ÚTIKRITIKA.HU / Dalmácia szigetei / Dugi Otok

Dalmácia szigetei / Dugi Otok

Dugi Otok sziget dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Odajutás | Szállás | Közlekedés | Étkezés | Vásárlás | Szórakozás | Egyéb hasznos információk | Strandok | Božava | Látnivalók és programok | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Dugi Otok sziget dióhéjban

• Dugi Otok szigetet hosszú szigetnek is nevezik (45 kilométer hosszúságú). Ez Közép-Dalmácia legnagyobb területű szigete. Zadartól és Biogradtól nyugatra fekszik.
• A szigetre komppal lehet eljutni. A kb. 3 ezres lakosságú sziget központi települése: Sali, aminek kb. 800 lakója van. A sziget többi települése még kisebb. Dugi Otok 43 kilométer hosszú. A sziget nyugati partvidékét szinte megközelíthetetlen, meredek sziklaszirtek szegélyezik.
• A szálláshelyek többsége Bozava, Veli Rat, Sali és Luka településeken van.
• A sziget homokos strandjai: Solišcica, Pantera és Telasčica. Ezek a sziget keleti partján vannak. A déli parton a strandok kavicsosak. A sziget nyugati és középső területei bükkfaerdősek.
• Olyanoknak ajánljuk ezt a szigetet, akik a strandolás mellett akarnak valamennyit kirándulni is. A sziget déli részén található a Telasčica nemzeti park.

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

1. A Sakarun strand hófehér homokos fövenye és a lassan mélyülő víz, ami jó volt a gyerekeknek
2. A drámai parti sziklaszirtek
3. A szigeten keresztül vezető, kb. 52 kilométeres főútról az egészen elképesztően szép panorámák (ehhez foghatót sehol nem láttunk Horvátországban), s ez kerékpározva is nagy élmény.

Nem tetszett

1. A sziget településein este halovány mozgalmasságú, álmos az utcai élet, érdekességet legfeljebb az idős helyi urak társasági életének hangulatossága jelent
2. A Telašćica-i strand a szamarakkal nagyon felkapott, de fürdeni nem ott érdemes, mert túl sok a turista és vannak nem nagy távolságra tisztább strandok
3. Van néhány strand, ahol nem helyeznek kellő hangsúlyt a szemét eltakarítására

Vélemények

Tetszett...

a Sakarun öböl karibi hangulatú, fehér homokos partja és türkizkék vize
a Telašćica természeti park sósvizű tava és a 160 méteres sziklafal látványa
a Veli Rat világítótorony körüli érintetlen öblök és a kristálytiszta búvárkodási helyek
a Sali kikötőjében kapható frissen fogott languszta és a helyi halászok vendégszeretete
a Kornati-szigetek felé induló kirándulóhajók panorámás útjai naplementekor

Nem tetszett...

a sziget megközelítése komppal Zadarnál néha problémás, főleg erős szél esetén
a belső utakon való közlekedés nehézkessége a keskeny és kanyargós szakaszok miatt
a bankautomaták és pénzváltók hiánya a kisebb településeken
a Božava és Sali közötti buszjáratok ritkasága, ami megnehezíti a sziget felfedezését
a nagyobb szupermarketek hiánya, és az ebből adódó magasabb élelmiszerárak a kis boltokban

Odajutás

Budapesttől Dugi Otokig az az autózás távja 677 kilométer, amiből 625 kilométeren autópályán vezethetünk. Megállás nélküli autózást kalkulálva az időtartam kb. 7 óra 45 perc. Nagykanizsán és Zágrábon keresztül vezet az út. 

A komp Zadarból megy 1,5 óra!!

2023: Dugi Otok esetében autóval, komppal az indulási hely "Zadar Gazenica", az érkezési pont pedig "Brbinj Dugi Otok".
A normál autó (5 m hosszúság alatt) 25,86 euro. Egy felnőtt jegy (12 év felett) 5,84 euro. A sofőrnek is kell jegy! Gyermek jegy (3-12 év) 2,92 euro. 3 éves alatt ingyenes. Természetesen ez csak az odaút.

Szállás

Szállodák Saliban, Lukában és Bozavában vannak, a többi 9 településen csak apartmanok, fizetővendégszolgálatos szobák vannak a száláskínálatban.   

Dugi Otok specifikus szállásválasztási szempontjai településenként:
SALI - A sziget "fővárosa":

A kikötő környéki szállásoknál számolni kell a komp- és hajóforgalom zajával
A központi apartmanok praktikusak (bolt, pékség, éttermek közel), de nyáron esténként zajosabbak
A falutól északra található apartmanok csendesebbek, de autó nélkül nehézkes a közlekedés
Fontos tudni, hogy a falu domborzata miatt sok apartmannál jelentős szintkülönbség van

BOŽAVA:

A leginkább turisztikai jellegű település a szigeten
A Hotel Božava környéki apartmanok modern felszereltségűek, de drágábbak
A központtól távolabbi szállások nyugodtabbak, de szolgáltatások korlátozottak
Kiváló pozíció a Sakarun strand közelsége miatt

ZAGLAV:

Csendes, családias falu
Kevés, de jó minőségű apartman
Jó közlekedési pozíció (komp, busz)
Korlátozott szolgáltatások

SAVAR:

Autentikus szigeti hangulat
Kevés turista, nyugodt környezet
Főleg házaknál kiadó apartmanok
Minimális szolgáltatások

Általános tudnivalók Dugi Otok szállásairól:

A sziget infrastruktúrája korlátozottabb, mint a népszerűbb szigeteké
Autóbérlés szinte kötelező, a buszközlekedés ritka
A régebbi apartmanoknál a légkondicionálás nem mindenhol megoldott
A "sea view" általában valóban szép kilátást jelent, mivel a sziget keskeny és hosszú
Fontos előre tájékozódni a bolt, étterem, strand távolságáról
A sziget nyugati oldala vadregényesebb (sziklás partok), a keleti oldal lakottabb
A Telašćica Természeti Park közeli szállásoknál számolni kell a kirándulóhajók forgalmával
Internetre és mobilnetre nem mindenhol lehet számítani
Érdemes előre egyeztetni a szállásadóval a komp/transzfer miatt, mert a menetrend szezonális

Közlekedés

A szigeten csupán egy benzinkút található, mégpedig a Zaglav nevű településen.

Dugi Otok szigeten a közlekedési viszonyok általában jók, az utak állapota pedig megfelelő. A szigetet egy út köti össze, amelyen rendszeres tömegközlekedés folyik, busz-járatok szállítják az utasokat.

A szigetről számos komp- és hajójárat indul Zadarba, naponta többször is. A kikötők a Brbinj, a Zaglav, valamint a Sali és a Božava, ezek kisebbek.

Étkezés

Ajánljuk:

Konoba Roko - Bozava településen, a kikötő mellett. Híres a friss halakról, rákokról és tenger gyümölcseiről, valamint a házi kenyérről és tésztáról. A vendégek dicsérik a kiszolgálást, a hangulatot és az ár-érték arányt.
Konoba Bracera - Sali településen, a főút mentén. A helyi specialitások mellett olasz ételeket is kínál, mint a pizza, a lasagne vagy a cannelloni. A teraszon gyönyörű kilátás nyílik a tengerre és a szigetekre.
Konoba Dido - Veli Rat településen, a világítótorony közelében. A jellegzetes dalmát ételek mellett vegetáriánus és vegán opciókat is kínál. A vendégek szerint az étel minősége, a mennyisége és az íze kiváló.

Tengeri sűn jégdarabkákon szervírozva - ez bizony helyi csemege

Vásárlás

A szigeten az élelmiszerek drágák, mert az árban benne vannak a Zadarból való szállítás költségei. 

Szórakozás

A szigeten nincsenek diszkók, bárok.

Egyéb hasznos információk

Jön!

Strandok

A legszebb strand a 2. Az elsőnél is szebb. A második az amelyiknél át tudsz úszni egy szigetre!!

Solišcica

Solišćica strand Dugi Otokon egy gyönyörű partszakasz. Kavicsos, és kristálytiszta vizű tengerrel rendelkezik, amely ideális úszásra, búvárkodásra és snorkelre. A strand nyugodt és csendes, így kiváló választás azok számára, akik pihenni és pihenni szeretnének a tengerparton. A környéken találhatóak éttermek, bárok és kávézók is, így könnyedén eltölthető itt egy egész nap a napsütésben és a tengerparton.

m.d. fotója

Pantera

Ez a partszakasz homokos és kavicsos területen fekszik, és szép, tiszta vizű tengert kínál, ami ideális úszásra és búvárkodásra. A parton található számos szolgáltatás közé tartozik éttermek, bárok és strandbüfék, amelyek friss ételeket és italokat kínálnak. A strand nagyon népszerű a turisták körében, különösen a nyári hónapokban, de van elegendő hely a napozáshoz és a pihenéshez. Azok számára, akik aktívabb nyaralást szeretnének, a parton bérelhetők napernyők, strandlabdák és vízi sporteszközök is.

Telasčica

(horvát kiejtés: teláscsica)

Telascica nem egy konkrét strand, hanem egy természetvédelmi terület, amely Dugi Otok déli részén található.  Azonban a területen található több partszakasz is, amelyek közül néhány alkalmas fürdőzésre.

Az egyik ilyen partszakasz a Mir öböl, amely gyönyörű kavicsos strandokkal rendelkezik, tiszta, kristályos vízzel és lenyűgöző kilátással a környező hegyekre és szigetekre. A Mir öböl az egyik legnépszerűbb hely a Telascica természetvédelmi területen, és számos turista érkezik ide, hogy élvezze a tengerparti életet.

A területen található egyéb strandok, mint például a Stiniva öböl vagy a Dumboka öböl, általában nehezebben megközelíthetők, de így is csodálatosak és csendesebbek, így ideálisak a pihenésre és a természet szerelmeseinek. Azonban fontos megjegyezni, hogy mivel a Telascica természetvédelmi terület, szigorú szabályok vonatkoznak a strandokra és a környező területekre, beleértve a hulladékgyűjtést és a zajszintet. Ennek betartása azonban hozzájárul ahhoz, hogy a látogatók élvezhessék a természeti szépséget, és megóvják az értékes ökoszisztémát.

Sakarun (vagy Saharun) strand

Ez a szigeten lényegében az egyetlen homokos strand. 

A Sakarun strand a sziget északnyugati részén található. Sokan Horvátország egyik legszebb homokos strandjának tartják és én csak egyetérteni tudok velük. Ezt a helyet ajánlanám azoknak, akik a Maldív-szigetek hangulatát szeretnék érezni Európában. Zadar kikötőjéből indulnak a kompok a szigetre, és már maga az út is lenyűgöző kirándulás a környező szigetek mentén. A szigeten legegyszerűbben bérelt autóval lehet közlekedni. (2022) forrás

Szép ez a strand, a homokföveny, de a tengerifű picit ront a látványon - k.r. fotója

Božava

(horvát kiejtés: bózsává)

Božava egy festői kis település Dugi Otokon, Horvátországban. Ez a falu a sziget északi részén található, és híres a lenyűgöző tengeri kilátásairól, a kristálytiszta vizű strandjairól és a szigetvilág nyújtotta egyedülálló környezetről.

A településen található strandok közül a legnépszerűbbek a Saharun strand és az Veli Rat strand. A Saharun strand híres a homokos partjáról, a sekély tengeréről és a varázslatos kék vízéről. Az Veli Rat strand egy szép, kavicsos partszakasz, amely ideális úszásra és napozásra.

A településen található épületek közül a legjelentősebb a 12. századi Szent Mihály-templom, amely a helyi történelem egyik legfontosabb épülete. Emellett Božava híres a hagyományos horvát ételekről és italokról, és számos helyi étterem és bár található a településen.

A település kikötője a sziget közlekedési csomópontja, és innen járnak kompok és hajók a sziget többi részére és a környező szigetekre.

Látnivalók és programok

Telascica nemzeti park

,, Telascica Nemzeti Parkba (pontosabban Natúrparkba) fog elvinni, ami szintén nagyon szép. De azért jobb előre tisztázni, hova is fogunk kiruccanni. Ha egy sós tavat emlegetnek, akkor az a Telascica Nemzeti Park területén lévő Mir tó, ami rögtön egyértelművé teszi az úti célt.

Mi Biogradból indultunk egy viszonylag nagyobb hajóval, fejenként 190 kunát (durván 8550 Ft) perkáltunk érte, de ebben egyszeri étkezés és italozás is benne volt. Mondjuk ez szerény személyem számára inkább kolonc volt az odafelé utat végigkísérő borzasztó erős (és számomra elviselhetetlen) olajban sütött halszag miatt. Menet közben végig nézelődtünk, rengeteg kis szigetet lehetett látni: némelyik felszíne szinte kopár volt, másikakat pedig foltokban fenyvesek borítottak. Ahogy a videóban is látszik, rengeteg hajó tartott a szigetre, egy szembe jövő vitorlás utasainak hosszasan integettünk is. Ebből már sejtettük, hogy mekkora tömeg lesz a nap hátralevő részében.

Durván 4 óránk volt a környék bejárására, ebbe egy gyors sziklamászás, egy fürdőzés a sóstóban és a tengerben is belefért, holott eleinte elég szűkösnek tűnt az időkeret. A Dugi Otok sziget nyílt tenger felőli oldalán magasodnak a Stene sziklák, legmagasabb ponton 160 méterrel az Adria hullámai fölé. Ez egy kitűnő hely fotózkodásra, sziklamászásra azonban csak kellő fizikai erőnlét és megfelelő lábbeli (értsd: nem flipp-flopp papucs) mellett vállalkozzunk. A kőtömbök tetejéről érdemes lepillantani a mélykék tengerre, de még ha nem is vagyunk tériszonyosak, az insta-szelfik készítése közben ügyeljünk a több mint száz méteres zuhanás elkerülésére. Lefelé én ugyan futottam, de én elég gyakorlott vagyok ebben a műfajban. Pont ezért másnak nem ajánlom. Tudják: Kérjük kedves nézőinket, hogy a műsorban látottakat ne próbálják ki otthon!

A rövid, de annál keményebb és gyönyörűbb túrázás után a sós tóhoz vettük az irányt. A Mir tó vízében élőlények nem igazán fordulnak elő, mert sótartalma az Adria többszörösére rúg. Egyes útleírások szerint a tavacska délkeleti részében gyógyhatású iszap található, de ebbe a pár órácskába nekünk a gyógyulás már nem fért bele. Ehelyett beúsztam a tó kétharmadáig (HOSSZÁBAN!), majd vissza. A közepén természetesen lőttem pár képet minden irányba. A víz méregzöld, még a Balatonnál is kevesebbet látsz benne, búvárkodni gyakorlatilag fölösleges. Eléggé meleg a tó vize, kb 29 Celsius fokos volt, de ez az érték egy-egy forró nyári napon akár a 33 fokot is elérheti.

Még volt időnk csobbanni egyet a Telascica-öböl tengervízében is, de a sétaúttól (később ösvénytől) való lejutás a tengerhez eléggé nehézkes a meredek partszakaszok miatt. Viszont mindenképp megéri a kristálytiszta víz miatt, amivel szinte csak a Vir-szigeteki vagy a karlobagi vette fel nyaralásunk során a versenyt. Bár eléggé fáradtak voltunk, én azért saját magamhoz híven hosszú perceken át üldöztem egy turista-hajót gyorsúszásban - a kiránduló népség örömittas biztatására. (2018)" forrás

Szveti Pelegrin

A sziget legrégebbi temploma

Szent Pelegrin egy kis, festői öböl Dugi Otokon, Horvátországban. Az öböl híres a lenyűgöző természeti szépségéről és a kristálytiszta vizű tengeréről. A strand kavicsos és sekély, így ideális úszásra és a vízi sportok kedvelőinek.

Az öbölben található egy kis kápolna, amelyet a helyiek nagy tisztelettel kezelnek. A kápolna előtt egy kis terasz található, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik az öbölre és a környező hegyekre. A területen nincsenek kereskedelmi létesítmények, így javasolt, hogy az emberek hozzanak magukkal ételt és italt, ha a napot ezen a csodálatos helyen szeretnék eltölteni.

Szent Pelegrin öböl eldugott és csendes, így az ideális hely azok számára, akik szeretnének elszakadni a tömeges turizmus zajától, és élvezni a tengerparti életet. Azonban, mivel a terület természetvédelmi terület, fontos, hogy az emberek vigyázzanak a környezetre, és hagyják az öblöt olyan állapotban, amilyenben megtalálták.

Sós-tó

Olvasmányos linkek

A Fotóegyveleg alatt hasznos és érdekes kommentek olvashatóak!

Fotóegyveleg

n.m. fotói

Vissza az elejére

Jemen_info3

1970. 01. 01. 01:00 |

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | A jemeniek | Turista etikett | Jemeni konyha | Fotóegyveleg

Easy rider - Elter Karcsi fotója

Földrajz

Jemen földrajza változatos és összetett, amely öt fő régióra osztható:

Parti síkság: A Tihamah parti síkság alacsonyan fekvő, lapos terület, amelynek egyes részei nagyon termékenyek a hegyekből lefolyó patakok miatt. A Föld legforróbb helyei közé tartozik Tihamah. A legtöbb település a part mentén található, mert a sós tengeri levegő enyhíti a hőség hatását.

Nyugati hegységek: A parti síkság hirtelen véget ér a nyugati hegységnél, ahol az Afrikából érkező monszunesők a Vörös-tengeren áthaladva felerősödnek, és a hegyek csipkézett csúcsai által megakadályozva kicsapódnak. A nyugati hegység egyes részei, különösen Ibb és Ta'izz, esőerdőkre jellemző csapadékmennyiséget kapnak, ami termékeny földet biztosít kávé, qat, búza és cirok termesztéséhez. A hegyek itt hosszú emelkedőkkel rendelkeznek; legtöbbjük 600 m-ről 2,135-3,050 m magasságig emelkedik. Jelentős csúcsok közé tartozik a Jabal Sumarah, Jabal Ba'dan, Jabal Sabir és Jabal Ad Dukayik, mind körülbelül 3,000 m magasak.

Középső hegységek: Ez inkább egy fennsík, dombos területekkel a tetején, mert a hegyek kevésbé csipkézettek és kevesebb csapadékot kapnak, mivel a legtöbb eső a nyugati hegységben hullik le. Az Arab-félsziget legmagasabb hegyei itt találhatók, beleértve a legendás Jabal an Nabi Shu'ayb-ot a főváros, Sana'a közelében, amely körülbelül 3,660 m  magasságban fekszik. A középső hegységek egyes részei rendkívül termékenyek, mint például Dhamar környéke, és a középső hegységek hőmérséklete is szélsőséges. A napi hőmérsékleti ingadozások a legnagyobbak a világon, nappali csúcshőmérséklet körülbelül 26-27 C, míg éjszaka fagypont alá süllyedhet. A középső hegységek nagy része, a hegyeket kivéve, 2,000-2,440 m magasságban található.

Központi fennsík: A középső hegységek fokozatos lejtése után egy 915-1,525 m magasságú fennsíkra érkezik, amelyet völgyek és wadik, vagyis patakok szelnek át. Ez a terep nem olyan durva, mint a középső vagy nyugati hegység, de a növényzet csak a völgyekben vagy a wadik közelében lehetséges, mert ezek sok öntözővizet biztosítanak a csapadékból, amely csak a távoli területeken fordul elő. Villámárvizek nagyon gyakoriak. Ez a fennsík Shabwah-tól Hadhramauton és Al Mahrán keresztül Dhofarig terjed Ománban, amelyet sok jemeni Nagy-Jemen részének tekint, nem is beszélve Najranról, Jizanról és Asirról Szaúd-Arábiában.

Sivatag: A Rub Al-Khali, azaz az Üres Negyed, a világ legveszélyesebb sivataga és a legnagyobb homoktenger, Északkelet-Jemenben, Délkelet-Szaúd-Arábiában és Északnyugat-Ománban található. Évekig egyáltalán nem esik eső, és szinte nincs növényzet. A hőmérséklet elérheti a 61°C-ot. 

Sokotra - sárkányfa - Ohotin Viktor fotója

Időjárás és éghajlat

Az ország klímája száraz és forró, a csapadék mennyisége a domborzati viszonyoknak megfelelően változik. A tengerparti sávban ehhez magas páratartalom is társul. A belső területeken meglehetősen nagy a napi hőingadozás: éjjel nem ritka a fagypont körüli hőmérséklet, miközben nappali hőmérséklet általában 30 °C körüli.

Történelem

Dél-Arábia és Jemen modernkori története 1918-ban kezdődött, amikor Jemen elnyerte függetlenségét az Ottomán Birodalomtól. 1918 és 1962 között a Hammaddin család uralta monarchiáként. Észak-Jemen 1962-ben vált köztársasággá. Dél-Jemen viszont csak 1967-ben vált függetlenné a britektől. 1970-től Dél-Jemen kommunista kormányzati rendszert honosított meg. 

A két ország 1990-ben egyesült Jemeni Köztársaságként.

Részletes:

Jemen régóta a kultúrák kereszteződésében létezik, Dél-Arábiában való elhelyezkedésének köszönhetően kapcsolódik a Közel-Kelet legősibb civilizációs központjaihoz. A Kr. e. 12. század és a 6. század között a minaeai, sabaei, hadramauti, qatabani, ausani és himjarita királyságok része volt, amelyek ellenőrizték a jövedelmező fűszerkereskedelmet, majd etióp és perzsa uralom alá került. A 6. században a himjarita király, Abu-Karib Assad áttért a zsidó hitre. A 7. században az iszlám kalifák kezdték meg az ellenőrzés kiterjesztését a területre. A kalifátus felbomlása után Dél-Arábiát számos dinasztia irányította, amelyek részben vagy egészben uralták Dél-Arábiát. Perzsa eredetű imámok időszakosan 160 évig uralkodtak Jemenben, teokratikus politikai struktúrát hozva létre, amely a modern időkig fennmaradt.

Az egyiptomi szunnita kalifák a 11. század során Jemén nagy részét elfoglalták. A 16. századra, majd ismét a 19. századra Jemen az Oszmán Birodalom része lett, és egyes időszakokban az imámok egész Jemen felett gyakorolták az irányítást.

Dél-Arábia és Jemen modern történelme 1918-ban kezdődött, amikor Jemen függetlenné vált az Oszmán Birodalomtól. 1918 és 1962 között Jemen a Hamidaddin család által uralt monarchia volt. Észak-Jemen 1962-ben köztársasággá vált, de csak 1967-ben vonult ki a Brit Birodalom, amely a 19. században védelmi övezetet alakított ki Áden dél-arábiai kikötője körül, és létrejött Dél-Jemen. 1970-ben a déli kormány névlegesen kommunista kormányrendszert fogadott el. A két ország 1990. május 22-én egyesült Jemen Köztársaság néven.

Az egyesülés azonban nem vezetett békéhez. Az USS Cole nevű amerikai hadihajót 2000-ben megtámadta az Al-Káida Ádenben, miközben üzemanyagot vett fel. Azóta az Arab-félszigeti Al-Káida megerősödött az országban, és az Egyesült Államok válaszul többször támadott jemeni célpontokat drónokkal. A hosszú ideig tartó diktátor, Ali Abdullah Szaleh kormánya az arab tavaszhoz kapcsolódó drámai tiltakozások közepette bukott meg 2012-ben, de utódja, Abd Rabbu Manszúr Hadi korábbi alelnök alig sietett a tüntetők által követelt reformok bevezetésével, és a síita húszik milíciája 2015 februárjában átvette a kormány irányítását. A szunnita arab kormányok, különösen Szaúd-Arábia, közel álltak Szalehhez és Hadihoz, és ellenzik a síita uralmat ebben az arab országban. Egy szunnita iszlamista koalíciót, az Al-Islahot támogatják a húszi erők elleni polgárháborúban, és brutális bombázási kampányt vezettek, amely jelentősen károsította az ország infrastruktúráját

Manapság

6,8 millió jemenit azonnali éhezés fenyeget, további 10,2 millió jemeni van válságban, vagyis gyakorlatilag már ők is éheznek, csak az életük nincs veszélyben. Közvetlen veszélyben. Még.
Ez összesen 17 millió ember, Jemen teljes, 28 milliós népességének több mint 60 százaléka.

Az éhínség Jemen két legnépesebb kormányzóságában, a népesség negyedének otthont adó Taiz és Hodeidah kormányzóságokban a legfenyegetőbb. Ebben a két tartományban zajlik legintenzívebben a háború.

A helyzetet nem egyszerű megoldani, mert abban nagyon nagy szerepet játszik az országban évek óta dúló, mostanra nemzetközi konfliktussá, jelző nélküli háborúvá szélesedő polgárháború. (2017)

"A statisztikák szerint a jemeni nők hetven százaléka analfabéta, a legtöbb lány az általános iskolát sem fejezi be, mivel a szülőknek általában csak egy gyermek taníttatására van pénzük, azt pedig fiúkra költik. Bár ma már a Szanaai Egyetemre járóknak körülbelül 50 százaléka nő, tanulmányaik befejeztével a legtöbbjük nem talál munkát.

Az országban nagyon gyakori a gyerekházasság, a nyomorgó szülőknek sokszor anyagilag is megéri férjhez adni kilenc-tíz éves lányaikat. Jemenben egyébként korábban már érvényben volt egy törvény, amely megtiltotta a 15 évesnél fiatalabbak kiházasítását, ám a parlament a kilencvenes években ezt a szabályozást eltörölte, arra hivatkozva, hogy a szülőknek jogukban áll akkor férjhez adni lányaikat, amikor csak akarják. A jemeni szociális minisztérium adatai szerint 2010-ben minden negyedik menyasszony még nem töltötte be a 15. évét, amikor megköttetett a házasság.

Jemenben a férj és feleség kapcsolatát nagyon szigorú törvények szabályozzák: a többi között a nőknek még a házat sem szabad elhagyniuk a férjük engedélye nélkül, a házaséletet szabályozó passzus pedig megengedi a házasságon belüli nemi erőszakot.

Egy jemeni nőnek a "nemek" körül forog az élete. Nem kerékpározhatnak, nem maradhatnak ki sokáig a barátokkal, nem beszélgethetnek a politikáról vagy vallásról, nem halogathatják a férjhez menést, nem válhatnak el, nem járhatnak fedetlen hajjal, nem tanulhatnak tovább, nem utazhatnak egyedül, és nem lehetnek férfi barátaik. Csupán azért, mert nőnek születtek.

Sokan talán nem is hallottak még Jemenről, vagy valami távoli, talán nem is valóságos vidéknek gondolják. Pedig Jemen létezik. Egy csodálatos és titokzatos szépségű ország, amit a háttérben diktatórikus hatalmak irányítanak.

Ezt a helyet olyanok irányítják, akik háborút szítanak, vallási konfliktusokat és politikai nyugtalanságokat okoznak. A szunnita és síita vallási konfliktusok és a korrupt vezetők tönkreteszik a jemeniek életét, gazdaságát. (2016)" forrás

A jemeniek

Előfordulhat, hogy azt gondolnád, Jemen az egyik etnikailag homogénebb ország a Közel-Keleten, ha csupán azt tudnád, hogy a lakosság közel 100%-a arabnak vallja magát. Azonban sok jemeni erősen kötődik helyi, szektás és törzsi identitásához, és a politikai különbségek is mélyek, ami gyakran vitatott és néha erőszakos sokszínűséget eredményez.

A jemeni emberek jellemző tulajdonságai, szokásai, hagyományai és társadalmi berendezkedése sokrétű és összetett, mélyen gyökerezik a történelmi és kulturális hagyományaikban. Íme néhány jellemző vonás:
Társadalmi és kulturális jellemzők:

Vendégszeretet: A jemeni emberek híresek a vendégszeretetükről. Az idegenek meghívása otthonukba és megvendégelése gyakori és elvárt viselkedés. A vendégszeretetet vallási és kulturális kötelességként is kezelik.

Család: A család központi szerepet játszik a jemeni társadalomban. A nagycsaládok gyakran együtt élnek, és a családi kötelékek nagyon erősek. Az idősebb családtagok tisztelete különösen fontos.

Törzsi azonosságtudat: A jemeni társadalom jelentős részét a törzsi hovatartozás határozza meg. A törzsek közötti kapcsolatok és az ezekhez fűződő identitás nagy befolyással bír a mindennapi életre és a politikai helyzetre is.
Vallási és kulturális szokások:

Vallás: Az iszlám, különösen a szunnita és síita ágazatok, mélyen áthatja a jemeni élet minden aspektusát. A vallás nemcsak a spirituális életben, hanem a társadalmi normákban és törvényekben is központi szerepet játszik.

Qat: A qat rágása társadalmi szokás, amely a nap jelentős részét kitölti. A qat rágása közösségi tevékenység, amely során az emberek összegyűlnek, beszélgetnek és üzleteket kötnek.
Női egyenjogúság:

Nők helyzete: A jemeni nők helyzete nagymértékben függ a lakóhelyüktől és a helyi kulturális normáktól. A városi területeken a nők számára több lehetőség nyílik az oktatásra és a munkavállalásra, míg a vidéki területeken a hagyományos nemi szerepek és a korlátozások erősebbek lehetnek. A nők jogai és lehetőségei jelentősen korlátozottak, és a női egyenjogúság kérdése komoly kihívásokkal néz szembe.
Idősek tisztelete:

Idősek tisztelete: Az idősebbek tisztelete és megbecsülése mélyen beágyazódott a jemeni kultúrába. Az idősebb családtagok iránti tisztelet megnyilvánul a mindennapi életben, a döntéshozatalban és a családi tanácskozásokban.
Vérmérséklet és viselkedés:

Vérmérséklet: A jemeni emberek általában barátságosak és vendégszeretőek, de a kulturális és törzsi hagyományok miatt a viselkedésük és hozzáállásuk változhat. A tisztelet és az udvariasság alapvető elvárás, különösen az idősebbekkel és a vendégekkel szemben.

Konfliktuskezelés: A törzsi hagyományok és a törzsi igazságszolgáltatás még mindig jelentős szerepet játszanak a konfliktusok megoldásában, bár a modern jogrendszer is érvényben van.
Ünnepek és hagyományok:

Hagyományos öltözet: A hagyományos jemeni öltözetek, mint például a férfiak által viselt „jambiya” (görbe tőr) és a nők által viselt „abaya” (hosszú köpeny), még mindig gyakoriak és a kulturális identitás fontos részét képezik.

Ünnepek: Az iszlám vallási ünnepek, mint az Eid al-Fitr és az Eid al-Adha, kiemelkedő fontossággal bírnak. Ezek az ünnepek családi összejövetelekkel, közös étkezésekkel és imákkal járnak.

arcok és arctalanok - b.a. fotója

Szana-i boltosok - Elter Karcsi fotója

Ünnepi ruhában - Elter fotója

Turista etikett

Jemenben a turistának fokozott elővigyázatosságot kell tanúsítania. A viselkedésben és főleg az öltözködésben alkalmazkodni kell a helyi szokásokhoz és hagyományokhoz. Ennek megfelelően a nők részére ajánlott a zárt ruhák viselése, a mélyen dekoltált, hátat, vállakat szabadon hagyó, lenge öltözékek viselése egyáltalán nem ajánlott!

Kerülendő dolgok

Bizonyos dolgokat kerülni kell, mert helytelenítéssel találkozhatnak, és ezeket mindenképpen érdemes elkerülni a tartózkodás során.

Politika

Kerüld az Egyesült Államokról való beszélgetést — sok jemeni úgy érzi, hogy az USA „beleavatkozik” az ország ügyeibe, és több kárt okozott, mint hasznot.
Kerüld Izrael témáját — akárcsak az arab világ többi részén, sok jemeni negatív érzéseket táplál Izraellel szemben.

Vallás

Az iszlám Jemen államvallása, és minden jemeni életében fontos szerepet játszik. Akárcsak az arab világ többi részén, a vallás kényes téma. Mindig érzékenyen és tisztelettel közelítsd meg a vallási kérdéseket.

Vallási helyek látogatásakor viselkedj és öltözködj megfelelően. Néhány mecsetbe nem léphetnek be nem muszlimok. Ha nem vagy biztos, kérdezz.
Ramadán idején tartózkodj a nyilvános evéstől, ivástól, dohányzástól és rágástól. Ennek elmulasztása rendkívül tiszteletlennek számít.
Ne kritizáld vagy beszélj rosszul az iszlámról; Jemenben szigorú blaszfémiatörvények vannak.
Ne beszélj vallásról agnosztikus nézőpontból; ezt teljesen értetlenül fogadják.
Kerüld a térítéssel kapcsolatos bármilyen utalást; az áttérés Jemenben bűncselekmény.

Egyéb

Ez egy muszlim ország. Légy érzékeny arra, hova irányítod a kamerádat. Rengeteg nagyszerű fotólehetőség van minden sarkon (a kérdés általában az, mit hagyj ki az egyes képekből), de ha embereket fényképezel, mindig kérdezd meg előtte. Az „mumkin akhud sura minak?” arab kifejezés nagyon hasznos. Soha, de soha ne próbálj meg nőkről képeket készíteni, még akkor sem, ha te magad is nő vagy. Ez nagy sértésnek számít, és akár súlyosabb következményekkel is járhat. Ne próbálj fényképezni semmit, ami stratégiai jelentőségű lehet (pl. amit legalább egy katona vagy rendőr őriz). Azonban, ha udvariasan kérdezel és az őrök jókedvűek, akár emlékfotót is készíthetsz egy géppisztolyt tartó katonával!
Annak ellenére, hogy közel van a gazdagabb olajtermelő országokhoz, Jemen a világ egyik legszegényebb állama. Sok helyi számára az életkörülmények nagyon nehezek. Turistaként számíts arra, hogy a helyi kereskedők magasabb árakat kérnek tőled. Miközben tudatában vagy a jemeni szegénységnek, ne engedj az együttérzésből fakadó kísértésnek, hogy megfizesd az első árat. Az alkudozás az élet része a világ nagy részén, és minden vevőtől elvárják.
Ha egy terület le van zárva, annak nagyon jó oka van. Bármennyire is csábító lehet a bátor felfedező szerepében tetszelegni, nincs ok arra, hogy növeld az emberrablás vagy rosszabb esélyeit, hacsak nem feltétlenül szükséges.

Emellett készülj fel arra, hogy gyakran kérnek majd tőled tollat (qalam, galam) a helyi iskolák számára, valamint édességet (bonbon). Az előbbi esetben, ha van egy felesleges tollad, érdemes lehet megfontolni az adományozást. Az utóbbi esetben viszont ellenállj a kísértésnek, hogy édességet adj, mert ez elvárást teremthet a következő külföldi érkezővel szemben. Mondani sem kell, hogy ne adj pénzt („fulus!” „bizniz!”) gyerekeknek. Inkább helyi jótékonysági szervezeteknek adományozz.

Jemeni konyha, gasztronómia

A jemeni konyha jelentősen eltér az Arab-félsziget többi részétől, és valódi fénypontja lehet bármelyik jemeni utazásnak—különösen, ha helyiekkel együtt élvezheted (ez egy meghívás, amit a látogatók gyakran kapnak, még többször, mint amire számítanak).

Főételek:

Salta: Ez a jemeni konyha jellegzetes étele, egy húsalapú pörkölt, amit görögszénával fűszereznek és általában a főétkezés végén szolgálnak fel. Az íze elsőre meglepő lehet az újoncok számára, de mindenképpen érdemes megszokni.

Mandi: Egy népszerű húsos és rizses étel, amely a Hadhramaut régióból származik. A mandi különlegessége abban rejlik, hogy a húst agyagkemencében sütik, és a rizs fölé akasztják, így a húslé a rizsre csepegve főzi azt meg.

Desszertek:

Jemeni méz: Különösen híres az egész régióban, és a legtöbb desszert bőségesen tartalmazza.

Bint al-sahn: Egyfajta lapos tésztaétel, amit mézzel öntenek le.

Jemeni mazsola: Szintén érdemes megkóstolni.

Egyéb érdekességek:

Qat: Noha nem étel, érdemes megemlíteni a qat levelet, amit szinte az egész jemeni lakosság rágcsál ebéd után egészen vacsoráig. A növényt az egész országban termesztik, és a helyiek szívesen kínálják meg vele a látogatókat. A qat rágása művészet, de az alapötlet, hogy a kis, puha leveleket és ágakat (a keményeket nem) rágják, és egy nagy golyót formálnak belőlük az arcukban. A qat enyhe stimuláns hatású, étvágycsökkentő és álmatlanságot is okozhat. Azonban a qat rágása számos egészségügyi problémát is okozhat, beleértve a száj- és nyelőcsőrákot, így óvatosan érdemes fogyasztani.

Italok:

Jemen hivatalosan száraz ország, azonban nem muszlimok maximum két üveg alkoholos italt hozhatnak be az országba, melyeket csak magánterületen fogyaszthatnak el. Nyilvánosan alkohol hatása alatt mutatkozni nem ajánlott.

Sokféle gyümölcslevet és üdítőt lehet kapni, de kerülni kell a lepukkantabb gyümölcslé boltokat, mivel azok csapvizet is használhatnak alapként. A jemeni teát (shay) és kávét (qahwa vagy bun) gyakran fogyasztják étkezéshez. A jemeni kávé jóval gyengébb, mint a félsziget más részein található erős török kávé.

A csapvizet kerülni kell, de palackozott víz szinte mindenhol kapható, akár hűtött, akár szobahőmérsékletű változatban.

Fotóegyveleg

Elter Karcsi fotói

Vissza az elejére

« vissza

Kommentek