Teotihuacan

Érdemes reggel kilencre odaérni, ha el akarjuk kerülni a nagy tömeget, ami jellemzően 10 után érkezik. Igaz a kora délelőtti odautazás hátránya lehet a mexikóvárosi szörnyű közlekedési csúcsforgalom. Ha korán tudunk érkezni, akkor tanácsos rögtöna Nap-piramishoz menni, mert napközben ott vannak a leghosszabb sorban állások.

Belépődíj: 75 peso (igazán nem drága, kb.1500 HUF) Előre csak akkor lehet belépőjegyet venni, ha az ember szervezett túrával megy, egyébként marad a sorban állás.

A Teotihuacan nevet (teōtīhuacān) a nahuatl nyelvet beszélő aztékok adták a városnak, jóval annak elnéptelenedése után. A név megközelítő jelentése "az istenek születési helye". Egy másik fordítás szerint "azoknak a otthona, akik az istenek útját birtokolják". A város eredeti neve ismeretlen. forrás

A főbb építmények az északról dél felé húzódó, mintegy 3 kilométeres, macskaköves Holtak útja mentén sorakoznak. A több mint húsz emelet magas, kétezer éves Nap-piramis a többi épület fölé magasodik, és egy lávabarlang fölé épült, amely a Földanya méhét jelképezhette a város eredeti, rég eltűnt lakóinak. forrás

so. fotója

Tetszett&Nem tetszett

Tetszett

1. Önmagában az egész romváros dimenziója is lenyűgöző- Szerintem nagyobb szám, mint az egyiptoni piramisok

2. Lenyűgöző építészet, előre megtervezettség.

3. Nem kell a dzsungelig menni egy piramisért.

4. Esti fényjáték és műsor.

Nem tetszett

1. A sok idegesítő mozgóárus (főleg a két sztár piramis közötti szakaszon), többük a fülsüketítő, jaguárhangot utánzó sípokkal

2. A Hold-piramis lépcsőfokai közt nagyobb a táv, mint a Nap-piramisnál s ezért nehezebb a fel- és lelépcsőzés, a lépcsőfokok ráadásul rövidek és ezért nagyon óvatosan kell mozogni. 2020 januárjában csak a feléig engedték a látogatogatókat fel.

3. Lefelé jobban féltem, mint felfelé (amúgy is beszari alak vagyok...)

4. Nincsenek fák, nagyon tűz a nap.

Vélemények

A piramisok tetejére most már tilos felmászni,- ahogy a Chichen Itzanál is. Pár éve a kutatók azt a félelmetes prognózist vázolták fel, hogy idővel a Nap Piramis valószínűleg össze fog dőlni, mivel a belsejének sűrűsége nem egyforma, s arra a sorsra jut majd, mint egy kiszáradt homokvár. Reméljük, valamilyen megoldással majd előrukkolnak, mielőtt ez bekövetkezik.
Nekünk tetszettek ezek a grandiózus építmények is, ugyanakkor a rengeteg szuvenírárus jelenléte némiképp belerondít az összképbe. De ez sajnos már mindenhol a "turisztikai csomag része". (2024)

,, A köveken sétálva, a piramisokon felmászva az a rengeteg szenvedés, izzadás és vér járja át az ember lelkét, ami azért kellett - hogy mi itt lehessünk. Az, hogy egykoron itt 170.000 ember élt, nevelte a gyermekeit, próbált fejlődni, továbblépni - és ehhez egy ilyen érdekes helyen és kultúrában kellett helytállnia - nos ez lenyűgöző. Szóval nagyon lelkizős hely, ha leül az ember egy kis árnyékba, és próbál elvonatkoztatni a sok turistától, az idesegítő, szombrérós árusoktól - nos akkor komolyan át lehet szellemülni. Mondom, nem semmi hely...(2018)" forrás

,, Egyszerűen lenyűgöző! A hely különlegessége, hogy itt még megengedik, hogy felmássz bármelyik piramisra! A tömeg, amikor mi voltunk (november) elenyésző volt, állítólag nyaranta a nagy hőség miatt tikkasztó annyi lépcsőt megmászni, de hát ez a turistaélet! (2019)" forrás

Odajutás

Bérautóval

Autóval kb. egyórás az út Mexikóvárosból. A parkolás 45 peso személyautónként.

Taxival

Kb. 16-18 USD egy irányba (Uberrel állítólag sokkal többe kerül). Ez a hivatalos ára, általában 1500 pesot kérnek egy útért.

Busszal

Mexikóváros Északi buszpályaudvaráról (Terminal Central des Autobuses Norte) induló buszra kell szállni. 10-15 percenként indulnak járatok ide.

Nap-piramis

A világ harmadik legnagyobb piramisa (a legnagyobb is Mexikóban van, Cholula-i) A 63 méter magas Nap-piramist teljes magasságában meg lehet mászni. Engedélyezett. Fénykorában a városnak cca 200000 lakója lehetett, könnyen elképzelhető fentről a nyüzsgő főutca.

,, Szinte futó lépesben berohantunk a piramisokhoz és láttuk, hogy a legnagyobbat, a Nap piramist szinte körbeéri az a sor, ahol az emberek arra vártak, hogy felmehessenek a piramis tetejére. Felmértük, hogy a sorban feljutnunk a piramisra csak akkor lett volna lehetséges, ha max. 8-ra érünk ki. Tanultam a Bencétől, hogy ebben az országban egy kis pénzzel sok minden elintézhető, ezért gyorsan a sor elején álló őrhöz siettem és felajánlottam neki egy kis pénzt. Nem fogadta el, így a piramist nem láthattuk fentről. (2018)" forrás

Kriszta fotói

p.b.

Hold-piramis

A Hold-piramist csak a fele magasságában szabad megmászni, dacára ennek tán innen nyílik a legjobb rálátás az egész romvárosra.

,, Elindultunk a Holtak útján a Hold piramishoz, mert láttuk, hogy arra sor nélkül félig fel lehet menni. De indulás után rájöttünk, hogy igen messze van (időnk pedig alig volt már) és inkább csak fényképeztük, fényképezgettünk kb. 100-150 méterről. (2018)" forrás

,, Szerkezete építészetileg bonyolultabb, mint a Nap-piramisé. Főhomlokzatának alsó harmada egyetlen lejtő helyett több egymásba kapcsolódó, lejtős szakaszból áll. Az egyiptomi piramisokkal ellentétben Teotihuacán piramisai nem sírként, hanem lépcsős teraszú templomként szolgáltak. A város építészeti remekei azonban nem kizárólag vallási épületek voltak." forrás

Kriszta fotói

Tollas Kigyó temploma

a Tollas Kígyó templom (Templo de la Serpiente Emplumada) egyike a romváros legjelentősebb épületeinek. A templom a Teotihuacán Piramisok (Pyramids of Teotihuacán) komplexum része, és a piramisok közül a harmadik legnagyobb. A Tollas Kígyó templom egyike a legismertebb és leglátványosabb műemlékeknek az ókori Mezoamerikában.

A templomot a nevét adó Tollas Kígyó motívuma teszi különlegessé. A templom fő lépcsőházának oldalai tele vannak tollal díszített kígyók ábrázolásaival. A kígyó motívum a mezoamerikai kultúrákban gyakran jelent meg, és a Tollas Kígyó templomot az ismertebb példák egyikeként említik.

A templom egy piramis-szerű épület, amely magasra emelkedik a környező terület fölé. A piramis öt szintből áll, és minden szintnek van egy-egy fő kvázi lépcsőháza. A legfelső szint az épület legszentebb része, és itt találhatók a tollas kígyó ábrázolásai.

A templom valószínűleg többszörös újraépítés eredménye, mivel a régészeti feltárások során találtak régebbi épületmaradványokat a templom alatt.

A Tollas Kígyó templomnak szimbolikus jelentése lehetett az ókori Teotihuacán kultúrájában. A tollas kígyó a mítoszokban gyakran szerepelt, és a templom az isteni erőt és a teremtést is szimbolizálhatta.

A templom falai sok festménnyel és freskóval voltak díszítve, amelyek az ókori mezoamerikai művészet és vallás témáit ábrázolták.

Holtak útja

Teotihuacánban a Holtak Útja (Avenida de los Muertos) egy hosszú és széles központi út, amely az ókori várost átszeli, és központi szerepet játszik a város térrendezésében és szakrális jelentőségében. A Holtak Útja körülbelül 2,5 kilométer hosszú és a város központjában található.

A Holtak Útja hosszú és egyenes út, amely észak-déli irányban húzódik a város központjában. Az út mentén található épületek és piramisok szimmetrikusan helyezkednek el, és az út szélessége lehetővé teszi, hogy a város lakói és az odalátogatók könnyen mozoghassanak rajta.

A Holtak Útja központi szerepet játszott Teotihuacánban, és a város középpontjától kiindulva a város területének nagy részét átszelte. Az út mentén található épületek és piramisok valószínűleg szakrális és kulturális célokat szolgáltak.

Az "Avenida de los Muertos" spanyol neve a "Holtak Útja" vagy "Halottak Útja" fordításban. Ez a név azért született, mert az első spanyol hódítók úgy gondolták, hogy az út mentén található piramisok és épületek temetkezési helyek lehetnek. Később kiderült, hogy ezek a helyek inkább szakrális és kulturális célokat szolgáltak.

A Holtak Útja mentén számos piramis és épület található. Az egyik leghíresebb az Előretolt templom (Templo de la Agricultura), amely az út mentén emelkedik. Az út másik oldalán találhatók az ún. Citadel piramisai (Pirámides de la Ciudadela), amelyek között a híres Nap piramisa (Pirámide del Sol) is áll.

A Holtak Útja mentén végzett régészeti ásatások során kerámia és más leletek kerültek elő, amelyek fontos információkat nyújtanak az ókori Teotihuacán kultúrájáról és lakóiról.

A Holtak Útja és az azt körülvevő épületek és piramisok az ókori Teotihuacán egyik legfontosabb részét alkotják, és a város központjában találhatók. Ezek az építmények és az út összetett szakrális és kulturális jelentőséggel bírtak az ókori mezoamerikai kultúrában, és ma is izgalmas látnivalót nyújtanak a turistáknak és az archeológusoknak egyaránt.

Kriszta fotója

Egyéb látnivalók

Quetzalcoatl palota

Quetzalpapálotl palota: A komplexum legismertebb része a "Quetzalpapálotl palota" (spanyolul "Palacio de Quetzalpapálotl"). Ez a palota a komplexumon belül egyik kiemelkedő épület, és valószínűleg különböző funkciókat töltött be, lehet, hogy lakóhelyként vagy szertartási térként szolgált. Lehet, hogy kapcsolatban állt Quetzalpapálotl tiszteletével, akit egy istenség vagy személyiség képviselhetett, akinek a neve a "Quetzal" szóval kezdődik, amely a színpompás quetzal madárral és annak élénk tollaival társul, és "papálotl"-lel, ami pillangót jelent.

Kőreliefek: A komplexum híres a "kőreliefekről", amelyeket a Quetzalpapálotl palota udvarán találhatók. Ezek a kőreliefek valószínűleg különböző jeleneteket, szimbólumokat vagy fontos alakokat ábrázolnak, amelyek jelentőségűek voltak Teotihuacán kultúrájában. A kőreliefek gyakori művészeti kifejezési forma volt a Mesoamerikai kultúrákban.

Megmaradt freskók: A Quetzalpapálotl komplexumon belül található közeli épületekben megmaradt freskókat is láthatunk. A Mezoamerikai freskók gyakran fontos történeteket, vallási témákat vagy művészi kifejezéseket közvetítettek, és bepillantást nyújtanak azokba a hitekbe és kultúrába, amelyeket az alkotók képviseltek.

Elhelyezkedés: A komplexum stratégiai helyen található, főbejárata az "Avenue of the Dead" felé néz, ami Teotihuacán központi útja, valamint délnyugati irányban található a Hold piramisától, ami egy másik jellegzetes épület Teotihuacánban.

A Quetzalpapálotl komplexum egy fontos régészeti lelőhelyet képvisel Teotihuacánban, és értékes betekintést nyújt a régióban egykor élt ősi mezoamerikai civilizáció kultúrájába, művészetébe és vallási gyakorlataiba. Ez egy olyan hely, amely történelmi és kulturális szempontból is kiemelkedő, és vonzza mind a kutatókat, mind pedig azokat a látogatókat, akik érdeklődnek Teotihuacán múltjának titkaiban.

Kriszta fotója

Praktikus tanácsok

1. Érdemes a 4-es kapunál bemenni, mert ott többnyire kevesebb a látogató.

2. Vizet vigyünk, tökfedőt hordjunk! Napvédő krémre is szükség lehet, mert nincsenek árnyékos helyek.

3. Szigorúan tilos a romváros köveiből bármilyen méretűt magunkhoz venni. Előfordultak már motozások is, amelyke részben ezzel voltak kapcsolatosak

4. Kerülni kell a hétvégi/szünidei látogatást. Ha mégis csak erre van lehetőség, bátran szembe kell nézni a tömeggel és kivárni a sort.

5. A romok mellett éttermek találhatók, mexikói specialitásokkal. A MayaHuel nevű elég jó.

Háttér

,, Teotihuacán története szinte teljes homályba burkolózik. Már az aztékok sem tudták, milyen nevű nép élt itt, és mindent, ami most látható, az aztékok nevezték el utólag. Annyi bizonyos, hogy egy nagy kiterjedésű birodalom szellemi és vallási központja volt, amely ismeretlen okok miatt lehanyatlott, és azért maradhatott épségben, mert az aztékok szent helyként tisztelték, így nem rombolták le, a hódító spanyoloknak pedig nem volt útban (szerencsére). (2019)" forrás

,, Keveset tudunk azokról az emberekről, akik az i. e. 1. században felépítették Teotihaucán első építményeit. A régészek becslései szerint virágkorában a település egyike lehetett az amerikai kontinens legnépesebb (kétszázezer fő) és a legjelentősebb városainak; a nyüzsgő politikai, kereskedelmi és vallási központ befolyása kiterjedt egész Mexikóra és Közép-Amerikára. Az a tény, hogy az eredeti népesség 700 körül nyom nélkül eltűnt, tovább fokozva a rejtélyt. Ötszáz évvel később az aztékok kultúrájuk szent központjává tették a romokat, Teotihuacán szépségétől lenyűgözve az ősi romokat saját hitvilágukat ötvözték. Úgy hitték, ez volt az a hely, ahol a nap, a hold és az emberiség megszületett, és ahol a halandók természetfeletti lényekké változtak át. A főbb építmények az északról dél felé húzódó, mintegy 3 kilométeres, macskaköves Holtak útja mentén sorakoznak. A több mint húsz emelet magas, kétezer éves Nap-piramis a többi épület fölé magasodik, és egy lávabarlang fölé épült, amely a Földanya méhét jelképezhette a város eredeti, rég eltűnt lakóinak." forrás

Kriszta fotója

Fénykorában Teotihuacán kulturális értelemben uralta az egész közép-amerikai térséget. Fazekasmesterei váza formájú és hengeres edényeket készítettek, 3 széles lábbal, stukkó- vagy festett díszítéssel. Legjellegzetesebb szobrászati alkotásaik a nefritből, bazalt- és jádekőből formázott maszkok, faragott obszidiánból vagy kagylóhéjból készült szemekkel. A város gazdagságának forrása feltehetően az obszidián volt. Ezt a sötét, üvegszerű ásványt, mely a környék vulkánjaiból származott, nagy becsben tartották, mert könnyen lehetett belőle borotvaéles eszközöket és fegyvereket készíteni.

Teotihuacán lakói jelentős kereskedelmet folytattak Mexikó középső hegyvidékein, és kapcsolataik valószínűleg Közép-Amerika egészére kiterjedtek, a városban készült vázák ugyanis Mexikó legkülönfélébb részein lévő sírokból kerültek ki. Mégis kétséges, hogy Teotihuacán politikai befolyása a város határain túlra is kiterjedt volna. A helyszínen feltárt falfestmények ritkán ábrázolnak harci jeleneteket, ami a helyiek békés természetére enged következtetni.

Teotihuacán kézműveseinek ritka ügyességét csupán építőmestereik páratlan alkotói zsenialitása múlta felül. A várost óriási négyzetháló-alapra tervezték, főtengelyét az észak-déli irányú, 3,2 kilométer hosszú Halottak útja képezi – az aztékok nevezték el így, mert az utat szegélyező, lépcsős piramisokat tévesen síroknak hitték. Az északi végén található a Ciudadela, azaz fellegvár hatalmas térsége, benne a kígyóisten, Quetzalcoatl templomával. Az útvonalnak kultikus jelentőséget tulajdonítanak, elrendezését ég és föld egyesülésének jelképeként értelmezték, ugyanis a város égi területeit – ahol a piramisok állnak – kapcsolja össze a földi negyeddel. Az elnevezés egyébként még találó is lehet, ugyanis a helyi vallás kultiválta a vér- és emberáldozatot, a szertartás elvégzéséhez pedig ezen az úton kellett végighaladniuk a kivégzendőknek." forrás

Olvasmányos linkek

,, Titkos alagutat találtak a régészek a híres Hold-piramis alatt. Az eddig felfedezetlen alagutat egy új keresési technológia tárták fel a kutatók számára. A rejtett járat 9 méterrel a felszín alatt fut, s a piramis belsejéből vezet a templom előtt elterülő Hold terére, ahol az emberáldozatokat tartották, gyakran 100 ezer ember előtt. A régészek szerint ezen a folyosón vezették keresztül a halálra ítélteket, útjuk szimbolizálta alászállásukat az alvilágba. Szakemberek szerint a lelet megerősíti, hogy Teotihuacan hasonlít azokra az alagutakkal rendelkező emlékművekre, amelyeknek funkciója az alvilág megmutatása volt. Egyes kutatók úgy vélik, az ősi városokat számos hasonló alagút szeli át, így a Nap-piramis is tartogathat még meglepetéseket. (2017)" forrás