ÚTIKRITIKA.HU / Barbados

Barbados

Barbados dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Repülés | Szállásválasztás | Strandok | Vendéglátás | Egyéb hasznos információk | Programlehetőségek | Olvasmányos linkek

.

Még a fővárosnak is szép a strandja - k.a. fotója

Barbados dióhéjban

• Egész évben süt a nap, meleg van, a páratartalom nem vészes, június és november között a sziget nagy részén veszélyesek a forgószelek (hurrikánok), december és május között van a legkisebb esélye az esőnek.
• Csodálatosak, tiszták a strandok, a tengervíz finom meleg, tiszta.
• A sziget belsejének természeti környezete is figyelemre méltó.
• Jók a szörfölési, búvárkodási lehetőségek.
• Vannak szórakozási lehetőségek, éjszakai élet (persze preferált a sziget szülöttje és büszkesége, a turisztikai propagandájuk fő arca, Rihanna zenéje).
• Az infrastruktúra kellően fejlett a turisták fogadására, bankok, vásárlási lehetőségek, megfelelő higiéniai körülmények, békés sziget.
• Kis sziget a Karibi-térség keleti szélén, 431 négyzetkilométer a területe (valamivel kisebb, mint Budapest), 34 km hosszú, 24 km széles. 283 ezres a lakossága (2024-es becslés)
• Leggyakoribb vezetéknév: Clarke
• Független állam, volt brit gyarmat, a Brit Nemzetközösség tagja, az angol és egy helyi nyelv keverékét beszélik.
• 2021 decemberétől megváltozott Barbados államformája. Köztársaság lett és már formálisan sem az angol király az államfő.

• Barbados a Kis-Antillák karibi régiójának legkeletebbre fekvő szigete. Barbados korallsziget, teljesen sík a területe, 335 méter a legmagasabb pontja.
• Árszint (2024): rohadt drágaság, a legdrágább karibi sziget! Fejenként napi 330 USD költséget érdemes kalkulálni (szállást beleszámítva).
• Átlagos nettó havi bér (2024-ben): 437 ezer forintnak megfelelő helyi pénz (Barbadosi dollár)
• Bal oldali a közlekedés.
• A főváros, Bridgetown és régi helyőrségi épületei az UNESCO kulturális világörökségének a részei
• Barbados angol kiejtése: bárbédosz

Időjárás

Száraz évszak: december és május között. Február, március és április különösen száraz, ezért ezekben a hónapokban a legjobb idő Barbadosra utazni.

"Nagyrészt meleg, csapadékos időjárás jellemzi, igazi trópusi paradicsomhoz méltó. A helyi lakosok nem ritkán csupán fürdőruhában, fürdőnadrágban flangálnak az utcákon, egy bármikor megejthető strandolásra felkészülve. Az esőzések általában enyhék, az őszi időszakban erősödnek fel, és zavarja le a természetanya az esőzés nagy részét. A száraz évszak szeptembertől januárig tart, és ekkor jól fog egy őszi kabát." forrás

Tetszett & nem tetszett

Tetszett

1. A légkör teljesen nyugis, vidékies, romantikus, konzervatív, nincs túl sok turista
2. Elég jó a közbiztonság, nincs olyan méretű drogprobléma, mint Jamaicán
3. Nincs nyelvi kommunikációs probléma, angol nyelvű sziget
4. Helyi távolsági busszal is könnyen lehet közlekedni a szigeten
5. Laza, nyílt, a külföldiekkel szívesen szóba álló a helyi népség
6. Iható a csapvíz, mert egyenesen olyan hegyi forrásból jön, ahol a vizet jótékonyan átszűrik, tisztítják a mészkövek
7. A veszélytelen, jól bejárható (dzsungeleknek titulált) erdők a csodás Hunte's Garden (kötelező megnézni ezt a kis földi paradicsomot)
8. A brit és a karibi fekete kultúra jópofa keveredése (igazi angol pubok, rumos üvegekkel teli karibi bárok)
9. Jól lehet sznorkelezni a sziget nyugati oldalán
10. A Batsheba Beach !!, de nem fürdésre, hanem megcsodálni természeti szépségét, szörfölni is jól lehet, szuper az Enterprise (Miami) Beach is, az már fürdés szempontjából is
11. Viccesen tolják (tán túl is tolják) a kalóz és a rum tematikát.
12. A helyi tömegközlekedési kisbusz egész jól használható

Nem tetszett

1. Nem olcsó, főleg a hoteleken kívüli éttermekben enni
2. Nehézkes a közlekedés, a kisebb utak nincsenek jó állapotban, sok a kátyú, valamint a a baloldali közlekedés
3. Bridgetownban a bérelt autóval nehéz parkolóhelyet találni
4. A sziget egyes részeit kezdik ingatlanfejlesztéssel túlépíteni
5. A szigetnek vannak nem különösebben érdekes tájai is
6. A fővárosban az utcán picit elbizonytalanítók a turisták számára a kellemetlen arcú, gyanús figurák (drogot kínálgatnak eladásra), éjszaka nem mindenhol biztonságos sétálgatni, sok a kéregető, a zugárus
7. A szórakozóhelyek nagy része inkább 22-25 év alattiaknak való
8. Bridgetown itt-ott elég szemetes, piszkos
9. Este a szúnyogok offenzívája (magunknál kell hordani szúnyogirtót)
10. Túl kicsi a sziget ahhoz, hogy sokféle programot lehessen csinálni a strandoláson kívül
11. Vidéken sok az elhanyagolt, magára hagyott, romos ház - szomorú látvány
12. Az erős szelek miatt, sokszor van vörös zászló.

Vélemények

"Nekünk nagyon bejött Barbados. Milyen? A keleti partvonal elég zord, ott fürdeni lényegében nem lehet, viszont az állandóan erősen fújó szelek miatt jól lehet szörfölni, és a táj is nagyon vonzó. A nyugati és a déli partvonalon sok csodás homokos strandot látogattunk meg. A tengervíz ezeken az oldalakon nyugalmas, a víz lassan mélyülő. Igazi karibi látkép.

A sziget belsejében szervezett formában voltunk esőerdő túrán, azt nem szabad kihagyni. A szigeten sok cukornádültetvényt látni, némelyek meg is látogathatók. Meg lehet nézni, hogy miként készítik a híres barbadosi rumot. Kis falvakban meg lehet nézni a kerámiakészítőket. Eléggé turistás, mesterkélt a dolog, de a helyiekkel lehet dumálni, és ez önmagában élmény.

Mi voltunk a Dominikai Köztársaságban és ahhoz képest Barbados aranyosabb, békésebb, nem annyira turistás. Autót kell bérelni, mert kellemes egyénileg körülnézni a kis szigeten. Van néhány turistás hely, ami nagy blöff, ilyen pl. a Flower Forest, azaz a Virágerdő, ahol drága belépőjegyért keveset nyújtanak élményben. A főváros, Bridgetown aranyos, de nem túl látványos.

A helyi népek barátságosabbak, mint azon a néhány karibi szigeten, ahol eddig már jártunk. Nem tolakodóak, nagyon segítőkészek. Nem rontotta el őket a tömeges turizmus annyira, mint Kubában, Dominikán vagy Jamaicán. Pedig itt szinte minden helyi a turizmusból él. Tetszett a türelmességük.

Ugyebár Barbadoson brit örökségként bal oldali a forgalom, és aki ehhez nem szokott, az persze bénázik. A Karcsi is bénázott az elején, és a környező autósok, mármint a helyiek nem anyáztak, nem rázták türelmetlenül az öklüket, hanem megértően mosolyogtak. Jó, az utakon sok helyen van kátyú, és a közlekedési táblák kihelyezésével sem erőlködnek nagyon, de azért nem volt nagy probléma az autózással.

Jókat ettünk. Ha éppen nem akartunk beülni egy étterembe, akkor az utcán megettünk egy halfasírt szendvicset, tök olcsón. Az éttermekben már drágább enni, meglepően sokat kérnek a friss halakért. A szállodában a reggeli angolos volt, sok szempontból lehet érzékelni, hogy ez egy brit gyarmat volt a hatvanas évek előtt.

Barbadoson alapvetően rend és nyugalom van a szigeten, a közbiztonsággal semmi gondunk nem volt.

Fő élményeink: a strandok, a katamarános kirándulás (Good Times), a nyugi, a kikapcsolódás, a békés, laza karibi feeling. Két kedvenc strandunk: a Crane Beach és a Bottom Bay. A föveny vakítóan fehér, finomporos homok, a tengerszíne türkizkék. Álomszép. Az egyik nap kilométereken át sétáltunk a csodás partvonalon, és nézegettük a pompás villákat, meg az elhagyott, romos strandviskókat. Nincs ennél stresszmentesebb program." (Hajniék)

 

---

"A sziget területének háromnegyedét alkotó lapos fennsík karsztosodott korallzátonyból alakult ki. A Kis-Antillák legkeletibb tagja Az egykori leghíresebb kalózsziget.

Csak 1996-ban vált független állammá, az angol turisták kedvelt célpontjává. Nincsenek meredek hegyoldalak, mint a többi szigeten. Itt találhatók érdekes barlangok, arborétumok.

A Karib-tenger mossa az egyik oldalt, ahol a hajók kikötnek, míg a másik oldalon az óceán hatalmas hullámaival találkozhatunk. Itt jellegzetes kőgombák állnak a vízben. Ezeknek a szikláknak a puhább kőzetét a hullámok kimosták, így egy keskeny nyakon van a sziklatömb.

A szigeten a dzsungel mellett cukornádültetvényeket és a helyi lakosok jellegzetes kis faházait láthatjuk. " (L. Csaba,  karibi hajós útjának élménybeszámolójából)

---

"Barbadoson túltengenek a britek és az ő szokásaik. A nyugati part nagyon menő, olyan ,,újgazdag" stílusban. A karib-térségben szinte nincs olyan hely, ahol a luxushotelek és -éttermek ilyen nagy koncentráltságban vannak együtt. 11 kilométeren keresztül elit, exkluzív, méregdrága tengerparti élet.

Van előnye ennek a koncentráltságnak, mert így a szállodák nincsenek elszigetelt helyeken és a környékükre alaposan rátelepedett megfelelő vendéglátóipar, visszafogott szórakozóhelyek, sőt még a turisztikai látványosságokat is itt vannak (botanikus kertek, hajdani ültetvényesek házai).

Ami nem vonzó Barbadosban, az hogy nagy része már túlfejlesztett és a közlekedés annyira intenzív, hogy a sziget idilli jellegét roncsolja. A déli parton, ahová az olcsóbb szállásokat keresők mennek nyaralni, elég sok a szakadt környék.

Barbadoson túlságosan drága az étkezés: 50-60 amerikai dollár/fő egy vacsora, és nem is egy nagyon menő étteremben."

---

Barbadoson töltöttünk öt napot 2024 júniusában, és be kell vallanunk, hogy a karibi hangulat azonnal elvarázsolt minket. A türkizkék víz és a finom homokos partok pontosan olyanok voltak, mint a képeslapokon. A legjobb élményünk talán a Carlisle-öbölben tett búvárkodás volt – rengeteg teknőst láttunk, és a víz alatti hajóroncsok felfedezése egészen különleges volt.

Nagyon élveztük a helyi rumkóstolást is, különösen a híres Mount Gay Rum Distillery látogatását. Igaz, hogy a rumot nem fogjuk otthon literszámra inni, de a történet és az ízek minden egyes cseppjét élvezni tudtuk. Viszont a rumtúra után az árak a boltban kissé megleptek – elég drága, ha az ember hazavinne belőle egy kis emléket.

Az egyik dolog, ami kevésbé tetszett, hogy néhány strandot túlzottan elárasztottak a turisták, és a nyugalomnak néha nyoma sem volt. Kicsit nehéz volt megtalálni azokat a csendesebb helyeket, ahol valóban pihenhettünk, de végül egy helyi javaslatára sikerült ráakadnunk egy félreeső partszakaszra, ahol végre zavartalanul élvezhettük a tengert. A szállodánk remek volt, a tengerparti kilátással és a barátságos személyzettel – bár a reggelinél nem mindig találtunk elég helyet, mert túl sokan voltak.

A helyi ételek, például a repülőhal és a cou-cou (amolyan kukoricakása), finomak voltak, de néha nehéz volt igazán autentikus helyet találni, mert sok helyen inkább a turistákat célzó menükkel találkoztunk. Az utcai árusoknál viszont igazi gyöngyszemekre bukkantunk, ahol a helyi fűszerezés és az egyszerű fogások teljesen lenyűgöztek minket.

Ami igazán különleges volt, az a St. Nicholas Abbey meglátogatása – egy régi ültetvény, amely egyben egy rumlepárló is. A hely történelme és a csodálatos kert varázslatos hangulatot teremtett, még ha az odajutás kicsit nehézkes is volt a keskeny és kanyargós utakon. A városokban tett sétáink során az emberek kedvessége volt az, ami igazán megérintett minket – mindenki mosolygott, segítőkész volt, és még arra is volt idejük, hogy beszélgessenek velünk.

Összességében Barbados megérte a látogatást: a tenger, a rum, a barátságos helyiek és a fantasztikus természeti látnivalók mind emlékezetesek maradnak. A turisták száma néha kicsit zavaró volt, és az árak sem mindig voltak barátságosak, de a különleges hangulat és a természeti szépségek mindenért kárpótoltak minket. Ha visszatérnénk, több időt töltenénk a kevésbé ismert, csendesebb részek felfedezésével, hogy még mélyebben megismerhessük Barbados varázsát. (2024)

---

Az Antillák szigetei közötti utam során Barbados volt a legrövidebb megállóm. Antigua felől érkeztünk délután 3 órakor, és másnap 5:45-kor indult a gépünk. Tehát mindössze 24 óránk volt a szigeten. Azért döntöttem a rövid tartózkodás mellett, mert Barbados az egyik legjobb közlekedési csomópont a térségben, így valószínű, hogy még visszatérek majd. Másrészt, úgy éreztem, hogy Barbados látnivalói kevésbé érdekesek, mint más szigeteken.

Kezdetben nem terveztünk autót bérelni, de a helyi sofőrök magas árai miatt mégis emellett döntöttünk. 24 órára 90 dollárért béreltünk autót, ami sokkal gazdaságosabb volt, mint a 240-320 dollárba kerülő sofőrös túrák. Az első délután Bridgetownban és a St. Lawrence Gapnél töltöttük az időt. Másnap körbeautóztuk a szigetet, ami meglepően gyors volt, köszönhetően az 80 km/h sebességgel járható főutaknak.

Barbados fejlettebbnek tűnt, mint Antigua, jobb utak és városiasabb környezet jellemezte. Bridgetown, a főváros, igazi városnak tűnt, ellentétben az Antiguai St. John’s vagy a St. Kitts-i Basseterre falusias hangulatával. Barbados inkább lapos sziget, nincs vulkáni eredete, ami eltér a Karib-térség többi szigetétől. Az északi part durvább és kevésbé látványos, míg a nyugati part fejlettebb és turisztikai központ.

Bár az úszás nem volt prioritás, meglátogattunk néhány híres helyet, például Rihanna szülőházát, a Cherry Tree Hillt, St. Nicholas Abbey-t, valamint Bottom Bay-t és Crane Beach-et. Sajnos az Animal Flower Cave látogatását ki kellett hagynunk időhiány miatt. Végül, bár rövid volt a tartózkodásunk, úgy éreztem, hogy Barbados több figyelmet érdemelt volna.

A gasztronómia Barbadoson kiváló volt, különösen a St. Lawrence Gap környékén található éttermek és bárok. Ugyanakkor Barbados nem olcsó úti cél, a taxik, az ételek és a belépőjegyek drágák voltak. Összességében, ha valaki csak egy szigetet látogatna meg a Karib-térségben, Barbados remek választás lenne. (aji, 2022)

Repülés

Európából közvetlen járatok leginkább Angliából repülnek oda, Londonból és Manchesterből. A Condor repül Barbadosra Frankfurtból.

Szállásválasztás

A sziget nyugati partja (Gold Coast) a legfelkapottabb a nyaralók körében, és itt vannak a legmenőbb hotelek. A keleti oldalon nem érdemes megszállni, amúgy is kicsi a választék hotelekből. A déli parton is van sok szálláshely, általában olcsóbban, mint a nyugati oldalon. Ami nagyon rokonszenves, hogy Barbados-on nincsenek toronyépületes szállodák, apartmanházak. A szállodák jellemzően 2-3 emeletesek. 50 euró/éjszaka árért már lehet hotelszobát szerezni.

Strandok

A kis szigeten kb. hatvan strand közül lehet választani. Szerencsére elég különbözőek ahhoz, hogy izgalmas legyen többet is meglátogatni. A nyugati partvonalon a legnyugodtabb a tenger, a délin közepes, a keletin vad.

Barbados északi és keleti része népszerű a szörfösök körében, de az Atlanti-óceán háborgása életveszélyes lehet az úszók számára. A legbiztonságosabbak a déli és nyugati karibi strandok. (aji, 2022)

Paradise Beach - k. a. fotója

m. a. fotója

Közlekedés

Autózás

Mivel Barbados 1966-ig brit gyarmat volt, itt bal oldali (igen, külön kell írni...) közlekedés van. Az automata sebességváltók azonban alapfelszereltségnek számítanak, ami megkönnyíti a kihívást. A főutakon kívül az útburkolat gyakran rossz állapotban van, és tele van kátyúkkal.

1 liter benzin (2024): kb. 2,05 USD

Autóbérlés: A legolcsóbb ár egy napra kb. 50 USD, viszont az átlagos ár inkább 140-160 USD/nap. 

Buszozás

A buszozás alapvetően egyszerű és olcsó. Beszorulsz a helyiek mellé, és hagyod, hogy a calypso zene betöltse a füled. Az egyetlen dolog, ami zavart okozhat, hogy nincsenek rendszeres buszmenetrendek. A buszmegállókban csak a "városon kívül" (Out of City) és a "városba" (To City) felirat van feltüntetve. Tipp: Csak kérdezd meg az ajtóban "lógó" jegyárust, hogy közlekednek-e oda, ahová utazni szeretnénk. 

Jegyár (felnőtt, egy útra): 3,50 BBD (kb. 640 HUF)

k.a. fotója

bébé fotója

Vendéglátás

2024: Olcsó étteremben egy főétel kb. 20 USD. Egy közepes kategóriájú étteremben két főnek háromfogásos étkezés kb. 100 USD.

Barbados a Karib-tenger más szigeteivel ellentétben igen fejlett. Ez a szállodák és (turisztikai) éttermek árain is érezhető. Sokkal többet kell fizetni egy étkezésért, mint a legtöbb más karib-szigeteken. Alternatívák a gyorséttermek (a helyi lánc neve "Chefette") és a roti bárok (a roti indiai, töltött lapos kenyér). Általában ezek sem olcsók, de megérik az árukat: büfék helyi specialitásokkal, amiket végigkóstolhatsz. Kulináris csúcspontok a Speightstown és Oistins halpiacai.

Büfé étel: jerk chicken - m. a. fotója

Ha egy teherautónyi zöld kókuszdiót látsz az út szélén, mindenképpen állj meg, és kényeztessed magad egy kis frissítővel. A gyümölcsöt machetével törik fel, és a kókuszvizet közvetlenül belőle isszák. A szupermarketben műanyag palackokban is vásárolhatsz kókuszvizet. Időnként találkozhatunk turistacsalogatókkal, akik túlárazott kókuszdiót akarnak eladni. Ez történt velünk Bottom Baynél.

Vásárlás

Mivel Barbadoson az éttermek viszonylag drágák, a szupermarketbe járás kívánatos altenatíva azoknak, akik nincsenek túlságosan eleresztve pénzzel. Praktikus a sok szupermarket által kínált ingyenes busz hazafelé. Csak fel kell szállni, megadni a címet, és megvárni, amíg a busz megtelik és elindul.

A Colonnade bevásárlóközpont a fővárosban - m. a. fotója

Közbiztonság

A Karib-térséget a Dél-Amerikából az USA-ba, Kanadába és Európába irányuló kábítószer-csempészet egyik állomásának tekintik. Barbadoson, a St. Lawrence Gap szállodai és éjszakai negyedében, de a strandokon is szemtelenül megszólítanak minket a dílerek, és megkérdezik, hogy marihuánát vagy kokaint szeretnénk-e vásárolni. Néha a tengerparti árusok aloe verát kínálnak, de valójában valamiylen drogot akarnak nekünk eladni.

Egyéb hasznos információk

• Amerikai dollárt érdemes vinni, jószerével nincs is szükség váltani helyi pénzre, mert az USD-t szinte mindenhol elfogadják.
• Angol font is jöhet, de kevésbé praktikus, ha a visszajárót abból helyi pénzben adják vissza. A helyi hivatalos pénznem a barbados dollár (BBD).
• 1 barbados dollár = 138,44 forint (HUF)

• Bár bérelt autóval könnyebb a programlehetőségek felkutatása, a sziget felfedezése.
• A bal oldali forgalomtól félő turista persze megteheti, hogy a távolsági buszokkal közlekedik.

"Az autóbuszjáratok olcsók, mindössze 2 dollárért utazhatunk, de a tömegszállító struktúra nagyon komplex. A helyiségek, amikhez nincs közvetlen autóbuszjárat, ún. mini-moke járatokkal közelíthetők meg (kisebb méretű terepjáró-taxi), de vannak klasszikus taxik is, hozzáférhető áron. Ha autót szeretnénk rendelni privát túráinkra, helyi, rövid időszakú engedélyt kell váltanunk. Itt ügyeljünk, mert Barbados valamikori brit gyarmat révén sok mindent átvett, és az út jobb oldalán kell közlekednünk…" forrás

---

A Bajan-ok (ahogy Barbados lakóit nevezik) nagyon vendégszerető népség hírében áll. Ha odafigyelsz, ezt sok helyen észre fogod venni. Akár a halpiacon, akár az utcán. Tipp: Látogass el olyan strandokra, amelyeket a helyiek is látogatnak. Barbadoson minden strand nyilvános, még a szállodai strandok is. Vagy: Ha van rá lehetőséged, szólíts meg valakit, vagy kérdezz bátran. A reakció szinte biztos, hogy érdeklődő és pozitív lesz. (2022)

Bridgetown

Lakosság (2024-ben): kb. 85,300

,, A kedvenc helyem Bridgetownban a várost átszelő csinos Constitution River rakpartja, ahol a szemközti oldalon színes földszintes házak pompáznak a szivárvány minden színében (aji, 2024)

A Nemzet hőseinek tere (National Heroes Square) - k.a. fotója

Itt-ott eléggé lepukkant Óváros - k.a. fotója

Jachtkikötő - m.a. fotója

Városközpont - k.a.fotója

A Chamberlain-híd és a Függetlenségi diadalív - k. a. fotója

m. a. fotója

Programlehetőségek

Tengeri teknősökkel fürdés

A sziget déli részén található Worthing Beach-en a nagyméretű álcserepes teknősök (caretta caretta) és a bőrhátúak (dermochelys coriacea) napközben szinte a partig merészkednek. Sznorkelezés közben közelről is láthatjuk őket. Mivel  idejárnak a túrahajók, egyszerre sokan próbálják megközelíteni a teknősöket, hogy együtt ússzanak velük. Az állatok védelméről a Sea Turtles Project gondoskodik.

p. p. fotója

Rumkészítés

Barbadost a rum szigetének tartják. A sziget belsejében számtalan cukornádföldet és színesre festett, fából készült rumos kunyhókat találsz, ahol a helyiek összegyűlnek. Tipp: A szupermarketben vásárolt rum hiteles szuvenír. Aki mélyebben bele szeretne merülni a rumgyártásba, az foglaljon túrát a Mount Gay, a Foursquare vagy a Malibu rumtermelőknél.

n. p. fotója

Orchidea park

Az Orchid World & Tropical Flower Garden egy nagyon szép orchideapark, a St. George parish-ban található. Ez a látványos park, amely több mint 6 hektáron terül el, több mint 30 000 növényfajtát tartalmaz, köztük sokféle orchideát, amelyek közül néhányat a világ számos más részéről szállítottak ide. Az orchideák mellett a parkban egyéb trópusi virágokat is találhatunk, például plumeria-t, helikonokat, hibiszkuszokat, bougainvilleákat és sok más virágot.

cs. s. fotója

Az Orchid World & Tropical Flower Garden területe kialakított, útvonalakon és ösvényeken vezet végig a látogatókat a virágok és a trópusi növények között. A parkban számos tó, vízesés és patak található, amelyek tovább fokozzák a látványt és a hangulatot. A park nagyon gondozott és karbantartott, a látogatók pedig segítséget kaphatnak az orchideák és más virágok neveinek és tulajdonságainak megismerésében.

Az Orchid World & Tropical Flower Garden tökéletes helyszín egy csendes sétához a trópusi virágok és növények között, és gyönyörű helyszín lehet egy kellemes piknikhez is. A parkban található üzletben vásárolhatunk orchideákat és más trópusi növényeket, valamint a park kávézójában kávét, teát és házi süteményeket kínálnak.

Természeti parkok

"Az északnyugati parton lévő Speightstown, más néven "kis Bristol" egy csodálatos hely a lazításra. Ha pedig pezsgő éjszakai életre vágysz, a kiváló panorámájú Holetown népszerű esti bulihely. Barbados keleti partján is akad bőven látnivaló: a 850 méter tengerszint feletti magasságban található Cherry Tree Hill nevét az egykori cseresznyefákról kapta, a Hillaby hegy a sziget legmagasabb pontja, ahonnan festői kilátás tárul eléd, az északon lévő Vadvilág Rezervátumban pedig saját környezetükben figyelheted meg az állatokat, mint például a híres zöld majmokat." forrás

Történelem

Barbadost 1536-ban fedezték fel portugál hajósok útban Brazília felé. Los Barbadosnak (szakállasok) nevezték el a szigetet, mivel a fügefák léggyökerei a szakállakra emlékeztették őket. Egy másik verzió szerint a helyi lakosok között láttak sok szakállast az európai hódítók. 

A portugálok annak idején irányukban barátságos arawak indián öslakosokkal találkoztak a szigeten. Hogy az indián őslakosság hogy tűnt el az máig is rejtély, mivel nem feltételezhető a kiírtásuk. 1625-ben, amikor egy John Powel nevű angol kapitány járt ott, már egyetlen indián sem élt.  Van olyan feltételezés, hogy spanyol rabszolgakereskedők cipelték el az őslakosságot. Más teória szerint a békés őslakosságot egy másik, harcias indián törzs elűzte, majd a hódítók önmaguktól elhagyták a szigetet.

Tény, ami tény, hogy az előbb említett John Powel már lakatlan szigetet talált, amit a brit királyság tulajdonává nyilvánított. Még a 17. század közepén fokozatosan jöttek brit telepesek. A franciáknak és a hollandoknak nem tetszett a britek térnyerése. A 17. és 18. században többszőr megpróbálták elvenni Barbadost a britektől, sikertelenül. Mindazonáltal holland telepesek kerültek a szigetre, mégpedig holland zsidók, akik a 17. században brazil mintára meghonosították a cukornádat a szigeten. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Barbados fejlődjék. A sziget lakói - főleg a brit telepesek - jól megéltek a cukornádtermesztésből és az ahhoz kapcsolódó termelésből. A cukornádültetvényekre azonban egyre több munkaerő vált szükségessé és így kerültek ide Afrikából rabszolgák. Még tevéket is hoztak a szigetre teherhordáshoz.

A sziget politikai berendezkedését illetően a brit mintát követte. 1834-ben a rabszolgaság intézményét megszüntették, de csak 1951-ben kapott a sziget minden lakója szavazatai jogot. Barbados 1966-ban lett független ország brit gyarmatból. Barbados ma a (brit) Nemzetközösség tagja, ami azt jelenti, hogy a formális hatalmat jelentő államfő a brit király, akit egy főkormányzó képvisel a szigeten.

Manapság    

Barbados ezer szállal kötődik Nagy-Britanniához. A lakosság nagy része a sziget nyugati és déli partjain él. A maradék szétszórva él falvakban a sziget különböző részein. A lakosság nagy többsége az afrikai rabszolgák leszármazottja.

Barbados manapság az egyik legjobban prosperáló ország a karib térségben. A legfontosabb bevételi forrás a turizmus. Azért a mezőgazdaságnak is van még gazdasági jelentősége. Cukornádültevényekből sok van, jelentős a cukorgyártás, és a cukor nem kevés hányadát a rumüzemek dolgozzák fel. 

Bridgetown - a Parlament épülete - k.a. fotója

A helyiekről

Barbados lakossága nagyon sokszínű és multikulturális. A szigeten élők többnyire afrikai, európai és ázsiai származásúak, és a kultúrájuk is erősen befolyásolódik ebből a sokszínűségből.

A szigeten élők többsége angol nyelvű, de a kreol nyelv is széles körben beszélt. A sziget lakossága általában barátságos, vendégszerető és nyitott más kultúrákra.

A különböző etnikai csoportokból származó emberek keveredése miatt a sziget lakossága nagyon sokszínű és változatos.

A szigeten élők általában élvezik a trópusi életmódot, és sokan élnek a tengerparton vagy a sziget belsejében, ahol a zöldellő erdők és a hegyek találhatók. A szigeten sok az egész évben tartó rendezvény és fesztivál, amelyek a helyi kultúrára és hagyományokra összpontosítanak.

k.a. fotója

Akiről már életében utcát neveznek el. - r.c. fotója

v.k. fotója

Fazon - b. a. fotója

Olvasmányos linkek

"Több karibi barátom is azt mondta, hogy Barbados – a „Kis-Anglia” – a térség legkulturáltabb és legudvariasabb szigete. Nekem azonban úgy tűnik, ez a Karib-tenger legelbűvölőbb szigete. Bár ha pontosak akarunk lenni, Barbados valójában nem is a Karib-tengeren fekszik. Az Atlanti-óceán északi felén a Karib-lemez peremén van, a Karib-tenger és az Atlanti-óceán határát jelző Kis-Antilláktól keletre. De nevezzük csak Kis-Angliának, és a helybéliek a szemüket forgatják. – Ez csak félig igaz – mondja egy utcai árus Bridgetownban, Barbados brit stílusú Parlamentje közelében. – Kicsinek talán kicsik vagyunk, de ez nem Anglia! – Körülnézve magam is látom, mire gondol: rumbárok a pubok helyett, socaszámokat bömbölő furgonok az emeletes buszok helyett, nem is beszélve a roston sült disznófarokról, amelyet éppen rágcsálok. De a belvárosban sétálva érezhető, hogy a történelmi utcákat valamiféle méltóság hatja át.

Brit ihletésű hagyomány a szombatonkénti lóverseny is a Bridgetowntól délre lévő Garrison Savannah-ban. – A verseny még az ültetvényesek idejéből származik – mondja a mellettem álló napbarnított, kócos hajú ősz férfi, majd bemutatkozik: – Cow vagyok. (A cow angolul tehenet jelent.) – Majd azt mondja a helyi lóversenyzésről: – A barbadosiak nem fogadnak. Ahhoz túl óvatosan bánnak a pénzzel. – A nagyobb téteket mindig a turisták teszik fel. A sziget lakói beérik azzal, hogy a pálya körül piknikeznek, s élvezik a látványt meg a társaságot.

Másnap reggel elindulok a sziget belseje és a hegyek felé. Az első "vöröslábú" úgy fest, mint a Warden fényképén látott férfiak: bozontos szakáll, egyszerű trikó, rövidnadrág, a kezében hosszú bozótvágó kés. Kurtán biccent, aztán eltűnik a sűrűben. A második férfi, akivel találkozom, Richard King, nem ilyen félénk. Jócskán elmúlt már 70 éves, és az egész életét itt töltötte, yam és más zöldségek termesztésével. Nem tudja, honnan származnak az ősei, de csillogó kék szeme sok mindent elárul. Megkérdeztük tőle, mi a legjobb az itteni életben? "Mindig csend és nyugalom volt. Remélem, hogy a nyugalom megmarad." - mondta válaszul." forrás

Bridgetown - a Szent János plébániatemplom elhanyagolt állapotban - k.a. fotója

---

"Barbados jól ismert a legendás krikett-játékosokról, a hatalmas cukornádültetvényekről és az arany rumról, ám mostanság leginkább az R&B szupersztár, Rihanna kapcsán emlegetik, aki hivatalos nagykövetként mindent megtesz azért, hogy szülőhazáját népszerűsítse. "Azt szeretném, hogy mindenki, aki ellátogat erre a gyönyörű szigetre, megtapasztalja, mi teszi különbözővé ezt a helyet az összes többitől." Ha elrepülsz Barbadosra, érteni fogod, hogy az énekesnő mire gondolt!"

---

"A trópusi éghajlatú szigetállam az Észak-Atlanti-óceán nyugati részén, Saint Vincent és a Grenadine-szigetektől mintegy 180 km-re helyezkedik el. Barbados az egyik legszikrázóbb és legkevésbé csapadékos sziget a Karib-térségben, amely gyönyörű korallzátonyaival, festői gyarmati városkáival, érdekes múzeumaival, valamint pezsgő éjszakai életével emlékezetes vakációt ígér. Nem véletlen, hogy turisták milliói látogatnak el ide évente. A Kis-Antillák legkeletibb tagja eseménydús, néhol tragikus múltra tekint vissza.

Az első telepesek venezuelai és arawak indiánok voltak, majd Pedro Campos portugál felfedezővel együtt megérkeztek az első európaiak, ők nevezték el a szigetet Ilha dos Barbadosnak - egyes források szerint az indiánok által honosított szakállas fügefáról. 1625-ben vették át a britek a portugáloktól az irányítást, és Barbados több mint három évszázadig angol kolóniának számító sziget volt, végül 1966-ban nyerte el függetlenségét. A vallási sokszínűség és az európai, afrikai, illetve karibi hatások keveredése lehetővé tette, hogy Barbados kialakítsa saját identitását. A bajan kultúrában megfigyelhető a sziget kettőssége. A brit gyarmati időszak hagyta hátra a legtöbb emléket, ám az emberek életmódja valóban karibi, így ne lepődj meg, ha a buszon üvölt a zene, és néhányan táncra perdülnek." forrás

---

Barbadoson főként kényelmes, idősebb brit utazók pihennek a tengerparti luxusszállodákban, amelyek teljes ellátást kínálnak. Sajnos a saját tapasztalatom nem volt túl pozitív, mivel nem találtam megfelelő középkategóriás szállást. Az árak itt jelentősen változnak: a napi 45 dolláros (13 500 forint) közös fürdőszobás vendégház, ahol megszálltam, a legolcsóbb lehetőség volt, míg a következő árkategóriában a 150 dolláros (45 000 forint) szállodák találhatók.

Bár korábban már szálltam olyan helyen, ahol közös fürdőszobát kellett használni, ez általában nem okozott problémát. Itt azonban tizenegy szobához tartozott egyetlen fürdőszoba, és a tisztaság nem volt mindig garantált. Előfordult, hogy olyan állapotban találtam a WC-t, hogy inkább egy közeli szálloda mosdóját használtam.

Pozitívumként említhető, hogy Barbados tömegközlekedése kiváló. Az olcsó és gyakran közlekedő minibuszokkal könnyedén bejárhatjuk a szigetet, és a reptérre is eljutunk velük hajnaltól késő estig. A tenger csodálatos, kék vízének számtalan árnyalatában pompázik. Részt vettem egy vitorlás kiránduláson, amelynek fénypontja az volt, hogy együtt úszhattunk néhány teknőssel.

Mint világörökség-rajongó, természetesen meglátogattam Bridgetown régi gyarmati épületeit is. Egy helyi lakos mesélte, hogy több mint 365 templom található a szigeten, így bármelyik napra egy újabb templomot látogathatunk meg. Az itt található templomok között impozáns katolikus templomok és apró faházak egyaránt megtalálhatók, és a sziget mintegy száz különböző felekezetű egyházi épülete sokféleséget kínál.

---

,, A hajókikötőtől a nyüzsgő város és a strandok is gyalogosan megközelíthetők. A taxik fejenként 5 USD-ért szállítanak be. Nem az a helyi pénz (az a BBD, a Bajan dollar), de szinte mindenhol elfogadják az amerikai dolcsit.

A főváros Bridgetown jóval nagyobb mint a többi hasonló karibi központi város. Az angol hatás érződik, persze nem csak azért mert a bal oldalon vezetnek, de az üzletek is angolosak. A régi gyárépületek, cukor raktárak ma irodaházak. A várost viszonylag rövid időn belül fel lehet fedezni.

Swan Street - k.a. fotója

Van néhány helyi zöldségpiac, a Parlament épülete szép a különleges barbadosi zászlóval. Itt található a nemzeti múzeum is. A Hősök terén az ország nagyjai vannak. Nem, Rihannának még nincs szobra.

A hidas részen átkelve a sziget nyugati oldalán haladunk el a busszal, ahol a fehér homokos szabadstrandok vannak. Itt egymás mellett sorakoznak a beach klubbok, ahol a belépődíj ellenében ételt-italt, nyugágyat, ernyőt és wifit kapsz. A Dockyard Beach a helyiek egyik kedvence. A 20 USD-os belépőért még vissza is szállítanak a kikötőbe kisbusszal.

A strandon végigsétáltam az utolsó beach bárig, a Pirate’s Cove-ig. Itt nem volt belépő, de nyugágyak voltak. Vettem egy sört és befeküdtem egy függő ágyba. Ilyen szép fehér homokos partot és türkiz vizet rég láttam. A nap nagyon erősen süt, a strandok nem voltak tele. Lehet mindenféle vízisportot űzni.

xxx

Vegyél egy üveg Mount Gay rumot, ami a legismertebb helyi rum. A közértben egy negyed literes üveg 5 USD-ba kerül. A vámmentesnek mondott boltokban a kikötőben sem lesz sokkal drágább.
 (2017)" forrás

---

,, A Budapest nagyságú szigetről az a hír járja, hogy az egész karibi térségben itt a legmagasabb a napsütéses órák száma. Mivel az egyetlen látványosságnak egy kisebb mészkőbarlang mondható, úgy gondoltuk, hogy ezt a napot inkább a strandolásnak és a karibi életérzésnek szenteljük. Ehhez képest, szakadt az eső, amikor megérkeztünk és egy hatalmas teherkikötő látványa fogadott.
Valahol azt olvastam, hogy Barbados manapság az egyik legjobban prosperáló ország a Karib térségben. A kikötői sürgés, forgás erre engedett következtetni, de a főváros nem tűnt fejlettebbnek, mint az eddigiek. Szerencsére nem kellett végig gyalogolnunk a konténerek között, a hajókhoz shuttle busz jön ki, és viszi be a népet a turistakikötő termináljába. Innen pedig taxisfalkák hada várja a látogatókat. Az 5 dolláros viteldíj elsőre nem hangzik olyan vészesnek a 2 kilométeres szakaszra, aztán hamar kiderül, hogy ez személyenként értendő. A városba egyébként egy szép tengerparti sétányon is eljuthatunk.

Elsőként a helyi halpiacot látogattuk meg. Furcsa volt látni a sok rasztafárit, ahogy pucolják a különböző halakat, de azt kell, hogy mondjam, sokkal higiénikusabb volt a hely, mint amit a legtöbb „fejlődő” országban láttam. A központban egy shopping mall (pláza) várta, hogy bemenjünk, hát nem sérthettük meg, de csak a légkondi miatt töltöttünk ott pár percet, mert lehangoló volt a látvány. Akárcsak a sétáló utcájukban. Otthon a Négy Sárkány piacon színvonalasabb az árukészlet, mint amit itt láttunk. Ezután jött a város legnagyobb temploma, ahol épp egy mise zajlott anglikán szertartás szerint. Beültünk a hátsó sorba és húsz perc megfigyelés után arra jutottam, hasonló a ceremónia egy katolikus miséhez és ugyanolyan unalmas.

A parlament épülete historizáló stílusban készült (mostanában ez nagy divat otthon is) és nem nagy, de hát miért is lenne az egy ilyen kis országban. Ezzel nagyjából át is értünk a belvároson. Innen már csak kétszáz méter a fehér homokos strand. Mondanom sem kell, hogy a taxis hiénák egész út alatt dudálgattak nekünk, ajánlgatva szolgáltatásaikat. Viszont a közlekedési kultúra meglepően jónak mondható. Türelmetlenségből, vagy móresre tanítás okán nem dudálgat senki. Az autók megállnak, ha látják, hogy át akarunk kelni a zebrán. Ez többször is előfordult, tehát nem lehet véletlen. Gyakran ráköszönnek az emberre és csak szép napot kívánnak, nem akarnak eladni semmit, ez tetszik. Sok a raszta hajú egyed, és általában olyanok a fazonok, mintha Jamaicán lennénk.

A városi strand pazar. Hófehér homok, púder finomságú és világoskék víz enyhén mélyülő mederrel. Időközben a nap is kisütött, mi kell még? Rögvest letámadtam egy fickót, aki éppen napernyőt tűzött le a homokba, hogy mennyi lenne egy ernyő két napággyal. Az 5 dolláros ajánlat kecsegtető volt, azonnal lecsaptam rá, de mikor már elhelyezkedtünk, kiderült, hogy ez csak az ernyő, a két ággyal 16,-$. Az már egy beugró ára a Dagályba, igaz, ott nem adnak napernyőt. A közeli bárból folyamatosan bömbölt a zene, amit csak a parton rajcsúrozó jetski-sek motorzúgása nyomott el néha. Hamar tele lett a part turistákkal, mert három hajó is kikötött itt ma. Olyan forgalom volt egész nap a parti bárban, hogy három mixer folyamatosan pörgött, és még így is egy csomót kellett várnom a sörömre, pedig nem volt olcsó. Szívesen átvenném a helyet egy szezonra.

Bár folyamatosan figyeltük az időt, mert ma 15:00 órára kellett visszaérnünk a fedélzetre, de ha elfeledkeztünk volna róla, segítenek a taxisok, akik jobban tudják a menetrendet, mint mi. Kettő körül már meg is jelent az első a strandon, hogy visszavigyen a hajóhoz. Mi most a sétát választottuk, hogy útközben szert tegyünk egy jó kis hűtőmágnesre. (2019)" forrás

Fotóegyveleg

Helyi ember pirosra lakkozott körmökkel - Viktor fotója

Bridgetown - Errefelé már el se mennek az óceánjárók vendégei. - k.a. fotója

Bridgetown - utcakép - g.t. fotója

m. a. fotója

Vissza az elejére

Kommentek