ÚTIKRITIKA.HU / Burundi

Kelet-afrikai ország, volt belga gyarmat. Területe: 27,8 ezer négyzetkilométer.
Fővárosa Bujumbura, hivatalos nyelvek: francia és a kirundi. A kelet-afrikai országnak kb. 12 millió lakosa van (2021-es becslés).
Időeltolódás: az itthonihoz képest plusz egy óra

A kelet-afrikai ország a Kongói Demokratikus Köztársaság, Tanzánia és Ruanda szomszédja. Lehet helyben kapni vízumot 40 dollárért a repülőtérre érkezve (inkább akkor, ha helyi utazási iroda szervezésében jönnek). Az óvatosabbak inkább beszerzik még itthon, igaz nem egyszerű, hiszen persze Burundinak nincs Budapesten követsége.

Tény és való, hogy nem éppen felkapott turista úti cél, de nem a veszélyessége miatt, hanem, mert nem ismerik, nincs "felrajzolva" a világturizmusban, s a megfelelő infrastruktúra is hiányzik.

Nem bagatellizáljuk a hivatalos intelmeket, hiszen valamennyi európai országok külügyminisztériuma figyelmeztet arra, hogy a főváros külső negyedei, a Bujumbura tartomány a Bubanza tartomány tényleg veszélyes fegyveres bandák, fegyvercsempészek miatt, sőt egy kormányellenes lázadó csoport és a kormányerők között változatlanul vannak összecsapások a mindenféle béketárgyalások dacára. Aki csak a fővárosban akar időzni, annak nincs igazán félnivalója. A helyiek szerint az európai nagykövetségek eltúlozzák a biztonsági veszélyeket. Na, azért Bujumburában is kijárási tilalom van érvényben éjféltől hajnalig.

Egyenlítői a klímája, ami az európai számára nem mindig könnyen elviselhető, igaz mindig függ a konkrét helyzet az évszaktól és az adott hely tengerszint feletti magasságától. Két esős évszak van: az egyik márciustól májusig, a másik szeptembertől decemberig. A száraz évszak a június és az augusztus, valamint a január és a február időszaka. A fővárosban az átlag hőmérséklet 24 fok, ami azért mégis kellemes.

Kötelezően előírt oltás nincs, bár a sárgaláz elleni oltás csaknem az.

A leggyakoribb vezetéknév: Nkurunziza

Havi átlagos nettó bér: 250 USD (2021)

Burundi nemzeti lobogója

Mit érdemes megnézni?

A Tanganyika-tavat, bizony fürdéssel is kombinálva
A Bujumbura közelében lévő nemzeti parkot (van bizony vízében - nem állatkerti mutatványként - krokodil)
Az ország déli részén lévő príma vízeséseket
Bármi olyan helyet, ahol a helyiek zenével és tánccal vigadnak

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

Kicsi ország, könnyen felfedezhető, turisták által még el nem rontott, nincs még a turistákat lehúzó gépezet, légkör, a friss hegyi levegő a trópuson
A helyiek rendkívül barátságosak, vendégszeretők, pozitív életfelfogásúak a nagy szegénységükben is
Az ország markánsan zöld hegyek által dominált, izgalmas domborzata, sok a tiszta vizű tó
Igazi, egyedi kalandtúra odamenni, úgy, hogy nagy veszélyektől nem kell tartani
Nem annyira piszkos, mint sok más fekete-afrikai ország, és nincs túl sok autó (mint pl. Nigériában), viszont szegényebb, fejletlenebb a szomszédos Ruandánál
Nézni a helyiek kezdetleges, mégis jól szuperáló facsónakjait
Délután a Tanganyika-tó partján kifogni egy helyi kórus próbáját, illetve megnézni a híres dobos csapatot
Megnézni a Livingstone és Stanley (19. századi felfedezők) legendás, 1871-es találkozására utaló emlékművet (valójában szikladarabot), dacára annak, hogy nem is ott találkoztak... (nem mindegy?)
A Busekera-i pigmeusnak titulált falu
A fürdés a Tanganyika-tóban (a Blue Bay Resort oltalmát élvezve)
Afrikai viszonylatban elég jó a közúti hálózat
A magasföldi klíma, levegő frissessége
Csaknem profi lesifotóssá váltunk, hogy ne kelljen fizetnünk a helyieknek a lefotózásukért.

Nem tetszett

Mivel turisták nincsenek a mégis idetévedő fehér látogatóra túl nagy figyelem nehezedik a helyiek részéről (tágra nyílt szemek és koldulás formájában is)
Az esti utcai világítás hiánya
A 2006-ig tartó gyilkos törzsi (hutu kontra tuszi) háború emlékeinek gondolataival ott járni
A meglehetősen zűrzavarosan lüktető fővárosban, Bujumburában a hétköznapi élet képein kívül nincs semmi turista attrakció
A turista számára sok minden drága (pl. internetezés)
A 2. legnagyobb város, Gitega érdektelen
Hogy bár exportálnak jócskán kávét és teát, a helyiek mégsem isszák (bezzeg a Primus sör fölöttébb kelendő, a jóemberek ott igen szívesen válnak ittassá)
Nem árt a francia nyelvtudás, mert angolul kevesen tudnak
A távolsági buszközlekedés hiánya, vagyis használhatatlansága
A Rusizi nemzeti parkban érdemben csak madarakat lehetett vizslatni
A gyenge egészségügyi körülmények miatt könnyen törnek ki járványok
Az országutakon gyakran állítottak meg minket rendőrök, azért, hogy csúszópénzt csikarjanak ki belőlünk. Az egyikük pofátlanul közöte, hogy neki pénzre van szüksége ennivalóhoz!
A legtöbb helyi kapásból pénzt kér azért, hogy lefotózhassuk őket.

Vélemények

"A helyi embereknek furcsa, ha a fehér ember "nem viselkedik gazdag emberként" , azaz a poros utcákat járja gyalog, és nem sofőr által vezetett autóból lépked ki a valóságba. A fehéreket "mzungóknak" nevezik, és mindig látványosságnak tekintik őket. A gyerekek rendre bámultak minket, de nem mindig mertek túl közel jönni hozzánk, mert azért túl titokzatos teremtmények lehettünk a szemükben. Sok helyen azért a gyerkőcök szívesen álltak mindenféle pózokban nekünk a fotózáskor. Nagy élmény volt látni a Nílus egyik eredetét. Sok száz forrása van a Nílusnak, de itt van Burundiban a legdélebbre fekvő. Látványban nem volt nagy szám, érzésben igen. A közelben volt egy természetes hőforrás, ahol jót "jaccuziztunk".

A Karera-vízesésnél a turistacsoportunk fegyveres testőröket kapott. Azt feltételeztük, hogy korábban volt valami turistákat ért kalamajka (rablás), és ezért őriznek minket. Voltunk egy kávémosó állomáson (Mahenda), ami kifejezetten élvezetes program volt. Voltunk egy pigmeus falunak nevezett helyen. De kiderült, hogy ezek nem is igazi pigmeusok. Igaz, hogy alacsonyabbak az átlag burundiaknál. Szerintem azért az országutakat nem lehet nagyon dicsérni, mert tele voltak kátyúkkal. Ez kicsit rontott a közlekedésünk komfortján. Kárpótlást jelentett azonban a hegyes táj békés szépsége. Hülye az, aki szerint Burundi turista szempontból nem kínál eleget. Tény, hogy a turisztikai infrastruktúra kezdetleges, de a potenciál nem jelentéktelen." (V. E., 2017)

Vízum

A vízumeljárásról a Burundi Köztársaság berlini nagykövetségén kapnak információt:

Cím: 10715 Berlin, Berliner Strasse 36.
Előhívó: 00 49 30 234 567 0
Email: info@burundi-embassy-berlin.com
Honlap: www.burundi-embassy-berlin.com

Vízumot előre kell igényelni, ha három napnál kevesebb időre utaznak, akkor elég a tranzit vízum, ez a határon negyven dollárért felvehető. Aki több időre utazik, az Berlinben tudja benyújtani a kérelmét. Az útlevélnek a Burundiból való elutazást követő 6 hónapon belül is érvényesnek kell lennie.

Esetleges alternatíva: https://www.travisa.com/destination/bdi/burundi-visa

Repülés

Európából közvetlen járat csak Brüsszelből van, hetente kétszer közlekedik. Lehet még jönni Kairó (Egyptair) vagy Nairobi érintésével, gyakran egész komplikáltan. Etióp légitársasággal Bécsből Addisz Abeba-i átszállással.

Szállás

A fővárosban található néhány elfogadható hotel, de vidéken a választék elég gyatra, szerencsére akad viszonylag tiszta is.

A Tanganyika-tónál van néhány dekoratív szálláshely

Egészség

Csapvizet semmiképpen se igyunk, csakis forralt, mikrofilterezett, vegyileg fertőtlenített vizet. Az egészségügyi ellátás színvonala még a fővárosban is rendkívül alacsony. A kolera, malária elterjedt. Javasolt oltások Burundi-ba utazóknak: hastífusz, Hepatitis A (magas a fertőzésveszély), Hepatitis B (magas a fertőzésveszély). Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak a veszettség elleni oltás is. Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik a sárgaláz.

Közlekedés

Az országutak, egyéb közutak kb. 12 százaléka aszfaltozott. Szerencsére éppen a turista számára legfontosabb országutak viszonylag jó állapotban vannak. A közuti hálózat fejlesztése kínai cégek kezében van.

Éjszaka ne autózzunk, mert veszélyesen sok a megvilágítatlan jármű, kerékpáros stb.

Étkezés

Burundiban az ételválaszték az európai utazó számára nagyon is behatárolt. A szállodai éttermekben az étlapok választéka szűk és az árak túlzottan magasak. Az egyszerűbb étkezőhelyeken lehet nyárson sült marha-, kecske- vagy csirkehúst enni. A körítés a rizsen kívül a sült zöld banán és zöldségek, pl. bab. Az egyszerűbb étkekben nincs is hús. Zöldséget eszik az utazó zöldségkörettel. Még ezek is fejedelmi étkek, mert a helyiek többnyire rizst esznek, meg kukoricakásást, és egyéb nem igazán ízletes kásákat. A Tanganyika-tó partvidékén meg lehet kóstolni a ndagala nevű kicsi szardínia darabjaiból álló ételt.

Pénzváltás és vásárlás

Burundiban a burundi frank (BIF) a hivatalos pénzeszköz.

1 euró = 2365 burundi frank (BIF)
(A linkre kattintva látható a friss árfolyam)

Háttérben egy butik

Szórakozás

ünnepség

Közbiztonság

Egyedül ne sétálgassunk sötét, megvilágítatlan helyeken. Vannak bandák, akik szívesen fosztják ki a kísérő nélküli turistákat.

Magyar külképviselet

Burundiban nincs magyar nagykövetség, konzuli hivatal és tiszteletbeli konzul. Felügyelő képviselet Nairobiban (Kenya) van.

Egyéb hasznos információk

A Tanganyika-tóban csak kijelölt helyen fürödjünk, mert így elkerülhetjük, hogy krokodilok és vízilovak eledelévé váljunk.
Internet elérhető a hotelekben, a fővárosi számos internet kávézóban. Vidéken nehezebb a helyzet. Ezek a helyi internetes szolgáltató cégek: Onamob, Spidernet és az Ucom.

Időjárás

Az év keresztmetszetében nincsenek nagy hőmérsékleti változások. Januárban van a ,,leghidegebb" (nappal 27-28 fok) és augusztusban és szeptemberben van nagyobb hőség (nappal 30-31 fok). A március és a május, valamint az október és a december között hullik a legtöbb eső.

Mivel Burundi 800 és 2300 méter közötti magasságban van, így itt nincs olyan nagy hőség, mint az átlagos trópusi afrikai országokban.

Történelem

Feltehetően a vadászattal és gyűjtögetéssel foglalkozó pigmeunok voltak Burundi mai területének eredeti lakói. A 8. század körül dél felől idevándoroltak a hutu törzsek. A bantu népekhez sorolható hutuk alapvetően földműveléssel foglalkoztak. A 15. század táján jöttek e területre északról a harcias tuszik, akik olyan birodalmat építettek fel, amelyben a hutuk alárendelt néppé vált. A tuszik érdekes módon azért átvették a meghódított hutuk nyelvét és vallását. A birodalom élén a király állt, aki egyben egyfajta vallási vezető is volt.

A 19. század elején jelentek meg az európaiak (elsősorban brit felfedezők) a mai Burundi területén. 1890-ben Afrika gyarmatosítási felosztásakor e terület a Német Kelet-Afrika részévé vált (a mai Tanganyikával és Ruandával együtt). Az első világháború idején Kongó felől belga csapatok foglalták el a területet. A belgák átvették azt a hatalmi viszonylatot, amit a németek is konzerváltak: a tuszi kisebbség uralkodott a hutu többség felett.

Livingstone és Stanley 1871-es legendás találkozásának emlékműve - Ohotin Viktor fotója

Az 1920-as Versailles-i békeszerződés alapján Burundi Ruandával együtt a Népszövetség (az ENSZ elődje) mandátumterületévé vált, de fennmaradt a belga igazgatás. 1946 után az ENSZ gyámsági területe lett Burundi. Ekkor kezdték el bevonni az igazgatásba a hutukat pozitív diszkriminációval. Az 50-es évek végén, amikor az afrikai gyarmatosítás alkonya következett be, Burundiban politikai pártok jöttek létre. A két nagyobb párt közül az egyik egy tuszi vezetésű, radikálisabb belgaellenes volt, a másik a belga adminisztráció támogatását élvezte. 1960-ban az ország függetlenné vált és egy évvel később parlamenti választásokat tartottak.

Manapság

Burundiban a demokrácia formális keretei között gyakoriak a feszült belpolitikai állapotok. A politikai elitnek a hatalomért vívott harca nagyon kemény. A politikai ellentétek véres utcai összetűzésekbe is torkollanak, mint az éppen 2015 júniusában történt. Szóval a demokrácia Burundiban sajátságosan, ingatag módon működik.

földmunka

,, Burundiban szinte semmilyen turizmus nincsen. A lakosság többségének szokatlan a fehér ember látványa. A helyiek mindig örülnek nekünk, nagyon kedves és vendégszerető emberek. Ez a világ második legszegényebb országa és ezt nap mint nap, közelről látni nagyon szomorú.

A mindennapi életben nagyon erősen vannak jelen a helyi hagyományok. Az emberek többsége földművelésből él. Az Ezeregy Hegyek völgyeiben mindenütt földeken dolgozó asszonyokat látni. A házépítéshez használt téglákat és cserepeket a völgyben gyártják, ott, ahol kellően agyagos a föld. Vályogot vetni, földkunyhót építeni mindenki tud. Viszont akinek megvan rá a pénze, mégis inkább importált anyagokkal, betonnal és fémlemezzel építkezik, mert az ilyen házak státuszszimbólumok ott. (2014)" forrás

falusi kunyhó

A helyiekről

Burundiban a férfiak várható élettartama mindössze 50 év!

A lakosság 85 százaléka hutu, 14 százaléka tuszi.

Rundi (avagy kirundi) és a francia a két hivatalos nyelv. A a bantu nyelvcsaládhoz tartozó rundi heyi nyelvet mindkét nagy etnikai csoport - hutu és tuszi - beszéli. A Szaharától délre eső afrikai országokban nagyon ritka az ilyen nyelvi homogenitás. A kereskedelem nyelve a szuahéli. Ezt főleg a fővárosban beszélik a francia mellett.

helyi lány - a.g. fotó

városi lányok a vidéki mamájukkal

Turista etikett

Burundiban üdvözléskor szokványos az, hogy a felek hosszasan rázzák egymás kezét. Ha a turista kerül ebbe a helyzetbe, akkor udvariatlanság nem alkalmazkodni ehhez a szokásukhoz.
Burundiban nagy hangsúlyt helyeznek az egymás iránti tisztelet kifejezésére. Az utazó is megkapja a tiszteletet, amit illik megfelelően és figyelmesen viszonozni.
A helyiekkel beszélgetve semmiképpen se feszegessük a hutuk és a tuszik közötti viszonyt, annak múltbéli drámája alapján. Túl érzékeny, kockázatos téma ez ahhoz,hogy egy külföldi firtassa.
Ha helyiekhez szólunk, akkor kerüljük a heves kézmozdulatokat, gesztusokat, erős arckifejezéseket, grimaszokat,mert ezt a helyi kultúrában az önuralom, a nyugalom hiányának vehetik.