ÚTIKRITIKA.HU / Algéria

Algéria

Algéria dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Vízum | Repülés | Szállás | Egészség, higiénia | Közlekedés | Pénzváltás, vásárlás, étkezés | Közbiztonság | Magyar külképviselet | Egyéb hasznos információk |Földrajz| Időjárás | Történelem | Manapság | A helyiekről | Turista etikett | Gasztronómia | Látnivalók | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

.

.

Timgád, római kori romváros - m.a. fotója

Algéria dióhéjban

• Algéria turista desztinációként nem hangzik jól hosszú-hosszú évek óta. Pedig, van oda turizmus európai országokból (évente közel 3 millióan!), még tőlünk is, csak döntően csoportos keretek között. A turistacsoportok garantálni tudják, hogy az utazó csakis Algéria biztonságos részeire menjen. A sivatagi látnivalók miatt francia és olasz turisták charterjáratokkal jönnek ide, nem kis számban, ami jelzi, hogy nem kell Algériát utazás szempontjából tabunak tekinteni.
• Miért érdemes ott turistáskodni? Mert nem szokványos desztináció, utazási különlegesség, és vannak teljesen biztonságosan látogatható látványosságok pl.: Algír óvárosa, a sivatagi oázistelepülések, a berber kultúra megismerésének lehetőségei, érdekes falvak, berber várak, olyan UNESCO világörökségek, mint Djemila római kori maradványai, a Tipasa-i vár romjai, a M'zab völgye, Beni Hammad erődítménye, Tassili-n Ajjer-nél a sziklafestmények.
• Szerencsére a legérdekesebb sivatagi látványosságok nincsenek a lázadó fegyveres csoportok miatt veszélyes régiókban. Ha valaki szervezett turistacsoporttal utazik, ott az utazásszervező természetesen alaposan tájékozódik arról, hogy az utazás idejére vonatkozóan mi minősülhet veszélyes területnek, és mi nem. Az egyéni turista viszont mindenképpen tájékozódjon még az utazásra való felkészüléskor az algíri nagykövetségünknél az aktuális biztonsági helyzetről. Részletes tájékoztatást lehet kapni a Külügyminisztérium úgynevezett kék vonalán: 06-40-200-391.
• Az Algériába utazó egyéni turista feltétlenül vigye magával a kinti magyar nagykövetség és konzulátus elérhetőségeit, címet. A honlapunk megfelelő fejezetében ezeket megtalálhatja. Érdemes kitölteni a magyar külügyminisztérium online adatlapját, hogy a külképviselet tudjon az ott tartózkodásunkról és lehetőleg a programunk földrajzi vonatkozásairól. Adatlap konzuli védelemhez (link)
• Bizony kell vízum, éspedig jó sokba kerül (60 euró egyszeri belépésre). Vízumot itt lehet kényelmesen és megbízhatóan intézni.
• Algírban egy 3 csillagos hotelben egy éjszakára a szobaár 11-18 ezer HUF között mozog (nagyon szerény szállást lehet találni akár 3 ezer forintnak megfelelő helyi pénzért is).
• Külön védőoltásra, malária ellen védő gyógyszer szedésére nincs szükség egy algériai utazáshoz, csak legfeljebb ha többnapos sivatagi túrák is tervbe vannak véve. 

• Az észak-afrikai úgynevezett Maghreb országokhoz tartozó Algéria területe óriási, 2 381 741 km2, azaz több mint 25x nagyobb Magyarországnál! 46.6 millió lakosa van (2023-as becslés), 99 százalékuk arab-berber. 99 százalékban muzulmánok, arabul beszélnek, de sokan tudnak franciául, mivel francia gyarmat volt. A fővárosnak, Algírnak 2,9 millió lakosa van.
• A havi nettó átlagfizetés (2023-ban): 98 ezer forintnak megfelelő helyi pénz 
• Nincs Magyarországhoz képest időeltolódás, de bonyolítja a dolgot, hogy náluk nem létezik tél/nyári időszámítás (így lehet mínusz egy óra is az eltérés). A fizetőeszköz az algériai dinár, 1 euró kb. 160 algériai dinár.
• A klíma mediterrán és/vagy sivatagi. Enyhe a tél, forró, száraz a nyár a partok mentén; száraz hideg a tél és meleg a nyár a magas fennsíkokon. Nyáron jellemző a sirokkó, amely egy meleg, vöröses-barnás homokszemeket hozó szél.
• Leggyakoribb vezetéknév: Saidi
• A fővárosról, Algírról külön fejezet olvasható ide kattintva!

Algériában az alábbiak részei az UNESCO kulturális világörökségének:

• Beni Hammad, Al Qual’a hegyi erődítmény
• Tassili n'Ajjer sziklafestményei (egyben természeti világörökség is)
• M'zab völgye
• Djemila római kori romjai
• Tipasa romvárosa
• Timgad római kori romjai
• Algír óvárosa, a Kasbah

Érdekességek:

Algéria neve arabul az "Algír" szóból származik, ami annyit jelent, hogy "sziget". Ez eredetileg azért volt, mert az ország első telepesei szigeten élték az életüket.

Algéria Afrika legnagyobb országa, valamint a világ 10. legnagyobb országa. Hozzá kell tenni, hogy Algéria egyben a világ egyik leggyérebben lakott országa.

Az Algériában fellelhető sivatagok közül a legnagyobb a Szahara-sivatag, amely mintegy 80%-ban az ország területén található.

Az Algériában élő arabok a világ egyik legnagyobb kávéfogyasztói közé tartoznak, és a kávézók fontos közösségi helyszínek.

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

1. Szép, néptelen tengerpartok, méltóságteljes hegyek
2. A Szahara valóban titokzatos és meglepően változatos, az érintetlen természet; az algériai sivatagok a világon a legszebbek és legváltozatosabbak közé sorolhati
3. A kuszkuszon kívül is sok minden étel finom, a kávé is szuper
4. A turizmus még nem rontotta meg az embereket, s ezért a kevés látogató sok vendégszeretet kap, nincsenek turistatömegek, sok helyi önzetlenül segít a turistának
5. Ghardaia oázisváros csaknem ezeréves, piramis formájú házai
6. Az ország területének jelentős része igazán nem veszélyes
7. A helyiek értelmesek, jópofák, csinosak, vendégszeretők
8. A Notre Dame d'Afrique és a főposta épülete Algírban
9. A főváros legendás negyedében, a Kasbah-ban a mór házak
10. Az olívaligetek, a fügefák sokasága
11. Kabilia és az Aurés-hegység pompás tájai 
12. Timgas és Djemila római romjai
13. Északon a városok mór építészete

Nem tetszett

1. Algériában a biztonsági helyzet ingatag. Sokat kell tájékozódni, mérlegelni a vidéki túrák veszélyességével kapcsolatban
2. A higiéniai problémák, vízhiány itt-ott, a vécézések "érdekes" körülményei
3. Bonyolult beszerezni a vízumot, ráadásul pofátlanul drága
4. Fejletlen a turisztikai infrastruktúra, nincsenek angol nyelvű tájékoztatók a turista számára (jobbára francia nyelvő se)
5. Benne van a levegőben az erőszak szokásvilága
6. A vidéki utazások közlekedés tekintetében túl időigényesek
7. Gyakoriak az igazoltatások, és bérelt autónál a rendőrségi, katonai úttorlaszoknál nagyon kell vigyázni a viselkedésünkre
8. Algírhoz képest Oran lepukkantsága
9. A Kasbah-ba csak kísérettel mertünk bemenni
10. Vidéken a sivatagi szállodák ramaty állapotban vannak (de már épülnek nagyon szép, új szálláshelyek itt-ott)
11. Kevés a turista, így sok helyen nagyon megbámultak minket, ami kicsit zavaró volt 
12. Problémák az internettel.
13. A férfiak nélkül sétáló nőket verbálisan vegzálják.

Vélemények

Tetszett:

Rendkívül változatos tájképek - tengertől a hegyeken át a sivatagig

Utak jó minősége, folyamatos felújításukkal segítik a gyors haladást

Gazdag építészeti stílusjegyek a korábbi uralkodó népektől

Datolyapálmák sokasága, a legfinomabb datolya terem itt (Deglet Nour)

Balcons de Ghoufi romjai a kanyonban, egy elhagyott város maradványai különleges elhelyezkedéssel

Római kori romok sokasága, nagy területen maradtak meg városok, melyek ma is látogathatók

Csoportban utaztunk, így végig rendőri biztosítást kaptunk, melynek előnyeit élvezhettük

Alig találkozni turistával, így a helyiek érdeklődéssel fogadnak

Az ételeik finomak, bőségesen használnak fűszereket

Az alacsony árak vonzóvá teszik az országot

Nem tetszett: 

Nincsen kiépített turisztikai infrastuktúra, vidéken alig találkozni bizalomgerjesztő kávézóval, bolttal

Szuvenírre ne számítson az ember, de helyi termékeket azért lehet találni itt-ott

Mellékhelyiségek sok kívánnivalót hagynak maguk után

Nagyon szemetes az ország, amit a helyiek természetesnek vélnek

Januárban voltunk és nagyon hideg volt, meglepett, hogy Afrikában ez várt. Még nagy havazást is kifogtunk

Nem beszélnek a helyiek angolul, így nehézkes a kommunikáció (arab, francia a beszélt nyelv)

Néhány ember úgy nézett, mint aki még nem látott fehér embert (turistát)

Nagyon nagy ország, így sokat kell autózni a látványosságok között

A vízumügyintézés elég nehézkes, nincs nagy gyakorlatuk benne

A helyi tömegközlekedés némelyik busza a szétesés szélén van.

Hivatalos és nem hivatalos pénzváltás között óriási különbség van, így érdemes a nem hivatalos helyet keresni

------------------

A közvetlen járatot kihasználva könnyen Algírba jutunk. Átrepülve a tengeren már 2,5-3 óra múlva érezzük a mediterrán levegőt. Az ország változatos és gyönyörű tájakkal rendelkezik. Sikerült a tenger mellett a hegyen is átkelni és a sivatag kapujáig eljutni. Viszont a látképen kívül az ország gazdagsága is változatos. Algír fejlődő nagyváros, ahol éppen a világ 3. legnagyobb mecsetjét építik.

Vidékre érve viszont egyre több az elhagyatott romos ház és szemét. Mindamellett rengeteg építkezés folyik, hogy a 40 év alatt megnégyszereződött lakosságnak lakásokat adhassanak. Ehhez tartozik, hogy a fejlesztések inkább az emberek szükségleteivel foglalkoznak, kevésbé tartják fontosnak, hogy a turizmust építsék ki. Így nagyszerű hely annak az utazónak, aki kerüli a tömegturizmust és a különleges, egyedi helyekre vágyik.

Számomra a sivatag volt a legérdekesebb, még úgy is, hogy csak a hatalmas terület szélére látogattunk. Pár kilométer különbséggel a növényzet elfogy és a vörös talaj veszi át a helyét. Egy nap láttunk a hegyekben havat és sivatagi kopárságot.

Másik érdekesség, hogy nem is gondolná az ember, hogy ilyen sok római rommal találkozhatunk Algériában. A feltárások vetekedhetnek bármelyik híres romvárossal is.

Sok árussal nem találkoztunk utunk során, viszont volt lehetőségünk kerámiákat venni. Az itthoni ár töredékéért kapunk nagyon szép tálakat, vagy tagine-t, ami a couscous főzésére szolgál. Ajánlom még a helyi piacok felfedezését, és az olajbogyót, baguettet és fűszereket. (Judit, 2017. )

---

"Friss praktikus tanácsok Algériába utazóknak:

A repülőtér épületében van pénzváltó. Nem kell sokat beváltani. 10 EUR bőven elég.

A taxisok azonnal letámadnak. Az árak változóak. A taxisok szívósak.

Ha hátunk mögött a reptér épülete, akkor balra kell a kerítésen túlra jutni. Mi a négy gépkocsi kapu egyikén jutottunk ki. A kerítés mellett balra fordulva és balra tartva jutottunk a körforgalomhoz. Onnan már láthatók az autóbuszok. Jobbra áll a kisebb méretű busz, amely bemegy a városba. Félóránként közlekedik. Végállomása a Rue Diduche Murad úton, a Bus Place Audin megállónál van. A jegy ára 50 AD.

5 percre van a metróállomás. A metró kényelmes. A vonaljegy ára 50 AD. Az autóbuszok zsúfoltabbak. Jegyek ára függ a távolságtól 20-50 AD. Villamosjegyet előre kell venni, 50 AD. Constantinében és Oranban van egy-egy vonal.

Étkezés nem drága. Fél grill csirke, 1 liter üdítővel, baguette-tel 620 AD. Palackozott vizet mindenhol kapni.

A szállodákban mindig kaptunk tanácsot a nem hivatalos pénzváltás helyére. Ez lehet egy tér vagy egy kis bolt. 1 EUR = 160-180 AD.

A vasúti jegy sem drága. Algír-Constantine 2. osztály 980 AD. Oran-Algír 1020 AD. Csak aznapra lehet a jegyet megvenni. Előttem két fővel adták el az utolsó jegyet a gyorsvonatra. A következő vonat négy és fél óra múlva indult és minden állomáson megállt.

Angolul kevesen beszélnek. Franciával és arabbal lehet kommunikálni.

Az algériaiak segítőkészek. Senki nem küldött el rossz irányba. Brazíliában még akkor is mondanak egy irányt, ha halvány fogalmuk sincs róla.

Múzeumok pénteken, egyes helyeken, szombaton is zárva tartanak. Belépőjegyek olcsók." (Sz. Pali, 2016. november)

Vízum

Algéria Budapesti Nagykövetsége
Cím: 1127 Budapest
Zugligeti út 27.
E-mail cím: ambalbud@t-online.hu
Telefonszám: +3613920510, +3613920523
A magyar állampolgárok beutazása Algériába vízumkötelezett. A turista vízum 90 napos tartózkodásra jogosít. 80 euróba kerül, plusz 25 euró eljárási díj, azaz összesen 105 euró.

Itt látható a turista vízumhoz szükséges űrlap.

Turista vízumhoz szükséges:

• Útlevél, amely a tervezett beutazás napjától számítva legalább fél évig még érvényes
• Hiánytalanul, olvashatóan kitöltött és aláírt 3 db vízumkérdőív
• 3 db színes, igazolványkép méretű fotó (6 hónapnál nem régebbi)

A vízumkérelem elbírálása legalább 15 napot vesz igénybe. A vízumdíj befizetése kizárólag banki úton, a Nagykõvetség  számlaszámára történő befizetéssel lehetséges.

Kérjük a banki befizetésről szóló bizonylatot a vízumkérelemhez csatolni.

Látogatói vízumhoz a polgármester által hitelesített meghívólevélre, valamint részletes szállásigazolásra van szükség (az utazási iroda igazolása vagy egyéni utazás esetén az előre kifizetett szállásfoglalás). Családi látogatás esetén a rokoni kapcsolatot bizonyítani kell.

Egyszerűbb, kényelmesebb az algériai vízum elintézését a Vista profi vízum részlegével intéztetni: vizum@vista.hu 

A Vista 5-10 munkanap alatt beszerzi a vízumot.

Egészségügyi biztosítás (a teljes időtartamra): a sürgősségi orvosi ellátás, valamint az egészségügyi okból történő hazaszállítás költségeire legalább 30.000 EUR összegű fedezetet nyújtó utasbiztosítás szükséges.

,, Algéria bár Afrika legnagyobb országa, de nem sok turistát látnak, nos hamar rájöttem miért. Bár elvileg cél, hogy fejlesszék a turizmust a vízum beszerzésért életemben nem szoptam küzdöttem még ennyit. A meghívó levél egy dolog, de ahhoz, hogy az ember mehessen a Szaharába ahhoz külön Minisztériumi engedély kell. Na ez se egyszerűsíti a dolgot, de a baj nem is ezzel volt, hanem azzal, hogy a követség nem találta az elküldött engedélyt. Nyilván miután elővettem a rosszabbik modorom és kiabáltam kicsit, sikerült elérni, hogy a felek kommunikáljanak egymással és meglett az az átkozott papír. A vízum is. Utolsó nap. És mi baráti ország vagyunk, mi lett volna ha nem. (2018)" forrás

Repülés

Nem árt tudni, hogy az Air Algerie-nek kiterjedt belföldi, afrikai és Afrikán túli hálózata van, így például az algériai utazást össze lehet kapcsolni nyugat-afrikai országok (pl. a turisztikai szempontból igazán vonzó Szenegál) meglátogatásával. Algír és Dakar között már csak 4 óra 55 percet kell repülni. Az Air Algerienek egy ilyen dakari kitérőhöz jók a csatlakozásai.

Szállás

Hilton- és Sheraton-féle minőségi hotelek léteznek a fővárosban és Oranban, de nagyon drágák (200-200 euró/éjszaka). A kisebb hotelek árai barátságosak, de európai utazó sok kivetnivalót találhat a tisztaság és a higiénia vonatkozásában. Ha improvizálunk, és egy hotelbe bemegyünk, akkor nézzük meg a szobát saját szemmel, mielőtt döntünk. Ha itthonról foglalunk hotelt, akkor érdemes a Vista utazási tanácsadóitól kritikai hotelértékelést kérni egy-két, árban megfelelő hotelről.

Egészség & Higiénia

• Csapvizet nem szabad inni, és az ételeknél inkább a jól átsültekben tanácsos bízni. A gyomorrontások kezeléséhez érdemes vinni piát, meg amúgy is.
• Szúnyogriasztót nagyon ajánlatos vinni.
• Utasbiztosítást nagyon ajánlott kötni.

Tadrart - A túra során a helyi kisérők buzgón vételeztek e víznek csak nagyvonalúsággal nevezhető pocsolyából. Nyomatékosan javasolták, hogy ebből én azért ne igyak - Viktor fotója

Közlekedés

Belföldi repülés

Az Air Algérie légitársaság menetrendszerinti járatokat közlekedtet ezekbe az algériai városokba: Oran, Annaba, Constantine. A légitársaságnál utazás előtt megerősítést kell kérni a foglalásról!

Vasút

Állami vasúttársaság közlekedik naponta a nagyobb városok között: Algír, Oran, Béjaia, Skikda, Annaba és Constantine.

Kompok

Állami komptársaságok közlekedtetnek kompokat a nagy kikötővárosok között: Algír, Oran, Béjaia, Annaba, Arzew, Djidjelli, Mostaganem, Ghazaouet, Skikda.

Autós közlekedés

Djanet - Elképesztő, hogy az itteni sivatag miért nem borítja homokkal az autópályát. (Nyilván nem takarítják.) Namíbiában például, ez nagy probléma. Láttam, ahogy a Kalahári sivatag "nyelvei" elzárták az odavezető útakat. - Viktor fotója

Pénzváltás, vásárlás és étkezés

• 1 euró = 159 algériai dinár (DZD)
• 1 algériai dinár (DZD) = 2.6 HUF
• (A linkekre ráklikkelve láthatók a friss árfolyamok)

Algériába a turistának tanácsos kellő mennyiségű készpénzt vinni. Eurót leginkább, de jó az amerikai dollár is. Ugyanis az ATM-ek nem igazán működnek biztonságosan, és a bankkártyákat inkább csak a nagyobb hotelek fogadják el. Helyi pénzt, a dínárt (DZD) már a repülőtéren is beszerezhetünk, valamint a nagyobb hotelekben és a nagyvárosi bankokban is lehet pénzt váltani.

Étkezés

Közbiztonság

Az algíri nagykövetségünk nem ajánlja magyar állampolgároknak Algéria alább felsorolt területeit meglátogatásra, mert kifejezetten veszélyesek:

• Az ország Líbiával határos Illizi tartománya mintegy 600 kilométer hosszúságban.
• A Mauritániával, Malival és Nigerrel határos terület 450 kilométeres sávban (Tindouf, Adrar, Tamanrasset, Illizi wilayák területe).

A turisták visszajelzései alapján megállapítható, hogy a főváros, Algír közbiztonsága nem rossz, ott legfeljebb olyan veszélyek fenyegetik az utazót, ami létezik Barcelonában, Rómában vagy Párizsban is (zsebtolvajok, egyéb lopások).

A terroristatámadásokon kívül a turistára veszélyt jelenthetnek azok az utcai megmozdulások és tüntetések, amelyeken helyiek elégedetlenségüket fejezik ki a romló életkörülmények, az élelmiszerárak növekedése miatt. A nagyobb városokban a tolvajoktól kell tartani.

Magyar külképviselet

Magyar nagykövetség, Algír:

• Cím: 18 Avenue des Frères Oughlis El-Mouradia, Algír - Telefon: +213 (0) 21 697 454, Ügyelet: +213 (0) 770 800 950
• Email: mission.alg@mfa.gov.hu - Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Pántos György
  

Konzuli Hivatal, Algír:

• Cím: 29, Rue Ismail Chalaal, El-Mouradia, Algír - Telefon: +213 (0) 21 697 977, Ügyelet: +213 (0) 770 800 950
• Konzul: dr. Kovács Péter István
  - Ügyfélfogadás: hétfőn és szerdán: 8.30-11.00 - E-mail: consulate.alg@mfa.gov.hu

Egyéb hasznos információk

Állami ünnepnapok:

• Január 1. - Újév; Január 24. - Próféta születésének napja (Mawlid, Maoulid Ennabaoui); Május 1. - Munka ünnepe
• Július 5. - Függetlenség napja; Augusztus 8. - Ramadán végi ünnep (Eid al-Fitr)
• Október 15. - Áldozat ünnepe (Eid al-Adha); November 1. - Nemzeti ünnep, a forradalom napja
• November 5. - Muszlim Újév (Mal Hijrah, Awal Muharram); November 11. - Hussein ibn Ali mártír napja (Ashura)

A vallási ünnepek pontos dátuma a hold állásának függvényében változhat, néhány nap eltérés lehetséges.

Semmilyen angol nyelvű uti könyv sincs – se Lonely PlanetP, se Bradt, se Rough Guide.

Tadrart - ilyesmi szandál javasolt a sivatagi túrákhoz - Viktor fotója

Földrajz

Algéria hivatalos nyelve az arab. A lakosság körében használt nyelvek: az arab, a berber (Tamazight és Amazigh) valamint a francia. A darjának nevezett algériai arabot a lakosság kb. fele beszélni. Az angol nyelvet tanítják az iskolákban. 

Algéria térképének hatalmas szaharai hányadára nézve meglepő, hogy az ország területének csupán 12 százaléka lakatlan. Mindazonáltal az északi parti terüeleteken él Algéria lakosságának 90 százaléka. A 10 százalék nomád vagy részben nomád lakosként a szaharai sivatag oázisáiban él. 

Ez volt az ország felszabadításáért küzdő FLN (Nemzeti Felszabadítási Front) zászlója, és lett belőle a nemzeti lobogós

Chott el Jerid-i sós tó - sókristályok - s.v. fotója

Tadrart - sivatagi lépdelés tuareg módon - Viktor fotója

Időjárás és éghajlat

Történelem

A franciák 1830-ban hódították meg Algériát és az anyaország egy megyéjévé nyilvánították. Már akkor az algériaiak heves ellenállásba ütköztek a franciák. A franciák az ellenállást mindig brutálisan leverték. A franciákat jószerével csak a tengerparti övezetek termékeny területeinek kiszipolyozása érdekelte. Algéria gazdaságát a gyarmattartók teljes mértékben a franciaországi szükségletek kielégítése szempontjából fejlesztették. Egy iszlám országban, ahol ugyebár az alkohol fogyasztása tiltott dolog volt, hatalmas bortermőterületeket alakítottak ki a franciák. Miközben bort, búzát, narancsot vittek ki Franciaországba, az algériai lakosság éhezett. A gyarmatosítás előtt szinte minden algériai Korán-iskolában tanult, és megtanult írni s olvasni. A franciák ezeket az iskolákat betiltották, sőt az arab nyelv használatát is diszkriminálták. Algériaiak nemzedékei váltak írástudatlanná.

A franciák az első és a második világháború idején függetlenséget ígérgettek az algériaiaknak arra az esetre, ha hajlandók támogatni a francia hadsereget a németek elleni harcban. A második világháború befejezésekor Algéria népe ünnepelt abban a reményben, hogy most már aztán megkapják a függetlenséget. A franciák azonban kegyetlenül letörték ezeket a reményeket. Egyetlen napon, 1945. május 8-án mintegy 45 ezer algériait öltek meg. 1954 és 1962 között függetlenségi háború folyt, aminek másfél millió algériai áldozata volt. Algéria végül 1962-ben függetlenné vált.

Manapság

• Algéria gazdaságában a mezőgazdaságnak jelentős szerepe van. Elsősorban datolyát, narancsot, olajbogyót, fügét és szőlőt termesztenek, azonban Algéria még mindig élelmiszerimportra szorul.
• Algéria az arab világ egyik legnagyobb olajtermelő országa. Olajat és földgázt exportál Európába és Amerikába.
• Algéria kiegyensúlyozott gazdasági kapcsolatokat ápol mind a fejlett, mind a fejlődő országokkal.   

,, Algériában azóta növekedett meg a belpolitikai feszültség, hogy az olaj alacsony árfolyama miatt a szegényebb rétegek életszínvonala csökkent. Az elit továbbra is bezsebelte az olajjövedelmeket, miközben a lakosság többsége jóformán semmit sem kapott. Az elégedetlenség ezért az egész elit ellen irányul, melynek egyik része most beáldozza Bouteflika klánját, hogy mentse a saját bőrét Algériában. (2019. május)" forrás

A helyiekről

A legtöbb algériai lenézi a fekete-afrikaiakat, sőt alsóbbrendű lényeknek tekintik őket. A helyiek (főleg az ország északi részén) csak a világosbőrű külföldi turistákkal viselkednek vendégszeretően. 

Algériában a családi kötelékek rendkívül szorosak. A rokonsági körön kívül az igazi, érdekmentes barátságok ritkák. Nem mintha a családi egység mindig tökéletes lenne, hiszen a szétesett házasságok, rokoni kapcsolatok is bőven előfordulnak.

A családi körön kívül az emberi kapcsolatokban jellemző a pletykálódás, őszintétlenség, intrika.

Ha egy algériai nem a szunnita iszlám követője, akkor ellenségnek, sőt akár árulónak is tekinthetik. Minden algériai mozlimnak születik, de valójában elmélyülten nem is ismerik a vallásukat és nem gyakorolják szorgalmasan. Inkább csak a szájuk jár, hogy mennyire komolyan veszik az iszlám hitet. Aki toleránsnak mutatja magát másként gondolkodók iránt, azt gyakran hitetlennek, vagy kereszténynek bélyegezik meg. Azt azonban hangsúlyozzuk, hogy a külföldi turista vallását nem firtatják és a kereszténynek gondolt európait azért valamilyen szinten tiszteletben tartják, ha másért nem, hát a pénze miatt. Ha a turista ateista, akkor erről ne tegyen semmilyen említést.

Az algériaiak hangosan beszélnek, amit a külföldi turista gyakran veszekedő hangnemnek gondol.

eladósorban lévő juh - s.v. fotója

Gyerkőcök - s.v. fotója

Gyümölcsárusok - s.v. fotója

Öregúr duzzadt lábbal - s.v. fotója

Az algériaiak odavannak a gyönyörű, fehér bőrű nőkért, a szőke hajszín pedig igazi különlegességnek számít. De... az algériai nők is szépek.

s.v. fotója

,, A félreértések elkerülése végett: a csador egy közép-ázsiai viselet, amit Algèriàban nem hordanak. Sokan hordanak azonban izdelt, és nikábot azaz arcfátlylat is, és bár egyre több nőt látni fedetlen fővel, még mindig a kendősek vannak többségben. " forrás

o. j. fotója

Turista etikett

1. Nem szabad lefotózni a rendőröket és a katonákat, a helyi nők nagyon nem szeretik, ha a turisták megpróbálják őket lefényképezni!
2. Náluk a szívélyesség, barátságosság megnyilvánulása, ha a nálunk megszokotthoz képest hosszabban rázzák kézfogáskor a kezünket. Illetlenség kirántani ilyenkor a kezünket.
3. Férfiaknak kerülni kell a hosszas szemkontaktust a helyi nőkkel.

Gasztronómia

Az algériai konyha sokféle ízvilágot és kulturális hatást tükröz. Az ételek jellemzően gazdagok és fűszeresek, a hús- és zöldségfélék, a tészták, a rizs és a hüvelyesek sokféle változata alkotják az étrendet. Az algériai konyha változatos és gazdag, és számos egzotikus és különleges ízt kínál az ételekben.

Az algériai ételek közül talán a legismertebb az "kuszkusz", ami durumbúzából készült gőzölt tészta, amelyet húslevesben főznek, és mellé húsokat és zöldségeket szolgálnak fel. Az algériai ételek közé tartozik még a "tajine" is, amely egy hagyományos agyagedényben készült egytálétel. A tajine különböző húsokat, zöldségeket és fűszereket tartalmaz, és a tál alján rizs vagy kuszkusz található.

Az algériai konyha ismert a sokféle fűszerezésről, és az ételek gyakran tartalmaznak erős fűszereket, mint például a koriandert, a gyömbért és a paprikát. Az ételekhez gyakran használnak még fokhagymát, hagymát, citromot, olajbogyót és más helyi összetevőket.

Az algériai édességek közül a legismertebbek a méz- és mandulaalapú desszertek, a "baghrir" nevű mézzel és vajjal töltött fánkok, és a "burek" nevű töltött tésztafélék. Az édességekhez gyakran használnak mazsolát, fahéjat, szegfűszeget és más fűszereket is.

Látnivalók

Oran

"A francia gasztronómia töretlenül megmaradt a helyi cukrászdák kínálatában, de nyitva lévő klasszikus európai jellegű éttermet alig láttam.

Minden érdeklődésemre készségesen próbáltak válaszolni a helyiek. Nem ismerve a villamosjegyek elővásárlásnak folyamatát, az ellenőr is udvariasan szállt le velem és kísért el a jegyárusító bódéhoz, ahol megvárta, míg jegyet veszek, majd további jó utazást kívánt.

A tengerparti sétány látott már szebb napokat, a kikötő óriási kéménye furcsa módon rontotta a kilátást. Rengeteg lakóház épül, látszik a fiatal lakosság ugrásszerű növekedése, sok az iskola és új mecsetek is vannak bőven. Ezzel szemben igencsak meglepett, hogy emléktárgyakat sehol nem lehetett kapni. Megfordultam már a világ több mint 150 országában, de még nem jártam olyan helyen, ahol pár nap alatt se egy faragást, se egy kerámiát nem sikerült beszereznem, Algéria ilyen helynek bizonyult. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem jutottam el az óvárosi bazárokba, talán ott sikerrel jártam volna. (2016)" forrás

o. j. fotói

Pénteki nagy ima - o.j. fotója

Központi pályaudvar - bébé fotója

Constantine

Lakosság (2022): 465,000

"Kelet-Algéria központjának, Constantine-nak a fekvése lélegzetelállító. A közel félmilliós város a szurdokok feletti sziklákon épült, 600 méter magasan. A tengerpartot és a városnegyedeket különböző stílusú és funkciójú hidak kötik össze. A Nagy Konstantin római császárról elnevezett városban található a világ legnagyobb kőhídja is, a Sidi M'Cid, de van jó pár klasszikus közúti híd, sőt acélsodronyból készült gyalogos függőhíd is.

Pénteken a város kihalt volt, alig találtam nyitva tartó üzletet, és az éttermek többsége is zárt ajtókkal fogadott. Az amerikai külsőbe bújtatott hamburgeresnél angol feliratok voltak ugyan, de franciául is nehezen kommunikáltak, de a kedves jóindulat, a vendég tisztelete és némi jelbeszéd mindenütt sikerrel biztosította a mindennapi kenyéren túl a helyi finomságokat is. A rostonsült birkafejet azért megúsztam a vendéglátók megbántása nélkül. Az ódon utcák tövében zsír új villamos csilingelt, tömegesen szállítva a pénteki nagy imára gyülekező népeket. Nagy örömömre fel sem merült, hogy ne engednének be az óriási méretű mecsetbe, és a belső tereket is engedték fényképezni, ami például Marokkóban elképzelhetetlen lett volna." forrás

o. j. fotója

Timgad, római kori romváros

Timgad egy római kori romváros Algéria északkeleti részén, az Aurès-hegység lábánál, kb. 35 km-re Batna városától. A város az 1. században épült fel, és fontos római kereskedelmi központ volt a régióban. A város a 2. században a római birodalom határához került, és ennek köszönhetően jelentős védelmi szerepet is betöltött.

A város maradványai jelentős régészeti lelőhelyek, és 1982 óta a Világörökség részét képezik. A városban találhatók az akkoriban megszokott római építészeti elemek, például az épületek és a templomok. A város központjában található a "Capitolium", amely egy hatalmas szentély, ahol a római istenségeket tisztelték. A városban továbbá találhatóak amfiteátrum, a fórum, templomok és termei, amelyekben az emberek élték mindennapjaikat. A város falai nagy része még mindig áll, és az épületek alapjai is jól láthatóak.

Timgad egy igazi időutazás a római korszakba, és lehetőséget nyújt arra, hogy betekintést nyerjünk a római élet mindennapi tevékenységeibe és szokásaiba. A város területe gyönyörű és történelmi jelentőséggel bír, és fontos régészeti lelőhely Algéria számára.

Sfax

Sfax egy város Algéria déli részén, a Földközi-tenger partján, Tunéziával szemben. A város Tunézia harmadik legnagyobb városával, Sfax városával nincs összefüggésben, és a két város egymástól mintegy 400 km-re található.

Algéria Sfax városa az ország második legnagyobb városa, és fontos gazdasági központ, amely az ország legnagyobb kikötőjének, valamint az olaj- és gázipar központjának számít. A város gazdag történelmi örökséggel rendelkezik, és fontos kulturális központ is.

A város Medina, vagy régi városközpontja a legfontosabb nevezetessége, és 1986 óta a Világörökség része. A Medina keskeny utcái, fehérre meszelt falai és az épületek hagyományos, iszlám stílusban épültek, és a látogatók felfedezhetik a város történelmének és kultúrájának különböző aspektusait.

A városban található a Dar Jellouli Múzeum, amely egy hagyományos tunéziai otthonban található, és bemutatja a hagyományos tunéziai életet és kultúrát. Az Ennejma Ezzahra Múzeum a Medina közelében található, és az arab művészet és kultúra különböző aspektusait mutatja be.

A városban számos piac és üzlet található, ahol a látogatók megismerhetik a helyi kultúrát és vásárolhatnak a város különleges termékeiből, mint például a textíliákból, a kerámiából és az édességekből.

Sfax városa egy izgalmas és érdekes város Algériában, amelynek gazdag történelmi, kulturális és gazdasági öröksége van. A város látogatása lehetővé teszi, hogy betekintést nyerjünk az algériai életbe és kultúrába, valamint felfedezzük a város nevezetességeit és élvezzük a helyi ételeket és különlegességeket.

Sfax - városháza - s.v. fotója

Kairouan

                                                                          Nagymecset - s.v. fotója

Ghardaia

Ghardaia Algéria déli részén, a Szahara sivatag közepén található, és a M'zab völgyében helyezkedik el. A város egyedülálló és érdekes kultúrával rendelkezik, és gazdag történelmi és építészeti örökséggel bír.

Ghardaia városa híres a M'zabitek nevű vallási közösségéről, akik különleges vallási és kulturális hagyományokat követnek. A M'zabitek olyan hagyományokat őriznek, amelyeket még az ősi időkben alakítottak ki, és a városban találhatók az olyan nevezetességek, mint például a zárt városrész, ahol a hagyományos életmódot és kultúrát továbbra is őrzik.

A városban található a M'zab völgye is, amelyet a Világörökség részévé nyilvánítottak. A völgyben találhatók az olyan hagyományos M'zabitek városok, mint Ghardaia, Beni Isguen, Melika és mások, amelyek különleges építészeti és kulturális értékeket képviselnek.

A városban található a Szahara múzeum is, amely egy kiváló kiállítás a Szahara kultúrájáról és történelméről, valamint a régió geológiai és biológiai jellegzetességeiről. A városban található a Szent Sidi Brahim Szentély, amely egy szent hely a M'zabitek vallási közösségében.

Ghardaia egyedi és érdekes város Algériában, amely gazdag történelmi, kulturális és vallási örökséggel rendelkezik. A város látogatása lehetőséget nyújt arra, hogy megismerjük az ősi M'zabitek hagyományos életmódját és kultúráját, valamint felfedezzük a város nevezetességeit és élvezzük a Szahara sivatag szépségeit.

Olvasmányos linkek

"Kisebb-nagyobb homokdűne látogatások után jutott el motorizált karavánunk Touggourt városába. Mivel dzsipekkel voltunk, mindenképp szerettük volna kipróbálni, mit bírnak a gépek a tiszta homokban. Nem is kellett külön kérni kísérőinket, maguktól vittek be egy viszonylag simának tűnő terepre az aszfaltozott útról letérve. Itt az előttem haladó csapattárs, mint egy karámból elszabadult vadló húzott ki az eddig szabályos sorban haladó kocsisorból és kisebb nekifutás után tűnt el az előttünk álló homokdomb mögött. "Na, ez se jut messzire" - gondoltam magamban kissé kárörvendve. Amint sikerült feljutni a dombra látom is, hogy kullogva jön elő a sofőr egy bokor mögül: tengelyig süllyedt a homokban minden kereke, se előre, se hátra. "Majd mi kihúzzuk!" - lelkesedtem volna a többi kocsiban ülőhöz fordulva, mire a mi kocsink is annyira lelassult a süppedő terepen, hogy 4WD felező ide - winter power funkció oda - semmi nem húzta ki a mi kocsinkat sem a homokból. Sőt, ásta magát egyre lejjebb a négy kipörgő kerék. (2010)" forrás

---

"Miért megy az ember a sivatagba, amikor van tenger, vannak hegyek és megannyi kulturális örökség – világszerte? Miből fakad a kíváncsisága? A végtelenség megtapasztalásának vágya, vagy csak a "geológiai" csoda vonzása indított el? Megmagyarázni nem tudom, de már a repülőgépről lepillantva Afrika partjának van valami csodálatosan különleges jellegzetessége. Tán a derűs, fényes napsugár, avagy a tenger haragos kék színe, a partvonal messzi látóhatárba vesző vörösessárga sávja, nem tudom, hogy mindezekből a színfoltokból melyik kápráztatja el leginkább a szemet. Én a sivatagot akkor szerettem meg, amikor 30 évvel ezelőtt Algériában dolgoztam. Ennek az országnak túlnyomó többsége maga a Szahara. (2009)" forrás

Fotóegyveleg

Tadrat - A természet a legnagyszerűbb művész. - Viktor fotója

Tadrart - Sziszifuszi erőfeszítés - Viktor fotója

m.a. fotója

Ghoufi - m.a. fotója

Vissza az elejére

Kommentek