ÚTIKRITIKA.HU / Mexikó

Mexikó hivatalos neve ez: Mexikói Egyesült Államok. Mexikó a világ 11. legnépesebb országa, és a 14. legnagyobb területű. 31 államból áll, s ehhez jön még maga a főváros, Mexikóváros.
Mexikó legmagasabb hegye, a Pico de Orizaba, egy alvó vulkán: 5636 méter magas.
A Mexikó és az Egyesült Államok közötti határvonal a világon a második leghosszabb határvonal (az első az USA-kanadai).
Brazília után Mexikóban él a legtöbb katolikus.
A mexico szó egy benszülött népcsoport nevéből ered: mexica (ejtsd meseeká). E nép a 14. század elején telepedett le a mai Mexikó középső területein. A mexicák ismertebb neve: aztékok.
Mexikó világelső a citrom- és az avokádótermesztésben.

Távolságok:

Cancun - Mexikóváros: 1610 km
Mexikóváros - Acapulco: 320 km
Mexikóváros - San Cristobal de las Casas: 13 óra busszal

Időjárás és éghajlat

Mexikó északon az Egyesült Államokkal, délen Guatemalával és Belize-zel határos. Mexikó északi fele a trópuson kívül esik, a déli fele - úgymond - a tropikus klímaterületen. Mindenekelőtt Mexikó alacsonyan elhelyezkedő területein lehet tropusi klímáról beszélni. Persze a magasabb vidékeken enyhébbek a hőmérsékleti viszonyok. Ezt az evidenciát csupán azért kell hangsúlyozni, mert Mexikó teröületének kétharmada magasabb platókon és hegvidékeken terül el. Azonban még a magasabb területeken is gyakran nagyon meleg van, főleg napközben. Éjszaka a magsabb területeken nyáron is hűvös lehet.

Mexikó klímájában nagy fontossággal bírnak a külső behatások. A kaliforniai áramlat valójában hideg, és dél felé haladva erősen befolyásolja Mexikó csendes-óceáni partjainak időjárását. Enyhíti a meleget, ugyanakkor száraz klímát eredményez. Ez a száraz áramlat és a csendes-óceán északi részének a alcsony nyomású területeiről jövő hatás a sivatagoshoz hasonló klímát teremt Mexikó észak-nyugati részén. Mexikó keleti partja a karibi meleg áramlatok és a trópusi vidékek északkeleti széljárásainak hatása alatt áll.

Mexikó északi részén az USA északi részei, sőt Kanada felöl jövő klímahatások miatt nagyon hideg a tél. A téli hideghullámok aMexikó keleti partjain egész délre is hatnak, így akár tropusinak mondható keleti partvidékeken is eshet hó. A nyár viszont Mexikó északi részén is elég meleg. Érdekes módon Mexikó nyugati partvidékére nem jutnak el a hideg széljárások, mert védik őket az ország hegyvonulatai. 600 méter alatti területekből nincs sok Mexikóban. Többségük a Csendes-óceáni oldalon és a Yucatan-fésziget karibi partjain van. Mexikó területeinek nagy része 600 és 1800 méter közötti magasságban fekszik. Ebben a magasságkeretben meglepően kevés a csapadék, viszont a tél nagyon hideg lehet. Az 1800 méternél magasabb helyeken télen éjszaka fagy lehet, hó mindenütt eshet.

Mexikó magasföldjein azonban átlagosan meleg klíma uralkodik. Mexikóváros például 2300 méter fölött van, mégis az évi átlagos hőmérséklet 23 fok körüli, éjszakánként 9 fokkal. Sajnos a magas területeken a városokban jellemző a szmog is, Mexikóvárosban mindenképpen. A magaslati levegő szmoggal kombinálva nehézzé teheti a légzést, és nagyon megterhelheti a vérkeringést. Mexikóban a fő esős időszak május és november között van. Június és november között ráadásul hurrikán időszak. November és április között is van eső, de sokkal kevesebb, mint nyáron.

Mexikó legcsapadékosabb régiója éppen a turisták által legfrekventáltabb karibi partok. A yucatán-félsziget északi partvidéke valamivel szárazabb, mint a keleti partvidéke vagy a félsziget belső része. Azonban még az esősebb évszakra is jellemző, hogy napközben nincs nagy és hosszan tartó eső. Rövid és heves záporok a jellemzőbbek. Inkább este és főleg éjszaka esik. Nagy éjszakai esők után nappal az ember vízzel teli utcákra talál rá. A nyaralás nyugalmát azonban ez nem igazán befolyásolja. Mexikó csendes-óceáni partja és a Kaliforniai-öböl alapvetően száraz. Az éves átlagcsapadék nagyon kevés (250 mm). Minél délebbre haladunk a csendes-óceáni parton, annál nagyobb a csapadék esélye.

Mexikó éghajlatát a terület földrajzi elhelyezkedése határozza meg. A két óceán partján és azok közelében - leszámítva a Csendes-óceán északnyugati partvidékét, amely félsivatagos terület - trópusi az éghajlat, száraz (október-május) és esős évszakkal (május-október). A karibi partvidéken nagyjából az esős évszakkal esik egybe a hurrikánszezon. Az ország belsejében lévő hegyvidéken és fennsíkon mérsékelt az éghajlat, amely Mexikóvárostól északnyugat felé haladva fokozatosan sztyeppés, félsivatagos területté alakul át az ottani klimatikus viszonyok következtében. Chihuahua, Coahuila, Durango és Zacatecas államok tengertől távoli, hegyvidéki vagy sivatagi tájain a fagy sem, sőt a fagypontalatti -10, -15 fok sem ritka a téli hónapokban.

Mexikó nagy része földrengésveszélyes zóna, a Karib-tenger vidéke pedig a hurrikánok által érintett övezetben fekszik. A hurrikánszezon júniustól november végéig tart. Ebben az időszakban bármikor kialakulhat olyan trópusi vihar, illetve hurrikán, mely a Karib-tenger partján lévő üdülőhelyeket (Cancún, Isla de las Mujeres, Cozumel, Playa del Carmen, Riviera Maya, stb.), valamint Campeche, Quintana Roo, Tabasco, Tamaulipas, Veracruz, Yucatán államok területét érinti. Utazás előtt ajánlott tájékozódni a várható időjárást illetően.

Történelem

Mexikóban az első civilizációt az almec-ek teremtették meg az időszámítás előtt 1400 és 300 között. Számos várost hoztak létre Mexikó keleti partjain, egy misztikus, név nélküli, részben ember, részben jaguár Istent bálványoztak.
Amikor 1519-ben Herman Cortés spanyol hódító mexikói földre lépett, az aztékok azt hitték, hogy ő a visszatérő isten, Quetzalcoatl és az istenek italát kínálták neki: forró csokoládét. Ez jót tehetett nemzőképességének. Cortésnak volt egy benszülött ágyasa, egy tehetséges tolmács, Marina. Ő szülte meg Cortés első fiát, akit az első meszticnek (indián-fehér keverék) tekintenek.
Mexikó közel 300 éven keresztül volt spanyol uralom alatt. A 19. század elején egy Hidalgo nevű pap vezetésével függetlenségi küzdelem kezdődőött és ez 1810-ben elvezetett a függetlenséghez.
Mexikóból származik a csokoládé, a kukorica és a csili.
A spanyol hódítók honosították meg Mexikóban a bikaviadalt, ami ma már nemzeti sportnak számít. A bikaviadalokat november és április között tartják meg. A Plaza Mexico a világ legnagyobb bikaviadal stadionja.

Kriszta fotója

Manapság

Jóllehet Mexikóban véresen komolyan veszik a felszínen a faji egyenlőséget, azért a rövid időre odalátogató turista is hamar észreveszi, hogy a bőrszín és a társadalmi rang, elhelyezkedés, presztízs szempontjából igenis számít. A politikában, a gazdasági életben, a médiában a fehér bőrűek abszolút túlprezentáltak. Kéretik csupán a helyi tévében belenézni a TV- sorozatokba, a híradókba, megnézni, hogy kik az ország vezetői és akkor világossá válik, hogy mit számít a világos bőr. Az elegáns negyedekben persze a háziak a fehérek és meszticek, vagy indiánok a cselédek. A jelenlegi államfő egy jóképű pasi, aki teljesen spanyolnak néz ki (hát tulajdonképpen az is...). A mexikóiak nem is szeretnek külföldivel beszélgetni a társadalom bőrszín szerinti felosztásáról, a rasszizmusról. Ez csaknem tabutéma. Talán Mexikóvárs a kivétel, mert ott mindent lazábban vesznek, mint az ország más részein. Mexikó fő iparágai: élelmiszer, dohány, vegyipar, vas- és acélipar, olaj, bányászat,turizmus. Mexikó a világ legnagyobb sókitermelője. Fő mezőgazdasági termékei: rizs, bab, kávé, gyümölcs, paradicsom. Mexikóban a foci a legnépszerűbb sport. (1970-ben és 1986-ban itt rendeztek foci világbajnokságot.)

2023-ban már tilos a közterületi dohányzás Mexikóban. Ha be tudják tartatni. Utazóként nem előnyös rendőrrel ezen vitatkozni.

,, Úgy tartják, hogy alapvetően jó dolga van a nőknek Mexikóban. Otthon maradnak a gyerekekkel, háztartást vezetnek, nem kell dolgozniuk. Persze bárki dolgozhat, ha akar, senki nem tiltja meg, csak ez itt kevésbé elterjedt. A hagyományos női szerep jobban elfogadott, kevésbé kapálóznak ellene a nők. Nem érzik magukat sértve vagy kevesebbnek ettől. " forrás

,, A nagy melegnek megvannak a hatásai a városok életére. Naplemente után, az utcák és terek - melyek napközben kissé kihaltnak tűnhetnek - hirtelen megtelnek helyi emberekkel és a város elkezd igazán élni. Ez pedig független a naptári napoktól; hétfőtől vasárnapig ugyanúgy zajlik a koreográfia, mintha egy bakelit-lemez beakadt volna és ugyanazt a melódiát játszaná a végtelenségig. Érdekes volt ezt megtapasztalni.

Ami kissé furcsa volt, hogy a nagy meleg ellenére nem találkoztunk sziesztázó emberekkel és üzletekkel, ellentétben mondjuk a dél-francia városokkal vagy éppen Rómával. Amit szintén mókás volt megtapasztalni, hogy az utcai árusok és az általuk kínált portékák is a napszakoknak megfelelően változtak: napközben hűsítő italokhoz, fagyikhoz és könnyebb ételekhez lehetett hozzájutni, míg sötétedés után előkerültek a virágárusok és az etolék." forrás

Korrumpálhatatlan vagyok - Korrupcióellenes plakát - Kriszta fotója

A mexikóiak

A mexikóiak kb. 60 százaléka mesztic (európai és indián mix), 30 százalék őshonos indián eredetű és 9 százalék fehér.
Néhány közkeletű általánosítás (sztereotípia) a mexikóiakról: A mexikóiak imádják az ünneplést, a fesztiválokat, s ezekhez szívesen vesznek fel díszes öltözékeket.
La Catrina - a halál megszemélyesítóje, egy elegáns, nőnemű csontváz. Logikus, a la muerte, a halál spanyolul egy nőnemű főnév. De nem csak a halált, a feltámadást is szimbolizálja. A halottak napja, november első két napja óriási ünnep Mexikóban.
Bizony sokszor találkozunk azzal a sztereotípiával, hogy a mexikói szereplő az amerikai filmekben kicsit simlis. Nyilván van ennek az életből vett alapja, de kijelenteni azt, hogy a mexikóak simlisek, nem szabad. Van olyan mexikói, aki simlis, elég sok van a turista- és vendéglátóiparban. És vajon otthon?
Erősen katolikus nép. Ez persze nem akadályozza meg őket abban, hogy az ősi hitet (maya, azték, van választék) is tiszteljék.
II János Pál ötször látogatott Maxikóba, szeretett itt lenni. Először 1979-ben turistaként járta be az országot. 1990 és 2002 között négy alkalommal járt még Mexikóban, mindig más és más állaokat felkeresve. nagyon nagy kultusza van Mexikóban.

"Sokat dolgoznak kevés pénzért. Erősek a családi kötelékek. Nagyon tisztelettel övezik a szüleiket. Hűségesen katolikusok. Jók a mechanikai készségeik, ügyesek a régi kütyük megjavításában, felújításában. Nagy a kötelességtudatuk. Jók az olsó étkek összedobásában. Ha szidod a mexikói anyját, akkor verekedni fog. Gyerekkorukban van kötelességtudatuk abban, hogy segítsenek a családi teendőkben. Nagyon jó barátok tudnak lenni."

,, A mexikói nőknek nagyon fontos, hogy csinosak legyenek, vastag réteg sminkkel emeljék ki szépségüket és takarják el hibáikat. Alacsonyak és a formás, tipikusan nőies idomok jellemzik őket. Nagyon mosolygósak, melegszívűek és befogadóak. Szeretnek (és tudnak is) főzni és enni, természetesen mindent chilivel. Különösen családcentrikusak, és ez nem csak a szűk családi körre, hanem az egész rokonságra jellemző. Nagyon szeretnek vásárolni, imádnak mindent, ami csillog, giccses, Jézus, illetve plüssállat." forrás

Kriszta fotója

,, Összességében nagyon kedvesek, segítőkészek, és barátkozók a Yucatanon élők. Egy pár órás buszos beszélgetés öleléssel érhet véget. Mindenki udvariasan kér és megköszön. És te, mint európai, gyakran más elbírálás alá esel. Te tehetsz panaszt a tönkrement búvármaszkra, majd az árát is visszakaphatod. Te a friss sonkából kapsz, és ha becsipogsz a kijáratnál, akkor sem néznek bele a szatyrodba, ha plazma tévé van belecsempészve. Te turista vagy, odaviszed a pénzed, és elhozod a jó hírüket, vendégszeretetüket. Ezt leszámítva nem lenne muszáj kapcsolatot teremteniük, mégis megteszik. Mégis megkínálnak a kekszükből, és neked adják a térképüket, még ha nincs is rá szükséged. Ha csak két hetünk van, próbáljuk meg a jó oldalát nézni, hiszen a politikai helyzetük, a gazdaságuk nem a mi dolgunk, de egy pár kedvesen viszonzott szó nem kerül sem pénzbe, sem fáradságba, de megédesítheti a nyaralásunkat, és az emlékeinket." forrás

,, Hangos mexikóiak. Latin-Amerikában kicsit mintha egy élő szappanoperában élnénk. A legtöbb ember itt nem szégyellős. Ha jókedve van bulizik, akár mariachi bandát is hív házhoz és mi is halljuk hajnalig. Ha rossz kedve és veszekszik éjszaka a párjával az utcán azt sem titkolja. Nagy veszekedések és kibékülések hazája ez. Viszont ennek köszönhetően mi is úgy élünk, ahogy akarunk, mert a kutya se szól ránk.
Itt tehát, ha egy pénztáros a boltban jókedvű azt is látjuk, de ha nincs jó napja, akkor az is egyértelmű. Nem fogunk műmosolyt kapni tőle." forrás

"mennyire jó fejek a helyiek? "
-Nagyon!-
-két gyors példa és fotó is "jár" a sztorihoz,nyilván:
-rettentően feldobva és kipihenten slattyogtunk le a partra megmártózni a rengeteg kirándulás után Playa Del Carmenben,amikor egy utcai hússütő-illata megálljt parancsolt és mintegy áldozatként hamar leültünk és rendeltünk ebédre magunknak.
Annyira tetszett az egész,hogy viccből félig megkérdeztem,hogy beállhatok e magam is húst sütni,mire az úr széles mosollyal jelezte,hogy naná. Beálltam hát mellé, az ingujjam feltűrve és adogatta a kenyérkéket,hogy rakhatom rá a megsült húsokat,amit előtte gondosan megforgattam újra és újra a vaslapon.

-busz pályaudvaron,valahol ( talán Chiapas tartomány ):
nagy nyugalommal álltam be a sorba megvenni a jegyünket,amikor a nagyon kedves alkalmazott közölte,hogy a kért ( egy óra múlva induló ) buszra már nincsen jegy és a most induló ( 5 perc volt kb) járatra sokkal drágábbak a jegyek ,háromszorosa volt a másiknak,a busz szolgáltatásai miatt. Nagyon nem akaródzott annyiért venni és megkérdeztem,hogy lát-e bármilyen más lehetőséget....végül látva a hátizsákot:"véletlenül" megnyomta a "nino" azaz gyerekárat és azt fizettem ki két főre ( fotó mellékelve ). Nagyon megköszönve szedtük a lábunkat az "executive" buszunkhoz a két gyerekjeggyel:a sofőr hunyorított és mutatta e helyeinket. (Anikó, 2022)

Világhíres mexikóiak:

Carlos Slim (74 éves), a világ második leggazdagabb embere (volt első is), LatinAmerika legnagyobb telekommunikációs cégének, az América Móvilnak a tulajdonosa (Bill Gates 77.8 milliár dollár, Carlos Slim 70,9 milliárd dollár)

Salma Hayek szinésznő, aki bekebelezte a világot...

Carlos Santana gitárvirtuóz

Frida Kahlo festőnő és Diego Rivera

Turista etikett és viselkedés

Bármennyire is temperamentumosak a mexikóiak, és képesek hevesen vitatkozni, a külföldi turistától elvárják, hogy konfliktus, panasz esetén ne emelje fel a hangját, legyen udvarias, és beszéljen a mexikóival tisztelettel. Amúgy is tele vannak a mexikóiak negatív előítéletekkel a pökhendinek tekintett amerikaiakról. Mivel a legtöbb turista amerikai, hiába vagyunk mi magyar turisták, ha ordibálunk fölényeskedünk a helyiekkel, akkor nem fognak meghunyászkodni, engedelmeskedni, problémát megoldani, hanem lényegében elküldenek minket az amerikai jó édesanyánkhoz ronda instrukciókkal fűszerezve.
Az üdvözlési módokat illetően a mexikóiak eléggé udvariasak, formalitás kedvelőek, már-már a ceremónia szintjén. Ehhez alkalmazkodjunk.
Templomok meglátogatásakor a rövidnadrág, sort elfogadott, de nem az olyan ahol a sejhajunk is kilátszik. valamint az atlétatrikó, vagy a kevés szövetanyagból álló topok a Nem kategóriájába tartoznak. Lehetőleg tisztelettel viselkedjünk ha a templomlátogatásunk egybeesik ott istentisztelettel. Legjobb ilyenkor megvárni az istentisztelet végét (ha az időbe belefér).
Vendéglőben, bárban a mexikóiak a pincért joven-nek szólítják, ami fiatalt jelent, de így szólítják az időseket is. A pincérnőt senyoritának vagy szenyorának hívják. Mi is használhatjuk ezelet a szavakat.
A számlát kérnünk kell (la cuenta por favor, azaz lá kventá por fávor), mert a pincér részéről ott udvariatlanságnak számít a számlát kihozni a vendég erre vonatkozó kérését megelőzően.
A pincérek sokszor nem törődnek eléggé a vendéggel, nem rosszindulatból, egyszerűen nem jut eszükbe. Kihozza a levest és nem háborítja a gondolat, hogy egy kanalat is hozzon mellé.
Ne fotózzunk le embereket anélkül, hogy erre nem kértünk tőlük előre engedélyt. A mexikóiak fölöttébb büszke emberek, nem szeretik ha ,,bazári majmokként" bánnak velük. Egyébként a hivatalos épületek fotózásánál is óvatosnak kell lenni, mert gyakran tilos. Chipas államban, és főleg San cristobal de las casas városban kényesek a hatóságok arra, hogy idegenek fotózzanak középületeket.
Mexikóban a puszilkodás jellemzően csak egy pusziból áll, mármint fejenként.

"Így utólag számomra is úgy tűnik, hogy eléggé merészek voltunk a bevállalt utazást illetően, de nem a közbiztonság miatt, hanem azért, hogy spanyol nyelvtudás hiányában, idegenvezető nélkül vágtunk neki a kalandos útnak. Azt tudtuk, hogy a felkapott turista központokon kívül, ha lehetőség van rá, ne szólaljunk meg angolul, mert a mexikóiak az amerikai turistákat, a „gringókat" nem szeretik, mondhatni, egyenesen utálják. Ennek történelmi és jelenkori okai is vannak, hiszen az Egyesült Államokban a mexikói munkaerő kizsákmányolása közismert tény, ugyanakkor az amerikai turisták meglehetősen lekezelően bánnak a helybeliekkel a Karib-tenger partján fekvő turistaparadicsomokban. A legjobb a legelején rögtön tisztázni, hogy nem gringók, hanem európai turisták vagyunk, és szorgalmasan ismételgetni a „no soy americano" (nem vagyok amerikai) kifejezést. Soha nem hittem volna, hogy ennek az interneten fellelt figyelmeztetésnek mekkora haszna lesz Campeche városában! (2014)" forrás

Mexikó lakosságának túlnyomó többsége mélyen hívő katolikus vallású. A városban javasolt a szemérmes öltözködés, nem strand felszerelés. Tilos és büntethető a közterületen történő alkoholfogyasztás. A mexikói halott-kultusz különösen október-november hónapokban van látványosan jelen az utcákon, üzletekben, vendéglátó egységekben. Bármennyire is furcsa a látogató számára, nem vicc és nevetség tárgya. Piaci vásárlásnál kicsit lehet alkudni az árból, de ne vigyük túlzásba, mert (a világ egyes más országaitól eltérően) sértő lehet. (2022)

Gasztronómia

A nálunk is népszerű Cézár salátát egy mexikói séfről Caesar Cardiniről nevezték el.

"Ha mexikói, akkor csípős!" - ez jut talán legelőször eszünkbe, ha a tortilla hazájáról kérdeznek. Aztán, aki már kóstolta, felidézi a fűszerek csodálatos ízvilágát és gazdagságát, a sokszínű zöldségeket és a friss alapanyagokat. A mexikói konyha alapjai az azték időkbe nyúlnak vissza. Az aztékoknak ez idő tájt a kakaó, a csili, a méz és a vanília voltak a meghatározó fűszereik, húsból meg a vadon élő pulykát és az akkorra már háziasított kacsát fogyasztották előszeretettel. Mexikóban a bab és a kukorica számít alapélelmiszernek. A kukoricából használják a szemeket, az üres cső is több étel alkotóelemei között szerepel, valami a kukoricaliszt is fontos alapanyaga sok mexikói ételnek. A bab és a kukorica együttes fogyasztása pedig igen egészséges szokás, hiszen így kiegészülnek a két ételben lévő aminosavak.

Mitől olyan különleges? A mexikói előételek nagyszerűsége pont az egyszerűségében rejlik. Az elsősorban kukoricalepényből készült tortilla, nachos, burrito, taco, elmaradhatatlan egy mexikói asztalról. Bele vagy hozzá mindenféle töltelék (hús, bab, kukorica, sajt, paprika, paradicsom) kerül. Ugyanilyen népszerű a guacemola (avokádóból készített krém, fűszerezésénél szintén szerepet játszik a chili és a lime). A chimichanga is gyakori vendég az asztalnál: ehhez a burritot olajban kisütve kínálják. Ételeiket szívesen ízesítik salsa szósszal - paradicsomból, hagymából készített mártás, amit általában korianderrel, jalapenoval és egy kis lime lével ízesítenek.

Az ételek lelke: Az ételek különleges ízvilágát az alapanyagok mellett a megfelelő fűszerezés adja. A mai mexikói konyha legfőbb fűszerei a chili, a kömény, a koriander, a fahéj, a kakaó, az oregánó, valamint az epazote, ami egy korianderhez hasonlatos zöldfűszer. Kedvelt levesük a Guadalajara (babos, marhahúsos egytálétel), a klasszikus mexikói leves, a Menudo (pacallal, chilipaprikával és sok-sok korianderrel), és a kukorica-krémleves.

Főfogásként a leggyakrabban az igazi klasszikus egytálételt, a Chili con Carne-t fogyasztják, ami csilivel összefőzött "marhapörkölt" babbal gazdagítva, és a Fajitat (a grillezett húsokat ebben az esetben friss tortillával, guacamoléval, rizzsel és babpürével kínálják, egy tányéron). Gyakran kínálnak mellé salátát és sajtot. Emellett nemzeti eledel a Quesedilla (két búza- vagy kukoricalisztből készült tortilla közé tölteléket tesznek, ezt összesütik, majd negyedekre vágva kínálják), az Enchillada (a tortillákat megtöltik és feltekerik, mint nálunk a palacsintát és alaposan meglocsolják chilis szósszal), valamint a Burrito (a búzalisztből készült, tortillába grillezett hús, párolt zöldség, rizs és babpüré kerül). A mexikói desszertek inkább fűszeresek, mint édesek. Kedvelt fűszerük a szegfűszeg és a fahéj. A desszertek gyakorta gyümölcsösek, és a legtöbb esetben a tésztájuk kukoricalisztből készül." forrás

,, Ami elterjedt a mexikói konyháról az az, hogy csípős. És tényleg nagyon szeretik a csípős ízeket, de alapvetően az ételeiket nem készítik erősre. Viszont mindig kerül az asztalra többféle szósz, ezek között vannak az igazán csípős ízek. Ezenkívül amit nagyon gyakran használnak még az a lime leve, húsokra, levesbe, tacora, tényleg szinte mindenre ezt csorgatják és valóban nagyon jó ízt ad. Szintén sokszor találkoztam a nopállal, amit nem ismertem előtte, de mint kiderült ez egy kaktuszfajta. Egyben, nagyobb darabokban, vagy kisebbre vágva is hozzá szokták adni az ételekhez. Ez van például a huarachen, amit már fent említettem, ezenkívül pedig marhahús, bab, sajt és természetesen erre is került limelé. De például a huevos caporalban is találhatunk nopált – ez ránézésre akár egy magyaros ételnek is tűnhet, pedig csak egy egyszerű étel amit többnyire reggelire esznek – tükörtojás, sonka, sajt, nopál és pasilla szósz. (2019)" forrás

Churros - mindenhol

San Cristobal de las Casas - Kriszta fotója

,, Az agavéból készült tequilát Mexikóban főként tisztán isszák, nem a nálunk ismert só-citrom és fahéj-narancs párosításokban. Ha már kísérik valamivel, akkor az biztos a sangrita, ami a chili paprika mellett, paradicsomból, sóból, lime- és narancsléből áll. Ugyanakkor egyre inkább ismertté válik egy másik agavéból készült szesz is, ez pedig a füstösebb és karakteresebb ízvilágú mezcal. A két ital között a különbség az, hogy míg a tequilához javarészt kék agavét használnak, addig a mezcal előállítása több, mint harmincféle különböző agavéból történik. A nagy melegben nekünk a hígított tequilaváltozat tökéletesen megfelelt és jó ideig ki is tartott. (2021) forrás