ÚTIKRITIKA.HU / Szantorini

2020. június 24. : A jó hír, hogy a Wizz Air heti két közvetlen járatot indít a szigetre Budapestről júliustól, amivel 3 – 4 – 7 éjszakás turnusok foglalhatók. Ha a Wizz Air menetrend, vagy ár nem megfelelő, akkor érdemes megnézni a bécsi indulású közvetlen járatokat is (Ryanair, Austrian Airlines).

A Covid-19-el kapcsolatos biztonsági intézkedésekről , A szállodákban aktuális biztonsági szabályokról lehet tölök tájékozódni.

Szantorini dióhéjban

Santorini egy kis szigetcsoport a nagy Kikládok szigetcsoporton belül, az Égei-tenger déli részén. A Santorini szigetcsoport főszigetét Thirának nevezik. Ezen kívül van egy melléksziget, Thirissia és egy lakatlan sziget, valamint két vulkanikus szigetecske.
Santorini 1335 kilométerre van Budapesttől, Krétától északra 142 kilométer távolságban, kb. 200 kilométerrel keletre a görög szárazföld déli végétől. Az ismertebb görög szigetek közül Naxoshoz van közel, attól délre.
Santorini összterülete 90,7 négyzetkilométer, lakossága kb. 16 ezer.

"Santorinin csak egy egynapos kirándulás alkalmával voltunk. Szerintem mondjuk ennyi bőven elég Santorinin, nem nagyon lehet 1 hétig ott mit csinálni és mivel az egész egy vulkáni kráter tetején található, nem nagyon vannak strandok, talán csak a keleti lejtőkön, de oda macerás lejutni a városokból és ott található a reptere is, valamint ezek a strandok nem homokosak hanem lávakövesek. Krétáról kb. 2,5 óra a gyorshajóval oda, a hajón üzemel büfé. A hajóról csak a kék tengert lehet látni körbe, más sziget, látnivaló nincs útközben.

A kikötőből busszal lehet felmenni a kráter tetején lévő városokba, ezért érdemes szervezett kirándulás kapcsán menni, hogy tényleg legyen helyünk. Jó magasra kell felmenni sok szerpentin úton át. A legészakibb csücsökbe, Ia-ba tart a kirándulás, onnan lehet fotózni a tipikus Santorini tájat a szélmalommal és kék kupolákkal. Utána Thira, a központi városba megy át a busz, majd vissza a kikötőbe. Mindenhol szoktak hagyni 1-2 órát szétnézni, ebédelni, kávézni, fotózni. Kimondott látnivalója a panorámán kívül nincs. Ha az idő engedi akkor a kráterszigetek között még szokott lenni egy kis hajókázás fürdési lehetőséggel.

Számítani kell rá, hogy Santorinin iszonyatos a hőség, ha pl Krétán 30 fok van, Santorinin kb. 40. Nagy a páratartalom és nagy a meleg is. Az árak az éttermekben és a boltokban is kétszer olyan magasak, mint Krétán. A szállodai árak is borzasztó magasak Santorinin, mivel nehezen megközelíthető és alig valamit tudnak a helyiek is megtermelni maguknak a szigeten, a legtöbb árut, élelmiszert, iparcikket importálják. Néhány hotel rendelkezik medencével, mivel alig van fürdésre alkalmas rész. De tény, hogy csodálatos a látványa, mindenkinek javaslom, hogy egy ilyen kirándulás alkalmával jussanak el ide, romantikára váró pároknak kötelező!" (Gabi, 2013)

"Santorini az a sziget, ahol valóra válik a görög álom és megelevenednek a plakátképek. A fekete vulkán peremére épült vakítóan fehér házak erős kontrasztját a ciklámen színű virágok és a kék kupolák lágyítják. Olyan, mintha egy mesébe csöppentünk volna. A panoráma a tengerről felfelé nézve és fordítva is lélegzetelállító! Oia és Fira a legjellegzetesebb települések, általában ezeket nézik meg az egy napra idelátogatók. Ilyenkor a kikötőből busz viszi fel a turistákat, visszafelé viszont választhatnak hogy üvegkabinos felvonóval vagy inkább hagyományos módon, szamárháton szeretnének lejutni a hajóhoz.

Nem szépek a strandok és kevés a látnivaló. (Bár Oia és Fira látványában akár heteken keresztül is lehetne gyönyörködni, akár egy helyben ülve is.) A part fekete a vulkanikus homok miatt és elég keskeny. A hegyi utak keskenyek és félelmetesek a hajtűkanyarok. Az idegenvezetőnk azt mondta, hogy itt még a sofőr is úgy fél, hogy mindig becsukja a szemét! Santorini az egyik legdrágább görög sziget. Egy gyöngyszem, amit mindenképpen látni kell, de egy idő után lehet, hogy picit unalmas a sziget. A legjobb strandok sem itt vannak, de romantikázni kitűnő." (Gerda, 2013)

,, A fekete vulkán peremére épült vakítóan fehér házak erős kontrasztját a ciklámen színű virágok és a kék kupolák lágyítják. Olyan, mintha egy mesébe csöppentünk volna.
Strandja nem homokos, hanem lávaköves. A part a vulkanikus homok miatt fekete és elég keskeny.
A sziget fővárosa, Fira, utcáin üzletek, éttermek, bárok, night clubok váltják egymást. Az árak az éttermekben és a boltokban is kétszer olyan magasak, mint Krétán. A szállodai árak is igen magasak, és mivel kevés a fürdésre alkalmas terület, így csak néhány hotel rendelkezik medencével.
A nap minden szakában nagy a forgalom. Turistabuszok és turistaözön jellemzik a várost. A kikötőből busz viszi fel a turistákat, visszafelé viszont lehet választani, hogy üvegkabinos felvonóval vagy szamárháton szeretnének lejutni a hajóhoz.
A sziget északi csücskében fekvő gyönyörű város, Oia különösen híres naplementéiről. Sokan azért keresik fel, hogy a meredek sziklafal peremén álló éttermek egyikében egy fantasztikus vacsora mellett gyönyörködjenek a látványban.
A panoráma a nap minden szakában, a sziget szinte minden pontjáról lélegzetelállító! (2017)" forrás

hol buzuki hangja szól

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

Romantikus látképek, lenyűgöző panorámák, csodás naplementék
A mesés, tengerre néző fehér falu, Oia, a hegytetőn
Könnyen bejárható és feldolgozható sziget
Nagyon barátságos, egyedi a légkör, vegyesen természetes és nagyvilági, megnyugtató és ugyanakkor izgalmas
Szuper a gasztronómia, jók a borok, gazdag kulturális és történelmi örökség (régi romok)
Roppant érdekes a táj, a színek, rengeteg hálás fotós téma, karakteres hely
Igazán szépen reprezentánsa a görög szigetvilágnak
Sokféle strand fedezhető fel
Megfelelő hely nászutazáshoz vagy csak szimplán szerelmespárok romantikázásához, talán inkább pároknak való, mint családoknak
Lehet strandolni is, és kirándulni is

Nem tetszett

Nyáron megpróbáltató lehet a hőség
Elég drága (s egyre drágább), persze sok mindent költségesen kell a szigetre hozni
Idegesítőek tudnak lenni a luxushajókról kiáramló csoportok, felborítják a sziget idilljét
Picit komplikált körbe menni a szigeten
A főszezoni (július, augusztus) zsúfoltság, a menő utcákon alig lehet előre lépdelni, a sziget kezd túlságosan elüzletesedni
Sok helyen sokat kell lépcsőzni, vagy dombon felfelé gyalogolni (hőségben ez kimerítő)
A kanyargós országutakon nem mindig könnyű autót vezetni
A sziget növényzete nem kifejezetten buja, elég szikár
Néhány nap után unalmassá válhat, ha ráadásul a partnerünk is az
A 4 órás kompozás

Vélemények

"Santorini nagyon tetszett!!! Gyöngyszem! Minden utasomnak ajánlom az egész napos Szantorini kirándulást Krétáról, ha megtehetik és belefér a keretbe, mert talán kb.HUF30-35,000 / fő körül van az egész napos kirándulás." (Nono, Vista Mom Park, 2012)

"Engem személy szerint nagy meglepetés ért, mikor a hajóról leszállva a buszon az idegenvezető elkezdte a szokásos ismertetőt a szigetről, ugyanis kiderült, hogy a szigetet Szent Irénről nevezték el. Tényleg nagyon meglepődtem, és így még jobban megszerettem a szigetet, egyszer még biztosan visszamegyek oda. Napkeltére értünk oda, pont a sziget mögött jött fel a nap, gyönyörű látvány volt, ahogy a színek, a formák változtak, miközben közeledtünk a szigethez. A hajóval a sziget észak-nyugati városában, Oia partjánál kötöttünk, ki, majd kishajóval mentünk ki a szárazföldre. Mivel már kora reggel odaértünk, így volt időnk szétnézni a városban. A panoráma tényleg lenyűgöző. Mivel magasan a sziklafalra, épült a város, így a házikók nagyon közel állnak egymáshoz, kertjük, udvaruk nincs, szinte csak egy terasz 1 asztallal, 2 székkel, ahogy az sok képeslapon és újságban is szerepel. Ha lenéztünk egy-egy szikláról, szinte csak játékhajónak tűnt a mi óriási tengerjárónk is (MSC Musica). Ez Szantorini nyugati partjára jellemző, mert a sziget valaha egy vulkán volt, ami felrobbant, és ez a nagyobb illetve még 4 kisebb sziget maradt belőle. A nyugati part lankásabb, de a vulkáni eredet miatt kissé kavicsos és jellemzően sötét a tengerpart. Ezt mi csak a buszból láttuk. Így, aki a sziget nyugati városaiban foglal szállást, ne számítson közvetlen tengerpartra, legfeljebb közvetlen kilátásra a tengerre, a gyönyörű panorámával.

Fira városát is volt szerencsénk megnézni. Ez egy nagyobb város, ugyanúgy a sziklafalra építve. Itt is szorosan építették a házakat egymás mellé, szinte összeérnek, így aki magányra vágyik, az ne ezt a 2 várost válassza. A város egyértelműen a turizmusra, turistákra épült. Te el van ajándékboltokkal, kávézókkal, éttermekkel. Az idegenvezetőnk már a hajón felhívta a figyelmüket, hogy ha nem is vásárolunk semmit, mert elég drága minden, egy jegeskávéra mindenképp üljünk be egy kávézóra, ahonnan abszolút zavartalan kilátás nyílik a tengerre, és csak élvezzük a napot, a kávét, a panorámát, az életet! Igaza volt!!! Ezt tényleg nem szabad kihagyni. Igaz a kávénak is, ahogy mindennek elég borsos az ára (2012. május: 5 EUR), de annyit megér, hogy sok-sok szép képet készíthessen az ember. Ahogy már írtam számtalan üzlet várja a kirándulókat, nyaralókat, de vásárolni nem biztos, hogy itt éri meg a legjobban. Sok az eredeti, kézzel készített, helyi termék, de sajnos itt is megvan a „gagyi” kategória is. Az üzletben, kávézókban végtelenül kedvesek, türelmesek az eladók, (bár lehet, hogy ezt még azért éreztük, mert nagyon a szezon elején jártunk).

A városból a kikötőbe lejutni nem a legegyszerűbb. 3 lehetősége van a turistáknak: kötélpályás felvonó, szamaragolás, és séta a szamarak között. Mivel egyszerre több nagy hajó is kikötött aznap a szigeten, tömegek vártak a felvonóra, amivel kb 5-10 perc alatt lehet leérni a partra. Mi lehet a nyár közepén…? Van egy kikövezett szerpentines gyalogút is lefelé, mi azt választottuk. Sokan mások viszont nem szerettek volna gyalogolni, így nekik maradt a szamárhát. Mi ennek kevésbé örültünk, ugyanis amellett, hogy kanyarogva haladtunk lefelé a kövekkel kirakott ösvényen, még arra is figyelnünk kellet, hogy fel ne lökjenek a csacsik, és a rajtuk ülő turisták, akik sokszor nem is figyelték, hogy az állat merre halad. Gyerekekkel utazóknak, időseknek egyáltalán nem ajánlom ezt az útvonalat. Persze a szamarak miután leértek az utasaikkal, jöttek is vissza, így rájuk is figyelnünk kellett. Szóval egy kicsit kényelmetlen volt a lefele út, de azért túléltük. Még egy érdekesség megragadta a figyelmemet: a szigeten nincs természetes forrása az édes víznek, így az ivóvíz tartályhajókon érkezik. Ez valamennyire érthető is, mivel a sziget egy vulkán maradványa, ezért nem olyan dús a növényzete sem. Ettől függetlenül csak jó érzéssel gondolok vissza Szantorinire, a változatos tájra, a gyönyörű tengerre, a kék-fehér házakra, a szűkös utcákra." (Irén, 2013)

,, Santorini - a hihetetlen természet
Reggel 8-kor érkezett meg a hajónk Santorinire, fantasztikus látvány volt ahogy behajóztunk az egykori vulkán, részben elsüllyedt kalderájába. A hajóról nézve nem úgy látszott, hogy emberek élnek ilyen kopár vulkanikus helyeken és még szőlőt is termesztenek sőt a borászatukról is híres a szigetcsoport.
Ahogy közelebb értünk úgy látszott egyre jobban ahogy a hegyek tetején sok-sok fehér házacska sőt hosszan elnyúló települések húzodnak az igen meredek sziklafalak tetején.
Az új kikötő sem tudja fogadni a miénkhez hasonló méretű hajókat, igy a hajó megállt az öböl közepén, két másik hasonló cruiser társaságában,és onnan kishajókkal szállítottak ki a partra. Mivel akkor éppen erős hullámzás volt, a kis hajónk erősen himbálózva vitt ki minket a partra.
Az új kikötő a sziget déli részén épült, onnan buszokkal vittek fel minket a majdnem függőleges sziklafalba vájt szédítő szerpentinen, sokan nem is mertek odanézni.
Ahogy felértünk megláttuk, hogy a valamikori gigantikus kráter külső fele egy hatalmas lankás hegyoldal sok kisebb településsel, szőlő ültetvényekkel sőt egy repülőtérrel.
A buszunk a kaldera tetején vitt végig a szigeten észak felé, ami szinte végig beépült szigorúan fehérre festett házak sokaságával.
Szédületes ahogy a szűk utcákon a hatalmas buszok egymást centizgetve száguldottak végig.
A kaldera tetején két helyen álltunk meg es sétálhattunk a falucskák szűk és bájos utcácskáin, ahol rengeteg boltocska kínálja portékáit a turisták számára. Szinte mindenhonnan fantasztikus kilátás nyílt az egyik oldalon a lankás hegyoldalra és a távolabbi szigetekre, míg a másik oldalon az óriás kaldera megmaradt részére és a közepén kiemelkedett kopár szigetecskékre. Innen fentről az öbölben várakozó óriás hajók is csak kis játékszereknek tűntek.
Az idegenvezetőnk szerint ez valaha egy nagy sziget volt, ami úgy 3-4000 evvel ezelőtt hatalmas vulkáni tevéeénység következtében összeomlott és a tenger elöntötte a vulkán belső kráterét és elnyelte a másik oldal nagy részét. Állítólag kutatok települések maradványait is találtak meg a tenger alatt...
Az autóbuszos kirándulás a sziget régi fővárosában ért véget, ahonnan még gyalogosan lavíroztunk a boltok és autók között, majd sétáló utcácskákon át jutottunk oda, ahonnan magunknak kellett lejutnunk a régi kikötőbe, ahol a kis motoros hajók vártak. A lejutáshoz két lehetőség közül választhattunk, vagy beálltunk a végtelennek tűnő sorba a libegőhöz, vagy lemehettünk gyalog a 600 lépcsőn. Aki a lépcsőt választotta az se ért le gyorsabban, viszont időnként szamarakat kell kerülgetnünk és azok ürülékeit, amik a lépcsőkön bűzölögnek. Nem volt valami kulturált megoldás, hogy a lépcsőket nem takarítják rendszeresen.
Mi a lelépcsőzés még felső szakaszában (ahol még a szamarak nem jártak) betértünk egy kis étterembe, ahol egy adag grillezett halért egy salátáért és 4 pohár fehér borért levágtak minket 100 €-ra. (D. Ákos, 2018)

,, A sziget külső, lankás oldalán üdülővároskák vannak (Perissza és Kamari) a szokásos görög tengerparti tavernákkal, parti sétánnyal, mozgalmas élettel. Nekünk Kamari jobban bejött, mint Perissza. Mindkét helyen fekete, apró kavicsos tengerparton lehet strandolni, a náddal borított napernyők és napágyak pedig többnyire ingyenesen használhatóak, amennyiben a partszakaszhoz tartozó étteremben fogyaszt az ember. A tenger mindkét helyen néhány lépés után mély, gyerekes családoknak nem feltétlenül ideális, a szállásárak pedig elég húzósak. (2018)" forrás

,, Kinek való Santorini, ki fogja jól érezni magát itt?

Aki a képeslapokról ismert Görögországot szeretné megcsodálni.
Aki a kék kupolás fehérre meszelt házakban unalomig tud gyönyörködni.

Egy hajókirándulás alkalmával megcsodálhatod a hatalmas tengerjáró hajókat is

Santorini olyannak való, aki egy igazi felfedező és szívesen beleássa magát a sziget vulkanikus kincseinek felfedezésébe.
Aki a strandolós utazásokat inkább kirándulósra cserélné.

Aki szeretne fekete, vagy vörös homokos tengerpartokat látni, meseszép templomokon ámuldozni.

Akit rabul ejtenek a különleges szőlőültetvények és megismerkedne az Assyrtiko-val, santorini leghíresebb borával, vagy belekóstolna santorini konyhájának egyik legnépszerűbb fogásába, a fava babból készült pürébe.

Kinek nem való Santorini, ki nem fogja jól érezni magát itt?

Aki élete fehér homokos, pálmafás tengerparti nyaralását tervezi, ugyanis itt kevésbé fogja megtalálni számításait.
Aki fél a tömegtől és a többi turistától. Ez az a sziget, ahol ezeket biztosan nem fogja elkerülni.

Aki nem feltétlen bírja a strapás lépcsőzéseket, és a fel-le típusú sétáktól egyenesen kiveri a víz, mivel a sziget nyugati oldalának bejárása és a legszebb panorámák megtekintése néha megerőltető mutatványnak ígérkezik.

Santorini nem való annak, aki zöldellő tájra, erdőkre vágyik, hiszen habár a sziget színes, virágokban úszó fehér házai szemet gyönyörködtetőek, a növényzet messze áll egy alpesi vidék adta látványtól.

Aki feltétlen a görögországi “olcsóságot” keresi, mivel itt kicsit magasabbra rúgnak az árak más görög szigetekhez képest.

forrás

Időjárás és éghajlat

Santorini klímája jellegzetesen mediterrán. A tavasz és az ősz a legkellemesebb. Júniusban és szeptemberben 20 és 25 között mozog az átlagos hőmérséklet. A nyarak nagyon szárazak és melegek, de szerencsére a friss tengeri szellők enyhítik a hőséget.

Repülővel

Bécsből két légitársaság is (Eurowings, Ryanair) repül közvetlenül Santorinire. Előre érdemes megvenni a jegyeket, főszezonban nem valószínű az akciós jegyvétel.

Szállásválasztás

Érdemes előre foglalni, főszezonban nem lehet improvizálni csak tömött pénztárcával. Ezen a szállásfoglaló linken érdemes körülnézni. hotelscombined.com magyarul

Ajánlott egy 8 nap/7 éjszakás ajánlat is: a 4 csillagos Veggera Hotel (Perissa) reggelivel

A 3 csillagos Hotel Armonia választását kockázatosnak véljük, főleg a szálloda fölött közlekedő repülőgépek erős zaja miatt.

"A szállások a kaldera, vagyis a vulkáni szikla képezte peremen, ahonnan csúcs a kilátás, jellemzően megfizethetetlenek, de van pár utcával beljebb is élet, a különbség két-háromszoros is lehet - naplementét nézni oda lehet sétálni, végig a kaldera mentén vezet gyalogút, tele éttermekkel és kávézókkal. Ezek általában nevetségesen drágák, de egy kávé egyik este azért belefér. Azt érdemes megnézni a szállás foglalásakor, hogy lehetőség szerint a főúttól távolabb legyen az apartman, az ugyanis a folyamatosan cirkáló quadoktól és borzasztó görög csöttögényektől elviselhetetlenül hangos. (2015)" forrás

Mire vigyázz ha Santorinin keresel hotelt?

1, Vigyázz arra, hogy a sziget bizonyos pontjain nem elég, hogy a kiszemelt városban (mondjuk Oiában) találj egy kilátással rendelkező hotelt, arról is meg kell bizonyosodnod, hogy esetleg nem a másik irányba néz-e a kilátása.
Egyszerűbben: a szállás egy dombtetőn van, ahonnan pont a másik irányba van a kilátás, tehát nem a naplementés, kék kupolás irányba, hanem az “egyszerűbbik” irányba. Vigyázz, alaposan nézd meg a képeket mielőtt foglalsz, olvasd el a véleményeket!

2, Gondold át, hogyan fogsz eljutni a szállásodra. Kell-e reptéri/ kikötői transzfer?
(Minden hajóhoz és repülőhöz mennek ki buszok és taxik is, egészen biztos, hogy nem fogsz ottragadnii, ne aggódj, viszont ha sok csomaggal utazol, akkor jól jöhet ha van transzfer a szálláshoz)

Mi szól a szép kilátás ellen és mellette?

Ellene:

1, Legalább a duplájába kerülnek a szállások a kaldera partján, mint a sziget többi részén
2, “Csak” medencében tudsz úszkálni (és bizony nem cserélik a vizet hetente)
3: Ha nem bérelsz autót, macerás lehet a közlekedés
4: Ha autót bérelsz, akkor azt valahol tárolni kell míg nem használod és nem minden szállodának van saját parkolója (persze van kivétel is, lásd lent 🙂 )
5: Az igazán jó kilátással rendelkező helyeken általában egymás hegyén-hátán vannak a szállodák és a szobák. (lásd lenti kép)

Mellette szól:

1, Olyan kilátást kapsz cserében, amire míg élsz emlékezni fogsz!
2, A kaldera partján általában sokkal jobb színvonalúak a szállodák.
3, Pici hotelek, többségük családi vállalkozás és általában nagyon ügyelnek arra, hogy a vendég elégedetten távozzon.

Van olyan, hogy szuper a kilátás és van tengerpart is?

Nincs, vagyis nagyon-nagyon kevés hotel van, ami a kalderás oldalra nyílik és mégis gyalog megközelíthető a part.
Azért nem általános a szuper panoráma és a tengerpart együttes megléte mert a vulkán felé néző oldal az bizony végig szakadék. Ezer éve kitört a vulkán és kirobbant a közepe, ettől lett Santorini olyan különleges, amilyen. 🙂 (Én egyetlen olyan szállásról tudok, ami rendelkezik a szuper kilátás + tengerpart kombóval, azt lásd itt lent)

7, Van olyan szálloda, aminek szuper a kilátása és nem olyan drága?

Van! Bár általában nem a teljes panorámát kapod, és valószínűleg nem lesz saját jacuzzid a teraszon, esetleg eldugott helyen van, tehát kis kompromisszumot kell kötnöd. Persze az is lehet, hogy pont kifogsz egy szuper szállást olcsón. 🙂

(2018)" forrás

Közlekedés

Thira főszigeten rendes távolsági buszközlekedés működik. Azonban a buszjáratok nem érintik a sziget valamennyi települését. A menetrend nem sűrű. A busz menetrendeken gyakran változtatnak, azaz alaposan tájékozódni kell előre. Jó alternatíva erre az autóbérlés. Akár egy napra is érdemes a sziget bejárásához.

Egyértelműen az autóbérlést javasoljuk. Számtalan szolgáltatónál lehet reptéri felvétellel és leadással kocsit bérelni. Autóval kényelmesen be lehet járni a sziget egészét, nem kell alkalmazkodni a viszonylag ritkán járó és zsúfolt buszokhoz. A közlekedés első blikkre "görögös"-nek tűnik, de meg lehet szokni. GPS szükséges és érdemes csak a szélesebb utakat használni. Sok a 30-as, 40-es tábla, viszont ezeket senki sem tartja be, a hegyi szerpentineken mondjuk sokkal többel nem is lehet közlekedni. Ott tartózkodásunk alatt sem rendőrt, sem traffipaxot, sem balesetet nem láttunk. Sokan quadokkal vágnak neki a szerpentineknek, jelentősen feltartva a forgalmat és szénné égetve magukat a nyári napsütésben. (2018)" forrás

,, Santorini esetében nem szabad elfelejteni a tényt, hogy a buszközlekedés szíve a sziget központjában, Firában van. Ez azt jelenti, hogy tömegközlekedéssel tulajdonképpen bárhová el tudsz jutni, viszont ehhez Firában mindenképpen szükséges lehet átszállnod. Aki tömegközlekedik, annak jobb lehet egy olyan szállás kinézése, ami Fira közelében található, ezzel is csökkentve a buszozások időtartamát." forrás

Étkezés és árak

,,Habár Santorini tényleg rengeteg prémium kategóriás hotelt sorakoztat fel, az ellátásokat tekintve, Görögország többi részéhez hasonlóan, kevésbé az All inclusive étkeztetést híve. Nyilván nem kizárt, hogy egy minden étkezésedet lefedő szállást találsz, de többségében még mindig reggelis, félpanziós vagy önellátó étkezésekkel állnak a hotelek, és apartmanok a szálláskeresők élén.

A tavernákra is igaz, hogy az árak elég széles skálán mozoghatnak és más görög szigetekhez képest egyes panorámás éttermek néha erőteljesen képesek elszállni az árakkal. Gyakran éttermen, tavernán, kávézón belül is változnak az árak, attól függően épp milyen kilátású asztalnál foglalsz helyet.

Fira, a sziget központja többféle gyors kiszolgálású étteremnek is otthont ad, és a tengerpart mentén is számos, viszonylag kedvező árban lévő tavernára csaphatsz le, de a sziklák tetején, Firostefaniban sétálgatva is egy nagyon kis helyes gyorsétteremre bukkantam, ami a Why not? nevet viselte és drágábbnak sem bizonyult többi görög gyorséttermi társánál. " forrás

Közbiztonság és kellemetlenségek

Santorini szigetén a közbiztonság kifejezetten jó. A turisták sérelmére elkövetett bűnesetek száma elenyésző. Nagyon kicsi az esélye még a zsebtolvajlásnak is. Kellemetlenségek azért vannak, például olyan formában, hogy a tájékozatlan nyaralót számlázásnál becsapják egyes bárokban és éttermekben. Ne nagyon vásároljunk olyan boltokban, étkezzünk olyan vendéglőkben, ahol nincsenek kiírva árak. Kirándulásoknál a sziklákon, mély szakadékok előtti alacsony falakon nagyon ügyeljünk izgő-mozgó gyerekeink épségére. Az idősebbeknek arra kell vigyázni, hogy a lépcsők csúszhatnak. Barlangtúrákon ajánlatos nem letérni a normál ösvényekről, utakról, mert a tufa anyagú sziklák stabilitása rizikós.

Miként sok más görög szigeten, Szantorini-n is nagyon sok a kóbor kutya, vagy egyszerűen a tulajok által túlságosan is szabadon eresztett eb. Bár a termetes kutyák nem harapnak, azért kellemetlen néha az, ahogy az embereket, túracsoportokat kitartóan követik, mert talányos, hogy mit is akarnak, pláne ha csapatban vannak és szinte valamiféle csatasorba állva vagy mozogva látjuk őket. Valójában valószerűtlen, hogy veszélyessé váljanak, de sok turista mégis kellemetlenül érzi magát a közelségük, a kiszámíthatatlanság érzete miatt. Ugyanez a helyzet a strandokon.

Egyéb hasznos információk

A helyiek közül sokan értenek angolul, olaszul, sőt németül is.

Látnivalók és programok

"Általában hanyagoljuk a szervezett programokat, de van amikor ezt nem éri meg kihagyni. Ilyen a vulkántúra, amikor hajóval visznek a hajdani kráter közepén fekvő kopár és fekete szigetre. Nem meglepő, hogy itt aktív a vulkáni tevékenység, a fekete szikla vulkáni kőzet növényzet nélkül. Néhol egészen forró gőz áramlik ki a kövek közül, de a sziklák mindenhol langyosak. Az aktivitást folyamatosan figyelik, s a félelem nem alaptalan. A szigetet a múltban már pusztította el kitörést kísérő cunami.

A vulkántúra mellett választható bővebb program is, akár hat órán át szórakoztathatnak minket a derék görögök, de ez talán már túlzás. Az alap túra mellett érdemes kipróbálni a forró tengeri fürdőt is: a hajó egy kis öbölbe áll be, ahol a víz valóban egészen meleg még kora nyáron is a vulkáni hősugárzó jóvoltából. A hat órás túrában plusz egy sziget is benne van, ám ebben valószínűleg az a bolt, hogy valahol méreg drágán is megetessék az utasokat. Szinte mindegy, melyik utazási irodában vagy értékesítési ponton fizetünk be a túrára, az árak szinte fillérre megegyeznek. Az alap túra 15 euró, a fürdőzős kiegészítéssel pár euróval drágább, a teljes program pedig 25 euró fejenként.

A hajóra Fira régi kikötőjében kell felszállni, ahová eleve mókás lejutni - persze humortalanok és rossz lábúak felvonóval is mehetnek. Az út valószínűtlenül meredek és kanyargós ösvény a kaldera falába vágva, csúszós, szamárszaros kövekkel. Gyalog leslattyogni legalább húsz, de inkább harminc perc, aki pedig kíváncsi, miért a szamár a sziget kabalaállata, az mehet csacsiháton is. Messziről vicces pattogni a szamáron, valójában azonban elég durván bánnak a szerencsétlenekkel: az állatok nyilván nem szívesen másznak fel-le a hegyen dagadt turistákkal, ráadásul mégiscsak makacs szamarak, úgyhogy a gazdáik folyton ütik őket. Nem szimpi. (2015)" forrás

Oia

,, A sziget északi csücskében helyezkedik el az ikonikus kis falu és tényleg olyan mint a képeslapokon. A szűk sétálóutca gyönyörűen karbantartott, a vakítóan hófehér falakat folyamatosan takarítják, rend és tisztaság uralkodik a sok turista ellenére is. Az egész falu olyan, mintha egy profi dizájner-csapat tervezte volna a hagyományos görög épületeket ötvözve a legmodernebb lakberendezési trendekkel. A domboldalon lefelé egymásba fonódnak az igényesebbnél igényesebb szállások és meseszép panorámával rendelkező kávézók, éttermek. Az árakban természetesen benne van a kilátás is, minden rettentően túlárazott. Egy főétel 30 EUR-nál kezdődik, de ha nem ragaszkodunk a panorámához, akkor egy utcával beljebb 10 euróért is megkapjuk ugyanazt (a mi kedvenc gyrosunkat a PitoGyros nevű helyen készítették).
A falu csücskében napnyugtakor hatalmas tömeg gyülekezik, hogy a tengerbe bukó napot megcsodálja és lefotózza. Tényleg lenyűgöző a látvány és ezt a turisták szokás szerint meg is tapsolják. A legjobb helyekre érdemes időben érkezni, különben csak az előttünk állók hátát tudjuk fotózni. Általánosságban is elmondható, ha valaki kínai csoport-mentes fotókat szeretne készíteni, annak a reggeli órákban kell idelátogatni, amikor a turista-horda még alszik. (2018)" forrás

Thirassia:

Fira

,, A sziget fővárosa és egyben legnagyobb városa. Elhelyezkedésében hasonlít Oia-hoz, az épületek azonban egy fokkal hagyományosabbak. A kilátás szintén gyönyörű, innen lehet a legjobban megcsodálni a középső, aktív vulkán szigetét, illetve a városka alatti öbölben horgonyozó luxushajókat. A szűk sikátorok felfedezése után mindenképpen látogassuk meg a város alatti régi kikötőt. A meredek sziklafal leküzdésére három lehetőségünk adódik: a közel 600 lépcsőn mi magunk lesétálhatunk, ugyanezt a távot 6 euróért szamárháton vagy öszvérháton is megtehetjük. A csacsitaxi igen népszerű, de mi nem lelkesedtünk érte, nem túl jókat olvastunk az állatok körülményeiről, némelyik ráadásul elég csökönyösnek is tűnt. A leggyorsabb és legkényelmesebb lejutási mód a telekabin, amely szintén 6 euróért kb. 5 perc alatt lerepít a kikötőbe.

A kikötőből hosszabb-rövidebb hajókirándulásokon vehetünk részt. Mi a három órás, 20 eurós útra fizettünk be, ez minden nap 11 és 14 órakor indul. A program keretében szép vitorláshajókkal először a vulkánszigetre visznek el, ahol az egyórás szabadidőben felkaptathatunk a hegy tetejére, ahol ma is forró gőz tör fel a földből. Ezért a látványért meg kell küzdeni, a hőségben a murvás hegyi utakon felfelé kutyagolni embert próbáló feladat. A hajóút következő állomása kevésbé fárasztó: a vulkánsziget mögötti kisebb sziget tövében horgonyoz le a hajó, majd a vízbe ugrálva és a partra kiúszva élvezhetjük a vízből feltörő forró források jótékony hatását. Az okkersárga színű víz nem túl bizalomgerjesztő, de fázni nem fogunk benne! A bevállalósabbak a testüket iszappal is bekenhetik, amely a bőrre gyakorolt jótékony hatás mellett mókás látványt is kölcsönöz nekik. Az úszkálás után a hajó visszavisz minket a régi kikötőbe, ahol a korábban említett módokon juthatunk vissza Firába. (2018" forrás

Strandok

"Ha kérdezitek, hogy milyenek a strandok Szantorinin, akkor a válaszom egyszerű: ez nem egy strandolós sziget. A sziget fő vonzerői között nem tudok említeni egyetlen strandot se. Cserébe viszont van rengeteg csodás természeti szépség, alakzat, bámulatos tájak, települések. Csak azért nem érdemes Szantorinire utazni, hogy egész nap strandoljunk. Persze nem akarom azt mondani, hogy Szantorinin nincsenek valamennyire vonzó strandok. A Baxedes és a Vlychada strandok pl. tetszettek, és Perissa, valamint Kamari is kedvelhető (esetleg)." (Pici mama, 2013)

Egyéb hasznos tudnivalók

Vigyen napvédőkrémet, mert a nap ereje nagyon erős a szigeten. Nem mintha nem lehetne helyben kapni, de meglehetősen drága. Szórakozási lehetőségek szempontjából elsősorban Fira városka jöhet számításba, ott is az Erithrou Stavrou utca. Éjszakai klubok tekintetében Kamariban van még nagy választék. Sok más helyen jelenthet szórakozást egyszerűen kiülni valamelyik szép, nyugis teraszbárban.

Olvasmányos linkek

"Az utazási magazinok Görögországgal kapcsolatos írásaikban nagyon sokszor veszik elő a Santoriniben fotózott, tengerre néző, kék kupolás, fehér templomok látképét. Ezt nem tartom különösebben nyerőnek, mivel az ország nem csak kék kupolás házakból áll egy vulkánszigeten, és a látkép mindenhol történő használata kissé elcsépeltté is tette a szememben a szigetet. Ahogy azonban lehetőség nyílt Santorinit meglátogatni, kíváncsian vártuk a találkozást. Santorini, bármennyire is elcsépeltnek gondoltam korábban, tényleg egy csoda. Amikor először megpillantottam a szigetet délről, a tengerről, első gondolatom az volt, hogy nagy. A képzeletemben addig úgy élt, hogy van néhány apró település az 1-2 km hosszú félhold alakú meredély, a kaldera szélén, és ennyi. Nos nem egészen, mivel amik vannak települések, azok sem kicsik, másrészt a sziget keleti oldalán, az aránylag sík és alacsony vidéken is több település található. Keleten főleg mezőgazdasággal foglalkoznak, ami mivel a szigeten nincs természetes vízforrás, nem lehet egyszerű.

A kikötőből buszokkal, bérautóval, vagy taxival lehet feljutni a kalderára, hogy a sziget fővárosába, Firába érve komoly torlódásokba futhassunk. Szűk utcák, nagy forgalom, rengeteg turistabusz. Fő úti célunk azonban nem Fira, hanem a képeslapokról és a magazinokból már jól ismert másik település, Oia volt. Nem túlzok, ha Oia-t egy valódi mesevárosként írom le, ugyanis a száznyolcvan méter magas kráter oldalára, a kalderára épített jellegzetes házak között sétálni leírhatatlan érzés. Élőben nemhogy elcsépeltnek, ellenben inkább fényesen ragyogó ékszernek tűnik, aminek látványán a rengeteg turista sem ront. Fő sétálóutcájáról bármerre letérhetünk, hogy élvezzük a páratlan kilátást, a fehér épületegyüttesek látványát. Minden kis lejárója valódi különlegesség, nincs két ugyanolyan. Érdemes elsétálni a fő utca legészakibb pontján fekvő kilátójához, ahonnan a települést szinte teljes hosszában csodálhatjuk meg. Mivel rengeteg turistabusz csak 1-2 órára engedi nézelődni az utasokat, sajnos nagy rohanás veszi kezdetét a látogatók között. Mindenki rohan végig Oia-án, sorra kattognak a fényképezők, és a lényegre, a nyugodt sétára nincs idő. Pedig itt nemhogy órákat, de napokat lehet barangolni, és még mindig bőven tartogat újdonságot." forrás

"Nevezték a világ 7 csodája közé. Nyáron, júniustól augusztus végéig több, mint egymillió turista látogat a szigetre." forrás

"Délután bebuszoztunk Firába, s nekivágtunk a Fira-Oia gyalogútnak. Bár már másodjára voltam Szantorinin, de mégis szinte minden újdonságnak hatott, mert más programokat és helyeket terveztem be, mint két évvel ezelőtt. Ami ismétlés volt és nem maradhatott ki semmiképpen: Oia, Fira, Firostefani, Imerovigli és a Skaros." forrás csodás fotókkal

"Bár alig nagyobb mint Budapest II és III. kerülete összesen, mégis rengeteg program várja az idelátogatókat. Egy tengerrel körülhatárolt területen alaptevékenység a strandolás, a legnépszerűbb partszakasz a keleti oldalon a Red Beach, családosoknak pedig külön ajánlott Monolithos, amely kevésbé zsúfolt, mint a többi, ráadásul a víz itt nem hirtelen mélyül, ami ideális lehet kisgyerekkel idelátogatóknak. Kihagyhatatlan program a sziget egyetlen kertmozija, vagy az Amoudi-öböl, ahová 220 lépcsőfokon ereszkedhetünk le, hozzátesszük, hogy akár szamárháton is, de jóérzésű ember nem ül fel ezeknek a csacsiknak a hátára, annyira látványosan le vannak harcolva szerencsétlenek. A firai kikötőben érdemes kipróbálni a gépesített látványtúrát is, azaz pattanjunk fel a helyi lanovkára, ami felvisz minket a városba (4 euró egy jegy). Gyerekekkel kötelező az óriáscsúszdákkal megpakolt vízipark, ahol három medence is található, az egyik kifejezetten kiskorúak számára. Ha már nagyobbak a gyerkőcök, akkor remek opció a biciklibérlés, az Oia és a Fira közötti útvonal szakértők szerint felejthetetlen kalandot ígér. (2014)" forrás

"Az egész sziget 90 négyzetkilométer, ezért nincsenek nagy távolságok. Persze lehet autót is bérelni, de nem lesz könnyű egy tanknyi benzint elfüstölni, úgyhogy jól meg kell nézni, milyen benzinpolicy megy a bérbeadónál. Mi buszoztunk. A firai buszállomás valójában egy poros parkoló ordító buszokkal és nem túl bizalomgerjesztő arcokkal. Mivel a város nem túl nagy, simán belefér a séta - azért ha a hegyen lakunk, kenjük be a nyakunkat naptejjel, én első délutánra elégettem a nyakam.

A belvárosban mindenhol kopott, csúszós kövezet van, ide inkább ne magas sarkúban menjünk, mert hangos anyázással töltjük meg a sikátorokat. A kaldera melletti úton mindenképp érdemes végig menni, lehetőleg nappal és sötétedés után egyaránt, - ideálisak a fényviszonyok holmi lánykérésre is - korán reggel pedig még a tömeget is meg lehet úszni. Fira belvárosa a klasszikus hófehér ház kék tető kombinációjú, tiszta, nagyon kedves, dugig árusokkal és egyenportékákkal. A többi rész kicsit kopott, de barátságos, hegyet mászni pedig muszáj.

A romantikus faktort csúcsra lehet járatni Oia városában, ahol a legtutibb a naplemente. Mondjuk sokat nem fogunk látni belőle, mert ide tömörül az összes turista napnyugta táján, csoda, hogy nem borul fel a sziget. Mindazonáltal szép kisváros, kár kihagyni. Oia közvetlen buszjárattal Firából megközelíthető, a menetrendet azonban nem kell feltétlenül készpénznek venni. Ez odafelé elég bosszantó. Visszaúton ugyanakkor nem éri meg rohanni és felnyomulni a parkolóban álló buszra. Mi megjártuk, mert elhittük a pasinak, hogy a következő busz háromnegyed óra múlva indul, ám a megállókban rendre ott állt mögöttünk a gyakorlatilag üres busz - a mienk vállalhatatlanul tömve volt. A jegy néhány eurós, simán vállalható. (2015)" forrás

"Santorini külsőleg megmaradt az, ami 20-25 éve volt, csak kicsit felturbózták, már majdnem minden beépíthető telket beépítettek – kivétel a tényleg necces, földrengésben súlyosan károsodott métereket- a profit érdekében. Márciustól október végéig napi átlag 3 óriáshajó köt ki a kaldera mélykék vízén, a repülők folyamatosan érkeznek, és a menetrend szerinti kompok is jönnek naponta többször. Jobb, ha nem tudod, hányan mennek oda naponta vagy évente. Kiábrándító. Nem tudsz már hogy elbújni, nem tudsz olyan helyen szállást foglalni, hogy a turistahordák tömege ne zavarna valamelyen szinten. Igen, ezért épülnek már a legeldugottabb helyen a szállodák manapság. Egyrészt Firában, Oiában a hely adottságai miatt egyszerűen nincs hely. Nincs hova építkezni. Nincs a szakadéknak egy olyan helye, ami gazdaságosan beépíthető lenne. Maradtak a kikötőtől a világítótoronyig terjedő részek, vagy a sziget nem annyira gyönyörű pontjai. Kamari is lényegében betelt, Perissában is már csak jó messze – kényelmetlen messzeségben- lehet építkezni.

Szóval ott ülsz a kaldera peremén, és várod a csodát. Reggel van, Santorini idő szerint hajnal. Várod, hogy jöjjön a kedvenc hajód, hogy a nap ne a hátad mögül süssön, hanem a vállad fölül vagy a fejed fölött, vagy már az arcodat süsse. Telik az idő, még béke van, az utcaseprők sem jöttek még, csak te vagy ott meg egy sor “perverz”, aki szintén a hajnali csodát akarja látni, átélni. Ők nem zavarnak. Csöndben vannak, a tájat figyelik, pont úgy, mint te. Nézed ahogy a nap egyre több teraszt világít meg, észreveszed az új medencéket, az újradizájnolt szállodákat, és akkor a távolban feltűnik az első hajó. Éljen!

A hajó maximális sebességgel közelít, siet, siet, hogy a rajta utazó 2500 turista minél hamarabb kiköthessen, hogy tudja tartani a menetrendet. És akkor megérkezik. Az apró hajócskák még mielőtt a horgonyokat ledobnák a nagyhajóról, kimennek fogadni őt. Végignézed ahogy a turisták beszállnak és arra gondolsz, hogy de jó lenne egyszer így nagyhajóval jönni a szigetre (majd rögtön elveted ezt az ötletet mert túl nyüzsis, túl sok, túl szervezett minden).

És a turisták perceken belül ott vannak fent a hátad mögött, kiabálnak, mindent lefotóznak, nyüzsi van, sietés van, feszültség van a levegőben. Már nem jó. És akkor arra gondolsz, hogy szép hely ez a Santorini, de a zsúfoltsága pont a lényeget nem mutatja meg az embereknek, vagyis az emberek saját maguknak nem mutatják meg a lényeget. Santorini nem arra való, hogy azon végigrohanjunk, hogy többezer képpel a tarsolyunkban térjünk haza. Santorini arra való, hogy ha már egyszer eljutottál oda, leülj a seggedre és nézd a csodát. Nem kell rohanni, garantáltan megvár a sziget. Nem kell minden centit lefotózni, már úgyis többmillióan megtették előtted. Dunát lehet rekeszteni a santorini fotókkal.

Vagy ülj ki a tengerpartra, menj fel a hegy tetejére és gondold végig milyen lehetett arra a bazinagy hegyre építkezni, milyen lehetett ott lakni. Állj meg és nézd, merengj! Ne siess, ne rohanj! Ellenben edd végig a helyi étlapot mert a helyi termésből készült dolgok nagyon finomak. Kóstold meg a helyi borokat, isteniek! Vagy a helyi paradicsomot, padlizsánt, kapribogyót, mindent! Mi lesz Santorinivel a jövőben? Szerintem nem sok jó. Tovább bővítik a tengerpartokat, egyre több lesz a hangos vízisport lehetőség és végül pár évtized múlva, mintegy lerágott csont fogja végezni, kb úgy, mint Rimini. Részben már most is az. :(

Mikor menj, hogy ne ütközz turisták többezres hordáiba? Felejtsd el a nyarat. Május még kibírható, szeptember is jó, a kettő között meg vigyél magaddal füldugót, nyugtatót, stb. Vagy menj máshova. (2015)" forrás

,, Imerovigli Santorini legmagasabban fekvő pontja, szerintem innen a legszebb a kilátás a vulkánra, a calderára és a szigetre. Nagyon sok szállodát építettek a partfalra, ami úgy néz ki, mintha belecsúsznának a tengerbe.

Szinte minden hotelhez tartozik egy medence, vagy napozóterasz, ahonnan a csodálatos panorámában gyönyörködhetünk. Autóval csak az üdülőnegyed széléig juthatunk el, innen a bőröndjeinkkel egyedül kell megküzdenünk, amíg elérjük a szállodánkat. Én mégis mindenkinek azt ajánlom, ha autót (vagy motort, quadot) bérlünk, kényelmesen járhatjuk körbe a szigetet.

A másik legnépszerűbb látványosság a naplemente. Azt mondják itt Oia-ban a legcsodálatosabb a világon. Turisták százai érkeznek ide nap mint nap, hogy megcsodálják ezt a természeti csodát. Eközben persze gyönyörű képeket készíthetünk a falucska utcáiról és templomairól (azt mondják a helyiek itt található a világon a legtöbb templom, több mint 200)

Mi egy hetet töltöttünk anyukámmal a szigeten, ezalatt ettünk, ittunk, relaxáltunk, szórakoztunk és rengeteg gyönyörű helyet láttunk. Azt is el kell mondjam, hogy a görög emberek végtelenül szimpatikusak, de ezt már sok magyar turista maga is megtapasztalta...... (2014)" forrás

,, A főváros, Fira egy magas tufafal tetején található, mely a tenger fölé nyílik. A várost újra kellett építeni, mert az 1956-os utolsó nagy földrengés a nagy részét lerombolta. Elmentem sétálni a kaldera felőli oldalon (kaldera = a kráterhez hasonló horpadály, amit a vulkán kirobbanása és önmagába roskadása hoz létre), megcsodáltam a fehér házakat, és megnéztem a naplementét, bár aznap nem nagyon volt, mert felhős volt az ég. Majdnem sírva fakadtam attól a gyönyörűségtől amit láttam. Ahogy először sétáltam Firában a fehér házak között, a mesében éreztem magam és nem akartam elhinni hogy ott vagyok... meg kellett érintenem a fehér falakat... 😉 Sosem láttam még ehhez hasonló szépséget, maga volt a csoda, szavakkal leírhatatlan amit láttam és amit éreztem! Valóban egy álom vált valóra.

Fira egyébként jó választás volt szállásra, egyrészt mert ez a központ és onnan megy minden - buszok, hajók, másrészt meg mert gyönyörű. Szép, új, rendben tartott, tiszta, és van ott mindenfajta üzlet is. Nem csalódtam benne, legközelebb se mennék máshova. A házak többsége fehér az egész szigeten. A városok sűrűn lakottak, ott egy helyen koncentrálódnak a házak, a kaldera oldalán a legsűrűbb - itt teraszosan helyezkednek el a házak, mögötte még van pár utca. A településeken kívül elszórtan vannak a házak 1-2 helyen. Pár hagyományos típusú házat is lehet látni, de keveset. A szupermarketek, bank, gyógyszertár is fehér házakban van (2017)" forrás

- A hotelek iszonyú drágák, Oíban és Fírában
- Olcsóbb szállások a sziget legszélső pontján, ahol nagy pusztaság van
- Autóbérlés kötelező, mert a busz közlekedés nem jó
- Sok naptej, mert könnyen szénné éghetünk
- Kalap kötelező kiegészítő
- Hajó jegyek 150-200 €/ fő között
- Érdemes több napra menni, ha tudtok
- Tengerpartjai nem szépek mert vulkanikus az egész sziget
- 3 színű tengerpart közül választhatunk, piros, fekete, bézs. Mi voltunk a feketén ,nagyon izgalmas geológiai szempontból. De én a fehér homokos beacheket szeretem, de itt nincs ilyen:(
- Fürdőzni többnyire a hotelhez tartozó medencében
- Naplementét érdemes megnézni mert kifejezetten varázslatos
- Érdemes szervezett utazással menni
- A két csodás fehér városkán kívül nem túl sok látnivaló van, csupán a vulkanikus szikla és a pusztaság (2017)" forrás

,, A görög sziget szamarai nem bírják felcipelni az egyre kövérebb turistákat a hegyre. A polgármester megelégelte a dolgot.

Santorini szigete Görögország egyik leghíresebb látványossága. Naponta nyolcezer turista hajózik oda, hogy aztán függővasúttal – vagy a tradíciók szerint szamárháton – feljusson a hegycsúcson lévő Fira városába. A csacsik – most már egyre több köztük az öszvér is – naponta négyszer-ötször is felmásznak az 520 kopott lépcsőn a meredek vulkáni hegyre, 30-35 fokos hőségben, hátukon a turistákkal – írja a metro.co.uk nyomán az szmo.hu.

Fira városának polgármestere és a helybéliek is megunták a dolgot. "El a seggetekkel az állatoktól" – ez a sokatmondó, nem hivatalos címe a kampánynak, amellyel igyekeznek tehermentesíteni az állatokat.

Az a cél, hogy egyrészt csökkentsék a "járatszámot", vagyis kevesebbet menjen egy nap egy szamár, másrészt a turisták számát és súlyát is nézik. A szamárháton "lovagolás" tradíciója talán nem fog teljesen elhalni, hiszen hozzátartozik Santorini imázsához, és nyilván a helyiek bevételeihez is, arra ösztönzik a turistákat, hogy inkább a felvonót válasszák. (2019)" forrás