.
Roseau, a főváros - d.p. fotója
A gigantikus Queen Mary 2 túlságosan dominálja a városképet. p.j. fotója
A legnagyobb helyi katolikus templomot súlyosan megrongálta a 2017-es hurrikán - p.j. fotója
"Két nap alatt könnyedén, szisztematikusan bejártuk a szigetet. Tetszettek a tipikus karibi hangulatú kis falvak, amelyeket körbeölelnek hegyek és az intenzív zöld természet. Roseau a főváros picike hely, nem igazán mozgalmas, legfeljebb (ahogy hallottuk) szombatonként. A városokban lehet utcai árusoktól venni kis töltött lepényeket. Laktató, de nem nagy szám. Mindenképpen akartunk sznorkelezni, bár tudtuk, hogy ilyen szempontból Dominica nem csúcs hely. Azért a Champagne Bay-nél jót búvárkodtunk, a szigeten ez a legjobb hely sznorkelezéshez.
Előre készültünk, hogy Dominica-n túrázni fogunk, azaz hoztunk túrabakancsot, meg ilyesmiket. A sziget déli részén található a terebélyes Morne Trois Pitons nemzeti park, ami az UNESCO természeti világörökségének a része. A túrán láttunk vízeséseket, szurdokokat. Tetszett, hogy nyers természetet élvezhettünk, nem volt annyira turistáknak kitaposott, mesterkélt terep. Voltunk egy kis leguán néző túrán is. A szigeten (északon) az egyik csúcs élményünk az Indian River volt. Csónakkal mentünk a folyó őserdős környezetében. Strandolás nem volt számunkra központi cél, de azért a Woodford Hill Beach nevű szép homokos strandot jól kiélveztük. Mázlink volt, mert nem voltak veszélyes áramlatok. A szigeten gyakran az ilyesmik miatt veszélyes a fürdés." (Geri)
.
A helyi Munkáspárt székháza - d.p. fotója
Nincs sok járat ide, azok is többnyire karibi regionális járatok, kis gépekkel. Érkezéskor nagyon látványos a sziget panorámája fentről.
A LIAT nevű regionális légitársaságnak rossz a híre. Gyakran késik és a csomagok is gyakran elkeverednek.
Alternatíva: hajóval jönni St Luciából, de ez még kényelmetlenebb.
Ajánlott hotel:
Baloldali a közlekedés. A közlekedési morál elég gyenge a szigeten, ezért ha bérelt autóval közlekedünk számítsunk arra, hogy a helyi autóvezetők közül sokan veszélyesen hajtanak.
s.a. fotója
(kiejtés: rázá)
Lakosság: 16,700 (2022-ben)
b.e. fotói
d.p. fotója
A legtöbb strand fövenye ezüstszürke és fekete vulkáni homok, csak kevés strandot terít sárga homok. A sziget teljes keleti partja alkalmatlan a fürdésre az erős atlanti áramlatok miatt.
Nem rossz a közbiztonság, de azért előfordulnak zsebtolvajlások, gépjárműből történő lopások. A vásárok, mulatságok, karneválok idején tanácsos az értékeinket a hotelszobában hagyni. Egyébként se viseljünk ékszert magunkon, ne tegyük közszemlére azt, hogy milyen drága cuccaink vannak. A pénzkiadó automatáknál legyünk körültekintőek. Ha a sziget elszigetelt helyeire megyünk, akkor nem árt helyi személy kíséretében programozni. Az útleveleket ne hordjuk magunknál, hagyjuk a hotel széfjében.
Dominica az Antillák szigetvilágának egyik legzöldebb szigetének számít. A természet szerelmesei itt jól elidőznek.
s.v. fotója
Dominicát a 17. század első felében gyarmatosították az angolok. Aztán jöttek a franciák, de végül ismét brit birtokká vált a sziget. Hivatalosan 1805-ben vált brit gyarmattá Dominica. Csupán 1978-ban vált függetlenné.
A régi piac, ahol hajdan a rabszolgákat adták-vették. A franciák vezették be a rabszolgatartást, aztán a britek még bővítették is egészen a 19. század harmincas éveiig - p.j. fotója
Ilyen az ország nemzeti lobogója - m.j. fotója
A Parlament épülete - van alsóház és felsőház is Westminster-rendszer alapján - p.j. fotója
.
A srác tűzhalat (más néven oroszlánhalat) mutat fel friss zsákmányként - m.j. fotója
,, A fővárosba sötétedéskor érkeztem, de szerencsére előrelátóan a kikötőhöz közel foglaltam szállást. Vendéglátómmal gyorsan meg is beszéltem, hogy másnap kirándulni szeretnék, ő pedig azonnal intézkedett, szerzett nekem egy túravezetőt.
Másnap hajnalban indultunk. Utólag nem is értem, hogy lehettem ilyen balga, miért nem vártam még egy napot a túrával. Türelmetlen voltam, alig vártam, hogy lássam a világörökséggé választott Morne Trois Pitons Nemzeti Parkot,
ami számomra a fő vonzerőt jelentette ezen a szigeten. A konkrét célpont a Boiling Lake, azaz a Forró-tó volt, amelyet hét-nyolc óra alatt lehet megjárni a fővárosból.A túra igen erős emelkedővel indult. Hol sok-sok, előre kialakított lépcsőn kellett felfelé kaptatni, hol pedig a fák kitüremkedő gyökerein lépkedni. Miután felkapaszkodtunk a hegyre, a másik oldalán ereszkedhettünk rögtön lefelé, a Reggeli folyóhoz. Ez arról kapta a nevét, hogy az általában korán induló túrázók itt állnak meg először hosszabb szünetre.
Ezután ismét erős kaptató jött felfelé, és elvileg a hegy másik oldalán leereszkedve jutottunk volna el a Sivárság völgyébe. Itt meglehetősen kietlen tájon még egy óra túrázás várt volna ránk a Forró-tóig. Erről azonban sajnos már lemaradtam, mert a második hegyre kapaszkodva egyre kimerültebb lettem, és azon kezdtem agyalni, hogy fogok remegő lábakkal visszamenni.
Bár az időjárás elég kegyes volt hozzánk, nem volt forróság, és az eső sem esett, a páratartalom rettentő magas volt, úgyhogy izzadtam rendesen. Ráadásul az állandó nedvesség miatt a túraösvény és a lépcsők brutálisan csúsztak. Egy pillanatra sem lankadhatott a figyelem, nehogy leszánkázzon az ember a sokszor igen keskeny ösvényről a szakadékba.
Sóhajtottam egy nagyot, és meghoztam a döntést: forduljunk vissza. Nem árt, ha az ember ismeri a saját határait, mert az ilyen hegymászó túrákon sokszor a visszaúton történik baleset, amikor már kimerült az ember. És én nagyon fáradt voltam.
Összeadódott az előző nap hánykolódása a tengeren, hogy nem tudtam vacsorázni (vasárnap lévén szinte minden zárva volt), a kora hajnali indulás miatt kiadós reggelire sem volt idő, csak egy banánt és pár darab kekszet ettem. Arról nem is beszélve, hogy egyáltalán nem vagyok edzésben, bár máskor (például Norvégiában) rákészülés nélkül is sikeresen teljesítettem hasonló nehézségű távokat. Valószínűleg az itteni párás levegő külön nehezítette a dolgomat.
A bizarr, bugyborékoló tó így kimaradt, de különösebben nem keseredtem el, hiszen a nap így is fantasztikus élmény volt. Minden nehézség dacára élveztem a túrát, hiszen nem mindennap sétálhat az ember ilyen vadregényes körülmények közt. Órákat kellett volna várnunk a fővárosba tartó buszra, de szerencsére a túravezetőm ismert egy épp arra járó teherautó-sofőrt, így felülhettünk a platóra, és hamarosan hazaértünk.
Másnap jóval könnyebb kaland várt rám, a Trafalgar-vízesés felkeresése. Dominikán erősen behatárolja a kirándulási lehetőséget, hogy az autóbérlés és a taxi rém drága, tömegközlekedéssel meg nem lehet sok helyre eljutni – de azért van pár opció. Ilyen a Trafalgar-vízesés is, amely a szokásos minibusszal könnyedén megközelíthető.
A minibuszokat főleg helyiek használják, nagyon olcsók, és akkor indulnak, amikor megtelnek. Mivel a megállóban épp én voltam az első utas, a sofőr megpróbálkozott azzal, hogy átalakítja a járatot taxivá. Ha adok neki 10 USA dollárt (2720 Ft), ajánlotta fel, azonnal elindul velem. Én azonban nem siettem sehova, inkább megvártam, míg elegen lettünk ahhoz, hogy normál áron utazhassunk.
A busztól csak pár percet kellett gyalogolni a vízesésig, és az ösvény végén nem is egy, de két szép zuhatag várt. Régen le lehetett menni néhány lépcsőn egészen az aljára, és akinek kedve szottyant, akár meg is mártózhatott a vízben. A legutóbbi hurrikán azonban úgy megrongálta a lépcsőket, hogy ez a rész jelenleg le van zárva a látogatók elől.
A vízesés közelében néhány gyógyfürdőt is felkerestem, de meglepően kevés látogató volt, a legtöbbet pedig zárva találtam. Dominikán is megfigyeltem, amit már a többi szigeten is: a látnivalók nyitvatartási ideje az erre járó hatalmas tengerjárókhoz igazodik. Amikor az óriáshajók több ezer utasa kiözönlik a szigetre, minden kinyit és felélénkül, előtte és utána viszont kifejezetten lassan csordogál az élet.(2016)" forrás
Roseau kikötője - d.p. fotója
Kilátás a Bruce-hegyről - d.p. fotója
s.v. fotója
* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
© Utikritika.hu. 2012.
Amerikai Egyesült Államok | Amszterdam | Argentína | Ausztrália | Ausztria | Bahama-szigetek | Balatonszéplak-felső | Bali | Barcelona | Berlin | Ciprus | Dominikai Köztársaság | Dubai | Egyiptom | Franciaország | Görögország | Hajóutak | Horvátország | Hongkong | India | Isztambul | Kanada | Kanári-szigetek | Kuba | Kvarner-öböl | London | Madrid | Malajzia | Maldív-szigetek | Mallorca | Mauritius | Málta | Mexikó | Nagy-Britannia | Németország | New York | Olaszország | Párizs | Portugália | Róma | Seychelle-szigetek | Sharm el-Sheik | Skócia | Spanyolország | Sri Lanka | Szingapúr | Thaiföld | Törökország | Toszkána | Tunézia | Vietnam | Zöld-foki Köztársaság
Még nem érkezett hozzászólás.