ÚTIKRITIKA.HU / Szaloniki és környéke

Szaloniki és környéke

Szaloniki dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Szállásválasztás | Közlekedés | Vendéglátás |Közbiztonság| Látnivalók | Programlehetőségek a városban és a közelében | Egyéb hasznos információk | Fotóegyveleg

k.i. fotója

Szaloniki dióhéjban

Angol neve Thessaloniki (az alábbi szövegekben - a következetlenség szent nevében - itt-ott ez szerepel)

• Szaloniki izgalmas, érdekes hely, egy magyar számára akár csak egy néhány napos városlátogatás keretében már az is pluszt jelent, hogy jókat sétálhat a tengerparton.
• Wizz Airrel a repülési idő átlagban másfél óra, légvonalban a görög nagyváros alig több, mint ezer kilométerre van Budapesttől.
• Szaloniki repülőtere a várostól délre, kb. 20 kilométerre van.
• Szaloniki Görögország második legnagyobb városa. 2025-ös becslés szerint kb. 320 ezer lakosa van, a vonzáskörzettel együtt 815 ezer. Szaloniki a görög Macedónia központja.
• A hegyoldalra épült városban a fő látnivalók (egy-két napot a város felfedezésével simán el lehet tölteni): a Fehér torony (Szaloniki jelképe) az alsó városban, a tengerpartnál, szép onnan a panoráma; bizánc- és római kori műemlékek (Galériusz császár diadalíve); egy-két jelentős templom (főleg az Agiosz Dimitriosz bazilika, 7. századi Agia Szofia templom), Nagy Sándor szobra.
• Jó a közbiztonság, még éjszaka is.
• Programozás: kellemes tengerparti sétány (esténként szinte minden helyi az utcákon sétálgat), Arisztotelész utca (bevásárló utca), török bazár, felmenni a várba (Láncos torony) és lenézni a városra.
• Kellemes strandolási lehetőség a városon belül és közelében nincs, busszal, autóval kell kb. 50-60 kilométer menni a Halkidiki félszigetre. Pl. ott a Nea Moudania egy szép, hosszú, homokos strand. Jó a Pieria nevű strand is. Szalonikitől egy órás távolságra már vannak igazán szép vizű partrészek. Persze lehet fürödni a városhoz közelebb lévő strandokon is, de nem pompásak.
• Egy 4 napos programba javasolható a város felfedezése és busszal vagy bérelt autóval kimenni strandolni a Halkidiki-re.

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

1. Élettel, tavernákkal, éjszakai nyüzsgéssel teli, nagy és mégis valamennyire bensőséges légkörű város
2. A tenger közelsége, az ahogy a part közelében megérintik az embert a friss tengeri szellők
3. Kedvesek a külföldiekhez, de csakis a turistákhoz
4. Elég jó a közbiztonság
5. A hegyeknek köszönhetően nincs kellemetlen hőség
6. A sok helyi fiatal által dinamizált, tengerpart közeli, menő kávézók, bárok
7. Nagyon jók a halakra, tenger gyümölcseire specializált éttermek
8. A Tsimiski utcán a mozgalmasság, a vásárlási lehetőségek
9. Szimplán jókat sétálni a tengerparton
10. Az, hogy az emberek mennyire szeretnek az utcákon időzni
11. Az 50-es busszal két euróért egész jó ki városnézést lehet élvezni

Nem tetszett

1. A kaotikusnak tűnő forgalmi állapotok és a szennyezett levegő
2. A sok meredek utcán kaptatni hőségben, szandálban
3. Hogy túl sok helyen cigiznek, és bagószag leng körül mindent
4. Nincsenek kellően ráállva a turizmusra a szálláslehetőségeken kívül
5. Sok hotel állapotán érződik, hogy a gazdasági válságuk miatt nincs pénz felújításokra
6. Nem könnyű taxit találni
7. Nincs közel kellően jó strand
8. A repülőtéri buszokon vigyázni kell a zsebesek miatt
9. A tengerpart északnyugati részén orrfacsaró a halszag
10. A városmagon kívül sok a csúnya betonos lakóház

Vélemények

Thessaloniki nincs annyira tele klasszikus ókori műemlékekkel, mint Athén, és fürdésre alkalmas tengerpartja is csak a városközponttól messze van. Shoppingolásra sem a legalkalmasabb, mert nincsenek nagy plázái.

A város tengerparti, alacsonyabban fekvő része pedig a nagy 1917-es tűzvész után épült, így az igazán izgalmas és romantikus szűk utcácskák és régi épületek a tengerparttól messzebb eső felső városban találhatóak, ami régen a törökök negyede volt. Innen nagyon szép kilátás nyílik a város és a tenger felé, mindenképpen érdemes meglátogatni, beülni egy kávézóba.

A tengerparti sétányon szintén érdemes végigmenni, a Fehér Torony pedig kötelező. A közbiztonság nem rosszabb, mint Athénban vagy bármelyik európai nagyvárosban. (2023)

---

Csak akkor fog tetszeni, ha szeretsz gyalog sétálni. A belvárosban vigyázz, mert sok a tolvaj, de a promenád gyönyörű! Isteni éttermek vannak a part mellett. (2023)

---

A piac, a fűszerbolt kötelező programunk, de legutóbb az Arabellával kalózhajóztunk is, a csavargáson, nézelődésen, ókori emlékeken kívül. Viszont az való igaz, rengeteg koldus, afrikai menekült van, már korántsem tűnik annyira jónak a közbiztonság, mint korábban...(2023)

---

Valamikor imádtuk, majd szerettük…. 2022-ben ott szálltunk meg és hatalmas csalódás volt. Talán már a jövőben ki is fogjuk hagyni, mert sajnálnám rá pazarolni az időt, mikor Görögországban ezer csodás hely van.

Ha még soha nem voltál egyszer feltétlenül végig kell nézni a nevezetességeit. Véleményem szerint bőven elég egy nap rá, mert ha többet szánsz Szalonikire, nem csak szép emlékeid lesznek róla…….(2023)

---

Én  sokkal jobban szeretem mint Athént. Vannak jó helyei. Nem nyaralásra való, arra hiába van ott a tenger, nem jó, hisz nem lehet fürödni, de el lehet tölteni a városban egy kis időt. (2023)

---

"Késő délután, kora este mindenképpen meg kell bámulni az Arisztotelész téren, ahogy a helyiek összejönnek és csoportokban álldogálva, ülve, vagy a kávézók teraszán frappé mellett megbeszélik a világ nagy és kis dolgait (pl. öblösen szídják országuk politikai elitjét). Vigyázat a téren lévő kávézókban, bárokban az árak nagyon magasak, főleg a sörök és egyéb alkoholos itókák (8-10 euró egy koktél). A kávéféleségek ára rendben van. Jók a fagyik. Presszókávéért azért inkább bementünk az e tekintetben tuti Starbucks-ba.

Valójában klasszikus értelemben véve nem is egy tér, hanem sétáló utcák összetalálkozási pontja. Az zavart minket, hogy a turistákat az utcán folyton leszólítják bevándorló figurák (feketék) mindenféle vacak (hamis illatszermárkák, pénztárcák, cigaretták) vásárlását szorgalmazva. A téren előfordulnak utcai zenészek, portrérajzolók. Kár, hogy a téren és környékén elég sok a járókelők által eldobott szemét. Fegyelmezetlenek emberek.

Meglepően sok a nem helyi, de a városban (illegálisan?) élő külföldi: fekete-afrikaiak, arabok, balkáni cigányok stb. A zugárusok a kávézók teraszán ülőket is vegzálják. A kávézó tulajdonosok egy része feltehetően már feladta a küzdelmet, hogy megvédje vendégeit a zaklatásoktól. Az afrikai srácok közül többen azt hazudják, hogy Jamaicából valók, mert az jobban hangzik a külföldi turistának, mint a Nigéria vagy a Szenegál. Össze-vissza hordanak mindenféle lapos dumát csakhogy eladjanak valamit. A helyi görögök és ezek az idegenek nem vegyülnek egymással. A görög gyerekek késő estig lármáznak az utcákon, a szülők békésen tűrik ezt. A parti bárokban, kávézókban a helyi fiatalok dominálnak. Kellemes nézni a tengeri kikötőt, hisz ilyen nekünk nincs itthon, meg pálmafa sincs.

Vali lefényképezett Arisztotelész szobránál, ahogy próbáltam filozofikus tekintetet vágni. Voltunk a halpiacon, ahol kellemes volt a látvány és kevésbé kellemes az intenzív halszag. Szaloniki központjában vannak egész szép épületek és egész csúnyák is. Egymás mellett. Valahogy az volt az érzésünk, hogy itt évtizedek óta nincs érdemi fejlődés. Pont az ellenkezőjét tapasztaltuk tavaly Isztambulban. Az alsó városból a dombon felfelé menet a magasabb részek felé vannak aranyos kis piacok, utcai bódésorok. Nappal jó behúzódni az árkádos járdarészekre." (Sanya)

---

A Thermaikosz-öböl félköríves alakban öleli körbe Thesszalonikit, amely különleges fekvésének köszönhetően már a repülőgépről lenyűgöző látványt nyújt. A város repülőtere közvetlenül a tengerpart mellett helyezkedik el, így az érkező utasokat a kék víz és a város panorámája fogadja. Thesszaloniki, a Közép-Makedónia régió és az északi országrész központja, továbbra is Görögország második legnagyobb városa, Athén után. A nagyváros egyedülállóan ötvözi a mediterrán városok nyüzsgő életmódját és ritmusát egy sokkal nyugodtabb, élhetőbb környezetben, különösen Athén közel 4 milliós forgatagához képest.

Az első, mindig emlékezetes élmény a várossal kapcsolatban az a párás, fülledt meleg, amely a repülőgép ajtajában kilépve szinte azonnal megcsap – különösen a nyári hónapokban. Ez az érzés a déli órákban erős napsugárzással társul, amely minden kétséget kizáróan jelzi: megérkeztem Görögországba. A kifutópályán sürgő-forgó személyzet, különösen a napszemüveget viselő, sminkben tündöklő dolgozók látványa számomra már a helyi életstílus jelképe lett. Ez a pillanat, amely évről évre elkísér, mindig Thesszaloniki nyitányát jelenti.

---

Thesszaloniki belvárosát mandarin- és narancsfák sora díszíti, amelyek látványa igazán lenyűgöző. A város mediterrán hangulatát tovább fokozzák az olajfák, a buja növényzet és a színes virágok, amelyek szinte mindenhol jelen vannak, és elválaszthatatlan részei a helyi életképnek. Az építészet is különleges élményt nyújt: a mediterrán stílus bája és eleganciája teljesen eltér attól, amit Magyarországon megszoktunk. Itt nincsenek szürke lakótelepek, helyettük teraszos társasházak és változatos épületek határozzák meg a városkép arculatát

Szállodaválasztás

Szaloniki szálláskeresésnél a következő szempontokat érdemes figyelembe venni:

Környék: A Ladadika és Navarinou tér környéke központi, biztonságos, jó éttermekkel. Az egyetem környéke fiatalos, de zajosabb lehet. Kerülendő a vasútállomás környéke és Vardaris negyed.
Közlekedés: Válasszunk szállást metróvonal közelében vagy a belvárosban, ahonnan gyalog is könnyen megközelíthetők a látnivalók.
Szállástípus: A felújított apartmanházak és boutiquehotel-ek általában jobb minőségűek, mint a régebbi szállodák. Ellenőrizzük az építés/felújítás évét.
Értékelések: Figyeljünk a zajszinttel, tisztasággal kapcsolatos vendégvéleményekre, különösen a magyar nyelvűekre.
Időszak: Nyáron a légkondicionálás megléte kritikus. A tengerparti szállások szezonban jelentősen drágábbak.

Közlekedés

Thesszaloniki tömegközlekedése nagyrészt a buszokra épül, amelyek a város minden pontját lefedik. A város metróhálózata ugyan már épülőben van, de 2024-ben még nem fejeződött be, így továbbra is a buszok jelentik a legfontosabb közlekedési eszközt. Számos buszvonal szeli át a várost, és ezek útvonalát érdemes előre megismerni. A legtöbb járat végállomása a vasúti pályaudvar (OSE) vagy a távolsági buszok állomása (KTEL). Az egyik legfontosabb járat a 78-as, amely összeköti a repülőteret a vasúti és távolsági buszpályaudvarokkal, miközben hosszában átszeli a várost.

A turisták számára különleges lehetőség az 50-es számú körjárat, amely a város főbb nevezetességeit érinti. Ez a járat a Fehér Toronynál indul és oda érkezik vissza, a teljes út körülbelül 50 percet vesz igénybe. A város legtöbb buszmegállójában digitális menetrend-kijelzők segítik az eligazodást, amelyek mutatják a járatok érkezését és a várható időt.

Autóbérlésre is van lehetőség, különösen a repülőtéren. Ez nagyban megkönnyíti a város környékének felfedezését, de fel kell készülni a „görögös” vezetési stílusra és a forgalmi rend sajátosságaira. A város taxihálózata szintén jól kiépített; könnyedén leinthetünk egy taxit az utcán, vagy használhatjuk a drosztokat, ahol a helyi szokás szerint mindig az első autóba kell beszállnunk. A városon belül kisebb távokon 5-10 euró között alakul a viteldíj, míg például a repülőtér és a vasúti pályaudvar között körülbelül 20 eurót kell fizetni. 2024-ben a taxisok többsége már modern díjszámító rendszerrel dolgozik, ami még átláthatóbbá teszi az utazás költségeit.

---

Szaloniki közlekedése 2024-ben is komoly kihívásokkal küzd. A közlekedési kultúra továbbra is hiányos: sokan szabálytalanul parkolnak, és az utcák zsúfolásig vannak autókkal. Akik megengedhetik maguknak, inkább autót használnak, mert a tömegközlekedés még mindig kaotikus és számos hely nehezen vagy egyáltalán nem elérhető busszal.

A belvárosban a parkolás zárt parkolókban fizetős, a díjak 1,5–5 euró/óra között mozognak. Az utcán is fizetni kell a parkolásért, de szabad helyet találni napközben szinte lehetetlen. Ráadásul fennáll annak a veszélye, hogy az autót meghúzzák vagy feltörik, ami sajnos gyakori. Közösségi autóbérlés továbbra sem elérhető, és az elektromos autók jelenléte is elenyésző. Viszont rengeteg taxi közlekedik a városban, amelyeket könnyedén le lehet inteni az utcán. A taxi minimum viteldíja 7 eurónál kezdődik, és egy átlagos út 10–15 euróba kerül.

A közlekedési helyzetet tovább nehezíti a szabálytalanul mozgó motorosok, az úton átfutó gyalogosok, és a sávokat figyelmen kívül hagyó sofőrök kaotikus jelenléte. A városban való vezetés fokozott figyelmet igényel, hiszen a közlekedés kiszámíthatatlan és meglehetősen stresszes.

A tömegközlekedés helyzete sem sokat javult az elmúlt években. A város közlekedését továbbra is buszokkal oldják meg, de ezek gyakran elavultak és megbízhatatlanok. A metróépítés, amely már 40 éve húzódik, 2024-ben sem fejeződött be; néhány alagút és állomás készen áll, de a teljes rendszer üzembe helyezése még mindig évekre van. A buszok menetrendje ritkás, zsúfoltak, és gyakran zsebtolvajok jelenlétével is számolni kell. A gyakori megállók miatt a menetidő egyes rövid szakaszokon is hosszú, különösen csúcsidőben. A reptéri busz például mindössze óránként közlekedik, ami szintén nehézséget jelent.

A városi közlekedés általában véve időigényes és kényelmetlen, ezért mind az autóval, mind a tömegközlekedéssel való utazás kihívást jelent Szalonikiben.

Vendéglátás

Az éttermek és tavernák széles választékát kínálják a tradicionális görög ételeknek, mint például a tzatziki, a gyros és a souvlaki. A helyi halászati ​​ipar miatt a tenger gyümölcseit is érdemes megkóstolni, például a tintahalat vagy a garnélát.

Emellett a városban számos nemzetközi étterem található, amelyek kínálnak olasz, spanyol, mexikói és más nemzetközi ételeket.

A városban számos gyorsétterem és kávézó is található, ahol gyorsan és olcsón lehet enni és inni.

Végül, Szalonikiban híresek a cukrászdák és pékségek, amelyek finom édességeket, péksüteményeket és süteményeket kínálnak. Érdemes megkóstolni a híres görög desszerteket, például a baklavát és a galaktoburekot.

Szalonikiban az éttermekben és tavernákban általában illik borravalót adni. Általában a számla végösszegének kerekítése a szokásos, vagy az összeg 5-10%-a lehet a megfelelő borrovaló összeg. Ha elégedettek voltak az étel minőségével és a szolgáltatással, akkor a borravaló adása nagyra lesz értékelve.

Fontos megjegyezni, hogy a borrovaló nem kötelező, de szokásos, és az emberek általában nemcsak az éttermekben, hanem a taxisofőröknél és a fodrászoknál is adnak borravalót. Az adott borrovaló összege természetesen az egyéni döntésen múlik, de általában a vendéglátóiparban dolgozók fizetése is részben a borravalóból származik.

Fontos megjegyezni, hogy az éttermekben általában külön fizetnek a vízért, a kenyérért és a szervízdíjért.

Kipróbáltunk egy olyan görög éttermet, ahol a pitába 6-féle, faszén fölött pörgetett hús közül választhattál. Mondanom sem kell, hogy a város összes macskája ott nyávogott a vacsora közben.

Az éttermet magunk mögött hagyva tovább sétáltunk, közeledett éjfél és ezzel párhuzamosan furcsa hiányérzetünk támadt. Kiderült, aznap még semmilyen édességet sem ettünk. Ekkor azt vettük észre, hogy egy elegánsan kivilágított üzlet előtt hatalmas sor kígyózott. Hamarosan kiderült, hogy az egyik kedvenc desszertemet a profiterol-t árulják úgy, hogy 8 különböző krémből, fagylaltból és 20-féle szórásból tudtál választani. (2023)

Vásárlás

Thesszaloniki 2024-ben is a vásárlók paradicsoma, ahol a legnagyobb nemzetközi márkák üzletei mellett kisebb helyi boltok és butikok is megtalálhatók. Érdemes odafigyelni a boltok nyitvatartására: hétfőn, szerdán és szombaton az üzletek reggel 10-től kora estig tartanak nyitva, majd bezárnak. Kedden, csütörtökön és pénteken azonban délután egy rövid szünet után újra kinyitnak. A nagyobb áruházak hétfőtől szombatig folyamatosan nyitva vannak, míg vasárnap a legtöbb kereskedelmi üzlet zárva tart, kivéve az éttermeket és kávézókat, amelyek a hét minden napján üzemelnek.

A történelmi belvárosban találhatók a legismertebb és legnagyobb üzletek. A Tsimiski, Mitropoleos, Agias Sofias és Proksenou Koromila utcák Thesszaloniki divatsétányai, ahol a helyiek és turisták egyaránt szívesen vásárolnak. Ebben a városrészben két nagyobb bevásárlóközpont is található, amelyek kozmetikumokat, márkás és luxus termékeket kínálnak. A boltok kínálata a görög és mediterrán ízlésvilágot tükrözi, amely eltér a magyarországi üzletek stílusától. Érdemes kihasználni a rendszeres akciókat: az év nagy részében 20–30%-os kedvezmények érhetők el, míg ünnepi leárazásokkor akár 40–50%-os árengedményeket is találhatunk, így sok márkás termékhez jóval kedvezőbb áron juthatunk hozzá, mint Magyarországon.

A repülőtér közelében található a város legnagyobb bevásárlóközpontja, a Mediterranean Cosmos, amely nemcsak vásárlásra, hanem kikapcsolódásra is tökéletes. Az épület egyedülálló építészeti stílusa eltér a hagyományos bevásárlóközpontoktól, és számos kávézó, étterem, mozi, valamint élelmiszerbolt várja a látogatókat. A teraszokról csodálatos kilátás nyílik a tengerre, és közvetlenül láthatjuk a repülőgépek fel- és leszállását, mivel a kifutópálya a közvetlen közelben helyezkedik el.

A szépségápolás szerelmeseinek a Apollonia Politiát ajánlom, amely a helyi Ikea mellett található, mindössze 5 percre a Mediterranean Cosmostól. Ez a háromszintes áruház valódi "beauty palota", ahol kozmetikumok, ruhák, kiegészítők és könyvek széles választéka várja a vásárlókat. Az épület felső szintjén étterem és kávézó is működik. Szinte egész évben 25–30%-os kedvezményeket találhatunk a kozmetikai és sminktermékekre, de gyakran előfordulnak akár 50%-os akciók is, így a vásárlás itt különösen kedvező.

Tejautomata a metrómegállóban!

Közbiztonság

Szaloniki viszonylag jó közbiztonságú város, de nem árt tudni, hogy mely részei tekithetők rizikósabbnak. A városközpontban napközben nincs gond, bár előfordulnak táska letépések és a turistákat zaklatják ezzel-azzal. Ne hagyjuk, hogy karkötőt rakjanak ránk, mert akkor biztos, hogy pénzt fognak követelni rajtunk. Az elkövetők többnyire migránsok.

Az Arisztotelész-tér felső része (az Egnatia felett) és a Navarinou tér egyes része kockázatosabbak. A város nyugati részén rosszabb a közbiztonság (lopás, rablás, drogkereskedelem). A vasúti pályaudvar és a buszfőpályaudvar közvetlen környékét érdemesebb kerülni. Éjszaka legfeljebb a centrumban sétálgassunk.  

Mondjuk Budapesten nem nyomják magukat hozzám a Bkk-n az emberek és turkálnak a táskámban. És ezek NEM görögök. (2023)

Látnivalók

Fehér torony

A Fehér torony a Szaloniki város ikonikus épülete, amely a tengerparti sétány egyik legismertebb látványossága. Az eredeti torony építése a 15. századra nyúlik vissza, amikor a város még oszmán uralom alatt állt. Az erődítmény a tengerparton állt, és védelmi célokat szolgált az idegen támadásokkal szemben.

A torony később restaurálásokon és átalakításokon ment keresztül, és ma múzeumként szolgál, amely bemutatja a Szaloniki város történelmét. A múzeum gyűjteménye több mint 23 000 darabot tartalmaz, beleértve az ókori és a középkori idők régészeti leleteit, a bizánci művészetet, a festményeket és a szobrokat.

Az épület maga különleges megjelenésű, egy fehér kőtömb, amely a tenger felől látható. A torony belső része szintén érdekes, az első emeleten például egy kiállítás látható a tengeri állatokról, a második emeleten pedig egy kiállítás a torony történelméről és a városról.

A torony tetejére fel lehet menni, ahol gyönyörű kilátás nyílik a tengerre és a környező területekre

-----------------------------------------------------

A Fehér Torony tetejére továbbra is sok látogató igyekszik, hogy fentről szemlélje meg Thesszalonikit. A toronyba egy enyhén emelkedő csigalépcső vezet fel, amely széles lépcsőfokokkal rendelkezik, de a kaptatás megterhelő lehet azoknak, akik nehezebben mozognak vagy nem bírják a hosszabb gyaloglást. Bár a torony nem kifejezetten magas, a környező alacsonyabb épületek miatt a tetőteraszról jól átlátható a város. A kilátás különösen izgalmas, ha körbesétálunk a panorámás tetőrészen. A torony belsejében, ahogy haladunk felfelé, különféle kiállítási terek találhatók, amelyek bemutatják Thesszaloniki történelmét és kulturális örökségét.

A toronyból kilépve, jobbra nézve találjuk az 50-es Cultural Line Bus megállóját. Ez a különleges buszjárat körülbelül 50 perc alatt tesz egy kört a városon belül – innen kapta a számát – és a város legfontosabb látnivalóit érinti. Összesen 15 megállója van, és az aznapra megvásárolt jeggyel szabadon le- és felszállhatunk, így kényelmesen bejárhatjuk a városközpontot. Jegyet a buszon lévő idegenvezetőtől lehet vásárolni, amely 2024-ben is 2 euróba kerül, akárcsak a repülőtéri buszjegy. Az idegenvezető görögül és angolul mesél a látnivalókról, amelyeket a busz érint, így érdemes akár egy teljes kört is tenni, mielőtt gyalogos városnézésre indulnánk.

Ezúttal csak a 11-es megállóig, a Pyrgos Trigoniou-ig mentem, azaz a Trigonio toronyig, mert lefelé gyalog akartam folytatni az utamat. Ez a városrész jóval magasabban helyezkedik el, mint a tengerparti rész, és a meredek utcák miatt érdemes felfelé busszal menni, lefelé pedig gyalog, hogy közben élvezhessük a városra nyíló lenyűgöző panorámát. Ez a séta a város egyik legszebb élménye, ahol a modern és történelmi városkép különleges elegye tárul elénk. (2024-re aktualizálva)

m.a. fotója

Programlehetőségek a városban és a közelében

,, Fehér Torony (Lefkosz Pyrgosz): a város leghíresebb látnivalója, egyben jelképe közvetlenül a tengerparton. Az emlékmű az Oszmán Birodalomból maradt fenn, 1450-1470 között építették. Ma múzeum működik a 6 emeletes építményben.

Plateia Aristotelous, vagyis Arisztotelész tér: közvetlenül a Fehér Torony szomszédságában található. A város egyik jelképe, 1917-ben tervezte a francia építész, Ernest Hébrard. A mai formáját 1950 körül nyerte el. A teret több igényesen megtervezett épület veszi körül, amelyek szállodáknak, kulturális központoknak adnak otthont. A tér oldalában kávézók és szórakoztató egységek találhatóak, illetve egy sétány indul ki belőle a felső városrész felé.

Kamara/Apsiou Galeriou: A városközpontban taláható, pár percnyi sétára az Arisztotelész tértől. Egy boltív, ami szintén a város egyik jelképe. Galerius római császár tiszteletére építették a Krisztus utáni 4. században, amikor a császár a perszák elleni csatából győztesként visszaérkezett a városba.

Ieros Naos Agiou Dimitriou: A Makedón-Trák Minisztérium közvetlen szomszédságában található ez az első ókeresztény templom, a város egyik legjelentősebb bizánci emléke. Krisztus után 412-ben emelték, de egy tűzvész miatt újraépítették 628-634-ben. A belvárosból pár perces sétával érhetjük el.

Stoa Modiano-Kapani: A város piaca, közvetlenül az Arisztotelész tér szomszédságában. Tradicionális hal-, zöldség-gyümölcs- és húspiac. A turisták által kedvelt látnivaló.

Ieros Naos Agias Sofias: A város egyik legjelentősebb temploma. A 7. században építették, a 620-as földrengés által megsemmisült ókeresztény bazilika helyére.

Plateia Dikastiriwn: Az ókori római piac helyén található tér. Irodalmi művekben sokszor tesznek említést róla. A város egyik központi tere.

Megaro Mousiki Thessaloniki: Művészetek Palotája, zenei központ Thesszalonikiben. Közvetlenül a tengerparton, Nea Paralián található. A városközponttól taxival vagy busszal érdemes ide ellátogatni.

Nea Paralia: Thesszaloniki megújult tengerparti sétánya Kalamariá negyedben. A modern tengerparti korzó kiváló helyszíne a délutáni sétáknak. Ide biciklivel is eljuthatunk a Fehér Toronytól.

Archeologiko Mouseio Thessaloniki: A Thesszaloniki Archeológiai Múzeum, ahol ókori leleteket tekinthetünk meg az észak-görögországi feltárásokból.

Anw Polh: Áno Poli, vagyis a felső városrész. Az Agiou Dimitriou negyedtől északra fekszik, és a város legészakabbi pontja is egyben. A hellenisztikus időktől lakott terület gazdag történelmi örökségét rejt magában. Bizánci védőfalainak köszönheti, hogy az 1917-es nagy tűzvésztől megmenekült. Páratlan panoráma nyílik itt a városra és a tengerre, a gasztronómia szerelmeseit pedig több taverna, kávézó is várja a környéken. Busszal vagy taxival tudjuk megközelíteni a központtól.

Ta Kastra: a vár, amiről nyugodtan elmondhatjuk, hogy Thesszaloniki akropolisza. Belépve a kapun, kimagaslik a legmagasabb pontja, a Genti Koule, vagyis a 7 torony. A 20. században börtönként is használták. Keleti oldalában található egy nagy park, a Pasa kertje. Közvetlenül az Ano Polinál található.

To limani: a kikötő. Érdemes egy sétát tenni itt és szemügyre venni a hatalmas tengeri teherhajókat. " forrás

Hamza bég mecset - n.k.

Ha csak strandolni mennétek, akkor érdemesebb Stavrosra utaznotok Szalonikiből. Szebb a strandja - szerintünk. És nagyon könnyen megközelíthető. Távolsági busszal kb. 1 óra hossza alatt eljuttok.

Egyéb hasznos információk

Szalonikiben van Magyarország képviseletében egy tiszteletbeli főkonzul: Dimitrios Takas

• Címe: 546 26 Thessaloniki, Frangon 3, 5th Floor
• Telefonszáma: 0030 2310-547-397 vagy 2310-555-049
• E-mail: hunconthes@hotmail.com
• Ügyfélfogadás: H-P 9:00-14:00 óráig (kivéve: görög munkaszüneti napok) - Nyelvismeret: görög, angol, német

További beszámolók

Szaloniki egyik legnagyobb sétányát céloztuk meg, hogy találjunk valami jó helyet vacsorázni. De előtte természetesen beugrottunk egy sörre az egyik part menti kávézó-sörözőbe, amelyekből itt tényleg rengeteg van. Itt ért minket az első meglepetés: hétfő este volt, és az ÖSSZES hely zsúfolásig tele volt emberekkel. A kiszemelt kávézóban is épphogy sikerült lecsapnunk az utolsó szabad asztalra. A sörözés után nekiindultunk valami harapnivalót keresni, és hamar találtunk is egy barátságos kis helyi gyorséttermet. Itt ettük meg az első görög „gyrosunkat” – vagy valami ahhoz nagyon hasonlót. Azért fogalmazok így, mert fogalmam sincs a pontos nevéről, de nagyjából ugyanolyannak tűnt. :)

Miután kellemesen jóllaktunk, tovább sétáltunk a sétányon, hogy taxit fogjunk vissza a szállodába. Ekkor azonban valami különlegesre figyeltünk fel: egy mandarinfa az utcán, tele gyönyörű, illatos mandarinnal. Nem tudtunk ellenállni, és le is szedtünk egyet. Az illata fantasztikus volt, így azt gondoltuk, azonnal meg is kóstoljuk. És itt jött az újabb meglepetés: a mandarin olyan savanyú volt, mint egy citrom! Bár minden más – az illat, a kinézet, az állag – tökéletesen stimmelt, az íz borzalmasan meglepett minket. Jókat nevettünk az egész helyzeten, és ez a kis kaland is egy emlékezetes részévé vált az estének.

---

Thesszaloniki közlekedése kaotikus és meglehetősen stresszes élményt nyújt. Az utakról szinte hiányoznak a jól látható sávok, a közlekedési lámpák gyakran furcsa helyeken vannak elhelyezve, és nincs semmilyen összehangoltság köztük. Az autósok folyamatosan dudálnak, különösen, ha nem indulsz el a zöld lámpa felvillanásának pillanatában. Ugyanakkor érdekes kettősséget tapasztalni: amíg az emberek az autóikban ülve sietnek és türelmetlenek, addig, amint kiszállnak, a tempójuk látványosan lelassul. A városban senki sem tűnik rohanósnak, és a kávézók egész nap zsúfolásig tele vannak.

Egy helyi "görög kávé" mellett mi is lelassultunk, miközben szállást kerestünk. Thesszaloniki épületei is különös hatást keltenek: bár elvileg nincs két teljesen egyforma ház, az összkép mégis olyan, mintha az épületek mind egyformák lennének, a mediterrán városok jellegzetes hangulatát keltve.

Fotóegyveleg

m.a. fotója

Vissza az elejére

Jemen_info3

1970. 01. 01. 01:00 |

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | A jemeniek | Turista etikett | Jemeni konyha | Fotóegyveleg

Easy rider - Elter Karcsi fotója

Földrajz

Jemen földrajza változatos és összetett, amely öt fő régióra osztható:

Parti síkság: A Tihamah parti síkság alacsonyan fekvő, lapos terület, amelynek egyes részei nagyon termékenyek a hegyekből lefolyó patakok miatt. A Föld legforróbb helyei közé tartozik Tihamah. A legtöbb település a part mentén található, mert a sós tengeri levegő enyhíti a hőség hatását.

Nyugati hegységek: A parti síkság hirtelen véget ér a nyugati hegységnél, ahol az Afrikából érkező monszunesők a Vörös-tengeren áthaladva felerősödnek, és a hegyek csipkézett csúcsai által megakadályozva kicsapódnak. A nyugati hegység egyes részei, különösen Ibb és Ta'izz, esőerdőkre jellemző csapadékmennyiséget kapnak, ami termékeny földet biztosít kávé, qat, búza és cirok termesztéséhez. A hegyek itt hosszú emelkedőkkel rendelkeznek; legtöbbjük 600 m-ről 2,135-3,050 m magasságig emelkedik. Jelentős csúcsok közé tartozik a Jabal Sumarah, Jabal Ba'dan, Jabal Sabir és Jabal Ad Dukayik, mind körülbelül 3,000 m magasak.

Középső hegységek: Ez inkább egy fennsík, dombos területekkel a tetején, mert a hegyek kevésbé csipkézettek és kevesebb csapadékot kapnak, mivel a legtöbb eső a nyugati hegységben hullik le. Az Arab-félsziget legmagasabb hegyei itt találhatók, beleértve a legendás Jabal an Nabi Shu'ayb-ot a főváros, Sana'a közelében, amely körülbelül 3,660 m  magasságban fekszik. A középső hegységek egyes részei rendkívül termékenyek, mint például Dhamar környéke, és a középső hegységek hőmérséklete is szélsőséges. A napi hőmérsékleti ingadozások a legnagyobbak a világon, nappali csúcshőmérséklet körülbelül 26-27 C, míg éjszaka fagypont alá süllyedhet. A középső hegységek nagy része, a hegyeket kivéve, 2,000-2,440 m magasságban található.

Központi fennsík: A középső hegységek fokozatos lejtése után egy 915-1,525 m magasságú fennsíkra érkezik, amelyet völgyek és wadik, vagyis patakok szelnek át. Ez a terep nem olyan durva, mint a középső vagy nyugati hegység, de a növényzet csak a völgyekben vagy a wadik közelében lehetséges, mert ezek sok öntözővizet biztosítanak a csapadékból, amely csak a távoli területeken fordul elő. Villámárvizek nagyon gyakoriak. Ez a fennsík Shabwah-tól Hadhramauton és Al Mahrán keresztül Dhofarig terjed Ománban, amelyet sok jemeni Nagy-Jemen részének tekint, nem is beszélve Najranról, Jizanról és Asirról Szaúd-Arábiában.

Sivatag: A Rub Al-Khali, azaz az Üres Negyed, a világ legveszélyesebb sivataga és a legnagyobb homoktenger, Északkelet-Jemenben, Délkelet-Szaúd-Arábiában és Északnyugat-Ománban található. Évekig egyáltalán nem esik eső, és szinte nincs növényzet. A hőmérséklet elérheti a 61°C-ot. 

Sokotra - sárkányfa - Ohotin Viktor fotója

Időjárás és éghajlat

Az ország klímája száraz és forró, a csapadék mennyisége a domborzati viszonyoknak megfelelően változik. A tengerparti sávban ehhez magas páratartalom is társul. A belső területeken meglehetősen nagy a napi hőingadozás: éjjel nem ritka a fagypont körüli hőmérséklet, miközben nappali hőmérséklet általában 30 °C körüli.

Történelem

Dél-Arábia és Jemen modernkori története 1918-ban kezdődött, amikor Jemen elnyerte függetlenségét az Ottomán Birodalomtól. 1918 és 1962 között a Hammaddin család uralta monarchiáként. Észak-Jemen 1962-ben vált köztársasággá. Dél-Jemen viszont csak 1967-ben vált függetlenné a britektől. 1970-től Dél-Jemen kommunista kormányzati rendszert honosított meg. 

A két ország 1990-ben egyesült Jemeni Köztársaságként.

Részletes:

Jemen régóta a kultúrák kereszteződésében létezik, Dél-Arábiában való elhelyezkedésének köszönhetően kapcsolódik a Közel-Kelet legősibb civilizációs központjaihoz. A Kr. e. 12. század és a 6. század között a minaeai, sabaei, hadramauti, qatabani, ausani és himjarita királyságok része volt, amelyek ellenőrizték a jövedelmező fűszerkereskedelmet, majd etióp és perzsa uralom alá került. A 6. században a himjarita király, Abu-Karib Assad áttért a zsidó hitre. A 7. században az iszlám kalifák kezdték meg az ellenőrzés kiterjesztését a területre. A kalifátus felbomlása után Dél-Arábiát számos dinasztia irányította, amelyek részben vagy egészben uralták Dél-Arábiát. Perzsa eredetű imámok időszakosan 160 évig uralkodtak Jemenben, teokratikus politikai struktúrát hozva létre, amely a modern időkig fennmaradt.

Az egyiptomi szunnita kalifák a 11. század során Jemén nagy részét elfoglalták. A 16. századra, majd ismét a 19. századra Jemen az Oszmán Birodalom része lett, és egyes időszakokban az imámok egész Jemen felett gyakorolták az irányítást.

Dél-Arábia és Jemen modern történelme 1918-ban kezdődött, amikor Jemen függetlenné vált az Oszmán Birodalomtól. 1918 és 1962 között Jemen a Hamidaddin család által uralt monarchia volt. Észak-Jemen 1962-ben köztársasággá vált, de csak 1967-ben vonult ki a Brit Birodalom, amely a 19. században védelmi övezetet alakított ki Áden dél-arábiai kikötője körül, és létrejött Dél-Jemen. 1970-ben a déli kormány névlegesen kommunista kormányrendszert fogadott el. A két ország 1990. május 22-én egyesült Jemen Köztársaság néven.

Az egyesülés azonban nem vezetett békéhez. Az USS Cole nevű amerikai hadihajót 2000-ben megtámadta az Al-Káida Ádenben, miközben üzemanyagot vett fel. Azóta az Arab-félszigeti Al-Káida megerősödött az országban, és az Egyesült Államok válaszul többször támadott jemeni célpontokat drónokkal. A hosszú ideig tartó diktátor, Ali Abdullah Szaleh kormánya az arab tavaszhoz kapcsolódó drámai tiltakozások közepette bukott meg 2012-ben, de utódja, Abd Rabbu Manszúr Hadi korábbi alelnök alig sietett a tüntetők által követelt reformok bevezetésével, és a síita húszik milíciája 2015 februárjában átvette a kormány irányítását. A szunnita arab kormányok, különösen Szaúd-Arábia, közel álltak Szalehhez és Hadihoz, és ellenzik a síita uralmat ebben az arab országban. Egy szunnita iszlamista koalíciót, az Al-Islahot támogatják a húszi erők elleni polgárháborúban, és brutális bombázási kampányt vezettek, amely jelentősen károsította az ország infrastruktúráját

Manapság

6,8 millió jemenit azonnali éhezés fenyeget, további 10,2 millió jemeni van válságban, vagyis gyakorlatilag már ők is éheznek, csak az életük nincs veszélyben. Közvetlen veszélyben. Még.
Ez összesen 17 millió ember, Jemen teljes, 28 milliós népességének több mint 60 százaléka.

Az éhínség Jemen két legnépesebb kormányzóságában, a népesség negyedének otthont adó Taiz és Hodeidah kormányzóságokban a legfenyegetőbb. Ebben a két tartományban zajlik legintenzívebben a háború.

A helyzetet nem egyszerű megoldani, mert abban nagyon nagy szerepet játszik az országban évek óta dúló, mostanra nemzetközi konfliktussá, jelző nélküli háborúvá szélesedő polgárháború. (2017)

"A statisztikák szerint a jemeni nők hetven százaléka analfabéta, a legtöbb lány az általános iskolát sem fejezi be, mivel a szülőknek általában csak egy gyermek taníttatására van pénzük, azt pedig fiúkra költik. Bár ma már a Szanaai Egyetemre járóknak körülbelül 50 százaléka nő, tanulmányaik befejeztével a legtöbbjük nem talál munkát.

Az országban nagyon gyakori a gyerekházasság, a nyomorgó szülőknek sokszor anyagilag is megéri férjhez adni kilenc-tíz éves lányaikat. Jemenben egyébként korábban már érvényben volt egy törvény, amely megtiltotta a 15 évesnél fiatalabbak kiházasítását, ám a parlament a kilencvenes években ezt a szabályozást eltörölte, arra hivatkozva, hogy a szülőknek jogukban áll akkor férjhez adni lányaikat, amikor csak akarják. A jemeni szociális minisztérium adatai szerint 2010-ben minden negyedik menyasszony még nem töltötte be a 15. évét, amikor megköttetett a házasság.

Jemenben a férj és feleség kapcsolatát nagyon szigorú törvények szabályozzák: a többi között a nőknek még a házat sem szabad elhagyniuk a férjük engedélye nélkül, a házaséletet szabályozó passzus pedig megengedi a házasságon belüli nemi erőszakot.

Egy jemeni nőnek a "nemek" körül forog az élete. Nem kerékpározhatnak, nem maradhatnak ki sokáig a barátokkal, nem beszélgethetnek a politikáról vagy vallásról, nem halogathatják a férjhez menést, nem válhatnak el, nem járhatnak fedetlen hajjal, nem tanulhatnak tovább, nem utazhatnak egyedül, és nem lehetnek férfi barátaik. Csupán azért, mert nőnek születtek.

Sokan talán nem is hallottak még Jemenről, vagy valami távoli, talán nem is valóságos vidéknek gondolják. Pedig Jemen létezik. Egy csodálatos és titokzatos szépségű ország, amit a háttérben diktatórikus hatalmak irányítanak.

Ezt a helyet olyanok irányítják, akik háborút szítanak, vallási konfliktusokat és politikai nyugtalanságokat okoznak. A szunnita és síita vallási konfliktusok és a korrupt vezetők tönkreteszik a jemeniek életét, gazdaságát. (2016)" forrás

A jemeniek

Előfordulhat, hogy azt gondolnád, Jemen az egyik etnikailag homogénebb ország a Közel-Keleten, ha csupán azt tudnád, hogy a lakosság közel 100%-a arabnak vallja magát. Azonban sok jemeni erősen kötődik helyi, szektás és törzsi identitásához, és a politikai különbségek is mélyek, ami gyakran vitatott és néha erőszakos sokszínűséget eredményez.

A jemeni emberek jellemző tulajdonságai, szokásai, hagyományai és társadalmi berendezkedése sokrétű és összetett, mélyen gyökerezik a történelmi és kulturális hagyományaikban. Íme néhány jellemző vonás:
Társadalmi és kulturális jellemzők:

Vendégszeretet: A jemeni emberek híresek a vendégszeretetükről. Az idegenek meghívása otthonukba és megvendégelése gyakori és elvárt viselkedés. A vendégszeretetet vallási és kulturális kötelességként is kezelik.

Család: A család központi szerepet játszik a jemeni társadalomban. A nagycsaládok gyakran együtt élnek, és a családi kötelékek nagyon erősek. Az idősebb családtagok tisztelete különösen fontos.

Törzsi azonosságtudat: A jemeni társadalom jelentős részét a törzsi hovatartozás határozza meg. A törzsek közötti kapcsolatok és az ezekhez fűződő identitás nagy befolyással bír a mindennapi életre és a politikai helyzetre is.
Vallási és kulturális szokások:

Vallás: Az iszlám, különösen a szunnita és síita ágazatok, mélyen áthatja a jemeni élet minden aspektusát. A vallás nemcsak a spirituális életben, hanem a társadalmi normákban és törvényekben is központi szerepet játszik.

Qat: A qat rágása társadalmi szokás, amely a nap jelentős részét kitölti. A qat rágása közösségi tevékenység, amely során az emberek összegyűlnek, beszélgetnek és üzleteket kötnek.
Női egyenjogúság:

Nők helyzete: A jemeni nők helyzete nagymértékben függ a lakóhelyüktől és a helyi kulturális normáktól. A városi területeken a nők számára több lehetőség nyílik az oktatásra és a munkavállalásra, míg a vidéki területeken a hagyományos nemi szerepek és a korlátozások erősebbek lehetnek. A nők jogai és lehetőségei jelentősen korlátozottak, és a női egyenjogúság kérdése komoly kihívásokkal néz szembe.
Idősek tisztelete:

Idősek tisztelete: Az idősebbek tisztelete és megbecsülése mélyen beágyazódott a jemeni kultúrába. Az idősebb családtagok iránti tisztelet megnyilvánul a mindennapi életben, a döntéshozatalban és a családi tanácskozásokban.
Vérmérséklet és viselkedés:

Vérmérséklet: A jemeni emberek általában barátságosak és vendégszeretőek, de a kulturális és törzsi hagyományok miatt a viselkedésük és hozzáállásuk változhat. A tisztelet és az udvariasság alapvető elvárás, különösen az idősebbekkel és a vendégekkel szemben.

Konfliktuskezelés: A törzsi hagyományok és a törzsi igazságszolgáltatás még mindig jelentős szerepet játszanak a konfliktusok megoldásában, bár a modern jogrendszer is érvényben van.
Ünnepek és hagyományok:

Hagyományos öltözet: A hagyományos jemeni öltözetek, mint például a férfiak által viselt „jambiya” (görbe tőr) és a nők által viselt „abaya” (hosszú köpeny), még mindig gyakoriak és a kulturális identitás fontos részét képezik.

Ünnepek: Az iszlám vallási ünnepek, mint az Eid al-Fitr és az Eid al-Adha, kiemelkedő fontossággal bírnak. Ezek az ünnepek családi összejövetelekkel, közös étkezésekkel és imákkal járnak.

arcok és arctalanok - b.a. fotója

Szana-i boltosok - Elter Karcsi fotója

Ünnepi ruhában - Elter fotója

Turista etikett

Jemenben a turistának fokozott elővigyázatosságot kell tanúsítania. A viselkedésben és főleg az öltözködésben alkalmazkodni kell a helyi szokásokhoz és hagyományokhoz. Ennek megfelelően a nők részére ajánlott a zárt ruhák viselése, a mélyen dekoltált, hátat, vállakat szabadon hagyó, lenge öltözékek viselése egyáltalán nem ajánlott!

Kerülendő dolgok

Bizonyos dolgokat kerülni kell, mert helytelenítéssel találkozhatnak, és ezeket mindenképpen érdemes elkerülni a tartózkodás során.

Politika

Kerüld az Egyesült Államokról való beszélgetést — sok jemeni úgy érzi, hogy az USA „beleavatkozik” az ország ügyeibe, és több kárt okozott, mint hasznot.
Kerüld Izrael témáját — akárcsak az arab világ többi részén, sok jemeni negatív érzéseket táplál Izraellel szemben.

Vallás

Az iszlám Jemen államvallása, és minden jemeni életében fontos szerepet játszik. Akárcsak az arab világ többi részén, a vallás kényes téma. Mindig érzékenyen és tisztelettel közelítsd meg a vallási kérdéseket.

Vallási helyek látogatásakor viselkedj és öltözködj megfelelően. Néhány mecsetbe nem léphetnek be nem muszlimok. Ha nem vagy biztos, kérdezz.
Ramadán idején tartózkodj a nyilvános evéstől, ivástól, dohányzástól és rágástól. Ennek elmulasztása rendkívül tiszteletlennek számít.
Ne kritizáld vagy beszélj rosszul az iszlámról; Jemenben szigorú blaszfémiatörvények vannak.
Ne beszélj vallásról agnosztikus nézőpontból; ezt teljesen értetlenül fogadják.
Kerüld a térítéssel kapcsolatos bármilyen utalást; az áttérés Jemenben bűncselekmény.

Egyéb

Ez egy muszlim ország. Légy érzékeny arra, hova irányítod a kamerádat. Rengeteg nagyszerű fotólehetőség van minden sarkon (a kérdés általában az, mit hagyj ki az egyes képekből), de ha embereket fényképezel, mindig kérdezd meg előtte. Az „mumkin akhud sura minak?” arab kifejezés nagyon hasznos. Soha, de soha ne próbálj meg nőkről képeket készíteni, még akkor sem, ha te magad is nő vagy. Ez nagy sértésnek számít, és akár súlyosabb következményekkel is járhat. Ne próbálj fényképezni semmit, ami stratégiai jelentőségű lehet (pl. amit legalább egy katona vagy rendőr őriz). Azonban, ha udvariasan kérdezel és az őrök jókedvűek, akár emlékfotót is készíthetsz egy géppisztolyt tartó katonával!
Annak ellenére, hogy közel van a gazdagabb olajtermelő országokhoz, Jemen a világ egyik legszegényebb állama. Sok helyi számára az életkörülmények nagyon nehezek. Turistaként számíts arra, hogy a helyi kereskedők magasabb árakat kérnek tőled. Miközben tudatában vagy a jemeni szegénységnek, ne engedj az együttérzésből fakadó kísértésnek, hogy megfizesd az első árat. Az alkudozás az élet része a világ nagy részén, és minden vevőtől elvárják.
Ha egy terület le van zárva, annak nagyon jó oka van. Bármennyire is csábító lehet a bátor felfedező szerepében tetszelegni, nincs ok arra, hogy növeld az emberrablás vagy rosszabb esélyeit, hacsak nem feltétlenül szükséges.

Emellett készülj fel arra, hogy gyakran kérnek majd tőled tollat (qalam, galam) a helyi iskolák számára, valamint édességet (bonbon). Az előbbi esetben, ha van egy felesleges tollad, érdemes lehet megfontolni az adományozást. Az utóbbi esetben viszont ellenállj a kísértésnek, hogy édességet adj, mert ez elvárást teremthet a következő külföldi érkezővel szemben. Mondani sem kell, hogy ne adj pénzt („fulus!” „bizniz!”) gyerekeknek. Inkább helyi jótékonysági szervezeteknek adományozz.

Jemeni konyha, gasztronómia

A jemeni konyha jelentősen eltér az Arab-félsziget többi részétől, és valódi fénypontja lehet bármelyik jemeni utazásnak—különösen, ha helyiekkel együtt élvezheted (ez egy meghívás, amit a látogatók gyakran kapnak, még többször, mint amire számítanak).

Főételek:

Salta: Ez a jemeni konyha jellegzetes étele, egy húsalapú pörkölt, amit görögszénával fűszereznek és általában a főétkezés végén szolgálnak fel. Az íze elsőre meglepő lehet az újoncok számára, de mindenképpen érdemes megszokni.

Mandi: Egy népszerű húsos és rizses étel, amely a Hadhramaut régióból származik. A mandi különlegessége abban rejlik, hogy a húst agyagkemencében sütik, és a rizs fölé akasztják, így a húslé a rizsre csepegve főzi azt meg.

Desszertek:

Jemeni méz: Különösen híres az egész régióban, és a legtöbb desszert bőségesen tartalmazza.

Bint al-sahn: Egyfajta lapos tésztaétel, amit mézzel öntenek le.

Jemeni mazsola: Szintén érdemes megkóstolni.

Egyéb érdekességek:

Qat: Noha nem étel, érdemes megemlíteni a qat levelet, amit szinte az egész jemeni lakosság rágcsál ebéd után egészen vacsoráig. A növényt az egész országban termesztik, és a helyiek szívesen kínálják meg vele a látogatókat. A qat rágása művészet, de az alapötlet, hogy a kis, puha leveleket és ágakat (a keményeket nem) rágják, és egy nagy golyót formálnak belőlük az arcukban. A qat enyhe stimuláns hatású, étvágycsökkentő és álmatlanságot is okozhat. Azonban a qat rágása számos egészségügyi problémát is okozhat, beleértve a száj- és nyelőcsőrákot, így óvatosan érdemes fogyasztani.

Italok:

Jemen hivatalosan száraz ország, azonban nem muszlimok maximum két üveg alkoholos italt hozhatnak be az országba, melyeket csak magánterületen fogyaszthatnak el. Nyilvánosan alkohol hatása alatt mutatkozni nem ajánlott.

Sokféle gyümölcslevet és üdítőt lehet kapni, de kerülni kell a lepukkantabb gyümölcslé boltokat, mivel azok csapvizet is használhatnak alapként. A jemeni teát (shay) és kávét (qahwa vagy bun) gyakran fogyasztják étkezéshez. A jemeni kávé jóval gyengébb, mint a félsziget más részein található erős török kávé.

A csapvizet kerülni kell, de palackozott víz szinte mindenhol kapható, akár hűtött, akár szobahőmérsékletű változatban.

Fotóegyveleg

Elter Karcsi fotói

Vissza az elejére

« vissza

Kommentek