ÚTIKRITIKA.HU / Botswana

Okavangó-delta: Ezek a mokoróknak nevezett, hagyományosan egyetlen fatörzsből faragott, hosszúkás csónakok, amelyeket helyi keményfákból, például ében- vagy kigyófából készítettek. - Elter Karcsi fotója

Botswana dióhéjban

582 ezer négyzetkilométer területű ország, tehát igen nagy. Ehhez képest közel 2,7 millióan lakják (2024-es becslés). Namíbiával együtt Botswana a világ legritkábban lakott országai közé tartozik. Észak-déli irányban a legnagyobb távolság 1100 km, kelet-nyugati viszonylatban 960 km.
A turisták számára érdekes látványosságok, programok egymástól nagy távolságokra vannak. Ezzel kalkulálni kell. Például a Chobe nemzeti park és az Okavango delta között csaknem 600 kilométert kell autózni. Afrikai déli részének országai közül Botswanában a legjobb a közbiztonság!
Botswana fővárosa Gaborone, ami közel 8000 kilométerre van Budapesttől.
Botswana nyugaton Namíbiával, délen a Dél-afrikai Köztársasággal, keleten Zimbabwével, északon Zambiával ás Angolával határos. Tengerpartja nincs.

Botswana turisztikai vonzereje elsősorban abban van, hogy az utazó számára csodásan egyben van szinte minden tényező, amit egy afrikai utazástól elvár, már amennyiben a szuper strandolás lehetőségek nem annyira fontosak neki (hiszen Botswanának nincs tengerpartja).
Afrikában kevés ország van, ahol ilyen jól óvják a természetet, az ökológiai egyensúlyt. Meglepően jó a turisztikai infrastruktúra, aminek használatáért - tény és való - a turistának elég sok pénzt kell fizetnie.
Botswanában nem könnyű egyéni turistaként hatékonyan, gördülékenyen felfedezni a legfontosabb helyeket.
Leggyakoribb vezetéknév: Molefe
Havi nettó átlagfizetés (2024-ben): 310 ezer HUF-nak megfelelő helyi pénz (afrikai viszonylatban ez soknak tűnik, de az árak nagyon magasak)

B. N. fotója

Fő látnivalók:

Tsodilo dombjai sziklafestményekkel, az UNESCO kulturális világörökségének része
Az Okawango deltája - az Unesco természeti világörökségének a része

Okavango-delta - Elter Karcsi fotója

Érdekességek:

Botswana a világ egyik legnagyobb gyémánttermelő országa, és az ország gazdaságának nagy részét a gyémántok exportja adja.

A botswanai pénznem a pula, amely a csapadékra utal, mivel az országban az eső életfontosságú a mezőgazdasági termelés és az élelmiszerellátás szempontjából.

Botswana a világ első országa volt, amely betiltotta az elefántvadászatot, és aktív szerepet játszik a vadon élő állatok védelmében.

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

A gondosan óvott vadvilág, a csodálatos természet, a Chobe nemzeti park elefántjai, a Kalahári
A helyi emberek szelídsége, barátságossága, mindenki tud angolul
A jó közbiztonság miatti nyugodtság, főleg Dél-Afrikával összevetve
Nincs turistatömeg
Hiteles, színes Afrika feeling kockázatok nélkül
Jól szervezett szafarik
Hajókirándulás a Chobe folyón
Alacsonyan repülni az Okavango delta felett

Nem tetszett

Drágák a turista szolgáltatások, Botswana drágább, mint Dél-Afrika
Tudni azt, hogy a AIDS miatt az emberek jellemzően nem élnek többet, mint 40-45 év
A kaja nem változatos és ritkán finom
Délen sok helyen a táj egyhangúsága, szikársága
Porosak az utak, főleg nyáron, az utak sok helyen rossz állapotúak, a hosszas autózások kényszere
Nincs tenger és nincsenek igazi hegyek
Nincsenek olcsó repülési lehetőségek oda
Belépéskor a bürokrácia
A sok rovar
A koldusok, kéregetők

Vélemények

,, Tetszett:

- a Moremi Game Reserve-ben az idegenvezetőnk (aki park ranger volt) biztatására konkrétan beparkoltunk az oroszlánok mellé
- megélni a National Geographic-ot előben
- a Moremiben csak off road-ok vannak, így nem csúfítja el annyira a parkot és kevésbé érződik, hogy itt civilizáció is van ám, ha úgy akarják
- végtelenül kedves és mosolygós emberek, jófej, humoros rendőrök
- szép emberek, gyönyörű gyerekek
- meg tudtam oldani, hogy kikerülve a hivatalos árakat töredékért menjünk el privát szafarikra - még ez is nagy pénz nekik
- "hakuna matata" életstílus
- motorozás az Okavango-deltán
- legtöbben beszélnek angolul

Nem tetszett:

- napokat autóztunk, hogy eljussunk a valóban érdekes helyekre
- kifogtuk az idei év első esős napját, amikor úgy ömlött az eső egy napig, mintha dézsából öntötték volna. Aztán még legalább 2 hétig nem esett megint, amíg figyeltük neten...
- könyörtelenül megbüntettek gyorshajtásért (mosolyogva)
- a helyieket valószínűleg a turisták már elkapatták, mert bárhol jártunk, hiába voltak kedvesek és aranyosak, mindig reméltek valami pluszt is tőlünk azon felül, hogy megszeretgettük őket
- a csapvíz nem iható (ahogy Mozambikban sem) - ezért állandóan ezen kellett agyalni, hogy elég palackozott víz legyen nálunk
- boltokban a Choppies bolthálózatot leszámítva nagyon (!) gyér választék
- afrikai brutális árak a turizmusban
- az Okavango-deltás napunkon egy nagyobb szigeten a céltalan gyalogos bóklászás az üres szavannán, ahol csak nagyon messziről láttunk pár állatot
- az amúgy nem rossz, sok száz kilométer autópályán voltak szakaszok, ami úgy nézett ki, mintha meteoreső esett volna, így max 20-szal lehetett haladni
- a tehenek és kecskék ezrei az út mellett és néha az út közepén
- egyébként is csalódás volt egy afrikai országtól, hogy a rezervátumokon kívül 90 százalékban csak kecskéket és teheneket láttunk (de azért néhány elefántot és egy struccot is)
- napnyugta után megáll az élet, nem javasolt autózni, közvilágítás szinte sehol nincs
- az ország legnagyobb része kietlen, kopár

(Lilla)

Baobabfa - Elter Karcsi fotója

Vízum

Magyar állampolgárok vízummentesen utazhatnak az országba, és tartózkodásuk kilencven napig megengedett.

Az utazóknak célszerű időben utánajárni a vízumkövetelményeknek és az előírt dokumentumoknak, hogy zökkenőmentes legyen az utazásuk Botswanába.

Szállás

Az egyszerű szállások is viszonylag drágák, a színvonalasabbakért pedig riasztóan sokat kell fizetni. Márpedig légkondicionált szállásra van szükség, már a malária megelőzése miatt is. A betegséget hordozó szúnyogok "nem szeretik a huzatot".

Megérkeztünk egy újabb szálláshelyre, amely egy mellékág tóvá szélesedett partján helyezkedett el. Egy hangulatos kis kemping várt ránk, kulturált mosdókkal és meleg vizes zuhanyzóval – igazi felüdülés a természet közepén. Ami azonban igazán különlegessé tette a helyet, az a parton álló, faszerkezetes, sátorponyvával fedett óriási jurta, amely egyszerre szolgált lobbyként, étteremként, recepcióként és bárral is büszkélkedett.

A kempinget egy kedves, idősebb házaspár vezette, akik megengedték, hogy a vacsoránkat kényelmesen, az étkezőben fogyasszuk el – végre nem kellett sámlin gubbasztva enni. Ez persze nekik is megérte, hiszen a hűtött italok gyorsan fogytak a forró időben. Érdekes rendszerük volt: minden rendelés után egy strigulát húztak egy kockás füzetbe, és csak a távozáskor kellett mindent kifizetni. Kicsit olyan érzés volt, mint kártyával vásárolni – az ember kevésbé érzi a költekezés súlyát, mint amikor a bankjegyeket számolgatja. Okos megoldás, és egy kempinghez képest meglepően komfortos élményt nyújtott.

Egészség

Általánosságban elmondható, hogy Botswanában az egészségügyi ellátás viszonylag jó színvonalú más afrikai országokhoz képest. Az ország univerzális egészségügyi rendszert működtet, és a lakosság túlnyomó többsége öt kilométeren belül talál egészségügyi létesítményt. Olyan városokban, mint Gaborone, kiváló kórházak működnek, azonban vidéki területeken a minőségi egészségügyi ellátás gyakorlatilag nem létezik.

Sürgős esetben, ha gyors segítségre van szükség, érdemes inkább egy magánkórházat felkeresni, bár ez költséges lehet. Ha kisebb vészhelyzet áll fenn, amely nem igényel azonnali orvosi ellátást, akkor egy állami kórházat vagy rendelőt célszerű választani.

Ha elfogynak a vényköteles gyógyszereid, és rendelkezel valamilyen igazolással – például orvosi levéllel vagy recepttel –, keresd fel a legközelebbi gyógyszertárat (a helyiek által „chemist”-nek hívják), és mutasd meg a gyógyszerésznek az igazolást. A költségek a szükséges gyógyszerektől függnek.

Botswanában az egyik legnagyobb egészségügyi kockázat a HIV/AIDS. Az ország a világ egyik legsúlyosabb HIV/AIDS-járványával küzd. 2022-ben a felnőtt lakosság körében a HIV/AIDS előfordulási aránya 22,2% volt, ami a világ harmadik legmagasabb aránya. Ezért nagyon fontos a szükséges óvintézkedések betartása, például a tűk megosztásának elkerülése és az óvszer nélküli szex mellőzése. Ha komoly párkapcsolatot alakítasz ki egy helyi személlyel, mindkettőtöknek érdemes HIV-tesztet végeztetni, mielőtt tovább lépnétek.

Botswana északi része, beleértve a Chobe Nemzeti Parkot és az Okavango-deltát, maláriaövezetnek számít, ezért ajánlott megfelelő óvintézkedéseket tenni. Mielőtt ezekre a területekre utazol, konzultálj orvossal; általában tífusz- és hepatitis A+B elleni oltásokat javasolnak (ha még nem vagy védett), valamint hasmenés és kolera elleni orális vakcinákat.

A városi és félvárosi területeken a víz klórozott, és a helyiek csapvizet isznak. Azonban a rövid távú látogatók számára ajánlott palackozott vizet fogyasztani, hogy elkerüljék az utazók hasmenését. A városi területeken kívül a víz szennyezett, ezért nem ajánlott inni, jeget készíteni, fogat mosni vagy mosott, de nem hámozott gyümölcsöket és zöldségeket fogyasztani.

Illemhely illő megvilágításban a Moremi Game Reserve-ben éjszakázó turistáknak - M. N. fotója

Közlekedés

Bal oldali a közlekedés, azaz erre rá kell hangolódni a magyarnak. Ha magunk vezetünk, akkor nagyon kell ügyelni arra, hogy a közutakon bárhol előfordulhatnak ilyen-olyan csordák, házi jószágok és vadak egyaránt.

Az utak aszfaltozottak és jó állapotban vannak, így az autós közlekedés sem jelent problémát. A forgalom az úttest bal oldalán halad, jobbkormányos járművekkel, akárcsak Dél-Afrikában vagy az Egyesült Királyságban. A városi területeken kívüli úthálózat jelentős része azonban nincs leaszfaltozva, így négykerék-meghajtású járműre van szükség. Vidéki területeken nincsenek útjelző táblák, ezért az önállóan utazóknak GPS használata ajánlott. Ritkán lakott területeken tanácsos legalább két járművel utazni. Az autóbalesetek gyakoriak.

Utazás előtt érdemes gondoskodni elegendő üzemanyagról, vízről és egy pótkerékről a következő úti célhoz. Éjszakai vezetéskor különös figyelmet kell fordítani az úton alvó szamarakra, tehenekre és más állatokra.

A Trans-Kalahari Highway egy régi marhacsapás, amelyet újonnan leaszfaltoztak, így kétkerék-meghajtású járművel is könnyen járható. Az út Lobatse-tól Ghanziig vezet Botswanában, és összeköti a namíbiai Windhoekot a botswanai Gaborone-nal. Bár az út hosszú és eseménytelen, remek lehetőséget nyújt a Kalahári-sivatag felfedezésére. Üzemanyaghoz a Kang Ultra Shopban lehet hozzájutni, ahol élelmiszert, éjszakai szállásra alkalmas bungalókat és olcsó kempinghelyeket is kínálnak.

Egy darabig még a buszunkkal haladtunk az aszfaltúton, amelynek különlegessége a "negatív fekvőrendőr" volt: itt egyszerűen egy lövészárkot ásnak keresztbe az úton, ami távolról szinte láthatatlan. Később azonban terepjárókra váltottunk, mivel a delta süppedős, homokos talaján egy hagyományos teherautó gyorsan elakadna. De még a terepjárók sem mindig boldogulnak könnyedén.

A sofőr, aki láthatóan ismeri a terepet, nem igazán alkalmazta a lendület fontosságáról szóló szabályt, valószínűleg a kényelmünket óvva. Ez azonban a mély homokban nem volt jó taktika, így hamar elakadtunk. A helyzet megoldásához ki kellett szállnia, hogy egy hosszú pajszerrel valamit a kocsi alatt megpiszkáljon, amitől végül sikerült aktiválni a differenciálzárat. Egy kis tolatás, majd újabb lendületvétel után végül továbbjutottunk.

A környéken őrizetlenül legelésző tehenek alapján valószínűleg nincsenek ragadozók, bár a hatalmas, négy-öt méteres termeszvárak lenyűgöző látványt nyújtottak. Az utazás egyértelműen kalandosra sikeredett, és remek példát adott a helyi terepviszonyok kihívásaira.

Közúti veszélyt jelentenek azok a részeg vezetők, akik szamárságból a sötétben kivilágítatlan közlekedési eszközön ülnek. - S. V.. fotója

A településeken kívüli utak mentén feltünően sokan gyalogolnak, nagy távokat - n.l. fotója

Vásárlás

Botswanában a vásárlási lehetőségek meglehetősen változatosak, attól függően, hogy a turista melyik területen tartózkodik. Íme néhány fontos tudnivaló a vásárlásról és az általános körülményekről:

Bevásárlóközpontok: A nagyobb városokban, mint például Gaborone vagy Francistown, jól felszerelt bevásárlóközpontok találhatók, ahol nemzetközi és helyi boltok is elérhetők. Ezekben a központokban szupermarketek, ruházati üzletek, elektronikai boltok és éttermek is vannak.

Helyi piacok: A kisebb városokban és vidéki területeken helyi piacok is működnek, ahol friss gyümölcsöt, zöldséget, kézműves termékeket és helyi ételeket lehet vásárolni. Ezek a piacok gyakran jobb ár-érték arányt kínálnak, és egyedibb termékeket lehet találni.

Alkudozás: Botswana nem tipikusan alkudozós ország, mint néhány más afrikai nemzet, de a piacokon vagy kisebb üzletekben néha lehetőség van arra, hogy az árakról tárgyaljanak, főleg kézműves termékek esetében.

Kézműves termékek: A turisták számára különösen vonzóak a helyi kézműves termékek, például a kosarak, ékszerek, fa faragások és textíliák. Ezeket általában helyi művészektől vagy kézműves piacokon lehet beszerezni.

Fizetés: A nagyobb városokban és bevásárlóközpontokban széles körben elfogadják a hitel- és bankkártyákat. Ugyanakkor a vidéki területeken és kisebb boltokban inkább készpénzes fizetésre kell számítani. A botswanai pula (BWP) a hivatalos fizetőeszköz, de néhány helyen elfogadják a dél-afrikai randot (ZAR) is.

Nyitvatartás: A boltok és piacok általában hétköznapokon reggel 8-9 órakor nyitnak, és kora este, 17-18 óra körül zárnak. Szombaton rövidebb nyitvatartás lehet, és vasárnap sok hely zárva tart, főleg vidéken.

Vámmentes üzletek: A nemzetközi repülőtereken, mint például a Sir Seretse Khama repülőtéren, vámmentes üzletek is elérhetők, ahol alkoholos italokat, parfümöket és más luxustermékeket lehet vásárolni.

A turista számára Botswana vásárlási lehetőségei főként attól függnek, hogy milyen típusú termékeket keres, és melyik régióban tartózkodik. A nagyobb városok modern üzletekkel rendelkeznek, míg a vidéki területeken a helyi piacok jelentik a fő bevásárlási pontot.

Botswana-i közért - N. Lilla fotója

Helyi vegyesbolt - Varga Gábor fotója

Közbiztonság

Ritkán fordulnak elő turisták kárára elkövetett bűncselekmények. Az megesik, hogy ellopnak turistáktól kisebb értékeket, de ezek elsősorban az utazók figyelmetlenségéből adódó esetek. Fegyveres támadások, rablások Botswanában szerencsére nem történnek.

Az emberek Botswanában nagyon barátságosak, és az országban alacsony a bűnözési ráta. Ennek ellenére az elmúlt években növekedett a bűnözés, ezért mindig legyünk tudatában a környezetünknek. Az alapvető józan ész megvéd a ragadozó vadvilágtól a vidéki területeken. Botswana Afrika egyik legbiztonságosabb országa: nincs polgárháború, kevesebb a korrupció, több az emberi jog, és nincsenek természeti katasztrófák, például földrengések.

Magyar külképviselet

Bostwanában nincs magyar nagykövetség, de van egy tiszteletbeli magyar konzul MOSKOVIC Tomas személyében.

E-mail cím: tmoskovic@gmail.com
Telefonszám: +267 350 0090

Mobil: +267 72 333 718
Cím: Unit 46 First Floor Mowana Park Plot Phakalane, Gaborone

-----------------------------

Nem kormányzati jelenlét, egy magyar kereskedelmi és kulturális központ:

E-mail cím: botswana@htcc.org.hu

Amúgy Botswana diplomáciai szempontból a pretoriai (Dél-afrikai Köztársaság) magyar nagykövetséghez tartozik.

Egyéb hasznos információk

A helyi fizetőeszköz neve a pula.
1 pula = 27,54 forint
1 USD = 10,78 pula (BWP)
(A linkekre ráklikkelve láthatóvá válnak a friss árfolyamok)

Okawango-delta

Az Okavango-delta Botswana északi részén található, és az egyik leglátványosabb természeti csoda a világon. Az Okavango-folyó torkolatánál helyezkedik el, és a világ legnagyobb belső deltáját alkotja. Az állandóan változó vízmélységű mocsarak, tüskés tevék és hatalmas elefántok hazája, valamint számos más vadon élő állat, például oroszlánok, gepárdok, vízilovak és krokodilok élnek itt.

Az Okavango-delta egyedülálló lehetőséget kínál a természet közelségének és a vadon élő állatok megfigyelésének a szárazföldi és vízi szafari túrákon keresztül. A turisták kenuval vagy motorcsónakkal is felfedezhetik a deltát, és élvezhetik a gyönyörű látványt, valamint megfigyelhetik a különféle állatfajokat a víz és a parti területeken egyaránt. A helyiek kultúrájába is betekintést nyerhetnek a falusi kirándulások és a helyi piacok látogatása révén.

Namíbia és Botswana felfedezése során összesen 5 napot töltöttünk az Okavango-deltában, két különböző szálláshelyen, és ez idő alatt teljes mértékben kiélvezhettük ennek a csodálatos régiónak a szépségeit. A leglenyűgözőbb élmények a vízről nyíltak, hiszen rengeteg különféle madárfajt figyelhettünk meg. Több csónaktúrán is részt vettünk, ahol az idegenvezetők megmutatták a legváltozatosabb állatfajokat.

Az Okavango Angolában ered, egy rövid szakaszon Angolát és Namíbiát választja el egymástól, majd Botswanába érve a Moremi területén folytatja útját.

Különleges jellemzője, hogy nem torkollik sem tengerbe, sem folyóba: egyszerűen egy hatalmas mocsárban oszlik szét, amelyet deltának neveznek.

Nyolc napot töltöttünk a Moremi természetvédelmi területen belül, két különböző sátortáborban, ahonnan minden nap elindultunk állatok után kutató szafarijainkra.

Különösen szerencsések voltunk, mivel találtunk oroszlánokat, rengeteg elefántot, vízilovakat, zebrákat, gazellákat, valamint a rendkívül ritka leopárdokat; emellett számtalan madárfajt figyelhettünk meg.

A sátortáborok nemhogy fárasztóak lettek volna, hanem lehetővé tették számunkra, hogy teljesen a természet közelségében éljünk, egy „világon túli” élményben: a villanyt csak a vacsora megvilágítására használták, a mosakodáshoz korlátozott mennyiségű víz állt rendelkezésre (de az ivóvíz ellátása nem jelentett gondot), puritán sátrakban aludtunk, és nem volt sem telefonos kapcsolat, sem internet (végre!!). Egy ilyen élményt mindenképp érdemes megismételni és ajánlani.

A természet látogatásunk ideje alatt még „aludt”, várva a november végén vagy december elején érkező heves esőzéseket.

Sok utazás során szerzett élményünk közül egyik sem adott olyan érzelmeket, mint az Okavango: lenyűgöző! (2023)

Elter Karcsi fotója

Chobe Nemzeti Park

A Chobe Nemzeti Park Botswana egyik legkülönlegesebb természeti kincse, amely az ország északkeleti csücskében terül el, közel a Zambézi és a Chobe folyók találkozásához. Ha Afrikáról, vadakról és a végtelen szavannákról álmodsz, akkor ez a hely olyan, mintha egy National Geographic dokumentumfilmbe csöppennél. Kasane, a park kapuja, könnyen elérhető légi úton Botswanából, Zambiából vagy akár Zimbabwéból, hiszen mindössze pár órára van a híres Viktória-vízeséstől. A kasanei repülőtérre érkező járatok után egyszerű transzferekkel juthatsz el a park szélére, ahol már kezdődik is az igazi afrikai kaland.

A belépőjegy ára külföldi látogatóknak 2024-ben körülbelül 10-15 USD egy napra, de a szervezett szafarik ára ennél jóval magasabb lehet, főként, ha prémium élményt keresel. Az ár viszont minden centet megér, mert a Chobe Nemzeti Park nem csak Botswana, hanem egész Afrika egyik leggazdagabb állatvilágát kínálja. Ez a hely arról híres, hogy elefántból itt van a legtöbb az egész kontinensen – több tízezer példány kóborol szabadon a parkban, és naplementekor látványos csapatokban vonulnak a folyóhoz inni. És nem csak elefántokat látsz! Bivalycsordák, oroszlánok, leopárdok, zsiráfok és vízilovak szinte garantáltan a szemed elé kerülnek, főleg a Chobe folyón tett hajós szafari során.

Egy ilyen hajókirándulás kihagyhatatlan, mert a vízről teljesen más perspektívából figyelheted meg az állatokat – krokodilok lebegnek a part mellett, vízimadarak tucatjai cikáznak a fejed fölött, a nap pedig lassan lebukik a horizonton, aranyszínbe öltöztetve a tájat. Ha szárazföldi szafarit választasz, akkor hajnalban érdemes indulni, mert ilyenkor a legaktívabbak a ragadozók, és a hőmérséklet is sokkal elviselhetőbb.

Tanács? Készülj rengeteg vízzel, könnyű, de zárt ruházattal, és ne feledd az erős naptejet sem, mert az afrikai nap perzselőbb, mint gondolnád. Ha a park mélyére szeretnél jutni, akkor tapasztalt vezetővel indulj útnak, mert itt bizony könnyű elveszni a hatalmas területen. Szállásból széles a választék: a luxus lodge-októl a sátras kempingekig minden elérhető, de érdemes előre foglalni, mert a park népszerűsége folyamatosan nő.

A Chobe Nemzeti Park nem csak egy utazás – ez egy életre szóló élmény. A látvány, az illatok, a természet zaja, és az a semmihez sem fogható érzés, amikor egy elefántcsorda vonul el előtted, örökre veled marad. Ha igazán autentikus afrikai szafarit keresel, akkor Chobe 2024-ben is kihagyhatatlan úti cél.

F. G. fotója

Tsodilo-dombok

A Tsodilo-dombok Botswana északnyugati részén találhatók, és a terület több mint 400 sziklafestménnyel rendelkezik. A festmények különböző történelmi időszakokból származnak és általában emberi figurákat, állatokat és geometriai mintákat ábrázolnak. Az őslakosoknak szent helynek tekintik a dombokat, és a terület a világörökség része. A környező táj és az éghajlat változatossága is vonzóvá teszi a területet a turisták számára, és a természetvédelmi terület lehetőséget nyújt a vadon élő állatok megfigyelésére és a szafarikra is.

Programok

Nagy Lilla fotói

,, Befizettünk egy éjszakai krokodil lesre, ami csak 2500,- Ft. volt fejenként. Olcsó húsnak persze ezúttal is híg volt a leve. Annyi a program, hogy alkonyat után beülünk egy tízszemélyes motorcsónakba és kifutunk a tóra. A kapitány erős reflektorral pásztázza a nádas szélét és messziről keresi a krokodilokat. (A szemük a macskákéhoz hasonlóan visszaveri a fénysugarakat.) Persze még egy hüllő sem annyira idióta, hogy ezek után ne bújna le a víz alá. Egy szó mint száz, a közel egyórás csónakázás után nem sikerült egyetlen valamirevaló krokit sem látnunk, be kellett érnünk néhány felreppenő madárral. A vége felé a fickó aztán megállt a nádas szélén, és rövid matatás után előrántott egy bébi krokodilt, nagy megelégedésére az összegyűlteknek. Na persze! A tök sötétben kiszúrt egy harminc centis állatot, miközben az anyukáját sehol nem láttuk, mi? Állítom, hogy egy megjelölt helyen ki volt kötözve a jószág, hogy legalább valamit tudjon mutatni nekünk a pénzünkért. Bravó!

xxxx

Mokoro túrán is voltunk. A mokoro egy fatörzsből, kézzel kivájt és megformált hosszúkás csónak helyi elnevezése, eredetileg. Jelen esetben azonban, egy műgyanta alapú kenu, amit igyekeztek mokoro formájúra alkotni a tradíciók kedvéért. Kétségtelen, hogy a keskeny mocsári ösvényeken praktikusabb ez a fazon, mint egy ladiké, cserébe viszont eléggé instabil, és ami a legnagyobb baja, hogy csak derékszögben kinyújtott lábbal lehet benne ülni. Nekem az ötödik perctől már zsibbadt mindenem, negyedóra után pedig már elhaltak a testrészeim deréktól lefelé.

Ketten ültünk egy hajóban, valamint egy helyi erő, aki állva, egy hosszú farúddal toszogatta előre a járgányt. Spéci nádasban haladtunk előre a fél méter széles folyócskán, a növényzet teteje bojtos volt, mint egy óriási mákvirág. Egy tisztásra kiérve bevártuk az összes csónakot, hogy a helyi vezetőnk mutasson egy-két okosságot. Többek között azzal kápráztatta el az egybegyűlteket, hogy kivett egy vízililiomot, olyat, mint amit Hévízen is láthatunk, majd megpucolta a gyökerét mintha csak egy fehérrépa lenne, és jóízűen falatozni kezdett. Majd egy újabb szeletet kanyarított le belőle, gondosan leöblítette az Okavango-mocsár vizével és felém nyújtotta, hogy kóstoljam meg. Kíváncsiságom erősebb volt az életösztönömnél, ezért bekaptam a falatot, aztán a feleségem tekintetéről jutott csak eszembe, hogy talán ezt nem kellett volna. Az olvastam ki belőle, hogy Drágám te normális vagy? Próbáltam őt nyugtatni, hogy a mi kapitányunk is az előbb ivott egy jóízűt a folyóból, de láttam rajta, hogy ez nem hatja meg. (2017)" forrás

Időjárás

Botswanában a klíma egész évben forró és száraz. A legenyhébb meleg a téli hónapokban van, június és szeptember között. A nyári hónapokban, főleg október és november között elviselhetetlen hőség szokott lenni. Az esős időszak novemberben veszi kezdetét.

Földrajz

Botswana területének 80%-át a Kalahári-medence uralja, amely az ország déli részén a rendkívül alacsony csapadékmennyiség miatt a Kalahári-sivatag formájában jelenik meg. Az ország északi és keleti része azonban egészen más képet mutat: itt találhatók a nagy folyók, amelyek a híres Okavango-delta mocsárvilágát táplálják. Ez a terület lenyűgözően gazdag állatvilággal büszkélkedhet, ezért is választottuk úti célunkként.

Az Okavango folyó érdekessége, hogy Afrika déli részének negyedik legnagyobb folyója nem az óceánba ömlik, hanem eltűnik a Kalahári-sivatag homokjában. Évente körülbelül 11 milliárd köbméter vizet szállít, amelyet 15.000 négyzetkilométeren terít szét a delta területén, mielőtt az utolsó csepp is végleg elpárologna vagy felszívódna a homokban.

Történelem

Botswana őslakói a busmanok (san) és a khoikhoik ("hottentották"). Az időszámításunk utáni 3. évszázadban kezdődött bantu népek bevándorlása Botswana mai területére. 650 és 1300 közötti időszakban a Tutszve (Toutswe) birodalom uralta a területet, főként az állattartásra építve. A 14. században vándorolt a térségbe a batswana nép, amely különböző kicsi királyságok keretében élt ott. 1800 táján már a mai Botswana teljes keleti részét a batszvanák népesítették be. A 19. századi dél-algériai zulu háború elől délről újabb népek költöztek a területre. Ezek összeütközésekbe kerültek a batsvanákkal.

1845-ben az angol felfedező, David Livingstone Botswanában, Kolobenben egy missziós telepet hozott létre. A 19. század második felében a britek elől Dél-Afrikából menekülő búrok foglalták el a területet. A tszvana törzseket megadóztatták és rabszolgasorba taszítottak népeket. A fekete népek a britekkel védelmi szerződéseket kötöttek, hogy a búr elnyomástól valamiképpen megszabaduljanak. 1885-ben a mai Botswana területe brit protektorátussá vélt. A britek sem voltak angyalok a feketékkel, hiszen a 20. század kezdetén helyi törzsfőnökökön keresztül keményen megadóztatták a helyieket (házadóval, azaz kunyhóadóval). A tszvana királyok így-úgy próbálkoztak megszabadulni az országot ellenőrzés alatt tartó brit cégóriások kizsákmányoló jelenlététől.

Csak a 20. század közepe táján kezdődött tényleges függetlenségi mozgalom. 1962-ben már függetlenségre törekvő demokratikus párt is megjelent a színen. 1965-ben vált Gaborone adminisztratív fővárossá. 1966-ban Botswana függetlenné vált. Nagyobb gyémántlelőhelyeket találtak, ami jót tett a gazdasági fejlődésnek. 1974-ben Botswana több szomszédos független afrikai országgal együtt támogatta Namíbia és Rodézia függetlenségi harcát. Megkönnyítette Botswana politikai és gazdasági helyzetét, hogy a kilencvenes évek elején a Dél-afrikai Köztársaságban baráti, fekete kormányzat jöhetett létre. 1992-ben katasztrofális szárazság pusztított Botswanában. A haszonállatok állományának a fele elpusztult. Botswanában afrikai viszonylatban jó ideje demokrácia van, viszonylag konszolidált ország nagy belső viszályok, feszültségek nélkül.

Manapság

Afrikai viszonylatban, Botswanában nagyon-nagyon magas, 80 százalékos az írni-olvasni tudók aránya. Ez a siker részben azzal magyarázható, hogy ingyenes az oktatás. Botswana is küzd azonban számtalan problémával: társadalmi egyenlőtlenség, vidéken a mélyszegénység, a természet elsivatagosodása, az AIDS-betegek nagy száma, diszkriminációk (pl. a busmanokat elnyomják) stb. Ha a turista csak a nagyvárosokban jár, akkor viszonylagos fejlettséget tud megállapítani. Az utóbbi években a városokban sok minden fejlődött.

Botswanában az AIDS probléma a világ viszonylatában az egyik legsúlyosabb. 350 ezer az AIDS-fertőzöttek száma Botswanában! A földek kiszáradása miatt vidéken nagyon sok földműves család veszti el képességét a puszta önellátásra. Jelenleg Botswana fejlődése szinte teljesen a gyémántkitermelés függvénye. A nemzeti össztermék 75 százaléka származik a gyémántkitermelésből, csakhogy ez a forrás nem kiapadhatatlan, és így az ország jövője nagyon is kérdéses.

Botswana 2024-ben is megőrizte hírnevét stabil demokratikus értékrendjéről és sikeres gazdaságpolitikájáról, amely az egész kontinensen példaértékű. Dél-Afrika legrégibb demokráciájaként Botswana továbbra is elkerüli az Afrikában gyakori „fejlődési csapdákat,” amelyek sokszor a nyersanyagok kitermeléséhez kapcsolódnak. A világ egyik legjelentősebb gyémánttermelőjeként Botswana okos gazdaságpolitikai döntéseivel sikeresen kezeli a nyersanyagokból származó bevételeket, és képes volt elkerülni a nyersanyag-átkot.
Az ország hosszú távra tervező fejlesztési stratégiája, amely a vidéki lakosság életszínvonalának növelését célozza, kiemelkedően fontos szerepet játszik ebben a sikerben. Bár más afrikai országok is próbálkoztak hasonló lépésekkel, Botswana törekvései kiemelkedtek. Ennek egyik oka valószínűleg a Tswana kultúra konszenzuskereső jellege, a kormányzó párt stabil támogatottsága, valamint az elit vidéki érdekeltségei, amelyek biztosítják, hogy a vidék igényei maximális figyelmet kapjanak. Emellett Botswana sikeresen építette ki kedvező kapcsolatait a külföldi befektetőkkel is.

Botswana stratégiája 2024-ben is tanulságos példa lehet más afrikai országok számára, amelyek a korrupció, a nyersanyagárak ingadozása és a helyi valuta felértékelődése miatt küzdenek.

Varga Gábor fotója

A helyiekről

Botswana lakóit úgy nevezik, hogy batswana. A Ba annyit jelent, hogy (valaminek a) népe. Az egyes név: Motswana. Botswana lakói roppant büszkék történelmükre és erős bennük a nemzeti büszkeség. Az etnikai, avagy nemzetiségi hovatartozás másodlagos náluk. Mindazonáltal a batswana az ország legnagyobb etnikai csoportjára utal, ugyanis a tswanák alkotják a lakosság kétharmadát. A tswanák nyelve: a setswana, és ez egyben az országban a legfontosabb nyelv. Botswanában emellett azért 26 különböző nyelvet beszélnek. Ezek a nyelvek vagy a bantu vagy a khoiszan nyelvcsoporthoz tartoznak. A khoiszan nyelveket csettintő nyelveknek is nevezik. Aki látta az Istenek a fejükre estek című filmet (botswanai filmként forgalmazták nálunk a nyolcvanas években, valójában dél-afrikai), azok emlékezhetnek a busman szereplők beszédmódjának érdekességére. A botswanai társadalomban a nemek szerepe még mindig erősen épül a hagyományokra, és ez gyakran a nők hátrányára válik. Gyakoriak a lányok, nők rovására elkövetett nemi erőszakok, megalázó bánásmódok. Ez is összefügghet az AIDS ottani óriási elterjedtségével.

A hagyományokban erősen benne van az idősek iránti tisztelet, és a helyi közösségekben nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy mindenki (no persze inkább a férfiak) elmondhassa a véleményét. A hagyományos településeken létezik egyfajta bázis demokrácia, a kgotla nevű gyülekezőhelyen összejönnek a lakók. Mindenki elmondja a magáét, és aztán közmegegyezéssel döntenek. Botswanában a keresztény vallás erősen jelen van. A misszionáriusok a 19. században térítették meg a helyieket a kereszténységre. Elég hatékonyan tették, mert máig is széles körben gyakorolják ezt a vallást. A botswanai templomok mindazonáltal vegyítik a keresztény liturgiát a hagyományos természeti hitek elemeivel. A botswanai bennszülött, helyi hitvilág alapja egy felsőbbrendű hatalomba vetett hit. Hisznek abban, hogy őseik, elődeik szelleme aktívan beleszól a most élők, a leszármazottak hétköznapi életébe, annak alakulásába.

Jellemzően a gyerekek mutatják ki a legőszintébben a fehér utazó iránti kíváncsiságukat. - s.v. photo

Turista etikett

Szafarizásnál megfelelő, átlagos borravaló 10 USD/nap fejenként. Ha teljesen privát a túra, akkor ennek a duplája.
Botswanában - sok más afrikai országhoz hasonlóan - a homoszexualitással szemben nagyon nyers, ellenséges a közvélekedés. Helyiekkel való kommunikációban ellenségessé válhat a légkör, ha e témában megengedő, toleráns álláspontot hangoztatunk. Tanácsos hát kerülni e témát.
Az idősek náluk megkülönböztetett tiszteletet élveznek. Legyünk erre tekintettel és külön nagyon demonstratívan köszönjünk az idős embereknek.
Mindig nagyon udvariasan, pl. Good Morninggal kezdjük a szövegünket, ha tájékozódás céljából megszólítunk helyi embereket. Udvariatlanság azonnal rátérni a tárgyra. Ne tévesszen meg bennünket, hogy az utcai árusok mellőzik az ilyen udvariassági formulákat, mert az ő viselkedésük nem jellemző a társadalom többségére. Egyébként a zugárusokat éppen a kifejezett udvariassággal lehet lepattintani. Jó napot! Nagyon köszönöm. Nem kérem. A helyiek, különösen a városokban, tudnak angolul, de azért érdemes megtanulni a Jó napot-ot és a Köszönöm-öt a helyi afrikai nyelven.
Öltözködés tekintetében a botswanaiak eléggé konzervatívak. Nem nézik jó szemmel, ha a turista nő túl lengén öltözködik. A helyi férfiak szinte soha nem járnak rövidnadrágban. Elfogadják, hogy a fehér férfi rövidnadrágban jár, de azért mélyen magukban ezt gyerekes viselkedésnek tekintik.
Mielőtt helyi embert, embereket lefotózni akarunk, kérjünk erre engedélyt szóban, vagy egyszerű jelbeszéddel. Amúgy a botswanaiak szeretik, ha a turista lefényképezi őket, de ragaszkodnak ahhoz, hogy ez az engedélyükkel történjen.

Olvasmányos linkek

"Az emberek (szemben a más országokban szerzett tapasztalatainkkal) nem igazán barátságosak. Tanzániában rengeteg élményünk volt, hogy a helyiekkel rengeteget lehet nevetni, vagy egyszerűen csak lazán csevegni. Így aztán, amikor jöttünk, ugyanezt feltételeztük Botswanáról is. A mentalitásra kicsit rányomta a bélyegét, hogy Botswana sohasem volt kereskedelmi célpont, vagy központ, így nem beszélhetünk szolgáltatás központúságról. A szegények is téglával, vagy sárral épített házakban laknak és nem látni a Dél-Afrikában oly elterjedt township-eket, bádogházakat villany és víz nélkül. A közbiztonság jónak mondható és messze nincs olyan erőszakos bűnözés jelen a hétköznapokban, mint pl. Kenyában (Nairobi), vagy a szomszédos Dél-Afrikában.

A főváros, Gaborone a lakosainak számát tekintve (cca. 200,000) inkább hasonlít egy vidéki nagyvároshoz. A város az 1967-es függetlenség után lett főváros, amikor is kis túlzással még csak 5 sárkunyhó alkotta. Mára már a modernségre törő, nyugatias irányt követő hely. Na, ja globalizálódik a világ. A városban néhány shopping mall-ban összpontosul az élet. Itt abszolút modern mozik (3D is) mellett elsősorban dél-afrikai üzletláncok látják el a városi lakosságot. Többeknek nyilván ismerősen hangzik a Spar szupermarket, a Woolworth hálózat, JB sports, vagy a Dél-Afrikában járt HÁ olvasók bizonyára vásároltak már Pick n Pay, vagy Checkers szupermarketben, amelyek mindenhol megtalálhatók. Azt kell, hogy mondjam, hogy ugyan az élelmiszerek drágábbak, mint Magyarországon (a húson kívül minden áru importból származik, a helyi termelés minimális), mégis minden kapható.

A helyiek nagyon büszkék a kultúrájukra, ami egy európai számára talán kissé nehezen megfogható. A kultúra alatt a hagyományos táncukat, és konyhát értik. A tradicionális botswanai menü azonban kimerül a seswaában (sült, apróra zúzott marhahús), papban (kukoricakása) és mmopane wormban. Botswana nem véletlenül híres a vadvilágáról. Dél-Afrikával vagy Namíbiával ellentétben az állatok nem mesterségesen visszatelepítettek és kerítéssel zárt parkokban élnek (a kevés kivétel között van a Krüger N.P. vagy a namíbiai Ethosa), hanem az északi területeken szabadon migrálnak. A Kalahári sivatag, az Okavango Delta, vagy a Chobe Nemzeti Park mellett számos más, turisták által kevésbé ismert szafari élménnyel gazdagodhat az erre látogató.

Gaboronéban sem feltétlen "unja laposra a fejét" az ember, jó pár étterem, a közeli Gaborone Game Reserve vagy Mokolodi Game Reserve kínál programot a mozi látogatás mellett. A közelben is van némi látnivaló: az oodi-beli takácsmanufaktúra, Livingstone házának romjai, vagy akár egy keramikus manufaktúra látogatás nyújthat kikapcsolódást. A száraz évszakban (május-október között) a fű kiszárad mindenhol és a marhák – viccesen szólva - elvesztik szépen a "zsírpárnájukat". A következmény: ízletes, gyönyörű, ún. extra lean marhahús. Az ország pénzneme a Botswana Pula, amely nemcsak magát a pénzt jelenti, hanem jó dolgokat is (pl. itallal való koccintás is Pula!) és az igen fontos esőt is jelenti a szó. " forrás

Lilla fotója

A botswanai határátlépésnél hosszú várakozásra kényszerültünk, főként az én útlevelem miatt. Az ottani hivatalnokok nem tudták eldönteni, hogy szükségem van-e vízumra vagy más engedélyre. Kezdetben csak az ügyintézőm nézegette zavartan az útlevelemet, miközben a jegyzeteiben keresett valamit, de néhány perc múlva már bevonta a kollégáját is. Hamarosan a másik oldalon ülő munkatárs is csatlakozott a tanakodáshoz. Végül, miután nem jutottak eredményre, úgy döntöttek, hogy a műszakvezető segítségét kérik. Ő szerencsére tudta, hol találják a szükséges információt, és egy papírokkal teli táblához vezette őket, ahol részletesen fel voltak tüntetve az európai országok vízumkövetelményei. Még én is el tudtam olvasni a jegyzéket, pedig jó 10 méterre álltam.

Pár perc keresgélés után megtalálták Magyarországot, és széles mosollyal, bocsánatkérően közölték, hogy beléphetek Botswanába. Azonban még nem lélegezhettünk fel, mert be kellett fizetni az úthasználati díjat, amit aznap valamiért nem lehetett kártyával rendezni. Így elsétáltunk a határterületen kívül található pénzváltó konténerekhez, hogy helyi valutát szerezzünk, és körülbelül 2000 forintnak megfelelő összeget befizessünk. Kaptunk egy igazolást, majd végre továbbmehettünk.

Miután kifizettük az útkarbantartási díjat, megdöbbenve tapasztaltuk, hogy az első néhány tíz kilométeren az út siralmas állapotban volt. Az esős évszakban a kátyúkból akár halászni is lehetett volna, olyan mélyek voltak, és simán úsztathattunk volna bennük kacsákat is.

,, Az Okavango-deltát meg lehetne kerülni alulról is, csak nem érdemes, másfél nap lenne az út a következő nemzeti parkig. Ezért aztán visszatértünk egy éjszakára Namíbiába, hogy aztán aszfalt úton haladjunk tovább kelet felé. Itt a határforgalom sokkal nagyobb, van hogy három kocsi is feltorlódik egymás után. Nem fogom részletesen ecsetelni ezt a határátkelést, de muszáj szóvá tennem régi kedvencemet a fertőtlenítő gödröt. Emlékeztek még, nem is olyan rég, amikor a román vagy bolgár határnál egy klóros vízzel teli gödrön kellett áthaladni a kocsinkkal? Már akkor is röhögtünk ezen a marhaságon, de itt ez még ma is megy. Ha a kerék átgördül valami löttyön, akkor minden rendben van, az országba már nem kerülhet be semmi fertőző. Itt azzal fejlesztették tovább a rendszert, hogy az embereknek is bele kell tapicskolni egy tálcába a cipőjükkel, egy folyadékkal átitatott mosogatórongyra. És ezzel még nincs vége. A kezünkbe tartott váltócipő (szandál) talpát is be kellett mártani, mert ha nem így teszünk, állítólag átkutatják az egész járművünket az összes lábbeli után.

Ma este a víz felől közelítettük meg a látnivalókat. A környék kétségtelenül legnagyobb sztárjai a vízilovak, akik bár megszokták, hogy folyamatos hajókról fotózó turisták vegzálják őket, néha képesek dühbe jönni. Az egyik, területét védő hím például, a hajónk nyomába eredt. A sekély vízben nem is annyira úszott, mint inkább a fenékről elrugaszkodva szökellt, mint aki delfinnek képzeli magát. Méretes példány volt, jó sok töpörtyűt lehetett volna kisütni belőle. Ezt a poént el is sütöttem a hajón, de kiderült, hogy egyáltalán nem vicc, az emberek megeszik a víziló húst is, már ha hozzájutnak, mert itt természetesen védett állatok.

Látványos jelentet volt, amikor a partközelben egy halászsas a szemünk láttára csapott le egy jókora harcsára, amivel aztán nem is tudott felemelkedni, a parton ugrálva, a csőrével próbálta biztonságos helyre löködni a testet. Szintén látványos, ám inkább szomorú kép tárult elénk a folyó egy pontján. Egy fiatal elefánt holtteste hevert a parton. Nem rég pusztulhatott el, mert még nem lakmároztak rajta dögevők. A vezetőnk szerint betegségben halhatott meg szegény pára. A visszaúton még egy sárga krokodil borzolta a kedélyeket, amikor a partról fenyegetően ránk szegezte a tekintetét, de a hajónk mérete túl nagy kihívást jelentett neki. Pedig ha felmászott volna a fedélzetre, biztos jó kis Youtube pozitív felvételeket lehetett volna forgatni. (2017)" forrás