ÚTIKRITIKA.HU / Anikó beszámolója - 2022. január









Anikó beszámolója - 2022. január

Lantos Anikó mexikói utazási beszámolója - "Yucatan félsziget és Chiapas tartomány 5 hete"

Meleg, napos, biztonságos, kedves és izgalmas. Csípős is és édes is. Kifizethető és számtalan variációban bejárható. Tarts most velem Mexikó leggyakrabban látogatott vidékére!

5 hetes utunk kedves utazós barátommal 2021 decembere és 2022 januárjában zajlott, így ebben a leírásban megadok friss árakat is, hátha éppen ezekben a hetekben,hónapokban az olvasó is ideszervezi nyaralását.

Abszolút kézenfekvő kérdése mindenkinek,hogy a Covid-helyzet épp mennyiben tette a tervezést rizikóssá bármilyen szempontból.
Szerencsére Mexikó szinte egyedüli országként a kezdetektől sem zárt le és a nyaralók tömege zavartalanul érkezett-érkezik a térségbe.
Természetesen az adott légitársaság előírásainak megfelelő előírások szerint utazhatunk be: Mexikó nem kér külön vakcina igazolást, tesztet, egyebet.
Minden létező és elképzelhetetlen helyen kihelyezve a kézfertőtlenítő, illetve a nagyobb bevásárlóközpontokban, buszpályaudvarokon mérik a testhőmérsékletet, a maszk hordása pedig, kötelező. Ez utóbbi minden zárt helyre vonatkozik és külön kiírják egyébként, ha szükséges.

Mi jó Mexikóban? Röviden:minden!

Az alábbi útvonalon haladtunk:

Cancun
Merida
Progreso
Isamal
Campeche
Ciudad del Carmen
Palenque
San Cristobal de las casas
Chetumal
Bacalar
Valladolid
Cozumel
PDC (Playa del Carmen)

Eredetileg csak a Yucatán-félszigetet terveztük bebarangolni kényelmes tempóban, azonban egy huszonsokéve ismert kedves barátom súgására-tanácsára még épp időben átvariáltuk az éjszakákat és beleillesztettük Chiapas tartományt: nem bántuk meg!

Javaslat és tanácsok? Végére hagytam néhány kézenfekvő apróságot,amely fontos lehet.

Cancun nagyon "megosztó" hely,semmiképpen sem nevezhető sem tipikus mexikói nyaralóhelynek: nem szépséges és nem izgalmas.
Ugyanakkor simán elképzelhető,hogy páran pont arra vágynak,hogy valóban szép partján, a napsütésben koktélt szürcsöljenek, és animátorok színesítsék napjaikat. Számomra ez abszolút elfogadható olyan utazók esetében,akik egész évben extrém megterhelő munkát végeztek és nem vágynak ennél többre.

Cancun azonban ragyogó kiinduló hely lehet az első pár nap és ezzel járó jetleg leküzdésében. A belváros központi Ado busz terminál környékén ragyogó utcai étkekkel lehet "bemelegíteni" a későbbi kulináris élvezetekre és értelemszerűen azonnal el lehet menekülni az első arra kószáló collectivo ( filléres minibusz,adott szakaszokon pazar opció ) segítségével. Ideális például Isla Mujeres erre a célra:közel van,azonnal belevethetjük sellő vagy bálna testünk a türkiz vízbe és/vagy menő fotókat posztolhatunk a facebook-ra,instára,kellőképpen felbosszantva otthon ragadt kollégáink és irigyeink.

Isla Mujeres könnyen megközelíthető (komppal,hajóval és fillérekért visszahoz a belvárosba a taxi vagy collectivo a kikötőből ).
Kicsi,strandolható és itt is ugyanazt a sok autentikusnak nem nevezhető ajándék tárgyat árulják,mint mindenhol.

.......


" 2022 januárját írunk és a helyiek nem szívbajosak:jól tudják,hogy a rengeteg szigorítás,nehezítés ,lezárás miatt az Ő országuk nem kizárólag szépségével és ragyogó klímájával,de baráti áraival is vonzó a turisták széles rétege számára.

Nyilván nem tudok arról írni,hogy szervezett úton és idegenvezetéssel,transzferrel,programokkal mostanában mennyit kell fizetni egy útért,de a hétköznapi kiadásokat naprakészen tudom szállítani.
A dollár átváltás miatt jelenleg egy Usa dollár 20 pesót ér,így pesóban írok mindent.

Innivalók,mert ez extrém fontos a melegben:az Oxxo ( helyi bolthálózat) ragyogóan felszerelt boltjaiban mindig hozzájutunk mindenféle italhoz.
A palackozott víz ( hiszen Mexikóban a csapvizet soha nem fogyasztjuk ) litere 10-15 peso.
Üdítő:egy üveges Cola :13-15 peso
Ízesített víz ( nagyszerűek:kókuszos,ananászos,epres ):18-20 peso
Sör:egy üveg ( helyi sör):18-20 peso
FIGYELEM,sörösök! Néhány tartományban vasárnap 5 után NEM vehető alkohol:)
Minden trükköt bevetettünk:hiába. Maradt az étterem,ott pedig dupla annyi,azaz 40 peso.

Szendvics( szigorúan éhenhalás ellen,nem kulináris céllal ):25-50 peso ( sajtokkal,sonkával,jalapenoval töltve ).
Praktikus okokból írom:ha az ember lánya ( fia ) reggel egy uszkve 5-6 órás buszútra készül, akkor kizárásos alapon ez vihető a legegyszerűbben.
Joghurt ital:kókuszos,epres,egyéb:20 peso
Nasi ( pékségből ) vagy az Oxxo-ból:10-40 peso között.
Kifejezetten finomak a helyi péksütemények:mazsolás csiga,kalácsféleségek,fánkok.

Conchita - Mindenhol kapni,ezer módon díszítve. Édes fánkféleség - Anikó fotója


Nagyobb szupermarketben vagy pékségben is úgy vásárolhatunk péksütit,hogy egy alumínium tálcát magunkhoz veszünk és egy csipeszt ehhez,majd "összecsipkedjük",amit megvennénk és így visszük a kasszához,fizetni:tasakba teszik és átadják.
cigaretta:doboza 50-60 peso
ételek:ez nagyon változó,de a taco 5 peso-20 peso lehet,utcai árustól vagy étteremben.
burritos:20-30 peso
utcai árusnál egy főre 100 pesoból bőven jól lehet lakni,husos étkekkel és egy üdítővel mellé.

Étteremben:150 peso -300 peso egy főre egy vacsora,függően ezer dologtól és nyilván nem homár vagy bélszín étek.

Taco vacsora - Anikó fotója

---------------


Az ezerszer emlegetett Marquesita: 40 peso-80 peso között,függően attól,hogy hányféle tölteléket kérünk bele.

Készítés közben (ez épp nutellás,epres,banános) - Anikó fotója


Mangó a piacon:nyilván tartomány és hónap függő,de jómagam 3-4-5 darabért 30-110 peso között fizettem mindig.
Koktélok,alk ohollal:á ltalában 80-150 peso között,helytől függ.

Mini adalék:szinte mindennek van “másodlagos” azaz fekete piaca. Az összes területen (Chitzen Itza,stb) találhatunk képzett idegenvezetőt,nyakában az ezt igazoló kártya es “természetesen” van a sokkal olcsóbb helyi bárki,aki örömmel elmondja,amit tud:nyilván félpénzért:D.
Ugyanez a taxisokkal:nekünk egyszer pont hajnali 5-kor kellett indulnunk és a “szabályos” taxis droszton nem volt pont szabad autó,de egy induló taxis mutatta a szerényen oldalt várakozó civilt,hogy elvisz:itt épp ugyanannyi volt a tarifa,mint a normál taxisoknál,az út jellege miatt.

Visszatérve a koktélra::

Playa del Carmenben a tengerparton pihenve arra lettünk figyelmesek,hogy a pálmafák között két helyi srác mini "bárt" működtet:).
Nem volt merszem fotózni,de mindennel felszerelve készültek a hideg italok,így mi is "feláldoztuk" magunkat és egy Mojitot ill Pina Colada-t kértünk. Hozták,fizettünk,megittuk.

Anikó fotója

Árak tehát:
ajándéktárgyakba bele sem kezdek:mindent ( is) kapni:én biztosan arra beszélném rá a kedves olvasót,hogy vanília kivonatot hozzon szeretteinek és másfajta finom étkeket vagy fűszereket:ezekkel nem lehet mellényúlni.
vanília kivonat,
nagyobb supermarketekben sokkal olcsóbb,mint amúgy minden ilyesmi.

Törékeny és drága - Anikó fotója

Belépők: a legdrágább Chitzen Itza és aki nagyon meg szeretné nézni,tegye meg:500 peso körüli a belépő,
Palenque,romok:120 peso körül
Ebből is látható,hogy nagyon nagy a szórás,hasonló a helyzet a sokunk által kedvelt cenote -látogatások kapcsán.
Mi összesen hétben voltunk,ezek közül volt ingyenes illetve volt fejenként 150-200 pesós is, ne hagyjátok ki!
Cenote látogatás és Marquesita evés nélkül nem érdemes hazatérni.

.

Cenota show - Anikó fotói

2. rész

"de mikor utazzunk?"

-ha engem kérdeztek:bármikor.

Tényleg:akinek és amilyen lehetősége adódik. A főszezon "előnye",hogy nagyszerű az időjárás és a legtöbbször ilyenkor tudnak több hétre elszökni a télből ( december,január ). Ideális a február is,az árak viszont ebben a az említett három hónapban a legmagasabbak ( szállás )
Az összes többi hónapban is érdemes nekivágni,itt azonban számolni kell a csapadékos napokkal és adott esetben átszervezni ehhez a programokat.

"amit mindenki szeretne megkérdezni,de udvariasságból nem teszi...mennyibe kerül egy 4-5 hetes körutazás saját szervezésben?"

- a nyaralás "részösszegből" áll össze minden esetben ( repülőjegy,kiadások minden másra és végül a zsebpénz ),ebből pedig a repülőjegy hosszú esti keresések a gép előtt és időben akciós jegyre lecsapás kérdése...bárhol 150-200 000 ft között átlagosan. ( sokan beleesnek abba a hibába,hogy az Usa-n keresztül vesznek akciós jegyet:nem éri meg.
A tranzithoz is kötelező ESTA vízum és a jelenleg kötelezően bemutatandó PCR- tesztek ára épp "fedezi" az akciós eltérést.
- a zsebpénz értelemszerűen irreleváns,,hiszen van,aki 30 apró ajándéktárgyat kénytelen hazacipelni szeretteinek és a rutinos,aki a csomag méretére hivatkozva senkinek nem visz haza semmit. ( ez esetünkben igaz volt véletlenül,mert kizárólag 8 kg súlyú kézipoggyásszal mentünk. Lufthansa,egyszerűbb volt így minden mozgásunk ).

Tehát a kérdésre a válasz:repülőjegy és zsebpénz nélkül naponta 50-70 Usa dollárból kényelmesen ki lehet jönni,nyilván egyénileg változó,hogy ki milyen szálláshellyel-étkezéssel boldog kint.
A booking.com és az airbnb szállásait használtuk végig:itt az volt a "trükk",hogy időben foglaltuk ezeket be"-kényelmes,tiszta és jó helyen levő hotelek,hostelek,lakások-szinte mind légkondival,tv-vel felszerelve és pár helyen benne volt a szállás árában a reggeli is.
Ezek a kétszemélyes szobák általában 20-40 dollár körül foglalhatóak ( 2 főre egy éjszaka,nyilván a főszezon drágább illetve a szezonon kívül ezek töredékéért is találunk helyet és jót.
Említettem korábban étkekhez tartozó árakat:ezen felül persze számtalan egyéb kiadás is van naponta vagy hetente:
- mosatás ( kg-ja 15-20 peso és 1-2 nap alatt készen van )
- taxi ( abszolút kifizethető,de előtte kötelező tisztázni az összeget. Sokszor kell,korai vagy éjszakai érkezéshez:szállás és komp vagy szállás és buszpályaudvar között. Cozumel szigetén pedig taxi az egyedüli mód eljutni a "beach club"-ok valamelyikébe. Ezt majd ott bővebben. )
-üdítők,kávék,édességek,fagylaltok,koktélok,nasik ( említettem korábban árakat )
-belépők látnivalókhoz ( cenote-romok,egyéb )
-programok befizetése ( nagyon nagy a szórás itt is:250 pesós félnapos kirándulás idegenvezetővel a szomszéd két faluba vagy 700 pesos kirándulás Sumadero kanyon,busszal,hajóval,belépővel )
-egyéb kiadások ( telcel kártya 30 napra:250-350 peso és plusz egy hétre mindössze 50 peso )
-béreltünk többször autót,sofőrrel:ez naponta 1200-1500 peso körül van,szintén szezon függvénye.

"miért nem béreltetek autót?"
- egyszerűen azért,mert ez így jóval kényelmesebb és egyszerűbb volt számunkra:a buszon lehet bambulni,aludni,olvasni és nézni a tájat.
Általában 50 -50,hogy valaki pozitív élményekről számol be bérléskor. Mázlija van,nincs "móka" a bérlős céggel,nem karcolja meg,nem parkol rossz helyen,stb és a másik fele a társaságnak,akiket megállít a rendőr és valamiféle "zsebpénzt" kiénekel a zsebükből.
A rendőrök gyakran korruptak és bármit kitalálnak ( a helyiekkel is akár ),hogy pénzt kérjenek.

Korábban írtam már arról,hogy mi általában busszal utaztunk. Több busztársaság található az ország eme szegletében:a buszok némelyike "fapados",némelyike "executive",ahol két wc,filmek,kényelmes és dönthető ülések vannak. Az árak is ennek megfelelően szórnak,bárhol 120-700 peso között:távolság és minőség kérdése is.
Van néhány hely,ahova kifejezetten nem lehet eljutni sehogy,kivéve bérelt autóval vagy bérelt autó,sofőrrel:ezek jellemzően a cenote-k. Ezekről majd bővebben ott.


"mennyire jó fejek a helyiek? "
-Nagyon!-
-két gyors példa és fotó is "jár" a sztorihoz,nyilván:
-rettentően feldobva és kipihenten slattyogtunk le a partra megmártózni a rengeteg kirándulás után Playa Del Carmenben,amikor egy utcai hússütő-illata megálljt parancsolt és mintegy áldozatként hamar leültünk és rendeltünk ebédre magunknak.
Annyira tetszett az egész,hogy viccből félig megkérdeztem,hogy beállhatok e magam is húst sütni,mire az úr széles mosollyal jelezte,hogy naná. Beálltam hát mellé, az ingujjam feltűrve és adogatta a kenyérkéket,hogy rakhatom rá a megsült húsokat,amit előtte gondosan megforgattam újra és újra a vaslapon.

-busz pályaudvaron,valahol ( talán Chiapas tartomány ):
nagy nyugalommal álltam be a sorba megvenni a jegyünket,amikor a nagyon kedves alkalmazott közölte,hogy a kért ( egy óra múlva induló ) buszra már nincsen jegy és a most induló ( 5 perc volt kb) járatra sokkal drágábbak a jegyek ,háromszorosa volt a másiknak,a busz szolgáltatásai miatt. Nagyon nem akaródzott annyiért venni és megkérdeztem,hogy lát e bármilyen más lehetőséget....végül látva a hátizsákot:"véletlenül" megnyomta a "nino" azaz gyerekárat és azt fizettem ki két főre . Nagyon megköszönve szedtük a lábunkat az "executive" buszunkhoz a két gyerekjeggyel:a sofőr hunyorított és mutatta e helyeinket.

-----

,, Ciudad del Carmen: Kellemes és csendes település, ha valaki Merida illetve Campeche irányából autózik vagy buszozik Palenque irányába: akkor éppen "kapóra jön" itt némi pihenés.

Mi a karácsonyt töltöttük itt és abszolút jellemző a házigazdánkra,hogy 25-én délelőtt bekopogott és jelezte,hogy a teljes karácsonyi menüsorral szeretne minket megvendégelni reggelire a kertben. Azt is azonnal mondta,hogy a lakrészünk előtt található mangófa termése pazar és bátran együk meg azt amit elérünk illetve lepottyan.

A városkában különös látnivalót nem találtunk,leszámítva a meglehetősen szimpatikus és nagyméretű piacot.
A tengerparti szakasz inkább átlagos,mint szép, ugyanakkor van valami ott, amit sehol máshol nem láttam eddig, pedig, Zanzibártól Panamáig elég sok tengerparton jártam. Ez az úgynevezett "sand dollar",azaz homoki dollár. Nevét onnan kapta,hogy hasonlít az ezüst dollárhoz.
Gerinctelen állatka és élőben lilás színű,azonban a nagy hullámokban nem tud aprócska "lábain" visszatérni a vízbe és kiszárad.Szép,szabályos,törékeny.

Ezt a partot rengeteg borította: boldogan szedegettünk össze néhányat,hogy milyen öröm lesz majd átadni néhány barátnak. Ugyanazzal a lendülettel átkoztuk el utólag az az ötletet,hiszen heteken keresztül óvatosan mindig ki kellett vennünk a pihepuhán becsomagolt tasakot, ami védte a "pénzeket". Teljesen nyilvánvaló,hogy a csomag fele eltört,azonban a másik fele hazakerült. ( fotón az eredeti,hófehér ill a festett,nyakláncként )

Chetumal

Amennyiben az utazót rossz sorsa Belize mellé, Chetumal-ba vinné:nyugodtan álljon tovább.
Semmit nem veszít. Mi azt gondoltuk,hogy van valamiféle látnivaló ott illetve lehet sétálni nagyot ( ez utóbbit megtettük) a hangulatos utcákon. Utcák vannak és parti szakasz is,azonban semmiféle hangulatot nem véltünk itt felfedezni.
Ettől függetlenül néhány kósza vagy eltévedt turistát láttunk,hiszen a városkából nagyszerű túrákat lehet tenni több irányban is. Erre tehát alkalmas,másra igazán nem.

Bacalar


Ugyanez nem mondható el Bacalarról,ami mindössze egy "ugrás" helyi viszonylatban:azaz egy órácska busszal.
Pazar,hangulatos,rengeteg hátizsákos turista bóklászik a kicsit utcákon és teljes joggal.

Bacalar ugyanis olyasmi hely,ahol szinte bárki el tudná képzelni a téli hónapokat "szenvedve". Nagyon szép a part,kedvesek a helyiek és minden megtalálható ahhoz,hogy azt a pár téli hónapot kínkeservesen ki lehessen bírni,duzzogva.

Bacalat színei lenyűgözőek:türkiz és a türkiz ezer árnyalata,megunhatatlan-
A hatalmas lagúna vize édes, gyönyörű és hangulatos strandokkal szegélyezve ( nevetséges összegű belépőért:50 peso fejenként ).

A strandon a belépő ellenében kultúrált napágyak,étterem,pihenő székek,átöltöző helyiség szolgálja ki a pihenőket.
A víz csodaszép és "természetesen" lépten,nyomon kínálnak hajós,vitorlázós programokat minden szögletében a partnak. Itt is van "másodlagos" piac,azaz privát hajókkal vittek el minket a lagúna minden pontjára,ahol persze volt mód a sekély vízben bámulni a halakat és csoda fotókat küldeni az itthoniaknak.

Bacalar nagyon jól megközelíthető busszal és érdemes mindenképpen meglátogatni,ha valaki a közelben jár.
Borítékolható,hogy néhány éven belül teljesen kiépítik majd és elveszíti jelenlegi báját.

Érdekességképpen:


a strandon lábunk lógatva szokatlan külsejű család közeledtét észleltük. Heten vagy nyolcan lehettek,fehér bőrűek,kalapban mindenki,hosszú ruhában és nadrágban. Felnőttek és gyerekek is. Hosszan időztek,a gyerekek átöltözve strandoltak,mi pedig agyaltunk,hogy kik Ők. Mellettünk hollandok söröztek,ugyanez volt a téma.Egy idő után nagyon bátran odamentem és megkérdeztem angolul,hogy szabad e kérdeznem,hogy honnan jöttek. Nem túl kedvesen,de válaszoltak,hogy a közelben levő településről érkeztek.
Hurrá,ezzel sem lettünk kisegítve. Furdalta az oldalunk a kíváncsiság,muszáj volt lépni. Végül elmentek és megkérdezhettem az ott dolgozó pincért,hogy tudna e támpontot adni.
És igen! Azonnal mondta,hogy a környéken több mennonita közösség is van,Ők is oda tartozóak.
( mennoniták:anabaptista közösségekhez tartozó keresztény csoport. Békés gyülekezet,számos országban élnek,legnagyobb csoportjaik Kanadában illetve Észak-Amerikában élnek. Ruházatukkal azt képviselik,hogy kitűnjenek:hívőként kell kiemelkedniük. Nőknek egyrészes,hosszú ruha ill. a férfiakon kalap és a nadrágon harisnyatartó. Róluk nincs fotó,természetesen.
Írás nekik: Anikó Lantos

----------------------------------------------

Campeche ( San Francisco de Campeche )

Nagy-nagy kedvencünk lett az 5 hetes csavargás alatt. Erre minden oka meglesz majd az odautazónak,garantáltan: gyönyörű,hangulatos,újabb és újabb csavargásra invitáló hely,semmiképpen ne hagyjátok ki!
Unesco védettség alatt áll 1999 óta ,rengeteg pénzt kapott a városka a házak megőrzésére.
Partján ragyogó és hosszú sétákat lehet tenni,pálmafákkal szegélyezett sétánya futásra is alkalmas.


A városka ékszere a falakkal körbeölelt régi városmag:szebbnél szebb színekben pompázó régi,bájos épületeivel. Számos turistákat kiszolgáló apró és igényes boltocska,kávézó,étterem és szálloda található bent és az apró "főutca" közepén este a kihelyezett asztaloknál étkeznek a vacsorázó vendégek.
Karácsony körül jártunk ott,így este naponta 9-kor ingyenes tengerparti zenés-vízi műsorral kedveskedtek a helyieknek és a látogatóknak.

A városka falakkal körbevett magja mellett természetesen itt is piac található,ahol nagyszerűen lehet éhünket csillapítani és friss ananászt enni utána ( vagy előtte vagy helyette,rábízva az olvasóra ).
Annyira hangulatos Campeche és szerethető,hogy bármikor visszatérnék ide egy pazarul elkészített kakaóra és bemennék a kedvenc pékségembe is:a teljes utunk legjobb mandulás croissantja miatt. Valljuk be, nem egy autentikus mexikói étel.

"San Cristobal de las Casas abszolút beleszeretős város Mexikóban és bízom benne,hogy visszatérek még ide újra.
A település Chiapas tartományban található,nem túl egyszerű a megközelítése,de ez egy másik fejezet lesz majd.

San Cristobal de las Casas-ból számos izgalmas kirándulást kínálnak az utazási irodák és ezek közül is a (számunkra ) legizgalmasabbal kezdtük:ez pedig az "indigenous village" látogatás volt.
A félnapos programra az eddig megszokott rendszer szerint pontosan érkezett a minibusz,sofőrrel,idegenvezetővel illetve a bent ülő turistákkal,akik közül többen mexikóiak voltak és a szabadságukat töltötték itt.

Két közeli kicsi faluba látogattunk: Chamulá-ba illetve Zinacantanba.
Életemben nem találkoztam még ennyire rossz angolsággal beszélő idegenvezető hölggyel,szerencsére egy lány a buszban végig kisegített és a kérdéseim is fel tudtam tenni az Ő segítségével.

Chamula sok szempontból a leglegleg-je lett az útnak!
A település néhány százfős lakossággal bír:érdekesség,hogy abszolút nem járnak a gyerekek iskolába és nem beszélnek spanyolul sem. Orvosa nincs a falunak,helyette sámán gyógyít,mindenféle gyógyfüvekkel és rég bevált főzetekkel.
Az idegenvezető hölgy jelezte,hogy a falu fő látnivalóját kínáló templomban bent illetve a bejárat környékén tilos fotózni illetve filmezni és bent is több táblát láttunk a borsos büntetést kilátásba helyező figyelmeztetéssel.
A templom előtt és a templomban is az az érzésünk volt,hogy valami szürreális filmbe cseppentünk,időutazással fűszerezve:nagyon nehéz leírni azt,ami ott fogadja a látogatót.


A templom előtt ezer fokban rengeteg ember szinte koreografált módon áramlott be a templomba és onnan ki,miközben szemmel láthatóan külön és díszes öltözékben 4 ember "fogadta" őket,később megtudtuk,hogy Ők a falu elöljárói.
A templomban hatalmas tömeg volt,mindenféle korosztály, a hatalmas ablakon beszűrődő napfényben elsőként megszoktuk bent a fényviszonyokat utána pedig elengedtek minket,hogy körbejárjunk.
A padlózatot mindenhol szalma borította,óvatosan lépkedtünk ezen,kicsit csúszós volt.
A földön rengeteg gyertya égett, szorosan az embertömeg között,mellett és a gyertyák mellett "pox"-t tartalmazó üvegek,poharak illetve groteszk módon koka-kólás üvegek.
A pox-ról kiderült ( ami meglehetősen erős pálinkaféleség,hogy mindenki szinte fogyasztja és minden napszakban ( tzotzil név:kb gyógyszert illetve gyógyítást jelent ,cukornád és kukorica az alapja )
Természetesen ( ahogy ez Mexikóban "alap":NINCS egy tuti recept semmire a mexikói konyhában:így a pox-ra sem),de például újholdkor kell elvileg kezdeni a készítését,stb.
Chamula lakosai kizárólag a tzotzil nyelvet beszélik és használják egyébként.

Térjünk vissza a templomba:

Nincs az általunk ismert fix templomi időpont,tehát a tömeg állandó és nincs "istentisztelet" sem. A gyertyák segítséget kérő gyertyák általában ( az idegenvezető hölgy elmondása alapján) és a "kántálás",amit szinte végig hallani,az természetesen tzotzil nyelven hallatszott:különös és szép volt számunkra.
A tömeg bent csevegett és fogyasztott a pici poharakból:rossznyelvek az egészet azzal is lerendezhetnék,hogy reggeltől estig a helyiek a templom hűvösében beszélgetve berúgtak és aztán hazamentek,de ez így ebben a formában azért erős sarkítás lenne.
A tömegben felfedeztünk egy "zenekart" is,akik bent zenéltek,sajnos abszolút nem emlékszem az eszközökre,annyira lenyűgözött ez a "földön kívüli" élmény.
Joggal kérdezheti mindenki: miért a koka kóla ?
Nos,a helyiek szerint a kóla ivás segítségével fel lehet "büffenteni" a rossz szellemeket és utána inni a pox-t,mert így hatásosabban "gyógyít".
Nem hagyhatom ki azt sem,hogy volt egy helyén a templomnak egy levágott tyúk is,áldozatként:nem tudni,hogy így hozták e be oda.

Sajnos nem maradhattunk kellő időt bent és kint "magunkhoz" térve a helyi piacon átvágva mentünk vissza a minibuszokhoz.
Szégyenlőség vagy sem,azért a helyi árusok mindent ( is) próbáltak ránk sózni,nem éltünk a lehetséggel: tulajdonképpen felocsúdni sem tudtunk az egész templom látogatásból.

A falu női lakossága arról híres,hogy viseletük kecskeszőr szoknya és egy nagyon szépen kidolgozott öv mindehhez.
A kecskeszőr szoknya rendkívül látványos,így nyilván erről készültek fotók.
Érdekes módon a tradicionális szoknya kiegészítése abszolút európai papucs vagy szandál illetve blúz és táska.


Ennek a fekete kecskeszőr szoknyának van "férfi" megfelelője is,hófehér és mellényben,de ezt nagyon keveseken láttuk.

Átmentünk a másik faluba: Zinacantan-ba,itt más jellegű helyi népviselet,más jellegű templomok fogadtak minket.
Egy templomot éppen "felmostak",ragyogó tisztára,méghozzá férfiak. Az idegenvezetőt megkérdeztem a miértről:a templom "szent" épület és a nők alacsonyrendűségük miatt nem "érnek fel" arra a posztra,hogy ott bármely munkát elvégezhessenek. Kizárólag férfi teheti ezt.

Itt hallottuk kinti utunk legmegdöbbentőbb történetét,ami miatt a pocsék angolság ellenére is mindenki adott az út végén borravalót az idegenvezetőnek.
A hölgy 50-es volt és elmesélte,hogy eredetileg ebben a faluban nőtt fel és 12 éves korában a családja ( apja ) közölte vele,hogy kihez kell férjhez mennie. Kislányként ezt megtagadta,így a család fogta magát,beszállította San Cristobal de las Casas-ba Őt ,kitették az utcán és ott hagyták.
12 évesen,nyelvtudás és családja nélkül maradt az utcán,valahogy boldogult,iskolába került és megtanult spanyolul.
Családját azóta nem látta,semmilyen kapcsolatban nincs velük és a családnak (miatta ) el kellett hagyni a szülőfalut,így arról sincs fogalma,hogy azóta testvéreivel és családjával mi történt.
A kérdést egy templomban tettük fel,elsírta magát és itt abbahagytuk a további kérdéseink feltevését.
Annyi kiderült,hogy olyan sok idő telt el azóta,hogy idegenvezetőként hiába van ott néha,fel nem ismeri senki a régi közösségből.


Pox egyébként elég sok helyen kapható San Cristobal de las Casas-ban,ha valaki az olvasottak alapján kóstolná.


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon