ÚTIKRITIKA.HU / Tenerife






hirdetes


útikritikák


Tenerife

Időjárás | Földrajz | Történelem | Manapság | A helyiekről | Turista etikett | Gasztronómia | Fotóegyveleg

Időjárás és éghajlat

Tenerife időjárása januárban:

Tenerifén is télnek számít a január hónap, no persze elfogadnánk mi magunknak az olyan telet. Az "Örök tavasz szigetén" januárban igazán kellemes az időjárás. Egy Afrikához tartozó szigeten is látható januárban hó, igaz ezt ott csak a 3718 méter magas Pico del Teide tudja prezentálni. Azért a hegyek táján autózóknak nem kell téli gumit reklamálni a bérautóhoz. A januári átlaghőmérséklet 21 fok körüli, szóval trópusi klímát ne várjon senki Tenerife januárjától. Meglepően nagyok lehetnek a hőmérsékleti különbségek a sziget északi és déli része között (délen van mindig melegebb, ott inkább a 22 fok az átlag). Persze a hegyekre felautózva elkelhet a pulóver és/vagy a dzseki.

Sokan teszik fel a kérdést, hogy na és januárban lehet Tenerifén fürödni a tengerben (Atlanti-óceán ugyebár)? Válasz: lehet, csak bírni kell a 19 fok körüli hideg vizet. A tengeri áramlatoktól függően ez az átlagos vízhőmérséklet lehet egy-két fokkal több vagy kevesebb. Sokan nem próbálkoznak ezzel, hanem a hotel medencéjét frekventálják, bár ezek vize többnyire nem temperált. A téli napsütés azért nem annyira erős, hogy az magától a medencék vizét felmelegítse a kellemesnek mondható minimum 24 fok felé. Akik nem hotelben, hanem apartmanházban vesznek ki lakást, jobb ha még itthonról tisztázzák, hogy van-e valami fűtés (az éjszakai 14-15 fok körüli hőmérséklet ezt megkívánhatja). Januárban eshet kicsit az eső, szóval nincs olyan teljes esőmentesség, mint az ottani nyárban.

Tenerife időjárása februárban:

Tenerife februárban inkább azoknak való, akik szeretnek a természetben kirándulni, például virágzó mandulafákat csodálni. Családosok is jöhetnek februárban, ha a fókuszban nem a tengeri fürdőzés áll, hanem a kellemes programozás, hisz a tekintetben jó nagy a választék a szigeten. (Ráadásul februárban tartják ott a karnevált.) Tenerife déli részén (Playa las Americas, Los Gigantes, Los Cristianos stb.) a februári átlagos nappali hőmérséklet közel egy fokkal magasabb, mint északon.

Februárban a nappali átlaghőmérséklet 21 fok, éjszaka 14 fokra hűl le a levegő. Napi átlagban 6 napsütéses óra van, havi átlag 6 esős nappal. Februárban előfordul pocsék időjárás is egy-két nap erejéig. A sziget déli része valamivel kevésbé csapadékos ilyenkor. Februárban a tengeri fürdőzés a bátrabbak kiváltsága, ugyanis az egész év keretében ilyenkor a leghidegebb a tengervíz: 18 fok. Akkor már inkább a temperált hotelmedence, már a költségesebb szállodákban.

Tenerife időjárása márciusban:

Tenerifén a március már igazi kora tavasz, amikor virágba borul a sziget. Még az amúgy szikár déli tájakon is megjelennek itt-ott a természet tarkább színei. Márciusban az átlagos nappali hőmérséklet 22 fok körül mozog, az éjszakai azért még ilyenkor 15 fok táján. Az óceáni fürdőzés sem annyira sanszos, lévén a víz hőmérséklete nem melegebb 18 foknál. Azért sokan kifekszenek a strandokra, legalább a napozás céljával, mivel a nap már ebben a hónapban kellő erővel süt ehhez. Még napvédőkrémet is kell használni. Nap közben átlag 8 óra napsütés sanszos. A sziget déli részén kb. egy fokkal szokott melegebb lenni, mint északon. Príma az idő kirándulásokhoz, mert kis kockázat van annak, hogy elered az eső.

Tenerife időjárása áprilisban:

A nappali átlaghőmérséklet 22 fok körül mozog, és a nap folyamán átlag 7 napsütéses órára lehet számítani. A sziget déli részén ilyenkor is valamivel melegebb van napközben (24-25 fok). Ritkán esik az eső (a statisztikák szerint a hónap folyamán legfeljebb három napon). Esténként a hűvösebb szelek miatt dzsekit, pulóvert vesznek fel a nyaralók.

Tenerife időjárása novemberben:

Tenerifén novemberben jellemzően kellemes az időjárás. Legfeljebb az lehet gond, hogy ilyenkor azért nem ritka az eső, havi átlagban 11 napon, igaz nem nagy mennyiségben, és kitartóan. A strandolásnak van ilyenkor sok alternatívája, szóval még egy kis eső is beleférhet a kintlétbe. A sziget déli részén a nappali átlaghőmérséklet 24 fo körüli, s ez aztán igazán ideális.

Tenerife időjárása decemberben:

Decemberben is kellemes a klíma Tenerifén. A nappali átlaghőmérséklet 22 fok, de gyakran egy-két fokkal több. A tengervíz hőmérséklete átlagosan 20 fok körül van, és ez azért már elgondolkodtatja a nyaralót. Esők előfordulhatnak, a hónap folyamán átlagban 9 olyan nap van, amikor eleredhet.

xxx

,, Dél az állandó napsütés helyszíne, és rendkívül száraz, ami a környezeten is jól látszik. Északon jóval több az eső, ezért a növényzet sokkal dúsabb. Az egész északi rész olyan, mint egy hatalmas, természetes oxigénsátor.

A távolságok nagyon kicsik, tíz-húsz kilométeren belül változnak a klimatikus viszonyok. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem tudunk mellélőni, ha ide utazunk. Azt az éghajlatot választjuk, amelyikhez épp kedvünk van. A váltáshoz pedig elég maximum egy órát utazni. Vagy akár csak tíz percet. A helyiek szerint minden utcasarkon mások az időjárási viszonyok, a szakemberek pedig azt mondják, legalább négy különböző mikroklíma létezik a szigeten, de az is lehet, hogy kétszer annyi." forrás


,, A "meleg" elég relatív a Kanári-szigeteken, ugyanis a júliusi legmagasabb átlaghőmérséklet 25 fok, de júliusban (27 fok) és augusztusban (28 fok) sincs mérföldekkel melegebb. Ehhez a hőmérséklethez hozzájárul még az állandóan fújó, viszonylag erős szél - ami jeges levegőt hoz az óceán felől -, és a hideg Kanári-áramlás, mely az óceán vizét egész nyáron 21-22 fokosan tartja. Aki ismer, és tudja, hogy milyen fázós vagyok, most teljes joggal kérdezhetné, hogy miért pont ide jöttünk akkor "nyaralni"? :D A válasz, hogy lehet, hogy az időjárás tekintetében kicsit elszámítottuk magunkat (tíz napos ott-tartózkodásunkból jó, ha két napon tényleg melegünk volt), de a rengeteg látnivaló és a mi életformánkhoz igazodó programlehetőségek garmadája mindenért kárpótolt." forrás


,, Tenerife az örök tavasz szigete. A növények mindig zöldek, a banán mindig érik, a madarak állandóan csacsognak, az emberek meg tangapapucsban flangálnak.
Az időjárás azonban olyan sebességgel változik, hogy mire fölveszel egy kardigánt, mert fázol, már veszed is le, mert meleged van. A különbségek régiónként is jelentősek, mivel a sziget északi részén a trópusi, míg délen a szaharai hatás érvényesül. Északon sokszor esik, de ritkán komolyan. Ha komolyan, akkor viszont zúdul végig a barrancón, a caminón meg a callén, s nem lehet megmaradni Isten szabad ege alatt.
Észak ettől is zöldebb, harsogóbb, dél pedig: mivel szárazabb, kopárabb is. (szusi, 2019)


Nagyon szeretem az északi oldalt, sokkal szebbnek tartom, de nem szeretem, hogy kb. reggel 10-ig nyirkos hűvös van, mert a Teide mögül jön fel a Nap, és ez azon szerencsés napok egyike, amikor épp nincs felhőben az egész oldal, pedig sajnos 7 napból kb. 4-5-ben borús az idő. És sajnos nem csak a borús idő a kérdés: ha jó idő van, északon akkor is minden ruhám vizes reggel a lecsapódott párától - délen nem, mert ott jellemzően nem éri el a hő+pára a dew pointot, északon lényegében mindig. Délen ennek megfelelően lényegében nincs növényzet, csak ahol locsolnak. (2022)

Földrajz

  • Tenerife durván háromszög alakúnak mondható területe 90 kilométer széles, észak-déli irányban 80 kilométer hosszú és 358 kilométer a kerülete.
  • Tenerifén az utolsó földrengés 2002-ben volt, akkor is valamivel a Richter skála szerint 5 alatt.
  • Tenerife hegyes vidékei nagyon karakteresek, drámai vonulatokkal teliek. Nem véletlen, hogy sok filmet forgattak itt, például a majmok háborúját.

A sziget egyik jelképe, nevezetessége a sárkányfa. Icod de los Vinosban van a legnagyobb és legöregebb sárkányfa.

"Amiért nekem belopta magát a szívembe ez a sziget az a természet kettőssége itt. A hatalmas hegyek, és a hegyek lábánál elterülő kristálytiszta vizű óceán. Az egyszeri turista számára ez egy tökéletes hely lehet a tengerparton fetrengeni,de én beleszerettem a másik oldalába is. Mikor otthon vagyok,és kinézek az ablakon látom a hatalmas vulkánt,amit „ kisebb hegyek” vesznek körbe. A hegyeket gyönyörű zöld növényzet borítja. Amikor lent vagyok a parton és felnézek, szintén látom. Akár hova megyek csak fel kell néznem és látom a hatalmas hegyeket,amelyikeknek soha nincs felfele végük.." forrás


Tenerife jelképe, a kanári sárkányfa ( drago) szinte minden templom előtti téren ámulatba ejti a látogatót.
Az ernyő alakú szubtrópusi növény különleges mikroklímát igényel, ezért csak az Atlanti-óceán szigetein fordul elő. Rendkívül lassan nő, évtizedenként csupán egy métert de igen szívós, tartós növény, egyes példányai akár Tenerife szigetén több százévesek lehetnek. (Ata)

Történelem

Tenerife történelmének nagy része - úgymond - kalandsztorikból áll: legendák, kalózok, a bennszülöttek és az európai katonák közötti durva csaták, kalandorok, tengeri ütközetek, vulkánkitörések, áradások, hurrikánok, szép hercegnők, nagyvonalú katonatisztek, felfedezők, Drake kapitány, Nelson admirális, szerelem, árulás és hősiesség. Tenerife földrajzilag Afrikához tartozik, de feltételezhető, hogy őslakói nem feketék voltak, hanem éppenséggel magas, világos bőrű és hajú, utólag gauncheknek nevezett emberek. Nem tudni, hogy honnan kerültek ide.

"A tenerifei emberek nem tartják magukat spanyolnak. A spanyolok alacsonyak és sötét hajúak, ezzel szemben a sziget őslakosai magasak, szőkék és kék szeműek. A mai szigetlakók keverékek, az őslakosok és a spanyolok keveréke. Az őslakosok sokáig meg tudták védeni a szigetüket, lehetetlenné téve a partra szállást az idegeneknek. Hét törzsfőnök kormányozta a szigetet és ameddig ezek egyetértésben uralkodtak, addig vissza tudtak verni minden külső támadást. Végül, ahogy az lenni szokott: az egyik elárulta társait, így elesett a sziget. A hét törzsfőnöknek állítottak szobrot Candelariában." forrás

A spanyol hódítók a 15. század végén hódították meg a szigetet, miután már a Kanári-szigetek többi nagy szigetét már elfoglalták. Az őslakó harcosok egy része ellenállt, más törzsek behódoltak. Tenerife 1496-ban vált a spanyol királyság tulajdonává. Manapság divatos Tenerifén az őslakók, a guanche-k kulturális örökségét ápolni, de jópofa módon benne van a pakliban, hogy azok teszik ezt nagy lelkesedéssel, akik éppenséggel az őslakók legyilkolásában jeleskedő hódítók (konkvisztádorok) leszármazottai.


1965 - csóróság

1998-ban egy német szekta harminc tagja készült felmenni a tenerifei Teide-hegy csúcsára, hogy ott csoportos öngyilkosságot kövessenek el. Az volt a meggyőződésük, hogy egy rájuk várakozó földönkívüli űrhajó elszállítja majd az ő lelkeiket egy új és csodálatos világba. Szerencsére a helyi rendőrség megszimatolta a tervet és megakadályozta annak végrehajtását. Azóta sok turista járt a hegycsúcson, de egyikük sem látta azt a bizonyos várakozó űrhajót. Lehet, hogy az űrlények frusztráltan vették tudomásul, hogy nem vihették el azt a harminc lelket, és már nem érdekli őket a Föld lélekimport vonatkozásában.

Manapság

Tenerife gazdaságának fő ága persze a turizmus, amely elsősorban a sziget déli részén fejlődött ki. Az ideutazó turisták többsége az Egyesült Királyságból, Németországból és a spanyol anyaföldről jön. Sok a belga és a skandináv is. Évente 5 millió nyaraló látogat a szigetre! Közülük kb. másfél millió a brit turista.

,, Összefutottunk két észttel, meg egy finnel, akik rögtön azzal kezdték, hogy ugye nem németek vagyunk, mert azokat nem nagyon csípik. Tenerifén rengetek a német, nem csak turistaként, hanem oda is költöznek. A spanyolok nem kifejezetten szeretik őket rideg stílusuk miatt." forrás

A helyiekről

A tenerifei emberek meleg lelkű, szívélyes, laza népség. Roppant családközpontúak, s ha szóba elegyedik a turista velük, akkor bizonyosan szívesen merülnek bele a családi dolgaik ecsetelésébe.

"A mai szigetlakók imádják az ünnepeket, melyek többsége vallási eredetű és minimum három napig tart. Ilyenkor mindannyian szebbnél szebb népviseletet öltenek, feldíszítik az utcákat, naphosszat szól a zene, s finomságokkal kínálják egymást és az idegeneket. Igazi fiesta tombol a szigeten! (A leghíresebbet, a téltemető Santa Cruz-i karnevált látványában csupán a Rio de Janeiró-i múlja felül.)" forrás


,, A Camino Cordobesen lefele indulva megismerhető a kanárii lakosság. A nők nem szépek, ez itt egy sziget, házasodnak össze-vissza a rokonok egymással, érdekes módon a férfiak mégis szépek. Nagyon érdekes. Szóval a nem szép, inkább karakteres kanárii nők ordítva beszélgetnek az utcán, nagy gesztusokkal, spanyolra emlékeztető nyelven. Ilyen nőket látunk az amerikai filmekben, ők szoknak vigyázni a szép, amerikai családanya gyerekére, és csak annyit tudnak angolul, hogy szenyóra. A sors fintora, hogy a kanáriak ősei lágy vonású, vörösesszőke hajú, vikingek voltak. Az ősöket guancsoknak hívják, ez annyit tesz: tenerifei ember. A szép tenerifei ember tehát általában férfi, a frekventáltabb helyeken fordul elő, tetováltatja magát, és formás a feneke. Viszont ő is ordít. A külvárosban, a Camino Cordobesen a pocakos, klottgatyás, állatias példányt lehet látni, amiből otthon is van sok. Ül egy padon, böfög, és issza a sört. És ordít.

A caminon végre találkoztam kanárii gyermekekkel is, ők ugyancsak a sikátorban bukkantak föl valamelyik szekrényből. Édesek, mosolygósak, feketék és támadnak. Pisztollyal, bottal, nuncsakuval. Nem értik, ha beszélsz hozzájuk, és az életedért könyörögsz. A kanári népek ugyanis nem beszélnek idegen nyelvet. A gyerekek se. A spanyolt se. Ők kanáriul beszélnek, és mély lenézéssel illetik a Spanyolországból érkező narancsot. Azt mondják: peniszula, és oly megvetően néznek rá, mintha ürülék lenne, így nincs bátorságod megvenni. Jó példa a nyelvismeretükre, mikor a buszmegállót kerestem: Hosszú ektivitizés után egy angol turista volt az első, aki megértette, mit akarok, na, jó, neki meg az én angolommal gyűlt meg a baja, ami szintén hagy kívánni valót maga után.

(szusi, 2021)

Turista etikett

  1. Tenerifén nem várják el annyira a borravalót. Ha elégedettek vagyunk a vendéglátással, a szolgáltatásokkal, akkor adhatunk kb. 5-10 százalékot (na nem a szállodai elhelyezés számlájából). A taxisoknál elegendő a kisebb felkerekítés.
  2. Teide: PRÓBÁLJÁTOK BETARTANI A SZABÁLYOKAT : NE TÉRJ LE A KIJELÖLT ÖSVÉNYRŐL, NE SZEDJ KÖVEKET,NÖVÉNYEKET ! NE DRONOZZ!! KÉREM AKI NEM A KIJELÖLT HELYEKEN PARKOL AZ NE CSODÁLKOZZON HA BORSOS BÜNTETÉST FOG KAPNI ! A húsvéti időszakban kiemelten jár őröznek a Teide nemzeti park területén a park őrök és a guardia civil is ! Remélhetőleg ez kedvét szegi az autó feltörőknek is. Ennek ellenére kérlek benneteket továbbra se hagyjatok értéket,se iratokat az autóban !

Gasztronómia

"A tenerifei konyhát döntően a spanyol ízek határozzák meg, ám akad természetesen néhány helyi különlegesség is. Meghatározó alapanyag errefelé a gofio, ami kukoricalisztből készül, s elsősorban a levesek sűrítésére használják. A mojo fűszeres fokhagymás szósz; ha zöld, akkor petrezselyemből és korianderből, ha piros, akkor csilivel és pirospaprikával készül. A hús- és a halételek mellé papas arrugadast kínálnak, ami tengervízben (!) főtt hámozatlan krumpli, s fogyasztani is héjastól szokás. A halételek természetesen meghatározóak Tenerifén, ahol rengeteg jobbnál jobb halétterem található. Kísérőként száraz vörösbort ajánlanak, melyekről Shakespeare is megemlékezett. A tapast (halhús, sajt és kagyló) amolyan borkorcsolyának tekintik. A gyümölcsök közül kötelező megkóstolnunk a mangót, a papáját és a bódítóan édes kakist." forrás


"Az itteni konyhát döntően a spanyol ízek határozzák meg, ám akad természetesen néhány helyi különlegesség is. Meghatározó alapanyag errefelé a gofio, ami kukoricalisztből készül, s elsősorban a levesek sűrítésére használják. A mojo fűszeres fokhagymás szósz; ha zöld, akkor petrezselyemből és korianderből, ha piros, akkor chilivel és pirospaprikával készül. Általában mindenhol hozzád vágják ingyen és kéretlenül, de én sosem eszek belőle. Nem csak mert lisztérzékeny vagyok,és ki tudja mit kevernek bele,hanem mert biztosan tudom,hogy amit nem eszik meg a turista,annak a maradékát összeszedik,egybeöntik és adják újra:D Nem pazarolnak,spórolós nemzet :D

A hús- és a halételek mellé papas arrugadast kínálnak, ami tengervízben (!) főtt hámozatlan krumpli, s fogyasztani is héjastól szokták,valahol kanári krumplinak hívják. Jó cucc,és szeretem nagyon. A halételek természetesen meghatározóak Tenerifén, minden hal nagyon finom és friss itt. Kísérőként száraz vörösbort ajánlanak. Azt mondják, hogy a gyümölcsök közül kötelező megkóstolnunk a mangót, a papáját és a bódítóan édes kakist..nekem egyik se jött át. Ha gyümölcsöt eszek dinnye, banán. Itt megjegyezném, hogy az eper nagyon hiányzik." forrás


Miért eszünk dél-amerikai banánt? Az egész sziget tele banánültetvényekkel. Hová lesz a sok-sok banán, ami itt terem? Ezt csak akkor tudtuk meg, amikor elmentünk egy pici ültetvényre. Nos, a Kanári-szigetek teljes banán termésének a 95%-a elfogy Spanyolországban. Most már látjuk, hogy bizony nem sok marad máshová.

Néhány érdekesség:

- Számos pozitív hatása van, tele van rostokkal, ásványi anyagokkal, stimulálja a veséket, antidepresszáns, csökkenti a koleszterin szintet, védi a szemet és még sorolhatnánk.

- Egy banánfürt átlagosan 40 kg, de akár 70 kg is lehet

- Az első szüretre kb. 1,5 évet kell várni, nagyon korán terem a fa

- 18 és 28 fok között érzi magát a fa a legjobban. Bár láttunk már magyar narancsot, de a magyar banánra úgy tűnik még várni kell.

Szóval lehet szomorkodni, amikor pedig ott vagyunk, akkor együnk minél többet. Érdemes ellátogatni egy banánültetvényre is, rengeteg hasznos infót tudhatunk meg. Mi egy nagyon pici ültetvényre (La Casa del Platano) szavaztunk Icod de los Vinosban, gyerekekkel pont tökéletes választás volt. A belépőjegy mellé pedig mi más is járhatna, mint banán. (2024) forrás

Fotóegyveleg

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon