fővárosa: Kuala Lumpur (Budapesttől 9172 kilométerre).
Malajziában 26.1 millióan élnek, 80 százalékuk a maláj félszigeti országrészben. Kuala Lumpurnak 1,5 milliós a lakossága.

A dimenziókat érzékeltetve közre adunk néhány olyan távolságot, ami a turisták számára érdekes lehet:

Kuala Lumpur - Szingapúr: 367 kilométer, autóval kb. 3 óra 45 perc, autóbusszal persze hosszabb.
Kuala Lumpur - Langkawi: 497 kilométer, autóval 6 és fél óra.
Penang és Langkawi között a kompozás 2 óra 45 perc
Kuala Lumpur – Cameroon Highlands: átlag 3 és fél óra autóval (kb. 220 kilométer)
Cameroon Highlands – Langkawi: 264 kilométer

Időjárás és éghajlat

Malajzia mindkét részén trópusi, párásan meleg klíma uralkodik. Egész évben meleg van. Kuala Lumpurban az évi átlaghőmérséklet 26 és 28 fok között van, a hegyes területeken 17 és 19 között. Nagyon magas a levegő páratartalma (90 százalék körül) és az év minden időszakában eshet az eső. Malajziában nincsenek európai értelemben vett évszakok, hanem inkább esős és száraz időszakok alapján lehet jellemezni az eltéréseket. Az esős évszak október és február között van, s ilyenkor minden nap vannak erős viharokkal kísért záporesők. Ezek gyakran nem tartanak tovább egy óránál. A nagyvárosokban, főleg a fővárosban, Kuala Lumpurban gyakran a heves eső éppen azokban a délutáni órákban szakad le, amikor amúgy is csúcsforgalom van, és így a közlekedési állapotok még zűrzavarosabbá válnak.

Malajzia időjárása

A november és január (olykor február) közötti időszakot nevezik monszun szezonnak is. A tengerparti nyaralást tervezőknek számolni kell azzal, hogy mind a keleti, mind a nyugati parton gyakoriak a záporok. A télen oda utazóknak megnyugtatásul annyit, hogy a nyaralás szempontjából lényeges Langkawi szigetén decembertől április elejéig elég száraz a klíma, és ott inkább szeptember és az október számít nagyon esős hónapnak. Tájfunra a legtöbb esély július és november között van.

Maláj giccs - N. K. fotója

,, Amikor több napon át nincs eső, egyre nagyobb a hőség és a szmog, a kormány valamilyen technikával esőt fakaszt a felhőkből. A Pekingi Olimpia óta tudjuk, van rá megoldás, hogy a felhők"rávehetőek" legyenek arra, hogy a terhüket eső formájában adják le. Nem tudom mennyire környezetbarát megoldás, de a helyiek mindenesetre boldogan mennek dolgukra a langyos esőben. Természetesen, mivel trópusi éghajlatú országról van szó, spontán esőben sincs hiány." forrás

,, Összefoglalóan a monszunról Délkelet-Ázsiában:

Többnyire nem egész nap esik, hanem napi néhány órán át.
Ez akkora erősségű zuhét jelent, amekkora Magyarországon két héten keresztül szerepelne a sajtóban. Ám ez ott akkor mindennapos.
Érdemes esőponcsót és gumipapucsot viselni – azok a ruhadarabok és táskák, amelyek kilógnak az esőkabát vagy esőponcsó alól, irgalmatlanul eláznak.
Esős évszakban az egyébként is párás levegő még párásabbá válik.
Esős évszakban kevesebb a turista és alacsonyabb áron elérhetők a szolgáltatások. (Szabó Elvira)" forrás

Történelem

A maláj népfajta kínaiakból, sziámiakból, arabokból, indonéz területekről jött törzsekből (proto-malájok) és indiaiakból vegyült össze. A 15. és 16. század folyamán került a területre más délkelet-ázsiai térségekből az iszlám. Az európaiak, a portugálok révén a 16. század elején kerültek ide. A portugál gyarmatosítást a 17. század közepe táján a holland követte. A 19. század első felében lett brit gyarmat. A második világháború idején volt rövid ideig japán megszállás. Brit gyarmat volt, 1957-ben vált függetlenné.1963-ban létrejött a Malajzia Föderáció, benne Malajzia, Szingapúr, Sarawak és Sabah. 1965-ben Szingapúr kilépett ebből a szövetségből.

"Akkor hallottam először a "maláj" szót, amikor a '80-as évek elején, mint fiatal fruskák végigborzongtuk a "Sandokan, a maláji tigris" című filmet és egytől-egyik szerelmesek lettünk az igéző szemű, félelmet nem ismerő maláj harcosba, akit Kabir Bedi alakított. Akkor nem nagyon érdekelt bennünket ki ellen harcol és miért szikráznak a haragtól gyönyörű szemei. Most már tudom, a film történelmi eseményt dolgoz fel, a maláj hazafi teljes joggal harcol az angol gyarmatosítók ellen.

,, Sandokan elpusztíthatatlan, én nem láttam még olyan filmet vele ahol minimum ne halt volna meg háromszor.De amikor kell akkor nem hal meg, szegény kis maláj közkatonák öt méterről lőnek rá vagy hetvenen de Sandokan ordítva tör előre elmaradhatatlan Jumurdzsák kardjával, amely 100 ember lekaszabolása után se véres. Lelőni csak legjobb barátjai szokták, mert Sandokant mindig elárulják, ilyenkor képes a legnagyobb teljesítményekre. Például egy hátlövéssel napokig hánykolódik a tengeren és leúszik pár száz tengeri mérföldet. Szerencsére a cápák épp szabin vannak ilyenkor és kövér amerikai turistákra vadásznak Ausztrália partjánál, de amint Sandokan partra ér rögtön újból megjelennek." forrás

Az emberi faj egyik leginkább elítélendő szokása, a hódítás, itt is véget vetett az időszámításunk első századai óta meglévő hindu-maláj birodalom békéjének. Amint felfedezték a félszigetet, a 16. század elején máris egymásnak adták a kilincset a portugálok, hollandok, angolok. Viszont a teljes félszigetet egyik európai hatalom sem tudta ellenőrzése alá vonni. Uralmuk alatt természetesen jó dolgokat is tettek, fejlesztették az infrastruktúrát, lefektették a gazdaságpolitika alapjait, létrehozták az ország kormányzati rendszerét. A jobb kormányos vezetés és a parlamentáris rendszer a britek hagyatéka. (2013)" forrás

Manapság

Először is tisztázzuk, hogy Malajzia sokkal fejlettebb,mint Magyarország. Az átlagos életszínvonal magasabb, mint nálunk, pedig maguk a fizetések nem magasabbak. Ám a fizetésekből egyszerűen jobban ki tudnak jönni. Kiegyenlítettebb a társadalom, annak ellenére, hogy vannak irtó gazdagok és szegények is. A lakosság nagy többsége kielégítő szinten él, középosztály jelleggel. A szegényebbeknek is van saját autója, persze ebben szerepet játszik az is, hogy egy liter benzin ára nem éri el még a 100 forintnak megfelelő ringgitet sem. Malajzia politikai berendezkedése alkotmányos, parlamenti demokrácián alapuló monarchia. Az uralkodót szultánnak nevezik és inkább reprezentatív szerepet tölt be. Érdekes módon ötévenként választják a "fő szultánt" az ország kilenc szultánja közül. Ugyanis az országban kilenc szultanátus létezik. Malajzia az úgynevezett "tigris országok" közé tartozik, annak alapján, hogy a hetvenes évek óta rendkívül gyorsan fejlődik a gazdasága és ipari állammá vált. Malajzia döntően az olajiparból a turizmusból és a nehéziparból él. Sok mindent, és jó minőségben exportálnak.

Malajziában halálos bűn ateistának lenni (mármint ez a helyi állampolgárokra vonatkozik).

"Mint minden délkelet ázsiai országban, itt is a kínaiak töltik be azt a szerepet, amit Európában a zsidóságra osztott a történelem: ők a tanult, pénzes, dolgos náció, akiket a többiek üldöznek. Mivel az átlag maláj az eddig látottak alapján nem csak csúnya, de kedvetlen és lusta is, ezzel szemben a kínaiak legalább szorgalmasak, nem meglepő hogy elég hamar az ő kezükbe került az ország lényegében teljes gazdasága. Ezért a hatvanas évek óta faji törvények léptek életbe, hogy a kétharmados maláj többség tizenegy-két százalékos gazdasági tulajdonát javítsák, kizárva a többi rasszt bizonyos iparágakból, kedvező hiteleket kínálva maláj vállalkozásoknak, külföldi ösztöndíjakat ajánlva maláj fiataloknak. Ennek az a várt eredménye lett, hogy egy kicsiny, de korrupt réteg a magyar viszonyokat is megszégyenítő módon degeszre lopta magát, sikeresen feljebb tornászva a maláj tulajdonú vállalkozások arányát 22%-ra, anélkül, hogy az átlag maláj élete sokat javult volna. (2011)" forrás

"Sebaj, Ramadán van, legalább végre egyszer komolyan csinálom ezt is. A lényege ennek is egy nehezen körülírható fogalom, Isten, a lelki béke keresése: a taqwa. A böjtölés az csak a körítés ehhez." forrás

,, Malajzia fő vallása az iszlám, a népesség legnagyobb része muzulmán, azonban mindenki szabadon gyakorolhatja vallását. A hivatalos nyelv a maláj, de a valláshoz hasonlóan, mindenkinek joga van a saját anyanyelvén tanulni az általános iskolában. A gimnáziumban közös osztályokba kerülnek a soknemzetiségű ország fiataljai, ahol megtanulják a közös nyelvet, a békés együttélést, és egymás elfogadását. Malajziában nem foglalkoznak azzal, hogy ki maláj és ki nem. Ezt talán mi magyarok is megtanulhatnánk, hogy ne a különbségekre, sokkal inkább a hasonlóságokra koncentráljunk. Az emberiség története során az együttműködés hozta a legnagyobb sikereket, és ha ez eddig bevált, miért cserélnénk le a módszert." forrás

,, Malajzia különböző etnikumai között mennyire van kapcsolat, vagy épp az egyes közösségek mennyire élnek elkülönülten? Ha az emberekről van szó, teljesen átlagos, hogy különböző etnikumokba tartozók barátkoznak egymással, csak a politika zavarja össze az egészet. Ugyanis habár Malajzia progresszív iszlám államnak számít, ahol vallási tolerancia van, ez nem jelenti azt, hogy vallási egyenlőség is. Malajzia társadalmi-gazdasági sajátosságairól külön posztot szeretnék majd írni, mert sok tanulságot hordoz a téma, egyelőre most elég annyi, hogy a muszlim vallásúak bizonyos területeken automatikusan magasabb pozíciót élveznek a más vallásúakhoz képest, és az ország politikai vezetői csak muszlimok lehetnek. Ez szül némi feszültséget, főleg, hogy a – hagyományosan nem muszlim – kínai gyökerű lakosság kezében nagyon jelentős gazdasági erő összpontosul. (2019)" forrás

A malájokról

Több mit 50 különböző etnikum él az országban, de a lakosság 80 százaléka maláj. Nagyon sok a kínai és az indiai.
A malájok túlnyomórészt az iszlám szunnita ágához tartoznak. Az iszlám államvallás Malajziában és ez az élet sok vonatkozására rányomja a bélyeget. Az országban nagy számban vannak keresztények, hindu vallásúak és buddhisták.
A hivatalos nyelv a maláj (bahasa malaysia), de nagyon elterjedt a kínai és az angol nyelv. Az oktatásban nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a gyerekek megtanuljanak angolul is. Az írástudás szintje 87 százalék.
Az emberek karaktere vonatkozásában Malajzia esetén indokolt külön általánosítani az őshonos malájokról, a kínaiakról és az indiaiakról. Természetesen vannak közös jegyek is, hiszen tartósan együtt élő népekről van szó.
A malájok általában elég nyugodt, csendes, szerény, mosolygós emberek. A helyi muzulmán nők teljesen fedik a testüket, arcukat azonban nem. Mindegyikük kendőt hord.
A malájok kedvesek, előzékenyek, segítőkészek a korrekt viselkedésű, rendezett öltözékű külföldi turistákkal. Nyugodtan lehet az utcán helyi emberhez fordulni, mert nagy valószínűséggel készségesen segíteni fog az útbaigazítással.
Az őshonos malájok az indiaiakhoz és főleg a kínaiakhoz képest jellemzően lusták, lomhák. Még jelentéktelen távolságokat is képesek inkább autóval megtenni. Noná, hogy sok a közlekedési dugó, és kipufogó gázzal teli a levegő a városokban.
A tipikus, átlagos maláj ember ritkán idegeskedik, elég kiegyensúlyozott lelkületű, alapvetően elégedett, mert nem él rossz szinten. A politikával nem igazán foglalkoznak, és e tekintetben többnyire meglehetősen tájékozatlanok is. Csak úgy élnek a levegőben, nem erőltetik meg feleslegesen az agyukat, a mindennapok apró részleteivel vannak elfoglalva. Nagyon jellemző ugyanakkor, hogy a malájok elképesztően büszkék országukra, nemzetükre, erős a hazafias érzés. l
A fiatalokra jellemző, hogy alvással és internetezéssel töltik szabadidejük döntő hányadát. A bulizásban (pl. karaoke bárok) a helyi kínai fiatalok a legaktívabbak.

mozlim fürdőruha - h.s. fotója

"Az egész brigád, az egész város, az egész ország olyan babonás, hogy az valami hihetetlen. Mindenki fekete mágiáról, átokról, álnok buddhista szerzetesekről, koboldokról beszel, mindent ezzel magyaráznak. Ha valaki beteg, akkor az azért van, mert rontást küldtek rá, ha egy párkapcsolat szétszakad, akkor valamelyik szülő kérte meg az egyik varázslót erre, ha egy bolt nem jól megy, akkor a szomszéd árus fizetett valakinek az átokért." forrás

,, A malájok malájul beszélnek; a kínaiak valamelyik kínai nyelvjárást, például a kantonit használják, attól függően, hogy felmenőik Kína melyik részéről érkeztek eredetileg (azok pedig, akik kínai óvodába, ill. oktatási intézménybe járnak, a Kínában hivatalosnak számító mandarint tanulják); az indiaiak is saját nyelvükön beszélnek (többségük tamilul). Sokan tudnak legalább néhány szót angolul, bár bevallom, én magasabb színvonalú angol nyelvtudásra számítottam itt. A hiányos angoltudás miatt viszonylag kevés olyan helybélivel találkoztam, akivel mélyebb beszélgetéseket tudtam folytatni, de szerencsére azért sikerült néhányszor. Angol nyelvtudás terén inkább a túlélő szintre érdemes számítani Malajziában, és ha az ember ennél kedvezőbb benyomásokat szerez, akkor örülhet a pozitív meglepetésnek." forrás

,, Malajziában arra is volt példa, hogy segítőkészek az emberek, és arra is, hogy nem annyira. Penangen például hiába kértem meg a helyi járatokon a buszsofőrt, hogy szóljon, ha az én megállómhoz érünk, valamiért sosem szóltak, úgyhogy végül elfogadtam, hogy itt ez nem szokás, és a Google Mapsen figyeltem, mikor érünk egy adott megállóhoz. Kuala Lumpurban ugyanakkor, ha csak öt másodpercre megálltam zavartan, mert hirtelen nem tudtam, merre kell mennem a kiválasztott célomhoz, azonnal ott termett valaki, és megkérdezte – ez esetben angolul –, hogy hova szeretnék menni, és szívesen eligazított. Nagyon szerettem Malajziában, hogy multikulturális ország, élnek ott malájok, kínaiak, indiaiak, és – például az esőerdőben – további népcsoportok, mindenki a saját nyelvét beszélve, a saját hagyományait ápolva." forrás

Turista etikett

Thaiföldhöz képest némileg zavaró tényező az, hogy Malajziában az iszlám államvallás erkölcsi szigora miatt sok-sok mindenhez alkalmazkodnia kell a turistának a viselkedés, és az öltözködés tekintetében.

Íme néhány tanács, ami nagy segítség lehet ebben a tekintetben:

Elsősorban a nők alkalmazkodjanak a helyi erkölcsökhöz visszafogott öltözködéssel. Kerüljék a cicik kipakolását, sőt jobb, ha a karok és a lábak kellően fedve vannak. Nem árt kendőt hordani, de egyáltalán nem kötelező. Természetesen a turistás szigeteken, pl. Langkawi-n a viselkedési szabályok sokkal lazábbak. Ugyancsak fontos tudni, hogy a turista pároknak közterületen, nyilvános helyeken tartózkodnia kell az ott erkölcstelennek minősülő ölelkezésektől, csókolózástól, és egyéb bizalmasabb jellegű testi érintkezésektől. A leginkább az ország keleti, konzervatívabb részein, a kisvárosokban, falvakban ügyeljünk az öltözködési és viselkedési szabályok betartására. Az iszlám hitük szerint a férfinak és a nőnek tisztes távolságban kell lenni egymástól, amikor nyilvános helyen tartózkodnak.
A legkomolyabb szabály! Semmilyen formában ne tegyünk olyat, amit a helyiek az iszlám, a Korán, a vallásgyakorlásuk megsértéseként lehet értelmezni. A malájokkal való beszélgetésekben tanácsos kerülni a politikai, vallási, faji témákat és tudomásul kell venni, hogy a helyiek prűdek. Még a viccelődésnél is óvatosnak kell lenni a kiszámíthatatlan reakció miatt.
Még ha jó okunk is van a harag kifejezésére, Malajziában tartózkodjunk a a düh, a mérgelődés nyilvános kimutatásán. Malajziában a helyiek, és főleg a nagyon öntudatos őshonos malájok számára rendkívül fontos az, hogy ne kerüljenek megalázott helyzetben. Ha a turista elkezd pattogni, rikácsolni, lenézően beszélni, akkor az a malájok körében megrökönyödést, zavarodottságot kelt. A vége az lesz, hogy rosszabbul járunk, mintha higgadtan fejeztük volna ki reklamációnkat.
Ha malájokkal együtt étkezünk, akkor ajánlatos tudni, hogy számukra a bal kéz igénybe vétele a kajálásnál helytelen, sőt gusztustalan. Ennek fő oka az, hogy a malájoknál a nagydolgozásnál vécépapírt nem használnak, hanem a vízzel meglocsolt hátsót a bal kéz tevőleges bevetésével tisztítják meg. Ennek tükrében érthető, hogy a bal kéz úgymond presztízse alacsony, bármennyire is alaposan tartják tisztában.
A malajziai utazást tervező olvasókat most rögtön megnyugtatjuk, hogy a szállodákban, modern helyeken, éttermekben van vízöblítéses árnyékszék. Az más kérdés, hogy sok turista nevezetesség táján erre nem szabad bizton számítani. A programokat, kirándulásokat tehát tanácsos úgy szervezni, hogy legfeljebb csak a pisiléshez kelljen megfelelő helyet találni.
Bal kézzel ne nyújtsunk át malájoknak semmit, és úgy általában ne mobilizáljuk semmire a malájokkal való érintkezésben, kommunikációban. Egy príma étkezés után itt nem érvényes a mondás, hogy megnyaltam mind a 10 ujjamat... A bal kéz hanyagolásának ugyanakkor ellentmond, hogy a maláj férfiak kézrázáshoz - lazán összerakva - mindkét kezüket előre szokták nyújtani, igaz szorítást a másik fél kezével nem kezdeményeznek.
Kerüljük az ujjal mutogatást és a lábbal való lezser mozdulatokat (pl. asztalra helyezés), mert az Malajziában illetlennek minősül.
Kézrázás van Malajziában, de csak az azonos nemek között. A maláj nők a férfit fejhajtással és mosollyal üdvözlik. Előfordulhat azért, hogy muzulmán nő kezet fog férfival, de csak akkor, ha a nő kezdeményezi.
Templomokba, mecsetekbe belépés előtt vegyük le a lábbelinket. Vannak mecsetek, amelyek ruhát, kendőt kölcsönöznek a turista hölgyeknek. Az imádkozást általában lehet fényképezni, de mindig engedélyt kell kérni előzőleg.

"Malajziában nem vehet fel senki semmit, ami sárga színben pompázik – így nemcsak felsőt, de kalapot, övet, sőt még a cipőfűző sem lehet ilyen színű. 2011-ben ugyanis a maláj kormány betiltotta a sárga ruhák és kiegészítők viselését, mert az ellenzéki aktivista csoport színe a sárga volt. Ez a döntés azért is furcsa, hiszen Malajziában a királyi szín is a sárga, ráadásul ez a szín a maláj emberek sötétebb árnyalatú bőrén különösen jól mutat." forrás

,, Legnagyobb modortalanság bal kézzel átvenni egy névjegykártyát egy partin, és hogy a szél el ne vigye, rátenni a poharat. Ezzel körülbelül annyira megsértjük a másikat, mintha leköptük volna. A helyes viselkedés: két kézzel átvenni, meghajolni, elolvasni a nevet, mosolyogni, biccenteni, majd zsebre tenni a kártyát. Ne feledjük, hogy ez Ázsia, ahol az udvarias viselkedés a minden. Ahol az udvariatlan embernek „nincs arca”." forrás

Malajziában is meglehetősen érdekes módon köszöntik egymást az emberek: egymással szemben állnak, kinyújtják a kezüket, lassan a másik ujjainak végéhez érintik sajátjaikat, majd a kezeket a szívük felé közelítik, ezzel is kifejezve, hogy szívből örülnek a másiknak. forrás

Gasztronómia

Egyértelműen a kínai és az indiai konyha dominál.

"Szinte minden ételben felfedeztem a gyömbért valamilyen formában, ha egy jellegzetességet kellene kiemelnem, akkor az ez lenne. Muszlim országról lévén szó, alig van disznóhús, a jellemző a csirke és kisebb mértékben a marha. Ezt egészíti ki a gazdag halválaszték, és a szinte egész évben termő számtalan trópusi gyümölcs. Ezek közül kiemelném a duriant, amit úgy kell elképzelni, mint egy emberfej nagyságú szöges buzogány fejet. Az ízét pedig képtelen vagyok leírni, én nagyon szeretem." forrás

,, Ismertebb „kínai” nevén hot-pot, vagyis „forró fazék”, sőt viccesen kínai fondünek is hívják, Malajziában pedig steamboat a hivatalos neve. Egy Kínából származó étkezési forma, mely mára a teljes délkelet-ázsiai régióban elterjedt. Amikor leadjuk a rendelést a pincérnek még fogalmunk sincs mi fog érkezni, de már csillagokat látunk, így rábökünk az első kettőre, hogy ezekből kérünk összesen 10 adagot. Először egy kis rezsószerű melegítő készség érkezik a nagy kerek asztal közepére, utána pedig 10-15 féle nagyrészt ismeretlennek tűnő nyersanyag, de tényleg nyersen. Nyers zöldségek, nyers gomba, tészta, aztán a nyers húsok, rákok, halak, nyers tojások illetve szintén nyers húsból gyúrt különböző gombócok. Illetve kis tálkákban már látványra is atomcsípősnek kinéző mártogatós szószok. Akármilyen éhesek vagyunk, hozzányúlni sem merünk, csak szagolgatjuk, meg fotózzuk távolról furcsaságokat.

Aztán végre megérkezik a megfejtés: pincérünk belobbantja a rezsó lángját és rákerül egy fém kondérban, a konyhában már felforralt, rotyogó levesféleség. A kondér belül két részre van osztva: az egyikben zöld, a másikban pirosas alaplé. Az egyik nagyon csípős, a másik még jobban. A pincér elégedetten távozik otthagyva minket az asztal közepén a lángok felett rotyogó lével és a körépakolt nyers alapanyagokkal. Kiderül, hogy az ő feladata itt valóban véget is ért, mert a steamboatot a vendégeknek kell elkészíteniük maguknak." forró

,, Malajziában egy jó laksa leves és egy csirke satay mindig feldobja az ember napját. A laksa kókusztejes-currys levest takar bő tésztával, amelyet hússal és tengeri herkentyűkkel is készítenek. A satay pedig hús (itt csirke) nyársak mogyorós szósszal (itt is visszatér a mogyoró, akárcsak Vietnámban) isteni finom párosítás! Aki kóstolta, sosem feledi. (2017)" forrás