.
.
Lope nemzeti park - j.a. fotója
,, A kameruni-gaboni határon nyerték a Ki tud többet Magyarországról versenyt. Már a kameruni oldalon is nagy örömmel fogadták az első magyar határátlépőt, és csillogtatva földrajzi-történelmi ismereteiket, Ausztria-Magyarországot és az első világháborút emlegették. Gabonban erre is rátettek egy lapáttal, amikor a határőr mellett lebzselő huszonéves srác segítség nélkül Puskás Ferencet emlegette, sőt emlékezett a Portugália-Magyarország EB-meccsre is. Megmelengedik az ember szíve.
Nyugat-Afrika meghozta az önbizalmunkat, így a határátkelő után rögtön megkérdőjeleztük a magától értetődőt, azaz, hogy a gyönyörű aszfaltúton csorogjunk be Librevillebe, és inkább a rövidebb, viszont a dzsungelen át vezető földutat választottuk. Ugyan a térképeink fele szerint az út átvezet Egyenlítői Guineán, az út előtt lévő rendőri ellenőrzőpontnál megerősítették, hogy nem, szóval ne aggódjunk, hogy nincs vízumunk. Meg arra is figyelmeztettek minket, hogy az út elég rossz állapotban van, és a hidak sem biztos, hogy állnak. Közvetlenül a letérő bejáratnál egy dömper várakozott, őt is faggattuk az út minőségéről: a sofőr azt mondja, hogy az út eleje jó, aztán rosszabb, még rosszabb, meg összedőlt egy híd, ott át kell kelni a folyón. De a mi autónkkal biztos megy a folyó is, van snorkelünk, meg biztos van csörlőnk is – ja nem, az nincs. A biztonság kedvéért megadja a telefonszámát, ha szükségünk lenne a segítségére, bár nincs hálózat az erdőben…mindegy is, a kalandot választjuk.
Jó, az út tényleg szép: erdő, erdő, erdő, virágok az út mentén, piroshasú kis madarak repdesnek körülöttünk, egyébként egy-egy lepke vállal felvezetést, néhány szöcske meg potyautasként jön pár kilométert a szélvédőn, motorháztetőn. Az útmenti falvak erősen különböztek a korábbi országokban megszokottól: közepén póznán a nemzeti lobogó, téglalap alapú deszkaházak élénk színre festve, nyírt gyep, ültetett virágok.
Már előre izgulunk, hogy mi lesz a folyóátkeléssel. Nincs forgalom, az út maga jelenti a legnagyobb kihívást: komoly vízátfolyások nehezítik az autónyi szélességű út megtalálását és rengeteg a bukkanó. Aztán komolyan megrémülünk, amikor csak kis híján nem megyünk neki frontálisan egy autónak.
Mi nagyjából harminccal, a szembejövő negyvennel haladhatott az egysávos úton. Az út szélén többméteres növényzet, úgyhogy a kanyarokba esélytelen belátni. Amikor meglátjuk egymást, Csaba satufékezett, a szembejövő autó pedig lassítás nélkül lehajtott másfél métert a dzsindzsásba. Mindketten megütköztünk a másik technikáján, ő nyilván azt várta volna, hogy mi is lehajtunk nyolcvan centit, és lassítás nélkül továbbhajtunk. Mi meg azt, hogy ő is szinte állóra fékezi az autót, és lassan elslisszolunk egymás mellett, hiszen fogalmunk nincs, mi lehet az útszéli dús növényzettől rejtve. Mindenesetre nyilván ő ismerte a helyi szokásokat, szóval ezután bizonytalanul, még lassabban vezettünk, készen arra, hogy behajtsunk a bozótosba.
x
Amint lehetett, leléptünk Librevilleből, bár a város és lakói nem tehetnek csalódottságunkról. Irány dél, és amikor elértük az Egyenlítőt, minden bosszankodásunk szertefoszlott. Igen, ez már valami! Hamar megszoktuk, hogy minden fejjel lefelé van, kicseréltük a kereket a tetősátorral és indultunk is tovább.
A következő állomás Lambaréné volt, ahol az Albert Schweitzer kórház eredeti épületei, berendezései és egy fantasztikus fotógyűjtemény látható. Nem lebecsülve Stanley, Livingstone és más felfedezők érdemeit, számunkra a legnagyobb afrikai teljesítmény mégis Albert Schweitzeré, aki saját erejéből létesített kórházat az óceáni kikötőtől 14 napnyi tutajútra, a dzsungel közepén. (2017)" forrás
Lévén volt francia gyarmat, sok járattal köti össze Párizst Libreville-lel az Air France. Európából direkt járat van még Frankfurtból (Lufthansa). Párizsból Libreville-be a repülési idő kb. 5 óra.
Akinek az az élete álma, hogy a gaboni fővárosban, Librevilleben a Le Meridien nevű szállodában éjszakázzon, annak erre a célra 1300 amerikai dollárt kell szánnia.
A sárgaláz elleni védőoltás kötelező. Alkalmanként a határon kérhetik a kolera elleni védőoltást igazoló dokumentumokat. Az országba történő beutazás előtt ajánlott a diftéria, a tetanusz és a veszettség elleni védőoltások felvétele. A védőoltásokról további információkat a Nemzetközi Oltóközpontnál lehet kérni.
A gaboni tartózkodás során a magyar utazók tartózkodjanak az ivóvíz (csapvíz) fogyasztásától, csak zárt palackos ásványvizet igyanak!
Libreville-ben helyiek várnak az iránytaxikra - p.a. fotó
Jön!
Csak a fővárosban, Libreville-ben és egy másik nagyvárosban, Port-Gentil-ben vannak közbiztonsági kockázatok, ezért a szokásos megelőző intézkedéseket javasoljuk (ne tartson magánál értéktárgyakat, készpénzt kisebb összegekben elosztva, több zsebben vigyen magával, stb.) Az országban nincsenek a turista szempontjából kimondottan veszélyesnek mondható területek.
Felhívjuk a magyar utazók figyelmét arra is, hogy kerüljék el az ország északi (kameruni) határa felé történő szárazföldi utazást, mivel az különösen veszélyes!
Az országban jelenleg semmilyen magyar külképviselet nincs.
(librvil)
A gazdagság és a szegénység szélsőségesen találkozik az 580 ezres lakosságú fővárosban.
Gabon 1875-ben vált francia gyarmattá. A gaboni Lamberene őserdei kórházban dolgozott 1913-1917 és 1924-1965 között a Nobel-díjas Albert Schweitzer. Saját 90 évnyi élettartamával bizonyította, hogy a trópusi dzsungelklíma nem feltétlenül károsítja egy európai egészségét. Gabon 1960-ban vált függetlenné Franciaországtól.
"A Szaharától délre eső Afrikában az ország egy főre jutó nemzeti jövedelme messze az egyik legmagasabb, ezért engem is meglepetten ért az információ, mely szerint ha a gaboniak szeretnék ezt a jövedelmi szintet megtartani, akkor alternatív bevételi források után kell nézniük, ugyanis a gazdaság eddigi fő támaszának számító kőolaj-tartalékok kezdenek érezhetően kimerülni. Az ellenfeleit busás juttatásokkal elhallgattató, természetimádó és egyben multimilliárdos Bongo elnök már évekkel ezelőtt meg is kezdte a lehetséges alternatívák feltérképezését, mára pedig már konkrét lépéseket is tett. (2009)" forrás
A hazafi mosolya - h.k. fotója
1. Ne bosszantson fel minket az, hogy az átlagos gaboni ember túlságosan is közvetlen, nagyon megbámul minket és beszélgetés esetén még ismeretlenként is indiszkrét kérdéseket tesz fel nekünk. Ők ilyenek. Nem akarnak minket bántani, csupán a mi szokásainkhoz képest közvetlenkedők, fizikai értelemben is. Ez azt jelenti, hogy közelebb jönnek hozzánk, mint az amúgy szeretnénk. Nem bizalmaskodásból, nem agresszivitásból, inkább természetes kíváncsiságból. Ismeretlenek közvetlen közelből bámulgathatják az óránkat, a cipőnket, s főleg a bőrünk fehérségét. Főleg a vidéki falvakban nagyon érdekesnek tartják fehérségünket.
"Gabonban nincsenek kulturális látnivalók, és a bennszülöttek sem ágyékkötőben szaladgálnak, viszont a kis ország 75 százalékát erdő borítja, ami az új természetbarát politikának köszönhetően talán itt marad meg legtovább Afrikában. " (forrás: vjm.hu)
Tengerpart Libreville-nél - p.a. fotó
* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
© Utikritika.hu. 2012.
Amerikai Egyesült Államok | Amszterdam | Argentína | Ausztrália | Ausztria | Bahama-szigetek | Balatonszéplak-felső | Bali | Barcelona | Berlin | Ciprus | Dominikai Köztársaság | Dubai | Egyiptom | Franciaország | Görögország | Hajóutak | Horvátország | Hongkong | India | Isztambul | Kanada | Kanári-szigetek | Kuba | Kvarner-öböl | London | Madrid | Malajzia | Maldív-szigetek | Mallorca | Mauritius | Málta | Mexikó | Nagy-Britannia | Németország | New York | Olaszország | Párizs | Portugália | Róma | Seychelle-szigetek | Sharm el-Sheik | Skócia | Spanyolország | Sri Lanka | Szingapúr | Thaiföld | Törökország | Toszkána | Tunézia | Vietnam | Zöld-foki Köztársaság
Még nem érkezett hozzászólás.