ÚTIKRITIKA.HU / Dalmácia

Dalmácia

Egészség| Étkezés | Közlekedés

A Splitből Dubrovnikba közlekedő buszjárat indulás előtt - V. Jancsi fotója

Egészség

,, Nem árt felkészülni a leggyakrabban bekövetkező balesetekre, betegségekre, így ugyanis sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat. Az EUB összegyűjtötte a leggyakoribb eseteket és azt is, hogyan kerülhetjük el ezeket:

Nagy melegben érdemes kerülni a magas kalóriatartalmú ételeket, ezek ugyanis fokozott terhelést jelentenek a szervezetnek, így könnyebben megbetegedhetünk.

A tengerparton és a városi séta során is használjunk naptejet, az erős UV-B sugárzás miatt ugyanis 10-20 perc alatt is leéghetünk. Viseljünk napszemüveget, ez ugyanis a szemünket is védi a káros sugaraktól.

A tengerparton az egyik leggyakoribb baleset a lábfej és a lábujjak sérülése. Ennek elkerülésére viseljünk strandoláshoz készített lukacsos gumicipőt vagy szörfcipőt, ebben menjünk a vízbe. Ha mégis megtörténne a baj, mindenképp forduljunk orvoshoz!

Szintén gyakori a tengerparti sziklákon való megcsúszás, ami komoly sérüléseket is okozhat." forrás

---

,, Horvátországban is célszerű kiváltani a kék kártyát, azonban itt a kijelölt intézményekben fogadják azokat el. Mivel a tengerparton az orvosok többsége nem a Horvát Egészségügyi Intézettel szerződött szolgáltató, így ők az EU-s egészségügyi kártyát sem fogadják el.

Emiatt érdemes kórházhoz vagy rendelőintézethez fordulni, ugyanis ezek között könnyebben találunk szerződött partnert. Egy külföldi kórházajánló oldalon három Dubrovnik környéki kórházat találtunk, ezek között a központi kórházat érdemes elsősorban megemlíteni (General Hospital Dubrovnik), a város turistáknak szóló oldala is ezt ajánlja.

Önrészt egyébként itt is kell fizetnünk az orvosoknak, amely általában az ellátási költségek 15 százaléka, amely megegyezik azzal, amennyit a horvátoknak kell fizetnie ezért. A horvát egészségbiztosító honlapja szerint ez egyébként legfeljebb 10 euró lehet. Ha kórházi kezelést kapunk, akkor viszont a költségek 30 százalékát kell kifizetnünk, a patikákban pedig a gyógyszerek nem élveznek támogatást. Lényeges, hogy ha nincs kék kártyánk, akkor nekünk kell kifizetni a számlát, amit az OEP-nek bemutatva kaphatjuk vissza az egészségbiztosító által finanszírozott összeget (az önrész ebbe nem tartozik bele).

Persze, ha van utasbiztosításunk, akkor az utólag térítheti az önrészt, de azért arra nem árt gondolni, hogy ezt ilyenkor is saját zsebből kell kifizetnünk. Dubrovnik környékén egyébként három kórházat is találunk, az általunk meglátogatott régió kórházairól az OEP honlapján található Horvát Egészségbiztosítási Intézet számunkra aktuális kirendeltségein érdeklődhetünk a számunkra megfelelő kórházról. ennél egyébként egyszerűbb, ha betegség vagy baleset esetén a biztosítóhoz fordulunk.

Mennyi pénz legyen nálunk az önrészhez? Ugyan az önrészt az utasbiztosításunk megtéríti, ennek ellenére egy bizonyos összeghatár alatt ezt nekünk kell kifizetnünk. Persze felmerül a kérdés, hogy mennyi pénz érdemes magunknál tartani (akár bankkártyán is) erre a célra. Horvátországban a kezelés adott százalékát kell önrészként kifizetni.

Erre jó támpontot ad az EUB biztosító, ahol a megtörtént káresetek között böngészve találhatunk példákat, itt egy gerincsérülést hoztak fel, ami nem tartozik a leggyakoribb esetek közé. ennek kezelés 1 millió forintba került. Ilyen esetben 300 ezer forintot kellene kifizetni, azonban ezt ebben az esetben a jelentős összegre tekintettel lehetséges, hogy közvetlenül átutalta a biztosító. Egy másik példában pedig búvárkodás miatt kialakult agyvérzést kellett kezelni, aminek az önrésze 475 ezer forint lett volna, azonban ezt a biztosítás kifizette.

Mit mondanak a biztosítók? A biztosítóknak feltettünk kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy melyik kórházakat érdemes keresni, illetve melyik kórházakat kerüljük, ha a fenti úti célokra utaznunk, azonban konkrét intézményt nem említettek nekünk. Az Aegon szerint az állami fenntartású intézményekben jó eséllyel látnak el minket a kék kártya felmutatása esetén. Az Union ehhez annyit fűzött hozzá, hogy érdemes felhívni a biztosítót a kórházválasztás előtt, ha erre lehetőségünk van, illetve ha mi választunk egészségügyi intézményt, akkor érdemes megbizonyosodni előre, hogy a kék kártyát elfogadják. A Groupama hangsúlyozta a kapcsolatfelvételt a biztosítóval, mivel ezzel a leginkább megfelelő ellátást kaphatjuk, a tünetek alapján irányítanak ugyanis a megfelelő egészségügyi intézménybe.
Mik a leggyakoribb esetek? (2016)" forrás

Étkezés

"Az éttermi árak nem vészesek, az isztriai félszigethez képest nekem szolidabbnak tűntek, egy grillezett csirkemell, sült krumplival kb. 45-50 kuna (2000 Ft), de a hús tányérnyi méretű, szóval bőven megéri, egy adag paradicsomsaláta hozzá 12 kuna (480 Ft). Valószínűleg ennél kevesebből a Balatonnál sem úsznánk meg. Az éttermek jó része egyébként nyitott, kiülős részekkel teli, így közvetlenül a tengerparti kilátás mellett falatozhatunk egy jót. Vacsora után pedig érdemes sétálni egyet a tengerparton, a napnyugta nagyon szép. A legszebb pedig amikor felgyúlnak a fények és a vízfelszinen tükröződnek a hegyoldalban lévő települések fényei vagy akár a Hold, ez nagyon hangulatos tud lenni, főleg az illatokkal, lévén az éttermek nagy része fával tüzel a grill alatt.

Nos, ahogy írtam az éttermi árak nem túl drágák, főleg ha mondjuk magyarországi üdülőhelyekkel vetjük össze. A boltokban már vegyes a kép, egyrészt tudni kell hogy Horvátországban nincs Tesco és hasonló (legalábbis a tengerparti környéken), ezért alapvetően csak kisboltokban tudunk vásárolni. A legelterjedtebb a Konzum, ez szinte mindenhol van. A legfurcsább amivel egy magyar ember találkozhat az igazából a kínálat szegénysége, míg itthon hozzá vagyunk szokva az “óriási” bevásárlóközpontokhoz és a rengeteg termékhez, addig itt tényleg egy kisbolt kínálatát kell elképzelni még a nagyobb üdülővárosokban is. Szóval ha találunk egy Penny méretű Konzumot akkor szerencsénk van, valószínűleg 30 km-en belül a legnagyobb boltban járunk. Az árakról pedig annyit kell tudni, hogy a legtöbb termék hasonló árban van mint itthon, kivéve bármilyen palackozott italt, mert azok horror áron vannak. Egy 2 literes Coca Cola kb. 500 Ft-ba kerül (itthon 350), de a legolcsóbb másfél literes ásványvíz is ~5 kuna (azaz 200 Ft). " forrás

p. i. fotója

,, A látnivalók mellett persze folytatódik a beszámoló azzal, hogy milyen finomságokon is éltünk az elmúlt hetekben. Olykor főzőcskéztünk, de étteremben is megfordultunk. Összességében számomra Horvátország a füge mennyország. Az, hogy az út mentén lépten-nyomon vadon nőnek a fügefák, amik roskadásig vannak az egyik kedvenc gyümölcsömmel, mindig ámulatba ejt. Idén sajnos túl korán érkeztünk, ugyanis a szüret még csak ez után kezdődik. Így a fügés nyalánkságok ezúttal kimaradtak, de azért volt alkalmam tervezgetni, így pontosan tudom, hogy mit fogok kikísérletezni itthon. A nyárson sült malacot viszont kipipáltam erre az évre is, szerencsére. Az idei nyár felfedezettje, a dalmát halleves, amit biztosan elkészítek majd itthon is. Évek óta most először kóstoltuk, méghozzá rögtön két alkalommal is. Nagyon más mint az itthoni, viszont különösen ízletes és frissítőbbnek is találtuk, mint a magyar halászlevet, amit egyébként imádok. Az éttermekben még mindig nagyon jó grillezett friss halat és rákot adnak, viszont édesszájúként, legnagyobb szomorúságomra, még mindig szerény a desszertkínálat.

Természetesen találtunk ismét néhány gyöngyszemet és a környéken lévő fagyi minősége is már-már megközelíti az olaszok szintjét. A nagy kedvencek: mandarin, füge, vérnarancs, ananász, mogyoró és hát természetesen a citrom.

G fejébe vette, hogy kiránduljunk Sibenikbe, és ha már úgyis ott vagyunk, akkor ebédeljünk is ott. Így két év után ismét a Pelegriniben találtuk magunkat. A Pelegrinit, melynek egy hétszáz éves villa ad otthont, a legjobb dalmát étteremnek és a harmadik legjobb horvát étteremnek választották. Vannak állandó ételek az étlapon és persze újdonságok is. Ezúttal füstölt padlizsánhabot és sajttálat rendeltünk. Az előétel előtt árpagyöngyöt hoztak oregánó habbal, majd érkezett a házi kenyér zöld olíva tapenáddal. Főételnek szarvasgombás papardellét választottunk dalmát sonkával és risottot helyi sajttal, hallal és fűszeres cukkini szósszal (na ez valami óóóriási volt!). Desszertnek megkóstoltuk a karobos csokoládé tortát, mellé pedig kávés csokoládékrémet kértünk. Itt biztosra lehet menni, ugyanis kiváló helyi alapanyagokból mindig valamilyen ötletes ételkülönlegesség készül a chef irányításával." forrás

---

,, Nemrégiben Horvátországban nyaralva még 45 Ft volt egy kuna. (Visszaváltáskor sajnos 41 Ft -tal lehet csak kalkulálni.) Elég nagy a drágaság, jellemzően kétszer háromszor drágább minden, mint nálunk. Ahol most nyaraltunk (az Isztrián) egy gömb fagyi 8 kunába, azaz 360 Ft -be került, és egy átlagos pizza volt 50 kuna (2250 Ft). Ezek mondjuk még annyira nem vészes árak, de ha az üdítőket nézzük, már gázosabb a helyzet: egy másfél literes kóla a legolcsóbb helyen is (mondjuk egy SPAR -ban) 13 kuna (585 Ft), de egy "beülős helyen" már decije 15 -20. A kenyér kisebb mint nálunk (a horvátok nem annyira kenyér evők, mint mi) és kábé 9-10 kunáért kapsz egy cipónyit belőle. A tartós fogyasztási cikkek is drágák, de ezekbe most nem mennék bele. (2017)" forrás

Közlekedés

"Az autópálya “hangulata” változó, néhány szakasz eléggé unalmas, viszont Zágráb után elkezd izgalmassá válni. A horvátok átfúrtak jó pár hegyet, tehát ne lepődjünk meg ha át kell menni egy-egy ~5km hosszú alagúton (egynek a nevét is megjegyeztem: Sveti Rok), meg rengeteg kisebb-nagyobbon és persze jó pár völgyhídon. Ha főszezonban megyünk, akkor fel kell készülnünk, hogy a benzinkutak tömve lesznek és még a mosdók előtt is jelentős sor fog állni (ez főleg a női szekciónál jelentős), továbbá, hogy a benzinkutak magyar viszonylathoz képest meglehetősen ritkásak. Autópályán általában két benzinkút 30-40 km-re van egymáshoz (ez még elfogadható lenne, csak a turisták mennyisége miatt tűnik kevésnek), de ha lejövünk az autópályáról, akkor ott is ugyanilyen ritkásan vannak. Ez azért volt furcsa, mert Magyarországon szinte minden nagyobb faluban van egy benzinkút, tehát 8-10 kilométerenként egy, míg itt átmehetünk tucatnyi településen mire lesz egy (és persze ott óriási sor fog állni). Árak tekintetében a horvát pálya elég drága, míg itthon a 10 napos került háromezer pár száz forintba, addig ott csak az odaút került ~200 kunába, azaz durván 8e Forintba, oda-vissza 16 ezer forinttal számolhatunk körülbelül. " forrás

---

,, Ami az autópályákat illeti sajnos rossza helyzet. Ugyan nem rossz minőségűek, de egy 300-400 kilométeres szakaszon legalább négy alkalommal kell áthajtani egy-egy fizetős kapun, ami baromira lelassítja a haladást. Ráadásul most Zágráb környékén rendszeresen be is dugulnak ezek a helyek. Sajnos odamenet és visszafelé is két órát ültünk családommal egy - egy ilyen dugóban, mert a 3 sávon özönlő forgalom feltorlódott a kapuknál. Ez azt okozta, hogy a 4 órásra tervezett út a magyar határtól (Letenyétől) le a tengerpartig 6 órás lett, amiből két órát egy dugóban csücsültünk. Az autópályák mentén egyébként alig akad pihenőhely. Egyébként Letenyétől az isztriai tengerpartig 160 kuna (7200 Ft) volt az autópálya használat. (2017)" forrás

---

Vonattal mentünk Split városába. Nagyon szerencsések voltunk mert a személyzet nagyon aranyos volt,amiben csak tudták segítették az utasokat.Ágynemű bekészítve a fülkében,5 db 0,5-ös szénsavmentes víz várt minket,kaptunk csoki desszertet,reggel kávét,almalét lehetett kapni és jó reggelt kekszet,ami a jegy mellé járt.Akinek ez esetleg nem elég a büfékocsi nagyon jól felszerelt és az árak a földön járnak és a hangulata nagyon jó.
A fülke szűkös mi 3 gyerekkel utaztunk,de nagyon türelmesek voltak éjjel meg aludtak egy jót.Késtünk 30 percet, de aki otthon is vonattal közlekedik az tudja ,hogy ez semmi.
Mi nagyon elégedettek voltunk mindennel. (2023)

Fotóegyveleg

Vissza az elejére

Kommentek