ÚTIKRITIKA.HU / Dél-Szudán

A 2011-ben függetlenné vált államot a dinka és nuer törzsek közötti ellentétek szabdalják, melyek 2013-ban már véres háborúhoz vezettek. Az elnök, Salva Kiir (dinka), és alelnöke, Riek Machar (nuer) hatalmi harca most újra kiéleződött, különösen Machar márciusi letartóztatása után. A kormány szerint Machar lázadásra buzdított, míg pártja ezt a 2018-as béke felrúgásának tekinti. A letartóztatást fegyveres összecsapások is követték, főként a nuer milíciák és a kormányerők között.

A békeszerződés értelmében 2023-ra kellett volna választásokat tartani, ezt most 2026-ra halasztották, de a jelenlegi helyzet miatt ez is kérdésessé vált.

A nemzetközi közösség aggódik: az ENSZ képviselői szerint a helyzet kísértetiesen emlékeztet a 2013–2016 közötti polgárháborúra. Egyes országok, mint Nagy-Britannia, felszólították állampolgáraikat az ország elhagyására, míg mások, például Németország és Norvégia, nagykövetségeiket is bezárták.

Régiós közvetítési kísérletek indultak: az Afrikai Unió delegációt küldött Jubába, de az alelnökkel nem engedték találkozni. Uganda elnöke is ellátogatott Dél-Szudánba, de semleges közvetítőként nem tekinthető megbízhatónak, hiszen országa a múltban is támogatta Kiir elnököt. A háttérben Kiir egyre inkább hatalma bebetonozására törekszik: új alelnököt nevezett ki, és feltehetően készül utódlásának biztosítására is.

Elemzők szerint a helyzet roppant törékeny: az ország vezetése politikai játszmákkal egyensúlyoz a káosz peremén. A legnagyobb kérdés az, hogy sikerül-e csillapítani a feszültségeket, vagy Dél-Szudán valóban visszazuhan egy újabb véres polgárháborúba. Jelenleg minden jel arra utal, hogy az ország történetének egyik legkritikusabb pillanatát éli.

Dél-Szudán dióhéjban

Dél-Szudán (angolul South Sudan) egy közép-afrikai ország, ami 2011-ben szakadt ki Szudánból és vált független országgá.
A 619 745 négyzetkilométer területű köztársaság északon Szudánnal, keleten Etiópiával, délkeleten Kenyával, délen Ugandával, délnyugaton a Kongói Demokratikus Köztársasággal, nyugaton a Közép-afrikai Köztársasággal határos. Dél-Szudánnak nincs tengeri kijárata.
Dél-Szudánnak közel 12,1 millió lakosa van (2025-ös becslés). Az ország fővárosa Juba (tyübá), ami 4896 kilométerre van Budapesttől.
A Dél-Szudánba utazás nem javasolt, mert a terrorfenyegetettség túl magas. Nem kizárt a leginkább külföldiek által látogatott nyilvános helyeken elkövetett támadás.
Dél-Szudánban nincs semmiféle magyar külképviselet.
Az országban az angol a hivatalos nyelv.
A lakosság kb. 77 százaléka keresztény. Dél-Szudán lakói jóval sötétebb bőrűek mint Szudán lakói.
Leggyakoribb vezetéknév: Deng
Dél-Szudánban rendkívül szigorú szabályok vannak érvényben bármiféle fényképezés vonatkozásában. A Belügyminisztériumuktól külön engedélyt kell kérni a külföldi látogatónak (is), hogy bármit lefényképezzen. Pl. Ha piacon egy gyümölcsös strandot a minisztériumi engedély nélkül lefotózól, akkor, akár fogdába is kerülhetsz, sőt a rendőrök meg is verhetnek! Még a benzinkutat is katinai stratégiai létesítmények tekintik. Megsarcolnak pénzbüntetéssel, majd kiutasítanak az országból. Sok más afrikai országban is létezik ez a hatósági idióta paranoia. Ettől érzik fontosnak magukat.
2024-ben Dél-Szudán lakóinak kb. 82 százaléka nyomorog, pedig az ország gazdag természeti kincsekben. Az olajból, aranyból, rézből, urániumból és a termékeny mezőgazdasági földekből származó jövedelem kevéske ember zsebébe kerül.

Érdekességek:

Az ország hivatalos nyelve az angol, bár sok helyi nyelvet is beszélnek.

Az ország a világ legfiatalabb állama, amely 2011-ben szakadt el Szudántól.

Dél-Szudán a világ legnagyobb madárvonulási területe, ahol több mint 1 millió madár vonul át évente.

Az ország gazdag olaj- és ásványi kincsekben, de ennek ellenére a lakosság többsége szegénységben él.

Dél-Szudánban a hagyományos testmódosítások, például a fogak és az állkapocs megváltoztatása és a hegek készítése, még mindig gyakoriak.

Az országban a legmagasabb a halálozási arány a világon, többek között az éhezés, a vízhiány és a járványok miatt.

2024-ben Dél-Szudánban a férfiak várható élettartama körülbelül 58 év, míg a nők esetében ez valamivel magasabb, körülbelül 61 év. Az ország továbbra is jelentős egészségügyi kihívásokkal küzd, amelyek hatással vannak az átlagos életkilátásokra, különösen a nők és a gyermekek esetében(

Dél-Szudán a világ egyik legkevésbé fejlett országa, és az országban a legtöbb alapvető infrastruktúra, például az utak és az elektromos áram sincs.

Dél-Szudánban számos különböző törzs él, és az országban az etnikai és vallási konfliktusok miatt gyakoriak a fegyveres összecsapások.

Az országban sok krokodil és a nílusi víziló él, és miattuk (is) az embereknek állandóan óvatosnak kell lenniük a vizek közelében lévő természetben.

Dél-Szudánban az emberek nagyra értékelik a vendégszeretetet, és a látogatók számára gyakran kínálnak tea és egyéb finomságokat, hogy üdvözöljék őket az országban.

Tetszett&Nem tetszett

Tetszett:

A Boma Nemzeti Parkban olyan különleges antilopcsordákat láttam vonulni a szavannán, hogy órákig képes voltam csak figyelni őket a hajnali napfényben
A White Nile folyón kenuzva olyan érintetlen természeti környezetben találtam magam, ahol a vízilovak és a madárvilág teljesen lenyűgözött
Juba piacán olyan színes, autentikus afrikai textileket és kézműves termékeket találtam, hogy alig tudtam választani közülük
A dinka pásztorok között töltött idő során olyan ősi életmódot és vendégszeretetet tapasztaltam, amit a modern világban ritkán látni
A Nimule Nemzeti Park elefántcsordái között olyan közel kerültem ezekhez a fenséges állatokhoz, hogy lélegzetelállító volt
A helyi közösségben olyan szívélyes fogadtatásban volt részem, amikor megosztották velem hagyományos ételeiket és táncaikat, hogy örökre emlékezni fogok rá

Nem tetszett:

A főváros infrastruktúrája olyan hiányos volt, hogy az alapvető szolgáltatások is gyakran akadoztak
Az utak állapota annyira rossz volt, hogy néha órákig tartott megtenni rövid távolságokat
A biztonsági helyzet miatt sok helyre nem tudtam eljutni, ami korlátozta a szabad mozgást
Az egészségügyi ellátás olyan kezdetleges volt, hogy folyamatosan aggódnom kellett az esetleges betegségek miatt
A szálláslehetőségek olyan alapszintűek voltak a legtöbb helyen, hogy nehéz volt kényelmes pihenőhelyet találni
Az áramellátás olyan kiszámíthatatlan volt, hogy állandóan fel kellett készülni a hosszú áramszünetekre

Vélemények

2024-ben Dél-Szudán továbbra sem rendelkezik megfelelő infrastruktúrával a turisták fogadására. Az utak nagy része nincs aszfaltozva, a kommunikációs hálózatok hiányosak, és az alapvető szolgáltatások is nehezen elérhetők. Pedig a potenciális látványosságok bőségesek, például a Boma Nemzeti Park, ahol több millió vándorló Mongalla gazella és fehér fülű turákó él. A Nimule Nemzeti Park szintén csodálatos, ahol vízilovak, elefántok és mocsárantilopok találhatók. Néhány európai utazásszervező már elkezdte a Boma parkot is kínálni kelet-afrikai túrákon.

Dél-Szudán volt az egyik legizgalmasabb, ugyanakkor legidegtépőbb utam. Már az indulás előtt tele voltam aggodalommal, hiszen ez a fiatal, 2011-ben alapított ország sokáig polgárháború sújtotta. Bár 2018 óta jobb a biztonsági helyzet, továbbra sem nevezhető teljesen kockázatmentes helynek. A belépés különösen problémás lehet, mivel a helyi hatóságok gyakran megnehezítik az érkező turisták dolgát, mondvacsinált indokokkal. Sokszor például hiányolják a PCR-teszt pecsétjét, vagy a paszport üres oldalait.

Az igazi félelmem azonban nem a belépés, hanem a kilépés volt. Dél-Szudán hivatalosan 14 napos karantént ír elő, bár ezt gyakran figyelmen kívül hagyják. A járványhelyzet és az ezzel járó bonyodalmak miatt kicsit sem volt nyugodt az utam, de végül sikeresen átjutottam a határon. A főváros, Juba, nem hagyott mély nyomot bennem – a város nem kínál sok látnivalót, és a fotózás is tiltott. Az utcák porosak, szemetesek, és sok kóbor állat mászkál szabadon.

A látogatásom igazi fénypontja a Mundari törzs volt. Ez a kis etnikai csoport az állataikkal él szoros kapcsolatban, a marhák központi szerepet játszanak a mindennapjaikban. A marhákat nemcsak tejtermelésre használják, hanem a házasságoknál "valutaként" is. Érdekes volt látni, ahogy az emberek magukat és az állataikat tehéntrágyával dörzsölik be, hogy megvédjék magukat a rovarcsípésektől.

A Mundari tábor látványa estére különösen varázslatos volt. A naplementével párhuzamosan a törzs tüzeket gyújtott, és a füst belengte a tábort, ami szinte poszt-apokaliptikus hangulatot kölcsönzött a helyszínnek. Ezen a ponton éreztem igazán, hogy egy teljesen más világba csöppentem. A Mundari emberek élete egyszerű és technológiamentes, de nagyon közel áll a természethez.

Az utam végén, visszatérve Jubába, ismét szembesültem a korrupcióval, amikor a hatóságok a vízumomat próbálták vitatni, csak hogy pénzt csaljanak ki belőlem. Végül minden probléma nélkül sikerült elhagynom az országot, de azt hiszem, Dél-Szudán nem az a hely, ahová szívesen visszatérnék, annak ellenére, hogy a Mundari törzs látogatása egy életre szóló élmény volt. (2021)

,, A magyar nagykövetség azt mondta nekem: idióta vagyok, hogy odautazom. Belépéskor legalább egy órát időztem a bevándorlási hivatal helyettes vezetőjével, aki aztán két civilruhás rendőrt rendelt mellém, hogy figyeljenek engem. Megkérdezte tőlem, hogy hogy miért nem félek a rendőröktől. Azt válaszoltam neki, hogy az anyósom is a rendőrségnél dolgozott...." (András, 2017)

Három napos kiruccanás Dél-Szudánba? Először magam sem hittem el, de miért ne? Régóta izgatta a fantáziámat Juba, de még inkább a Mundari nép, akik nomád marhapásztorok Dél-Szudán középső részén. Az utazás előtt gyorsan kellett döntenem, mert a vízumot csak egy héttel az indulás előtt lehet igényelni.

Végül Etióp légitársasággal repültem Bécsből Addisz-Abebán át Jubába, és már a repülőtéren megcsapott a kaland szele. A városba érve először a sárgaláz elleni oltásomat ellenőrizték, majd a vízumot és útlevelet – meglepően gördülékeny volt minden. A szállásunk nem messze volt a reptértől, ott találkoztunk a helyi vezetőnkkel, Mayommal.

Juba első benyomása egyszerre volt kaotikus és élénk – a Konyo Konyo piac színei és illatai magával ragadtak. Fotózni viszont nem mertem, a kormány ugyanis szigorúan ellenőrzi a fényképezést, még a legártatlanabb turistától is. Az egyik helyi férfi barátságosan kérte, hogy kattintsak róla, de pár pillanattal később már a „fotórendőrség” követelt mindent törölni a telefonomról.

A Nílus partján fekvő AFEX Rivercamp kiváló kiindulópont volt; a grillezett nílusi sügér ott a legjobb volt, amit valaha ettem. Aztán másnap észak felé indultunk, a Mundari táborhoz, ami Jubától egy órányi autóútra fekszik. Útközben három ellenőrzőponton is átestünk – néha csak egy kötél állta az utunkat, máskor a katonák is beszálltak a „papírok” vizsgálatába.

A Mundari táborban sátrakat vertünk, és átsétáltunk a pásztorokhoz, ahol már a szürke reggel első fényeiben elkezdődött a napi rutin. A Mundari emberek középpontjában a szarvasmarhák állnak – ezek adják a gazdagságot és a hozományt. A legkülönösebb szokásuk a hajszőkítés volt, amit marhák vizeletével végeztek – ez fájdalmas lehet, de ők természetes szépségápolásként tekintenek rá.

A két nap alatt a Mundari közösség ritmusát figyeltem: a gyerekek önfeledten játszottak, a felnőttek pedig nyugodt, méltóságteljes mozdulatokkal gondozták a jószágot. Reggelente a napfelkelte szinte misztikus fényt vetett a táborra, és a marhák hamuval való bekenése látványos rítus volt. Miközben a tábori tűz mellett beszélgettünk, azon töprengtem, vajon mennyit bír még ez az életforma a gyorsan változó világ szorításában.

Visszaérve Jubába, egy utolsó vacsora várt ránk egy helyi étteremben, ahol a múlt és a jelen egyformán helyet kapott a poros falak között. Dél-Szudán csak a felszínt mutatta meg nekem, de már ennyi is elég volt ahhoz, hogy örökre a szívembe zárjam ezt a különleges világot. (Aji, 2023)

Repülés és repülőjegy

A Turkish Airlines-szal repülhetünk Budapestről Isztambulon keresztül Dél-Szudán fővárosába Jubába.

Ez a járat a Turkish uganda-i Entebbe-be repülőjáratának a meghosszabbítása. Az Isztambulból kedden, csütörtökön és pénteken közlekedő járat éjjel 00:30-kor indul az Atatürk repülőtérről. Entebbe-be reggel 07:05-kor érkezik és közlekedik tovább Juba-ba 08:05-kor. Juba-ból 1015-kor száll fel az ugandai városba, majd folytatja útját Isztambulba 12:25-kor, ahova 18:00-kor érkezik meg.

Vízum

2025-ben a magyar állampolgárok számára Dél-Szudánba történő beutazáshoz vízum szükséges. A legbiztonságosabb és ajánlott módja a vízum beszerzésének, ha előzetesen igénylik azt Dél-Szudán nairobi nagykövetségén keresztül. Elméletileg lehetőség van a vízum felvételére a jubai nemzetközi repülőtéren is, azonban ez a gyakorlatban nem mindig megbízható, és az eljárás során előfordulhatnak késedelmek vagy problémák. Ezért erősen javasolt az előzetes vízum beszerzése, hogy elkerülhetőek legyenek az esetleges kellemetlenségek.

Fontos megjegyezni, hogy Dél-Szudán politikai helyzete 2025-ben instabil, és az országban időszakosan előfordulhatnak zavargások vagy biztonsági kockázatok. Emiatt az utazás előtt érdemes tájékozódni a legfrissebb utazási tanácsokról és figyelmeztetésekről a hivatalos forrásokból, valamint fontolóra venni az utazás elhalasztását, ha a biztonsági helyzet indokolja. Továbbá, mivel a vízumkiadás gyakorlata változhat, célszerű közvetlenül a Dél-Szudáni nagykövetséggel vagy konzulátussal felvenni a kapcsolatot a legfrissebb információkért.

Szállás

A Dél-Szudánba látogató kevés turista számára korlátozott szálláslehetőségek állnak rendelkezésre, elsősorban a fővárosban, Jubában találhatók nemzetközi szabványú szállodák, mint például a Pyramid Continental Hotel vagy a Dembesh Hotel. A vidéki területeken a szálláslehetőségek rendkívül korlátozottak, többnyire alapvető vendégházak vagy NGO munkatársak számára fenntartott létesítmények érhetők el. Néhány nemzeti park közelében, mint a Boma Nemzeti Park környékén, egyszerű sátortáborok vagy alapfelszereltséggel rendelkező szállások találhatók, amelyek főként a vadvilág megfigyelésére összpontosító látogatókat szolgálják ki. A hosszabb tartózkodást tervező látogatók számára Jubában bérelhetők apartmanok vagy házak, bár ezek általában drágák és előzetes foglalást igényelnek. Az ország biztonsági helyzete miatt sok külföldi a nemzetközi szervezetek vagy nagykövetségek által üzemeltetett védett komplexumokban száll meg. A turisták számára elérhető szálláslehetőségek gyakran rendelkeznek áramfejlesztőkkel az áramkimaradások idejére, valamint saját víztisztító rendszerekkel. A legtöbb magasabb kategóriájú szálláshely biztonsági személyzettel és zárt területtel rendelkezik a vendégek biztonságának garantálása érdekében. Az országba látogató turistáknak érdemes szálláshelyüket jóval az utazás előtt lefoglalni, és felkészülni arra, hogy a szolgáltatások minősége és megbízhatósága változó lehet.

Egészség

Az utazóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a trópusi fertőzések többsége kellő körültekintéssel, gyógyszerekkel vagy védőoltással megelőzhető, illetve azzal is, hogy minden országban más-más egészségügyi veszély fenyeget.
Érdemes minden esetben a hazai szakemberek segítségét kérni az utazás tervezése során.
A különböző utazási betegségekről és az oltásokról érdeklődhetnek a háziorvosuknál, ahol meg is kaphatják a legkülönbözőbb oltásokat (hepatitis, meningitis, tífusz stb.).
Utasbiztosítás: az általános utasbiztosításon túl ajánlatos kiegészítő biztosításokat kötni pl. beteg hazaszállítására.
A következő védőoltásokat ajánlott Dél-Szudánba történő utazás előtt beszerezni:
Diftéria, tetanusz, gyermekbénulás, hepatitis A, hepatitis B, malária, meningitisz, sárgaláz, tífusz, veszettség.
Bővebb információ: Intermed Oltóközpont

Élelmiszer higiénia

A csapvíz fogyasztását ajánlott kerülni, helyette palackozott ásványvíz, ennek hiányában forralt, vagy fertőtlenített víz fogyasztása ajánlott.
Ajánlott kerülni a jégkocka, a friss gyümölcslé, a friss zöldség továbbá a kevésbé átsült húsételek (hal, szárnyas stb. húsok) és a tejjel készült ételek fogyasztását.

Közlekedés

Az utak nincsenek leaszfaltozva, és a júliustól október-novemberig tartó esős évszakban gyakran járhatatlanná válnak. Az infrastruktúra gyakorlatilag nem létezik.

Útiszonyok - ©Valiskó Gyöngyi fotója

Ha azonban az utazók mégis úgy döntenek, hogy Dél-Szudánba utaznak, akkor a helyi közlekedési lehetőségek korlátozottak és nem igazán kényelmesek. A városokban a taxik állnak rendelkezésre, amelyek szinte mindenhol megtalálhatók. A városok közötti távolságokat autóval vagy buszokkal lehet megtartani, de ezeknek az utazásoknak a biztonsága és kényelme kérdéses lehet az utak állapota és az ország általános biztonsági helyzete miatt.

Az országban a repülőjáratok is rendelkezésre állnak, de azok meglehetősen drágák lehetnek, és az utazóknak szükségük lesz az előzetes utazási tervezésre és a repülőjegyek előzetes foglalására.

Az utazási tanácsok általában azt javasolják, hogy az utazók kerüljék Dél-Szudánt, kivéve, ha az utazásuk elengedhetetlenül szükséges. Ha azonban az utazók mégis úgy döntenek, hogy Dél-Szudánba utaznak, akkor javasoljuk, hogy vegyék figyelembe a körülményeket és az utazási tanácsokat, és minden esetben előzetesen tájékozódjanak az utazási lehetőségekről és a helyi közlekedési lehetőségekről.

Étkezés

Dél-Szudánban az étkezési lehetőségek nagyon korlátozottak és változatosak lehetnek. Az ország nagyon szegény és élelmiszerhiányban szenved, így az utazóknak nehéz lehet megfelelő és változatos élelmiszer- és étkezési lehetőségeket találni.

Az országban az éttermek és az élelmiszerboltok száma is korlátozott, és az ételek általában egyszerűek és a helyi konyhára jellemzőek. A húsételek, a zöldségek, a rizs és a kenyér a leggyakoribb ételek, és az ételek általában egyszerűen elkészíthetők. Az utazóknak javasoljuk, hogy csak forrásból származó vízzel készült ételeket fogyasszanak, és kerüljék a nyers ételeket és az olyan élelmiszereket, amelyekben magas a baktérium- és vírusfertőzés kockázata.

Az utazóknak ajánlott előzetesen tájékozódni a helyi ételekről és az étkezési lehetőségekről, és előzetesen felkészülni az utazásra, mivel az élelmiszerhiány miatt az élelmiszerárak magasak lehetnek. Az utazóknak ajánlott ismerkedni a helyi szokásokkal és kultúrával is, hogy tiszteletben tartsák az ország szokásait és etikettjét.

András fotója Jubában

Vásárlás és pénzváltás

A dél-szudáni font a hivatalos fizetőeszköz.

Steril húspiac - o. j. fotója

Dél-Szudán nem ismert turisztikai desztináció és az ország gazdasági helyzete miatt a vásárlási lehetőségek korlátozottak. Az országban nem találhatóak nagy bevásárlóközpontok, luxus áruházak vagy a turisták számára kifejezetten tervezett üzletek.

Azonban a helyi piacok és boltok számos alapvető szükségletet kielégíthetnek, beleértve az élelmiszereket, az italokat, a ruhákat, az ékszereket és az egyéb alapvető tárgyakat. Az utazók általában a helyi piacokon tudnak olyan helyi termékeket vásárolni, mint például különböző kézműves tárgyak, fafaragások, helyi textíliák és ékszerek.

Azonban az utazási tanácsok általában azt javasolják, hogy az utazók kerüljék Dél-Szudánt az ország instabil politikai és biztonsági helyzete miatt. Ha azonban az utazók mégis úgy döntenek, hogy Dél-Szudánba utaznak, akkor javasoljuk, hogy az előzetes tájékozódás során ismerkedjenek meg a helyi piacokkal és boltokkal, és vigyázzanak az utcai árusokkal, hogy ne legyenek átverve.

Közbiztonság és kellemetlenségek

A terrorizmus veszélye magas. Nem kizárt a leginkább külföldiek által látogatott nyilvános helyeken elkövetett támadás. A belpolitikai feszültség miatt nem zárható ki, hogy a fegyveres konfliktusok kiújulnak, mely közvetlen életveszélybe sodorhatja a kint tartózkodó magyar állampolgárokat. Fegyveres konfliktusok idején az országból való kijutás és a legalapvetőbb személyi biztonság se garantálható!

Sötétedés után csak helyi kísérővel ajánlott elhagyni a szállodát Jubában.
A zsúfolt városnegyedekben, ajánlott kerülni a táskák, bizsuk viselését.
Csak szükséges mennyiségű pénzt tartsunk magunknál.
Különösen veszélyes a határövezet (40 km -re a szudáni határtól), valamint Unity Állam térsége.
A banditizmus és bűnözés veszélye úgy a városokban, mint vidéken súlyos, jelentős a kézifegyverek száma a lakosság körében.
Törzsi viszályok és fegyveres milíciák összecsapásai gyakoriak.

A helyieket nem zavarja a környezetük szemetessége - o. j. fotója

Magyar külképviselet

Az országban semmilyen magyar képviselet nincs. Felügyelő külképviselet Egyiptomban, Kairó városában van.

Egyéb hasznos információk

A Dél-Szudánban valamiért mégis tartózkodó turistának fokozott elővigyázatosságot kell tanúsítania, kerülnie kell a tömegdemonstrációkat, a hadsereg által megszállt helyszíneket. A külföldinek a viselkedésével és öltözködésével tiszteletben kell tartania a vallási előírásokat, a helyi szokásokat és hagyományokat.
Előzetes engedélyük nélkül ne fényképezzünk, vagy filmezzünk embereket, valamint ne fényképezzünk, vagy filmezzünk nyilvános épületeket (repülőtér, vasútállomás, laktanya, egyéb katonai objektumok stb.).

Juba

Lakosság (2025-ben): kb. 500,000

Juba Dél-Szudán fővárosa, amely a Nílus déli partján található. Az ország legfontosabb politikai és gazdasági központja, valamint a kulturális élet központja is.

Juba városa az utóbbi években jelentős változásokon ment keresztül. Az ország függetlensége előtt és az azt követő időszakban a város gyakran háborús övezetként szerepelt a hírekben, és az erőszakos konfliktusok miatt veszélyes volt az itt tartózkodás. Az utóbbi években azonban a városi infrastruktúra javult, és Juba fokozatosan visszanyerte stabilitását és biztonságát.

Juba városa számos nevezetességgel rendelkezik, beleértve a Parlament épületét, a kulturális központot és a Nemzeti Múzeumot. A városban számos étterem, kávézó és szórakozóhely található, és a helyi piacokon számos helyi élelmiszer- és kézműves termék vásárolható.

A városban a közlekedési lehetőségek korlátozottak, és az utazóknak javasoljuk, hogy kerüljék a gyaloglást az utcai körülmények miatt. A taxik és a motorkerékpárok a leggyakoribb közlekedési lehetőségek a városban.

Juba városa még mindig küzd a gazdasági és politikai kihívásokkal, de a folyamatos javulás és fejlődés jelei láthatóak a városban. Azonban az utazási tanácsok általában azt javasolják, hogy az utazók kerüljék Dél-Szudánt az ország instabil politikai és biztonsági helyzete miatt.

Ohotin Viktor fotója

w.k. fotója

Egyéb látnivalók

Dél-Szudánban a fővároson, Juba városon kívül néhány más érdekes turisztikai helyszín található:

Nimule Nemzeti Park: Ez a nemzeti park Dél-Szudán déli részén található, a Szudáni-fennsík szívében. Gazdag állatvilággal rendelkezik, beleértve az elefántokat, antilopokat, bivalyokat és különböző madárfajokat.

Bor Nemzeti Park: Ez a park a Közép-Szudánban található White Nile állami tartományban. A parkban gyönyörű tájakat találhatunk, valamint számos állatfajt, például antilopokat és vízilovakat.

Malakal város: Malakal Dél-Szudán második legnagyobb városa, amely a Fehér Nílus partján fekszik. A városban vannak helyi piacok, amelyek érdekesek lehetnek a kulturális látogatók számára.

Yei város: Ez a város Dél-Szudán déli részén található, és gazdag kulturális életet kínál. Helyi piacai, valamint a környék természeti szépségei vonzzák a turistákat.

Fontos megjegyezni, hogy Dél-Szudánban a turizmus infrastruktúrája korlátozott, és a helyi politikai és biztonsági helyzet is befolyásolhatja az utazás lehetőségeit és biztonságát. Érdemes alaposan tájékozódni és tanácsot kérni a helyi hatóságoktól vagy tapasztalt utazási szakemberektől, mielőtt utazást tervezünk Dél-Szudánba.

Földrajz

Dél-Szudán egy kiterjedt területet foglal el Kelet-Afrikában. Az ország nagyrészt síkságokkal és folyóvölgyekkel borított terület, de az ország északi részén a Núba-hegység található.

Dél-Szudán legnagyobb része a Nílus vízgyűjtőjének része, és az ország területének nagy részét a Sudd mocsarak foglalják el. A mocsaras területek a helyi állat- és növényvilág élőhelyéül szolgálnak, beleértve a krokodilokat, a bölényeket, az orrszarvúkat és az antilopokat.

Az országban a szárazság és az éghajlati viszonyok miatt az élelmiszertermelés és a vízforrások korlátozottak. Az országban azonban találhatók olajkészletek és más ásványi nyersanyagok is.

Dél-Szudán nagy része vidékies és nagyon elszigetelt, és az ország infrastruktúrája is nagyon korlátozott. Az országban az utak és az életviteli feltételek jelentős része korlátozott, és az egészségügyi ellátás és az oktatási lehetőségek is korlátozottak.

Az országban az instabil politikai helyzet és az erőszakos konfliktusok miatt a biztonsági helyzet is nagyon instabil és veszélyes lehet. Az utazási tanácsok általában azt javasolják, hogy kerüljék az országot az instabil helyzet miatt. Ha azonban az utazók mégis úgy döntenek, hogy Dél-Szudánba utaznak, javasoljuk, hogy az előzetes utazási tervezés során tájékozódjanak az ország földrajzi jellemzőiről és a helyi viszonyokról.

Időjárás

Dél-Szudán éghajlata trópusi és forró, az ország nagy részén meleg és száraz időszakok váltják egymást. Az országban általában két évszak van: a száraz évszak, amely december és március között tart, és az esős évszak, amely áprilistól novemberig tart.

Az esős évszakban Dél-Szudánban nagy mennyiségű csapadék esik, amely áradásokat okozhat a folyók mentén. Az ország északi részén a Núba-hegység miatt enyhébb az éghajlat, mint az ország többi részében. A legmagasabb hőmérsékletek általában a száraz évszakban vannak, és az országban néhol akár 40 Celsius fok feletti hőmérsékletek is előfordulhatnak.

Történelem

Dél-Szudán viszonylag új ország, amely az őt körülvevő konfliktusok és polgárháborúk után szerezte meg függetlenségét Szudántól 2011-ben. Azonban a régió történelme évszázadokra nyúlik vissza.

A terület, amely ma Dél-Szudán, évezredek óta lakott, és egyszer volt része különböző afrikai birodalmaknak és királyságoknak, köztük a Kush Királyságnak és a Nilotic birodalmaknak. Később a britek gyarmatosították a területet az 1800-as évek végén, és a 20. század nagy részében az angol-egyiptomi Szudán részeként volt irányítva.

Az 1950-es és 1960-as években Szudán déli régiója nagyobb autonómiára és végül függetlenségre törekedett Szudántól, amelyet az arab muszlim észak uralta. Ennek eredményeként két hosszú polgárháború zajlott le 1955-1972 és 1983-2005 között.

2005-ben békeegyezményt írtak alá, amely lehetővé tette Dél-Szudán függetlenségről szóló népszavazását. 2011-ben Dél-Szudán lakosságának majdnem 99%-a szavazott a függetlenség mellett, és az ország a világ legújabb független állama lett 2011. július 9-én.

Azóta azonban Dél-Szudán számos kihívással néz szembe, többek között az állandó konfliktusokkal és erőszakkal, gazdasági instabilitással, valamint kormányzati és emberi jogi problémákkal. Az ország továbbra is az egyik legszegényebb a világon, magas szintű szegénységgel, élelmiszerbizonytalansággal és helyzeti elmozdulással. Annak ellenére, hogy ezek a kihívások, a Dél-Szudáni emberek híresek az ellenálló képességükről és elszántságukról, hogy jobb jövőt építsenek az országuknak.

Dél-Szudán lakói etnikailag, fajilag és vallásilag is különböznek Szudán központi és északi részének népeitől. Többségük keresztény vagy animista vallású, míg Szudán többi része muszlim – és sajnos ott a saría is érvényben van. E két terület között már szó szerint évezredek óta feszültség van. Az ókori egyiptomiak például rabszolgákat hurcoltak el a mai Dél-Szudán területéről, a Níluson keresztül Núbián át. A núbiaiak pedig még ma is lenézik a délieket, akiket a rabszolgák leszármazottaiként tartanak számon.

Szudán, ahogyan a britek összeillesztették, egy mesterséges konstrukció. Így végső soron érthető, hogy a felosztódás elkerülhetetlen volt.

Manapság

2017 májusában Salva Kiir elnök egyoldalú tűzszünetet hirdetett Dél-Szudánban, remélve, hogy a nemzeti párbeszéd véget vet a polgárháborúnak. Ennek ellenére a konfliktus folytatódott, és 2018-ra a világ legsúlyosabb menekültválsága alakult ki az országban.

2018-ban a kormány és a lázadó csoportok újabb békemegállapodást írtak alá, de az erőszak és az etnikai feszültségek továbbra is jelen voltak. A polgárháború hivatalosan 2020-ban ért véget, amikor megalakult az egységkormány, azonban az ország továbbra is súlyos humanitárius válsággal küzdött.

2023-ban Szudánban újabb fegyveres konfliktus robbant ki, amely destabilizálta a térséget, és újabb menekülthullámot indított el, tovább súlyosbítva Dél-Szudán helyzetét.

Összességében a 2017-es tűzszüneti kezdeményezés ellenére Dél-Szudán azóta is politikai instabilitással, etnikai erőszakkal és humanitárius kihívásokkal néz szembe.

Dél-Szudán gazdasági teljesítménye roppant gyenge, az életszínvonal nagyon alacsony, dacára annak, hogy hatalmas olajkincset birtokolnak. Az ország költségvetésének 95 százaléka a nyersolaj eladásából származik.

Dél-Szudán az egyik leginstabilabb, legtörvénytelenebb és legkorruptabb ország a világon. Sok elemző szerint az ország ,,államformája a kleptokrácia".

Ne számíts arra, hogy a dél-szudáni rendőrség segít neked vagy megoldja a problémáidat, ha bármilyen nehézségbe ütközöl az ott tartózkodásod alatt; a dél-szudáni rendőrség rendkívül korrupt, és tehetetlennek, visszaélőnek és hatástalannak tartják őket. Az alacsony fizetések a fő oka annak, hogy a rendőrség körében magas a korrupció szintje. Külföldiként nem kívánt figyelmet vonhatsz magadra a korrupt tisztviselők részéről.

Mindig légy tudatában a környezetednek, és tartsd kordában az érzelmeidet; egy korrupt, visszaélő tisztviselővel vagy a rossz személlyel való összetűzés egy távoli országban nem olyasmi, amit te (vagy bárki más) szeretne.

A helyiekről

Etnikailag és nyelvileg rendkívül vegyes, tarka ország. A legnagyobb etnikum, a dinka is csupán a lakosság 36 százalékát teszi ki.
Meglepően magas, 73 százalékos az írástudók aránya. Az átlag életkor: 16,8!

Mandari etnikum - p.a. fotói

Dél-Szudán lakói rendkívül sokszínűek, több mint 60 különböző etnikai csoport él az országban, mindegyik saját nyelvvel és kultúrával rendelkezik. A legnagyobb etnikai csoportok közé tartoznak a dinka, nuer, shilluk, bari és azacholi népcsoportok. Ezek a csoportok különböző földrajzi területeken élnek, és eltérő életmódot folytatnak.

Bőrszín és megjelenés:
A dél-szudáni emberek általában mély fekete bőrszínűek. Az emberek megjelenése azonban etnikai csoportonként változhat, különböző arcvonásokkal és testalkatokkal.

Életmód:
A dél-szudániak életmódja nagyrészt a mezőgazdaságra és az állattenyésztésre épül. A vidéki területeken élők többsége földműveléssel és állattartással foglalkozik. Az országban a halászat is fontos szerepet játszik, különösen a Nílus folyó mentén élők körében.

Hagyományok:
A dél-szudániak gazdag kulturális örökséggel rendelkeznek, amely számos hagyományos táncot, zenét, mesemondást és kézművességet foglal magában. A dinka és nuer népcsoportok híresek hagyományos táncaikról és dalaikról, amelyek fontos szerepet játszanak ünnepeiken és vallási szertartásaikon. A hagyományos esküvők és egyéb családi ünnepek szintén jelentős események, ahol a közösség összegyűlik, és a hagyományokat ünneplik.

Törzsi identitás:
A törzsi identitás nagyon fontos szerepet játszik a dél-szudániak életében. A különböző etnikai csoportok közötti kapcsolatok gyakran meghatározzák a politikai és társadalmi viszonyokat. Sajnos a törzsi konfliktusok is gyakoriak, amelyek súlyosbítják az ország belső feszültségeit.

Nők helyzete:
A nők helyzete Dél-Szudánban kihívásokkal teli. Bár hagyományosan fontos szerepet játszanak a családban és a közösségben, gyakran szembesülnek diszkriminációval és erőszakkal. Az oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésük korlátozott, és a nők jogaiért küzdő szervezetek folyamatosan dolgoznak a helyzet javításán.

Idősek tisztelete:
Az idősek nagy tiszteletnek örvendenek a dél-szudáni kultúrában. Bölcsességüket és tapasztalatukat nagyra értékelik, és gyakran fontos döntéshozó szerepet töltenek be a közösségben.

Nyelvek:
A hivatalos nyelv az angol, de a helyi nyelvek széles körben elterjedtek és használatosak a mindennapi életben. A legelterjedtebb helyi nyelvek közé tartozik a dinka, nuer, shilluk és a bari.

További beszámolók

Miért létezik Dél-Szudán?

Dél-Szudán első és legfontosabb létrejöttének oka a dél-szudáni nép akarata volt, amely 2010/2011-ben népszavazással döntött arról, hogy külön országot hoz létre Észak-Szudántól.

Szudán Észak-Afrikában hosszú ideje egyfajta „olvasztótégely” volt, már az angol–egyiptomi kondomínium idején is. Az 1880-as évektől kezdve az egyiptomiak és a britek közösen uralkodtak Szudán felett, a saját érdekeiket követve. Ez az uralom nem kedvezett az őshonos szudániaknak.

Miután az egyiptomiak visszavonultak, Szudán brit fennhatóság alá került 1889-től 1956-ig, de ez sem hozott számottevő javulást a szudániak helyzetében.

1955-ben a britek összehívták Szudán különböző részeiből a főnököket és befolyásos politikusokat, hogy eldöntsék az ország sorsát. A dél-szudáni főnökök közül csak néhányat vittek Észak-Szudánba, ahol a tanácskozás zajlott. Valójában azonban a britek már ekkor is az északi araboknak akarták átadni a politikai és katonai hatalmat, ami teljesen kizárta a dél-szudániakat a politikai életből.

Ezután a dél-szudániak lázadni kezdtek a brit–arab kormányzás ellen, ami az 1950-es, 1960-as és 1980-as években több felkelést is elindított.

Szudán 1956 januárjában elnyerte a függetlenségét. A déliek viszont már 1955-ben fellázadtak, így jelezve, hogy elutasítják Szudán függetlenségét, amelyben a déliek továbbra is perifériára szorultak.

Ekkor alakult meg az Anyanya One nevű ellenállási mozgalom, amely 17 éven át küzdött a kartúmi kormány ellen Dél-Szudánban. 1972-ben békemegállapodás született, és a dél-szudániaknak ígéreteket tettek egy különálló ország létrehozására. Ezek az ígéretek azonban tíz év alatt sem teljesültek a kartúmi arab kormány részéről.

Ez a kudarc újabb ellenállási hullámokat indított el, például az Anyanya Two-t, amely a korábbi mozgalmat élesztette fel a ’60-as években, és továbbra is egy önálló államot követelt.

Az Anyanya Two beolvadt egy új mozgalomba, amelyet 1983 májusában alapított Dr. John Garang de Mabior: ez volt az SPLM/A (Szudáni Népi Felszabadítási Mozgalom/Hadsereg).

Ez a mozgalom egy új Szudán eszméjét hirdette, amely mentes minden elnyomástól, kirekesztéstől, rasszizmustól és vallási szélsőségtől. Ugyanakkor az SPLA hajlandó volt tárgyalások útján újrakezdeni a dél-szudániak helyzetének rendezését, ha az északi rezsim ezt elismeri és hajlandó fejleszteni a déli régiókat.

2005-ben a béke érdekében átfogó megállapodás született északi politikai pártok és az SPLM/A között. Ez nyitotta meg az utat egy új jövő előtt, és 2006-tól 2010-ig tartó átmeneti időszak következett, amelynek végén népszavazást ígértek a dél-szudániaknak: eldönthetik, hogy Szudán részei maradnak, vagy független államot alapítanak.

2011 januárjában sor került a népszavazásra, és a dél-szudániak – a 12 milliós lakosság 99%-a – a különválás mellett döntött, hogy megszabaduljon az elnyomástól és az északi kormányzat elnyomóitól.

Összegzésül: Dél-Szudán a hosszú generációkon át tartó küzdelem eredménye, amely a brit és arab hódítók ellen vívott harcban a szabadságot és a saját országot tűzte ki célul. Ez a föld mindig is az őshonos szudániaké volt, és most végre önálló államként létezhet.