ÚTIKRITIKA.HU / Görögország

Görögország éghajlata roppant változatos (mediterrán, mérsékelt, alpesi), az országon belül jelentős eltérésekkel. A néhány szélességi foknak megfelelő keskeny területsávon olyan eltérések fordulhatnak elő, mint - mondjuk - Németország és Szicília között. A partvidék éghajlata jellemzően mediterrán, de a tenger mérséklő hatása kelet felé csökken, ezért a zárt medencékben az éghajlat szárazföldi jellegűvé válik. A hegyek által körülzárt völgyekben és a medencékben (nem a szállodaiakban) nyáron rendkívül nagy a hőség, nemegyszer 45-50 °C. Azokon a területeken, ahová a tengermelléki légáramlatok behatolnak, a hőmérő ritkán emelkedik 30 °C-nál magasabbra, és ritkaság, ha télen mínusz 4 °C alá süllyed a hőmérséklet.

A tengeri szél nyáron szabályszerű időközökben támad fel, általában délután 2-3 órakor jelenik meg, és enyhíti a nyári hőséget. Görögországban a levegő rendkívül tiszta (na nem a nagyvárosokban) és száraz, különösen a hegyekben. Az évszakok igen élesen elhatárolódnak egymástól. A nagy hőség általában júniustól válik uralkodóvá, s a nyár vége augusztus utolsó napjaira esik. Ez alatt az idő alatt ritka az eső, a föld kiszárad, a legtöbb folyó kavicsmederré változik, és a növényzet legfeljebb a dús éjjeli harmat révén jut vízhez. Az ég nyáron mindig felhőtlen, az éjszakák csillagosak, a levegő tiszta, igen messzire ellátni.

Szeptemberben gyakoriak a viharos esőzések, majd az októberi szép napok után a tartós esőzés időszaka következik. Tartós havazás csak a legmagasabb hegyeken fordul elő. A síkságon - ha esik is ritkán hó -, gyorsan elolvad. Kemény telek ritkán fordulnak elő. Általában északról dél felé haladva egyre enyhébbé válik a tél. Északon a januári középhőmérséklet 5 °C, délen 11 °C. Északon a legmelegebb hónap középhőmérséklete 24 °C, délen 28 °C. Athén augusztusi középhőmérséklete 27,5 °C. A csapadékban nyugatról kelet felé haladva fokozatos csökkenés tapasztalható. A legtöbb esőt a jón-tengeri szigetek kapják, ezért itt rendkívül dús a növényzet, míg Athénban egy év alatt mindössze 289 mm eső hullik. Nyáron a nagy szárazságban gyakoriak lehetnek a kisebb nagyobb erdő- és bozóttüzek.

Görögország időjárása

Földrajz

A görög zászló színeinek ez a magyarázata: a fehér a görög vizek nyughatatlan hullámait és a felhőket, a kék a tengert és az eget szimbolizálja. A zászlón a kilenc vízszintes sávnak is van érdekes jelentése: az oszmán megszállás idején a szabadságküzdelem jelszava az volt, hogy Szabadság vagy halál! Ennek az eredeti görög megfelelője: Eleftheria i Thanatos éppen kilenc szótagból áll. Görögország területének 80 százaléka hegyvidékes, 50 százalékát erdő borítja. Meglepő, de Európában Svájc után Görögország a leginkább hegyvidékes ország. Érdekes, hogy a domborzati viszonyok miatt Görögországban sehol nincs hajózható folyó. Európában a szeizmikus aktivitás csaknem fele a görög földhöz kapcsolódik. Görögország mintegy kétezer szigettel rendelkezik, közülük 227 lakatlan. Görögországnak nincs olyan szárazföldi pontja, ami 137 kilométernél távolabb lenne a tengerparttól. A kontinensünkön Görögországban tartanak a legnagyobb számban kecskéket.

2025-ben ismét több görög tengerparti régióban tapasztalható időszakos medúzafelszaporodás, ami főként a nyári csúcsszezonban okoz bosszúságot a fürdőzőknek. A Korinthoszi-öböl idén is az egyik leginkább érintett terület, de néhol a Chalkidiki-félsziget egyes partszakaszain, például Sarti és Toroni környékén is előfordulhat, hogy napokra vagy hetekre feltűnik a kocsonyás vendégsereg. A helyi hatóságok és a strandüzemeltetők igyekeznek figyelmeztető táblákkal, online bejelentésekkel és a strandok folyamatos ellenőrzésével segíteni a nyaralókat.
A fürdőzők többségének nincs mitől tartania, mivel a Görögország partjainál gyakori medúzafajták általában ártalmatlanok. Egyedül a Pelagia noctiluca nevű faj csípése lehet kellemetlenebb, ez azonban többnyire a nyíltabb vizeken fordul elő. Ha valakit mégis megcsíp, a legfontosabb, hogy a bőrt ne dörzsöljék, hanem finoman öblítsék le lehetőleg tengervízzel, majd alkalmazzanak hűsítő gélt vagy helyi nyugtató készítményt, például Fenistilt. Allergiás reakció esetén érdemes minél előbb orvoshoz fordulni.

A szakértők szerint a jelenséghez hozzájárulhatnak a vízhőmérséklet-változások és az áramlatok alakulása is, ezért nehéz előre pontosan megmondani, hol és mikor lesz több medúza. A legtöbb partszakasz továbbra is tiszta és gond nélkül élvezhető — érdemes követni a helyi híreket és figyelni a strandokon kifüggesztett friss tájékoztatókat. A görög nyár így is csodás marad, csak egy kis rugalmasságot és körültekintést kíván a strandolás.

Η Γαλανόλευκη (kék és fehér) vagy Η Κυανόλευκη (azúr és fehér)

Közép-Macedónia - Meteora - r.o. fotója

Történelem

Görögország a nyugati civilizáció bölcsője, ahogy egy tévés joghurtreklámban a görög néni mondja nekünk: mi adtuk nektek a demokráciát. A hála egyik kifejezése az, hogy Görögország az egyetlen "nyugat-európainak" nevezett ország, amely nem is fekszik Európa nyugati részén. Az ókori Görögország nem volt egy ország, mint a mai. Legalább 1500 városállamból (poliszok) állt. Mindegyik városállamnak voltak saját törvényei, hadserege. Persze folytonos viszályban éltek egymással. Athén volt a legnagyobb városállam. Az Athén és a Spárta által vezetett peloponnészoszi liga közötti háború (i.e. 431-404) romokba döntötte az ókori Görögországot és véget vetett aranykorának. Kleopátra görög volt, a híres Ptolemaiosz családból való.

Amikor a római birodalom ketté szakadt i.u. 285-ben, a keleti fele, a mai Görögország területével együtt a bizánci birodalmat alkotta. 1453-ban Görögország török uralom alá került és csupán 1829-ben vált függetlenné. A második világháború folyamán Görögországnak folyamatosan egyszerre három országgal (Olaszország, Németország, Albánia) kellett hadakoznia. A görögök a függetlenség megvédéséért nagyon nagyon megküzdöttek, 220 napon át folytattak ellenállást, elismerést szerezve sok helyen a világban. Még Hitler is elismerte 1943-ban, hogy a németek ellen a görögök harcolnak a legnagyobb hősiességgel és a halált a leginkább megvető bátorsággal. Churchill híresé vált mondása (1941): a görögök nem úgy küzdenek, mint a hősök, a hősök küzdenek úgy, mint a görögök. A demokrácia annyira kötelező Görögországban, hogy a választáson való részvétel is az. A 18 éven felüli görög állampolgárokat a törvény kötelezi a voksolásra.

Görögország történelme szinte végig külföldi hitelekkel és pénzügyi gondokkal volt átszőve: fennállása óta ötször nyilvánítottak hivatalos államcsődöt, és legalább még kétszer csak külső segítséggel kerülték el a teljes összeomlást. Bár nem egyedülállók ebben, a modern kori történelmük nagyjából felét — körülbelül kilencven évet — csődhelyzetben vagy annak küszöbén töltötték. A Bloomberg egyik elemzése szerint a 2004-es athéni olimpia is hozzájárult a gazdasági lejtmenethez, amely a 2010-es évek elején érte el a csúcspontját: a játékok rendezése 9 milliárd euróba került, ami mai értéken több mint 2700 milliárd forintnak felel meg. Az olimpia után Athén már jelezte az euróövezetnek — amelyhez nem sokkal korábban csatlakozott —, hogy az államadósság jóval kedvezőtlenebbül alakult a vártnál.

Manapság

A görögök a közelmúltban nagyon is jól éltek. Az Európai Unió tagállamai közül Görögországban a legnagyobb az aránya azoknak a családoknak, amelyek saját ingatlanban laknak. Görögországban kötelező a katonai szolgálat (1.-másfél év) a fiatal férfiaknak.

2025-ben is éles a kontraszt Görögországban: a társadalom egy része továbbra is jómódúan él, a belvárosokban még mindig gyakori látvány a méregdrága kiegészítőket viselő hölgyek és férfiak, vagy a luxusautókat vezető fiatalok, miközben a tömegközlekedés sok helyen ritkán jár és zsúfolt, különösen csúcsidőben. A gazdasági nehézségek mostanra több mint egy évtizede árnyékolják be a mindennapokat: a társadalmi különbségek tovább mélyültek, az ingatlanpiac még mindig ingadozó, sok területen elhúzódik a termelőipar és az építőipar teljes visszaépülése.

Az állami szektor és a nyugdíjasok stabil jövedelme ma is a kereskedelem egyik fő mozgatórugója. Az üzletekben gyakran lehet tapasztalni, hogy az eladók látszólag kedvesek, de sokszor érződik rajtuk a kényszeredettség — a valódi vendégszeretet gyakran csak a borravalóig tart. Mindezek ellenére a mindennapok élhetők, de a helyiek körében a kilátástalanság érzése és a mindent átszövő túlélési kényszer még mindig sok beszélgetés visszatérő témája.

Gazdaság

Görögország rendelkezik a világ harmadik legnagyobb hajóflottájával (a világ hajóállományának 15.5 százaléka. A görög törvények szerint a görög hajók személyzetének 75 százalékban görögnek kell lenni.
Évente hozzávetőleg 16,5 millió turista látogatja meg Görögországot, azaz másfélszer annyian, mint az ország lakossága. A turizmus 16 százalékát teszik ki a görög GDP-nek.

Ha utazóként szeretne segíteni a görögöknek, a legegyszerűbb, ha kártyával fizet mindenhol, ahol csak lehet. A turizmusért felelős illetékesek szerint ez ma is az egyik legkézzelfoghatóbb támogatás, mert a bankkártyás fizetés hatékony fegyver az adóelkerülés visszaszorításában. Bár Görögország pénzügyi gondjai enyhültek valamelyest, az adófizetési fegyelem még mindig nem hibátlan, így minden nyomon követhető bevétel számít. Ha a milliós turistaáradat a készpénz helyett kártyát használ, abból nehezebb eltitkolni a bevételt — ez pedig stabilabb adóbevételt jelent az államnak.
Idén is több millió látogatót várnak, ami jóval meghaladja a helyi lakosság számát. Sokan épp olyan régiókba érkeznek, ahol régebben kifejezetten alacsony volt az adófizetési hajlandóság. Bár a legnagyobb kríziseket a kormány már átvészelte, a gazdasági egyensúly törékeny maradt, ezért minden plusz bevétel jól jön.

A kormányzat egy ideje azt is fontolgatja, hogy kötelezővé teszi a kártyás fizetést bizonyos összeghatár felett, és folyamatosan ösztönzi a készpénzmentes vásárlást. Az adóelkerülés évente még mindig jelentős bevételkiesést okoz, ezért a turizmus kulcsszerepet játszik abban, hogy ez csökkenjen.

Emellett a legnépszerűbb égei-tengeri üdülőhelyeken több szolgáltatás áfája is emelkedett, amit a helyi turizmus szereplői vegyesen fogadtak. Sokan attól tartanak, hogy a már előre lekötött szállások árait nem tudják könnyen áthárítani a vendégekre. Mindezek ellenére a cél egyértelmű: stabilabb bevételekkel, átláthatóbb fizetési szokásokkal és a turizmusból származó bevételek maximális kihasználásával Görögország továbbra is igyekszik elkerülni, hogy újra pénzügyi szakadék szélére kerüljön.

Az ország infrastruktúrája 2025-ben is sok kívánnivalót hagy maga után. Sok településen még mindig hiányoznak a jól karbantartott járdák, az utak állapota sok helyen gyenge, és a belvárosok szűk utcái gyakran dugókat okoznak. A buszpark jellemzően elöregedett, a vasúti járművek többsége kifejezetten régi, még a viszonylag modernnek számító villanyvonatok is a 2004-es olimpia idején álltak forgalomba, azóta csak minimális korszerűsítés történt. A távolsági buszok nagy része szintén koros, a kényelmi színvonal nem mindenhol üti meg a mai elvárásokat.

A városok nagy része továbbra is rendezetlenül, átgondolt urbanisztikai terv nélkül terjeszkedik, rengeteg a szabálytalanul felhúzott ház vagy bővítés. A játszóterek állapota vegyes: sok helyen még a régi, elhasznált eszközök állnak, és bár egyes parkokat felújítottak, az állagmegóvásra gyakran nincs pénz vagy figyelem. Zöldterületből is kevés van: a parkok száma a legtöbb városban alacsony, a meglévők pedig sokszor túlzsúfoltak. Mindez együtt továbbra is komoly kihívást jelent a mindennapi életminőség szempontjából, különösen a családoknak és azoknak, akik sokat közlekednek a városokban.

Görögökről

A görög lakosság nagyon egységes etnikailag, a népesség 98 százaléka született görög. A legnagyobb etnikai kisebbség a török is nagyon kicsi hányadot tesz ki.
Az ötvenes években a görög felnőtt népességnek alig 30 százaléka tudott írni és olvasni, ma az arány több mint 95 százalék.
A görögök Európában a legvallásosabb népek közé tartoznak. Istenhívőnek mondja magát a lakosság 83 százaléka (a kontinensünkön a legalacsonyabb százalék e tekintetben Csehországban van, 52 százalék). Feltűnően sokan hordanak keresztet nyakláncon. A férfiak közül sokan morzsolgatnak, pörgetnek a kezükben gyöngyös imaláncot. A templomok előtt a görög jellemzően keresztet vet, gyakran elég gépiesen. Étkezés előtt vagy után is szoktak keresztet vetni.
Görögország a világon az egyetlen ország, ahol az ortodox keresztény vallás államvallás, tehát az állam és az egyház szétválasztása nem történt meg.
Görögországban nagyon kevés számban van öregek otthona. A nagyszülők jellemzően a gyerekeik családjával élnek halálukig. Sok fiatal a házasodásig a szülői házban él, kényelemből, de anyagi kényszerből is.
Az európai unió országai közül Görögországban a legalacsonyabb a válások száma, viszont a legmagasabb az abortuszok aránya.
Európában Görögországban a legnagyobb az aránya a dohányosoknak.
A görögök a névnapjukat jobban megünneplik, mint a születésnapjukat.
A világon itt van az egy főre jutó legnagyobb sajtfogyasztás.
A lakosság kb. negyede el van hízva.

"Görögök. Azaz kedvesek, mosolygósak, barátságosak, melegszívűek, vendégszeretők és segítőkészek." (Gerda)

"Aki Görögországba megy, készüljön fel arra, hogy itt az emberek egyszerűen mások, természetesebbek. Nem kapkodnak, általában ráérősek és nyugodtak, kivéve, ha felidegesíti valaki őket- na ilyenkor előrobban a mediterrán temperamentum és kiabálnak, mutogatnak.

Egyszerűen lustább, lassúbb itt az élet, de mi épp ezért szeretünk ide menni. A szabályokra általában fittyet hánynak és jellemzően az utcán, de legalábbis házon kívül élik a napjaik nagy részét. Az éttermekben a kiszolgálás is lassúbb lehet néha emiatt. Előfordul, hogy a tulajdonos, aki épp felszolgálna, leül egy asztalhoz és elfelejtkezik a feladatáról, de aztán olyan kedvesen mosolyog, hogy nem lehet rá haragudni. A dohányzás számukra nem tabu, sőt nagyon is jellemző, bár főleg inkább a szabad tereken dohányoznak. Ha pl. egy hajóra való felszállás előtt valaki még megáll, hogy elszívja az utolsó cigarettáját, mosolyogva intenek: „gyere nyugodtan, ez egy görög hajó, hozhatod a cigit is." (Eszter)

"Nagyon kedvesek általában. Ha hűségessé válunk egy-egy étteremhez, bárhoz, számíthatunk ajándék italokra, gyümölcstálakra és őszinte mosolyokra. Temperamentumosak, de van bennük egy olyasfajta nyugalom és életigenlés, ami a magyarok számára nagyon vonzó lehet." (F. E.)

"Nem csoda, hogy gazdasági problémáik vannak. Az állami alkalmazottak 10-kor elkezdenek dolgozgatni délig, aztán kipihenik a két óra munka kolosszális fáradalmait, aztán még marad néhány órácska munka."

"Szerintem a görögök szinte minden körülöttük élő népet lenéznek, valamennyire még Nyugat-Európát is. Azt hiszik, hogy ők alkották meg az európai civilizációt és mikor az ókorban az őseik filozófusok voltak, akkor Európa egyéb részein az emberek még majmok voltak vagy jó esetben primitív szatírok."

A görögök híresek arról, hogy jó hangosak — különösen igaz ez az idősebb asszonyokra, akiknek egy-egy élénk beszélgetése néha valóban próbára teszi a hallgató dobhártyáját. A turizmusból élők viszont mindig készségesek és szívélyesek, udvariasságból is igyekeznek a vendéget megelőzni a köszönésben. Az egyszerű járókelők is segítőkészek: ha egy turista eltéved, szinte biztos, hogy valaki készséggel útba igazítja. Nyitottak és közvetlenek, de azért legszívesebben mégis egymás társaságában érzik magukat igazán felszabadultnak.

Babonás nép hírében állnak: rajonganak a gyerekeikért, mégis rossz szemmel nézik, ha egy idegen túl hosszan figyeli őket, mert félnek a „rossz szem” vagy az irigység ártalmától. Nem ritka látvány az sem, ahogy valaki keresztet vet — leginkább az asszonyoknál figyelhető meg, hogy akár kétszer-háromszor is megteszik, sokszor anélkül, hogy templom lenne a közelben. Egy forgalmas zebrán való átkelés előtt is gyakori gesztus, afféle biztonsági reflex.

A mindennapjaikra jellemző a nyugalom: ami ma nem sürgős, az ráér holnap is. Ez meglátszik a félig kész házakon is: sokan csak annyit építenek meg, amennyire épp szükség van, a többit majd akkor folytatják, ha a család bővül vagy az anyagiak engedik.

A görögök sokkal türelmesebbek és lazábbak, mint például a magyarok. Ezt nyaraláskor nem árt szem előtt tartani: a türelmetlenkedés, kiabálás vagy hőzöngés inkább mosolyt vált ki, mint együttérzést. Még ha jogos is a panasz, könnyebb barátságos, laza hangnemben elintézni, mint erőszakosan vitázni. Érdekes módon a híres mediterrán temperamentum mellett ritkán robbannak, még akkor sem, ha valami tényleg bosszantó történik velük.

Helyi öregurak szórakoznak a Parosz szigeti kávézóban - k.m. fotója

"Válogatott általánosítások (görbetükör) a görögökről: nagytestűek és túlsúlyosak, szuvlakit és olívabogyót esznek, úzót és vörösbort isznak egész nap, étkezések közti szünetben tányérokat törnek szét, vezetni nem tudnak (pláne nem sötétben), szervezetlenek, nehéz ételeket esznek, övéké a világ össze olajtartályhajója, szeretnek könnyedén éldegélni, korruptak, tervezésre képtelenek, kulturáltak, nem hatékonyak, elhanyagolt házakban laknak szakadozott függönyű ajtók és ablakok mögött , rozsdás autókban furikáznak. Vannak szép görög lányok, amíg még fiatalok."

A híres görög biccentés — vagy inkább bólintásnak tűnő fejdobás — elsőre teljesen megtévesztő. Kérdez valamit az ember, mire ők kissé csettintenek a nyelvükkel, hátravetik a fejüket, közben szúrósan tartják a szemkontaktust. Aki nincs hozzászokva, azt hiheti: „várj, gondolkodom”, pedig valójában annyit jelent: „Nem!” Ezt csak fokozza a nyelvi csavar, hogy a görög „igen” valójában „ne”, így az első hallásra gyakran pont fordítva értjük, mint kellene.
A tekintetük sokszor nem rejti véka alá a véleményt. Elég lassan tologatni egy babakocsit egy szűk utcán vagy óvatosan kanyarogni autóval, és máris jön a metsző pillantás — szavak nélkül is egyértelmű az üzenet: „Gyorsabban, ember!” Idegenként eleinte sokan ridegnek érzik őket: a szülők az oviban például ritkán köszönnek elsőre. Ha valaki görögül próbál beszélni, legtöbbször angol választ kap, de ha aztán angolul folytatná, néha szó nélkül tovább is lépnek a következő vásárlóhoz, és csak pislog az ember, hogy most mi történt.

A fiatal férfiak nyugalma is különös: órákig ülnek a kávézók teraszán egyetlen kávé mellett (nem véletlen, hogy a kávé drága), miközben ujjaik közt pereg a kis golyós füzér, a komboló. Az asztalon mindig ott figyel a dizájnos öngyújtó, a méregdrága kocsi kulcsa és a legújabb telefon — ezek a státusz szimbólumai.

A minden lében kanál görög nénik pedig külön műfaj. Semmi sem kerüli el a figyelmüket: ha nincs sapka a gyereken novemberben, ha valaki pancsolni hagyja a kicsit egy pocsolyában, vagy ha nincs zokni a babán még kánikulában sem — egyből jön a megjegyzés. Mindenki az évszakhoz öltözik, nem az időjáráshoz, így 24 fokban is bundás csizmát és vastag kabátot hordanak. Az anyukák kapják a legtöbb „tanácsot” — ami sokszor inkább éles kritika.

A babonák is élnek még: például megköpködik (pontosabban „leköpködik”) a kisbabát, hogy elűzzék a gonoszt — ma már leginkább csak szimbolikusan, de hallani még konkrét sztorikat is. Sok család 42 napig nem viszi ki a kicsit a házból, nehogy rontás érje. És csak a keresztelő után kap hivatalos nevet, ami gyakran egyéves kor körül van, és igazi családi lakoma, nagy vízbe merítéssel. Addig, ha rákérdez az ember, hogy mi a baba neve, a válasz csak annyi: „Kosztas lesz a neve”, de ténylegesen inkább beceneveken, kicsinyítőkön szólítják. Én is sokszor hallottam a kérdést: „Na, hogy fogjátok majd hívni?” — miközben a gyerek már rég ott gügyögött az ölemben.

"Szegény görög nők. Megöregednek, megcsúnyulnak, feketébe öltöznek és otthon, a dombtetőn güriznek, hámozzák a krumplit és a hagymát, főznek, hogy étekkel fogadhassák a férjüket. A férjek a falu vagy a városka sétányán, főterén, vagy valamelyik kávézóban iszogatják a kávét, az uzót és büdösítik a levegőt a bagójukkal. Alig látni görög nőt a kávézókban. Más: Azt hallottam, hogy a görög nénik a távolsági buszokon még a nyári hőségben sem engedik az ablakot kinyitni. No, nem a légkondicionálás miatt, hanem azért, mert nem akarják, hogy rossz, szerencsétlenséget hozó szellők érjék őket. 21. század." (V. L.)

,,Egy görög káromkodás: Lennél fing a tökeimen!" (B.B.)

Sok görög ma is lazábban kezeli az illemszabályokat, mint amit másutt megszokhattunk. Gyakran előfordul, hogy egy ajtónál nem engednek előre senkit, se nőt, se idősebbet, hanem mindenki egyszerre próbál kijutni vagy bejutni. A buszokra is gyakori a tülekedés: nem mindig várják meg, hogy mindenki leszálljon, mielőtt felszállnának. Egy kéznyújtás egy új ismeretségnél sem feltétlenül vált ki reflexszerű viszonzást — sokan egyszerűen nem értik, mit szeretne a turista, vagy csak vállrándítással elintézik.
A dohányzási tilalom sem mindig több puszta papírnál: egy tengerparti kávézóban vagy egy zsúfolt étteremben gyakran előfordul, hogy valaki gond nélkül rágyújt a szomszéd asztalnál, anélkül hogy zavarná, kinek megy az arcába a füst. Egyesek lazán hátradőlnek, lábukat feltéve, mintha otthon, a kanapén néznének focit — nemigen törődnek vele, ki mit gondol.

A zebránál sem árt résen lenni: a sofőrök többsége csak akkor áll meg magától, ha gyerek, idős ember vagy feltűnően csinos nő akar átkelni. Mindenki másnak jó eséllyel magának kell kiharcolnia az elsőbbséget — de mindehhez a helyiek hozzá vannak szokva, és a többi autós is úgy manőverezik, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.

Görögország még ma is erősen konzervatív, mélyen vallásos hely, ahol a család összetartása mindennél fontosabb. Egy görög számára az igazi kiteljesedés házassággal és gyerekekkel jön el. A kicsikre nagy szeretettel vigyáznak, ritkán fegyelmezik őket szigorúan, inkább mindent megbeszélnek velük vagy egyszerűen hagyják, hogy gyerekek maradjanak. Nem ritka, hogy több generáció él együtt ugyanabban a családi házban vagy egy közös udvarral rendelkező társasházban.

A nagyszülők gyakran aktívan részt vesznek a mindennapokban, a gyereknevelésből is kiveszik a részüket. Az étkezések sokszor nagy, zajos családi események, ahol mindenki egyszerre beszél, eszik és nevet. Ünnepekkor még a távolabbi rokonok is összegyűlnek, és hajlamosak hatalmas lakomákat csapni. Egy idegen számára talán hangosnak tűnhet ez a családi nyüzsgés, de a görögök éppen ebben érzik magukat otthon igazán.

Görögországban még a legjobb akarattal sincs értelme komolyan venni azt, ha valaki azt mondja: „csak tíz perc”. Legyen szó arról, hogy „tíz perc múlva indulunk”, „autóval csak tíz perc”, vagy „tíz perc alatt iszunk egy kávét” — ilyen sosem történik meg szó szerint. Saját tapasztalataim alapján a helyi „tíz perc” valójában valahol 45 és 80 perc között mozog, attól függően, mennyire sürgős a dolog. Az idő fogalma itt sokkal rugalmasabb, mint amit az ember máshol megszokott.

Ezt persze senki nem veszi zokon: a késés része a mindennapoknak, senki nem bosszankodik miatta igazán. Egy baráti találkozót vagy családi programot soha nem ront el az, ha minden csúszik. A helyiek inkább élvezik a pillanatot, nem mérik percben, mikor mi történik. Aki ide utazik, annak érdemes ezt a rugalmasságot gyorsan magáévá tenni — különben csak saját magát bosszantja feleslegesen.

Turista etikett

A görögöknél az egyik legdurvább, legsértőbb mozdulatnak az minősül, ha valaki a tenyerét beletolja valakinek az arcába. Még viccből, heccből se tegyünk ilyet egy helyivel.
Legyünk tisztába azzal, hogy a görögöknél (némileg a bolgárokhoz hasonlóan) a testbeszédben másképpen néz ki az igent jelentő bólintás és a nemet jelentő fejmozgatás. A nemnél picit lefelé biccentenek a fejükkel, igennél pedig kicsit felfelé! Az igennél a fejükkel kissé előre bólintanak, a nemnél inkább hátra.
Ha bizonytalanok vagyunk abban, hogy mit is akart a görög jelezni, akkor bírjuk rá a szóbeli pontosításra. Amúgy a görögök érzéseit jól ki lehet venni, mert roppant kifejező arctekintetekkel tudják kifejezni véleményüket.
Ha úgy adódik, határozott kézrázással üdvözöljük a görög férfit vagy nőt.
Kolostorok, templomok meglátogatásakor legyünk illően felöltözve.
Görögországban nevetséges kísérletezni olyan rámenős alkudozással, mint Egyiptomban vagy Tunéziában. Autóbérlésnél lehet finomabb módon próbálkozni olcsóbb árat elérni, de azt tudni kell, hogy az alkudozás alapvetően nem annyira szokásos náluk.
A taxisok nagyon elvárják a borravalót, de csak akkor adjunk, ha tisztességesen intézte velünk a viteldíjat.
El kell sajnos fogadni azt a tényt, hogy a hivatalos tiltásokkal mit sem törődve a görögök rágyújtanak vendéglőkben, kávézókban, belső közterületeken. Nem érdemes velük vitatkozni ezen, náluk ezt tolerálják.
Ne csodálkozzon egy magányosan utazó nő azon, hogy némileg rosszalló tekintettel néznek rá, ha betér egy kávézóba, ahol csak helyi férfiak tartózkodnak.
Az étteremben a pincér nem fogja magától felajánlani, hogy elkészíti a számlát a fizetéshez, mert udvariasságból a vendégre bízza, hogy mennyire siet. Finoman jelezni kell a pincérnek, ha már fizetni szeretnénk.
Jóllehet a görögök kávéja ugyanolyan, mint a török kávé, ne kérjük azt ezzel az elnevezéssel, mivel a görögök nem igazán szívlelik a törököket.

,, Görögországban a meztelen fenék mutogatása közterületen komoly szabálysértésnek számít, amit elzárással és súlyos pénzbírsággal büntethetnek. Ezt a rendelkezést minden bizonnyal nem a helyiek nudista hajlamai miatt hozták, sokkal inkább a részeg angol vagy német fiatalok miatt, akik éjjelente hangoskodva vetkőznek és otrombán viselkednek a görög szigetek nyaralóhelyein. A helyi lakosok már többször panaszt is emeltek az említett országok irányába, hogy regulázzák meg féktelen csemetéiket. (2018)" forrás

Gasztronómia

A Görögországba látogató turista számára a görög konyha ez: az előételszerű mezzék (mint a tsatsiki és a Taramo saláta) a grill ételek (mint a Gyros és a szuvlaki), a zöldséges ételek (mint muszaka és a görög saláták). A görög gasztronómia a valóságban több ennél. A görög konyha vegyíti a keleti és a nyugati mediterrán térség hatásait: sok zöldség, vadfüvek, keleti fűszerek, olívaolaj, citrom, hal, tenger gyümölcsei, bárány- és kecskehús, sajt és joghurt. Ebből a "fegyvertárból" aztán a különböző szigeteken nagyon is egyedi, regionális, helyi konyhát visznek. A nyaralók inkább a nyári ételeket ismerik meg, hiszen legtöbbjük a főszezonban utazik oda, pedig az egyéb évszakokban más jellegű ételeket is esznek a helyiek, például sokféle párolt ételt, egytálételeket, leveseket.

Bár jól tudjuk, hogy a görög konyha messze nem áll meg a gyrosnál, nekünk annyira bejött, hogy szinte nem is volt kedvünk mást kóstolni. Egy alkalommal a Calypso bárban is ettünk, ami igazi tengerparti hangulatú, laza kis hely, két fiatal lány dolgozott ott, akik gyorsan és hibátlan angollal szolgáltak ki minket. A gyros csak pár euróba került, lehetett választani kis- vagy nagyadagot, többféle húsból — és minden falat tökéletes volt. A kicsit pirult, friss pitában bőséges adag, jól fűszerezett és alaposan átsütött hús, mellé aranyszínű, ropogós krumpli, krémes tzatziki és roppanós zöldségek — egyszerűen hibátlan.
Tominak ritkán lehet a húsokkal a kedvére tenni, de itt még ő is rajongott érte, és onnantól kezdve mindenhol gyrost kért. Én próbálkoztam néhány alternatívával is, például a Souvlaki Barban természetesen souvlakit kértem, ami tényleg finom volt, de végül mégis mindig a gyros hiányzott. Ott egyébként a pincérnő kicsit zavarba jött, mert nem tudta hirtelen, milyen nyelven szóljon hozzánk, végül nagy mutogatás árán angol étlapot kaptunk, de igazából már fejből tudtuk, mit akarunk.

A gyros mindenhol remek volt, akár a beach bárban, akár egy egyszerű utcai büfében ettük. Összesen öt különböző helyet próbáltunk ki, és mindegyiknél jobban ízlett, mint otthon bármikor. Itthon gyakran hiányzik belőle a sült krumpli, a hús nem mindig szép, sokszor van benne fura pörköltízű szaft vagy az a zsebes változat, amit én sosem szerettem. Egy biztos: ha igazi, hamisítatlan gyrost akar az ember, csakis Görögországban érdemes belevágni!

Görögországban az élelmiszerek minősége kiemelkedően jó, és talán nem véletlen, hogy sokan bőven megérik a 85–90 évet is. A mindennapi étkezések bővelkednek friss zöldségekben, gyümölcsökben, halakban, olívaolajban, olajbogyóban, gabonafélékben és tejtermékekben. A rántott ételek itt ritkaságnak számítanak, sokkal inkább a grillezett, párolt vagy friss fogások jellemzőek. A piacon és a boltokban a zöldségek, gyümölcsök, halak és az olívaolaj ára még mindig viszonylag barátságos, így akkor is megfizethető a kiegyensúlyozott, egészséges étrend, ha valakinek szerényebb a keresete.

Görög GASZTROTÚRA, avagy mit ne hagyjunk ki, ha ott járunk!

Görögországot nemcsak a több évezredes kultúrája, a kék minden színében pompázó tengere miatt, nemcsak az idilli kis települések és a különlegesek kupolás templomok miatt szeretjük. Az ország különlegességéhez kétség kívül hozzájárul az Európában egyedi gasztronómiája. Az én szívemhez a görög konyha különösen közel áll, így igyekeztem minél több finomságot kipróbálni ottlétem alatt. A teljesség igénye nélkül hoztam nektek egy kis összefoglalót, amit mindenkeppen ki kell próbálnotok, ha Görögországban jártok. A bárány és a nyúl húsát nem szeretem, így ezt szándékosan nem próbáltam ki, de aki szereti, semmiképpen ne hagyja ki. Nekem már megvan a következő lista, mit próbálok majd ki.
Kebab - az igazi kebab bárányhúsból készül. Ez volt az egyedüli, amit ennek ellenére kipróbáltam. Pitával, lilahagymával, paradicsommal, tzatzikival és hasábburgonyával kínálják. Az állaga hasonlít a csevaphoz, fűszerezésében viszont az oregánó dominál. Grillezve, pálcikára tűzve szervírozzák.
Tzatziki - és ha mára a tzatziki szóba jött. Az igazi görög tzatziki olyan ízorgia, amelyben csak Görögországban lehet részed. Érdekes volt számomra, hogy ez a néhány összetevőből készülő saláta mennyire más, mint amit estig ettem. Ki kell próbálni!
Souvlaki - a souvlaki egy szinten grillen, pálcára tűzdelt bárány, sertés vagy csirke hús. A nálunk is ismert saslikhoz hasonlít, de ízvilága különbözik. Kóstoljátok meg a baconbe tekert csirke souvlakit, isteni! Ízvilágát tekintve szintén az oregánó dominál. Salátával, pitával, hasábburgonyával és valamilyen(ez változó) szósszal kínálják.
Mentás-kapros rizzsel töltött cukkinivirág - ez az egyik legkülönlegesebb étel, amit valaha ettem. Már maga a gondolat is különleges, hogy a cukkini virágába töltik a rizst. Ezt csak tetézi a töltelék fűszerezése. Alapvetően egy húsos rizs, amilyet mi a töltött káposztába teszünk, de mégis más. Először is egyáltalán nem zsíros. Másodszor kaporral és mentával készül, ami miatt kap egy nagyon könnyed, légies ízvilágot. Magának a cukkinivirágnak nincs különösebb íze, de a tölteléknek…. Friss tejföllel kínálják. Ez az étel lett az egyik kedvenc görög finomságom. Egyébként előételként szolgálják föl, de akkora adag, hogy elegendő önmagamban is.
Görög saláta - itthon ettem mindenféle verzióját ennek a világszerte ismert és kedvelt mediterrán ételnek. Ami érdekes volt, hogy a feta sajtot nem kockázzák föl, hanem egyben teszik a salátára, majd azt meglocsolják olívaolajjal, meghintik zöldfűszerekkel. Biztosak lehettek benne, hogy az olívájáról és feta sajtjáról híres Görögországban kaptok valami pluszt a görög saláta esetében is 🙂
Spanakopita - a görögök spenótos-fetás pitéjét nem igazán tudom hova tenni. Az első néhány harapásnál még nagyon ízlett, aztán kissé “lapossá” vált a ropogós rétestészta alapú finomság. Akkora szeleteket adnak, hogy egy étkezést is ki lehet váltani velük. Nagyon olcsó, kiadós étel, melyet bármelyik pékségben beszerezhetünk. Ezt a pitét többféle töltelékkel megtaláljuk( például a képen látható fetás, olívás, aszalt paradicsomos verzióban is).
Egy élménynek tökéletes volt, de nem lesz a kedvencem.
Főtt - sült kukorica - bár, ez nem egy tradicionális fogás, de athéni utam után ezentúl számomra a görög tengerparti sétákat, a naplementében sakkozó helyi idős férfiakat idézi majd. Jól megsózva, megpirítva kínálják a part menti sétányokon.
Portokalopita - ha egy desszertet próbálsz ki Görögországban, akkor ez legyen az! Ezt a narancsos “ragacsos” sütit önszántamból nem próbáltam volna ki, ha az egyik étteremben az idős görög pincér nem lep meg vele 🙂 Nagy meglepetés ért, amikor az első ránézésre hagyományos pitének tűnő süteménybe belekóstoltam. Olyan intenzív narancs íz fogadott, amire egyáltalán nem számítottam. Nem volt gejl, bár a ragacsos szósz miatt azt hittem, az lesz. Egy savanykás szósszal kínálják, ami tökéletesen ellensúlyozza a pite édességét, ráadásként pedig egy, a tejszínhabnál tömörebb hab kerül a tetejére. Csodás megkoronázása egy görög vacsorának.
Freddo cappucino - és ha már Görögország, akkor mindenképpen igyatok freddot, ugyanis világszinten az egyedüli ország, ahol bármixerrel rázzák össze ezeket a különleges italokat. Mielőtt elkészítik, megkérdezik, hogy cukorral vagy cukor nélkül kéred? Vigyázz, mert ha a cukros változatát kéred, olyan szinten édes lesz, hogy nem biztos, hogy ízlik majd. Egy nagyon erős, jegeskávé, aminek a nagy részét egy tömör hab teszi ki. Számomra abszolút kedvenc lett.
Ellinikosz káfesz - ez a klasszikus görög kávé, melyet egy fém edényben addig forralnak, míg vastag hab nem képződik rajta. Várd meg, míg a zacc leülepszik és élvezed a lágy ízeket! 🙂
Frissen facsart gyümölcslé - a dinnyétől kezdve a mangóig bármilyen gyümölcsből kérhető, de természetesen a narancsos az igazi, ha már Görögországban, a narancs hazájában járunk. Több helyen fagyival kínálják, én nem próbáltam ki, de a gyerekek előszeretettel kérték mindenhol.

Sajtok

A világhíres görög sajt, a feta kecsketejből készül, és a görögöknél a nemzeti sajtnak számít. Homérosz idején is ezt ettek a görögök. A görögök rengeteg feta sajtot fogyasztanak.

A mediterrán éghajlaton természetes, hogy a szieszta után késő estig nyúlnak a baráti összejövetelek: a görögök ilyenkor nem sokat törődnek az egészséges étkezés szigorú szabályaival, és gyakran csak késő este ülnek neki a kiadós vacsorának — ami persze többnyire így is tele van zöldséggel és hallal. Míg az ebéd gyakran egyszerű és gyors, vacsorára előétel is jár, amit legtöbbször abból válogatnak össze, ami épp akad otthon: egy kis sajt, pár darab töltött szőlőlevél vagy olajbogyó mindig akad a hűtőben. Desszertként a legtöbben nem tortát vagy süteményt választanak, hanem friss, lédús idénygyümölcsöt. A hagyományos tavernákban általában nincs is sütemény, vagy ha mégis, azt inkább a turisták miatt tartják — ilyen a halva is, amit búzadarából, mandulából és más olajos magvakból készítenek, fűszeresen.

Az édesség náluk külön „program”: amikor éjfél körül bezárnak a tavernák, sokan átmennek a közeli cukrászdába, ahol akár hajnali kettőig is lehet baklavát vagy tejpitét majszolni, jókedvű beszélgetés közben.