ÚTIKRITIKA.HU / Dalmácia

Dalmácia

Egészség| Étkezés | Közlekedés

A Splitből Dubrovnikba közlekedő buszjárat indulás előtt - V. Jancsi fotója

Egészség

,, Nem árt felkészülni a leggyakrabban bekövetkező balesetekre, betegségekre, így ugyanis sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat. Az EUB összegyűjtötte a leggyakoribb eseteket és azt is, hogyan kerülhetjük el ezeket:

Nagy melegben érdemes kerülni a magas kalóriatartalmú ételeket, ezek ugyanis fokozott terhelést jelentenek a szervezetnek, így könnyebben megbetegedhetünk.

A tengerparton és a városi séta során is használjunk naptejet, az erős UV-B sugárzás miatt ugyanis 10-20 perc alatt is leéghetünk. Viseljünk napszemüveget, ez ugyanis a szemünket is védi a káros sugaraktól.

A tengerparton az egyik leggyakoribb baleset a lábfej és a lábujjak sérülése. Ennek elkerülésére viseljünk strandoláshoz készített lukacsos gumicipőt vagy szörfcipőt, ebben menjünk a vízbe. Ha mégis megtörténne a baj, mindenképp forduljunk orvoshoz!

Szintén gyakori a tengerparti sziklákon való megcsúszás, ami komoly sérüléseket is okozhat." forrás

---

EU-s egészségügyi kártya (kék kártya) használata

Horvátországban is érdemes kiváltani az Európai Egészségbiztosítási Kártyát (kék kártyát), de fontos tudni, hogy nem minden egészségügyi szolgáltató fogadja el. Különösen a tengerparti régiókban az orvosok többsége nem szerződött a Horvát Egészségbiztosítási Intézettel, így náluk az EU-s kártya sem használható. A biztosított ellátás érdekében célszerű állami kórházhoz vagy rendelőintézethez fordulni, mivel ezek könnyebben elfogadják a kártyát.

Dubrovnik környékén például az egyik legmegbízhatóbb ilyen intézmény a General Hospital Dubrovnik, amelyet a város hivatalos turisztikai oldala is ajánl.

Önrész és költségek

Még ha érvényes kék kártyával rendelkezünk is, önrészt kell fizetni az ellátásért. Ez az ellátási költségek 15 százaléka, amely ugyanannyi, mint amit a horvát állampolgároknak is fizetniük kell. Az önrész általában legfeljebb 10 euró, de ha kórházi kezelésre kerül sor, akkor a költségek 30 százalékát kell állni. A gyógyszerek nem élveznek támogatást, így azokat teljes áron kell megvásárolni a patikákban.

Ha nincs kék kártyánk, akkor az ellátás teljes költségét előre ki kell fizetni, majd a számlát a magyarországi egészségbiztosítónál (NEAK) lehet benyújtani. A visszatérítés az államilag finanszírozott összeget fedezi, az önrészt azonban nem térítik meg.

Utasbiztosítás: tényleg szükséges?

Egy jó utasbiztosítás fedezheti az önrészt és az egyéb költségeket, de fontos tudni, hogy sok esetben az ellátás árát először saját zsebből kell kifizetni. Dubrovnik környékén három nagyobb kórház is elérhető, de az adott biztosítóval való előzetes egyeztetés segíthet megtalálni a megfelelő intézményt. Ha orvosi ellátásra szorulunk, érdemes először a biztosítónkhoz fordulni, mert a tünetek alapján tudják a legmegfelelőbb helyre irányítani a beteget.

Mennyi pénzt érdemes magunknál tartani az önrész kifizetésére?

Bár az utasbiztosítás utólag megtérítheti az önrészt, az egészségügyi ellátás során előfordulhat, hogy azonnal kell fizetni. Horvátországban az önrész a kezelés költségeinek egy meghatározott százaléka.

Az EUB biztosító adatai szerint például egy gerincsérülés ellátása körülbelül 2600 euróba (kb. 1 millió forint) került, amelyből 800 eurót kellett volna önrészben fizetni. Egy másik esetben búvárkodás miatti agyvérzés kezelése körülbelül 1250 euró (kb. 475 ezer forint) lett volna, de ezt a biztosító teljes egészében fedezte.

Melyik kórházakat érdemes választani?

A biztosítók nem adtak konkrét kórházlistát, de az Aegon szerint az állami fenntartású intézményekben nagyobb eséllyel fogadják el a kék kártyát. Az Union azt tanácsolja, hogy ha lehetőség van rá, a kórházválasztás előtt érdemes felhívni a biztosítót, és megerősíteni, hogy a választott intézmény elfogadja-e a kártyát. A Groupama pedig kiemeli a biztosítóval való kapcsolatfelvétel fontosságát, mert így lehet a betegségtől vagy sérüléstől függően a legjobb helyre irányítani a pácienst.

Melyek a leggyakoribb egészségügyi problémák Horvátországban?

A leggyakrabban előforduló esetek közé tartoznak a napégés, kiszáradás, ételmérgezés, rovarcsípések, valamint a strandokon és vízisportok közben szerzett sérülések. A búvárkodás és vízi sportok során előforduló fülproblémák, tüdő- és fülgyulladások is gyakoriak. Az autóbalesetek szintén nem ritkák, különösen a forgalmas nyári időszakban.
Összegzés: Hogyan készüljünk fel?

Mindig legyen nálunk érvényes Európai Egészségbiztosítási Kártya (de készüljünk rá, hogy nem mindenhol fogadják el).
Kössünk utasbiztosítást, hogy fedezze az önrészt és a nem államilag támogatott egészségügyi ellátásokat.
Előzetesen nézzünk utána, hogy a célállomás közelében melyik kórház fogadja el a kék kártyát.
Sérülés vagy betegség esetén először a biztosítónkat értesítsük, hogy a legmegfelelőbb helyre irányítsanak minket.
Tartsunk magunknál elegendő pénzt vagy hitelkártyát, mert a sürgősségi ellátás önrészeit általában előre ki kell fizetni.

Ezekkel a lépésekkel jelentősen csökkenthetők az esetleges kellemetlenségek, ha egészségügyi ellátásra lenne szükség a horvátországi nyaralás során.

Étkezés

"Az éttermi árak nem vészesek, az isztriai félszigethez képest nekem szolidabbnak tűntek, egy grillezett csirkemell, sült krumplival kb. 45-50 kuna (2000 Ft), de a hús tányérnyi méretű, szóval bőven megéri, egy adag paradicsomsaláta hozzá 12 kuna (480 Ft). Valószínűleg ennél kevesebből a Balatonnál sem úsznánk meg. Az éttermek jó része egyébként nyitott, kiülős részekkel teli, így közvetlenül a tengerparti kilátás mellett falatozhatunk egy jót. Vacsora után pedig érdemes sétálni egyet a tengerparton, a napnyugta nagyon szép. A legszebb pedig amikor felgyúlnak a fények és a vízfelszinen tükröződnek a hegyoldalban lévő települések fényei vagy akár a Hold, ez nagyon hangulatos tud lenni, főleg az illatokkal, lévén az éttermek nagy része fával tüzel a grill alatt.

Nos, ahogy írtam az éttermi árak nem túl drágák, főleg ha mondjuk magyarországi üdülőhelyekkel vetjük össze. A boltokban már vegyes a kép, egyrészt tudni kell hogy Horvátországban nincs Tesco és hasonló (legalábbis a tengerparti környéken), ezért alapvetően csak kisboltokban tudunk vásárolni. A legelterjedtebb a Konzum, ez szinte mindenhol van. A legfurcsább amivel egy magyar ember találkozhat az igazából a kínálat szegénysége, míg itthon hozzá vagyunk szokva az “óriási” bevásárlóközpontokhoz és a rengeteg termékhez, addig itt tényleg egy kisbolt kínálatát kell elképzelni még a nagyobb üdülővárosokban is. Szóval ha találunk egy Penny méretű Konzumot akkor szerencsénk van, valószínűleg 30 km-en belül a legnagyobb boltban járunk. Az árakról pedig annyit kell tudni, hogy a legtöbb termék hasonló árban van mint itthon, kivéve bármilyen palackozott italt, mert azok horror áron vannak. Egy 2 literes Coca Cola kb. 500 Ft-ba kerül (itthon 350), de a legolcsóbb másfél literes ásványvíz is ~5 kuna (azaz 200 Ft). " forrás

p. i. fotója

A látnivalók felfedezése mellett természetesen nem maradhat ki az élménybeszámoló gasztronómiai része sem – hiszen az elmúlt hetekben számos ínycsiklandó fogást kóstoltunk. Néha magunknak főztünk, de több éttermet is kipróbáltunk. Ha egy dolgot ki kellene emelnem, számomra Horvátország egy igazi fügeparadicsom. Még mindig ámulatba ejt, hogy az út mentén szinte mindenhol vadon nőnek a fügefák, roskadozva kedvenc gyümölcsömtől. Idén sajnos túl korán érkeztünk, így a szüret még csak előttünk állt, ezért a frissen szedett fügés finomságokat most kihagytuk. De legalább volt időm tervezgetni, hogy mit fogok kipróbálni otthon. A nyárson sült malacot viszont idén sem hagytam ki – szerencsére. Az igazi felfedezés azonban a dalmát halleves volt, amelyet évekkel ezelőtt kóstoltunk utoljára, de most rögtön kétszer is kipróbáltuk. Nagyon más, mint az otthoni halászlé, könnyedebb, frissebb ízvilágú, de rendkívül ízletes – biztosan elkészítem itthon is. Az éttermekben továbbra is fantasztikusan készítik a grillezett friss halakat és rákokat, viszont édességrajongóként továbbra is kissé csalódott vagyok, mert a desszertkínálat még mindig nem túl bőséges.

Persze, azért sikerült néhány gasztronómiai gyöngyszemet felfedeznünk, és a környék fagyija is egyre közelebb kerül az olasz szinthez. Az abszolút kedvenceink közé tartozott a mandarin, füge, vérnarancs, ananász, mogyoró és természetesen a citrom.

G fejébe vette, hogy kiránduljunk Šibenikbe, és ha már ott vagyunk, akkor ebédeljünk is egy jót. Így két év után ismét a Pelegriniben találtuk magunkat. Ez a fantasztikus étterem egy 700 éves villában működik, és évek óta Dalmácia egyik legjobbjának számít – ráadásul Horvátország-szerte is az élvonalban van. Az étlapon állandó klasszikusok és szezonális újdonságok is szerepelnek. Ezúttal füstölt padlizsánhabot és egy sajttálat rendeltünk előételnek. Még a fogások előtt árpagyöngyöt hoztak oregánóhabbal, majd megérkezett a házi kenyér zöld olíva tapenáddal. Főételként szarvasgombás pappardellét dalmát sonkával és egy risottót helyi sajttal, hallal és fűszeres cukkini szósszal választottunk – utóbbi valami elképesztően finom volt! A desszert sem maradhatott el: karobos csokoládétorta mellé kávés csokoládékrémet kértünk. Itt mindig biztosra lehet menni, hiszen kizárólag kiváló minőségű helyi alapanyagokból, kreatív ötletekkel készülnek az ételek, a séf szakértelmének köszönhetően.

---

Az árak összességében elég magasak, sok minden kétszer-háromszor drágább, mint Magyarországon. Az Isztrián, ahol most jártunk, egy gombóc fagyi 2 euróba (kb. 800 Ft) került, míg egy átlagos pizza ára 10-12 euró (kb. 4000-4800 Ft) körül mozgott. Ezek még elfogadhatónak mondhatók, viszont az üdítők esetében már jóval meredekebb a helyzet. Egy másfél literes kóla a legolcsóbb boltokban (például egy SPAR-ban) is 2,5-3 euró (kb. 1000-1200 Ft), míg egy beülős helyen deciliterenként 1,5-2 eurót is elkérhetnek.

A kenyér mérete kisebb, mint Magyarországon – a horvátok nem esznek annyi kenyeret –, és egy kisebb cipó kb. 1,5-2 euró (600-800 Ft). A tartós fogyasztási cikkek is drágák, de ebbe most nem mennék bele. Összességében az árak jelentősen emelkedtek, így Horvátország ma már nem tartozik az olcsóbb nyaralási célpontok közé.

Közlekedés

A horvát autópálya „hangulata” szakaszonként változó: Zágráb előtt néhol egyhangúnak tűnhet, de utána látványosabbá válik. A hegyvidéki részeken számos alagúton és völgyhídon kell áthaladni, a leghosszabb alagutak közé tartozik például a Sveti Rok, amely közel 5,7 km hosszú. A forgalmasabb időszakokban, különösen a főszezonban, a benzinkutak gyakran zsúfoltak, és a mosdóknál is hosszú sorokra lehet számítani – főként a női szekciónál.

A magyarországi viszonyokhoz képest a benzinkutak ritkábban helyezkednek el, az autópályán általában 30-40 km távolságra találhatók egymástól. Ez alapvetően elfogadható lenne, de a nyári turistaáradat miatt sokszor kevésnek tűnik. Ha letérünk az autópályáról, akkor is előfordulhat, hogy több települést kell átszelnünk, mire találunk egy töltőállomást – és ott is gyakran hosszú sorok alakulnak ki. Ez különösen szembetűnő lehet a magyarországi helyzethez képest, ahol szinte minden nagyobb faluban található egy benzinkút.

Az autópályadíjak Horvátországban továbbra is magasak. Míg Magyarországon egy 10 napos matrica 2024-ben 6400 Ft, addig Horvátországban az odaút önmagában 16-18 euróba (kb. 6400-7200 Ft) kerül az Isztria vagy a dalmát tengerpart irányába, így oda-vissza akár 32-36 euróval (12 800-14 400 Ft) is számolhatunk. Ezért érdemes előre tervezni és készpénzt vagy bankkártyát magunknál tartani a fizetőkapuknál.

---

Az autópályák állapota továbbra is megfelelő, de a fizetőkapus rendszer jelentősen lassítja a haladást. Egy 300-400 kilométeres útszakaszon legalább négyszer meg kell állni a fizetőkapuknál, ami jelentősen meghosszabbíthatja az utazást. Zágráb környékén különösen nagy a torlódás, mivel itt a nagy forgalom miatt az autók feltorlódnak a kapuknál.

Idén is előfordult, hogy oda- és visszafelé egyaránt két órát vesztegeltünk egy-egy ilyen dugóban, mert a háromsávos forgalom a fizetőkapuknál szűkült le, ami jelentős fennakadásokat okozott. Az eredetileg 4 órásra tervezett út a magyar határtól (Letenyétől) a tengerpartig így 6 órára nyúlt, amelyből két órát gyakorlatilag álltunk.

A pihenőhelyek továbbra is ritkák az autópályák mentén, így érdemes előre tervezni a megállókat. Az autópályadíjak is emelkedtek: Letenyétől az Isztriai-félszigetig az autópálya használata 22 euróba (kb. 8500 Ft) kerül. Az árak az egyéb szakaszokon is hasonlóan alakulnak, így egy oda-vissza út akár 44-50 euróba (kb. 17 000-19 000 Ft) is kerülhet. Ha el akarjuk kerülni a hosszú várakozásokat, érdemes a ENC elektronikus fizetési rendszert használni, amely gyorsabb áthaladást biztosít a kapuknál.

---

Vonattal mentünk Split városába. Nagyon szerencsések voltunk mert a személyzet nagyon aranyos volt,amiben csak tudták segítették az utasokat.Ágynemű bekészítve a fülkében,5 db 0,5-ös szénsavmentes víz várt minket,kaptunk csoki desszertet,reggel kávét,almalét lehetett kapni és jó reggelt kekszet,ami a jegy mellé járt.Akinek ez esetleg nem elég a büfékocsi nagyon jól felszerelt és az árak a földön járnak és a hangulata nagyon jó.
A fülke szűkös mi 3 gyerekkel utaztunk,de nagyon türelmesek voltak éjjel meg aludtak egy jót.Késtünk 30 percet, de aki otthon is vonattal közlekedik az tudja ,hogy ez semmi.
Mi nagyon elégedettek voltunk mindennel. (2023)

Fotóegyveleg

Vissza az elejére

Kommentek