ÚTIKRITIKA.HU / Provence

Provence

Provence dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények |Időjárás| Szállásválasztás | Ajánlott hotelek | Közlekedés | Étkezés |Vásárlás| Egyéb hasznos tanácsok | Látnivalók | Marseille | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Aix-en-Provence - R. Gyuri fotója

Provence dióhéjban

Ejtsd: provansz.

Provence a Franciaország délkeleti részén található régió, amely a Földközi-tenger partján és a Rhône folyó völgyében fekszik. A régió határai az Alpok, az Észak-Olaszországot és a Franciaországot elválasztó határ, valamint a Languedoc régió. A régió neve latin eredetű, a provincia Gallia Narbonensis részeként, a Római Birodalom idején, és később a középkori Francia Királyság részeként vált ismertté.

Provence területe mintegy 31 400 négyzetkilométer, és az összes franciaországi régió közül a hatodik legnagyobb. Provence települései között találhatóak nagyvárosok, mint Marseille, Nice és Toulon, valamint kisebb, történelmi városok, mint Avignon, Aix-en-Provence, Arles és Saint-Tropez. Provence híres a történelmi és kulturális örökségről, a lenyűgöző tájról, a Földközi-tenger partjáról, a strandokról, a hegyekről, az olajfaligetekről, a szőlőültetvényekről és a levendulamezőkről.

"Ha csak 1 hét szabadságunk van utazni, semmiképp sem érdemes szerintem bezsúfolni Provence-t és Cote d`Azurt egy túrába. Mindegyik tájegység megérdemel külön 1-1 hetet legalább. Önmagában Provence is és Cote d'Azur is tartogat annyi látnivalót, szépséget, hogy kár lenne az idő szűke miatt lerövidíteni az utat vagy összecsapni és emiatt csak utólag bosszankodni, hogy jól elfáradtunk és nem is láttunk mindent. Provence és Cote d’Azur között a választást könnyen eldönti az, hogy mennyire ragaszkodunk a tengerparthoz, vagy inkább a kulturális látnivalókhoz. Természetesen Provence-ban, Marseille környékén is vannak nagyon jó tengerpartok, de nem lehet Nizza vagy St. Tropez-hoz hasonlítani az itteni tengerparti településeket. Viszont cserébe Provence csodálatos tájakat ad, bepillanthatunk az igazi francia vidéki életmódba, rettentő jó piacokon vásárolhatunk frissen sült baguettet és napon érett gyümölcsöket. Viszont mielőtt útnak indulunk érdemes azt figyelembe venni, hogy elég drága a környék, főleg Aix en Provence (eksz an provansz), így ha az útiköltséget meg is ússzuk kedvező áron, a helyszíni költekezés biztos, hogy magasabb lesz, mint az átlag nyugat-európai városokban." (Gabi)

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

1. Jön!

Nem tetszett

1. Jön!

Vélemények

"Egész évben lehet Provence-ba utazni, bár a tél náluk is tél, de nem túl gyakori a hóesés, inkább eső szokott esni, de még így is előfordul, hogy februárban már 10-15 fokra is felmelegszik a levegő, kisüt a nap. Szuvenírként vagy ajándékba mindent lehet hazahozni, ami Provence: cider, fűszeres szárazkolbász, fűszeres kecskesajtok, érlelt sajtok, levendula, calisson sütemény. Valamint gasztronómiai paradicsom is Provence, itt lehet enni igazi ratatouille-t (lecsó), bouillabaisse (halászlé), aioli (majonézes-fokhagymás szósz), pistou leves, tapenade (olívakrém) és rengeteg tengeri herkentyűt kezdve a fekete kagylóktól az osztrigákig, csak hogy néhány finomságot említsek. Nem is beszélve a jó provence-i borokról…" (Gabi, 2013)

---

,, Két kis hegycsúcsra épült városkával búcsúztunk Provence-től. Az egyik a "Bor, Mámor, Provence" című film forgatási helyszíne - Gordes, ahol az épületek mind bézs kőből épültek, a másik pedig Roussillon, mely csodálatos vörös szikláiról és okker kőbányáiról híres. Az okkerlerakódás természetes vörösesbarna színbe borítja az egész falut. Az épületek homlokzatának színárnyalata a világos sárgától a sötét vörösig változik. Aki erre jár ne hagyja ki egyiket sem . (m.i., 2019)

---

Provence arról is szól, hogy légy önmagad, és élj egy kicsit a pillanatnak. Volt, hogy egy betervezett látnivalót végül nem néztem meg azért, hogy egy faluba, amelyik tetszett, még egyszer visszamenjek. Meg olyan is, hogy egy szőlőültetvényre, olajfaligetbe vagy borospincéhez kanyarodtam le az útról, és akit ott találtam, azzal szóba álltam, vagy csak egymásra nevettünk. Emlékezetes pillanatok ezek! A falvak bejárásához nem is használtam térképet, csak elindultam, és a dombokon körkörösen fel-le kanyargó utcákon előbb-utóbb úgyis visszaérkeztem a kiindulási ponthoz. Olyan megállók is okoztak kellemes meglepetést, amelyek felkeresését nem is terveztem, például Eygalières, Goult vagy Joucas. forrás

Időjárás

,, Július: A reggelek kellemesen frissek, szinte hűvösek voltak, ám 11 tájban beállt egy masszívabb hőség – hol „csak” 30, hol akár 37 fok. Igaz, ha felhősödött vagy feltámadt a szél, jobban csökkent a hőérzet, mint itthon szokott, ez mindig új erőt adott a nézelődéshez. Este 7-8 körül egy menetrendszerű szellő kisöpörte a meleget, így ismét kellemes lett a klíma. Tipp: vízből és naptejből mindig legyen nálad elég." forrás

Szállásválasztás

"Ugyanígy mennek buszok a helyiek közkedvelt tengerpartjához, La Ciotat-ba vagy Cassis-ba. Így azoknak is ajánlom Provence felfedezését, akik nem szeretnek vagy nem tudnak autót vezetni, mivel a helyi közlekedés lehetővé teszi, hogy könnyen eljussunk egyik városból a másikba." (Gabi,  2013)

---

Ha este inkább kiülnél egy nyüzsgőbb főtérre borozni, csevegni, megmártózni az atmoszférában, mint hogy szép, ám üresedő utcákon andalogj, érdemesebb a közepes nagyságú Lourmarinban, Cucuronban, esetleg a nagyobb – és kimondhatatlanabb nevű – L’Isle-sur-la-Sorgue-ban szállást foglalnod. Nostradamus egykori lakóhelye, Saint-Rémy-de-Provence, vagy a kevésbé látványos (sötétben már úgysem ez a fontos), de közlekedésileg, vásárlásilag központnak számító Apt is szóba jöhet. Velük szemben a nappal csodás Bonnieux, Ménerbes, Lacoste, Saignon, Les Baux-de-Provence – vagy a számomra „Provence Tihanyát” jelentő Roussillon – este inkább csendet kínál. Ez is lehet persze jó választás, sőt a szállásoldalakon tanyák is foglalhatók a semmi (mindenség) közepén. forrás

Ajánlott hotelek

Az alábbiakban összegyűjtöttem néhány ajánlást vidéki romantikus szálláshelyekre Provence-ban:

La Bastide de Marie, Ménerbes: Ez a vidéki szálloda egy 18. századi épületben található, melyet egy olajbogyó-ültetvény és egy szőlőültetvény vesz körül. A szálloda elegáns szobákkal és lakosztályokkal rendelkezik, valamint szép kerttel és medencével is.

Le Mas de Chastelas, Saint-Tropez: Ez a bájos vidéki szálloda egy 18. századi provence-i stílusú házban található, amely egy szép kertben áll. A szálloda hangulatos szobákkal, wellness-részleggel és étteremmel rendelkezik.

La Bastide de Gordes, Gordes: Ez a szálloda egy szép, középkori falu közepén található, és egy 16. századi várhoz tartozó épületben található. A szálloda bájos szobákkal és lakosztályokkal rendelkezik, valamint panorámás kilátással a környező tájra.

La Maison de Crillon, Avignon: Ez a vidéki panzió egy 18. századi provence-i stílusú házban található, melyet egy szép kert vesz körül. A panzió bájos szobákkal, reggelivel és szép kerttel rendelkezik.

La Bastide des Templiers, Gordes: Ez a vidéki szálloda egy bájos provence-i házban található, amelyet egy szép kert vesz körül. A szálloda elegáns szobákkal, medencével és wellness-részleggel rendelkezik.

Közlekedés

Szerencsére repülővel is elérhatő már könnyen.  Nyilván a környék  bejárásához autót kell bérelni és bizony sokat vezetni naponta, de megéri.

Vonattal Párizsból például.

"A legkönnyebb, ha Marseille-be érkezünk repülővel, így plusz utazást spórolunk meg, mintha Nizzába érkeznénk. Tény, hogy Marseille-be kicsit drágábbak a repülőjegyek és csak átszállással tudunk utazni, míg Nizzába Bécsből van közvetlen járat is. Viszont ha autót is bérelünk, Marseille-Nizza között a legrövidebb út (nem a tengerpart mellett) is 2 óra legalább."

---

,, Bérelt autóval senki se menjen Arles-ba, ha mégis elmegy, valahol város szélén őrzött parkolóban hagyja az autót. Sajnos nekem feltörték a bérelt autót, mint megtudtam, a bérelt és külföldi rendszámú autó feltörések rongálások mindennaposak Arles-ban! A rendőrségen amikor Én voltam ott 4 másik külföldi volt ott feljelentést tenni autó rongálás/feltörés miatt. Másrészt a Sixt-nél béreltem az autót, nem adnak rendes tájékoztatást a biztosításokkal kapcsolatban, köttetnek az emberrel biztosítást, mondván az 100%-os védelem, van rajta. Angol tájékoztatás nincs, szerződés csak akkor angol nyelvű, ha kéred, egyébként francia. A biztosításról szerződésben nincs részletezés, csak szóbeli infó.

Utána pedig küldenek 270 EUR-s számlát, azzal hogy eltérés van a kocsin, és az ablakokra nem kötöttem biztosítást. Rendőrségi feljelentés semmit sem számít nekik. (v.l., 2019)

---

A Luberon hegyvidék legszebb falvai tömegközlekedéssel nehézkesen (vagy sehogy sem) érhetők el. Épp ezért jó a bátorságunkra hagyatkozni, a pénztárcánktól is függően.

Itthonról autóval kb. két nap alatt lehet odaérni, de ha többfelé oszlanak a költségek, a helyszíni autóbérlés a legkényelmesebb megoldás. Így tényleg bárhol megállhatunk és kiszállhatunk nézelődni, nem csak a településeken.

Az utak szűkek, de ha a szembejövő autók centizgetését megszokjuk (egy-két nap alatt meg fogjuk), a főszezonban sem túl nagy forgalomban komfortosan kanyaroghatunk. Sokan két keréken fedezik fel a régiót, mivel a kis ékszerdobozok között nem nagyok a távolságok, persze biciklisként az autókra – és fordítva – ügyelnünk kell.

Parkolóhelyet szinte bárhol könnyedén találtam, és csak a felkapottabb falvakban kellett fizetni a parkolásért. Tankolásnál előbb kell lehúzni a kártyát, utána tölteni a tankot. forrás

Étkezés

Ezen az oldalon tudtam követni, melyik délelőtt melyik falvakban tartanak piacot, így sajtkedvelőként a „földi mennyországban” indíthattam a napjaimat. Minden kóstolás mellé más típusú pékárut – bagettet, croissant-t, croque monsieur-t – választottam a helyi pékségben, ez is a Provence-feeling része. forrás

R. Gyuri levese

Vásárlás

Nem minden faluban üzemel szupermarket! Puyvert-ben van az egyik legnagyobb a Provence szívének tartott Luberon régión belül, ott érdemes mindenből „feltankolni”. (2022) forrás

Egyéb hasznos információk

1. Vigyél magaddal – legalább egy mini – hűtőtáskát!

Nekem legalábbis aranyat ért. Napközben sokkal költség- és időtakarékosabb – ráadásul autentikus élmény is – a helyi termelői piacokról házi sajtokat, kolbászt, friss zöldséget, gyümölcsöt vásárolni, mint éttermekbe beülni. A finomságok pedig, ha nem fogynak el rögtön, kirándulás közben nyilván jobban elvannak a hűvösben, mint a provence-i hőségben. forrás

Látnivalók

Csak a levendula miatt nem muszáj Valensole-ig autóznod!

Nyilván megbánni sem fogod, ha odáig mész, meg attól is függ, honnan közelítesz, én a marseille-i reptér felől tettem, ahonnan nézve Valensole túl van a Luberonon. A leghíresebb levendulamezők ott találhatók, de ha nem vagy VIP rajongója a lila növénynek, időt spórolsz, ha nem autózol csak miatta odavissza „fél napot”. Valensole felé más a táj és a miliő, valóban végtelennek tetszenek a mezők, de turista is több flangál rajtuk: a nők főleg fehér ruhában, a nők és a férfiak is kalapban. Ám gyönyörű levendulások Luberonban is vannak, én – noha Valensole-ban is megálltam öt-hat helyen – Saignon, Bonnieux, Maubec közelében találtam a kedvenceimet. De a Sénanque apátság vagy Sault környéke is lila júliusban, levendulás termékeket meg pláne egész Provence-ban beszerezhetünk! forrás

Gordes

Franciás kiejtése: gord (persze az r hang raccsolva)

Gordes egy gyönyörű, középkori falu Provence-ban. Az apró, sziklás dombra épült település egy rendkívül festői környezetben helyezkedik el, a Luberon-hegység lábánál, csodálatos kilátással a környező dombokra és völgyekre. A falu az egyik legismertebb és legnépszerűbb turisztikai látványosság Provence-ban, híres a szépségéről és a történelmi és kulturális örökségéről.

Gordes tele van szép, kőből készült épületekkel, amelyek közül néhányat az 1200-as években építettek. Az egyik leglátványosabb épület a Gordes várából áll, amely magasan a falu fölött helyezkedik el, és egyes részei a 11. századból származnak. A faluban található még az ősi, román stílusú Szent Ferenc-templom, amely kivételes freskókkal és faragott szobrokkal díszített. A faluban sétálva felfedezhető a számos művészeti és kézműves bolt, kávézók, éttermek és a piacon vásárolható friss helyi termékek.

Gordes területe és környezete számos szabadidős lehetőséget kínál, például túrázásra, kerékpározásra, lovaglásra, vagy a lavendula és a szőlőültetvények felfedezésére. A falu egy nagyszerű kiindulópont, hogy felfedezzük a Luberon-hegység és Provence többi részének szépségeit.

Tengerpart

"Ha már tengerpart, akkor La Ciotat a legnépszerűbb strand a környéken, de szerintem a legszebb helyi tengerparti falucska Cassis. Ez egy kis halászfalu, de nagyon szépen fel van újítva, karban van tartva, csodálatos sétálóutcája van és helyes kis kávézók a tengerparton. Elég szeles az öböl, de a kavicsos parton szintén lehet napozni és fürdeni, nem olyan túlzsúfolt, mint La Ciotat. Egy igazi gyöngyszem." (Gabi, 2013)

Városok

,, A másik nagyobb város Aix en Provence, mindenkinek ajánlom, itt érdemes több napra megszállni, igazi francia vidéki város alacsony házakkal, sétálóutcákkal, kávézókkal, nagyszerű kertvárosi övezettel, igazi régi mozikkal, kertekkel, piacokkal, boulangerie és patisserie-kel, ahova csak úgy is érdemes bemenni hogy nem veszünk semmit, mert kóstolni lehet. A főbb utcája a Cours Mirabeau, ez számít igazán a központnak. A Cours Mirabeau egy körforgalomtól indul, itt van a főbb vásárlóközpontja Aix-nek, itt találhatóak a nagyobb világmárkák. Utána a sétálóutcás részen már csak inkább helyi boltok vannak, de tele vannak beülős helyekkel, igazán pompás. Aix-ben a városban fölösleges autóval közlekedni, mivel minden sétatávolságra elérhető, nem is kell nagyon buszozni sem. Sok földalatti fizetős parkoló lett a város alatt kialakítva, mivel a felszínen elég kevés parkolásra a szabad hely. Aix en Provence Franciaország második legdrágább városa, így érdemes viszont az árakkal, költéssel számolni. De sokszor a nagy éttermi étkezések helyett jó egy baguettet venni útközben a pékségben és azt elmajszolni míg sétálunk a városban, valamint a szupermarketekben 1-2 eurókért lehet venni isteni penészes és kecskesajtokat, amiket itthon horror áron mérnek.

Innen csillagtúra szerűen be lehet járni az alábbiakat:

• Avignon: érdemes rá majdnem egy napot szánni, autóval Aix-ből 1 óra, busszal kicsit több, kb másfél óra. Eleve leghíresebb látnivalója a Pápai Palota, valamint a Pont St Benezet hídra érdemes több időt szánni, de nagyon sok helyes kis tér van, kert, sétálóutcák. A folyó túloldalára is át lehet menni, itt a Fort St André erődöt lehet megtekinteni. Itt már érdemesebb autózni, ez elég hosszú séta, valamint ez az újvárosi rész elég dombos, emelkedőkön kell menni, és még onnan visszajutni a kiindulóponthoz elég fárasztó. Nagyon jópofa ha busszal érkezünk, hogy a buszpályaudvar még a városfalakon kívül van, és az első amit látunk, azok a teljes egészében megmaradt városfalak, nagy kapuk. A főbb utcák itt is tele vannak népszerű boltokkal, vásárlási lehetőségekkel, viszont a Pápai Palota környékén már sokkal csendesebb a város.

• Arles: maximum félnapos program, nem érdemes vasárnapra hagyni, mivel vasárnap szinte semmi nincs nyitva és Arles-ban csak a római aréna az igazán látványos. Kevés az étterem és a kávézó és az a kevés sincs nyitva vasárnap. Innen még át lehet menni Nimes-be, ahol pedig a régi római vízvezetékeket lehet megnézni.

• Camargue Nemzeti Park: itt is lehet tenni egy túrát, Saintes-Maries-de-la-Mer-be érdemes ellátogatni

• Ha északra indulunk akkor nincsenek messze a hegyek sem

• Nizza felé Toulon és Hyeres esik még közel

Természetesen ezeken kívül még rengeteg helyes kis város van, amit útközben fel lehet fedezni, Lambesc, Rognac, Fos-sur-Mer, Salon-de-Provence, Fontvieille, stb." (Gabi, Vista Főiroda, 2013)

---

"Aix en Provence: A városban valóban minden utcasarkon, vagy körforgalomban található egy kút vagy szökőkút. Ezek között többnyire matuzsálemi darabok vannak, amire nagyon büszkék a helyiek. Mondjuk én is az lennék...csak belegondolok, hogy hány helyen a világban, (vagy Magyarországon) képes arra egy város (és lakói) ,hogy több 300-600 éves kutat épségben megőrizzen... köztereken hahóóóó, nem múzeumban! Ezek a kutak a mai napig működnek és nem szeméttel teledobált vizük sok helyen még iható is!" forrás

Olvasmányos linkek

"Francia ismerősöm szerint Provence egyik lelke az étel, és ezzel nehéz volt nem egyetérteni. (Meg azzal sem, hogy újra neki kell állnom fogyókúrázni a kint felszedett két kiló miatt.) Cavaillon például, ahol mi laktunk, a sárgadinnye hazája, de egy-egy piacozás alkalmával tilos kihagyni a sajtokat (közhely), a fűszeres kolbászokat és a sonkákat (még nagyobb közhely) és a jobbnál jobb borokat. Provence nem egy olcsó hely. Amikor mi hatan néhány salátát és egy-két kávét kértünk az egyik kisváros eldugottabb terén, 100 eurónk, 31 ezer forintunk bánta. Provence környékén sok a sziklába vájt település, ezeknek a legszebb példája a lélegzetelállító Gordes, de igazán Oppéde kanyargós útjain lehet megérteni, milyen lehetett az élet az ilyen helyeken néhány száz évvel ezelőtt. Nem csoda, hogy lakóinak a 19. században elegük lett a hűvös, nyirkos falakból, és leköltöztek a völgybe, ennek viszont most a látogatók örülhetnek a leginkább, hiszen igazi ódon hangulatú kövek között lehet felkapaszkodni a lepusztultságában is gyönyörű Notre-Dame-Dalidon templomhoz. (2015)" forrás

---

,, Azért is utazhatok Arlesba, mert, mondjuk, meg akarom kóstolni a bárányt levendula(!)mártásban, végül is a levendulás Provence-ben lennénk!, amit egy bizonyos sarki étteremben készítenek a legjobban. Odavonatozol, tehát, akármiért, Arles-ért. Megszívom magam ebben az ódon, picit álmos levegőben, aztán buszra szállok és 50 perc múlva ott vagyok egy tökéletesen más világban: Camargue, lápos, mocsaras tengerpartján, telis-tele rózsaszín flamingókkal.

Itt a legokosabb néhány euróért egy bringát bérelni és nyomás: látod a híres camargue-i méneseket, ha szerencséd van, részt vehetsz egy bikafuttatásban. Stes-Maries-de-la-Mer-ben, a csücskön, ( egy kis falu ez), betérsz egy tök sötét templomba. Ott a fekete Szent Sárát imádják, egy női szent sötétcsokiban, irtó egzotikus.

Arles-lal ellentétben, ami mindig egy picit bájosan és kisvárosiasan alszik, Avignon beszippant a nagyvonalú mozgalmasságával. Gyönyörű város! Ragyog.Mivel picit már fáradt vagy, sokat láttál ma, csak leülsz egy padra, a főutcán (punkt szemben van a vasútállomással) és elhagyod magad. Megtalálnak, nyugi! Engem is megtaláltak.

Gyakorlatilag percenként nyom a kezedbe egy szórólapot, nem is akárki: egy bohóc, egy zenész, egy három méteres szörnybe öltözött valaki, egy bizarr papruhás férfi, egy gyerek, egy balettrucit és –cipőt viselő lány, ők végzik a promóciót, a most rögtön, mindjárt, vagy a délután négykor, félötkor, vagy akármikor, itt meg itt kezdődő előadásra. Mondom, színházi fesztivál van.

Hát, én nem mentem el egyre se, franciául speciel nem beszélek, úgyse érteném, meg most éppen nem is ezért jöttem ide. Mikor már túl nagynak érzem a tömeget soknak a befogadható színt, zenét, hangot és látványt, csak elsétálok egy bizonyos utcába. A Kelmefestők utcájába. Rue des Teinturers: ez a neve.  Macskakő, patak, malmok, tündér-vendéglők, bűbáj épületek, a múlt századig itt minden házban kelmét festettek. És ennek minden nyoma megmaradt.

Lerogyok egy vendéglőben, kint a teraszon, az utcán, éppen egy nagy malomkerék alatt. Entrecote-ot kérek, füge chutney-val, kemencés krumplival, pohár borral. Így ahogy van, kilenc-tíz euró, nem igazán drága. Időnként azért ide is eljut a fesztivál forgataga, énekelgetve, zenélve vonulnak fel fiatalok, egy lány ( micsoda ötlet!) az első emeleti ablakból, egy zsinóron lógatja be a járókelők arcába a szórólapot, szó szerint lehalássza őket, beleütköznek és le is tépnek egyet a kötegből.

Azért inkább én most szigorúan, a félvéresre süttetett marhaszeletemre koncentrálok, pihenek, a pápai palota meg megvár, meg a híres híd, pár nap múlva majd célzottabban térek vissza ebbe a csudavárosba, ha akarom, majd kombinálom másik irányú vonatúttal, ha akarom, nem. (2016)" forrás

---

Nem ijesztgetésnek szánom, de Provence élővilága elég gazdag apró, futkosó/sikló élőlényekben. A turisták éppoly lazán szaladnak be a levendulamezők közepébe fotózkodni, ahogy azok árnyékába a meleg elől néhány viperafaj is behúzódik hűsölni. Marásaik nem halálosak, de fájdalmasak és orvosi ellátást igényelhetnek, szóval jobb figyelni, hova lépünk. Skorpiók is élnek – csak úgy mellékesen – Provence-ban, de őket a levendula illata a néphagyomány szerint távol tartja. A helyiek értékesnek tartják a különböző rovarokat, láttam, milyen óvatosan kerülgetik a hangyákat is. Az általuk cigale-nak nevezett kabócafélét pedig, amelynek muzsikája nyáron minden alapzajt elnyom – a tücsökhöz képest mintha erősítőt használnának – családtagként szeretik. Estefelé a házfalakon szalamandrákat láttam szaladni, jobb, ha lélekben az ő látványukra is felkészülünk: testesebbek, mint egy gyík. Bizton állíthatom: a legtöbb állat – így az egyébként jól pózoló macskák is – fényképezéssel elriasztható… forrás

Fotóegyveleg

Saint-Rémy-de-Provence - Aji fotója

j. k. fotója

Vissza az elejére

Kommentek