ÚTIKRITIKA.HU / Ruanda









Ruanda

Ruanda dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Repülés | Szállás | Vízum | Egészség | Közlekedés | Étkezés | Pénzváltás és vásárlás | Közbiztonság | Magyar külképviselet | Egyéb hasznos információk | Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | A helyiekről | Turista etikett | Gorilla szafari | Volcanos nemzeti park | Kigali | Egyéb látnivalók | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

cs. vali fotója

Ruanda dióhéjban

  • Ruanda közép-afrikai ország. Nem nagy a maga 26 300 négyzetkilométerével. Ehhez képest a 13,2 milliós lakosságával kemény népsűrűséget mutat (2022-es becslés).
  • Ruanda fővárosa: Kigali, ami 5806 kilométerre van Budapesttől. Európából csak átszállással lehet repülőgépen eljutni Ruandába.
  • Magyar állampolgárságú turistáknak kell vízum Ruandába. A vízumot az interneten is lehet igényelni. Az online elintézett kérelem alapján Ruandába belépéskor fel lehet venni a vízumot. Az online ügyintézés általában 2 nap alatt lefut. A ruandai vízum 60 amerikai dollárba kerül.
  • A magyar külügyminisztérium szerint Ruandában "a terrorista fenyegetettség alacsony". Nemzetközi források szerint Ruanda Közép-Afrika egyik legjobb közbiztonságú országa. Vannak turisták elleni rablások, de nem túl gyakoriak.
  • Hivatalosan a sárgalázoltás előfeltétele az országba való belépésnek.
  • Ruanda természeti téren nagyon szép ország. Az "ezer domb országának" is nevezik.
  • Ruandában a francia és az angol a hivatalos nyelv. Sokan tudnak szuahéliül is.
  • Legyakoribb vezetéknév: Uwimana

A Ruandába látogató külföldi turisták elsősorban azért jönnek, hogy részt vegyenek a hegyi gorillákat meglátogató túrákon. Nem olcsók ezek az úgynevezett trekkingek, sőt egyre drágábbak. Mostanság egy főre már 750 USD. De hát Afrikában csak három országban látogatható meg a hegyi gorilla: Ugandában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ruandában. E három országos választékból Kinshasa-i) Kongó inkább kiesik, mert Ugandához és Ruandához képest nem jó a közbiztonság. Sokak szerint Uganda és Ruanda közül gorilla trekking ügyben az utóbbi a nyerő.

Fő látnivalók:

  • Gorilla trekking
  • Virunga hegység vulkánjai
  • Csimpánz trekking (kb. 250 USD/fő (idegenvezetővel és járművel)

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

  1. A Bwindi Impenetrable Forest-ben (azaz magyarul a Bwindi Áthatolhatatlan Erdőben) három és fél óra kidöglesztő menet után végre meglátni a hegyi gorillákat
  2. A Nyungwe-i csimpánz trekking
  3. Más kelet-afrikai nagyvárosokhoz képest Kigali egész jól szervezett és meglepően tiszta, de vidéken, még a falvakban is feltűnő, hogy nincs mindenhol szemét
  4. Kigaliban van éjszakai élet, és a bátrabb turista ezt meg is tapasztalhatja személyesen
  5. Velünk volt Ruanda legjobb angol nyelvű idegenvezetője: Appolo
  6. A Kigali Genocide Memorial Centre (az 1994-es tömegmészárlások emlékhelye) egy kitűnő múzeum
  7. Kigali központjában, a Ruandában híres Nakumatt piac, és a fővároson kívüli Kaplaki kézműves piac
  8. Hallani, hogy milyen szépen fejlődik az ország, főleg egészségügy terén

Nem tetszett

  1. Ruanda alacsonyabban fekvő területein a malária kockázata miatti folytonos szúnyogirtó kenőcsös kenés
  2. A gorilla túrán egy-két útitárs nyavalygása, mert nem öltöztek megfelelően a túrához (ő hibájuk), a hülyék vietnami papucsban jöttek
  3. Hogy nem mentünk el inkább egy második (másik) gorilla túrára a csimpánz túra helyett
  4. Vannak rizikós területek, ahová nem tanácsos menni. A leginkább ilyen a Kongói DK-Ruanda határ közelében lévő Gisenyi!!!

Vélemények

"Bármennyire is próbálják a helyiek a turistákkal való beszélgetésben elterelni az 1994-es borzasztó történetet, a látogató nehezen tud szabadulni az olvasott rémséges történtektől. Az utazó Ruandában szegény, de mégis valamiképpen idilli afrikai világot lát, kedves, békés emberekkel, és egyszerűen nem képes felfogni, hogy ilyesmi itt megtörténhetett." (B.R., 2015)


"A fővárosban modern épületek, minőségi szállodák vannak, az utakon pedig jó autók közlekednek. Vidéken persze a főutakról letérve, a dzsungel gidres-gödrös föld­útjain olyan településekhez jut el az ember, ahol semmiféle infrastruktúra sincs, az emberek döngölt padlójú kunyhókban élnek, a nappal kelnek és a nappal fekszenek. A Magyarországnál három és félszer kisebb Ruanda egyébként gyönyörű, az ezer domb országának is hívják a földrajzi adottságai miatt. Keresztül-kasul beutaztuk az országot, de a dombokon-hegyeken nem láttunk egyetlen talpalatnyi földet sem parlagon heverni: kukoricát, banánt, burgonyát, vagy éppen teát termesztenek az emberek. " forrás


"Az első két dolog, ami élesen feltűnt, a rend és tisztaság, valamint a csend. Előzőnek örültem, mert fárasztó a folyamatos káosz, utóbbi viszont a történelem ismeretében kimondottan nyomasztott. Mindkettő végigkísért az egész úton, hozzájárulva ahhoz, hogy ezt az országot teljesen más szemmel nézzem, mint a számos másik afrikai országot, ahol jártam. A csend az élet minden területén jellemző, nincs hangos zenehallgatás az utcán, az emberek nem kiabálnak át az utca másik oldalán levő ismerősöknek, sorban állnak, nem kupacban, és a modern autók, motorok sem hangoskodnak (utóbbiból valamiért csak egy márka volt az utakon...). Akikkel mi találkoztunk és beszélgettünk, valahogy mindannyian az áldozatok családtagjai voltak, persze ki mondaná meg egy idegennek, hogy gyilkos, vagy az apja az. A sofőrünk, akitől béreltük is az autót, még gyerek volt akkor. Abban a hotelben vészelte túl a mészárlást, amit mi itt Európában hotel Ruandának ismerünk a megtörtént eseményeken alapuló filmnek köszönhetően. Mi is ebben a hotelben laktunk, ahol semmilyen emlékeztetők nem találtunk, inkább csak csendet. Mindamellett ezt az országot meleg szívvel ajánlom mindenkinek, szépsége, nyugalma, rendezettsége miatt. Kis darab afrikai Svájc." (D. Tamás, FB, 2017)

Repülés és repülőjegy

A belga Brussels Airlines járatain Budapestről brüsszeli átszállással el lehet jutni Kigaliba. A Brüsszel-Kigali járat repülési ideje átlagosan 8 óra 15 perc. Budapest-Brüsszel: két óra repülés.

Szállás

Ruandában európai igényeknek megfelelő szálláshelyek csak a nagyobb városokban akadnak.

"Szállásunk a Hotel des Mille Collines ("ezer domb") lesz, amelyet a "Hotel Rwanda" című filmből ismerhet a világ. A film Paul Rusesabagina, az egykori Sabena szálloda igazgatójának történetét meséli el a hutu-tuszi konfliktus csúcspontjaként kialakult 1994-es népirtás hiteles bemutatásával. A hutu származású direktor több mint 1200 ember - köztük több száz tuszi - életét mentette meg a vérengzések alatt. Bár a szobákban még ma is Sabena feliratos gyufásdoboz és szappan vár, a helyiségek, a folyosók eleganciája fényévnyi távolságra van a filmben bemutatottól. Egyedül a bejárati kapu lehetett eredeti a filmvásznon. A szálloda vendégei viszont ma is főleg európaiak, így például a belga Sabena légitársaság jogutódja, a Brussels Airlines minket is kiszolgáló személyzete."

Vízum

Belépés: Kigaliban helyben az útlevél-ellenőrzésnél érkezéskor kiadják az egyszeri turistavízumot, 50 usd, kp és kártya is működik. Ha valaki több országba megy (pl. Uganda), tud többszöri belépésre, ill. több országba jogosítót is kérni, de ennek külön utána kell utazás előtt nézni, mert változnak időnként az igénylés módjai, és hogy pontosan mik a kondícióik. (2022)

Ruanda Magyarországon is akkreditált diplomáciai képviselete Berlinben van.

Kenyába, Ugandába és Ruandába utazók igényelhetik a kelet-afrikai közös vízumot. Érkezéskor is felvehető, abban az esetben, ha először Kenyába érkezik az utas. A vízum díja 100 USD, vagy 80 EUR.
Előzetesen is meg lehet igényelni Bécsben, melynek díja 80 EUR. A vízum többszöri belépésre és 90 napra érvényes. Fontos, hogy az útlevél még legalább 6 hónapig érvényes legyen.

Előzetes vízumigénylés esetén az alábbiak szükségesek:

  • útlevél (legalább 6 hónapos érvényességgel), 1 db igazolványkép, 1 db vízumkérőlap, repülőjegy, szállásfoglalás

Magyarországon a Vista vállalja e kelet-afrikai közös vízum beszerzését. Elérhetőség e-mailen: vizum@vista.hu, vagy 06 1 4299999 (Vista Főiroda)

Kényelmes és gyors vízumügyintézés az utikritika.hu-val!

Vízumügyintézési igényével forduljon bizalommal az utikritika.hu-hoz! Utazási partnerünk, a Vista Utazási Irodák tapasztalt vízum-szakértője áll rendelkezésére vízumbeszerzésben, a kérelem benyújtásával kapcsolatos kérdésekben. Intézze vízumigénylését gyorsan és kényelmesen!

  • Telefonszám: 06-1-429-9908
  • E-mail: vizum@vista.hu
  • Ügyintézési díj:
    • 1 fő: 30 480 HUF / vízum (24 000 + ÁFA)
    • 2 fő: 19 050 HUF / vízum (15 000 + ÁFA)
    • 3 főtől: 12 700 HUF / vízum (10 000 + ÁFA)

Egészség

Feltétlenül kell itthon mindenre kiterjedő utas- és baleset-biztosítás megkötni. Ruandában az egészségügyi ellátás erősen korlátozott. Súlyosabb egészségi problémák, balesetek esetén a turistát légi úton Kenya vagy Dél-Afrika valamelyik korszerű kórházába szállítják. Malária elleni védekezés javasolt. A gyomorrontás elkerülése céljából ajánlatos az első napokban a szállodában étkezni és kevesebb kockázatot vállalni a kajálás terén. A felnőtt lakosság 5 százaléka AIDS-szel fertőzött. Aki sárgalázzal fertőzött területről érkezik, annak kötelező a sárgaláz elleni oltás.

Minimalista stílusban épült rötyi - j.j. fotója

Oltások és „egzotikus” betegségek: jelenleg nincs kötelező oltás a belépéshez tőlünk, a sárgalázra pedig csak akkor kérik el, ha olyan besorolású országból érkezel. Amikor mentem, akkor enyhítettek épp a Covid-szabályokon a belépéshez (elég volt a rapid teszt már), most nemrég néztem, azóta szinte minden Covid-szabályt eltöröltek a belépéshez (országon belül vannak még kitételek!). Nekem megvan mindenféle oltásom egy-két kivétellel, így nekem a maláriára és álomkórra kellett csak készülni (a szokásos hasmenés-fejfájás-hámsérülés triumvirátuson túl). Utóbbi elsősorban a déli és a keleti országrészben izgi, pl. az Akagera Nemzeti Parkban ahol voltam, de nem csípett meg cecelégy (csak másik fajta, ami ártalmatlan ilyen szempontból).

Ami azt illeti, szúnyogot se sokat láttam-hallottam (irtják őket Kigaliban is), így a malarone megelőző szedését kb. 1 hét után abbahagytam, és csak fújtam magam, ill. háló alatt aludtam – ezt viszont mindenütt komolyan veszik a szállásokon, ahogy azt is, hogy éjjelre inkább még hálóval sem érdemes nyitva hagyni az ablakot. Beszéltem olyannal, akinek épp ismerőse került kórházba maláriával úgy, hogy éjszaka valahogy bekapott egy csípést, szóval érdemes figyelni azért, és persze akár végig szedni megelőzésre is a bogyót (amit én nem tettem). Persze volt két-három éjjel, amikor arra riadtam, hogy a hálóm alatt zúg egy szúnyog:), ami valahogy "aláragadt" amikor leeresztettem, ez elég frusztráló tud lenni, de a fenti, egyetlen csípéstől eltekintve semmilyen ilyen problémám nem lett. Ruanda egyébként ilyen szempontból szerencsés ország, az alapvető higiéniai szabályokat persze (amúgy is) érdemes betartani.

Víz: csapvizet a nagyobb városokban és számos más szálláson szűrve lehet engedni a csapból, de fogyasztásra határozottan ellenjavallt. Ahogy egy, a Kivu-tónál foglalt, kicsit magasabb kategóriájú szálláshelyemen jelezték, még ott sem garantált a rendszer zártsága, tehát továbbra is igaz, hogy a látszólag tiszta víz veszélyes lehet szemmel nem látható mikrobák, bacik stb. miatt. Ettől függetlenül én víztisztító tablettát használva ittam rendszeresen csapvizet Ruandában, hogy ne kelljen annyi palackos vizet venni (ráadásul nagyon kevés helyen van szemetes a közterületeken). Nekem semmi bajom nem lett így, nyilván nem tudni, ez köszönhető-e a víztisztító tablettának vagy amúgy sem lett volna. Túlbeszélni nem akarom, nyilván ez mindenkinek saját felelős döntése kell hogy legyen. (j.p., 2022)

Közlekedés

A Kigali és a nagyobb városok közötti országutak minősége egész jónak mondható. Tavasszal és ősszel, az éves esőzések idején számolni kell földcsuszamlásokkal. Az éjszakai utazást inkább kerüljük el, ugyanis a közutak többnyire nincsenek kivilágítva. Ruandában közlekedési morál, mint olyan, nincs. A közlekedésben fő szerepük van a kisbuszos iránytaxiknak és a motorkerékpáros taxiknak, és pont ezek a balesetek fő okozói vagy szenvedő alanyai is. Emiatt a turistának tanácsos elkerülni ezek használatát. Próbáljunk keresni biztonságosabb közlekedési megoldásokat. A szervezett túráknál a szállítás biztonságára nagyobb súlyt helyeznek.

"Nem tudom, létezik-e a világon még egy olyan ország, ahol az autópark kizárólag Toyotákból áll. Ruanda ilyen. Van itt kisbusz, kisautó, luxusdzsip, teherautó, mind ugyanazzal a jól ismert jelvénnyel. Némelyikben a kormány a jobb oldalon van, ki tudja, honnan került ide egy ilyen autó. Ha itt kéne letelepednem, biztosan Toyota márkakereskedést nyitnék..." (forrás: vjm.hu, 2012)


Közlekedés: Ruandában nincs vonatközlekedés, belföldi repülőjárat a Kivu-tó déli részéhez, Cyanguguba van (és talán Rubavuba/Gisenyibe, ezt most nem tudom, a Kongóval való újabb feszkó miatt viszont a határmenti kongói Gomába épp akkortól nem repültek). Aki nem helyi szolgáltatóval robog mindenhova, annak a városok között a fő eszköz a rengeteg kisbusz, iránytaxi, ill. vannak már modernebb, de láthatóan inkább az elképesztő igénybevételre, mintsem komfortra tervezett nagy távolsági buszok is forgalomban (Ritco). Ezek - ahogy utaltam rá feljebb – elég olcsók, cserébe nagyon időigényesek. Ruanda dimbes-dombos-hegyes ország, egysávos utakkal, ami azt jelenti, hogy egy teherautó pl. hosszú időre meg tudja fogni a sort. Készüljön mindenki úgy, hogy egy 60 km-es út simán 2-3 órát is igénybe vehet, forgalomtól függően. Városon belül, apróbb falvak irányába pedig motorkerékpáros egyfős taxik, akiket applikáción is lehet hívni (papíron, nekem egyszer sem reagáltak az igényre), de leintve őket a távolság alapján megalkudva, általában pár száz forintnak megfelelő összegért elvisznek néhány km-re. Van valamilyen távolság alapján sávozás a viteldíjakra, de ezeket a szóbeli megállapodásnál ne vegye senki alapnak. (j.p., 2022)

potyautasok - j.m. fotója

Étkezés

Egyszer legalább esélyt kell adni a ruandaiak által nagyra tartott banánbor megkóstolásának. A helyi sör tuti finom. 

Marhahús az általam nagyon nem kedvelt szadzával (az a fehéres)  - j.j. fotója

Húshagyó étek - j.j. fotója

Pénzváltás és vásárlás

  • Ruandában a hivatalos fizetőeszköz a ruandai frank (RWF).

gorillás szuvenírek - j.m. fotója

Pénzhasználat: meglepő módon, az amerikai dollárt és az eurót szeretik ott is, és nem valami egzotikus kelet-európai valutára esküsznek. A kettő közül pedig inkább dollárt. Azt ajánlom vinni. Pénzváltó több is van Kigaliban (de elszórva), ill. nagyobb városokban a bankoknál. Ezek rendesen, bizonylattal végzik a váltást. Én többször használtam ATM-et is, Revolut kártyával rendben volt a kp-felvétel (helyi frankban, dollárról, ez fontos!), ill. nagyobb, nyugatias jellegű boltokban a kasszás fizetés is. Az viszont egyértelmű, hogy kp nélkül nem lehet boldogulni, szintén nem lehet meglepő sokak számára, hogy minél kisebb, vidékies településen vagy helyszínen kóricál az ember, annál inkább előtérbe kerül a kp. A ruandai frank árfolyama amikor én mentem, kb. 1 Ft = 2,9 frank arányban mozgott, dollárra váltásnál viszont sokszor kerekítenek lefele (fyi! ne a mostani horror-árfolyamokat vedd alapul, pár hónapja még én is másképp számoltam át.).

Árak, ellátottság: jóval kevesebb, és rapszodikusan elhelyezkedő kisker-egység van mint amit itthon megszoktunk. Magyarul sokat kell(het) a boltba, esetleg benzinkutas boltba talpalni. Az árak egyébként nem sokkal olcsóbbak mint nálunk, pontosabban terméke válogatja. Pl. egy import coca-cola annyi, mint nálunk, ahogy egy import vagy helyben gyártott gyümölcslé is annyit kóstált, mint itthon, amikor ott jártam júniusban. A kész- és szárazételek esetében azt mondanám, akkor kb. 80%-a volt a hazainak – persze ez egy durva átlag, nem pontos összehasonlítás. Ugyanakkor pl. a buszos tömegközlekedés települések között nagyon olcsó (még ha lassabb és kalandosabb is mint nálunk). A szállásoknál is megtalálni a nagyon jó áru és színvonalú olcsó szállást, és Kigaliban vagy nagyobb városokban (vagy pl. a Kivu-tónál) a nagyon drága 4 csillagos szállodát, ill. panziókat. Hozzáteszem, én az előbbire esküszöm, önmagában neked is érdekes, meg persze a helyieknek is, ha a saját közegükben látnak egy fehér embert egy nem annyira frekventált helyen lévő vendégházban (nemhogy vidéken, de még Kigali külső részén is kisebb szenzáció egy mzungu). (j.p, 2022)

Szórakozás

táncbemutató - j.m. fotója

A Croatia feliratú mezt viselő srác beadásra készül. - j.m. fotója

Közbiztonság

A városokban éjszaka nem ajánlott, hogy a turista helyi kísérő, ismerős nélkül az utcán járkáljon. Az értékeinket tanácsos a hotelszéfben hagyni.

A Kongói Demokratikus Köztársasággal határos területeket az utazónak kerülnie kell, mert Kelet-Kongóban fegyveres konfliktusok ismétlődnek.

Biztonság: Ruanda szerintem bátran ajánlható a kicsit már tapasztaltabb utazóknak, de egyébként kezdő afrikázóknak. Kifejezetten biztonságos ország nem csak az ottaniak, hanem nemzetközi értékelések szerint is. Ez igaz vidékre és a nagyvárosokra is. Nyilván az észszerű és megszokott szabályokat e téren ott is érdemes betartani. Azt soha sehol nem tudja senki garantálni előzetesen senkinek, hogy esetleg pont ott, pont őt nem éri atrocitás, de általános elvként elmondható, hogy pl. Ruandában nyugodtan lehet sétálni egyedül is este (már amennyire egy nagyon sűrűn lakott országban ez egyáltalán lehetséges), egyedül közlekedni stb. Magyarul: teljes tévedés lenne, ha pusztán azzal magyaráznám, hogy nem volt gondom ilyen téren, hogy termetesebb vagyok. Alapvetően szinte mindenki nagyon barátságos és segítőkész volt. Ehhez vélhetően az is hozzájárul, hogy nagyon szeretnék demonstrálni a világnak barátságosságukat 1994 után, a turistaköltés meg hát nagyon kell a GDP-be.

Nem feltétlen biztonsági kérdés, de itt említem, hogy kéregetők természetesen vannak, és nagyon sokan a gyerekek közül is ezzel próbálkoznak, de az is egyértelmű, hogy sokan mindenféle érdek nélkül is kíváncsiak az idegenre. Akik némi apróért keresik a társaságod, van, hogy egyből a lényegre térnek, és van, hogy előbb beszélgetnek, csevegnek – én pl. egy idős bácsival jártam így, aki fejből vágta a fővárosunk nevét, meg mesélt a családjáról, aztán kért egy kis pénzt. Kifejezetten tolakodó egyébként senki nem volt, kitartó viszont igen (persze lehet valaki ezt már tolakodásnak értékelné). (j.p., 2022)

Motozás - j.m. fotója

Magyar külképviselet

Nincsen semmilyen magyar külképviselet Ruandában. Felügyelő képviselet Nairobiban, Kenyában van. Magyar állampolgárok felvehetik a kapcsolatot az Európai Unió valamely tagállamának helyi képviseletével.
Állampolgáraink, ha Ruandában bajba kerülnek, kérhetik a német nagykövetség segítségét:

Egyéb hasznos információk

  • Az országban a hivatalos nyelvek a francia és az angol, de beszélik még a szuahélit is.
  • Időzóna: GMT+2 óra.

Földrajz

A lakosság 84%-a hutu etnikumú, 15%-a tuszi. A népesség kb. fele római katolikus, 26%-a protestáns és 5%-a mohamedán (szunnita).

Veszélyes állatok: Ruandában rengeteg veszélyes állat él – nemzeti parkokban, vagyis ilyenekkel összefutni csak ellenőrzött/felügyelt viszonyok között lehet, elsősorban itt oroszlánra, elefántra, krokodilra, vízilóra gondolva. Emellett az ország tele van veszélyes mérges kígyókkal – én össz-vissz két kígyót láttam futólag, azokat is nemzeti parkban, távolabbról, amint épp eliszkoltak. Persze ettől még komolyan kell venni a vidéki séták alkalmával, hogy bele lehet szaladni ilyenekbe. Ekkor az általános tanács szerint várni kell, hogy maguktól odébb álljanak, merthogy jobban félnek ők, mint mi - állítják (egy fajta kígyóról tudni, amelyik ilyenkor direkt befeszít, de azok, ha jól tudom – nem készpénz – csak az Akagera parkban élnek). (j.p., 2022)

Időjárás és éghajlat

Jóllehet Ruanda csaknem közvetlenül az Egyenlítőnél fekszik, a klímája a magas elhelyezkedése miatt enyhe. Az átlag középhőmérsékletek az év keresztmetszetében alig ingadoznak és persze erősen függnek az ország adott területének a magaslati fekvésétől. Általános vélemény szerint június és szeptember között ideális Ruanda meglátogatása, mert ilyenkor van egy hosszabb száraz időszak. Nem csak azért ideális ez az időszak, mert kevesebb a csapadék, hanem ilyenkor jobbak az útviszonyok és csekélyebb a maláriaveszély. Ha fenti időszakra nem tudjuk időzíteni a ruandai utazást, akkor még ugyancsak jól időzítünk a rövidebb száraz időszakra, ami a december, a január és a február. Ami jó, hogy Ruanda esetében az év bármelyik időszakára vonatkozóan nem kell elrettenni elviselhetetlen hőségtől. Egész évben mérsékelt a meleg.

,, Az esős évszak után mentem, egyetlen éjszaka esett az eső, amikor ott voltam. Kellemes, 25-30 fok közötti idő volt mindig, de magas páratartalommal, ami miatt ugyanúgy fárad az ember, és sok folyadékot kíván (+csomag miatt). 30 Celsius fok fölé egyébként nemigen megy a hőmérséklet, az ország nagy része legalább 1000 méterrel a tengerszint felett fekszik, észak-nyugatról pedig a Virunga hegység „árnyékolja”. j.p., 2022)

Történelem

  • Ruanda belga gyarmat volt. 1962-ben lett független.
  • 1994-ben szörnyű népirtás történt, és Ruanda szomorú módon így vált ismertté a világon.

Manapság

  • Ruanda államformája: köztársaság. Meglepő tény, hogy a ruandai parlament képviselőinek az 56 százaléka nő. (A 2014-ben megválasztott magyar parlamentben ez az arány: 9,54%!).
  • Ruanda kivitelének 85 százaléka a kávé- és a teatermesztéshez kapcsolódik. Jelentősek a turisztikai bevételek is.
  • Átlagos havi bér (2021-ben): 320 USD

"A trauma feldolgozása jelenleg is tart. Ebben az jelentett nagy áttörést, hogy a 19 évvel ezelőtt történtek után törvényben írták elő az úgynevezett gacsacsa intézményének bevezetését. Ez tulajdonképpen helyi népbíróságok felállítását jelentette: a közösségek tagjai előkeresték a közöttük fellelhető felelősöket, majd a falu vezetői előtt a saját történeteik alapján közösen állították össze a vádiratot – gyakorlatilag elmondták, hogy te ezt, meg azt csináltad, ezért vagy bűnös. Az általam látott képek és filmek tanúsága szerint a vádlottak is lehetőséget kaptak a védekezésre, gyakorlatilag egy nyílt vita alakult ki. Akinek a felelősségét megállapították, azt gyilkosság esetén a fővárosban, Kigaliban lévő börtönbe csukták, károkozás esetén pedig kötelezték a károk megtérítésére. Ezen kívül voltak magasabb szintű bíróságok is, ahol a bonyolultabb eseteket vizsgálták ki. Bár számos elkövető külföldre menekült, alapvetően megtörtént a felelősségre vonás, a múlttal történő szembenézés, ami jó alapot szolgáltat a lelki gyógyuláshoz. Ha az emberek nem is nyerték vissza legyilkolt szüleiket, testvéreiket, rokonaikat, kaptak némi elégtételt. " forrás

ívóvíz szállítás - j.m. fotója

j.m. fotója

j.m. fotója

A helyiekről

Nyelv: fiatalok és a nagyobb városokban az angol a nyerő, a nyelv egy ideje hivatalos nyelv az országban. Vidéken viszont sokszor lehet, hogy a mutogatás, és/vagy francia a szuperkombó. Érdekes, hogy több, nálam idősebbel is beszéltem, aki teljesen jól tolta az angolt, és volt olyan kissrác, aki Kigaliban azzal büszkélkedett, hogy már tudja a hét napjait angolul – elsorolta, és el is rontotta. Szóval nem feltétlen lehet általánosítani. (j.p., 2022)

j.m. fotója

iskolás lányok - j.m. fotója

távgyaloglás - j.m. fotója

j.m. fotója

Turista etikett

1. Tilos műanyag zacskót bevinni az országba!

2. Ne várjuk el, hogy minden helyi tudjon angolul.

3. Engedély nélkül nem illik helybélit lefotózni.

4. Nem illik az utcán járkálva enni.

5. A helyiekkel beszélgetve ne erőltessük az 1994-es népirtásos tragédia megvitatását. Ha ők kezdeményezik a témáról való beszélgetést, az más.  Véleményt akkor se hangoztassunk.

6. Soha ne kérdezzük meg egy helyitől, hogy a hutu vagy a tuszi etnikumhoz tartozik-e.

7. Ha gyerekek pénzt kunyerálnak tőlünk és az egyiküknek adunk, akkor számítsunk arra, hogy a többiek rohamának tesszük ki magunkat.

8. Ne vegyük zokon ha fehérségünk miatt nagyon megbámulnak minket, és ne véljük a helyi részéről valamilyen közeledési kísérletnek se. 

Gorilla szafari

A gorilla trekking programokon való részvételnél 18 éves korhatárt kötnek ki. (A csimpánzos túráknál amúgy ez 15!)

Volcanos nemzeti park

"Ruandában turisták nem nagyon vannak, kivéve a Volcanos Nemzeti Parkot, (Parc National des Volcans) ahol borsos árak mellett lehet hegyi-gorilla nézésre indulni. Az ár ugyanaz, mint Ugandában, vagy Kongóban. 500 dollár, de hogy itt mennyire zsúfoltak a helyek, nem tudom. Csak azt tudom, hogy Ugandában hónapokra előre le van foglalva minden lehetőség, mivel rendkívül limitált az egy nap gorilla-közelbe kerülhető emberek száma. Most már bánom, hogy nem kérdeztem rá, pusztán kíváncsiságból, mert a pénz nagy kísértés, az 500 dollár kobakonként meg még nagyobb. Bár el tudom képzelni, hogy nincs korrupció ezen a téren (sem), mivel már a ruandai határon is nagy táblák hirdetik a korrupciómentességet. Mindenesetre a nemzeti parkban, mint a vulkánok ugandai oldalán, a Mgahinga Nemzeti Parkban sem, nem szabad vezető és engedély nélkül bóklászni, de sokféle lehetőség nyílik a vulkánok felderítésére, még ha a gorilla trekkinget ki is hagyjuk.

Terveim szerint én a Bisoke (vagy Visoke) vulkánra akartam felmenni, ami egy csodaszép krátertóval büszkélkedhet bemelegítésképpen, majd azt követően a legmagasabb vulkán, a Karisimbi lett volna a cél, a maga 4507 méteres, már komoly magasságával. Sajnos egy nem tervezett gyomorrontás és egy-két napos ágyban kínlódás keresztülhúzta a tervemet, de sebaj, a Karisimbi visszavár, remélhetőleg kevésbé párás időben. A Bisoke vulkán pedig szerencsére megmutatta magát, így hát nem volt hiábavaló a ruandai utam. Pláne, miután a két napos lábadozás után egy kanyarral sikerült eljutni a csodálatos Kivu-tóhoz, és fürdeni benne egyet. Sajnos nagyobb kört menni Ruandában nem sikerült, mivel a határon némi "aszakodás" árán sikerült csak átjutnom, és úgy adtak pecsétet az útlevelembe, hogy ugyan ott kell visszamennem, így hát ennyi jutott, de ez sem volt semmi..." forrás

Kigali

Lakosság (2022-ben): 1,2 millió

j.j. fotója

Kigali Memorial Center

"A Kigali Memorial Center egy nagy villában áll az egyik domb tetején. Az 1994-es népirtás történetét, eseményeit bemutató kiállításra érdemes lelkileg felkészülni, mert a megrázó képek és filmfelvételek megtekintése után a legborzalmasabb akciófilmeken edzett gyomor is felfordul."

r. n. fotója

"A főváros, Kigali meglepően tiszta, valóban nem látunk eldobott műanyag flakonokat, papírdarabokat, az utak mellett rendezett parkok terülnek el, gyönyörű gyeppel, padokkal. A dimbes-dombos külvárosban sövényekkel határolt villanegyedek húzódnak meg, itt lakik az elit és az európaiak. A városnak egyedül ezen a részén vannak utcatáblák. Kigali központjába számos földút vezet. Az errefelé jellegzetesnek számító vörös színű talaj egy nagyobb esőzés után sártengerré változik, de most itt is tisztaság van. A kép ettől még afrikai: az úton óriási a gyalogos, kerékpáros és motoros forgalom, az asszonyok legalább egy zsákot cipelnek a fejükön, és a hátukra kötött lepedőkben csecsemők lógnak."

Egyéb látnivalók

Jön!

Olvasmányos linkek

"Valahogy furcsán cseng ez a név. Még ma is, 17 évvel a hírhedt vérengzés után, amiben közel 1 millió ember vesztette életét. Az ember valahogy félve gondol Ruandára. Ahol egy ilyen dolog megeshetett, ott bármi megeshet. Az engem űző kíváncsiság is jól megfért bennem némi kis félelemmel, de nem tagadhatom, a Virunga-hegység káprázatos vulkánvilága mellett szerettem volna átélni, tapasztalni a mai Ruandát, látni azokat a gyerekeket, akik, akárcsak én, szintén hallomásból ismerik csak, már ha ismerik egyáltalán a születésük előtt zajlott szörnyűségeket, és látni azokat az embereket, akik átélték, vagy akár részesei voltak a borzalmaknak.

Jó lett volna elbeszélgetni emberekkel, hogy egyáltalán ennyi év elteltével téma-e ez a dolog köztük, vagy jó mélyre elásta magában minden élő, vagy túlélő az átélt borzalmakat, de erre nem sok esélyem volt. Ugyanis gőzöm sem volt, hogy egyáltalán erről szabad-e, lehet-e beszélgetni bárkivel is... Ott tartózkodásom alatt semmiféle jelét nem tapasztaltam semmilyen ijesztő, vagy félelemkeltő dolognak, de mindenesetre ugandai kísérőm „parája”, miszerint a ruandaiaknak hamar eljár a kezükben a machéta, ültetett egy aprócska kis bogarat a fülembe. Szóval Ruanda. Hihetetlen hely. Egy szempontból legalábbis mindenképpen. Aki már járt más afrikai, vagy szegényebb ázsiai országokban, megszokhatta a szeméthegyek látványát. Itt-ott és mindenütt. A házak előtt, az utcákon, a csatornákban...mindenhol.

Nos, Ruanda olyan, mintha Ausztriában járna az ember. Ijesztgettek azzal, hogy a határon kipakolják a hátizsákomat, és elveszik a nejlonzacskóimat, és csak papírzacskót vihetek át a határon. Erre azért nem került sor, de tény ami tény, nincs szemét Ruandában. SEHOL. Ilyen megdöbbentő tisztaságot és rendezettséget az ember csak akkor tapasztal, ha átmegy az osztrák határon. A falusi szegénység irtózatos, akárcsak Ugandában, de még a falu legutolsó sárkunyhója előtt is virág nyílik, és sehol semmi hulladék. Szinte hihetetlen. Az utak meglepően jók, az emberek serényen dolgoznak minden talpalatnyi földön. " forrás


"5:15-kor ébresztő, még vaksötétben gyors reggeli, aztán indulás a park központjába. A világon mindössze kb. 710 hegyi gorilla él szabadon, mind itt Ruanda, Uganda és Kongó találkozásánál: kb. 380 a Bwindi Impenetrable National Parkban, Ugandában, és 330 a Ruandában és Kongóban található Parc National des Volcans területén. Kongóban nem látogathatóak (mondjuk maga az ország sem igazán hívogató), így csak Ruandában és Ugandában van lehetőség megnézni őket - az előbbiben 9 családot, az utóbbiban ötöt. Ruandában a turistáknak viszonylag könnyebb a dolguk, itt átlag egyórás sétával megtalálhatóak a családok, míg Ugandában minimum 2-3 óra kemény hegymászásra van szükség, jóval sűrűbb növényzetben (ami a láthatóságot is rontja).

Egy-egy családot csak 8 fő látogathat meg egy nap, egy órára, hogy a stressz-szintjüket ne emeljék meg túlságosan, mert az az immunrendszer gyengüléséhez vezet. Ennek megfelelően Ruandában 72, Ugandában 40 engedélyt adnak ki naponta. Ez persze csak elvi mennyiség, mert a gorillacsaládok időnként Kongóba kirándulnak, így aznap kiesik a hozzájuk rendelt kvóta. A kereslet mindig nagyobb a kínálatnál, ezért egyrészt nem olcsó mulatság (jelenleg 500 dollár), másrészt hónapokra előre kell lefoglalni az engedélyeket.

Ha valaki azt hiszi, hogy ennyi pénzért majd vörös szőnyegen viszik a gorillák elé, hát téved: a gorillacsaládokat esőerdőkben kell felkeresni, ahol ösvények nincsenek, így utat kell vágni, szúrós gallyak között. A jó hír az, hogy engedély birtokában szinte garantált a velük való találkozás, hiszen a nemzeti parkok munkatársai folyamatosan figyelemmel kísérik a mozgásukat. Nemcsak azért, hogy a turistákat el tudják vezetni a családokhoz, hanem óvintézkedésként is, hiszen az orvvadászok még ma is lelőnek néhányat - Kínában pl. még mindig divat a gorilla mancsból készült hamutartó. A magas belépődíj és a vezetőknek, hordároknak pluszban adott borravaló azt is elősegíti, hogy a környékbeliek a saját feladatuknak érezzék a gorillák védelmét, hiszen a turizmus a fő jövedelemforrásuk. Legismertebb védelmezőjük, kutatójuk Dian Fossey volt, aki 1967-től dolgozott itt, 1985-ös meggyilkolásáig.

A gorillacsaládok létszáma 10-30 fő között mozog. Ruandában a legnagyobb család Susa-é, de az ő felkeresése a legnehezebb, ugyanis ő lakik a legmesszebb a park központjától, ezért az őt felkereső 8 fős csoportba csak a fittebb turistákat osztják be. Én nem különösebben vágytam több órás meredek hegymászásra esőben és 3000 méter feletti magasságban, úgyhogy kiegyeztem a Lucky nevű család felkeresésével.

A hegyi gorillák DNS állománya 97%-ban megegyezik az emberével, ezért egyrészt mellbevágó a hasonlóság, másrészt ezáltal könnyen elkapják az emberi betegségeket. Mivel szerencsétlenek egyébként is veszélyeztetettek, mindenféle óvintézkedésekre van szükség, hogy legalább ezektől minél jobban megkíméljük őket. Indulás előtt részletes tájékoztatót kaptunk, miszerint 7 méternél közelebb ne menjünk hozzájuk, tüsszenteni csak elfordulva, kendőbe szabad, a WC-zést lehetőleg kerüljük, de ha nagyon muszáj, minimum fél méter mély gödröt kell ásnunk magunknak, majd betemetni, stb. Vakuval fotózni tilos, hogy ne ijesztgessük őket. A közhiedelemmel és ábrázolásukkal (ld. King-Kong) ellentétben kifejezetten szelíd, passzív jószágok, ráadásul vegetáriánusok, így megnyugtattak minket, ne féljünk tőlük. Napi 30 kg bambuszt rágcsálnak el, és igyekeznek lédús növényekből kinyerni a folyadékszükségletüket. Arckifejezésekkel, gesztusokkal és két tucatnyi hangjelzéssel kommunikálnak. A hímnemű egyedek 200 kg-ot is elérhetik, kb. 45 évig élnek. Az egyedeket az orruk mintázata alapján tudják megkülönböztetni a parkőrök, az a legjellegzetesebb egyedi vonásuk. (2010)" forrás


,, Ruanda szeretne parfümhatalommá válni. Mivel az ország többnyire a mezőgazdaságtól függ, illetve az emberek jelentős része is ezzel foglalkozik, így nem sok hely maradt más növények termesztésére. Ez azonban nem vette el a képzett agronómus, Nocholas Hitimana kedvét, aki már egy évtizede megértette, hogy kellene valamilyen értékes, prémium terméket gyártani, majd azt külföldre eladni.
Egy hektár földön, ha babot termesztünk, kereshetünk 2 ezer dollárt egy évben. Ha gerániumot termesztünk, a bevétel a hat-nyolcezer dollárt is elérheti. A nálunk gólyaorrnak is nevezett növényből illóolajat lehet előállítani, ami állítólag a leghatásosabb harmóniateremtő illóolaj, segít a narancsbőr csökkentésében és "párologtatása a lélekre is kedvezően hat". Így vannak, akik egy 10 ml-es adagért simán adnak 1390 forintot.
Egy kilónyi olajat Hitimana 200 dollárért (53 ezer forintért) tud eladni, és szeretné, ha az ország exportja szerteágazóbb lenne, az illóolajokkal pedig betörnének a világpiacra. Ennek érdekében már 2004 óta importál gerániumot Dél-Afrikából, és mivel Ruandában nincs tél, így évente akár négy termést is hozhat a növény.

Erre szükség is van, ugyanis 600-1000 kilogram geránium kell egy kilónyi illóolajhoz. 25 hektárból 1000 kilogram illóolajat tud előállítani, amit aztán főként Kanadába, Dél-Afrikába és az USA-ba exportál, illetve bárhová, ahol felhasználják a parfümiparban.
Jelenleg 70 farmer dolgozik nála, de mivel a gerániumot nem olyan egyszerű termelni, mint a babot, a munkásoknak szakképzetteknek kell lennie. Azonban az iparág jövedelmezősége miatt az embereknek megéri képezni magukat.
Amióta itt dolgozom, vettem magamnak egy házat bádogtetővel, fizetem a fiam iskoláztatását és megvehetek magamnak mindent, amire csak szükségem van - mesélte az egyik munkás.
Tavaly 14 tonna illóolajat exportált az ország 473 ezer dollárért. A piac azonban egyre csak nő, 2017 és 2022 között hét százalékos növekedést várnak a szakértők. Ezért hoztak létre az országban 3 éve egy illóolaj laboratóriumot – az elsőt a régióban –, ami lehetővé teszi a ruandai vállalatoknak az új és jövedelmező piacokhoz való hozzáférést.
Mennyiségileg nem vagyunk versenyképesek, de minőség szempontjából azok lehetünk
– összegeze a terveket Antoine Mukunzi, a Ruandai Szabványügyi Hatóság tisztviselője. (2017)" forrás

Fotóegyveleg

j.j. fotója

szép mosoly - b.r. fotója

Az övé is - b.r. fotója

Vissza az elejére


Kommentek

révész ibolya, 2015. 11. 06. 13:25
Szia Zsuzsánna!
A vizumot hogy intézted el? A Gorillás Trekking érdekelne.Melyik nyelv a hivatalos nyelv?Meg ilyenek. Bármi érdekel.Ibolya


Biedermann Zsuzsánna, 2015. 04. 08. 16:08
És esetleg a saját elérhetőségedet is megadod? Érdekelnének a Ruandában szerzett tapasztalataid!


Biedermann Zsuzsánna, 2015. 04. 08. 15:44
Meg tudnád adni Appolo, Ruanda legjobb angol nyelvű idegenvezetőjének e-mail-címét vagy telefonszámát vagy bármilyen elérhetőségét?
Nagyon köszönöm!


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon