Algír

„Algír utcáin a felnőtt nők többsége kendőt visel: becslések szerint a városban mintegy 60–80 % körüli az arány. Ez a hagyomány és személyes választás mellett szociális és kulturális nyomás eredményeként is értelmezhető.” - S. V. fotója

Algír dióhéjban

Arab: الجزائر (al-Jazāʾir), francia: Alger (álzsi) , angol: Algiers (álgyírsz)

Lakosság (2025-ben): közel 2 millió, az elővárosokkal együtt pedig, kb. 3 millió.

A fővárost becézik úgy is, hogy Alger la Blanche, azaz "Algír, a fehér". A napsugár pompázatosan szikrázik az épületek fehér falain. Ez egy kikötőváros a Földközi-tenger partján.
A Houari Boumediene nemzetközi repülőtér kb. 20 kilométer távolságban van az algériai fővárostól (attól délkeletre). (Boumediene a legjelentősebb államfőjük volt.)
A turisztikai infrastruktúra még eléggé fejletlen. Nincs sok európai turista, egyelőre. Algírt ne képzeljük el egy porfészeknek, arab viszonylatban eléggé menő és kulturált, bár nincs annyi pénzük, hogy gyors ütemben fejlesszék a nagyvárost. A metrójukra pl. büszkék lehetnek. Van sok higiénikus utcája, negyede.

A főváros legérdekesebb látványossága a Kasbah nevű negyed (egyfajta óváros) labirintusos utcákkal, festői házakkal. nyugodtan eltévedhetünk, mert a sok helyről látható tengerpart jó orientációs támpont ahhoz, hogy kijussunk a negyedből.
A modern városközpont tele van menő üzletekkel, éttermekkel, és a múzeumok, szállodák többsége is ide koncentrálódik.
A központtól északra van két kellemes negyed, a Ben-Aknoun és a Hdyra. Ezekben van több nagykövetség, állami intézmény és több menő villa. A modern városrészek vannak a tengerszinten, a régi negyedek nagy része pedig, a domboldalakon. Furcsa, hogy ott nem a dombon vannak a gazdagabb negyedek (Rióhoz hasonlóan).
A turista nevezetességek nincsenek egymástól távol, szóval gyalogosan sok mindent meg lehet nézni. A nagyobb távolságokhoz használható taxi, metró és busz.
Lányoknak, nőknek ajánlott, hogy inkább férfi kísérettel látogassák a várost. Főleg az egyedül turistáskodó nők vannak folyamatosan kitéve a helyi pasik nyomulós, pimasz, leszólítós udvarlásának. A hiányos fogazatú, előnytelen külsejű pasik is bepróbálkoznak.
Ha nem tudunk franciául, de angolul igen, akkor tanácsos a fiataloktól kérni útbaigazítást, mert közülük elég sokan tudnak angolul. Amúgy az arab kiírásokon kívül mindenhol van francia változat.
Algírban a magyar pénztárcának olcsóság van, főként az étkezés tekintetében (kivéve, ha az 5 csillagos hotelek éttermeit választjuk).
Algirban a helyiek a saját városukat nagyon ritkán nevezik a hivatalos nevén. Legelterjedett neve: D’jizzair’, ami szó szerint annyit jelent, hogy "szigetek egy csoportja" (hogy miért?).
Havi nettó átlagfizetés (2025-ben): 117,000 HUF-nak megfelelő dínár

Algír belvárosának egyik ismert tere, a Place Audin látható. Ez egy forgalmas találkozóhely, ahol a modern városi élet keveredik a francia gyarmati időkből származó épületek hangulatával. - Ata fotója

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

A szállodánk segítségével, egy taxissal megegyeztünk, hogy megmutatja nekünk autóból a várost, egy-két nem igazán biztonságos negyedet magába foglalva (turista városnéző buszok nincsenek)
Az utcai árusok, és a koldusok nem olyan kellemetlenül nyomulósak, mint sok más arab országban
A helyi emberek roppant segítőkészek voltak, ha útbaigazítást kértünk, mosolygásuk természetes, sokkal kellemesebbek, mint pl. a kairóiak
A mór építészeti stílus keveredése a francia koloniálissal, Algír alapvetően nem csúnya, és van benne potenciál
Az alkoholfogyasztás- és vásárlás problémamentes (elég jó a helyi vörösbor)
A Che Guevara sugárút eleganciája, a Hassiba Ben Bouali főút kávézói, és a sétálóutca műfajban: a Rué Larbi ben M'hidi
Fotogén az ablakokban, balkonokon lógó sok színes száradó ruha és ágynemű, olyan Nápolyos a feeling. A kék palettás ablakok pedig franciás hatásúak, sok elegáns épület olyan, mint a párizsi menő sugárutakon
Amúgy nem vagyok oda a botanikus kertekért, de az algíri Le Jardin d'Essai du Hamma bejött nekem, igazán kellemes, tiszta hely
Változatos, izgalmas a város domborzata (kell is a kényelmes cipő a városnézéshez), dombok magaslatairól látványos a tengerpart látványa
Noná, hogy az 1000 éves Kasbah tetszett a hagyományos lakóházaival, időutazásos élményével

Nem tetszett

Európai értelemben vett turista nevezetességekből azért nincs túl sok, de 3-4 napra való van mindenképpen
Az autósok vadul vezetnek
A taxisok nem használnak taxiórát, és ezért mindig alkudozni kell, a reptérről a kb. 1200 forintnak megfelelő összeg helyett 3 ezerért vittek be minket a központba
A qahwa, azaz a kávé arabos, szóval keresni kell olaszost
A járdákon magunk elé kell nézni, mert sok a hiányosság
Csúcsforgalomban, a központban a közlekedési dugók kemények
Mivel kevés a turista, el kell viselni, hogy a helyiek közül többen nagy szemekkel, túl nagy kíváncsisággal bámulnak az idegen utazókra (szerencsére a kíváncsiságuk békés)
Sok helyen az eredeti, dekoratív, francia felirat le van csúnyán kaparva és egy ronda bádog arab felirat van rátéve

Vélemények

Algír lélegzetelállító város. Bár vannak omladozó tömbházai, a belváros mégis magával ragadó: hófehér gyarmati paloták, pálmafákkal szegélyezett sugárutak, art deco homlokzatok, szépen karbantartott mecsetek, elegáns villák és a mélykék tenger látványa együtt olyan hangulatot teremt, amely Afrika legszebb városai közé emeli. Az épületek állapota vegyes, de egyre több homlokzatot újítanak fel, és sok helyen jelenleg is zajlanak a munkálatok, így a város lassan visszanyeri régi fényét.

Felkerestük az Afrikai Notre-Dame-ot (Notre-Dame d’Afrique), az 1872-ben felszentelt római katolikus bazilikát, amely a várost körülölelő hegyoldal tetején magasodik. Az oltár fölött a Szűz Mária-szobor fekete nőként ábrázolja Máriát, ami különleges és jelképes üzenetet hordoz Algír sokszínűségében. A templom építészeti szépsége mellett a kilátás az öbölre talán még inkább rabul ejt: innen a város és a tenger egyaránt teljes pompájában tárul elénk. A bazilika alatt zsidó és keresztény temetők húzódnak, amelyek a város történelmi rétegzettségéről mesélnek.

O. J. fotója

Nagyon jó élmény volt, hogy Algírban bármerre jártunk, szabadon fotózhattunk és filmezhettünk. A kormányhivatalokat és a rendőrségi épületeket természetesen nem lehetett megörökíteni, de még a legsűrűbb, legnyüzsgőbb piaci negyedekben sem szóltak ránk. Bőven akadt is mit megörökíteni, hiszen az óváros látványvilága szinte kimeríthetetlen.

Az algíri óváros, hivatalosan a Kaszba, a főváros I. kerületének középkori városmagja, amely 1992 óta az UNESCO világörökség része. A Szahel-dombok oldalában fekszik, lejtői egészen a tengerpartig futnak, így a házak egymás fölé épülve alkotnak sűrű, zegzugos szövetet mintegy 60 hektáron. A piacokon külön világot alkotnak a datolyások, a zöldségesek és a halárusok; kísérőnk, Fayeq szerint a csokorban lógó datolya a legfrissebb és legfinomabb, míg a dobozolt már kevésbé édes. A standoknál rengeteg textil és kendő is kapható, sőt kész ruhák, amelyek között felfedezhetők a kabili tájegység jellegzetes népi motívumai is.

Feljebb kapaszkodva a Kaszba szűk utcácskáin a helyiek mindennapi élete tárul elénk. Kicsi fürdők, kávézók és teázók sorakoznak a sikátorokban, ahol az algériai férfiak naponta többször is összegyűlnek. A kávé mellé a beszélgetés elmaradhatatlan: sport, politika és a társadalom aktuális ügyei kerülnek terítékre. A Kaszba így nemcsak történelmi örökség, hanem a mai napig élő, lüktető városi közeg, ahol a múlt és a jelen sajátos harmóniában fonódik össze.

„Algír belvárosának utcái a gyarmati korszakból örökölt bérházakkal, száradó ruhákkal és zsúfolt parkolókkal mesélnek a város hétköznapjairól. A kopottas homlokzatok mögött élő, nyüzsgő közösségi élet zajlik, ahol az utca maga is közösségi tér.” - bébé fotója

Algír a francia gyarmatbirodalom mintavárosa volt: az anyaországban később alkalmazott modernista városfejlesztési megoldások kísérleti terepe (az 1950-es években épült Climat de France szociális bérlakásaival a Párizst övező banlieu-k előde) — de a századfordulón még az ellentétes irányú mintakövetés dominált és így jött létre a kikötő melletti, neo-haussmanni városmag, egy kis Párizs, dekoratív homlokzataival és kovácsoltvas erkélyeivel (Alger la blanche) (véem, 2024)

Gyönyörű a naplemente Algírban. Ilyenkor megtelnek a terek és muszlim szokás szerint a férfiak és nők külön-külön kiülnek a közterekre beszélgetni - Ata fotója

Szállás

A szállodai besorolások csillagjaiból nyugodtan levehetünk automatikusan egyet. A hotelek ár-érték aránya jellemzően rossz. A hotelek többségében a tisztaság némileg problémás.

Algírban szállásválasztásnál a legfontosabb szempont a Kasbah (óváros) közelségének és a modern városrészek elérhetőségének az egyensúlya, mivel a Kasbah ugyan UNESCO világörökségi helyszín, de éjszaka kevésbé biztonságos és zsúfolt. A két legpraktikusabb és legbiztonságosabb környék a Hydra/Ben Aknoun felsőbb városrész, ahol a nagykövetségek és luxusszállodák találhatók, valamint az Alger Centre (központi Algír) területe, különösen a Grande Poste és az Audin tér környéke.

A Hydra/Ben Aknoun előnye, hogy csendes, jól őrzött, modern infrastruktúrával rendelkezik, és könnyű innen eljutni mind a tengerpartra, mind a belvárosba metróval vagy taxival. Az Alger Centre pedig azért ideális, mert gyalogosan elérhető innen minden fontos nevezetesség, a kikötő, és a francia gyarmati építészet remekei, miközben este is élénk, de nem túl zajos.

Mindkét környéken fontos a szálloda pontos címének ellenőrzése, mert Algírban a domborzat miatt néhány utcányi különbség is jelenthet 20-30 perces extra sétát a meredek utcákon. A tengerre néző szállodák drágábbak, de a kilátás és a tengeri szellő miatt érdemes lehet a többletköltség, főleg nyáron, amikor a város nagyon fülledt tud lenni.

Helyi közlekedés

A nemzetközi repülőtérről kb. 30-50 perc alatt lehet bejutni a városközpontba.

Algír nemzetközi repülőtere, az Algiers Houari Boumediene nemzetközi repülőtér, kb. 20 km-re található a városközponttól. A repülőtérről többféle lehetőség áll rendelkezésre a városközpontba jutáshoz.

Taxi: Az Algiers repülőtéren elérhetők a hivatalos taxik, amelyek fehér színűek és rendelkeznek az engedélyekkel. A repülőtér és a város központja közötti taxiút általában kb. 20-30 percet vesz igénybe, és a díj általában 1 500-2 000 dinár (kb. 10-13 euró) körül mozog.

Busz: Az Algiers repülőtéren elérhető a helyi buszhálózat is, amely közvetlenül az Algír városközpontjába szállítja az utasokat. A buszok általában egyszer óránként indulnak, és az út kb. 45 percet vesz igénybe. A buszok díja általában 50-70 dinár (kb. 0,35-0,50 euró) körül mozog.

Autóbérlés: Az Algiers repülőtéren elérhető autóbérlési lehetőségek között szerepelnek a helyi és nemzetközi autókölcsönzők is. Az autóbérlés árai általában eltérőek lehetnek, attól függően, hogy milyen autót bérel a turista, és hogy mennyi ideig tart az bérlés.

Metró

Algír metrórendszere egy viszonylag új közlekedési lehetőség Algériában, amely 2011-ben nyílt meg. A metró két vonalból áll, amelyek összesen 19 állomást kapcsolnak össze Algír különböző részein. A metró számos látványossághoz, üzlethez és étteremhez közel található, így ideális közlekedési eszköz lehet a turisták számára, akik kényelmesen és gyorsan szeretnének közlekedni a városban.

A metró kulturált és tiszta, a vonatok gyakran járnak, és az állomások jól karbantartottak. Az állomásokon és a vonatokon kamerák vannak elhelyezve a biztonság érdekében. Az állomásokon található információs táblák segítenek a turistáknak a tájékozódásban.

A jegyek vásárlása egyszerű és olcsó. A jegyeket automatákból lehet megvásárolni, és az árak általában 40-60 dinár (kb. 0,25-0,40 euró) között mozognak, attól függően, hogy melyik vonalon utazik a turista és melyik állomásra kíván utazni. Van lehetőség vásárolni több jegyet is egyszerre, ha gyakran használják a metrót.

Ata fotói

Busz

Turistáknak nem ajánljuk, mert nehéz kiigazodni a menetrenden és a menetirányokon. Amúgy maguk a buszok jó állapotúak, modernek. Többnyire. Sok a légkondi nélküli busz, ami nyáron probléma.

városi busz - s.v. fotója

Ata fotója

Villamos

Az algíri villamos modern és kényelmes közlekedési eszköz, amely több városrészt összeköt, beleértve a központot és a tengerparti területeket. A jegy ára körülbelül 40-80 algériai dinár, ami rendkívül megfizethető a turisták számára is. A villamosvonalak jól lefedik a várost, így gyors és kényelmes módja annak, hogy a látogatók felfedezzék Algír különböző nevezetességeit. Csúcsidőben előfordulhat, hogy zsúfolt, különösen a munkába és iskolába járó helyiek miatt, de általában jól szervezett a közlekedés. A turistáknak azért lehet hasznos, mert elkerülhetik a forgalmi dugókat, és közvetlenül elérhetik a főbb látnivalókat. Emellett a villamos modern, tiszta és megbízható közlekedési eszköz, amely kellemes élményt nyújt az utazás során.

Ata fotója

Taxi

Ott is sárga színűek.

Ha Algírban a turisták taxit vesznek igénybe, akkor érdemes figyelniük néhány fontos dolgot, hogy biztonságban és kényelmesen utazzanak:

Csak hivatalos taxikat használjanak: A hivatalos taxiknak van egy fehér színű matrica az oldalán, amelyen szerepel az engedélyszáma. Ezek a taxik általában megbízhatóbbak és biztonságosabbak, mint a fekete taxik, amelyek nem rendelkeznek engedéllyel.

Az árakat előzetesen érdemes tárgyalni a sofőrrel, és megállapodni az utazás díjában, hogy ne érjen meglepetés a fizetéskor. Az árak változóak lehetnek, és előfordulhat, hogy a sofőr magasabb díjat kér, ha azt észleli, hogy a turista nem ismeri a helyi árakat.

A biztonsági öv használata kötelező Algírban, ezért mindig használják a biztonsági övet a taxiban.

Fontos, hogy a turisták vigyázzanak az értéktárgyaikkal és pénzükkel, amikor a taxiban vannak. Érdemes elrejteni az értékeket és pénztárcákat, hogy ne legyenek látványosak a taxiban.

Ha a turisták nem beszélnek arabul, érdemes megkérdezniük a szállásukban, hogy a nevük és az úti céljuk hogyan hangzik arabul. Ennek segítségével a taxi sofőr könnyebben megérti, hogy hova kell mennie.

Azoknak a turistáknak, akiknek nehézséget okoz a kommunikáció a sofőrrel, érdemes feljegyezniük a szállásuk címét egy papírra, és bemutatniuk azt a sofőrnek.

Metróval, buszon, villamoson, lifttel felvonóval vagy akár helyi érdekű vasúttal - mozgásban az egész város 🙂
Nagy feladatra vállalkozik az aki az algériai főváros több millió lakóját szeretné eljuttatni a munkahelyéről a lakóhelyére.
Busszal próbálkozni az elavult géppark és a dugók miatt sokszor értelmetlen és nekem nem is sikerült megfejteni mi hova tart.
A metró ezzel ellentétben tiszta, gyors és modern. Egy rendkívül hosszú vonal van az 1-es amely a Mártírok terétől indul és keletre a következő nagyvárosig Harrachig fut. Egy nagyon hosszú villamosvonal is épült amely a tengerparttal halad párhuzamosan ugyancsak nyugat-keleti irányban. Hatalmas szintkülönbség van a városban észak-déli irányban itt liftek és drótkötélpályák könnyítik meg az utazók kényelmet.
Mivel a metró és a villamos óriási távolságot tesz meg így erre a jegy 50Da, busszal, felvonóval 20-ért utazhatunk míg a liftért 10Da-t fizetünk.
Használjuk bátran a világviszonylatban egyik legolcsóbb tömegközlekedést ha Algírban járunk. (Ata, 2024)

Ata fotói

Gyalogosan

Algír nagyváros, ezért gyalogosan a legjobb úgy közlekedni, ha előre megtervezed az útvonaladat. Érdemes kijelölni a főbb látnivalókat és nevezetességeket, amelyeket meg szeretnél nézni, majd úgy összeállítani az útvonalat, hogy mindet érintsd. Figyelj a közlekedési táblákra, és mindig maradj jól megvilágított, forgalmas területeken. Fontos, hogy ügyelj az értékeidre, és folyamatosan légy tudatában a környezetednek. Az időpontot is érdemes mérlegelni: sötétedés után sok bolt bezár, a közvilágítás gyenge, és az utcákon is jóval kevesebben vannak.

Drótkötélpályás felvonó

Az algíri drótkötélpályás felvonó a város közlekedési hálózatának fontos része, és különleges élményt kínál a turisták számára. A felvonó több vonalon közlekedik, például a Bab El Oued és az El Madania negyedek között, valamint összeköti a város alacsonyabban fekvő részeit a magasabban elhelyezkedő környékekkel, mint például El Hamma és Belouizdad. A menetjegy ára viszonylag alacsony, körülbelül 50-100 dinár között mozog egy útra, ami megfizethető közlekedési módot jelent. A felvonóról gyönyörű kilátás nyílik a városra, a tengerpartra és a környező hegyekre, így különösen vonzó a fotósok és természetkedvelők számára. Az utazás ideje rövid, de nagyon élvezetes, mivel egyedi perspektívából lehet megtekinteni Algírt. A felvonó különösen hasznos azoknak, akik szeretnék elkerülni a város zsúfolt közlekedését, hiszen gyorsan és kényelmesen el lehet jutni a különböző városrészekbe. A turistáknak érdemes kipróbálni, mert a felvonó egyszerre nyújt közlekedési eszközt és látnivalót. A modern kabinok biztonságosak és jól karbantartottak, így az utasok kényelmesen élvezhetik a város panorámáját. Az algíri felvonó egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy a látogatók rövid idő alatt felfedezzék a város dombos tájait és a különböző kulturális negyedeket.

Ata fotói

Étkezés

2025-ben egy olcsó étteremben egy főétel kb. 1200 HUF-nak megfelelő dínárba kerül.

Egy középkategóriás étteremben két főnek egy háromfogásos étkezés kb. 8 ezer HUF-nak megfelelő dínárba kerül.

Vannak gyorséttermek (pizza, hamburger), de sokkal érdemesebb helyi étkeket enni, mert finomak. Nagyon ajánljuk a szuper ravaszsággal fűszerezett bárányhúsos kolbászt, a mergezt.

A Bois des Arcades (erdő) területén csomó étterem található. Ez a domb 500 méterre délkeletre helyezkedik el a nagy Mártírok emlékművétől. Különösen szép kilátás nyílik innen Algírra és a tengerpartra. A domb erdős terület is, így kellemes sétákra is alkalmas.

Ata fotója

Délután már nem illik kávézni Algírban. Aki csak gyorsan akar egy kellemes mentateát az utcán fogyasztani az egy érdekes rendszerrel találkozik. Stílusos papírpohárba adják és egy gép segítségével ráfóliázzák a tetőt így forró teát kapunk ami nem lötyög ki 🙂(Ata)

Az ebéd eléggé a marokkóihoz hasonlatos, maghrebi (Ata)

„Az előtérben egy adag slata mechouia, az algériai sültpaprika-saláta látható paradicsomszósszal a tetején. Mögötte egy friss vegyes saláta tonhallal, kukoricával, céklával és olajbogyóval, amely Algírban gyakori előétel.” - Ata fotója

Pénzváltás

2025 update: Algéria valutahelyzete különleges és összetett képet mutat. Az ország szigorú devizakorlátozásokat alkalmaz, ami miatt az algériai dinár nem szabadon konvertálható valuta a magánszemélyek számára. Ez a helyzet egy kiterjedt párhuzamos valutapiac kialakulásához vezetett.

A hivatalos és a feketepiaci árfolyamok közötti különbség drámai módon nőtt az elmúlt években. Míg a központi bank hivatalos árfolyamot állapít meg, a valóságban szinte senki sem használja ezt, mivel a piaci realitásokat nem tükrözi. A fekete piacon az euró és a dollár jelentősen magasabb áron cserélhető, gyakran 50-70 százalékkal is jobb árfolyamon, mint a hivatalos.

Algír központjában, a Port Said téren évtizedek óta működik egy nagy valutacsere központ. Ez a terület az ország legnagyobb informális devizapiacává vált, ahol naponta jelentős összegek cserélnek gazdát. A kereskedők nyíltan dolgoznak, gyakran nagy kötegnyi készpénzzel a kezükben, és különböző valutákat kínálnak - nemcsak eurót és dollárt, hanem számos más nemzetközi valutát is.

Az algériai kormány alapvetően tolerálja ezt a párhuzamos rendszert, mivel felismeri, hogy a szigorú devizakorlátozások mellett ez az egyetlen módja az embereknek a külföldi valuta megszerzésének. Az állampolgárok évente csak nagyon korlátozott mennyiségű devizához juthatnak hozzá hivatalos úton - körülbelül 100 euró értékben -, ami messze nem elegendő az utazásokhoz vagy más szükségletekhez.

A jelenség történelmi gyökerekkel rendelkezik. Már az 1970-es években, amikor Algéria bevezette a devizakorlátozásokat, az emberek kénytelenek voltak alternatív módokat keresni a külföldi valuta beszerzésére. A helyzet az évek során csak rosszabbodott, különösen a gazdasági nehézségek és az olajárak ingadozása miatt.

Az algériai dinár értékének csökkenése a feketepiacon az ország gazdasági problémáinak tükröződése. Az infláció, a strukturális gazdasági gondok és a nemzetközi tartalékok csökkenése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek bizalma megrendüljön a nemzeti valutában, és külföldi valutákban keressenek menedéket.

A helyzetet bonyolítja, hogy míg a fekete piac széles körben elfogadott és használt, technikailag továbbra is illegális marad. Ez feszültséget teremt a gyakorlat és a törvény között, és bizonyos kockázatokat rejt magában a résztvevők számára.

Vásárlás

A Mártírok emlékműve alatt van egy bevásárlóközpont, a Ryad El Feth, ami gusztusos.

Ajánlott ajándékbolt: Didouch Mourad úton a Sidi Yahia nevű bolt, ahol berber ékszerek, sishák, és a hagyományos algériai öltözék, a dishdasha megvásárlása lehet érdekes.

Teljes az iPhone élmény! A kettős árfolyamot kihasználva (azaz fekete piaci) a hivatalos Apple boltban megvettem a megálmodott mágneses telefonvédő tokot és a C-type adaptert. Barcelonában 20 Euro volt, Algirban: 8. (Ata, 2024)

Szórakozás

Az iszlamizálódás erősödésével 2009 és 2016 között több szórakozóhely, lokál végleg bezárt Algírban. Szóval bulizás szempontjából Algír nem jöhet szóba. A menőbb hotelekben vannak diszkók.
Alkoholt inni viszont sokkal több helyen lehet, mint sok más arab országban.

Ata fotója

Ami Pesten a New York kávézó az Algírban a Tantonville. A Nemzeti Színház melletti közkedvelt hely színészek, művészek találkahelye, de az algériai főváros legrégebbi kávéháza népszerű minden napszakban aki egy igazi erős feketét akar inni vagy megkóstolni a Tantonville legfinomabb édességét a nutellás Cheese cake-t.

Péntek reggel van, az itteni hétvége kezdete. Kihalt a város, a kávéház is lassan ébredezik…. (Ata, 2024)

Közbiztonság

Algír összességében viszonylag biztonságos városnak számít, de 2025 közepén is érdemes kellő óvatossággal és felkészülten érkezni.

A helyi törvények és szokások betartása elengedhetetlen. Algéria mélyen vallásos ország, ezért tisztelettel kell viszonyulni az iszlám hagyományaihoz. Mecsetekben és más vallási helyeken a szerény öltözködés elvárás: a nőknek a váll és térd takarása ajánlott, férfiaknál a rövidnadrág kerülendő. Alkoholfogyasztás nyilvános helyeken tilos, és ennek megszegése akár komoly bírságot is vonhat maga után.

Az esti órákban a város gyorsan kiürül. Nagyjából 18 óra után alig látni nőket az utcán, 20 óra körül pedig általában minden elcsendesedik. Ez nem feltétlenül jelent közvetlen veszélyt, de a hangulat nyugtalanító lehet, ezért jobb kerülni az egyedüli sétákat sötétedés után. A turistáknak érdemes kerülniük a nagy mennyiségű készpénz és értékek magukkal vitelét, és soha nem szabad azokat szem előtt hagyni. Mint bármely nagyvárosban, itt is előfordulhat alkalmi zsebtolvajlás vagy táskalopás, ezért mindig legyen szem előtt a saját holmid, különösen forgalmasabb helyeken, piacokon vagy tömegközlekedési csomópontok közelében.

Röviden: Algírban a hétköznapi óvatosság, a kulturális szabályok tiszteletben tartása és a körültekintő közlekedés elegendő ahhoz, hogy a látogatás biztonságos és nyugodt élmény legyen.

Algir Biztonságos, de józan észre szükség van – ez bárhol a világon igaz. Nem mondanám, hogy van rasszizmus, de az algériaiak nincsenek hozzászokva a turistákhoz, így könnyen feltűnhet az ember. Megbámulnak, de ebben nincs semmi veszélyes, csupán tűrni kell.

Beszólások előfordulnak, függetlenül attól, hogy valaki turista vagy helyi. Érdemes odafigyelni az öltözködésre, és talán venni valami helyi ruhadarabot, hogy könnyebben beleolvadjon az ember. (2025)

Algéria egy muszlim ország összetett múlttal, ha biztonságban szeretnél érezni magad itt, tiszteletben kell tartanod ezeket a hagyományokat. Ha tisztességes ruhát viselsz (ha turista nőegy fejkendő nagy előny, de nem szükséges) és tiszteletteljes vagy, valamint csak a főutcákon sétálsz akkor teljesen biztonságban érezheted magad. (2024)

Algír biztonságos város, ha bizonyos szabályokat betartaszt. Először is, kerüld el az alkoholfogyasztást és a késő esti utcán való tartózkodást, mert ez nagyon rossz fényt vet rád. Ha nem viselsz provokatív öltözetet, nem csinálsz zajt, és nem zaklatod az embereket, akkor valószínűleg nem fogsz problémákba ütközni. Természetesen a nagyvárosokban itt is vannak zsebtolvajok, ezért érdemes odafigyelni a telefonodra, amikor az utcán beszélsz.

Vannak bizonyos negyedek, amelyeket érdemes elkerülni külföldiként, ha nem vagy helyi kíséretében. Kíváncsiságot válthatsz ki, ami agresszívebb lehet, de ha megszerzed az emberek szimpátiáját, akkor nem lesz bajod.

Az emberek itt nagyon érzékenyek, talán még inkább, mint máshol. Ne lepődj meg, ha látod vagy hallod egy verekedés zaját, mert itt az emberek nem tűrik el az ilyen helyzeteket, és egy apróság miatt is kirobbanhat egy összecsapás, ami máshol csak vállrándítást eredményezne.

A "barrani" (algériaiul: helyi kívülálló) inkább támogatást és védelmet kap, mint agressziót. Ne habozz kérdezősködni bármiről; az emberek itt szívesen segítenek, és sosem küldenek el, még ha éppen elfoglaltak is.

Ha útbaigazítást kérsz Algírban vagy bármelyik másik algériai városban, az emberek nemcsak megmondják az utat, hanem gyakran el is kísérnek a célodhoz. Összességében nagyon jó élmény lehet Algírt látogatni, de ajánlott egy helyi kísérővel bejárni a várost, inkább a város bemutatása céljából, mint a védelem érdekében. Az algériai vendégszeretet nagyon fontos, és ha helyi kísérővel vagy, akkor vendégnek tekintenek és tisztelettel bánnak veled.

Ha vásárolsz, tudd, hogy a törvény szerint az árakat mindig ki kell írni. Az üzletekben azonban mindig kérj kedvezményt: mindig adnak egy „moussaâda”-t vagy kis engedményt. Kivétel ez alól a külföldi boltok, ahol az árak fixek.

Adj borravalót ott, ahol fogyasztasz. Mindig nagy „saha”-t vagy köszönetet fogsz kapni érte. Összességében Algír olyan, mint bármely nagyváros. (2021)

Az algíri nők nem viselnek értékes ékszereket az utcán, hogy elkerüljék a zsebtolvajok figyelmét. Algír nem egy éjszakai város, kivéve a Ramadán idején. A rendőrség mindenütt jelen van, különösen éjszaka.

Egyéb hasznos információk

1. Algír és környéke közstrandjain ugyan nem tilos a nőknek bikiniben mutatkozni, de számítani kell kellemetlen beszólásokra és macerálásokra. Vannak szállodai strandok (nem vendégeknek ugyan fizetős) és ugyancsak fizetős klubok, ahol lehet kétrészes fürdőruhát hordani. Monokini sehol!

Kasbah

Az utcák sajnos piszkosak, az ódon házak elhanyagoltak, állapotuk romlóban van. De - ahol lehet - érdemes bekukkantani az házak belső részeibe, mert hangulatosak, varázslatosak. Azért a régi negyed kis, gyakran meredek utcáin érdekes céltalanul bolyongani. Nincs gond, ha eltévedünk, mert a lakosok nagyon kedvesek és segítőkészek.

Nagy kulturtörténeti kincs a Kasbah s kár, hogy nem újítják fel. De legalább addig is törődhetnének legalább azzal, hogy tisztább legyen. Ahhoz képest, hogy az UNESCO kulturális világörökségének a része, igazán költhetne rá az algériai állam.

Aji fotója

A Kaszba – vagyis Algír régi városmagja és citadellája – ma is a város egyik legizgalmasabb, világörökségi védettséget élvező negyede. Egykor önálló, közepes méretű településként létezett, már a 17. században mecsetek álltak itt, és a korszakban pompás oszmán paloták, mauzóleumok és dzsámik emelték a rangját. A függetlenségi háború idején kulcsfontosságú szerepet kapott: a szűk, átjárókkal és alagutakkal összekötött sikátorok valóságos erődítményként szolgáltak az ellenállás számára, amelyet a francia hadsereg súlyos rombolással próbált megtörni.
A mai Kaszba egyszerre vonzó és szívszorító: a felújítások lassan haladnak, sok ház még mindig az összeomlás határán áll, másokat már rendbe hoztak. A hangulat azonban különleges, a macskaköves lépcsők, kanyargós utcácskák és a rengeteg macska semmivel sem téveszthető össze. Az utazók biztonsága mára jobb, mint évtizedekkel ezelőtt, bár a rendőri jelenlét még mindig érzékelhető a turisták által látogatott részeken.

A séta során több helyre is be lehet térni: gyönyörű palotákba, amelyek világítóudvar köré épültek, színes csempékkel, faragott oszlopokkal és boltívekkel díszítve. Van, ahol a tetőteraszra is felengednek, ahonnan nagyszerű a kilátás Algírra és a tengerre. Egy pohár menta tea mellett a helyiek vendégszeretete is megtapasztalható, a kézművesek műhelyei – például a híres asztalos háza – ma is működnek. A Kaszba emlékei között ott van egy régi zsinagóga is, amelyet azóta mecsetté alakítottak. A piacokon friss zöldségeket, fűszereket, a híres algériai datolyát, valamint színes textíliákat lehet vásárolni, köztük a kabili népművészet motívumaival díszített darabokat.

Praktikus 2025-ös tanácsok:
– A Kaszbába érdemes helyi idegenvezetővel bemenni, mert a sikátorok szövevénye könnyen összezavarja a látogatót.
– A paloták és múzeumok nyitvatartása változó, de a legtöbbjük 9:00 és 17:00 között tart nyitva; pénteken sok hely zárva van.
– A belépők továbbra is olcsók, több palotába 500–700 dinár (kb. 3–4 euró) körüli összegért lehet bejutni.
– Praktikus zárt cipőben menni, mert a macskaköves utcák és lépcsők csúszósak lehetnek, különösen eső után.

Bab el Oued, a centrum

Bab el Oued Algírban egy híres negyed a város központjában, amely tele van történelmi és kulturális értékekkel. A negyed neve arabul "a folyókapu" jelentést hordoz, amely a város egyik legősibb és legfontosabb kapujára utal.

Bab el Oued régi része egy olyan hely, ahol a város múltja, kultúrája és mindennapi élete találkozik. A negyed tele van régi épületekkel, a történelmi mecsetekkel, a piacokkal és az utcákkal, amelyek élettel telnek meg, amikor az emberek a mindennapi teendőiket végzik.

A Bab el Oued mecset (La Mosquée de Bab El Oued) az egyik legismertebb látványosság a negyedben. Ez a mecset Algéria egyik legnagyobb és legimpozánsabb mecsete, amely az arab építészeti hagyományokat követi. A mecset teraszáról lenyűgöző kilátás nyílik a városra, és a látogatók megcsodálhatják a mecset díszes mozaikokkal és faragott díszítésekkel díszített belső tereit.

A Bab el Oued negyedben található a Kasbah, amely az algériai kultúra egyik legrégebbi és legfontosabb része. Ez a régi vár egykor a városi védelem központja volt, de ma múzeumként szolgál, ahol a látogatók megismerkedhetnek a város történelmével és kultúrájával.

Az emberek, akik itt élnek, híresek barátságukról és vendégszeretetükről, és a látogatók számára is barátságos és biztonságos helyet biztosítanak.

Aji fotója

Notre Dame d'Afrique

Notre Dame d'Afrique Algírban egy híres és jellegzetes épület a városban, amely magaslatról nézi körbe Algír városát és a tengerpartot. Az épület az algériai franciák által az 1800-as években épült, és a franciaországi Párizsban található Notre Dame katedrális stílusában épült.

Az épület külső homlokzata fehérre festett, és az épület tetején egy hatalmas, fémkeretes harangtorony található, amely az egész városban hallható harangszót bocsát ki. Az épület belseje lenyűgöző, magas mennyezete, faragott díszítései és színes ablakai a látogatók figyelmét vonzzák.

A belső térben lévő oltár és szentély jelentős vallási jelentőséggel bír, és sok katolikus utazó látogat el ide, hogy imádkozzanak és meditáljanak. A templom nagy teraszánál található kilátó pedig lenyűgöző kilátást nyújt a városra és a tengerre.

A Notre Dame d'Afrique több mint 150 évvel az építése óta egy fontos látványossággá vált Algírban, és évente százezreket vonz. Az épület nemcsak a katolikus vallás számára fontos, hanem Algéria kulturális és vallási örökségének is része. A látogatók egy különleges és emlékezetes élményt élhetnek át, ha ellátogatnak a Notre Dame d'Afrique templomba Algírban.

Aji fotója

Főposta

Az Algériai Főposta épülete Algírban egy impozáns és történelmi épület, amely az Algériai Posta és Bank központja. Az épület a városközpontban található, és a modern és a hagyományos építészet ötvözésével készült.

Az épületet a francia kolonizáció idején az 1900-as évek elején építették, és azóta többször átalakították és kibővítették. Az épület homlokzata fehér színű, klasszikus és reneszánsz stílusú, és hatalmas oszlopokkal és díszített ablakokkal díszítették.

Az Algériai Főposta épülete magában foglalja a postai szolgáltatásokat, a bankot, az átvételi és kiszállítási részleget, és egy nagy terem, ahol a látogatók megvásárolhatják a bélyegeket és az ajándéktárgyakat. Az épületben található továbbá egy múzeum, amely bemutatja a postai és a banki szolgáltatások történelmét Algériában.

Az Algériai Főposta épülete az Algériai Posta és Bank központja, és az ország egyik legfontosabb épülete. Az épület nemcsak a postai és banki szolgáltatásokat kínálja, hanem kulturális és történelmi jelentőséggel is bír Algéria számára.

A főtérhez közel, a Boulevard Mohamed Khemisti és a Rue Larbi Ben M’hidi találkozásánál. - S. G. fotója

Palais des Rais

A Palais des Rais Algírban egy impozáns történelmi épület, amelyet a 16. században építettek fel. Az épület hatalmas kerttel és udvarral rendelkezik, és évszázadok óta fontos szerepet játszott Algéria kulturális és történelmi örökségében.

Az épület az algériai oszmán korszakban épült, és a várak és paloták hagyományait követi. Az épület homlokzata és belseje impozáns, színes ablakokkal és mozaikokkal díszítették. Az épületnek több szintje van, és az egyes szinteken találhatók a különböző helyiségek, mint például a lakosztályok, a termek, a fürdők és a konyha.

Az épület 1962-ig a francia hadsereg főhadiszállása volt, és azóta múzeumként működik. A Palais des Rais múzeum az algériai kultúra és történelem jelentős részét mutatja be, és a látogatók megtekinthetik az épület impozáns termeit és a kerteket.

Múzeumok

Musée Public National des Beaux-Arts

A Musée Public National des Beaux-Arts Algírban az ország egyik legjelentősebb művészeti múzeuma, amelynek gyűjteménye az algériai művészet és kultúra különböző szempontjait mutatja be.

A múzeumot az Algériai Művészeti és Kulturális Minisztérium hozta létre 1962-ben, az Algériai Függetlenségi Háború után. Az épület modern stílusban készült, és a 20. századi algériai művészetet és a korábbi korszakok alkotásait is bemutatja.

A múzeum gyűjteménye több mint 8000 műalkotást tartalmaz, többek között festményeket, szobrokat, grafikákat és fotókat, amelyek az algériai művészet történelmét mutatják be. Az alkotások között megtalálhatók azok a művészeti alkotások is, amelyek az ország különböző területeiről származnak, így a látogatók megismerhetik az algériai kultúra sokszínűségét és gazdagságát.

La Rue Didouche Mourad

La Rue Didouche Mourad Algírban az egyik leghíresebb és legforgalmasabb utca a városban. Az utca a városközpontban található, és fontos szerepet játszik Algéria kereskedelmében és turizmusában.

Az utca nevét az algériai függetlenségi harc egyik hőse, Didouche Mourad kapta, aki a francia gyarmati uralom ellen küzdött az 1950-es években. Az utca eredetileg a francia gyarmati idők alatt épült, és az épületek és az utcakép tükrözi a francia építészeti stílusokat és a modern építészetet.

Az utca jellegzetes épületei közé tartozik a Grand Post Office, a híres Algériai posta épülete, amely az utca egyik fő látványossága. Az épület impozáns homlokzattal és díszes belső térrel rendelkezik.

Az utca másik fontos látványossága a La Grande Maison, egy elegáns és impozáns épület, amely eredetileg a francia katonai vezetők lakhelye volt. Az épület mára múzeumként szolgál, ahol a látogatók megismerhetik Algéria történelmét és kultúráját.

A Rue Didouche Mourad tele van boltokkal, kávézókkal, éttermekkel és szállodákkal, és a turisták és az helyiek is gyakran járnak az utcán. Az utca a nap minden szakaszában forgalmas és élettel teli, és az esti órákban az utcában található kávézók és éttermek élénk éjszakai életet biztosítanak.

D. A. fotója

Mecsetek

Új Nagy mecset

azaz Dzsamáa el-Dzsazair

A Dzsamáa el-Dzsazair, más néven az Algíri Nagymecset, Algéria fővárosában, Algírban található, és 2019-ben adták át. Ez a világ harmadik legnagyobb mecsete, amely egyszerre körülbelül 120 000 hívőt képes befogadni. A mecset legkülönlegesebb jellemzője a 240 méter magas minaret, amely a világ legmagasabbja. A tervezés és a kivitelezés a kínai China State Construction Engineering Corporation (CSCEC) nevéhez fűződik, a projekt összköltsége pedig nagyjából 1 milliárd amerikai dollár volt. A Dzsamáa el-Dzsazair az iszlám építészet hagyományait és a modern építészeti megoldásokat ötvözi, így különleges látványt nyújt.

A komplexum nemcsak a mecsetből áll, hanem egy iszlám kulturális központból, egy könyvtárból és egy kutatóintézetből is. Az épület belső tere hagyományos iszlám mintákkal és algériai kézműves díszítésekkel van gazdagon ellátva. A minaret nemcsak vallási funkciót tölt be, hanem kilátóként is szolgál, ahonnan lenyűgöző panoráma nyílik Algír városára és a Földközi-tengerre. A Dzsamáa el-Dzsazair közel helyezkedik el a tengerparthoz, így a látogatók különleges kilátásban részesülhetnek a mecset területéről.

Az építkezés célja részben az volt, hogy az iszlám vallási építészet dominanciáját fejezze ki, felülmúlva a francia gyarmati időszakban épült Notre Dame d'Afrique székesegyházat. A Dzsamáa el-Dzsazair a helyi muszlim közösség vallási és kulturális központjaként szolgál, emellett jelentős turisztikai látványossággá vált. Az épület és a hozzá kapcsolódó létesítmények az iszlám világ egyik legjelentősebb vallási és kulturális helyszínévé tették.

Százhúszezer hithű muzulmán gyűlik össze minden héten a csütörtöki és pénteki nagy imára a világ harmadik legnagyobb mecsetében. Lehetett volna akár a legnagyobb is, de nem engedélyezték hogy a mekkait és a medinait felülmúlja.
Így is azonban valamiben világelső.

240 méteres minaretje messze a legmagasabb. Felmerülhet bennünk a kérdés miért kellett a 2019-ben átadott Algiri Nagymecsetnek arányaiban is sokkal magasabb torony. A válasz egyszerű, ugyanaz a recept mint Mostarban Hercegovinában. A franciák Algir legmagasabb pontján építették meg a Notre Dame katedrálist, és a minaretnek amely szinte a tengerparton fekszik, a hegy magasságánál és a katolikus székesegyház harangtornyánál is nagyobbat kellett emelni…
Hihetetlen mikre képes a vallási megalománia és milyen óriási beruházásokra szórják el a pénzt az olajbevételekből Algériában is. (Ata, 2024)

Ata fotói

Ketchaoua mecset

A Ketchaoua mecset Algírban egy impozáns épület, amely az ország történelmi és kulturális örökségének fontos részét képezi. Az épület a városközpontban található, és az egyik legjelentősebb mecset Algíriában.

Sz.S. fotói

Az épület eredeti verziója már az 1600-as években épült, de az évszázadok során többször is átépítették és átalakították. Az épület az idők során többször is a francia hódítók elleni küzdelem helyszíne volt, és 1845-ben a franciák elfoglalták és átalakították a katolikus templommá.

Az épület 1962-ben tért vissza eredeti állapotába, és mecsetként nyitották meg újra. Az épület homlokzata és belső terei lenyűgöző látványt nyújtanak, és számos díszítéssel, mozaikokkal és művészi elemekkel díszítették.

Az épületben több kisebb terem és szoba is található, amelyeket a hívők imára használnak. Az épület minaretje magasra nyúlik, és látványos kilátást nyújt az Algír városára és a környező hegyekre.

Egyéb látnivalók

Cathédrale du Sacré Coeur

A Cathédrale du Sacré Coeur Algírban egy impozáns épület, amely az egyik legismertebb keresztény templom az országban. Az épület a városközpontban található, és az Algériai Katolikus Egyház egyik főszékesegyháza.

Az épületet 1956-ban kezdték el építeni, és 1957-ben nyitották meg. Az épület a neoklasszikus és modern stílusokat ötvözi, és egyedülálló építészeti alkotás. Az épület belső terei lenyűgöző látványt nyújtanak, és számos díszítéssel és művészi elemmel rendelkeznek.

Az épület homlokzata impozáns látványt nyújt, amely számos díszítéssel és részlettel rendelkezik. Az épület nagyobb része a hívők számára fenntartott, azonban a katedrális egyes részei látogathatóak a turisták számára is.

Az épület fontos szerepet játszott Algéria történelmében, és az ország francia gyarmati időszakában az algériai függetlenségi harc során is. Az épület jelentősége miatt fontos turisztikai látnivaló.

Maqam Echahid (Mártirok emlékműve)

Maqam Echahid (Mártirok emlékműve) Algírban egy nagy emlékmű, amely Algéria függetlenségének hőseire emlékezik. Az emlékmű Algéria történelmének fontos része, és a város egyik legfontosabb látványossága.

Az emlékmű magas, kétoldalas falakkal rendelkezik, amelyekre Algéria függetlenségének fontos eseményeit és dátumait vésték fel. Az emlékmű közepén egy hatalmas kupola található, amely Algéria függetlenségi harcának hőseit ábrázolja. A kupola magassága 92 méter, amely Algéria függetlenségének évére, 1962-re emlékeztet.

Az emlékmű mellett két szobor áll, amelyek Algéria függetlenségi harcának hőseit ábrázolják, és a látogatók megemlékezhetnek azokról az emberekről, akik az ország függetlenségéért küzdöttek.

Az emlékmű parkja és a környező területek látványosak és kellemesek.

Szinte Algír minden pontjáról látható az algériai főváros jelképévé vált 92 méter magas Maqam Echahid avagy a Mártírok emlékműve.
Három óriási pálmalevél borul egymásba az ég felé mutatva árnyékot adván hősi halált halt katonák örök lángjának.
Algéria függetlenségének 20.évfordulójára készült el az emlékmű amelynek aljában egyrészt az 1956 és 1962 között vívott háború, a Moudjahid borzalmas éveit mutatja be egy kiállítás valamint mélyen a hegybe vájva egy szikla és egy Korán amely pedig az algériai emberek szolidaritását szimbolizálja. (Ata)

„Sajnos csak egy napot töltöttem ott. A fő emlékem az, amikor felgyalogoltam a Mártírok Emlékművéhez, ami azt jelentette, hogy az autókkal kellett osztoznom az úton. Először dudáltak rám és idiótának neveztek, félúton viszont inkább csodálkozva figyeltek, és bátorítóan mutatták a felfelé tartott hüvelykujjat.” (2024)

Ata fotói

Le Jardin d'Essai du Hamma (botanikus kert)

Csodás a fikuszfák és liánok bámulatos variációinak árnyékában sétálni.

A Le Jardin d'Essai du Hamma Algírban található egy hatalmas botanikus kert, amelynek különlegessége, hogy számos növényfajtát tartalmaz, amelyek az Algériára jellemző növényvilágot képviselik.

A kertet az 1800-as évek végén alapították, és azóta is folyamatosan fejlesztik. Az ősfás erdők, a növényi ökológiai rendszerek, a sivatagi és a mediterrán növényzet képviselteti magát a kertben, amely így az Algír környéki éghajlatok általános növényzeti összetételét mutatja be.

A kertben több mint 3000 növényfaj található, amelyek közül sok a veszélyeztetett fajok közé tartozik, és az Algériai Botanikus Társaság egyik legfontosabb kutatóhelye. A kert különösen népszerű a látogatók körében, akik érdeklődnek a természet és a növényvilág iránt.

bébé fotója

Programlehetőségek a környékén

Tipasa

Tipasa Algéria északi részén, az Algériai-öböl partján található egy régészeti terület, amely az ókori római időkben volt lakott terület. A terület a világörökség része, és Algéria egyik legfontosabb történelmi és turisztikai látványossága.

A Tipasa régészeti területen több száz éves római romok találhatóak, amelyeket az UNESCO a világörökség részének nyilvánított. Az épületek közé tartozik a római amfiteátrum, amely a város közepén található és az algériai római építészet egyik kiemelkedő darabja. Az amfiteátrum hatalmas és impozáns, és helyet adott a gladiátori játékoknak és az egyéb szórakozásoknak.

A területen található más romok is bemutatják a római építészet és életmód jellegzetességeit, beleértve a templomokat, a termálfürdőket, a mozaikokat, a villákat és az egyéb épületeket. A területen található múzeumokban számos történelmi és kulturális tárgyat is kiállítanak, amelyek bemutatják Algéria gazdag történelmét.

A Tipasa terület a világ egyik legszebb partján helyezkedik el, és gyönyörű látványt nyújt a tengerre és a környező hegyekre. A területen található strandok és a környező területek is népszerű turisztikai célpontok.

Tipasa Algéria északi részén, Algírtól kb. 70 km-re található. Autóval az odautazás időtartama általában 1-2 óra, attól függően, hogy a forgalom milyen sűrű. Van lehetőség szervezett kirándulásokra és transzferre is, amelyekkel egyszerűbb és kényelmesebb lehet eljutni Tipasába Algírból. A helyi közlekedési lehetőségek között szintén szerepelnek autóbuszok és taxik is, de azokat általában helyiek használják, és nem feltétlenül állnak rendelkezésre turisták számára.

V. J. fotói

Cherchell

Cherchell Algéria északi partján található, Algírtól kb. 100 km-re, és autóval az odautazás időtartama általában 1,5-2 óra, attól függően, hogy a forgalom milyen sűrű. A település az ókori római korban volt jelentős, és számos régészeti leletet tartalmaz, köztük római épületeket, mozaikokat, villákat és más épületeket.

Cherchell ma is fontos turisztikai célpont, és számos látványossággal és kulturális programmal várja az ide látogatókat. A városban található az Algériai Római Múzeum, amely számos régészeti leletet és római műalkotást mutat be. A város másik fontos látványossága az ókori római város, amely ma is látható és bejárható. Az ókori város középpontjában áll az Antoninus Pius ívelt kapuja, amely a város egyik legfontosabb építészeti emléke.

A Cherchell közelében található partok és strandok is kedvelt célpontok, és lehetőség van a tengeri sportok űzésére, például a búvárkodásra, a vízisízésre és a jet-ski-re. A városban található szállodák és éttermek kiváló lehetőséget nyújtanak a pihenésre és az élvezetes gasztronómiai élményekre.

Nagy pacsi a kétezer éves haverodtól! Hogyhogy hol vagyok? Itt, az időegyenes túloldalán... Az algériai Cherchell-ben került elő ez a mancsnyom, egy római kori téglába égetve. A római Tüzép-es gondolta, nyomot hagy maga után a még puha agyagban. A pacsija most ért célba. Még az ujjlenyomatát is levehetné a rendőrség. Kíváncsi vagyok, miféle nyilvántartásban bukkannának rá az illetőre... - L. J. fotója

La Madrague strand

Ata fotója

Ha péntek. Algir lakói kimozdulnak valahova a nagyvárosból. Igen népszerű a La Madrague strand és halas éttermei. Különösen közkedvelt a Poszeidón ahol a pincérek nyersen bemutatják a vendégnek a halat amelyet ízlés szerint készítenek el utána. (Ata fotója)

„Friss algíri halpiaci kínálat: dorada, hekk és tonhalféle közvetlenül a Földközi-tengerből. Ezek a halfajták a helyi konyha legkedveltebb alapanyagai, grillezve vagy tagine-ban elkészítve.”

Ata fotói

Sidi Fredj

Ez egy strand, Algírtól kb. 13 kilométerre. Nyáron érdemes odalátogatni, bérautóval vagy taxival.

További beszámolók

Algériában járva feltűnő, hogy a tömegtüntetések – még ha tízezreket is mozgatnak meg – nem feltétlenül a rendszer teljes megdöntéséről szólnak. Inkább a mindennapi gondok, az egyre élesebb társadalmi különbségek és a jobb oktatás utáni vágy hajtja az embereket az utcára. A szegénynegyed közepén szinte minden délután csoportokba verődve beszélgetnek az emberek, mintha az utca lenne az egyetlen valódi közösségi tér. Nem sietnek sehova, és közben nyíltan kimondják, amit éreznek. „Forradalmat akarunk, de vér nélkül. Csak azt szeretnénk, hogy a hatalom végre meghallgasson bennünket” – mondta nekem egy férfi, miközben cigarettáját szívta.

Egészen más arcát mutatja Algír belvárosa. Szombatonként délben a parkokban fiatalok ülnek a pálmafák alatt, gitárral a kezükben éneklik a szabadságot. Van valami megható abban a derűben, amellyel a dallamaik betöltik a levegőt. „A rendőrök néha rajtunk ütnek, rugdosnak, szétszórnak minket – de nem számít. Minden szombaton itt leszünk” – mondja egy srác, szemében inkább elszántság, mint félelem.

Másikuk hozzátette: „Süketek és némák vagyunk. Ez a legnehezebb, hogy a hangunk elhal. De nem akarunk belenyugodni. Szabad véleménynyilvánítást akarunk.” Ezek a mondatok egyszerre voltak dühösek és reménytelinek. 2025 Algériájában a változás még mindig nehéz, lassan csordogáló folyamatnak tűnik, de az utcákon érezhető, hogy a fiatalok nem adják fel. Ott ülnek a gitárjaikkal, és a dalaikban már egy másik jövő hangja szól.

Nagyon ajánlom, hogy vegyél egy helyi SIM-kártyát (vagy eSIM-et), mert nagy segítség a közlekedésben. Én a Djezzy nevű szolgáltatót használtam, amelynek közvetlenül a beérkezési csarnok bal oldalán van üzlete. Előzetes kutatás alapján nekik voltak a legjobb csomagjaik a turisták számára, kedvező áron (például 1000–1500 DZD, kb. 2700–4200 HUF egy hetes adatcsomag). Viszont külföldi bankkártyát nem fogadnak el. Készpénzzel kell fizetni, és ha nincs nálad algériai dinár, akkor jön a következő pontom… a pénz!

Ez volt az első alkalom, hogy egy országba belépve rögtön valami (technikai értelemben) illegális dolgot csináltam: pénzt váltottam a feketepiacon. Amint kilépsz az érkezési csarnokból, különféle férfiak fognak megszólítani „exchange” szóval, vagy furcsa kézjelekkel mutatják, mit kínálnak. Ennek az az oka, hogy az algériai kormány mesterségesen magasan tartja a hivatalos árfolyamot. A bankban 1 USD-ért kb. 130 DZD (350–360 HUF) jár, míg a feketepiacon több mint 200 DZD (540–560 HUF). Az euró még többet ér: 1 EUR hivatalosan 150–160 DZD (400–450 HUF), de a feketepiacon 190–210 DZD (515–590 HUF). Én vittem magammal dollárt, és az egyik férfival szó szerint a rendőrök szeme láttára váltottam – teljesen normális dolog, az algériaiak is így intézik, még weboldal is van, ahol a feketepiaci árfolyamot követni lehet. Fontos, hogy mindig legyen nálad elegendő készpénz, mert nagyon kevés bank engedi, hogy külföldi kártyáról pénzt vegyél fel. A legjobb esélyed a francia bankoknál van, például a BNP Paribasnál, de ha MasterCardod van, el is felejtheted, mert csak a Visa működik. Próbálkozhatsz nagyobb nyugati szállodák ATM-jeivel is, de ne lepődj meg, ha nem működnek. Ez Algéria turizmusának egyik nagy gondja: egyszerűen nincs még kiépült hálózat a bankkártyás megoldásokhoz.

A taxisokkal való alkudozás elkerülésére használhatsz egy Uber-szerű applikációt, a Heetch-et. Van egy másik is, a Yassir, de ott előre fel kell tölteni a digitális pénztárcát, ami külföldi kártyával nem biztos, hogy sikerül. A Heetch esetében egyszerűen készpénzzel fizetsz. Egy reptéri fuvar például kb. 800–1200 DZD (2200–3300 HUF) körül mozog.

A turizmus másik apró nehézsége a nyelvi akadály. Ha nem beszélsz franciául, sok minden nehezebb lesz. Angol gyakorlatilag nincs, és egy kis francia elengedhetetlen még az étel vagy ital rendeléséhez is. A Google Fordító persze segíthet, de jó, ha tudod, hogy erre érdemes előre készülni. (2025)

Fotóegyveleg

Algír belvárosának festett lépcsősora a Place de l’Émir Abdelkader közelében - Sz. S. fotója

A Rue Didouche Mourad Algír pezsgő sugárútja

A Rue Larbi Ben M’hidi egyik árkádja

Algír Nagy Mecsete és óratornya a város szívében

bébé fotói

A Place Audin (tér)

„Algír szíve, a Place Audin tér, ahol a fiatalok estefelé rendszeresen összegyűlnek beszélgetni és pihenni.”

„Az algíri metró egyik bejárata a Jardin d’Essai botanikus kert mellett, a város egyik legszebb környékén.”

„A Rue Didouche Mourad Algír egyik legélénkebb sétálóutcája, ahol a gyarmati építészet és a mindennapi pezsgés találkozik.”

Ata fotói

S. G. fotója

Ez a kép az Algíri Szentháromság-templomot (Église de la Sainte-Trinité d’Alger) mutatja, amely a város egyik legérdekesebb modernista katolikus temploma. Az épületet a 20. század második felében emelték, és különleges, futurisztikus formája miatt sokak szerint inkább egy rakétaállomásra vagy űrhajóra emlékeztet, mint hagyományos templomra. - S. G. fotója

Az Algériai Nemzeti Könyvtár (Bibliothèque nationale d’Algérie) egyik fő épülete látható Algír belvárosában. Ez a fehér, mór stílusjegyeket viselő palotaszerű épület a 20. század elején épült, és a gyarmati korszak egyik legszebb középületének tartják. Ma is a könyvtár központi székhelyeként működik, több millió kötetet és kéziratot őriz, valamint kulturális eseményeknek is helyet ad. - S. G. fotója

Vissza az elejére

Kommentek

Gizus, 2016. 08. 29. 16:07
nagyon kedves város..nem erre számítottam..tetszik

Új hozzászólás beküldése

* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon

Afrikai országok - akciós utazások!!!
VISTA ajánlatok

KAPCSOLAT

utikritika [kukac] utikritika.hu

Útikritika.hu

SZÁLLÁSFOGLALÁS

IMPRESSZUM