ÚTIKRITIKA.HU / Tenerife

Tenerife

Időjárás | Földrajz | Történelem | Manapság | A helyiekről | Turista etikett | Gasztronómia | Fotóegyveleg

Időjárás és éghajlat

Tenerife időjárása januárban:

Tenerifén is télnek számít a január hónap, no persze elfogadnánk mi magunknak az olyan telet. Az "Örök tavasz szigetén" januárban igazán kellemes az időjárás. Egy Afrikához tartozó szigeten is látható januárban hó, igaz ezt ott csak a 3718 méter magas Pico del Teide tudja prezentálni. Azért a hegyek táján autózóknak nem kell téli gumit reklamálni a bérautóhoz. A januári átlaghőmérséklet 21 fok körüli, szóval trópusi klímát ne várjon senki Tenerife januárjától. Meglepően nagyok lehetnek a hőmérsékleti különbségek a sziget északi és déli része között (délen van mindig melegebb, ott inkább a 22 fok az átlag). Persze a hegyekre felautózva elkelhet a pulóver és/vagy a dzseki.

Sokan teszik fel a kérdést, hogy na és januárban lehet Tenerifén fürödni a tengerben (Atlanti-óceán ugyebár)? Válasz: lehet, csak bírni kell a 19 fok körüli hideg vizet. A tengeri áramlatoktól függően ez az átlagos vízhőmérséklet lehet egy-két fokkal több vagy kevesebb. Sokan nem próbálkoznak ezzel, hanem a hotel medencéjét frekventálják, bár ezek vize többnyire nem temperált. A téli napsütés azért nem annyira erős, hogy az magától a medencék vizét felmelegítse a kellemesnek mondható minimum 24 fok felé. Akik nem hotelben, hanem apartmanházban vesznek ki lakást, jobb ha még itthonról tisztázzák, hogy van-e valami fűtés (az éjszakai 14-15 fok körüli hőmérséklet ezt megkívánhatja). Januárban eshet kicsit az eső, szóval nincs olyan teljes esőmentesség, mint az ottani nyárban.

Tenerife időjárása februárban:

Tenerife februárban inkább azoknak való, akik szeretnek a természetben kirándulni, például virágzó mandulafákat csodálni. Családosok is jöhetnek februárban, ha a fókuszban nem a tengeri fürdőzés áll, hanem a kellemes programozás, hisz a tekintetben jó nagy a választék a szigeten. (Ráadásul februárban tartják ott a karnevált.) Tenerife déli részén (Playa las Americas, Los Gigantes, Los Cristianos stb.) a februári átlagos nappali hőmérséklet közel egy fokkal magasabb, mint északon.

Februárban a nappali átlaghőmérséklet 21 fok, éjszaka 14 fokra hűl le a levegő. Napi átlagban 6 napsütéses óra van, havi átlag 6 esős nappal. Februárban előfordul pocsék időjárás is egy-két nap erejéig. A sziget déli része valamivel kevésbé csapadékos ilyenkor. Februárban a tengeri fürdőzés a bátrabbak kiváltsága, ugyanis az egész év keretében ilyenkor a leghidegebb a tengervíz: 18 fok. Akkor már inkább a temperált hotelmedence, már a költségesebb szállodákban.

Tenerife időjárása márciusban:

Tenerifén a március már igazi kora tavasz, amikor virágba borul a sziget. Még az amúgy szikár déli tájakon is megjelennek itt-ott a természet tarkább színei. Márciusban az átlagos nappali hőmérséklet 22 fok körül mozog, az éjszakai azért még ilyenkor 15 fok táján. Az óceáni fürdőzés sem annyira sanszos, lévén a víz hőmérséklete nem melegebb 18 foknál. Azért sokan kifekszenek a strandokra, legalább a napozás céljával, mivel a nap már ebben a hónapban kellő erővel süt ehhez. Még napvédőkrémet is kell használni. Nap közben átlag 8 óra napsütés sanszos. A sziget déli részén kb. egy fokkal szokott melegebb lenni, mint északon. Príma az idő kirándulásokhoz, mert kis kockázat van annak, hogy elered az eső.

Tenerife időjárása áprilisban:

A nappali átlaghőmérséklet 22 fok körül mozog, és a nap folyamán átlag 7 napsütéses órára lehet számítani. A sziget déli részén ilyenkor is valamivel melegebb van napközben (24-25 fok). Ritkán esik az eső (a statisztikák szerint a hónap folyamán legfeljebb három napon). Esténként a hűvösebb szelek miatt dzsekit, pulóvert vesznek fel a nyaralók.

Tenerife időjárása novemberben:

Tenerifén novemberben jellemzően kellemes az időjárás. Legfeljebb az lehet gond, hogy ilyenkor azért nem ritka az eső, havi átlagban 11 napon, igaz nem nagy mennyiségben, és kitartóan. A strandolásnak van ilyenkor sok alternatívája, szóval még egy kis eső is beleférhet a kintlétbe. A sziget déli részén a nappali átlaghőmérséklet 24 fo körüli, s ez aztán igazán ideális.

Tenerife időjárása decemberben:

Decemberben is kellemes a klíma Tenerifén. A nappali átlaghőmérséklet 22 fok, de gyakran egy-két fokkal több. A tengervíz hőmérséklete átlagosan 20 fok körül van, és ez azért már elgondolkodtatja a nyaralót. Esők előfordulhatnak, a hónap folyamán átlagban 9 olyan nap van, amikor eleredhet.

xxx

A sziget déli része az örök napsütés birodalma, rendkívül száraz klímával, ami a táj arculatán is azonnal meglátszik. Északon viszont sokkal gyakoribbak az esők, ezért ott buja, élénk növényzet várja a látogatót — az egész északi sáv olyan, mintha egy hatalmas, természetes oxigénbuborékban járnánk.

A távolságok kicsik, tíz-húsz kilométerenként változik az éghajlat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy lehetetlen melléfogni: mindig találunk olyan időt és klímát, amihez épp kedvünk van. Egy rövid autózás — legfeljebb egy óra, de sokszor elég tíz perc is — és máris teljesen más időjárás fogad. A helyiek szerint minden utcasaroknak megvan a maga kis mikroklímája, a szakértők pedig legalább négyet tartanak nyilván, de sokak szerint valójában ennek akár a duplája is létezhet a szigeten.

---

A „meleg” szó a Kanári-szigeteken eléggé relatív: a júliusi átlagos csúcshőmérséklet mindössze 25 fok körül alakul, és még júliusban (27 fok) vagy augusztusban (28 fok) sem lesz sokkal forróbb. Ehhez jön még az állandó, gyakran erős szél, amely az óceán felől hűvös levegőt hoz, valamint a hideg Kanári-áramlás, ami nyáron is csak 21-22 fokosra engedi felmelegedni a tengert. Aki ismer, és tudja, milyen fázós vagyok, joggal kérdezheti: akkor mégis miért pont ide jöttünk „nyaralni”? :D Nos, az igaz, hogy az időjárással egy kicsit mellélőttünk (a tíz napból talán két napon volt igazán melegünk), de a rengeteg látnivaló és a sokféle program, ami tökéletesen illik a mi életstílusunkhoz, mindenért kárpótolt.

---

,, Tenerife az örök tavasz szigete. A növények mindig zöldek, a banán mindig érik, a madarak állandóan csacsognak, az emberek meg tangapapucsban flangálnak.
Az időjárás azonban olyan sebességgel változik, hogy mire fölveszel egy kardigánt, mert fázol, már veszed is le, mert meleged van. A különbségek régiónként is jelentősek, mivel a sziget északi részén a trópusi, míg délen a szaharai hatás érvényesül. Északon sokszor esik, de ritkán komolyan. Ha komolyan, akkor viszont zúdul végig a barrancón, a caminón meg a callén, s nem lehet megmaradni Isten szabad ege alatt.
Észak ettől is zöldebb, harsogóbb, dél pedig: mivel szárazabb, kopárabb is. (szusi, 2019)

---

Nagyon szeretem az északi oldalt, sokkal szebbnek tartom, de nem szeretem, hogy kb. reggel 10-ig nyirkos hűvös van, mert a Teide mögül jön fel a Nap, és ez azon szerencsés napok egyike, amikor épp nincs felhőben az egész oldal, pedig sajnos 7 napból kb. 4-5-ben borús az idő. És sajnos nem csak a borús idő a kérdés: ha jó idő van, északon akkor is minden ruhám vizes reggel a lecsapódott párától - délen nem, mert ott jellemzően nem éri el a hő+pára a dew pointot, északon lényegében mindig. Délen ennek megfelelően lényegében nincs növényzet, csak ahol locsolnak. (2022)

Földrajz

• Tenerife durván háromszög alakúnak mondható területe 90 kilométer széles, észak-déli irányban 80 kilométer hosszú és 358 kilométer a kerülete.
• Tenerifén az utolsó földrengés 2002-ben volt, akkor is valamivel a Richter skála szerint 5 alatt.
• Tenerife hegyes vidékei nagyon karakteresek, drámai vonulatokkal teliek. Nem véletlen, hogy sok filmet forgattak itt, például a majmok háborúját.

A sziget egyik jelképe, nevezetessége a sárkányfa. Icod de los Vinosban van a legnagyobb és legöregebb sárkányfa.

Amiért ez a sziget igazán belopta magát a szívembe, az a természet különleges kettőssége. A monumentális hegyek, és a lábuknál elterülő kristálytiszta óceán együtt olyan látvány, ami minden alkalommal lenyűgöz. Egy átlagos turista számára tökéletes hely a tengerparti pihenéshez — de én a sziget másik arcába szerettem bele igazán. Amikor otthon vagyok, csak kinézek az ablakon, és ott magasodik a hatalmas vulkán, körülötte „apróbb” hegyek gyűrűjében. Ezeket buja, élénkzöld növényzet fedi. És amikor lent vagyok a parton, onnan is mindig látom. Bármerre járok, elég csak felpillantani: a hegyek mindenhol ott vannak, mintha sosem érnének véget fölfelé.

---

Tenerife jelképe, a kanári sárkányfa ( drago) szinte minden templom előtti téren ámulatba ejti a látogatót.
Az ernyő alakú szubtrópusi növény különleges mikroklímát igényel, ezért csak az Atlanti-óceán szigetein fordul elő. Rendkívül lassan nő, évtizedenként csupán egy métert de igen szívós, tartós növény, egyes példányai akár Tenerife szigetén több százévesek lehetnek. (Ata)

Történelem

Tenerife történelmének nagy része - úgymond - kalandsztorikból áll: legendák, kalózok, a bennszülöttek és az európai katonák közötti durva csaták, kalandorok, tengeri ütközetek, vulkánkitörések, áradások, hurrikánok, szép hercegnők, nagyvonalú katonatisztek, felfedezők, Drake kapitány, Nelson admirális, szerelem, árulás és hősiesség. Tenerife földrajzilag Afrikához tartozik, de feltételezhető, hogy őslakói nem feketék voltak, hanem éppenséggel magas, világos bőrű és hajú, utólag gauncheknek nevezett emberek. Nem tudni, hogy honnan kerültek ide.

A tenerifeiek nem igazán érzik magukat spanyolnak. Míg a spanyolokat általában alacsony termetűnek és sötét hajú-nak tartják, addig a sziget őslakosai inkább magasak, világos hajúak és sokan kék szeműek voltak. A mai lakosság tulajdonképpen ennek az ősi népnek és a spanyol hódítóknak a keveréke. Az őslakosok sokáig képesek voltak megvédeni a szigetüket: az idegenek számára szinte lehetetlen volt partra szállni. A szigetet hét törzsfőnök irányította, és amíg köztük egyetértés uralkodott, minden támadást visszavertek. Végül — ahogy az ilyen történeteknél gyakran előfordul — egyikük elárulta a többieket, és ez vezetett Tenerife elestéhez. A hét egykori törzsfőnök emlékét ma Candelariában felállított szobrok őrzik.

A spanyol hódítók a 15. század végén hódították meg a szigetet, miután már a Kanári-szigetek többi nagy szigetét már elfoglalták. Az őslakó harcosok egy része ellenállt, más törzsek behódoltak. Tenerife 1496-ban vált a spanyol királyság tulajdonává. Manapság divatos Tenerifén az őslakók, a guanche-k kulturális örökségét ápolni, de jópofa módon benne van a pakliban, hogy azok teszik ezt nagy lelkesedéssel, akik éppenséggel az őslakók legyilkolásában jeleskedő hódítók (konkvisztádorok) leszármazottai.

1965 - csóróság

1998-ban egy német szekta harminc tagja készült felmenni a tenerifei Teide-hegy csúcsára, hogy ott csoportos öngyilkosságot kövessenek el. Az volt a meggyőződésük, hogy egy rájuk várakozó földönkívüli űrhajó elszállítja majd az ő lelkeiket egy új és csodálatos világba. Szerencsére a helyi rendőrség megszimatolta a tervet és megakadályozta annak végrehajtását. Azóta sok turista járt a hegycsúcson, de egyikük sem látta azt a bizonyos várakozó űrhajót. Lehet, hogy az űrlények frusztráltan vették tudomásul, hogy nem vihették el azt a harminc lelket, és már nem érdekli őket a Föld lélekimport vonatkozásában.

Manapság

Tenerife gazdaságának fő ága persze a turizmus, amely elsősorban a sziget déli részén fejlődött ki. Az ideutazó turisták többsége az Egyesült Királyságból, Németországból és a spanyol anyaföldről jön. Sok a belga és a skandináv is. Évente 5 millió nyaraló látogat a szigetre! Közülük kb. másfél millió a brit turista.

Összefutottunk két észttel meg egy finnel, akik rögtön azzal indítottak, hogy ugye nem vagyunk németek — mert őket annyira nem kedvelik errefelé. Tenerifén rengeteg a német, nemcsak turistaként, sokan végleg le is telepednek itt. A spanyolok viszont nem igazán rajonganak értük, főleg a szerintük túlzottan távolságtartó, rideg viselkedésük miatt.

A helyiekről

A tenerifei emberek meleg lelkű, szívélyes, laza népség. Roppant családközpontúak, s ha szóba elegyedik a turista velük, akkor bizonyosan szívesen merülnek bele a családi dolgaik ecsetelésébe.

A sziget lakói egyszerűen rajonganak az ünnepekért, amelyek többsége vallási eredetű, és soha nem érik be egynapos mulatsággal — legalább három napig tart a vigasság. Ilyenkor mindenki gyönyörű népviseletet ölt, az utcákat feldíszítik, mindenhol zene szól, és bőséggel kínálják egymást és a vendégeket mindenféle finomsággal. Ilyenkor valódi fiesta söpör végig a szigeten! A leghíresebb ünnepük, a Santa Cruz-i karnevál, látványban csak a riói felvonulásnak enged első helyet.

---

,, A Camino Cordobesen lefele indulva megismerhető a kanárii lakosság. A nők nem szépek, ez itt egy sziget, házasodnak össze-vissza a rokonok egymással, érdekes módon a férfiak mégis szépek. Nagyon érdekes. Szóval a nem szép, inkább karakteres kanárii nők ordítva beszélgetnek az utcán, nagy gesztusokkal, spanyolra emlékeztető nyelven. Ilyen nőket látunk az amerikai filmekben, ők szoknak vigyázni a szép, amerikai családanya gyerekére, és csak annyit tudnak angolul, hogy szenyóra. A sors fintora, hogy a kanáriak ősei lágy vonású, vörösesszőke hajú, vikingek voltak. Az ősöket guancsoknak hívják, ez annyit tesz: tenerifei ember. A szép tenerifei ember tehát általában férfi, a frekventáltabb helyeken fordul elő, tetováltatja magát, és formás a feneke. Viszont ő is ordít. A külvárosban, a Camino Cordobesen a pocakos, klottgatyás, állatias példányt lehet látni, amiből otthon is van sok. Ül egy padon, böfög, és issza a sört. És ordít.

A caminon végre találkoztam kanárii gyermekekkel is, ők ugyancsak a sikátorban bukkantak föl valamelyik szekrényből. Édesek, mosolygósak, feketék és támadnak. Pisztollyal, bottal, nuncsakuval. Nem értik, ha beszélsz hozzájuk, és az életedért könyörögsz. A kanári népek ugyanis nem beszélnek idegen nyelvet. A gyerekek se. A spanyolt se. Ők kanáriul beszélnek, és mély lenézéssel illetik a Spanyolországból érkező narancsot. Azt mondják: peniszula, és oly megvetően néznek rá, mintha ürülék lenne, így nincs bátorságod megvenni. Jó példa a nyelvismeretükre, mikor a buszmegállót kerestem: Hosszú ektivitizés után egy angol turista volt az első, aki megértette, mit akarok, na, jó, neki meg az én angolommal gyűlt meg a baja, ami szintén hagy kívánni valót maga után.

(szusi, 2021)

---

Szardínia híres arról, hogy lakói közül sokan hosszú életet élnek, és kiemelkedő számú centenárius található itt. Ennek oka részben a sziget tiszta, friss levegőjében és a gazdag természeti környezetben rejlik. Az itt élők gyakran fogyasztanak helyben termelt, friss ételeket, mint a zöldségek, halak és olívaolaj, amelyek gazdagok egészséges zsírokban és tápanyagokban. Az aktív életmód és a szoros közösségi kapcsolatok is hozzájárulnak a szigetlakók jó közérzetéhez. Ezen kívül a stresszkezelés és az egészséges alvás is alapvető szerepet játszik abban, hogy az emberek itt hosszú és egészséges életet élnek. Az egészséges táplálkozás, a mozgás és a nyugodt életmód mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Szardínián élni sokkal egészségesebb legyen.

Turista etikett

1. Tenerifén nem várják el annyira a borravalót. Ha elégedettek vagyunk a vendéglátással, a szolgáltatásokkal, akkor adhatunk kb. 5-10 százalékot (na nem a szállodai elhelyezés számlájából). A taxisoknál elegendő a kisebb felkerekítés.
2. Teide: PRÓBÁLJÁTOK BETARTANI A SZABÁLYOKAT : NE TÉRJ LE A KIJELÖLT ÖSVÉNYRŐL, NE SZEDJ KÖVEKET,NÖVÉNYEKET ! NE DRONOZZ!! KÉREM AKI NEM A KIJELÖLT HELYEKEN PARKOL AZ NE CSODÁLKOZZON HA BORSOS BÜNTETÉST FOG KAPNI ! A húsvéti időszakban kiemelten jár őröznek a Teide nemzeti park területén a park őrök és a guardia civil is ! Remélhetőleg ez kedvét szegi az autó feltörőknek is. Ennek ellenére kérlek benneteket továbbra se hagyjatok értéket,se iratokat az autóban !

Gasztronómia

A tenerifei konyhát alapvetően a spanyol ízek határozzák meg, de persze akad néhány igazán helyi finomság is. Itt elengedhetetlen alapanyag a gofio, ami pirított kukoricaliszt, és főleg levesek sűrítésére használják. A mojo nevű fűszeres, fokhagymás szósz szintén mindenhol ott van: ha zöld, akkor petrezselyemmel és korianderrel készül, ha piros, akkor csili és pirospaprika adja a karakterét. A hús- és halételek elmaradhatatlan kísérője a papas arrugadas, vagyis tengervízben főtt, héjas krumpli, amit héjastul esznek.

A halételeknek különösen nagy szerep jut a szigeten — jobbnál jobb haléttermek várják az ínyenceket. Melléjük gyakran kínálnak száraz vörösbort, amiről még Shakespeare is említést tett. A tapas — halhús, sajt, kagyló — inkább borkorcsolyaként szolgál. A helyi gyümölcsök közül mindenképp érdemes megkóstolni a mangót, a papáját és a bódítóan édes kakit is.

---

Az itteni konyhát alapvetően a spanyol ízek uralják, de persze akad néhány helyi különlegesség is. Az egyik jellegzetes alapanyag a gofio, ami pirított kukoricaliszt — főként leveseket sűrítenek vele. A mojo pedig egy fűszeres, fokhagymás szósz: ha zöld, akkor petrezselyemmel és korianderrel készül, ha piros, akkor csili és pirospaprika kerül bele. Általában mindenhol rád tukmálják, sokszor ingyen is hozzácsapják, de én inkább kihagyom. Egyrészt lisztérzékenyként sosem tudom, mit kevernek még bele, másrészt biztos vagyok benne, hogy ami megmarad a tányéron, azt összegyűjtik, összekeverik, és újra eléd rakják. Itt nem pazarolnak, spórolós népség! :D

---

Miért eszünk dél-amerikai banánt? Az egész sziget tele banánültetvényekkel. Hová lesz a sok-sok banán, ami itt terem? Ezt csak akkor tudtuk meg, amikor elmentünk egy pici ültetvényre. Nos, a Kanári-szigetek teljes banán termésének a 95%-a elfogy Spanyolországban. Most már látjuk, hogy bizony nem sok marad máshová.

Néhány érdekesség:

- Számos pozitív hatása van, tele van rostokkal, ásványi anyagokkal, stimulálja a veséket, antidepresszáns, csökkenti a koleszterin szintet, védi a szemet és még sorolhatnánk.

- Egy banánfürt átlagosan 40 kg, de akár 70 kg is lehet

- Az első szüretre kb. 1,5 évet kell várni, nagyon korán terem a fa

- 18 és 28 fok között érzi magát a fa a legjobban. Bár láttunk már magyar narancsot, de a magyar banánra úgy tűnik még várni kell.

Szóval lehet szomorkodni, amikor pedig ott vagyunk, akkor együnk minél többet. Érdemes ellátogatni egy banánültetvényre is, rengeteg hasznos infót tudhatunk meg. Mi egy nagyon pici ültetvényre (La Casa del Platano) szavaztunk Icod de los Vinosban, gyerekekkel pont tökéletes választás volt. A belépőjegy mellé pedig mi más is járhatna, mint banán. (2024) forrás

Fotóegyveleg

Vissza az elejére

Kommentek