ÚTIKRITIKA.HU / Algéria

Algéria

Algéria dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Vízum | Repülés | Szállás | Egészség, higiénia | Közlekedés | Pénzváltás, vásárlás, étkezés | Közbiztonság | Magyar külképviselet | Egyéb hasznos információk |Földrajz| Időjárás | Történelem | Manapság | A helyiekről | Turista etikett | Gasztronómia | Látnivalók | További beszámolók | Fotóegyveleg

.

.

Timgád, római kori romváros - M. A. fotója

Algéria dióhéjban

Az észak-afrikai úgynevezett Maghreb országokhoz tartozó Algéria területe óriási, 2 381 741 km2, azaz több mint 25x nagyobb Magyarországnál! (Algéria területének 80 százaléka sivatag.)

47,3 millió lakosa van (2025-ös becslés), 99 százalékuk arab-berber. 99 százalékban muzulmánok, arabul beszélnek, de sokan tudnak franciául, mivel francia gyarmat volt. A fővárosnak, Algírnak kb. 3 millió lakosa van.

A havi nettó átlagfizetés (2025-ben): 110 ezer forintnak megfelelő helyi pénz

Nincs Magyarországhoz képest időeltolódás, de bonyolítja a dolgot, hogy náluk nem létezik tél/nyári időszámítás (így lehet mínusz egy óra is az eltérés). A fizetőeszköz az algériai dinár, 1 euró kb. 160 algériai dinár.

A klíma mediterrán és/vagy sivatagi. Enyhe a tél, forró, száraz a nyár a partok mentén; száraz hideg a tél és meleg a nyár a magas fennsíkokon. Nyáron jellemző a sirokkó, amely egy meleg, vöröses-barnás homokszemeket hozó szél.

Leggyakoribb vezetéknév: Saidi

• Algéria turista desztinációként nem hangzik jól hosszú-hosszú évek óta. Pedig, van oda turizmus európai országokból (évente közel 3 millióan!), még tőlünk is, csak döntően csoportos keretek között. A turistacsoportok garantálni tudják, hogy az utazó csakis Algéria biztonságos részeire menjen. A sivatagi látnivalók miatt francia és olasz turisták charterjáratokkal jönnek ide, nem kis számban, ami jelzi, hogy nem kell Algériát utazás szempontjából tabunak tekinteni.
• Miért érdemes ott turistáskodni? Mert nem szokványos desztináció, utazási különlegesség, és vannak teljesen biztonságosan látogatható látványosságok pl.: Algír óvárosa, a sivatagi oázistelepülések, a berber kultúra megismerésének lehetőségei, érdekes falvak, berber várak, olyan UNESCO világörökségek, mint Djemila római kori maradványai, a Tipasa-i vár romjai, a M'zab völgye, Beni Hammad erődítménye, Tassili-n Ajjer-nél a sziklafestmények.
• Szerencsére a legérdekesebb sivatagi látványosságok nincsenek a lázadó fegyveres csoportok miatt veszélyes régiókban. Ha valaki szervezett turistacsoporttal utazik, ott az utazásszervező természetesen alaposan tájékozódik arról, hogy az utazás idejére vonatkozóan mi minősülhet veszélyes területnek, és mi nem. Az egyéni turista viszont mindenképpen tájékozódjon még az utazásra való felkészüléskor az algíri nagykövetségünknél az aktuális biztonsági helyzetről. Részletes tájékoztatást lehet kapni a Külügyminisztérium úgynevezett kék vonalán: 06-40-200-391.
• Az Algériába utazó egyéni turista feltétlenül vigye magával a kinti magyar nagykövetség és konzulátus elérhetőségeit, címet. A honlapunk megfelelő fejezetében ezeket megtalálhatja. Érdemes kitölteni a magyar külügyminisztérium online adatlapját, hogy a külképviselet tudjon az ott tartózkodásunkról és lehetőleg a programunk földrajzi vonatkozásairól. Adatlap konzuli védelemhez (link)
• Bizony kell vízum, éspedig jó sokba kerül (80+25 euró egyszeri belépésre). Vízumot itt lehet kényelmesen és megbízhatóan intézni.
• Algírban egy 3 csillagos hotelben egy éjszakára a szobaár 11-18 ezer HUF között mozog (nagyon szerény szállást lehet találni akár 3 ezer forintnak megfelelő helyi pénzért is).
• Külön védőoltásra, malária ellen védő gyógyszer szedésére nincs szükség egy algériai utazáshoz, csak legfeljebb ha többnapos sivatagi túrák is tervbe vannak véve. 

• A fővárosról, Algirról részletesebben írunk, itt: https://utikritika.hu/afrika/algeria/algir

Algériában az alábbiak részei az UNESCO kulturális világörökségének:

• Beni Hammad , Al Qual’a hegyi erődítmény
• Tassili n'Ajjer sziklafestményei (egyben természeti világörökség is)
• M'zab völgye
• Djemila római kori romjai
• Tipasa romvárosa
• Timgad római kori romjai
• Algír óvárosa, a Kasbah

Érdekességek:

Algéria neve arabul az "Algír" szóból származik, ami annyit jelent, hogy "sziget". Ez eredetileg azért volt, mert az ország első telepesei szigeten élték az életüket.

Algéria Afrika legnagyobb országa, valamint a világ 10. legnagyobb országa. Hozzá kell tenni, hogy Algéria egyben a világ egyik leggyérebben lakott országa.

Az Algériában fellelhető sivatagok közül a legnagyobb a Szahara-sivatag, amely mintegy 80%-ban az ország területén található.

Az Algériában élő arabok a világ egyik legnagyobb kávéfogyasztói közé tartoznak, és a kávézók fontos közösségi helyszínek.

Mi az hogy arab-berber?

Az arab-berber kifejezés Algéria lakosságának etnikai összetételére utal. Az algériai lakosság többségét arab-berberek alkotják, ami azt jelenti, hogy az évszázados keveredés során az arab és berber kultúrák és népcsoportok jelentős mértékben összeolvadtak. Ez a kulturális és etnikai keveredés Észak-Afrika kolonizációjának történelmi folyamatai során alakult ki, amikor az arab hódítók a 7. században érkeztek a térségbe, ahol már évezredek óta berber népcsoportok éltek.
A berberek (amazighok) Észak-Afrika őslakosai, míg az arabok később érkeztek a térségbe az iszlám terjeszkedésével. Ma Algériában a lakosság jelentős része arab-berber kevert származású, bár vannak olyan területek, különösen a hegyvidéki régiókban, ahol a berber identitás és nyelv erősebben megőrződött.
Az algériai identitás összetett, és magában foglalja mind az arab, mind a berber kulturális elemeket, valamint a francia gyarmati időszak hatásait is.

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

1. Szép, néptelen tengerpartok, méltóságteljes hegyek
2. A Szahara valóban titokzatos és meglepően változatos, az érintetlen természet; az algériai sivatagok a világon a legszebbek és legváltozatosabbak közé sorolhati
3. A kuszkuszon kívül is sok minden étel finom, a kávé is szuper
4. A turizmus még nem rontotta meg az embereket, s ezért a kevés látogató sok vendégszeretet kap, nincsenek turistatömegek, sok helyi önzetlenül segít a turistának
5. Ghardaia oázisvároscsaknem ezeréves, piramis formájú házai
6. Az ország területének jelentős része igazán nem veszélyes
7. A helyiek értelmesek, jópofák, csinosak, vendégszeretők
8. A Notre Dame d'Afrique és a főposta épülete Algírban
9. A főváros legendás negyedében, a Kasbah-ban a mór házak
10. Az olívaligetek, a fügefák sokasága
11. Kabilia és az Aurés-hegység pompás tájai 
12. Timgas és Djemila római romjai
13. Északon a városok mór építészete

Nem tetszett

1. Algériában a biztonsági helyzet ingatag. Sokat kell tájékozódni, mérlegelni a vidéki túrák veszélyességével kapcsolatban
2. A higiéniai problémák, vízhiány itt-ott, a vécézések "érdekes" körülményei
3. Bonyolult beszerezni a vízumot, ráadásul pofátlanul drága
4. Fejletlen a turisztikai infrastruktúra, nincsenek angol nyelvű tájékoztatók a turista számára (jobbára francia nyelvő se)
5. Benne van a levegőben az erőszak szokásvilága
6. A vidéki utazások közlekedés tekintetében túl időigényesek
7. Gyakoriak az igazoltatások, és bérelt autónál a rendőrségi, katonai úttorlaszoknál nagyon kell vigyázni a viselkedésünkre
8. Algírhoz képest Oran lepukkantsága
9. A Kasbah-ba csak kísérettel mertünk bemenni
10. Vidéken a sivatagi szállodák ramaty állapotban vannak (de már épülnek nagyon szép, új szálláshelyek itt-ott)
11. Kevés a turista, így sok helyen nagyon megbámultak minket, ami kicsit zavaró volt 
12. Problémák az internettel.
13. A férfiak nélkül sétáló nőket verbálisan vegzálják.

Vélemények

Tetszett:

Rendkívül változatos tájképek - tengertől a hegyeken át a sivatagig

Utak jó minősége, folyamatos felújításukkal segítik a gyors haladást

Gazdag építészeti stílusjegyek a korábbi uralkodó népektől

Datolyapálmák sokasága, a legfinomabb datolya terem itt (Deglet Nour)

Balcons de Ghoufi romjai a kanyonban, egy elhagyott város maradványai különleges elhelyezkedéssel

Római kori romok sokasága, nagy területen maradtak meg városok, melyek ma is látogathatók

Csoportban utaztunk, így végig rendőri biztosítást kaptunk, melynek előnyeit élvezhettük

Alig találkozni turistával, így a helyiek érdeklődéssel fogadnak

Az ételeik finomak, bőségesen használnak fűszereket

Az alacsony árak vonzóvá teszik az országot

Nem tetszett: 

Nincsen kiépített turisztikai infrastuktúra, vidéken alig találkozni bizalomgerjesztő kávézóval, bolttal

Szuvenírre ne számítson az ember, de helyi termékeket azért lehet találni itt-ott

Mellékhelyiségek sok kívánnivalót hagynak maguk után

Nagyon szemetes az ország, amit a helyiek természetesnek vélnek

Januárban voltunk és nagyon hideg volt, meglepett, hogy Afrikában ez várt. Még nagy havazást is kifogtunk

Nem beszélnek a helyiek angolul, így nehézkes a kommunikáció (arab, francia a beszélt nyelv)

Néhány ember úgy nézett, mint aki még nem látott fehér embert (turistát)

Nagyon nagy ország, így sokat kell autózni a látványosságok között

A vízumügyintézés elég nehézkes, nincs nagy gyakorlatuk benne

A helyi tömegközlekedés némelyik busza a szétesés szélén van.

Hivatalos és nem hivatalos pénzváltás között óriási különbség van, így érdemes a nem hivatalos helyet keresni

------------------

A közvetlen járatot kihasználva könnyen Algírba jutunk. Átrepülve a tengeren már 2,5-3 óra múlva érezzük a mediterrán levegőt. Az ország változatos és gyönyörű tájakkal rendelkezik. Sikerült a tenger mellett a hegyen is átkelni és a sivatag kapujáig eljutni. Viszont a látképen kívül az ország gazdagsága is változatos. Algír fejlődő nagyváros, ahol éppen a világ 3. legnagyobb mecsetjét építik.

Vidékre érve viszont egyre több az elhagyatott romos ház és szemét. Mindamellett rengeteg építkezés folyik, hogy a 40 év alatt megnégyszereződött lakosságnak lakásokat adhassanak. Ehhez tartozik, hogy a fejlesztések inkább az emberek szükségleteivel foglalkoznak, kevésbé tartják fontosnak, hogy a turizmust építsék ki. Így nagyszerű hely annak az utazónak, aki kerüli a tömegturizmust és a különleges, egyedi helyekre vágyik.

Számomra a sivatag volt a legérdekesebb, még úgy is, hogy csak a hatalmas terület szélére látogattunk. Pár kilométer különbséggel a növényzet elfogy és a vörös talaj veszi át a helyét. Egy nap láttunk a hegyekben havat és sivatagi kopárságot.

Másik érdekesség, hogy nem is gondolná az ember, hogy ilyen sok római rommal találkozhatunk Algériában. A feltárások vetekedhetnek bármelyik híres romvárossal is.

Sok árussal nem találkoztunk utunk során, viszont volt lehetőségünk kerámiákat venni. Az itthoni ár töredékéért kapunk nagyon szép tálakat, vagy tagine-t, ami a couscous főzésére szolgál. Ajánlom még a helyi piacok felfedezését, és az olajbogyót, baguettet és fűszereket. (Judit )

---

2024 update:

A repülőtér épületében van pénzváltó. Nem szükséges sokat beváltani, 10 EUR még mindig bőven elég az alapvető kiadásokra. Az aktuális váltási árfolyam szerint 1 EUR körülbelül 150-160 algériai dinárt (AD) ér.

A taxisok l próbálnak letámadni, és az árak eltérőek lehetnek. Alkudozásra számíthatunk, mivel a taxisok kitartóak.

Ha hátunk mögött hagyjuk a repülőtér épületét, balra kell indulni a kerítésen túlra. Négy gépkocsi kapu van, ezek egyikén juthatunk ki. A kerítés mellett balra fordulva, majd egyenesen haladva érjük el a körforgalmat. Innen már láthatók az autóbuszok. A kisebb méretű busz, amely a városba visz, jobbra áll. Félóránként indul, és a végállomása a Rue Didouche Murad úton található Bus Place Audin megállónál van. A buszjegy ára  60 AD körül van.

5 percre van a metróállomás, amely kényelmes és gyors közlekedést biztosít. A metró vonaljegy ára 60 AD. Az autóbuszok zsúfoltabbak, és a jegy ára 25-60 AD között változik a távolságtól függően. Villamosjegyeket előre kell megvenni, és 60 AD körül mozognak. Constantinében és Oránban is van egy-egy villamosvonal.

Az étkezésmegfizethető. Egy fél grillcsirke 1 liter üdítővel és baguette-tel körülbelül 750 AD-ba kerül. Palackozott víz szinte mindenhol kapható.

A szállodákban általában tudnak tanácsot adni a nem hivatalos pénzváltóhelyekről, amelyek gyakran terek vagy kis boltok környékén találhatók. 2024-ben a nem hivatalos árfolyam 1 EUR = 190-210 AD között mozoghat.

A vasúti jegyek kedvező árúak. Algír és Constantine között a 2. osztályú jegy ára körülbelül 1200 AD. Az Oran-Algír szakaszra 1300 AD a jegy. Fontos, hogy a jegyeket csak aznap lehet megvenni, és érdemes időben érkezni, mert gyakran elfogynak. Ha lekéssük a gyorsvonatot, a következő vonat később indul, és minden állomáson megáll.

Angolul kevesen beszélnek, de a francia és az arab nyelvvel könnyen lehet boldogulni.

Az algériaiak rendkívül segítőkészek. Senki sem irányított rossz irányba, még akkor sem, ha nem tudtak pontosan segíteni. Ez nagy különbség például Brazíliával szemben, ahol gyakran téves információt adnak.

A múzeumok pénteken, egyes helyeken szombaton is zárva tartanak, de a belépőjegyek továbbra is olcsók.

Vízum

Algéria Budapesti Nagykövetsége
Cím: 1127 Budapest
Zugligeti út 27.
E-mail cím: ambalbud@t-online.hu
Telefonszám: +3613920510, +3613920523
A magyar állampolgárok beutazása Algériába vízumkötelezett. A turista vízum 90 napos tartózkodásra jogosít. 80 euróba kerül, plusz 25 euró eljárási díj, azaz összesen 105 euró.

Itt látható a turista vízumhoz szükséges űrlap.

Turista vízumhoz szükséges:

• Útlevél, amely a tervezett beutazás napjától számítva legalább fél évig még érvényes
• Hiánytalanul, olvashatóan kitöltött és aláírt 3 db vízumkérdőív
• 3 db színes, igazolványkép méretű fotó (6 hónapnál nem régebbi)

A vízumkérelem elbírálása legalább 15 napot vesz igénybe. A vízumdíj befizetése kizárólag banki úton, a Nagykõvetség  számlaszámára történő befizetéssel lehetséges.

Kérjük a banki befizetésről szóló bizonylatot a vízumkérelemhez csatolni.

Látogatói vízumhoz a polgármester által hitelesített meghívólevélre, valamint részletes szállásigazolásra van szükség (az utazási iroda igazolása vagy egyéni utazás esetén az előre kifizetett szállásfoglalás). Családi látogatás esetén a rokoni kapcsolatot bizonyítani kell.

Egyszerűbb, kényelmesebb az algériai vízum elintézését a Vista profi vízum részlegével intéztetni: vizum@vista.hu 

Egészségügyi biztosítás (a teljes időtartamra): a sürgősségi orvosi ellátás, valamint az egészségügyi okból történő hazaszállítás költségeire legalább 30.000 EUR összegű fedezetet nyújtó utasbiztosítás szükséges.

Figyelem: Az Algériába történő utazásra vonatkozóan 2024-ben is érvényes, hogy azoknak a turistáknak, akik Izraelben jártak, automatikusan megtagadják a vízum kiadását. Ez a tilalom vonatkozik az Izraelbe való belépési és vízummatricákra, valamint az Egyiptom és Jordánia izraeli határain átnyúló kilépési pecsétekre, illetve a héber nyelvű számlákra és repülőjegyekre is.

,, Algéria bár Afrika legnagyobb országa, de nem sok turistát látnak, nos hamar rájöttem miért. Bár elvileg cél, hogy fejlesszék a turizmust a vízum beszerzésért életemben nem szoptam küzdöttem még ennyit. A meghívó levél egy dolog, de ahhoz, hogy az ember mehessen a Szaharába ahhoz külön Minisztériumi engedély kell. Na ez se egyszerűsíti a dolgot, de a baj nem is ezzel volt, hanem azzal, hogy a követség nem találta az elküldött engedélyt. Nyilván miután elővettem a rosszabbik modorom és kiabáltam kicsit, sikerült elérni, hogy a felek kommunikáljanak egymással és meglett az az átkozott papír. A vízum is. Utolsó nap. És mi baráti ország vagyunk, mi lett volna ha nem. (2018)" forrás

Repülés

Nem árt tudni, hogy az Air Algerie-nek kiterjedt belföldi, afrikai és Afrikán túli hálózata van, így például az algériai utazást össze lehet kapcsolni nyugat-afrikai országok (pl. a turisztikai szempontból igazán vonzó Szenegál) meglátogatásával. Algír és Dakar között már csak 4 óra 55 percet kell repülni. Az Air Algerienek egy ilyen dakari kitérőhöz jók a csatlakozásai.

Érkezés

Az ultramodern Houari Boumediene repülőtér - Ata fotója

Szállás

Algériában a szálláskeresés során érdemes figyelembe venni néhány helyi sajátosságot. A nagyvárosokban, mint Algír, Oran vagy Constantine, a központi területek általában biztonságosabbak, ezért ajánlott először itt keresni. Algériában a turisztikai infrastruktúra még fejlődőben van, így a szálláshelyek minősége változó lehet - az algériai szállodák csillagozása gyakran nem felel meg a nemzetközi standardoknak, egy helyi 3 csillagos szálloda inkább egy európai 2 csillagosnak felelhet meg.
Érdemes figyelni a szolgáltatások megbízhatóságára is, mivel egyes régiókban, különösen vidéken előfordulhatnak víz- és áramszolgáltatási kimaradások. A jobb szállodák rendelkeznek saját generátorokkal és víztartályokkal, ami kényelmi szempontból előnyös lehet. Az internetkapcsolat minősége és elérhetősége is változó, így ha ez fontos, érdemes előre tájékozódni erről.
Az iszlám kultúra jelenlétét is figyelembe kell venni - sok szálláshely alkoholmentes, és előfordulhat, hogy különálló területek vannak nők és férfiak számára. Párok utazása esetén érdemes ezt előre tisztázni a foglaláskor. Választhat tradicionális szállásokat is, mint a "dar" vagy "riad" típusú vendégházak, melyek autentikusabb élményt nyújtanak a nemzetközi szállodaláncokhoz képest.
A közlekedési lehetőségek szempontjából is fontos a szállás elhelyezkedése, mivel a tömegközlekedés nem mindig megbízható, így előnyös lehet olyan helyet választani, amely közel van a látnivalókhoz vagy taxiállomáshoz. A foglalási lehetőségek is korlátozottabbak lehetnek - nem minden algériai szálláshely található meg a nemzetközi foglalási platformokon, érdemes lehet helyi utazási irodákon keresztül vagy közvetlen kapcsolatfelvétellel próbálkozni.
Bizonyos régiókban, különösen a déli sivatagos területeken, a turistáknak speciális engedélyekre lehet szükségük, és vannak szálláshelyek, amelyek segíthetnek ezek beszerzésében. Az étkezési lehetőségeket is vegye figyelembe - sok kisebb szállás biztosít reggelit, de a teljes ellátás ritkábban fordul elő, így érdemes tájékozódni a környékbeli éttermekről is.

Egészség & Higiénia

Algériában való tartózkodása során érdemes néhány egészségügyi és higiéniai szempontot figyelembe vennie. A csapvíz minősége változó az ország különböző részein, ezért javasolt palackozott vizet fogyasztani, még fogmosáshoz is, különösen a vidéki területeken. Az éttermekben és piacokon kínált nyers zöldségekkel és gyümölcsökkel óvatosan bánjon - csak akkor fogyassza őket, ha alaposan meg tudja mosni palackozott vízzel vagy hámozni lehet őket.
Az algériai egészségügyi ellátás színvonala jelentősen eltér a nagyvárosok és a vidéki területek között. A nagyobb városokban, mint Algír vagy Oran, jobb kórházak és klinikák találhatóak, míg a távoli területeken korlátozott lehet az ellátás. Érdemes utasbiztosítást kötni, amely sürgősségi egészségügyi evakuálást is fedez, különösen ha az ország távolabbi részeibe utazik.
A sivatagi területeken látogatók különös figyelmet fordítsanak a napvédelemre, vigyenek magukkal magas faktorszámú naptejet, megfelelő fejfedőt és könnyű, de testet fedő ruházatot. A hőguta és kiszáradás valós veszélyt jelent, ezért mindig legyen önnél elegendő víz. A homokviharok váratlanul érkezhetnek, így hasznos lehet egy légzőmaszk és védőszemüveg is.
A mosdók és nyilvános illemhelyek minősége változó lehet. A turisztikai helyek és jobb szállodák általában jobb állapotúak, de vidéken vagy kisebb településeken korlátozottabb lehet a tisztaság és felszereltség. Ajánlott mindig hordani magánál kézfertőtlenítőt, nedves törlőkendőt és WC-papírt.
Algériában előfordulhatnak olyan betegségek, mint a hepatitis A, tífusz vagy egyes területeken a malária. Az utazás előtt konzultáljon orvosával a javasolt védőoltásokról és megelőző intézkedésekről. Ha rendszeresen szed gyógyszereket, azokból elegendő mennyiséget vigyen magával, és tartsa őket eredeti csomagolásukban, hiszen egyes gyógyszerek nehezen beszerezhetőek lehetnek.
Jegyezze fel a legközelebbi nagykövetség vagy konzulátus elérhetőségét, valamint helyi sürgősségi telefonszámokat. Hasznos lehet előzetesen tájékozódni az út során érintett területek egészségügyi kockázatairól, és szükség esetén előre megkeresni a jobb minőségű egészségügyi intézményeket.

Tadrart - A túra során a helyi kisérők buzgón vételeztek e víznek csak nagyvonalúsággal nevezhető pocsolyából. Nyomatékosan javasolták, hogy ebből én azért ne igyak - Viktor fotója

Közlekedés

Belföldi repülés

Az Air Algérie légitársaság menetrendszerinti járatokat közlekedtet ezekbe az algériai városokba: Oran, Annaba, Constantine. A légitársaságnál utazás előtt megerősítést kell kérni a foglalásról!

Hurrá repülünk belföldön is 🙂
Nem is tudom mikor jártam utoljára légitársaság jegyirodájában 🙂
Habár az Air Algerie oldalán online két perc alatt megcsináltam volna a foglalást, de a kettős árfolyam miatt nem mindegy hogy 185 Eurot fizetek a belföldi jegyemért vagy csak 105-öt 🙂
Nagyon kedves ticket agent hölgy egy szót sem tud más nyelven az arabon kívül de én tudom mit szeretnék így hamar megvan a foglalás Y osztályra.
Tamanrasset Észak-Afrika legnagyobb oázis városa majdnem kétezer kilométer Algírtól igy vagy két napot vezetek a Szaharán át vagy repülök….
Csodás az elektronikus jegyem, 124-re kiállítva. 600DA volt a foglalási díj habár jómagam irányítottam a hölgyet 🙂 visszajöttek az emlékek a Vistás időkből (Ata, 2024)

Vasút

Állami vasúttársaság közlekedik naponta a nagyobb városok között: Algír, Oran, Béjaia, Skikda, Annaba és Constantine.

Go East. 545 km Algéria legkeletibb városába Annabába hálókocsis vonattal…először nem értettem ha couchette jegyem van miért kéne tolakodnom hogy feljussak a vonatra.
Most már értem. Hiába hova szól az ágyam fent a kalauz különválasztja az egyedülálló nőket, férfiakat és a családokat…és találjátok ki hogy az utasok 80%-a ki? Mint én szingli férfi… itt megint a nőknek áll a világ, mi szegény férfiak meg küzdhetünk a helyért. Nos elég hamar hozzászoktam dühömben a helyi szokásokhoz úgyhogy hogy kihasználva hogy mindenkinél minimum egy fejjel magasabb vagyok én is jól helyezkedtem…az élet törvényei…
A couchette egész kellemes, a 12 órás út felét sikerült átaludnom. Két óra késéssel de megérkeztem Annababa 🙂(Ata, 2024)

Ata fotója

Kompok

Állami komptársaságok közlekedtetnek kompokat a nagy kikötővárosok között: Algír, Oran, Béjaia, Annaba, Arzew, Djidjelli, Mostaganem, Ghazaouet, Skikda.

Autós közlekedés

Tankolás egy olajban dúsgazdag országban 🙂
Habár itt aztán adhatna mindenki naftát egy terepjárónak is mégis a ki sfogyasztású autók hazája Algéria !
Csak hogy kicsit fájjon a szívünk amikor otthon fix árakról beszéltünk
Gázolaj : 46 HUF ( 0.12 EUR ) / liter
Benzin 95 : 72 HUF ( 0.18 EUR ) / liter
Milyen érdekes harmadik napja egy elektromos autót sem láttam

(Ata, 2024)

Iránytaxival Constantine-ba. Hol van már az óriási fehér Peugeot 305-ös gyűjtőtaxik kora. Dacia és Peugeot sárga angyalok szállítanak szinte 10 percenként nyolc embert a városközi állomásról.
Annaba Constantine 150km másfél óra alatt. Micsoda infrastruktúra az észak-afrikai országban. Tökéletes minőségű kétszer háromsávos autópályák, alagutak, a Körösvölgyinél hosszabb egymást érő hidak. Megint van mit tanulni ! 🙂(Ata, 2024)

Djanet - Elképesztő, hogy az itteni sivatag miért nem borítja homokkal az autópályát. (Nyilván nem takarítják.) Namíbiában például, ez nagy probléma. Láttam, ahogy a Kalahári sivatag "nyelvei" elzárták az odavezető útakat. - Viktor fotója

Pénzváltás, vásárlás és étkezés

• 1 euró = 159 algériai dinár (DZD)
• 1 algériai dinár (DZD) = 2.6 HUF
• (A linkekre ráklikkelve láthatók a friss árfolyamok)

Algériába a turistának tanácsos kellő mennyiségű készpénzt vinni. Eurót leginkább, de jó az amerikai dollár is. Ugyanis az ATM-ek nem igazán működnek biztonságosan, és a bankkártyákat inkább csak a nagyobb hotelek fogadják el. Helyi pénzt, a dínárt (DZD) már a repülőtéren is beszerezhetünk, valamint a nagyobb hotelekben és a nagyvárosi bankokban is lehet pénzt váltani.

Étkezés

Az algériai étkezési szokásokhoz és higiéniai viszonyokhoz való alkalmazkodás fontos lehet az európai turisták számára 2024-ben is, különösen az ételek biztonsága és a higiéniás gyakorlatok figyelembevételével. Az algériai étkezések során általában friss alapanyagokat használnak, ami növeli az ételek minőségét, de érdemes figyelni a különböző étkezési környezetekben tapasztalható eltérésekre. A kisebb helyi piacokon és utcai árusoknál vásárolt ételek esetén érdemes fokozottan figyelni a higiéniára, mivel az utcai ételeknél előfordulhat, hogy nem tartják be az európaiak számára megszokott egészségügyi előírásokat. Különösen a nyers zöldségeknél és gyümölcsöknél fontos, hogy megfelelően megmossák vagy hámozzák meg, hogy elkerüljék az esetleges szennyeződéseket.

Algériában a csapvíz nem mindig biztonságos ivásra, így jobb, ha palackozott vizet fogyasztanak, és azzal mossák meg a nyers élelmiszereket is. Az éttermek tekintetében nagy különbségek vannak: a nagyvárosokban található éttermek általában követik az alapvető higiéniai normákat, de a kisebb helyi vendéglőkben eltérő lehet a tisztaság színvonala. Az európai turistáknak érdemes kerülniük a nyers vagy félig sült ételeket, különösen húsokat és tengeri herkentyűket, mivel ezeknél nagyobb az ételmérgezés veszélye.

Algériában az étkezés gyakran közösségi élmény, így egyes helyeken előfordulhat, hogy közösen tálalják az ételt, és mindenki egy tálból fogyaszt, ami az európai utazók számára szokatlan lehet. Érdemes magukkal vinniük kézfertőtlenítőt, mivel nem minden étteremben van lehetőség kézmosásra. Az étkezésekhez gyakran friss kenyér jár, és a turisták számíthatnak arra, hogy az étkezés végén tea vagy kávé is szerepel az ajánlatban, amit érdemes megkóstolni, de figyelni kell az italok cukortartalmára.

Algéria éttermei közül sok az arab és francia kulináris hagyományokat követi, és az ételek gyakran zsírosak vagy fűszeresek. Az európai turistáknak érdemes fokozatosan hozzászokniuk az ételek erős fűszerezéséhez, hogy elkerüljék az emésztési problémákat. Az éttermekben általában szokás borravalót adni, de az nem kötelező, és a mértéke a szolgáltatás minőségétől függ. Az éttermek nyitvatartási ideje változó lehet, különösen a Ramadán idején, amikor a legtöbb hely zárva tart napközben, de este nagy vacsorákat szolgálnak fel. Az európai turistáknak érdemes figyelembe venniük a helyi étkezési szokásokat és az éttermek szokásait, hogy elkerüljék a kulturális félreértéseket.

Ne hagyja ki az algériai gasztronómia megkóstolását: ne feledkezzen meg a kuszkuszról sem. Általánosságban elmondható, hogy az algériai gasztronómia friss alapanyagokra épül. A zöldségek és gyümölcsök igazán ízletesek. A hagyományos ételek közé tartozik a chorba, egy zöldségekből és húsból készült leves, amelyet különösen a Ramadán idején fogyasztanak. Az algériai gasztronómiai örökség jelentős regionális különbségeket mutat. Például az algíri és oráni kuszkusz között is jelentős különbségek vannak, emellett a városokban és falvakban rengeteg grillezett bárányt (méchoui), sült csirkét és pizzát kínáló büfé található. Érdemes megkóstolni a fügekaktuszt vagy a sárgadinnyét, illetve a híres blidai epret, amelyet a tengerpartokra vezető utak mentén árulnak a gyerekek.

Az algériai ásványvizek változatosak.

Italok: Nemzetközileg ismert és helyi italok egyaránt kaphatók, mint például a Hamoud Boualam. Az algériai ásványvizek sokfélék. A likőrök speciális bárokban, osztályozott éttermekben, nagy nemzetközi szállodákban vagy bor- és likőrkereskedők boltjaiban kaphatók. Az algériai törvény azonban tiltja az alkohol fogyasztását nyilvános helyeken.

Vásárlás

2024-ben az algériai vásárlási szokásokra való alkalmazkodás során az európai turistáknak érdemes néhány dologra odafigyelniük. Algériában a piacok és bazárok a helyi kultúra fontos részei, ahol friss élelmiszert, ruházatot, kézműves termékeket és egyéb árucikkeket találhatnak. Az alkudozás az árusokkal elterjedt gyakorlat, és szinte elvárás, különösen a helyi piacokon, ahol az eredeti árak gyakran magasabbak, mint amennyit az árusok valóban elfogadnának. Az európai turistáknak meg kell szokniuk ezt a hagyományt, és bátran alkudozhatnak, hogy megfelelő áron jussanak hozzá a termékekhez.

A nagyobb városokban, például Algírban és Oránban, számos modern bevásárlóközpont található, ahol fix árak vannak, és az alkudozás nem megszokott. Ezekben az üzletekben a vásárlás egyszerűbb, és az árak átláthatóbbak, de általában drágábbak, mint a piacokon. A kisebb üzletekben előfordulhat, hogy csak készpénzt fogadnak el, így fontos, hogy legyen nálunk helyi pénznem, az algériai dínár.

A turistáknak figyelniük kell arra is, hogy a boltok nyitvatartási ideje változó lehet, különösen a Ramadán idején, amikor sok üzlet napközben bezár, és csak az esti órákban nyit ki. A nagyobb városokban azonban a modern bevásárlóközpontok általában hosszabb ideig tartanak nyitva. A kisebb településeken és a vidéki területeken korlátozottabbak lehetnek a vásárlási lehetőségek, és a nyitvatartási idő is rövidebb.

Élelmiszerek vásárlásakor a helyi piacokon kapható zöldségek és gyümölcsök frissességéről érdemes meggyőződni, és csak jól mosott vagy meghámozott termékeket fogyasztani. A nagyobb szupermarketekben általában megfelelő minőségű élelmiszereket találhatunk, és itt a higiéniai feltételek is közelebb állnak az európai színvonalhoz.

A hagyományos kézműves termékek, például a szőnyegek, kerámiák és bőrműves termékek népszerű szuvenírek a turisták körében. Ezeket leginkább a helyi piacokon vagy speciális üzletekben lehet megtalálni, ahol érdemes tájékozódni az eredetiségükről. A turistaövezetekben elhelyezkedő üzletek árai gyakran magasabbak, így érdemes egy kevésbé frekventált helyen is körülnézni.

A készpénzes fizetés mellett egyre több helyen fogadják el a bankkártyát is, de előfordulhat, hogy a vidéki területeken csak készpénzzel lehet fizetni. Fontos, hogy mindig legyen nálunk kisebb címletű dínár, mert sok helyen problémát okozhat a nagyobb címletek felváltása.

A piacon minden a régi árrendszer szerint van kiírva. Szóval az őszibaracknak kilója nem 65.000 hanem két nullát le kell venni tehát 650 új dinár (Ata, 2024)

Közbiztonság

Algéria biztonsági kockázatai főként a régiós instabilitás miatt magasak. Észak-Afrika vidéki, hegyvidéki, határ menti és távoli sivatagi területein fokozott a veszélye az emberrablásnak, rablásoknak és terrortámadásoknak. Ne utazzon a déli határ közelébe, mivel a szélsőséges csoportok kihasználják a gyenge határvédelmet támadások végrehajtására.

Ne utazzon a szaharai Algériába szárazföldi úton, ha nincs tapasztalata a sivatagi vezetésben vagy az algériai utak ismeretében. Ez a terület gyéren lakott, ami azt jelenti, hogy a segítség korlátozott, és könnyen el lehet tévedni. Ezért inkább repülővel érje el a térséget. Ne utazzon éjszaka, ha lehet, válassza a repülőgépet az autó helyett, utazzon tömegközlekedéssel, kerülje a kisebb utakat, és ha nem biztos a környezetében, kérjen tanácsot a rendőrségtől vagy a csendőrségtől.

A zsidóknak nem ajánlott Algériába utazni, mivel az antiszemitizmus elterjedt. Ne beszéljen a zsidóságról vagy Izraelről, és ha történetesen zsidó, ne fedje fel ezt.

Algéria függetlenségének 1962-es kivívása óta politikai instabilitás jellemzi az országot. A kormányellenes tüntetések és demonstrációk nem ritkák, és gyorsan erőszakos fordulatot vehetnek. Ne vegyen részt politikai tüntetéseken, és ne tegyen erőteljes kritikát a kormány ellen a közösségi médiában, mivel emiatt megakadályozhatják, hogy elhagyja az országot. Legyen éber, figyelje a környezetét, és ha tüntetést vagy zavargást lát, azonnal hagyja el a területet, és keressen biztonságos helyet. Erősen ajánlott figyelemmel kísérni a helyi médiát Algériában tartózkodása alatt.

Az ország 90%-át a Szahara sivatag borítja, Algéria nagyon forró ország, ahol a hőmérséklet akár 50 °C-ra (122 °F) is emelkedhet. Ügyeljen a megfelelő hidratálásra, és viseljen megfelelő ruházatot a hőség elleni védekezés érdekében.

A Nigerrel, Malival és Mauritániával határos területek nem biztonságosak a törvénytelenség általános mértéke miatt. Általánosságban a turistáknak nincs okuk ezekre a területekre látogatni, kivéve a Tadrart Rouge nevű helyet, amely közel van Niger határához, de biztonságos az utazás szempontjából. Bár a líbiai biztonsági helyzet jelentősen javult az elmúlt években, a Líbia és Algéria közötti két határátkelőhely (Ghat és Ghadames) továbbra is zárva marad a belátható jövőben (2024. júliusi frissítés).

Algériában szigorú szabályok vonatkoznak az antik tárgyak kivitelére. Ha olyan szuvenírt vásárol, amely régi vagy antiknak tűnik, próbáljon meg hozzá szükséges dokumentációt beszerezni, hogy elkerülje a problémákat az algériai hatóságokkal.

Algéria bővelkedik gyönyörű fotózási lehetőségekben, de kerülje a kormányzati épületek, biztonsági létesítmények vagy katonai/rendőrségi személyzet fényképezését, mert TILOS.

Algéria nagyobb városaiban, mint Algír, Tipasa, Annaba, Tlemcen és Oran, alapvetően jó a közbiztonság. Azonban Annaba, Oran és Tlemcen egyes részei fokozott figyelmet igényelnek.

Az ott tartózkodóknak érdemes kerülni a nagy tömeget vonzó eseményeket, a városok külső részeit, és lehetőség szerint tartózkodni a távolsági utazásoktól. A nemzeti parkok és egyes zónák meglátogatása csak helyi kísérővel ajánlott, ami egyébként az algériai állampolgárokra is vonatkozik.

A kevésbé ellenőrzött területeken nem javasolt turistaként utazni, különösen a Malival és Nigerrel határos déli térségben, ahol az utóbbi időben a biztonsági kockázatok jelentősen megnőttek. A terrorizmus elleni küzdelem és a határsértési kísérletek rendszeresek ezekben a régiókban, és gyakran igényelnek jelentős katonai jelenlétet. A Tindouf régióban található nyugat-szaharai menekülttáborok közelében is erős a katonai jelenlét, és a terület politikailag és katonailag érzékeny, így az utazás nem ajánlott.

A gazdaságilag hátrányosabb helyzetű régiókban fokozott óvatossággal kell eljárni, mivel ezek is kockázatosabbnak számítanak. Algéria egyes részei az "I. biztonsági kategóriába" tartoznak, ami azt jelenti, hogy utazásra nem javasoltak. Ilyen területek például az ország Líbiával, Mauritániával, Malival és Nigerrel határos részei, valamint a tunéziai határ Tebessa és Kenchela közötti szakasza. Ezeken a területeken rendszeresen zajlanak terrorellenes műveletek, és a határ menti déli régió katonai műveleti területnek számít.

Kérjük, hogy a hatósági intézkedések iránt mutassanak megértést, mivel az algériai rendvédelmi szervek komolyan veszik azok betartatását.

Magyar külképviselet

Magyar nagykövetség, Algír:

• Cím: 18 Avenue des Frères Oughlis El-Mouradia, Algír - Telefon: +213 (0) 21 697 454, Ügyelet: +213 (0) 770 800 950
• Email: mission.alg@mfa.gov.hu - Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Pántos György
  

Konzuli Hivatal, Algír:

• Cím: 29, Rue Ismail Chalaal, El-Mouradia, Algír - Telefon: +213 (0) 21 697 977, Ügyelet: +213 (0) 770 800 950
• Konzul: dr. Kovács Péter István
  - Ügyfélfogadás: hétfőn és szerdán: 8.30-11.00 - E-mail: consulate.alg@mfa.gov.hu

Egyéb hasznos információk

Állami ünnepnapok:

• Január 1. - Újév; Január 24. - Próféta születésének napja (Mawlid, Maoulid Ennabaoui); Május 1. - Munka ünnepe
• Július 5. - Függetlenség napja; Augusztus 8. - Ramadán végi ünnep (Eid al-Fitr)
• Október 15. - Áldozat ünnepe (Eid al-Adha); November 1. - Nemzeti ünnep, a forradalom napja
• November 5. - Muszlim Újév (Mal Hijrah, Awal Muharram); November 11. - Hussein ibn Ali mártír napja (Ashura)

A vallási ünnepek pontos dátuma a hold állásának függvényében változhat, néhány nap eltérés lehetséges.

Semmilyen angol nyelvű uti könyv sincs – se Lonely PlanetP, se Bradt, se Rough Guide.

Tadrart - ilyesmi szandál javasolt a sivatagi túrákhoz - Viktor fotója

Földrajz

Algéria hivatalos nyelve az arab. A lakosság körében használt nyelvek: az arab, a berber (Tamazight és Amazigh) valamint a francia. A darjának nevezett algériai arabot a lakosság kb. fele beszélni. Az angol nyelvet tanítják az iskolákban. 

Algéria térképének hatalmas szaharai hányadára nézve meglepő, hogy az ország területének csupán 12 százaléka lakatlan. Mindazonáltal az északi parti terüeleteken él Algéria lakosságának 90 százaléka. A 10 százalék nomád vagy részben nomád lakosként a szaharai sivatag oázisáiban él. 

Ez volt az ország felszabadításáért küzdő FLN (Nemzeti Felszabadítási Front) zászlója, és lett belőle a nemzeti lobogós

Chott el Jerid-i sós tó - sókristályok - s.v. fotója

Tadrart - sivatagi lépdelés tuareg módon - Viktor fotója

Időjárás és éghajlat

Algéria hatalmas területen fekszik, ami jelentős éghajlati változatosságot eredményez az ország különböző régiói között. Az északi Földközi-tengeri partvidéken mediterrán éghajlat uralkodik, míg délebbre haladva a szaharai sivatagi klíma dominál.
Az északi partvidéken és a Tell-Atlasz hegységben a nyarak forrók és szárazak, jellemzően 30-35°C közötti hőmérséklettel. A téli időszak enyhe és csapadékosabb, 10-15°C körüli átlaghőmérséklettel. A partvidéki városokban, mint Algír vagy Oran, a magas páratartalom kellemetlenül fokozhatja a hőérzetet a nyári időszakban.
A Szahara-sivatag területein a szélsőséges hőingás jellemző. Nyáron a nappali hőmérséklet gyakran meghaladja a 45°C-ot, míg éjszaka akár 20-25°C-ra is lehűlhet. Télen a nappali hőmérséklet kellemes, 20-25°C körüli, de az éjszakák igen hidegek lehetnek, akár fagypont alá is süllyedhet a hőmérő higanyszála.
Az utazás optimális időzítése szempontjából az északi területekre és a tengerpartra a tavaszi (április-május) és őszi (szeptember-október) hónapok a legkellemesebb időszakok. Ilyenkor elkerülheti a nyári forróságot és a téli esőzéseket. A Szahara meglátogatására a téli időszak (november-február) a legalkalmasabb, amikor a napközbeni hőmérséklet kellemes, bár az éjszakák hidegek lehetnek.
Érdemes figyelembe venni a ramadán időszakát is, amely a holdnaptár szerint változik minden évben. Ramadán alatt sok étterem és üzlet rövidített nyitvatartással működik, ami befolyásolhatja az utazási élményt.
A sirokkó nevű forró, száraz szél tavasszal és nyáron előfordulhat, homokviharokat okozva, különösen a déli régiókban. Ezek az időszakok különösen kellemetlenek lehetnek a turisták számára, és korlátozhatják a látási viszonyokat és a szabadtéri tevékenységeket.
Ha a déli sivatagi régióba tervez utazást, figyelembe kell vennie, hogy bizonyos területek az extrém nyári hőség miatt gyakorlatilag megközelíthetetlenek júniustól augusztusig, illetve logisztikai szempontból is nehézséget jelenthetnek.

Történelem

A franciák 1830-ban hódították meg Algériát és az anyaország egy megyéjévé nyilvánították. Már akkor az algériaiak heves ellenállásba ütköztek a franciák. A franciák az ellenállást mindig brutálisan leverték. A franciákat jószerével csak a tengerparti övezetek termékeny területeinek kiszipolyozása érdekelte. Algéria gazdaságát a gyarmattartók teljes mértékben a franciaországi szükségletek kielégítése szempontjából fejlesztették. Egy iszlám országban, ahol ugyebár az alkohol fogyasztása tiltott dolog volt, hatalmas bortermőterületeket alakítottak ki a franciák. Miközben bort, búzát, narancsot vittek ki Franciaországba, az algériai lakosság éhezett. A gyarmatosítás előtt szinte minden algériai Korán-iskolában tanult, és megtanult írni s olvasni. A franciák ezeket az iskolákat betiltották, sőt az arab nyelv használatát is diszkriminálták. Algériaiak nemzedékei váltak írástudatlanná.

A franciák az első és a második világháború idején függetlenséget ígérgettek az algériaiaknak arra az esetre, ha hajlandók támogatni a francia hadsereget a németek elleni harcban. A második világháború befejezésekor Algéria népe ünnepelt abban a reményben, hogy most már aztán megkapják a függetlenséget. A franciák azonban kegyetlenül letörték ezeket a reményeket. Egyetlen napon, 1945. május 8-án mintegy 45 ezer algériait öltek meg. 1954 és 1962 között függetlenségi háború folyt, aminek másfél millió algériai áldozata volt. Algéria végül 1962-ben függetlenné vált.

Manapság

• Algéria gazdaságában a mezőgazdaságnak jelentős szerepe van. Elsősorban datolyát, narancsot, olajbogyót, fügét és szőlőt termesztenek, azonban Algéria még mindig élelmiszerimportra szorul.
• Algéria az arab világ egyik legnagyobb olajtermelő országa. Olajat és földgázt exportál Európába és Amerikába.
• Algéria kiegyensúlyozott gazdasági kapcsolatokat ápol mind a fejlett, mind a fejlődő országokkal.   

2025-ben Algéria belpolitikai helyzete továbbra is törékeny és feszültségekkel terhelt. Az elmúlt években az ország ugyan többször próbált reformokat bevezetni, de ezek legtöbbször felszínesnek bizonyultak. A társadalom mély rétegeiben még mindig ott munkál a keserűség, amely abból fakad, hogy az ország olajjövedelmeiből a lakosság döntő többsége továbbra sem részesül érdemben. Az alacsony jövedelműek számára az élet drágább lett, a munkalehetőségek beszűkültek, miközben a politikai és gazdasági elit látványosan őrzi kiváltságait.

A 2019 után elindult hatalmi átrendeződés – amikor az elit egy része beáldozta Bouteflika klánját a túlélés érdekében – mára egyértelművé tette, hogy a hatalomért vívott belső harc azóta is zajlik. Bár új arcok jelentek meg a politikai porondon, a hatalmi struktúrák mélyén nem sok minden változott. A társadalmi bizalom alacsony, és a fiatalok körében különösen erős a kivándorlási vágy.

Algéria tehát 2025-ben is a változás küszöbén egyensúlyoz: a társadalmi elégedetlenség és a reformok iránti igény ütközik a régi hatalmi mechanizmusok önvédelmi reflexeivel. Az ország jövője továbbra is kérdéses, de a feszültség jelenléte tagadhatatlan.

A helyiekről

A legtöbb algériai lenézi a fekete-afrikaiakat, sőt alsóbbrendű lényeknek tekintik őket. A helyiek (főleg az ország északi részén) csak a világosbőrű külföldi turistákkal viselkednek vendégszeretően. 

Algériában a családi kötelékek rendkívül szorosak. A rokonsági körön kívül az igazi, érdekmentes barátságok ritkák. Nem mintha a családi egység mindig tökéletes lenne, hiszen a szétesett házasságok, rokoni kapcsolatok is bőven előfordulnak.

A családi körön kívül az emberi kapcsolatokban jellemző a pletykálódás, őszintétlenség, intrika.

Ha egy algériai nem a szunnita iszlám követője, akkor ellenségnek, sőt akár árulónak is tekinthetik. Minden algériai mozlimnak születik, de valójában elmélyülten nem is ismerik a vallásukat és nem gyakorolják szorgalmasan. Inkább csak a szájuk jár, hogy mennyire komolyan veszik az iszlám hitet. Aki toleránsnak mutatja magát másként gondolkodók iránt, azt gyakran hitetlennek, vagy kereszténynek bélyegezik meg. Azt azonban hangsúlyozzuk, hogy a külföldi turista vallását nem firtatják és a kereszténynek gondolt európait azért valamilyen szinten tiszteletben tartják, ha másért nem, hát a pénze miatt. Ha a turista ateista, akkor erről ne tegyen semmilyen említést.

Az algériaiak hangosan beszélnek, amit a külföldi turista gyakran veszekedő hangnemnek gondol.

Eladósorban lévő juh - s.v. fotója

Gyerkőcök - s.v. fotója

Gyümölcsárusok - s.v. fotója

Öregúr duzzadt lábbal - s.v. fotója

Az algériaiak odavannak a gyönyörű, fehér bőrű nőkért, a szőke hajszín pedig igazi különlegességnek számít. De... az algériai nők is szépek.

s.v. fotója

2025-ben Algériában a női öltözködés továbbra is erősen rétegzett és identitáshordozó szerepet tölt be, de a mindennapi utcai valóságban jól látható az átalakulás. A csador, amely klasszikusan egy perzsa és közép-ázsiai viselet, továbbra sem része az algériai hagyománynak, és ma sem jellemző az országban.

Ami viszont gyakori, az a hidzsáb (fejkendő), amelyet sok nő visel, különböző stílusban – néha színesen, néha szigorúan vallásos formában. A nikáb, vagyis az arcfátyol viselése is jelen van, főként a vallásosabb vagy konzervatívabb régiókban, de összességében nem számít tömeges jelenségnek. Ezzel szemben egyre több nőt lehet látni fedetlen fővel is, különösen a nagyvárosokban, fiatalabb generációk körében.

Az utcákon tehát egymás mellett él a modernség és a hagyomány, és a nők öltözéke gyakran inkább személyes döntés, mintsem egyértelmű vallási vagy politikai állásfoglalás. Bár a kendőviselés még mindig többségben van, a vizuális sokszínűség és a választás szabadsága sokkal hangsúlyosabb, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. A ruházat Algériában továbbra is társadalmi kommunikációs eszköz – de már nem kizárólagos jelentéstartalommal.

o. j. fotója

Ata fotói

Turista etikett

1. Nem szabad lefotózni a rendőröket és a katonákat, a helyi nők nagyon nem szeretik, ha a turisták megpróbálják őket lefényképezni!
2. Náluk a szívélyesség, barátságosság megnyilvánulása, ha a nálunk megszokotthoz képest hosszabban rázzák kézfogáskor a kezünket. Illetlenség kirántani ilyenkor a kezünket.
3. Férfiaknak kerülni kell a hosszas szemkontaktust a helyi nőkkel.

Gasztronómia

Az algériai konyha sokféle ízvilágot és kulturális hatást tükröz. Az ételek jellemzően gazdagok és fűszeresek, a hús- és zöldségfélék, a tészták, a rizs és a hüvelyesek sokféle változata alkotják az étrendet. Az algériai konyha változatos és gazdag, és számos egzotikus és különleges ízt kínál az ételekben.

Az algériai ételek közül talán a legismertebb az "kuszkusz", ami durumbúzából készült gőzölt tészta, amelyet húslevesben főznek, és mellé húsokat és zöldségeket szolgálnak fel. Az algériai ételek közé tartozik még a "tajine" is, amely egy hagyományos agyagedényben készült egytálétel. A tajine különböző húsokat, zöldségeket és fűszereket tartalmaz, és a tál alján rizs vagy kuszkusz található.

Az algériai konyha ismert a sokféle fűszerezésről, és az ételek gyakran tartalmaznak erős fűszereket, mint például a koriandert, a gyömbért és a paprikát. Az ételekhez gyakran használnak még fokhagymát, hagymát, citromot, olajbogyót és más helyi összetevőket.

Az algériai édességek közül a legismertebbek a méz- és mandulaalapú desszertek, a "baghrir" nevű mézzel és vajjal töltött fánkok, és a "burek" nevű töltött tésztafélék. Az édességekhez gyakran használnak mazsolát, fahéjat, szegfűszeget és más fűszereket is.

Látnivalók

Oran

Megérkezve Oranba, azonnal feltűnik a város különleges karaktere, amely a francia gyarmati múlt és az arab kultúra egyedi keverékét tükrözi. A második legnagyobb algériai város, gyakran "El Bahia"-nak is nevezik, ami "a ragyogót" jelenti – és valóban, a mediterrán tengerpart melletti elhelyezkedése lenyűgöző kilátást biztosít.
A városközpont szívében található Place du 1er Novembre tér kiváló kiindulópont a felfedezéshez. Innen könnyen megközelíthető a Sacré-Cœur katedrális, amely ma könyvtárként működik. Az épület impozáns neo-bizánci stílusa jól példázza a város építészeti sokszínűségét.
A Sidi El Houari negyed Oran legrégebbi része, ahol még láthatóak az oszmán korszak maradványai. Itt található a Bey-palota és a régi spanyol erőd, Fort Santa Cruz, amely a hegy tetejéről figyelemre méltó panorámát nyújt a városra és a tengerre. A felkapaszkodás megerőltető, de a kilátás megéri a fáradságot.
Oran gasztronómiája figyelemre méltó. A helyi piacokon friss tengeri ételek és helyi specialitások széles választéka kapható. Különösen ajánlott a kalmar (töltött tintahal) és a chorba (hagymás, paradicsomos leves). Az étkezések általában kedvezőbb árúak, mint Európában, és a minőség kiváló.
A város modern része, különösen a Front de Mer tengerparti sétány, kellemes helyszín esti sétákhoz. Az algériaiak késő estig kint vannak, és a kávézók terasza gyakran tele van helyiekkel, akik teát szürcsölgetnek és társalognak.
Közlekedés szempontjából Oran viszonylag könnyen bejárható. A taxik olcsók és gyakoriak, bár célszerű az árban előre megegyezni. A tömegközlekedési hálózat megfelelő, de csúcsidőben zsúfolt lehet.
Vásárlás tekintetében a Medina piac kitűnő hely szuvenírek beszerzésére, míg a modern bevásárlóközpontok a város új negyedeiben találhatók. Érdemes megjegyezni, hogy az alkudozás elvárt a hagyományos piacokon.
Ami a szállást illeti, Oran kínálata változatos, a luxusszállodáktól a szerény vendégházakig. A Royal Hotel Oran és a Le Méridien Oran Hotel & Convention Centre a magasabb kategóriájú opciók közé tartoznak, míg a belvárosban található kisebb szállodák kedvezőbb árú alternatívát jelentenek.
Oran a modern algériai kultúra egyik központja, különösen a raï zene szülőhelye, amely az 1930-as években jelent meg itt. Ha lehetőség adódik, érdemes meghallgatni egy élő előadást valamelyik helyi zenei klubban.
Összességében Oran ideális bevezetést nyújt Algériába: elég modern ahhoz, hogy kényelmes legyen, mégis megőrizte hagyományos karakterét és kultúráját.

o. j. fotói

Pénteki nagy ima - o.j. fotója

Központi pályaudvar - bébé fotója

Constantine

Lakosság (2025): 427,000

Constantine: Szédítő Magasságok Algéria Sziklái Között

Constantine, Kelet-Algéria jelentős metropolisza, talán a kontinens legdrámaibb fekvésű városa. Ez a közel félmilliós település 600 méter magasan, meredek sziklákon épült, amelyeket a Rhumel folyó által kivájt szurdokok szabdalnak. A város különlegessége a hidak sokasága, amelyek összekötik az egyébként elválasztott városrészeket. Ezek között található a világ egyik legimpozánsabb kőhídja, a Sidi M'Cid, de megcsodálhatók itt klasszikus közúti hidak és lélegzetelállító acélsodronyokból készült gyalogoshidak is.

A pénteki nap Constantine-ban a nyugalom ideje. A város nagy része ilyenkor szinte kihalt, az üzletek többsége zárva tart, és éttermeket is nehéz találni nyitva. A meglévő vendéglátóhelyeken a kommunikáció néha kihívást jelenthet - érdekes kontrasztként szolgálnak az amerikai stílusú gyorséttermek, ahol az angol feliratok ellenére inkább franciául próbálkoznak, bár ott sem magas szinten. Ugyanakkor a helyi lakosok vendégszeretete mindent felülmúl - a kedvesség és a jelbeszéd segítségével könnyen hozzájuthat az ember nemcsak az alapvető ételekhez, de helyi különlegességekhez is. A kulináris kalandorok számára a rostonsült birkafej is elérhető opció, bár ezt nem kötelező megkóstolni.

A város történelmi és modern arca érdekes kontrasztot alkot. Az évszázados, kanyargós utcák mellett modern villamos közlekedik, amely pénteken tömegesen szállítja a hívőket a déli imádságra. Constantine-ban a vallási tolerancia figyelemreméltó - külföldi turistaként is szabadon beléphetek a város impozáns mecsetjeibe, sőt, fényképezni is engedélyezett a belső terekben, ami sok más muszlim országban, például Marokkóban elképzelhetetlen lenne.

A város több történelmi korszak nyomát viseli. A névadó Nagy Konstantin római császár örökségétől kezdve az arab, oszmán és francia gyarmati hatásokon át a modern algériai építészetig minden korszak hagyott itt maradandó nyomot. A Kasbah, a város régi negyede különösen gazdag történelmi épületekben.

Constantine kulturális szempontból is Algéria egyik központja. Az Emir Abdelkader Egyetem az ország egyik legrangosabb felsőoktatási intézménye, és a város múzeumai, különösen a Cirta Nemzeti Múzeum, gazdag régészeti és történelmi gyűjteménnyel rendelkeznek.

A kilátás a város számos pontjáról, különösen a hidakról, egyszerűen lenyűgöző. A mélyben kanyargó folyó és a szurdok falai, a távolban feltűnő hegyvidék látványa feledhetetlen élményt nyújt, különösen naplementekor, amikor a város aranyló fényben fürdik.

o. j. fotója

Timgad, római kori romváros

Timgad egy római kori romváros Algéria északkeleti részén, az Aurès-hegység lábánál, kb. 35 km-re Batna városától. A város az 1. században épült fel, és fontos római kereskedelmi központ volt a régióban. A város a 2. században a római birodalom határához került, és ennek köszönhetően jelentős védelmi szerepet is betöltött.

A város maradványai jelentős régészeti lelőhelyek, és 1982 óta a Világörökség részét képezik. A városban találhatók az akkoriban megszokott római építészeti elemek, például az épületek és a templomok. A város központjában található a "Capitolium", amely egy hatalmas szentély, ahol a római istenségeket tisztelték. A városban továbbá találhatóak amfiteátrum, a fórum, templomok és termei, amelyekben az emberek élték mindennapjaikat. A város falai nagy része még mindig áll, és az épületek alapjai is jól láthatóak.

Timgad egy igazi időutazás a római korszakba, és lehetőséget nyújt arra, hogy betekintést nyerjünk a római élet mindennapi tevékenységeibe és szokásaiba. A város területe gyönyörű és történelmi jelentőséggel bír, és fontos régészeti lelőhely Algéria számára.

Ghardaia

Ghardaïa, Algéria egyik leglenyűgözőbb települése, a Szahara északi peremén található M'zab völgy szívében helyezkedik el. A város nem csupán önmagában érdekes, hanem az ötváros (pentapolis) szerves része, amely 1982 óta az UNESCO Világörökség része. Ez az egyedülálló településegyüttes, amelybe Ghardaïa mellett Beni Isguen, Melika, Bounoura és El Atteuf tartozik, a 11. századtól kezdődően alakult ki.

A város különlegességét a mozabita berberek adják, akik az ibádi iszlám irányzat követői. Ez a közösség szigorú vallási szabályok szerint él, ami szinte érintetlenül megőrizte középkori életmódjukat és hagyományaikat. A település építészete tökéletesen alkalmazkodik a sivatagi környezethez - a fehérre meszelt házak lépcsőzetesen emelkednek a domboldalon, középen a mecsettel és annak minaretjével, amely őrtoronyként is szolgál.

A város piacai legendásak, különösen a központi piac, ahol a helyi kézművesek termékei mellett a sivatagi kereskedelem minden kincse megtalálható. A szőnyegek, kerámia, fémművesség és a jellegzetes mozabita ékszerek különösen keresettek. Érdekes kontrasztot jelent, hogy míg a nyilvános piac nyitott mindenki számára, addig a város egyes részei, különösen Beni Isguen, szigorúan szabályozzák a látogatók mozgását.

Ghardaïa vízrendszere különösen figyelemreméltó mérnöki teljesítmény. A mozabiták évszázadokkal ezelőtt olyan vízgyűjtő és -elosztó rendszert építettek ki, amely lehetővé tette az oázisokban történő mezőgazdasági termelést. A datolyapálma-kertek még ma is a helyi gazdaság fontos részét képezik, és a helyiek több mint 100 különböző fajtát termesztenek.

A városban az éghajlat szélsőséges - nyáron a hőmérséklet gyakran meghaladja a 45°C-ot, míg télen akár fagypont közelébe is süllyedhet. A legjobb időszak a látogatásra a késő ősz vagy a kora tavasz, amikor a hőmérséklet elviselhető, és a híres piacok teljes pompájukban működnek.

A helyi étkezési kultúra a berber és arab hagyományokat ötvözi. A couscous különböző változatai mellett a mechoui (nyárson sült bárány) és a különböző datolyából készült édességek jelentik a fő attrakciókat. A teafogyasztás itt is társadalmi rituálé, a mentatea elkészítése és felszolgálása különös odafigyelést igényel.

Ghardaïa megközelítése az utóbbi években egyszerűbbé vált, a várostól mintegy 15 km-re található Noumérat repülőtér rendszeres járatokat fogad Algírból. Ugyanakkor a látogatók számára érdemes tudni, hogy a város egyes részeibe csak helyi idegenvezetővel lehet belépni, és a fényképezés bizonyos helyeken korlátozott vagy tiltott, különösen az emberek fényképezése, ami a helyi vallási meggyőződésbe ütközik.

A városnézés közben feltűnik, hogy a mozabita nők jellegzetes viseletben járnak, fehér lepelbe burkolózva, amely csak az egyik szemüket hagyja szabadon. A férfiak hagyományos öltözete is egyedi, a jellegzetes sarouel nadrág és gandoura felső a helyi identitás fontos része.

Ghardaïa nem csupán turisztikai célpont, hanem élő példa arra, hogyan tud egy közösség évszázadokon át megőrizni egy egyedülálló, fenntartható életmódot a legszigorúbb természeti körülmények között is.

További beszámolók

Több kisebb-nagyobb homokdűnén való átkelés után értünk Touggourt városába, az algériai Szahara peremén. Mivel terepjárókkal utaztunk, már nagyon viszketett a tenyerünk, hogy kipróbáljuk, mit bírnak a gépek valódi sivatagi környezetben. Nem is kellett külön noszogatni a helyi kísérőinket: maguktól letértek egy aszfaltozott útról, és bevezettek minket egy elsőre ártalmatlannak tűnő homokmezőre.

Az előttem haladó társunk hirtelen kitört a szabályosan haladó konvojból, és mint egy elszabadult méneslovacska, nekirugaszkodott egy kisebb dűnének, majd eltűnt a homokdomb túloldalán. „Ez se jut messzire” – gondoltam magamban kicsit kárörvendve. Ahogy felértünk a domb tetejére, látom, hogy gyalogosan ballag vissza: az autója tengelyig elmerült a puha homokban, teljesen mozdíthatatlanul.

„Majd mi kihúzzuk!” – lelkesedtem volna, miközben a mi kocsink is egyre lassabban haladt előre. Hiába kapcsoltuk be a felezőt, hiába villogott a „terrain response” és a „sand mode”, egyre csak mélyebbre ásták magukat a kerekek. Négy kerék pörgött, de sehova nem jutottunk – mi is szépen beleragadtunk. A sivatag tudja, hogyan kell próbára tenni az embert – és a gépeket is.

---

Miért indul el valaki épp a sivatag felé, amikor annyi más is vár: tengerpartok, hegyvidékek, városok évszázados örökséggel – világszerte? Mi ez a furcsa vonzalom? A végtelenség tapasztalata vonz, vagy a Föld arca, ahogy lecsupaszítva mutatja magát? Nehéz lenne pontosan megfogalmazni. De azt tudom, hogy már a repülőgép ablakából lenézve Afrika partvidékének van valami egészen különös kisugárzása.

Talán a napfény vakító tisztasága az, talán a tenger sötétkék árnyalata, vagy a part menti vöröses-sárga sáv, amely lassan beleolvad a látóhatárba. Nem tudom, mi az, ami a leginkább elragad, talán épp az, hogy mindez egyszerre van jelen.

A sivatagot először akkor szerettem meg igazán, amikor évekkel ezelőtt hosszabb időt töltöttem Algériában. Az ország túlnyomó része a Szaharában fekszik – ott, ahol a csend nem ürességet jelent, hanem jelenlétet.

---

A francia gasztronómiai örökség továbbra is él Algéria városaiban, különösen a cukrászdák kínálatában: a klasszikus sütemények, péksütemények mindenhol megtalálhatók. Ugyanakkor európai jellegű, klasszikus éttermeket alig látni nyitva – ezek inkább kivételnek számítanak, semmint általánosnak.

A helyiek viszont minden helyzetben rendkívül segítőkészek voltak. Amikor nem voltam tisztában a helyi villamosjegy-vásárlás menetével, az egyik ellenőr nemhogy megbüntetett volna, de leszállt velem a járműről, elvezetett a jegyárusító bódéhoz, megvárta, míg megveszem a jegyet, majd mosolyogva további kellemes utazást kívánt.

A tengerparti sétány jelenleg kissé elhanyagolt benyomást kelt – a kikötő hatalmas ipari kéménye disszonánsan törik meg a tengeri panorámát. Ugyanakkor érezhető a városok gyors növekedése: egymás után nőnek ki a földből a lakóházak, sok az iskola, és az új mecsetek is tanúskodnak arról, hogy fiatal, növekvő népesség él itt.

Ami igazán meglepett, az az emléktárgyak hiánya. Noha bejártam már a világ több mint 150 országát, ritkán fordult elő, hogy több nap alatt se sikerüljön sem faragott dísztárgyat, sem kerámiát beszerezni – Algéria ebből a szempontból különös kivételnek bizonyult. Hozzá kell tennem: ezúttal nem jutottam el az óvárosi bazárokba, ahol talán más lett volna a helyzet. De amit a modern városi negyedek mutattak, az inkább a praktikumról, mintsem a szuvenírturizmusra épülő szolgáltatásokról szólt.

Fotóegyveleg

Tadrat - A természet a legnagyszerűbb művész. - Viktor fotója

Tadrart - Sziszifuszi erőfeszítés - Viktor fotója

m.a. fotója

Ghoufi - m.a. fotója

Vissza az elejére

Kommentek