ÚTIKRITIKA.HU / Szantorini








útikritikák


Szantorini

Szantorini dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Időjárás | Repülővel | Szállásválasztás | Közlekedés | Étkezés és árak | Közbiztonság és kellemetlenségek | Egyéb hasznos információk | Látnivalók | Strandok | Egyéb hasznos tudnivalók | További beszámolók| Fotóegyveleg

Naplementére vár a turista tömeg - R. Gyuri fotója

A 2025 februárjában Santorinin tapasztalt földrengéssorozat következményei április végén is érezhetők, ami hatással lehet a nyári főszezonra. Bár jelentős szerkezeti károkról nem számoltak be, a sziget gazdasága és turizmusa még mindig a helyreállás szakaszában van.​

Február elején több mint 20 000 földrengést regisztráltak Santorini térségében, a legerősebb 5,3-as magnitúdójú volt. Bár komoly szerkezeti károk nem történtek, a földrengések földcsuszamlásokat és sziklaomlásokat okoztak, amelyek egyes területeken korlátozásokhoz vezettek. ​

 A folyamatos rengések miatt több ezer lakos és szezonális munkavállaló hagyta el a szigetet, ami munkaerőhiányt okozott a turizmusban. ​

A görög kormány sürgősségi kikötő építését tervezi Santorinin, hogy szükség esetén evakuálást lehessen végrehajtani. Ez a projekt azonban még nem fejeződött be, ami korlátozhatja a sziget elérhetőségét vészhelyzet esetén. ​

A hatóságok több tucat illegálisan épített szállodát és medencét azonosítottak, amelyek nem felelnek meg a földrengésbiztonsági előírásoknak, így potenciális veszélyt jelentenek a látogatókra. ​

Bár a szeizmikus aktivitás csökken, a turizmus még nem tért teljesen vissza a megszokott szintre. A helyi vállalkozások aggódnak a nyári szezon miatt, és a foglalások száma elmarad a korábbi évekhez képest. ​

A görög turisztikai miniszter hangsúlyozta, hogy Santorini továbbra is biztonságos úti cél, és a kormány promóciós kampányokat indít a turisták visszacsábítására. ​

Szantorini dióhéjban

  • Santorini egy kis szigetcsoport a nagy Kikládok szigetcsoporton belül, az Égei-tenger déli részén. A Santorini szigetcsoport főszigetét Thirának nevezik. Ezen kívül van egy melléksziget, Thirissia és egy lakatlan sziget, valamint két vulkanikus szigetecske.
  • Santorini 1335 kilométerre van Budapesttől, Krétától északra 142 kilométer távolságban, kb. 200 kilométerrel keletre a görög szárazföld déli végétől. Az ismertebb görög szigetek közül Naxoshoz van közel, attól délre.
  • Santorini összterülete 90,7 négyzetkilométer, lakossága kb. 16 ezer.
  • A szigetet évente nagyjából 2 millió turista látogatja meg, többségük tengerjáró hajókkal érkezik rövidebb időre. Ezeknek a hajóknak a fedélzetén akár 18.000 turista is tartózkodhat és érkezhet egyszerre ide. Tegyük hozzá, hogy Szantorini lakossága mindössze 15.000 fő.  Legközelebb én mindenképpen holtszezonban fogok ide ellátogatni

Santorini 2024: Egynapos kirándulás tapasztalatai

Santorinin csak egy egynapos kirándulás alkalmával jártunk, és úgy gondolom, hogy ez bőven elegendő a sziget felfedezésére. Egy hetet itt tölteni szerintem nem igazán érdemes, mert viszonylag kevés a programlehetőség. Mivel az egész sziget egy vulkáni kaldera peremén helyezkedik el, strandok alig találhatók. A keleti oldalon ugyan vannak partszakaszok, de ezek lávakövesek, nem homokosak, és a városokból nehézkes eljutni hozzájuk. Ráadásul ezen a részen található a repülőtér is, ami nem éppen idilli környezet a pihenéshez.

Megközelítés és közlekedés
Krétáról gyorshajóval körülbelül 2,5 óra alatt lehet eljutni Santorinire. A hajón működik büfé, de az út során csak a végtelen kék tengert lehet látni, más szigetek vagy látványosságok nincsenek az útvonalon.

Santorini kikötőjéből busszal lehet feljutni a sziget településeire, amelyek a vulkáni peremen helyezkednek el. Érdemes szervezett kirándulás keretében érkezni, mert így biztosított a hely a buszokon. Az út meredek szerpentinen halad felfelé, elég nagy szintkülönbséget kell leküzdeni. A legtöbb egynapos túra Ia (Oia) településére vezet, ahonnan a híres kék kupolás templomokat és a szélmalmot lehet lefotózni – ez az a látkép, amely Santorinit világhírűvé tette. Ezután a busz Thirába (Firába), a sziget központi városába visz, ahol további szabadidőt kapnak a látogatók. Általában 1-2 órát hagynak mindenhol nézelődésre, fotózásra, kávézásra vagy ebédre.

Santorininek a panorámáján kívül kevés egyéb konkrét látnivalója van. Ha az időjárás engedi, akkor egyes túrák egy rövid hajókirándulást is tartalmaznak a kalderában, ahol egy kisebb vulkáni sziget körül lehet úszni a meleg termálvizes forrásoknál.

Időjárás és árak
Santorinin rendkívül forró az időjárás. Ha Krétán 30 fok van, akkor itt akár 40 fok feletti hőség is előfordulhat. A páratartalom is magas, így a meleg nagyon megterhelő.

Az árak rendkívül magasak, különösen az éttermekben és az üzletekben. Santorini árszínvonala kétszerese Krétáénak, mivel a sziget nehezen megközelíthető, és az élelmiszereket, iparcikkeket szinte teljes egészében importálják. A szállodák árai is rendkívül drágák, részben a korlátozott terület és az exkluzivitás miatt. Kevés szálláshelynek van medencéje, mivel a fürdésre alkalmas strandok száma is minimális.

Érdemes-e Santorinire utazni?
A sziget látványa valóban lélegzetelállító, és ha valaki Görögországban jár, egynapos kirándulásként mindenképpen érdemes felkeresni. A romantikára vágyó pároknak különösen ajánlott, mivel a naplementék itt valóban varázslatosak. Hosszabb tartózkodásra viszont érdemes átgondolni, hogy valóban megéri-e a magas árakat és a korlátozott lehetőségeket figyelembe véve. (Gabi)

Oia - Kötelező fotótéma - k.p. fotója

Santorini az a hely, ahol a híres görög szigetvilág legikonikusabb képei valóra válnak. A fekete vulkáni sziklafalakra épült, vakítóan fehér házak kontrasztját a ciklámen színű bougainvillea és a kék kupolák teszik még lenyűgözőbbé. A sziget panorámája egyszerűen lélegzetelállító, akár a tengerről nézve, akár a magasból szemlélve.

Látnivalók és közlekedés
A legnépszerűbb települések Oia és Fira, amelyeket az egynapos kirándulók is elsőként keresnek fel. A hajóval érkező turistákat buszok viszik fel a kikötőből a városokba, majd visszafelé két lehetőség közül választhatnak: üvegkabinos felvonóval ereszkedhetnek le a kikötőbe, vagy a hagyományos módot választva szamárháton térhetnek vissza.

Strandok és infrastruktúra
Santorini nem a strandolásról híres. A partok vulkáni eredetűek, fekete homokkal vagy lávakövekkel borítottak, és meglehetősen keskenyek. A strandok többsége a sziget keleti oldalán található, de a meredek hegyoldalak és a távolság miatt nem könnyű megközelíteni őket. A szigeten belüli közlekedés nem mindig kényelmes, a szerpentines utak pedig szédítő hajtűkanyarokkal tarkítottak. Egy helyi idegenvezető egyszer tréfásan megjegyezte, hogy „még a sofőrök is becsukják a szemüket, amikor bevesznek egy kanyart”.

Árak és turisztikai élmény
Santorini 2024-ben is az egyik legdrágább görög sziget. Az éttermek, szállodák és boltok árai jelentősen magasabbak, mint más görög szigeteken, mivel a legtöbb árut és élelmiszert importálni kell a szárazföldről. A sziget egyértelműen gyöngyszem, amelyet legalább egyszer érdemes látni, de hosszabb itt-tartózkodás esetén előfordulhat, hogy programszegénynek és kissé egyhangúnak találja az ember.

Kinek ajánlott?
Bár a legjobb strandok nem itt vannak, Santorini romantikus úti célként tökéletes választás. A naplementék, a festői városok és a kilátás valóban varázslatosak, és ha valaki csak néhány napra érkezik vagy egynapos kirándulásra jön, akkor felejthetetlen élményt kap. (Gerda)


A fekete vulkán peremére épült hófehér házak és a kék kupolák látványa ma is varázslatos kontrasztot alkot, amit élénk színű bougainvilleák tarkítanak. Az embernek valóban olyan érzése támad, mintha egy mesebeli helyre csöppent volna. A strandok itt nem homokosak, hanem apró lávakövesek, a partvonal a vulkáni eredetű fekete homok miatt sötét színű és általában keskeny.

Fira, a sziget nyüzsgő fővárosa, ma is tele van hangulatos éttermekkel, bárokkal, butikokkal és éjszakai szórakozóhelyekkel. Az árak az éttermekben és az üzletekben általában jóval magasabbak, mint például Krétán – akár kétszeresek is lehetnek. A szállások ára sem alacsony, különösen, mivel kevés a strandolásra alkalmas hely, így a szállodák nagy része medencével próbálja kárpótolni vendégeit.

A városban napközben és este is élénk a forgalom, turistabuszok és látogatók tömegei töltik meg az utcákat. A kikötőből buszok szállítják fel az érkezőket, de lefelé választhatunk a kabinos felvonó vagy a hagyományos szamárháton való ereszkedés között.

A sziget egyik legszebb pontja az északi csücskében fekvő Oia, amely a világhírű naplementéiről ismert. Sokan érkeznek ide, hogy egy sziklaszirt peremén lévő étteremben vacsorázva élvezzék a lenyűgöző látványt. A panoráma valóban bámulatos, és a sziget szinte minden pontjáról újabb és újabb csodás arcát mutatja – legyen szó hajnalról, délről vagy az esti órákról.

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

  1. Romantikus látképek, lenyűgöző panorámák, csodás naplementék
  2. A mesés, tengerre néző fehér falu, Oia, a hegytetőn
  3. Könnyen bejárható és feldolgozható sziget
  4. Nagyon barátságos, egyedi a légkör, vegyesen természetes és nagyvilági, megnyugtató és ugyanakkor izgalmas
  5. Szuper a gasztronómia, jók a borok, gazdag kulturális és történelmi örökség (régi romok)
  6. Roppant érdekes a táj, a színek, rengeteg hálás fotós téma, karakteres hely
  7. Igazán szépen reprezentánsa a görög szigetvilágnak
  8. Sokféle strand fedezhető fel
  9. Megfelelő hely nászutazáshoz vagy csak szimplán szerelmespárok romantikázásához, talán inkább pároknak való, mint családoknak
  10. Lehet strandolni is, és kirándulni is

Nem tetszett

  1. Nyáron megpróbáltató lehet a hőség
  2. Elég drága (s egyre drágább), persze sok mindent költségesen kell a szigetre hozni
  3. Idegesítőek tudnak lenni a luxushajókról kiáramló csoportok, felborítják a sziget idilljét
  4. Picit komplikált körbe menni a szigeten
  5. A főszezoni (július, augusztus) zsúfoltság, a menő utcákon alig lehet előre lépdelni, a sziget kezd túlságosan elüzletesedni
  6. Sok helyen sokat kell lépcsőzni, vagy dombon felfelé gyalogolni (hőségben ez kimerítő)
  7. A kanyargós országutakon nem mindig könnyű autót vezetni
  8. A sziget növényzete nem kifejezetten buja, elég szikár
  9. Néhány nap után unalmassá válhat, ha ráadásul a partnerünk is az
  10. A 4 órás kompozás
  11. Sok autó- és motorkerékpár roncs az utak mentén
  12. Nem tudok kibékülni a strandok fekete homokjával. Engem zavar esztétikailag. Hülyeség, de így érzem.

Vélemények

"Santorini nagyon tetszett!!! Gyöngyszem! Minden utasomnak ajánlom az egész napos Szantorini kirándulást Krétáról, ha megtehetik és belefér a keretbe, mert talán kb.HUF30-35,000 / fő körül van az egész napos kirándulás." (Nono, Vista Mom Park,)


"Engem személy szerint nagy meglepetés ért, mikor a hajóról leszállva a buszon az idegenvezető elkezdte a szokásos ismertetőt a szigetről, ugyanis kiderült, hogy a szigetet Szent Irénről nevezték el. Tényleg nagyon meglepődtem, és így még jobban megszerettem a szigetet, egyszer még biztosan visszamegyek oda. Napkeltére értünk oda, pont a sziget mögött jött fel a nap, gyönyörű látvány volt, ahogy a színek, a formák változtak, miközben közeledtünk a szigethez. A hajóval a sziget észak-nyugati városában, Oia partjánál kötöttünk, ki, majd kishajóval mentünk ki a szárazföldre. Mivel már kora reggel odaértünk, így volt időnk szétnézni a városban. A panoráma tényleg lenyűgöző. Mivel magasan a sziklafalra, épült a város, így a házikók nagyon közel állnak egymáshoz, kertjük, udvaruk nincs, szinte csak egy terasz 1 asztallal, 2 székkel, ahogy az sok képeslapon és újságban is szerepel. Ha lenéztünk egy-egy szikláról, szinte csak játékhajónak tűnt a mi óriási tengerjárónk is (MSC Musica). Ez Szantorini nyugati partjára jellemző, mert a sziget valaha egy vulkán volt, ami felrobbant, és ez a nagyobb illetve még 4 kisebb sziget maradt belőle. A nyugati part lankásabb, de a vulkáni eredet miatt kissé kavicsos és jellemzően sötét a tengerpart. Ezt mi csak a buszból láttuk. Így, aki a sziget nyugati városaiban foglal szállást, ne számítson közvetlen tengerpartra, legfeljebb közvetlen kilátásra a tengerre, a gyönyörű panorámával.

Fira városát is volt szerencsénk megnézni. Ez egy nagyobb város, ugyanúgy a sziklafalra építve. Itt is szorosan építették a házakat egymás mellé, szinte összeérnek, így aki magányra vágyik, az ne ezt a 2 várost válassza. A város egyértelműen a turizmusra, turistákra épült. Te el van ajándékboltokkal, kávézókkal, éttermekkel. Az idegenvezetőnk már a hajón felhívta a figyelmüket, hogy ha nem is vásárolunk semmit, mert elég drága minden, egy jegeskávéra mindenképp üljünk be egy kávézóra, ahonnan abszolút zavartalan kilátás nyílik a tengerre, és csak élvezzük a napot, a kávét, a panorámát, az életet! Igaza volt!!! Ezt tényleg nem szabad kihagyni. Igaz a kávénak is, ahogy mindennek elég borsos az ára, de annyit megér, hogy sok-sok szép képet készíthessen az ember. Ahogy már írtam számtalan üzlet várja a kirándulókat, nyaralókat, de vásárolni nem biztos, hogy itt éri meg a legjobban. Sok az eredeti, kézzel készített, helyi termék, de sajnos itt is megvan a „gagyi” kategória is. Az üzletben, kávézókban végtelenül kedvesek, türelmesek az eladók, (bár lehet, hogy ezt még azért éreztük, mert nagyon a szezon elején jártunk).

A városból a kikötőbe lejutni nem a legegyszerűbb. 3 lehetősége van a turistáknak: kötélpályás felvonó, szamaragolás, és séta a szamarak között. Mivel egyszerre több nagy hajó is kikötött aznap a szigeten, tömegek vártak a felvonóra, amivel kb 5-10 perc alatt lehet leérni a partra. Mi lehet a nyár közepén…? Van egy kikövezett szerpentines gyalogút is lefelé, mi azt választottuk. Sokan mások viszont nem szerettek volna gyalogolni, így nekik maradt a szamárhát. Mi ennek kevésbé örültünk, ugyanis amellett, hogy kanyarogva haladtunk lefelé a kövekkel kirakott ösvényen, még arra is figyelnünk kellet, hogy fel ne lökjenek a csacsik, és a rajtuk ülő turisták, akik sokszor nem is figyelték, hogy az állat merre halad. Gyerekekkel utazóknak, időseknek egyáltalán nem ajánlom ezt az útvonalat. Persze a szamarak miután leértek az utasaikkal, jöttek is vissza, így rájuk is figyelnünk kellett. Szóval egy kicsit kényelmetlen volt a lefele út, de azért túléltük. Még egy érdekesség megragadta a figyelmemet: a szigeten nincs természetes forrása az édes víznek, így az ivóvíz tartályhajókon érkezik. Ez valamennyire érthető is, mivel a sziget egy vulkán maradványa, ezért nem olyan dús a növényzete sem. Ettől függetlenül csak jó érzéssel gondolok vissza Szantorinire, a változatos tájra, a gyönyörű tengerre, a kék-fehér házakra, a szűkös utcákra." (Irén)

Amoudi - p.i. fotója

,, Santorini - a hihetetlen természet
Reggel 8-kor érkezett meg a hajónk Santorinire, fantasztikus látvány volt ahogy behajóztunk az egykori vulkán, részben elsüllyedt kalderájába. A hajóról nézve nem úgy látszott, hogy emberek élnek ilyen kopár vulkanikus helyeken és még szőlőt is termesztenek sőt a borászatukról is híres a szigetcsoport.
Ahogy közelebb értünk úgy látszott egyre jobban ahogy a hegyek tetején sok-sok fehér házacska sőt hosszan elnyúló települések húzodnak az igen meredek sziklafalak tetején.
Az új kikötő sem tudja fogadni a miénkhez hasonló méretű hajókat, igy a hajó megállt az öböl közepén, két másik hasonló cruiser társaságában,és onnan kishajókkal szállítottak ki a partra. Mivel akkor éppen erős hullámzás volt, a kis hajónk erősen himbálózva vitt ki minket a partra.
Az új kikötő a sziget déli részén épült, onnan buszokkal vittek fel minket a majdnem függőleges sziklafalba vájt szédítő szerpentinen, sokan nem is mertek odanézni.
Ahogy felértünk megláttuk, hogy a valamikori gigantikus kráter külső fele egy hatalmas lankás hegyoldal sok kisebb településsel, szőlő ültetvényekkel sőt egy repülőtérrel.
A buszunk a kaldera tetején vitt végig a szigeten észak felé, ami szinte végig beépült szigorúan fehérre festett házak sokaságával.
Szédületes ahogy a szűk utcákon a hatalmas buszok egymást centizgetve száguldottak végig.
A kaldera tetején két helyen álltunk meg es sétálhattunk a falucskák szűk és bájos utcácskáin, ahol rengeteg boltocska kínálja portékáit a turisták számára. Szinte mindenhonnan fantasztikus kilátás nyílt az egyik oldalon a lankás hegyoldalra és a távolabbi szigetekre, míg a másik oldalon az óriás kaldera megmaradt részére és a közepén kiemelkedett kopár szigetecskékre. Innen fentről az öbölben várakozó óriás hajók is csak kis játékszereknek tűntek.
Az idegenvezetőnk szerint ez valaha egy nagy sziget volt, ami úgy 3-4000 evvel ezelőtt hatalmas vulkáni tevéeénység következtében összeomlott és a tenger elöntötte a vulkán belső kráterét és elnyelte a másik oldal nagy részét. Állítólag kutatok települések maradványait is találtak meg a tenger alatt...
Az autóbuszos kirándulás a sziget régi fővárosában ért véget, ahonnan még gyalogosan lavíroztunk a boltok és autók között, majd sétáló utcácskákon át jutottunk oda, ahonnan magunknak kellett lejutnunk a régi kikötőbe, ahol a kis motoros hajók vártak. A lejutáshoz két lehetőség közül választhattunk, vagy beálltunk a végtelennek tűnő sorba a libegőhöz, vagy lemehettünk gyalog a 600 lépcsőn. Aki a lépcsőt választotta az se ért le gyorsabban, viszont időnként szamarakat kell kerülgetnünk és azok ürülékeit, amik a lépcsőkön bűzölögnek. Nem volt valami kulturált megoldás, hogy a lépcsőket nem takarítják rendszeresen.
Mi a lelépcsőzés még felső szakaszában (ahol még a szamarak nem jártak) betértünk egy kis étterembe, ahol egy adag grillezett halért egy salátáért és 4 pohár fehér borért levágtak minket 120 €-ra. (D. Ákos)

Imerovigli - k.p. fotója

A sziget lankásabb, külső oldalán hangulatos üdülőtelepülések sorakoznak, például Kamari és Perissza, ahol a megszokott görög tengerparti hangulat fogad: tengerre néző tavernák, hosszú parti sétányok és nyüzsgő élet jellemzi ezeket a helyeket. Számunkra Kamari valamivel kellemesebb, barátságosabb hangulatú volt, mint Perissza. Mindkét üdülőhelyen fekete, apró kavicsos partokon lehet fürdőzni, és a napernyők, napágyak legtöbbször ingyenesen igénybe vehetők, ha a part menti éttermek valamelyikében fogyasztunk valamit.

A tenger itt gyorsan mélyül, így kisgyermekes családoknak talán kevésbé ideális választás. A szállások árai 2025-ben sem lettek barátságosabbak: továbbra is elég borsos árakkal kell számolni, főleg a közvetlen tengerparti szálláshelyeken.



Kinek való Santorini, ki fogja igazán jól érezni magát ezen a különleges szigeten?

Annak, aki élőben szeretné megcsodálni azt a Görögországot, amely a képeslapokról oly ismerős: a hófehérre meszelt házak kék kupoláival, melyek látványában szinte nem lehet betelni. Aki szívesen barangol egy vulkanikus eredetű szigeten, és élvezi a felfedezés örömét, annak Santorini igazi kincsesbánya. Azoknak is tökéletes választás, akik a hagyományos strandolás helyett inkább kirándulnának, barangolnának, felfedeznék a különleges fekete és vörös homokos partokat, meseszép templomokat, vagy rácsodálkoznának a teraszos szőlőültetvényekre. A helyi bor, az Assyrtiko, és a fava babból készült krémes püré szintén olyan élmény, amit kár lenne kihagyni. Egy hajókirándulás során pedig a szigetre érkező hatalmas tengerjárókat is közelről szemügyre vehetjük.

Kinek nem való Santorini, ki nem fogja jól érezni magát?

Annak, aki a fehér homokos, pálmafás tengerparti álomnyaralást keresi, hiszen itt a strandok más arcot mutatnak: a vulkanikus eredet miatt fekete vagy vörös homokkal borítottak. Azoknak sem ideális, akik nem kedvelik a turistatömegeket, mert Santorini minden szezonban népszerű célpont, így zsúfoltságra mindenütt számítani lehet. A sziget nyugati része sok lépcsővel és meredek emelkedővel jár, ezért aki nem bírja a strapás sétákat, annak ez fárasztó lehet. A zöld, erdős tájat keresők is csalódhatnak, mert bár a sziget házai és virágai bámulatosak, Santorini kopárabb, szárazabb arcát mutatja. Végül, aki kifejezetten az olcsóbb görög szigetekre vágyik, annak érdemes tudni, hogy itt az árak érezhetően magasabbak, különösen a népszerű üdülőhelyekhez képest.

Időjárás és éghajlat

Santorini klímája jellegzetesen mediterrán. A tavasz és az ősz a legkellemesebb. Júniusban és szeptemberben 20 és 25 között mozog az átlagos hőmérséklet. A nyarak nagyon szárazak és melegek, de szerencsére a friss tengeri szellők enyhítik a hőséget.

Repülővel

Bécsből két légitársaság is (Eurowings, Ryanair) repül közvetlenül Santorinire. Előre érdemes megvenni a jegyeket, főszezonban nem valószínű az akciós jegyvétel.

Szállásválasztás

Tanácsos előre tájékozódni (pl. tőlünk) a kiválasztott szálláshely domborzati elhelyezkedéséről, ha a mozgáskapacitásunkban nincs teljes bizalmunk...

Érdemes előre foglalni, főszezonban nem lehet improvizálni csak tömött pénztárcával. Ezen a szállásfoglaló linken érdemes körülnézni. hotelscombined.com magyarul

Ajánlott egy 8 nap/7 éjszakás ajánlat is: a 4 csillagos Veggera Hotel (Perissa) reggelivel 

A 3 csillagos Hotel Armonia választását kockázatosnak véljük, főleg a szálloda fölött közlekedő repülőgépek erős zaja miatt.

A szállások a kaldera, vagyis a vulkáni sziklafal peremén, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik, többnyire megfizethetetlen kategóriába tartoznak. Szerencsére pár utcával beljebb is találni szálláshelyeket, és ezek ára gyakran harmada annak, amit a peremre kérnek. A naplementét természetesen bárhonnan meg lehet csodálni: a kaldera mentén végig hangulatos gyalogút fut, tele éttermekkel és kávézókkal. Ezek a helyek általában elég borsos árúak, de egy-egy kávé vagy pohár bor egy szép estén azért sokaknak belefér. Szállásfoglaláskor érdemes figyelni arra is, hogy az apartman lehetőség szerint a főúttól távolabb essen. A forgalmas útvonalakon ugyanis a folyamatosan járó quadok és a zajos helyi járművek zavarhatják a pihenést.


Mire érdemes figyelni, ha Santorinin keresel szállást?

Először is gondold át, pontosan mit vársz el a szállásodtól. Például a kilátás kérdése nem olyan egyszerű, mint elsőre tűnhet. Ha Oiában vagy más ikonikus településen foglalsz szobát, érdemes megnézni, valóban a kaldera és a híres naplemente felé néz-e az erkély, vagy éppen az ellenkező irányba, ahol már „csak” a belső részekre, hegyoldalakra van kilátás. Nézd meg alaposan a fotókat, és olvasd el a vendégek véleményeit, nehogy csalódás érjen.

Fontos azt is előre átgondolni, hogyan fogsz eljutni a szállásodra. Sok hotel kínál reptéri vagy kikötői transzfert, ami különösen jól jön, ha bőröndökkel és csomagokkal utazol. Bár a repülőgépekhez és kompokhoz rendszeresen indulnak buszok és taxik, a transzfer kényelmesebb lehet.

Mi szól a csodás kilátással rendelkező szállások mellett és ellen?

Mellette szól:

A kilátás valóban felejthetetlen, egy életre szóló élményt nyújt.

A kaldera peremén található hotelek általában magasabb színvonalúak, jobban odafigyelnek a vendégekre.

A szállások többsége családi kézben van, így személyesebb figyelmet kapsz.

Ellene szól:

Az árak jelentősen magasabbak: legalább duplája, néha háromszorosa, mint máshol a szigeten.

Fürdésre marad a medence, a kaldera oldalán nincs strand – és a medencék vizét nem cserélik minden héten.

Ha nincs bérelt autód, a közlekedés kényelmetlenebb lehet; ha van, gondoskodni kell a parkolásról, ami nem minden hotelnél megoldott.

A kilátásos helyeken a hotelek gyakran zsúfoltan egymás mellett sorakoznak.

Létezik szállás, ahol egyszerre van csodás kilátás és könnyen elérhető tengerpart?

Szinte alig. A kaldera oldala meredek sziklafal, ezért a panoráma és a partszakasz ritkán jár együtt. A vulkanikus táj miatt a legtöbb partszakasz a sziget másik oldalán, például Kamarinál vagy Perisszánál található.

Van olyan szállás, ami szép kilátást kínál, de nem kerül vagyonokba?

Igen, de kompromisszumokra számíts: a kilátás lehet részleges, nem feltétlenül lesz saját jacuzzid a teraszon, és talán eldugottabb helyen fekszik a hotel. Néha viszont szerencsés foglalással igazi kincset találhatsz elfogadható áron.

Ajánlott szállodák (2025): 

2 csillagos: Hotel Lignis

3 csillagos: Hotel Memories Beach, Hotel Armonia (repülőjeggyel) 

4 csillagos: Athina Luxury Suites , Hotel Rocabella Santorini ,

5 csillagos: Aqua Blue ,

Apartmanok:

----------------------

Nem ajánlottak: Amerisa Suites , Hotel La Maltese Estate , Milos Villas


A szállásunk a 4 csillagos Gizis Exclusive volt Imerovígli faluja mellett, a kaldera mentén. A szálláshoz tartozott egy nagy és a kalderára néző medence napozóterasszal, az erkélyes szobánkból pedig meseszép kilátás nyílt a kalderára. A szobaár tartalmazta a reggelit, amit a vírushelyzet miatt minden reggel felhoztak a szobánkba.

A szállás egyébként kardinális kérdés Szantorini szigetén, hiszen a kaldera felőli oldalon található, mesés kilátással rendelkező butikhotelek azok, melyek megadják azt az igazi Szantorini-élményt, amire mindenki vágyik. A dolog szépséghibája viszont az, hogy ezek a szállások az egyszerű, átlag utazó számára szinte megfizethetetlenek, és mivel ezekhez a szállásokhoz csupán néhány szoba tartozik, ezért hónapokra, időnként akár 1 évre előre elkelnek a legjobb helyek. Nagyon szemfülesnek kell tehát lenni, hogy kifogjunk egy jó helyet elfogadható áron, és érdemes 6-9 hónappal előre foglalni. Korábban néhányszor már elkezdtük nézegetni a sziget szálláslehetőségeit, de mindig csalódottan konstatáltuk, hogy ez nekünk túl drága és macerás.

Alapvetően nem szeretünk sokat áldozni egy szállásra, Szantorinin viszont mindenképp ki akartunk próbálni egy kaldera melletti, kilátással rendelkező butikhotelt. Úgy gondoltuk, kötünk majd egy olyan kompromisszumot, hogy 2-3 éjszakára kiveszünk egy ilyen szobát, a többit pedig egy olcsóbb helyen töltjük, a sziget másik oldalán. Végül erre nem volt szükség, mert a járványnak és a pangó turizmusnak hála, jutányos áron tudtuk kibérelni ezt a szállást, de még így is ez volt életünk egyik legdrágább szálláshelye. Ha viszont nincs a koronavírus, akkor esélyünk sem lett volna egy ilyen hotelben megszállni. Soha nem gondoltuk volna, hogy egyszer adódik egy olyan világhelyzet, amelynek köszönhetően el tudunk tölteni 10 éjszakát egy ilyen álomszálláson. Felejthetetlen élmény volt minden reggel a kaldera és a sziklafalak látványára ébredni, amiért örökké hálásak leszünk. (2021) forrás

Közlekedés

Transzferállomás - k.p. fotója

Thira főszigeten rendes távolsági buszközlekedés működik. Azonban a buszjáratok nem érintik a sziget valamennyi települését. A menetrend nem sűrű. A busz menetrendeken gyakran változtatnak, azaz alaposan tájékozódni kell előre. Jó alternatíva erre az autóbérlés. Akár egy napra is érdemes a sziget bejárásához.

k.p. fotója

Santorini közlekedése: autóbérlés vagy tömegközlekedés?

Egyértelműen az autóbérlést érdemes fontolóra venni, ha kényelmesen és szabadon szeretnéd felfedezni a szigetet. A repülőtéren és a kikötőben számos megbízható szolgáltató kínál autót reptéri felvétellel és leadással. Autóval könnyedén bejárhatod Santorini minden zugát, és nem kell igazodnod a ritkán közlekedő, gyakran zsúfolt buszok menetrendjéhez.

A vezetési stílus elsőre „görögösen kaotikusnak” tűnhet, de hamar megszokható. Célszerű GPS-t vagy egy jól letöltött offline térképet használni, és lehetőség szerint inkább a szélesebb, főbb utakat választani. Bár sok helyen látsz 30-40 km/h sebességkorlátozó táblákat, ezeket a legtöbben nem veszik túl komolyan — igaz, a szerpentineken amúgy sem lehet ennél sokkal gyorsabban haladni. A közlekedés biztonságosnak mondható: ritka a rendőri jelenlét, traffipaxot alig látni, és balesetet is ritkán tapasztal az ember.

Sokan választják a quadot, hogy bejárják a szigetet, de ezek lassítják a forgalmat, és nem éppen kényelmesek a nyári hőségben — nem beszélve arról, hogy könnyen le lehet égni rajtuk a perzselő napsütésben.


Santorini tömegközlekedésének központja változatlanul Fira, a sziget fővárosa. Innen indulnak és ide érkeznek vissza a buszjáratok a különböző településekről és látnivalóktól. Ez azt jelenti, hogy ha buszt választasz közlekedési eszközként, szinte bárhová eljuthatsz, de sok esetben Firán keresztül kell átszállnod, ami időigényes lehet. Éppen ezért, ha a tömegközlekedés mellett döntesz, érdemes olyan szállást választani, amely Fira közelében található. Így jelentősen csökkentheted az utazási időt, és könnyebben elérheted a sziget különböző részeit.

Nem árt tudni, hogy a szigeten az öszvéren való közlekedés drágább még a taxizásnál is! -  v.n. fotója

A sziget 27 km hosszú, átlagos szélessége pedig 2-3 km. Autóval kb. 40 perc, busszal pedig kb. 1 óra alatt lehet eljutni a sziget egyik végéből a másikba. A szigeten jó a buszközlekedés, viszonylag sűrűn vannak járatok, és a sziget szinte minden pontjára el lehet így jutni, mi viszont inkább az autóbérlés mellett döntöttünk. Szeretünk szabadon, kötetlenül mozogni, és a road trip jellegű utazás a kedvenc műfajunk. Nem volt kérdés, hogy Szantorinin is szeretnénk minél többet barangolni, bejárni a sziget minden zugát, ehhez pedig számunkra az autóbérlés volt a legideálisabb megoldás. A nemzetközi Europcar cégnél béreltünk autót, reptéri felvétellel és leadással. A bérautónk egy kicsi, narancsszínű Nissan Micra volt, amivel meg voltunk elégedve. Az autókölcsönzőnél simán ment minden, pár perc alatt lezajlott az adminisztráció, majd át is vehettük az autónkat. Zároltak letétet a hitelkártyán, amit az autó leadása után néhány nappal feloldottak.

Népszerű a szigeten a robogó és a kvad bérlése is. Sokan állítják, hogy ezekkel a járművekkel jobban lehet boldogulni a szűk, kacskaringós utakon, és könnyebben lehet parkolóhelyet találni. Mi ezt cáfolnánk, ugyanis a tapasztalataink alapján egy kisebb személyautóval is tökéletesen be lehet járni a szigetet, sőt, mivel Szantorini alapból egy nagyon szeles sziget, sokszor felüdülés is volt beülni az autóba. Így is megfáztunk egy kicsit, mert gyakran kiizzadtunk a nagy hőségben, aztán pedig megcsapta a hátunkat a szél. Kellemetlenebb lett volna, ha 10 napig egy robogóval közlekedünk, és még nagyobb szélnek tesszük ki magunkat. A parkolás is abszolút megoldható, hiszen minden faluban vannak erre a célra kialakított, elkerített, biztonságos, ingyenes (Íában van fizetős és ingyenes parkoló is) és viszonylag nagy parkolóhelyek. Persze, a nap folyamán minden parkoló megtelik, ezért érdemes korán érkezni. Reggel 8-9 óra körül minden nap könnyedén le tudtunk parkolni, bárhová is mentünk. (2021) forrás

Étkezés és árak

Az éttermekben a főételek választásánál tisztázni kell, hogy az árban benne van-e a körítés is. 

Egy csésze Nescafé 4 euró. No, nem Nesspresso, csak valami sima granulátumos cucc. (2021. április)

Étkezés és árak Santorinin 2025-ben

Bár Santorini híres a prémium kategóriás szállodáiról, az étkezési lehetőségek tekintetében továbbra sem az all inclusive ellátás a jellemző. Természetesen akadnak olyan szállások, amelyek teljes ellátást kínálnak, de a legtöbb hotel és apartman inkább reggelis, félpanziós vagy önellátó formában fogadja a vendégeket, hasonlóan Görögország más részeihez.

A szigeten a tavernák és éttermek árai továbbra is széles skálán mozognak. Más görög szigetekhez viszonyítva Santorinin a panorámás éttermek árai gyakran magasabbak, különösen, ha kilátással rendelkező asztalt választunk. Fira központjában számos gyorsétkezde található, ahol barátságosabb árakon ehetünk, és a tengerpart mentén is akadnak olyan tavernák, amelyek nem terhelik meg annyira a pénztárcát. A sziklaparton, például Firostefani környékén is találhatunk kedvezőbb árfekvésű gyorséttermeket – egy ilyen hely például a Why not?, amely áraiban 2025-ben sem tér el jelentősen a görög gyorséttermek szokásos árszintjétől.

Töltött tintahal - R.Gy. fotója

A szálláshoz hasonlóan az étkezés is egy olyan kérdéskör Szantorinin, amelynek lehetőségei rendkívül széles spektrumon mozognak, tehát az egyéni igényektől függően meg lehet oldani olcsón, de el lehet rá költeni egy kisebb vagyont is.

Sok exkluzív, panorámás étterem található a kaldera menti falvakban, a sziklafalak tetején, ahol egy átlagos, kétszemélyes vacsora 80-100 eurónál kezdődik. Ennek ellenére népszerű esti program egy naplementés vacsora ezen éttermek valamelyikében, úgyhogy érdemes előre asztalt foglalni, ha egy ilyen esti programra vágyunk. Ha azonban akár csak egy utcával beljebb sétálgatunk bármelyik faluban, akkor könnyűszerrel találhatunk kevésbé puccos és sokkal megfizethetőbb éttermeket, tavernákat, kis kifőzdéket, ahol 3-4 euróért élvezhetjük a görög konyha remekeit. Mi nem vagyunk nagy ínyencek, és nem szeretjük a drága, puccos helyeket, így az étkezést illetően bőven megfeleltek nekünk az egyszerűbb, olcsóbb lehetőségek, és mivel imádjuk a görög konyhát, ezért nem is tudtunk volna elképzelni finomabb vacsorát egy hamisítatlan görög gírosznál vagy szuvlákinál.

A legolcsóbb gírosz, amit ettünk a szigeten, 2,90 EUR volt, a legdrágább pedig 4,30 EUR. Emellett beiktattunk néhányszor kisebb bevásárlásokat különböző szupermarketekben, ahol vettünk vizet meg nassolnivalót. A szállásunkon kaptunk reggelit, így a napi étkezéseket átlagosan 10-15 euróból megoldottuk. Mindössze egyszer ültünk be a 10 nap alatt egy panorámás étterembe Fírában, ahol egy kétszemélyes "brunch"-tálat (reggeli+ebéd) ettünk ebédre, ami tartalmazott rántottát, pirítóst, sajtokat, zöldségeket, görög joghurtot, gyümölcsöket, kávét/teát és üdítőt. Az ára 22 EUR volt, amit abszolút megfizethetőnek tartottunk, és közben élvezhettük a csodás kilátást is. Emellett a naplementés borkóstoló a Santo Winery borászatban volt az, ami egy kimondottan drága és exkluzív program volt, de azt mindenképp megéri kipróbálni, mert fantasztikus élmény. (2021) forrás

Tenger gyümölcseit és halat, s mi jó falat. Szem-szájnak ingere - T. K. fotója

Közbiztonság és kellemetlenségek

Santorini szigetén a közbiztonság kifejezetten jó. A turisták sérelmére elkövetett bűnesetek száma elenyésző. Nagyon kicsi az esélye még a zsebtolvajlásnak is. Kellemetlenségek azért vannak, például olyan formában, hogy a tájékozatlan nyaralót számlázásnál becsapják egyes bárokban és éttermekben. Ne nagyon vásároljunk olyan boltokban, étkezzünk olyan vendéglőkben, ahol nincsenek kiírva árak. Kirándulásoknál a sziklákon, mély szakadékok előtti alacsony falakon nagyon ügyeljünk izgő-mozgó gyerekeink épségére. Az idősebbeknek arra kell vigyázni, hogy a lépcsők csúszhatnak. Barlangtúrákon ajánlatos nem letérni a normál ösvényekről, utakról, mert a tufa anyagú sziklák stabilitása rizikós.

Miként sok más görög szigeten, Szantorini-n is nagyon sok a kóbor kutya, vagy egyszerűen a tulajok által túlságosan is szabadon eresztett eb. Bár a termetes kutyák nem harapnak, azért kellemetlen néha az, ahogy az embereket, túracsoportokat kitartóan követik, mert talányos, hogy mit is akarnak, pláne ha csapatban vannak és szinte valamiféle csatasorba állva vagy mozogva látjuk őket. Valójában valószerűtlen, hogy veszélyessé váljanak, de sok turista mégis kellemetlenül érzi magát a közelségük, a kiszámíthatatlanság érzete miatt. Ugyanez a helyzet a strandokon.

Egyéb hasznos információk

  1. A helyiek közül sokan értenek angolul, olaszul, sőt németül is.

Látnivalók és programok

Santorini vulkántúra és élmények 2025-ben

Bár általában nem rajongunk a szervezett programokért, vannak olyan élmények Santorinin, amelyeket vétek lenne kihagyni. Ilyen például a vulkántúra, ahol hajóval visznek ki a kaldera közepén fekvő kopár, fekete szigetre, amely maga a hajdani kráter. A vulkáni tevékenység itt ma is aktív: a sötét vulkáni kőzet növényzet nélkül terül el, a kövek közül helyenként forró gőz áramlik, és a sziklák szinte mindenhol langyosak. A vulkán aktivitását folyamatosan figyelik, nem véletlenül: a múltban a szigetet többször is elpusztították kitörések és az azokat követő cunamik.

A vulkántúra alapváltozata mellett hosszabb, akár hatórás programokra is be lehet fizetni, bár ez utóbbi már sokaknak túlzás lehet. Az alap túra mellett kifejezetten kellemes élményt nyújt a forró tengeri fürdő: ilyenkor a hajó egy melegvízű öbölbe áll be, ahol a vulkáni hő miatt a víz még kora nyáron is kimondottan kellemes hőmérsékletű. A hosszabb túrák általában egy másik szigetet is érintenek, ahol gyakran cél a turisták „megvendégelése” egy drágább étteremben. Az árak szinte minden irodánál és értékesítési ponton azonosak: az alap vulkántúra 2025-ben jellemzően 15–18 euró körül mozog, a forró fürdős változat ennél pár euróval drágább, míg a teljes, hosszabb program 25–30 euró fejenként.

A hajók Fira régi kikötőjéből indulnak, és már odajutni is élmény: a kaldera falába vájt, meredek és kanyargós ösvényen lehet lesétálni, ami legalább húsz-harminc perc, és a köveket gyakran csúszóssá teszi a szamarak után maradt „nyom”. A kényelmet kedvelők választhatják a felvonót is, bár sokan a kaland kedvéért inkább a gyaloglást választják. A csacsi-háton való lejutás inkább látványosságnak tűnik, mint valós élvezetnek: sajnos az állatokkal nem mindig bánnak kíméletesen, így aki fontosnak tartja az állatvédelem szempontjait, talán jobban teszi, ha más megoldást választ.

Oia

Oia hangulata és tapasztalatok 2025-ben

A sziget északi csücskében található Oia valóban pontosan olyan, mint a képeslapokon: elbűvölő, festői, tökéletesre komponált. A szűk sétálóutcák gyönyörűen karbantartottak, a vakítóan fehér házfalakat folyamatosan tisztítják, így a rengeteg turista ellenére is rend és tisztaság uralkodik. Az egész falu olyan hatást kelt, mintha egy profi dizájnercsapat álmodta volna meg: a tradicionális görög építészetet elegánsan ötvözi a modern lakberendezési stílusokkal.

A domboldalban lefelé lépcsőzetesen sorakoznak az exkluzív szállások, a káprázatos panorámával rendelkező éttermek és kávézók. Természetesen a kilátást borsos áron mérik: egy főétel 2025-ben általában 30 eurónál kezdődik. Ha azonban nem ragaszkodunk a tengerre néző asztalokhoz, egy utcával beljebb akár 10–12 euróért is kaphatunk hasonló fogásokat. Mi például a PitoGyros nevű helyen ettünk kitűnő gyrost baráti áron.

Napnyugtakor Oia csücskében hatalmas tömeg gyűlik össze, hogy megcsodálja a tengerbe bukó nap lenyűgöző látványát, amit a turisták gyakran tapssal jutalmaznak. A legjobb helyekért érdemes jóval előbb érkezni, különben könnyen megeshet, hogy csak mások hátát sikerül lefotózni. Ha valaki szeretne nyugodtabb, „kínai csoport-mentes” fotókat készíteni, annak a reggeli órákban ajánlott felkeresni a falut, amikor a turistatömeg még pihen.

Oia - Panagia Platsani templom - k.p. fotója

Thirassia:

Thirassia egy kis görög sziget a Szantorini-szigetek csoportjában, amely a közeli Oia településtől kb. 8 km-re található. A sziget festői szépségű, és egy csendes, nyugodt menedéket nyújt azoknak, akik el akarnak vonulni a tömeges turizmus elől.

Thirassia eredeti, autentikus görög hangulatot sugároz, és tele van tradicionális kis kávézókkal és tavernákkal, ahol friss halat, tenger gyümölcseit és más helyi ételeket lehet kóstolni. A sziget vidéki tájai, szűk kis utcái és fehérre meszelt házai nagyon fotogén helyszínek, és a látogatók élvezhetik a mediterrán hangulatot és az idilli tájat.

Thirassia híres a kiváló strandjairól, ahol a látogatók élvezhetik a tengerpart nyugalmát és a sziget szépségét. A Korfos strand és a Riva strand a legnépszerűbbek, és az itt található tavernákban lehetőség van az étkezésre és a frissítők fogyasztására.

Fira

Fira Santorini fővárosa és egyben legnagyobb települése, amely hangulatában hasonlít Oiához, bár az épületek valamivel hagyományosabb, kevésbé „kirakati” stílust képviselnek. A kilátás innen is varázslatos: tökéletes rálátás nyílik a kaldera közepén magasodó aktív vulkánszigetre, valamint az öbölben horgonyzó luxushajókra. A szűk sikátorok felfedezése igazi élmény, de ha tehetjük, mindenképp ereszkedjünk le a város alatti régi kikötőbe is.

A meredek sziklafal leküzdésére három lehetőségünk van. Lesétálhatunk a közel 600 lépcsőn, ami fárasztó, de felejthetetlen élmény. Kipróbálhatjuk a szamár- vagy öszvértaxit is 2025-ben is 6 euró körüli áron, bár sokan – hozzánk hasonlóan – inkább elkerülik ezt az opciót az állatok tartási körülményei és a velük való bánásmód miatt. A legkényelmesebb megoldás továbbra is a kabinos felvonó, amely ugyanennyiért néhány perc alatt levisz a kikötőbe.

A kikötőből számos hajókirándulás indul. Mi egy háromórás utat választottunk 20 euróért, amely továbbra is minden nap 11 és 14 órakor indul. Először a vulkánszigetre visznek, ahol körülbelül egy órás szabadidő alatt felkapaszkodhatunk a csúcsra, hogy testközelből lássuk a forró gőzt kibocsátó repedéseket. A nyári melegben ez a túra embert próbáló lehet, érdemes felkészülni vízzel és sapkával. A hajó következő megállója már pihentetőbb: egy kisebb szigetnél horgonyoz le, ahol a meleg vizű forrásokban úszkálhatunk. Az okkersárgás színű víz talán szokatlan, de a hőmérséklete kellemes, és az iszapnak állítólag jótékony hatása van a bőrre – bár az így megmártózók látványa gyakran derültséget kelt.

A program végén a hajó visszavisz a régi kikötőbe, ahonnan a korábban ismertetett módokon juthatunk vissza a városba.

k.p. fotói

Fira - Ortodox katedrális - k.p. fotói

Strandok

Perissa Beach

Fekete homokos. Tágas, tiszta strand, jó vízi sportolási lehetőségek. Szép a tengervíz, könnyű a bemenetel, mert lassan mélyül. Ha fogyasztunk az strandbárok vagy vendéglők valamelyikében, akkor ingyen használhatunk napozóágyat. 

sz. e. fotója

Kamari Beach

Ez is fekete kavicsos, és fekete (vulkanikus) homokos. Nagyon tanácsos valamilyen vízi szandált felvenni a tengerbe menetelhez a kis kavicsok miatt, amúgy a strand fövenyén is szükséges, mert a nyári hőségben a kavicsok nagyo felforrósodnak. A strandon lefekvéshez a törölköző nem kényelmes a kavicsok miatt. Nyugágy javasolt. Gyorsan mélyül a víz.

Reggel kilenckor még alig vannak - R. Gyuri fotója (június 21-én)

Perivolos Beach

A sziget egyik legszebb strandja. MInt a sziget valamennyi strandja, ez is fekete fomokos. Gyorsan mélyülő a víz. A kavicsok nem nagyok, viszonylag könnyű rajtuk lépdelni, de törölközőn elterülni is. Homokvár építése nem megoldható. Van zuhanyozó, öltöző.

k. andi fotója

Red Beach

Akrotiri falu közelében van a sziget egyik fő látványossága, ez a strand.

Sajnos a strand elég szemetes, ami a turisták bűne is. A közvécé is elég koszos. Nem könnyű a strandhoz eljutás. Nem ajánljuk, hogy fliflop papucsban induljunk nek a strand felfedezéséhez, mert strapás az út oda. Viszont a látvány szuper. 

A strand meglátogatását tekintük egy turista nevezetességi programnak. Strandolni ne ide jöjjünk.

k. m. fotója

A Red Beach strandja apróhomokos, a homokszemcsék vörösek és feketék, amitől a víz széle lilának tűnik oldalról a napfényben. A strand másik oldalán pedig izzóvörös a víz széle. Nagyon különleges látvány és élmény.
A strandra rendszeres időnként hajók és hajótaxik érkeztek, az egyikkel áthajóztam a szomszédos White Beach-re (Fehér Strand), ami szintén úticéljaim egyike volt rendkívül ritka színei és szépsége miatt. Erről a strandról a profilomban már láthatsz kiemelt képeket.
A hajótaxi a víz szélénél áll meg a Red Beach-en és a White Beach-en is, nincs külön kikötő, ezért kb. derékig érő vízben lehet felmászni a hajóra. 😉 Érdemes tehát csak annyi pakkal készülni, amit az ember a víz fölé tartva fel tud vinni a hajóra, különben eláznak a cuccai (kamera, ruha, stb.).
A Red Beach busszal könnyen elérhető, Fírából rendszeresen indulnak járatok. Én kétszer is megcsodálhattam a tenger felől is: egyszer, amikor áthajóztam a hajótaxival a White Beach-re és vissza, meg egyszer, amikor katamarántúrán vettem részt, ami Vlychada kikötőjéből indulva kerülte meg a sziget déli csücskét, és úgy tért be a kaldera belsejébe a vulkánhoz.
Az omlásveszély miatt a Red Beach-et a görög hatóságok életveszélyesnek nyilvánították. (z. a., 2023)

Eros beach

Látványos, fotogén strand. Meg kell nézni, és strandolni is jó itt. Viszonylag nyugis hely és a drámai sziklák tövében időzni nagy élmény. Negatívum: a napozóágy és napernyő bérlésének ára brutális (30 euró két napozóágy és egy napernyő). 

n. j. fotója

Monolithos Beach

A víz lassan mélyülő. Viszonylag nyugis strand. A tenger nem annyira hullámos. Nagy előny: mezítláb kényelmes menni a strand fövenyén. Nagy előny ez més helyi strandhoz képest. Jók a parkolási lehetőségek. Hátrány: az étkezéshez a választák szűk. 

k.l. fotója

Vlychada Beach

b.i. fotója

"Ha kérdezitek, hogy milyenek a strandok Szantorinin, akkor a válaszom egyszerű: ez nem egy strandolós sziget. A sziget fő vonzerői között nem tudok említeni egyetlen strandot se. Cserébe viszont van rengeteg csodás természeti szépség, alakzat, bámulatos tájak, települések. Csak azért nem érdemes Szantorinire utazni, hogy egész nap strandoljunk. Persze nem akarom azt mondani, hogy Szantorinin nincsenek valamennyire vonzó strandok. A Baxedes és a Vlychada strandok pl. tetszettek, és Perissa, valamint Kamari is kedvelhető (esetleg)." (Pici mama)

Monollithosz strand - k.p. fotója

Egyéb hasznos tudnivalók

Vigyen napvédőkrémet, mert a nap ereje nagyon erős a szigeten. Nem mintha nem lehetne helyben kapni, de meglehetősen drága. Szórakozási lehetőségek szempontjából elsősorban Fira városka jöhet számításba, ott is az Erithrou Stavrou utca. Éjszakai klubok tekintetében Kamariban van még nagy választék. Sok más helyen jelenthet szórakozást egyszerűen kiülni valamelyik szép, nyugis teraszbárban.

Oia - k.p. fotója

További beszámolók

Santorini méltán tartozik a világ legszebb helyei közé, sokan a modern világ csodái között emlegetik. A vulkáni táj, a hófehér házak, a kék kupolák és a tenger felett lebukó nap látványa minden évben látogatók százezreit vonzza. A nyári szezonban, júniustól augusztus végéig a sziget igazi turistaparadicsommá válik: ilyenkor több mint egymillióan érkeznek, hogy megcsodálják ezt a varázslatos vidéket. A főszezon zsúfoltságára érdemes előre felkészülni, hiszen Santorini népszerűsége évről évre töretlen.


Délután busszal eljutottunk Firába, ahonnan gyalog nekivágtunk a Fira és Oia közötti híres túraútvonalnak. Bár nem először jártam Santorinin, minden sétánk során úgy éreztem, mintha most fedezném fel a szigetet. Ezúttal is új helyeket és élményeket kerestem, más útvonalakat és programokat választottam, mint korábban. Természetesen volt, ami kihagyhatatlan maradt: újra bebarangoltam Oiát, Firát, Firostefanit, Imeroviglit és a Skaros-szikla környékét is, hiszen ezek a helyek minden alkalommal elvarázsolják az embert. A látvány most is lenyűgöző volt, a kilátás pedig megannyi felejthetetlen fotóra adott alkalmat.


Bár Santorini területe alig nagyobb, mint Budapest II. és III. kerülete együttvéve, mégis bámulatosan sokféle programmal várja a látogatókat. Egy tengerrel körülölelt szigeten természetesen a strandolás az egyik fő időtöltés, és a legnépszerűbb partszakaszok közül a keleti oldalon fekvő Red Beach vonzza a legtöbb fürdőzőt. Családosoknak különösen ajánlott Monolithos strandja, amely nemcsak kevésbé zsúfolt, mint a híresebb partok, de a tenger itt lassan mélyül, így kisgyermekekkel is ideális választás. A sziget kihagyhatatlan élményei közé tartozik a hangulatos kertmozi, valamint az Amoudi-öböl, ahová mintegy 220 lépcsőfok vezet le; bár szamárháton is le lehet jutni, jobb szívvel ajánljuk a gyaloglást, mert a csacsik sajnos szomorú állapotban vannak. Firában a kikötőből a városba vezető lanovkázás szintén különleges élmény, 2025-ben az egyirányú jegy ára 4 euró, és a látvány, amit fentről kínál, minden eurót megér. Ha gyermekekkel érkezünk, érdemes ellátogatni a víziparkba is, ahol három medence és több óriáscsúszda várja a kicsiket és nagyobbakat, míg a nagyobb gyerekek számára a Fira és Oia közötti kerékpártúra igazi kalandot ígér, tapasztalt utazók szerint a sziget egyik legemlékezetesebb programja.




Santorinin 2025-ben is igaz, hogy a szállodák, különösen Oiában és Firában, elképesztően drágák. Olcsóbb szállásokat leginkább a sziget távolabbi pontjain találni, ott, ahol a táj már inkább kopár és pusztás, de legalább a pénztárcánk barátságosabban jár. Autót vagy quadt bérelni szinte kötelező, mert bár létezik buszközlekedés, a menetrendek megbízhatatlanok, a járatok zsúfoltak, és sokszor nem is állnak meg mindenhol. Naptej nélkül neki se induljunk a sziget felfedezésének: a perzselő nap néhány óra alatt képes pirosra égetni még a hozzászokott bőrűeket is, úgyhogy kalap szinte kötelező kiegészítő lett. Ha hajókirándulást tervezünk, például a vulkán szigeteihez, 2025-ben egy felnőtt hajójegy ára 150–200 euró között mozog, érdemes ezzel is előre kalkulálni.

Ha csak tehetjük, érdemes több napra érkezni, mert a szigeten ugyan nem végtelen a látnivalók sora, de az igazi varázs a lassú felfedezésben rejlik. Fontos tudni, hogy Santorini nem a klasszikus, fehérhomokos tengerpartok szigete: vulkanikus eredete miatt a partok színe piros, fekete vagy bézs. Mi a fekete homokos strandon jártunk, ami geológiai szempontból elképesztően izgalmas volt, de aki a finom fehér homokos strandokat keresi, itt bizony csalódni fog. A legtöbben nem is annyira a tengerben, inkább a hoteljük medencéjében fürdenek. A naplementét azonban mindenképpen meg kell nézni, mert valóban varázslatos, és teljesen más fényekkel öltözteti át a szigetet. Érdemes szervezett úttal érkezni, így kényelmesebben és gördülékenyebben fedezhetjük fel a főbb helyszíneket. A két gyönyörű fehér városkán, Firán és Oián kívül ugyan nem hemzsegnek a látnivalók, inkább a vulkanikus táj sajátos szépsége és a pusztaság uralja a szigetet – de valahol pont ebben rejlik a különleges hangulata.


A nemzetközi utazási magazinok előszeretettel használják Görögországgal kapcsolatban a Santorinin készült klasszikus képeket: a tengerre néző, fehérre meszelt házakat és a kék kupolás templomokat. Ez a látvány számomra már kissé elcsépeltté vált az évek során, hiszen Görögország sokkal több ennél: nem csak egy vulkáni szigeten álló kupolák sokasága. Ennek ellenére, amikor végre elérkezett a lehetőség, hogy saját szememmel lássam Santorinit, kíváncsisággal vegyes izgatottsággal vártam a találkozást. A sziget, amelyről azt hittem, hogy a túlzott népszerűsége miatt veszített a varázsából, élőben egészen más arcát mutatta: lenyűgözött. Amikor a tengerről, déli irányból közelítettük meg, az első gondolatom az volt, milyen nagy – sokkal nagyobb, mint képzeletemben, ahol csak néhány kicsiny település élt egy szűk félhold alakú kráterperemen. Valójában nemcsak a kaldera szélén sorakoznak városkák, hanem a keleti oldalon is több, kiterjedt település található, ahol főként mezőgazdasággal foglalkoznak, nem kis kihívásokkal, hiszen természetes vízforrás ma sem áll rendelkezésre.

A kikötőből buszokkal, taxival vagy bérelt autóval lehet felkapaszkodni a kaldera peremére, ám már az első nagyobb település, Fira közelében torlódásokba ütközhetünk, főleg a szűk utcákban hömpölygő turistatömeg és a rengeteg busz miatt. Úticélunk azonban nem Fira volt, hanem a magazinokból és képeslapokról jól ismert Oia, amelynek híre ellenére is tudott meglepetést okozni. Oia, a maga 180 méter magas kráteroldalba vájt házaival és szűk, kanyargós utcácskáival, valóban olyan, mintha egy meséből lépett volna elő: a valóságban sokkal elbűvölőbb, mint bármelyik róla készült fotón. Bár a nyári szezonban rengeteg turistát vonz, a tömeg sem tudja elhomályosítani a hely varázsát, amely minden kis mellékutcában, minden kilátóban újabb és újabb arcát mutatja. Aki teheti, mindenképpen sétáljon el Oia legészakibb pontjára, ahonnan szinte az egész települést belátni – nem véletlenül ez az egyik legkedveltebb helyszín a naplementék megcsodálására is. Sajnos sok látogató csak pár órára érkezik, és rohanva próbálja bejárni a várost, ám Oia igazi szépsége lassú séták közben, az apró részletek felfedezésekor tárul fel: ez a hely akár napokra is tartogat felfedezni valót.


Santorini összesen mintegy 90 négyzetkilométer, így igazán nincsenek nagy távolságok a szigeten. Bár lehet autót is bérelni, nem egyszerű egy teljes tank benzint elhasználni ekkora terepen, ezért érdemes alaposan átnézni a bérbeadó üzemanyag-politikáját, nehogy kellemetlen meglepetés érjen. Mi a helyi buszjáratokat választottuk, ami egy külön élmény volt: a firai buszállomás inkább hasonlított egy poros, zsúfolt parkolóra, ahol bőven akadtak kissé zord tekintetű figurák is. Fira városa nem nagy, könnyedén bejárható gyalog is, de ha a szállásunk a hegyoldalon van, naptej nélkül ne induljunk el – én már az első délután sikeresen leégettem a nyakamat.

A belváros szűk utcácskái csúszós, simára kopott kővel vannak kirakva, szóval a magas sarkút érdemes inkább a bőrönd mélyén hagyni, hacsak nem szeretnénk hangos szitkozódásokkal színesíteni az esti sétát. A kaldera mentén futó sétány nappali fényben és éjszaka egyaránt fantasztikus látványt nyújt, ráadásul nem ritka, hogy naplementekor romantikus lánykérések tanúi lehetünk. Korán reggel még a turistatömeget is el lehet kerülni, ami hatalmas előny. Fira belvárosa a klasszikus, kék kupolás fehér házak idilli világát kínálja – tiszta, rendezett, bár az üzletek nagy része a szokásos, mindenhol kapható portékákat árulja. A város többi része kicsit kopottas, de barátságos, és a dombokra kapaszkodni bizony kihagyhatatlan élmény.

A romantikus hangulatot Oiában lehet igazán fokozni, ahol a naplementék világhírűek – már ha sikerül kilátni a tömegből, amely estefelé úgy hömpölyög, mintha a sziget súlypontja is áthelyeződne. Ennek ellenére Oia kihagyhatatlan: bájos kisváros, tele hangulattal és páratlan kilátással. Firából közvetlen buszjárattal elérhető, de a menetrendet érdemes némi fenntartással kezelni, mert a helyi járatok időérzéke nem mindig találkozik az utazókéval. Mi is belefutottunk: hittünk egy kalauznak, hogy a következő busz sokára jön, ezért siettünk felszállni a zsúfolt járműre, közben mögöttünk kényelmesen gurult a félig üres következő. A buszjegyek néhány euróba kerülnek, teljesen vállalható áron.


Santorini külsőleg nagyjából megőrizte azt a báját, ami húsz-huszonöt éve is jellemezte, csak épp alaposan felturbózták: mára szinte minden beépíthető telekre építettek, kivéve azokat a részeket, amelyek a földrengések miatt túl veszélyesnek bizonyultak. Márciustól október végéig naponta átlagosan három óriás-tengerjáró horgonyoz le a kaldera mélykék vizén, a repülők folyamatosan szállnak le, a kompok pedig napi többször fordulnak. Jobb, ha nem számolod ki, hány ember érkezik naponta – kiábrándítóan sok. Ma már gyakorlatilag lehetetlen úgy szállást találni, hogy ne zavarnának a turisták valamilyen szinten, még akkor is, ha a legeldugottabb helyekre épült új szállodák valamelyikében próbálkozol. Firában és Oiában egyszerűen elfogyott a hely: nincs már kihasználatlan sziklafal, ahol gazdaságosan lehetne építkezni, így a fejlesztések egyre inkább a kikötőtől a világítótorony felé húzódnak, vagy a sziget kevésbé látványos részeire, például Kamari és Perissa környékére.

Ott ülsz tehát a kaldera peremén, hajnalban, Santorini idő szerint. Várod a csodát, hogy megérkezzen a kedvenc hajód, várod, hogy a nap ne csak a hátad mögül süssön, hanem átmelegítse az arcodat is. Még csend van, csak néhány "hajnali őrült" üldögél körülötted, akik ugyanúgy szótlanul bámulják a tájat, mint te. Nézed, ahogy a nap egyre több teraszt világít meg, felfedezed az újonnan épült medencéket és új dizájnú hoteleket, aztán a távolban feltűnik az első hajó. Feléled az izgalom – de csak egy pillanatra.

A hajó szinte száguldva közelít, hogy mielőbb partra juttassa a fedélzetén zsúfolódó 2500 turistát, tartva a szoros menetrendet. Mire észbe kapnál, a kaldera felett megjelennek a kis csónakok, sorra szállítják a turistákat, akik néhány perc múlva már mögötted zsibonganak. Nincs több béke: kiabálás, kattogó fényképezők, türelmetlen sietség mindenütt. És akkor rájössz, hogy bár Santorini gyönyörű, a tömeg éppen a lényegét rejti el az emberek elől – vagy inkább ők maguk takarják el a kapkodásukkal.

Santorini nem arról szólna, hogy végigrohansz rajta és több ezer fotóval a telefonodban térsz haza. Arról szólna, hogy leülj, átadod magad a tájnak, és hagyod, hogy a sziget elmesélje a történetét. Nem kell rohanni, Santorini megvár. Nincs szükség minden szögből fotóra, már így is milliónyi készült. Ülj ki a tengerpartra, mássz fel a hegyekbe, gondolj bele, milyen lehetett ide építkezni, és csak figyelj. És közben kóstolj: a helyi paradicsom, padlizsán, kapribogyó és a szigeten termett borok olyan ízeket kínálnak, amilyeneket máshol nem találsz.

Hogy mi vár Santorinire a jövőben? Valószínűleg nem sok jó. Tovább bővülnek a strandok, egyre több lesz a hangos vízi sport, és néhány évtized múlva könnyen Rimini sorsára juthat: elveszítve a különlegességét. Ennek jelei sajnos már most is látszanak.

Ha még meg akarod tapasztalni az igazi Santorinit, felejtsd el a nyarat. Május még elviselhető, szeptember is jó választás. A főszezonban viszont jobb, ha készülsz: füldugóval, sok türelemmel – vagy keresel egy másik szigetet.


Imerovigli, Santorini legmagasabban fekvő pontja, számomra továbbra is a sziget egyik legszebb helye: innen nyílik a leglenyűgözőbb kilátás a vulkánra, a kalderára és az egész szigetre. A meredek partfalra sorra épültek a szállodák, amelyek úgy kapaszkodnak a sziklába, mintha lassan belecsúsznának a tengerbe. Szinte minden hotelhez tartozik medence vagy napozóterasz, ahonnan elképesztő panorámában gyönyörködhetünk, legyen az napfelkelte vagy naplemente idején. Autóval csak az üdülőnegyed széléig lehet eljutni, onnan már gyalog kell megküzdeni a bőröndökkel a szállásokig, de ez a kis kényelmetlenség bőven megéri a látványért cserébe. Ha valaki bérel autót, quadt vagy robogót, sokkal könnyebben és szabadabban fedezheti fel a sziget minden szegletét, ezért én mindenképpen ajánlom.

A sziget egyik legnagyobb vonzereje továbbra is a híres naplemente, amelyet sokak szerint Oiából a legvarázslatosabb megcsodálni a világon. Nap mint nap turisták százai érkeznek ide, hogy a városka szűk utcácskáiból vagy a teraszokról figyeljék, ahogy a nap a tengerbe bukik. Közben persze szinte kötelező megörökíteni a fehérre meszelt házakat és a kék kupolás templomokat – nem véletlenül tartják úgy, hogy itt található a világ egyik legsűrűbben templomokkal tűzdelt települése, több mint kétszáz szentéllyel.

Mi anyukámmal töltöttünk egy hetet Santorinin, és ezalatt bőven jutott időnk arra, hogy együnk, igyunk, pihenjünk, élményeket gyűjtsünk, és felfedezzük a sziget sok-sok csodás arcát. Azt pedig mindenképp meg kell jegyeznem, hogy a görögök kedvessége és vendégszeretete 2025-ben is pont olyan szívből jövő, mint amit sok magyar utazó már évtizedek óta emleget.


Fira, Santorini fővárosa, egy magas tufafal tetején terül el, közvetlenül a tenger fölé nyílva. A várost az 1956-os nagy földrengés után szinte teljesen újjá kellett építeni, miután az eredeti település jelentős része romba dőlt. Egyik délután elindultam sétálni a kaldera felőli oldalon – a kaldera, ez a kráterszerű mélyedés, a vulkán régi kitöréseinek és összeomlásának emléke –, és ahogy a fehérre meszelt házak között lépkedtem, szinte mesébe csöppentem. Bár aznap este a naplementét felhők takarták, az élmény így is annyira szép volt, hogy meghatódva álltam meg többször is, egyszerűen nem tudtam betelni a látvánnyal. Meg kellett érintenem a hűvös, fehér falakat, hogy elhiggyem, valóban ott vagyok – egy olyan helyen, amelynek szépsége szavakkal leírhatatlan. Fira számomra maga volt a megtestesült álom: minden sarkon újabb és újabb csodát rejtett.

Szállásnak is kiváló választásnak bizonyult, hiszen innen indulnak a helyi buszok, hajók, és a város központi elhelyezkedése miatt minden könnyen elérhető. 2025-ben Fira továbbra is rendezett, tiszta, modern és bájos, ráadásul üzletek, kávézók, éttermek is szép számmal várják az utazókat. Ha visszatérnék Santorinire, újra ide jönnék – nem is kérdés. A házak többsége az egész szigeten fehér színű, a városok sűrűn épültek egymás mellé, különösen a kaldera oldalán, ahol a házak teraszosan kapaszkodnak a meredek sziklafalra. A városok mögött néhány keskeny utca húzódik még, de a településeken kívül csak elszórva találni néhány házat. Pár hagyományos stílusú épület is megmaradt, bár ezek már ritkaságnak számítanak. Még a szupermarketek, bankok és gyógyszertárak is ugyanabban a jellegzetes fehérre meszelt házakban működnek, így a modern szolgáltatások is tökéletesen belesimulnak a sziget képébe.
Fira, Santorini fővárosa, egy magas tufafal tetején terül el, közvetlenül a tenger fölé nyílva. A várost az 1956-os nagy földrengés után szinte teljesen újjá kellett építeni, miután az eredeti település jelentős része romba dőlt. Egyik délután elindultam sétálni a kaldera felőli oldalon – a kaldera, ez a kráterszerű mélyedés, a vulkán régi kitöréseinek és összeomlásának emléke –, és ahogy a fehérre meszelt házak között lépkedtem, szinte mesébe csöppentem. Bár aznap este a naplementét felhők takarták, az élmény így is annyira szép volt, hogy meghatódva álltam meg többször is, egyszerűen nem tudtam betelni a látvánnyal. Meg kellett érintenem a hűvös, fehér falakat, hogy elhiggyem, valóban ott vagyok – egy olyan helyen, amelynek szépsége szavakkal leírhatatlan. Fira számomra maga volt a megtestesült álom: minden sarkon újabb és újabb csodát rejtett.

Szállásnak is kiváló választásnak bizonyult, hiszen innen indulnak a helyi buszok, hajók, és a város központi elhelyezkedése miatt minden könnyen elérhető. 2025-ben Fira továbbra is rendezett, tiszta, modern és bájos, ráadásul üzletek, kávézók, éttermek is szép számmal várják az utazókat. Ha visszatérnék Santorinire, újra ide jönnék – nem is kérdés. A házak többsége az egész szigeten fehér színű, a városok sűrűn épültek egymás mellé, különösen a kaldera oldalán, ahol a házak teraszosan kapaszkodnak a meredek sziklafalra. A városok mögött néhány keskeny utca húzódik még, de a településeken kívül csak elszórva találni néhány házat. Pár hagyományos stílusú épület is megmaradt, bár ezek már ritkaságnak számítanak. Még a szupermarketek, bankok és gyógyszertárak is ugyanabban a jellegzetes fehérre meszelt házakban működnek, így a modern szolgáltatások is tökéletesen belesimulnak a sziget képébe.


Santorini szamarai 2025-ben is küzdenek a hegyre felkapaszkodó turisták súlyával – a helyiek pedig egyre határozottabban lépnek fel az állatok védelmében. A világhírű görög szigetre naponta több ezer látogató érkezik, akik közül sokan még mindig a hagyományos módon, szamárháton vagy öszvérháton szeretnének feljutni Fira városába, a meredek vulkáni lejtőn keresztül. A csacsik és öszvérek naponta többször is megteszik az 520 lépcsőből álló utat a tűző napon, 30-35 fokos forróságban, a hátukon turistákkal – ez pedig hosszú távon rendkívüli megterhelést jelent számukra.

A városvezetés és a helyiek megelégelték az állatok kizsigerelését: a kampány, amely nem hivatalosan az "El a seggetekkel az állatokról" szlogent kapta, arra ösztönzi a látogatókat, hogy ne üljenek szamárhátra. A cél kettős: egyrészt csökkenteni szeretnék a szamarak napi terhelését, másrészt a turisták számát és testsúlyát is figyelembe veszik a szabályozás során. Bár a szamárháton való feljutás továbbra is a sziget egyik hagyományos képéhez tartozik, a helyiek egyre inkább azt kérik, hogy a látogatók válasszák inkább a kényelmesebb és állatbarát felvonót. Így Santorini imázsa megőrizheti a hagyományait, de az állatok egészsége is nagyobb védelmet kap.


Firából csillagtúráztunk helyi busszal -jegy a buszon vehető 1,60-2,20€ között. (a szigeten csillagpontos a tömegközlekedés, tehàt bárhova szeretnél eljutni, Firában mindenképpen meg kell fordulnod).
1. Nap: Oia egész napos program, sziklastrandolással az Ammoudi-öbölben és kötelező seafood a kikötőben.
2. nap: Fira-Firostefani-Imerovigli gyalogosan és a Skaros-rock megmàszása (nekünk Imerovigli vitte a pálmát, hasonlóan gyönyörű mint Oia (ejtsd: Íá), viszont fele annyi emberrel és szeméttel. Ez kb. 4-5 órás program kényelmesen. Délután Perissa strandján pihentünk.
3. Kamariban strandoltunk és az érkező gépeket figyeltük, bejártuk a strandot.
Santorini a mélységek és magasságok szigete.
A kaldera menti városrészek kifogástalanok, gyönyörű kilátópontok, teraszok, túraútvonalak, luxus bármerre néz az ember, viszont ha két utcával beljebb mész… 🙈mindenhol szemét (rájöttünk azért, mert ha akarnád se tudod kidobni a szemeted, elvétve van csak nagyméretű hulladéktároló),szamárpisi és kaka, tömény csatornaszag. Fél nap után megszoktuk, ahogy a befejeztlen házak, elhanyagolt telkek làtványát is.
Az árak ugyanígy alakulnak: kaldera mentén koktélok 10-12 €, egytálételek 35-40 € €-tól, két utcával feljebb fele annyi, sőt, volt ahol 3 €-os gyrossal csillapítottuk az éhségünket. Horvátországban 1100.- Ft-ért vettük a hűtőmágnest, Santorinin 400 Ft-ért..🤷🏻‍♀️ Szupermarketben a 1,5-es table water 0,30 €, Ávíz 1 €, a strandon 30 € a napernyő+két àgy, de leeheted az összeget.
Bárhol ettünk, mindenhol minden nagyon finom volt, a görögök hozták az igazi görögös mosolygós vendégszeretetüket, a szálloda recepcióján hang nélkül nyomtatták ki a boarding cardot (nem kell amúgy, a mobilra pdfben letöltöttet simán lecsipogták). Mindenhol zene szólt, hangosak és lazák voltak és imádtuk őket 😂
Paralia, Korfu, Zakynthos és Kefalónia után Santorini abszolút kuriózum volt. ❤️ (2022)

Fotóegyveleg

Oia - k.p. fotói


Vissza az elejére


Kommentek

Agnyeska, 2021. 03. 22. 20:33
"Szörnyülködve olvasom a tömegnyomorról szóló élménybeszámolókat a világ egyik legszebb szigetéről. 1981-ben – te jó ég, már 40 éve! – fiatalon volt szerencsém pár napot ott tölteni. Kalandos hajóút után (egy meghibásodott hajó utasaira a nyílt tengeren órákon át várva) éjjel érkeztünk úgy, ahogy az akkoriban magyar fiatalként lehetséges volt: hátizsákkal, sátorral, előre megrendelt szállás nélkül, természetesen kevés valutával. A kikötőbe még az éjfél körüli időpontban is lejöttek a falu lakói szállást kínálva pici, fehér házaikban és már ez is élményszámba ment (kemping nem volt). És luxusszállodák, medencék, szupermarketek, autó- és motorkölcsönzők sem. Repülőtér nem létezett, üveges felvonó sem segítette a fel- és lejutást, csupán a rozoga autóbusz az elképesztő hegyi szerpentinen, dudálva minden kanyarban. És a sziget így volt maga a természeti csoda. Júliusban nem voltak turistacsoportok – elborzadva olvasom a napi 8 ezer, egy nyári szezonban több, mint egymillió turista megjelenését, a repülőzúgást, az autók araszolását, a lökdösődést, a zajt. Mi lett a Föld egy csodás zugából! Ahol gyalogosan bejárva a szigetet, mutogatva ugyan, de beszélgettünk ráérősen az őslakosokkal, megkóstoltuk a két kis öreg kávéját (hófehér utca, hófehér kis ház, kék zsalugáter, bougainvillea /murvafürt/ minden felé futó ciklámen áradata), akik kézzel írt táblácskával invitálták az arra tévedőket: kávézó… És mivel a szigeten nincs édesvíz, hajó hozta naponta egyszer, ahonnan lajtoskocsival hordták fel a házakhoz – megmutatták a konyhában a fehérre meszelt saját ciszternát, ahová beleengedik a friss vizet a kocsiról. Élmény volt legyalogolva Kamariba a fekete, talpat égető, lávaköves parti „föveny”, aminek ugyan a beszámolók által hiányolt fehér homokos strandhoz nem sok köze van, de míg olyat számtalan helyen találni, ilyen egyedi látványt sehol máshol. Cousteau kapitány is ott kutatta Atlantis nyomait….
Visszagyalogolni Fírába, a meredek hegyoldalon a hegytetőre, hát talán az egyetlen felejthető dolog volt – a szemünk vibrált a forróságtól, el is fogyott utána fejenként egy liter víz, bármilyen hihetetlen.

Jó, hogy már nem mentünk vissza újra nosztalgiázni, csalódás lett volna. Mert akkor a csend, a tengeri szellő, az azurkék és hófehér színkavalkád, az egyedülálló panoráma úgy ölelt körül, hogy az idő megállt…amíg élek, nem felejtem el."


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon


Repülőjegyek Athénba Repülőjegyek Athénba
Olcsó repülőjegyek Athénba a Vistánál



SZÁLLÁSFOGLALÁS