ÚTIKRITIKA.HU / Szardínia

Szardínia

Éghajlat| Földrajz| Történelem| Manapság| A szárdokról| Turista etikett |Szárd konyha|Érdekességek| Fotóegyveleg

Éghajlat

Szardínia szigetén az augusztus a legmelegebb hónap 25 fok napi átlaghőmérséklettel. Nappal, és főleg kora délután a 30 fok fölötti hőmérséklet a jellemző.

Január a leghidegebb 10 fok napi átlaghőmérséklettel. A napi legtöbb napsütéses óra (12) júliusban van. A legcsapadékosabb hónap a június, átlag 800 mm esővel.

Földrajz

Szardínia a 24.090 négyzetkilométeres területével a Földközi-tenger második legnagyobb szigete. Észak és dél között 270 kilométer hosszú, nyugat-kelet viszonylatában 145 kilométer széles.

Az Olaszország részét képező sziget a Franciaországhoz tartozó Korzikától délre fekszik.

Szardínia Olaszországon belül egy autonóm régió, Cagliari régiós fővárossal.

Szardínia szárd nyelven többféleképpen is írható: Sardigna, Sardinna vagy Sardinnia.

A szigeten beszélik az olaszt és a szárdot is. A szárd az újlatin nyelvcsaládhoz tartozik, de vannak szókincsében homályos eredetű főníciai és etruszk jövevényszavak is.

A hivatalos nyelv az olasz, és a városokban is azt beszélik, de vidéken, a falvakban sokan beszélik a szárd nyelvet. Északon, Sassari és Gallura városokban a korzikai nyelv egy változatát is beszélik. Alghero városban pedig a katalán egy középkori dialektusát is beszélik.

Az északi szárd nyelv különbözik a délitől, és még egy déli szárd embernek is nehézséget okozhat a megértése. Északon főleg logudorül és nuoreül beszélnek, de a területtől függően szászrézi-ül és gallürül is.

Ritkaság: A sziget közepe táján, Tonara településen egy falfestmény egy 18. század végi, helyi költő művéből kiválaszott, nuore nyelvű idézettel - c.c. fotója

-----------------------------------------------------

Szardínia domborzata változatos és hegyvidéki jellegű. A szigetet több hegység és dombvidék alkotja, amelyek között több fennsík és síkság található.

Az egyik legjelentősebb hegyvidéki terület a Gennargentu-hegység. Ott van Szardínia legmagasabb csúcsa, az 1834 méter magas  Punta La Marmor. Ez a hegyvidék a sziget belső, központi részen található, és gyönyörű alpesi tájakkal, mély szurdokokkal és vadregényes természettel megáldott.

p. a. fotója

Emellett a szigeten más fontos hegyvidéki területek is találhatók, mint például a Monte Limbara (1362 méter) Északi-Szardíniában, valamint a Supramonte és a Monte Albo a keleti részen.

Szardínia domborzatának más jellemzői közé tartoznak a síkságok és fennsíkok, például a Campidano síkság az északi partok közelében, valamint a Barbagia és a Logudoro fennsíkok.

Növényvilág

Néhány jellegzetes és egyedi Szardíniában előforduló növény:

Cistus növények: A cistus (rózsaszínű vagy fehér virágú szűzarcú) növények jellegzetesek Szardíniában. Ezek a szárazságtűrő növények az éghajlati kihívásokhoz alkalmazkodtak.

Makis növényzet: A makis olyan alacsony bokros és cserjés növényzet, ami gyakran előfordul a mediterrán térségben. Szardíniában is található ilyen növényzet, melyben a rozmaring, a tengeri fenyő, az árvalányhaj és más aromás növények dominálnak.

Magyaltölgyek: A magyaltölgy (Quercus ilex) a mediterrán régió egyik jellegzetes fafaja, és Szardíniában is megtalálható. Sűrű lombkoronájával és örökzöld leveleivel alkalmazkodott a sziget szárazságához.

l. t. fotója

Szardíniai szemezőkőfű: Ez egy Szardíniára és a környező szigetekre jellemző, endemikus növényfaj. Kicsi, lila virágai vannak, és a szigeteken élő élőlények számára fontos táplálékforrást jelent.

Jégnövény: Ez egy további endemikus faj Szardíniáról. Szigetspecifikus növényként az éghajlati és talajviszonyokhoz alkalmazkodott. Olasz neve: "Pianta ghiaccio" vagy "Pianta ghiaccio commestibile", latinul a tudományos neve a "Carpobrotus edulis".

Szardíniai gyümölcsfák: A szigeten gyakoriak az olajfaültetvények, narancs-, citrom- és mandarinfák, amelyek az enyhe mediterrán klíma és a termékeny talaj miatt jól fejlődnek.

Vadvirágszőnyegek: Tavasszal és kora nyáron a Szardíniában található mezők és rétek gyönyörű vadvirágszőnyegekkel borulnak be, beleértve a margarétát, pipacsot, kék búzavirágot és sok más színes virágot.

Nagylevelű fikusz Caglirariban - Kriszta fotója

Állatvilág

Szardínia szigetén nem találhatóak olyan vadállatok, amelyek jelentős veszélyt jelentenének az emberekre. Némi kivételt jelent tán a vaddisznó. Amennyiben valaki vaddisznókkal  találkozik, legyen óvatos, különösen, ha az állatokat kis malacaik, kansüldők kísérik, mivel ilyenkor a nöstény vaddisznó - akár vadul - védelmező magatartást tanusít. Fntos megjegyezni, hogy a vaddisznók csak akkor válnak agresszívvá vagy veszélyessé, ha fenyegetve vagy provokálva érzik magukat.

Vaddisznó veszélyre figyelmeztető tábla az erdőben - V. Jancsi fotója

A sziget északi partjainak közelében élő delfinek és más tengeri állatok sem veszélyesek az emberre. Szardínia partjainál a közönséges cápa (Carcharhinus brachyurus) és a tigriscápa (Galeocerdo cuvier) előfordulm de viszonylag ritkán, ugyanis a mélyebb vizeket kedvelik. Ezek a cápák nagyon ritkán közelítenek a partszakaszokhoz, a strandokhoz. Utóljáta 2015-ben volt cápatámadás, ami egy búvárt sújtott, aki életét vesztette, de nem direkt a harapások következtében. 

Szardínia szigete természeti sokfélesége és elkülönült földrajzi elhelyezkedése miatt több endemikus (kizárólagosan ott élő) állatfajnak ad otthont. Néhány példa::

Giara lovak (Cavallini della Giara): A Giara di Gesturi nevű területen található egy őshonos, endemikus lófajta, amket Giara lovaknak is neveznek. Ezek a kicsi, vadló-szerű lovak kifejezetten a Giara-di-Gesturi fennsíkon találhatók, és fontos szerepet játszanak a helyi ökoszisztémában.

b. p.

Capo Caccia-beli felszín alatti denevérek: A Capo Caccia-ban található Neptun-barlangban (Grotta di Nettuno) él néhány endemikus denevérfajta.

Történelem

Sokat elárul a szárd népléleknek a saját történelméhez való viszonyáról az a régi helyi mondás, hogy "aki a tenger felől jön felénk, az meg akar lopni minket". A mondás csaknem tökéletesen összefoglalja Szardínia történelmének nagy részét. A sziget folyamatos áldozata volt rabló hadjáratoknak, hódításoknak, gyarmatosítási törekvéseknek. A szárdokat elnyomták, kizsákmányolták, sőt gyakran rabszolgasorsba taszították. A szárdok történelme tele van véres, szörnyűséges eseményekkel.

A sziget megkaparintásában, kiszipolyozásában, vagy csupán stratégiai elhelyezkedésének kihasználásában több olyan nép is jeleskedett, amely amúgy az adott korban civilizációs magaslatokban leledzett. Jöttek főníciaiak, punok, rómaiak és bizánciak. Afrikából a szaracének nyomultak idáig, Genova és Pisa városállamai pedig, saját hatalmuk ékesítése céljából vetették rá magukat a szigetre.

Spanyolország és Franciaország is bejelentkezett Szardíniáért. Savoya-Piemont hercegei is szeletelni akartak Szardínia tortájából. Amikor Olaszország a 19. század második felében létrejött, az új nemzet ölelte önkényesen magához végérvényes szenvedéllyel a szigetet. A szárdoknak csupán annyi maradt, hogy az önrendelkezés kis mértékével beérjék. Szabadságvágyuk, azonosságtudatuk a szívekben és a fejekben pihen csendesen.

El kell ismerni, hogy a sziget elmaradottsága éppen Mussolini diktatúrája idején kezdett el csökkenni a nagyberuházások, útépítések révén. Még a szigeten évszázadok óta jelen lévő maláriajárványt is visszaszorították. A második világháborúban azonban a szövetségesek légitámadásai sok mindent leromboltak a sziget jelentősebb városaiban.

Alghero második világháborús (1943) bombázásainak áldozatára (50. évforduló alkalmából) emlékeztető tábla - Kriszta fotója

Szardínia 1948-ban egyfajta autonómiát kapott. Az olasz köztársaság létrejötte után autonóm régióvá vált, a szárdok minden különösebb küzdelme nélkül. A szárd politikusok azóta is inkább összefognak a szárazföldi Olaszországban meglévő pártbarátaikkal, mint egymással.

Komolyabb változás a hatvanas években történt a szigeten, megint nem saját helyi kezdeményezésre. Egy muzulmán, milliárdos herceg, Aga Khan megszerezte magának a sziget legszebb partszakaszát, a Costa Emeralda-t és ott luxusszintű nyaraló régiót épített  fel. Ez a fejlesztés beindított beruházásokat a sziget más részein is, és ezáltal a turizmus jelentős iparággá vált. A hatalmas beruházások nagy haszna azonban kevéssé a szárdok, mint az észak-olasz nagytőkések zsebeibe vándorolt.

Manapság

Demográfia

A hatvanas évek elejétől a kilencvenes évek elejéig jelentős bevándorlás történt a sziget központjába, Cagliari-ba és vonzáskörzetébe. Ugyancsak jelentős szigeten belüli migráció történt az új turista települések térségébe, a sziget északi és északkeleti partvidékein.

A sziget jelenlegi 1,7 milliós lakosságának egynegyede Cagliari körzetében él. Így a városban és vonzáskörzetében a népsűrűség nagyon magassá vált. Cagliari a munkanélküliek reménysége arra, hogy esetleg álláshoz jussanak. A sziget többi városába vándorolnak a falvak lakói. Sokan aggódnak amiatt, hogy Cagliari egyfajta vízfejjé válik Szardíniában és egyre inkább csak kis nyomokban marad élet a falvakban. Pedig sokszor cikkeznek az olasz és a nemzetközi sajtóban, hogy mennyire egészséges amúgy az élet a szárd falvakban, hiszen a világátlaghoz képest itt nagyon sokan élnek száz évnél is tovább.

Gazdaság

A szárd gazdaság súlypontja a turizmusra esik, de fontos az ipar, kereskedelem, a szolgáltató ipar is. Híresek a borai és a juhsajtjuk, a pecorino sardo. A szár konyha sok különlegességgel képes szolgálni. A sziget északi részén hagyományosan fontos szerepet játszik a parafatermelés. Híres likőrjük a mirto, amit a szigeten szinte mindenhol növő mirtuszból készítenek.

Politika

Szardinián - ellentétben a szomszédos francia Korzikától - nincs eős szeparatista mozgalom. Felmérések szerint a szárdoknak maximum 15-20 százaléka dédelget magában Olaszországtól való elszakadási vágyakat. A szigetnek nincsenek jelentős bevételi forrásai az idegenforgalmon kívül és így a lakosság többsége belátja, hogy nem lenne Szardínia életképes ha elszakadna Olaszországtól. 

A szárdokról

A többség csak olaszul, szárdul, korzikaiul, esetleg katalánul kommunikál, de úgy előszeretettel, még akkor is, ha mi nem értjük. forrás

---

Az olaszok még mindig nem nagyon tudnak angolul, leszámítva a nagyobb szálláshelyek személyzetét. Ellenben amint megpróbálkozol némi olasszal, azonnal mindent értenek (nyilván!) és azt hiszik, hogy te is perfetto vagy, így kedvesen útba is igazítanak...persze olaszul.

A szárdok a kontinentális Olaszországot egyszerűen continente-nek, az ottani olaszokat pedig, continentali-nak nevezik. Ha egy szárd átutazik a kontinentális országrészre, akkor gyakran azt mondja, hogy megy Itáliába.

Érdekesség, hogy a szárdok, bár szigetlakók, nem tartják fontosnak a halakat az étrendjükben. Ez azzal is kapcsolatos, hogy a szárdok nem váltak hajós néppé, inkább a szigetbelsőkbe vonultak vissza a nyílt tenger veszélyeitől tartva. Egy furcsa mondásuk szerint: Ami a tengerből jön, az csak felesleg.

A kompok működtetését, a búvárkodást és a halászatot is inkább kontinentális olaszok, főleg nápolyiak szervezik, űzik.

Ugyancsak érdekes, hogy szigetlakói létük dacára meglepően sok szárd (főleg az idősebbek) nem tud úszni. A helyi fiatalok is többnyire csak pancsolni mennek a tengerbe, mélyre nem igyekeznek, ha úsznak, az inkább "kutyaúszás" jellegű. Az iskolák sem erőltetik az úszásoktatást.

A szigeten belül a szárdok nem tűnnek egységesnek, összetartónak. A sziget északi részén lévő Sassari város lakói például lenézik, gúnyolják a Cagliari-ban lakókat, dialektusuk alapján őket afrikaiaknak (mauritániaiaknak) tekintik.

Népviselet - v. k. fotója

Nagyon tiszteletlen, udvariatlan szárd fiatalok (6-30 éves korig): buszon utaztunk 1,5 órát a 60 éves férjemmel. Tele volt 14-15 év körüli fiúkkal, lányokkal. Senki nem adta át az ülőhelyét, mintha ott sem lennénk. Ordítoztak, röfögtek, mekegtek, artikulátlanul énekeltek, fülsiketítő volt, Utcán pedig azt láttuk, hogy egy 8 éves forma kis srác a szülei mellett (!!) tépkedte a földből a vízelvezető csövet, ami a növényekhez a vizet juttatta el. Egy szót sem szóltak neki.

Turista etikett

1. Ne hordjatok el a szigetről kagylókat vagy kavicsokat, mindenféle köveket. Bármennyire meglepő, de tény, hogy a sziget elhagyásakor rengeteg kagylót, kavicsot, kvarcszemcséket, sőt homokot (!) is koboztak már el turistáktól. Akiket rajtakapnak, azokra akár pénzbírságot is róhatnak. A repülőtereiken az indulási oldalon valóban vannak ellenőrzések!

A maroknyi homok hazavitelét feltehetően az motiválja, hogy otthon megmutassuk másoknak, hogy milyen vakítóan fehér a szardiniai strandok homokja. Ne tegyük!

2. Ne pöccintsetek el hanyagul a cigarettacsikket. Szardínia szigetén májustól októberig előfordulnak komolyabb aszályok, amik tűzveszélyessé teszik a cserjés- és erdőterületeket, és egyéb zöld vidékeket. A faanyagok rendkívül gyúlékonnyá válnak. Egy szikra is elég ahhoz, hogy tűz üssön ki. A cigarettacsík eldobásán kívül veszélyes a zöld közterületeken a grillezés. Ne grillezzél nyilvános zöldterületen, ne hagyjatok üvegtörmeléket az erdőben, ne parkoljatok az autóval gyúlékony területre. Ha tüzet láttok, azonnal hívjátok a 1515-ös segélyhívót.

3. A szigeten szigorúan tilos a vadkempingezés, a természetben alvás. Nem verheted fel a sátradat akárhol, nem tekerheted ki a a hálózsákodat a strandon, és főleg nem a természetvédelmi parkokban. Táborozni kizárólag kijelölt helyeken lehet.

Szárd konyha

A szárd konyha ragaszkodik a hagyományos elkészítési módokhoz és a természetes alapanyagokhoz. Ennek köszönhetően ízvilága egyszerű, mégis sajátosan, összetéveszthetetlenül szárd. Leghíresebb specialitásai a bottarga, a különféle friss lekvárok, a méz, a helyi kenyérkülönlegességek, az illatos mandulás keksz és a pecorino. No és a borok, amelyek különösen jól passzolnak a pecorinóhoz: a nepente di oliena, a cannonau, a monica di sardegna. Szardínián kétféle pecorino készül: a zöld címkés, rövid érlelésű, rugalmasabb struktúrájú „dolce” és a kék címkés „maturo”, amely a hosszabb érlelésnek köszönhetően sósabb, fűszeresebb és szárazabb." forrás

---

,, A szárd konyha fantasztikus, rengeteg hal- és rákfajtájuk van, amiket frissen pl. Cagliariban a Mercato di San Benedetto piacon lehet a legolcsóbban és legjobb minőségben megvenni. A tengeri állatkákon kívül természetesen rengeteg pastat esznek, a sajtjaik közül a leghíresebb a pecorino (juhsajt) és érdemes megkóstolni a lárvás sajtot is (nagyon rossz, de híres).

Vörösborból ők szinte kizárólag csak szárdot isznak (Cannonau, Monica, Carignano), ami kiváló minőségű és szörnyen finom, a fehérborukra (Vermentino) is nagyon büszkék. "

---

Maradandó kulináris örömök elé néz, aki igyekszik megismerkedni a szárdok hagyományos ételeivel. Olasz földön járván errefelé mindenütt találunk pizzériákat, és a legkülönbözőbb tésztákat felvonultató éttermeket, de természetesen van néhány speciálisan helyi étel is. Az itt élők büszkék arra, hogy a szabadban táplálkozó állatok húsa a természetes tartásnak köszönhetően annyira ízletes, hogy sütéskor a són kívül nem is kell semmilyen más fűszert használni. Így készül a „porceddu” is, az egészben sült kismalac, minden valamirevaló szárd ünnep fejedelmi eledele.

A kisvárosokban, általában az óvárosi főtér közelében, vagy a szűk sikátorokban találunk egy-két remek pékséget, melyek illata már messziről csalogat. Szardínián híresek a fura alakzatot öltő kenyerek, melyek persze nagyon ízletesek is.

Meg kell még említenünk a ravioli egyik kézzel nyújtott fajtáját, mely sokkal nagyobb a megszokottnál, és a benne lévő krumplis tölteléket mentával ízesítik, majd különleges paradicsomszósszal tálalják.

A tengerparton nyaralók egy-egy üdülővárosban szinte alig tudnak válogatni a sok fagylaltozó átláthatatlanul bőséges választékából, ami még Olaszországban is párját ritkítja. (Vista Magazin)

---

A szárdok megtanulták, hogy jobb a partvidéket elkerülni, de legalább fix menekülőutakat fenntartani a hegyek mélyére, ahol már harcászati előnyben vannak. Érdekes mellékszál, hogy mindezek miatt hiába a temérdek tengerpart, a szárd konyha kevéssé lett halalapú, inkább a pásztor létforma miatt a hús dominálja az ételeket. forrás

Casu Marzu

Ez a rohadt sajt Szardínia egyik leghíresebb, és egyben legriasztóbb gasztronómiai különlegessége. Juhtejből készítik, majd a sajtot a szabad levegőn hagyják, hogy a legyek belepetézzenek és a lárváik elősegítsék az erjedési folyamatot. Ennek eredménye, hogy a sajt meglágyul és némi folyadék is szivárog belőle. forrás

d.m.

Érdekességek

Ezerholdas dzsungel a tengeralatt: Szardínia partjainál található a Bue Marino-barlangok hálózata, amelyek mélyreható rendszert alkotnak a sziget alatt. A barlangokban rendkívül változatos cseppkőképződmények és kristálytiszta vízek fedezhetők fel.

Tengeri gyöngyszemek: A szardíniai partok közelében találhatóak olyan gyöngyös üledékes területek, amelyek gyöngytermelés céljára is hasznosulnak. A sziget a mediterrán térség egyik fő gyöngytermelő helyszíne.

Látványos kaktuszligetek: Szardínia egyes részein, például a Costa Smeralda területén, látványos kaktuszligetek találhatóak. Ezek a kaktuszok impozáns látványt nyújtanak a tengerparti tájon.

Gasztronómiai különlegességek: A sziget hagyományos ételei közé tartozik a malloreddus nevű, rizs- vagy burgonyaliszttészta, a porcheddu nevű sertéshús és a pane carasau, amely egy vékony, ropogós kenyérfajta.

Nem csak a tengerpart: Bár a tengerpartok nagyon népszerűek a turisták körében, Szardínia belső részei is izgalmasak. A sziget hegyvidéki területei kiváló lehetőségeket kínálnak túrázásra és természetjárásra.

Sardus Pater Borászatok: Szardínia számos borbirtokot és borászatot rejteget, amelyek minőségi bortermeléséről híresek. A Sardus Pater nevű borászat például híres vörösborairól, amelyek a sziget egyedi terroirjából (termőhelyeiből) nyerik karakterüket.

Fotóegyveleg

Kommentek