Algír

A fővárost becézik úgy is, hogy Alger la Blanche, azaz "Algír, a fehér". A napsugár pompázatosan szikrázik az épületek fehér falain. Ez egy kikötőváros a Földközi-tenger partján.
A Houari Boumediene nemzetközi repülőtér kb. 20 kilométer távolságban van az algériai fővárostól (attól délkeletre). (Boumediene a legjelentősebb államfőjük volt.)
A turisztikai infrastruktúra még eléggé fejletlen. Nincs sok európai turista, egyelőre. Algírt ne képzeljük el egy porfészeknek, arab viszonylatban eléggé menő és kulturált, bár nincs annyi pénzük, hogy gyors ütemben fejlesszék a nagyvárost. A metrójukra pl. büszkék lehetnek. Van sok higiénikus utcája, negyede.

A főváros legérdekesebb látványossága a Kasbah nevű negyed (egyfajta óváros) labirintusos utcákkal, festői házakkal. nyugodtan eltévedhetünk, mert a sok helyről látható tengerpart jó orientációs támpont ahhoz, hogy kijussunk a negyedből.
A modern városközpont tele van menő üzletekkel, éttermekkel, és a múzeumok, szállodák többsége is ide koncentrálódik.
A központtól északra van két kellemes negyed, a Ben-Aknoun és a Hdyra. Ezekben van több nagykövetség, állami intézmény és több menő villa. A modern városrészek vannak a tengerszinten, a régi negyedek nagy része pedig, a domboldalakon. Furcsa, hogy ott nem a dombon vannak a gazdagabb negyedek (Rióhoz hasonlóan).
A turista nevezetességek nincsenek egymástól távol, szóval gyalogosan sok mindent meg lehet nézni. A nagyobb távolságokhoz használható taxi, metró és busz.
Lányoknak, nőknek ajánlott, hogy inkább férfi kísérettel látogassák a várost. Főleg az egyedül turistáskodó nők vannak folyamatosan kitéve a helyi pasik nyomulós, pimasz, leszólítós udvarlásának. A hiányos fogazatú, előnytelen külsejű pasik is bepróbálkoznak.
Ha nem tudunk franciául, de angolul igen, akkor tanácsos a fiataloktól kérni útbaigazítást, mert közülük elég sokan tudnak angolul. Amúgy az arab kiírásokon kívül mindenhol van francia változat.
Algírban a magyar pénztárcának olcsóság van, főként az étkezés tekintetében (kivéve, ha az 5 csillagos hotelek éttermeit választjuk).
Algirban a helyiek a saját városukat nagyon ritkán nevezik a hivatalos nevén. Legelterjedett neve: D’jizzair’, ami szó szerint annyit jelent, hogy "szigetek egy csoportja" (hogy miért?).

s. v. fotója

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

A szállodánk segítségével, egy taxissal megegyeztünk, hogy megmutatja nekünk autóból a várost, egy-két nem igazán biztonságos negyedet magába foglalva (turista városnéző buszok nincsenek)
Az utcai árusok, és a koldusok nem olyan kellemetlenül nyomulósak, mint sok más arab országban
A helyi emberek roppant segítőkészek voltak, ha útbaigazítást kértünk, mosolygásuk természetes, sokkal kellemesebbek, mint pl. a kairóiak
A mór építészeti stílus keveredése a francia koloniálissal, Algír alapvetően nem csúnya, és van benne potenciál
Az alkoholfogyasztás- és vásárlás problémamentes (elég jó a helyi vörösbor)
A Che Guevara sugárút eleganciája, a Hassiba Ben Bouali főút kávézói, és a sétálóutca műfajban: a Rué Larbi ben M'hidi
Fotogén az ablakokban, balkonokon lógó sok színes száradó ruha és ágynemű, olyan Nápolyos a feeling. A kék palettás ablakok pedig franciás hatásúak, sok elegáns épület olyan, mint a párizsi menő sugárutakon
Amúgy nem vagyok oda a botanikus kertekért, de az algíri Le Jardin d'Essai du Hamma bejött nekem, igazán kellemes, tiszta hely
Változatos, izgalmas a város domborzata (kell is a kényelmes cipő a városnézéshez), dombok magaslatairól látványos a tengerpart látványa
Noná, hogy az 1000 éves Kasbah tetszett a hagyományos lakóházaival, időutazásos élményével

Nem tetszett

Európai értelemben vett turista nevezetességekből azért nincs túl sok, de 3-4 napra való van mindenképpen
Az autósok vadul vezetnek
A taxisok nem használnak taxiórát, és ezért mindig alkudozni kell, a reptérről a kb. 1200 forintnak megfelelő összeg helyett 3 ezerért vittek be minket a központba
A qahwa, azaz a kávé arabos, szóval keresni kell olaszost
A járdákon magunk elé kell nézni, mert sok a hiányosság
Csúcsforgalomban, a központban a közlekedési dugók kemények
Mivel kevés a turista, el kell viselni, hogy a helyiek közül többen nagy szemekkel, túl nagy kíváncsisággal bámulnak az idegen utazókra (szerencsére a kíváncsiságuk békés)

Vélemények

,, Algír egyébként gyönyörű, persze vannak lepukkant tömbházak, de a belváros a hófehér francia koloniális házakkal, pálmafás sugárutakkal, Art Deco épületekkel, gyönyörű mecsetekkel, villákkal és sötét kék tengerrel tényleg Afrika legszebb városa. A házak egy része lepukkant, de egy csomót már felújítottak, egy csomót most csinálnak.

Algírban megnéztük az Afrikai Notre-Dame-ot, ami egy római katolikus bazilika a hegyen, 1872-ben avatták fel. Az oltár feletti Szűz Mária pedig egy feka asszony. Nem csak a templom szép, de a kilátás is. Alatta van egy zsidó és egy keresztény temető. (2018)" forrás

Nagyon élveztem, hogy amerre jártunk nyíltan fotózhattunk, filmezhettünk, a kormányhivatalokat, a rendőrséget kivéve a legsűrűbb piaci részeken is szabadon. Volt is mit bőven, hiszen Algír óvárosa egy sűrű látványvilág.

Algír óvárosa, hivatalos megnevezéssel az algíri Kaszba az algériai főváros I. kerülete, 1992 óta világörökségi védelmet élvező középkori városmagja, amely a tengerpartig ereszkedő Szahel-dombok oldalán terül el, mintegy 60 hektáron. Itt külön részen érik egymást a datolyások (mint kísérőnktől, Fayeqtől megtudtuk a csokorban logó a legfrissebb, legfinomabb, a dobozolt már nem annyira finom és édes), a zöldségesek és halasok, és rengeteg textilt, kendőt, de kész ruhát is lehet vásárolni, akár a kabili tájegység sajátságos népi motívumaival is. Fentebb a Kaszba zeg-zugos utcáiban, ahol a helyiek is élnek, rengeteg kis fürdőt, és kávézót, teázót láttunk. Az algériai férfiak mindennapi – akár többszöri- elfoglaltsága a kávézás, és közben természetesen az aktuális sport- és politikai, társadalmi helyzet megbeszélése. forrás

Szállás

A szállodai besorolások csillagjaiból nyugodtan levehetünk automatikusan egyet. A hotelek ár-érték aránya jellemzően rossz. A hotelek többségében a tisztaság némileg problémás.

Helyi közlekedés

A nemzetközi repülőtérről kb. 30-50 perc alatt lehet bejutni a városközpontba.

Metró

Egyelőre kb. 10 kilométer hosszú szakaszon működik és kulturált.

Busz

Turistáknak nem ajánljuk, mert nehéz kiigazodni a menetrenden és a menetirányokon. Amúgy maguk a buszok jó állapotúak, modernek. Többnyire. Sok a légkondi nélküli busz, ami nyáron probléma.

városi busz - s.v. fotója

Taxi

Ott is sárga színűek.

Étkezés

Vannak gyorséttermek (pizza, hamburger), de sokkal érdemesebb helyi étkeket enni, mert finomak. Nagyon ajánljuk a szuper ravaszsággal fűszerezett bárányhúsos kolbászt, a mergezt.

Pénzváltás

Eurót érdemes vinni! 40-50 százalékkal többet kapunk érte nem hivatalosan. A Port Said nevű téren meglepően veszélytelenül, kockázatmentesen lehet váltani az utcán. Túl nagy összeget azért ne váltsunk egyszerre, mert nem jó, ha sok pénz villan nálunk. Más valutákat kevésbé szívesen váltanak így. Váltsunk így pl. 50 eurónként. Nincsenek a világhálón panaszok arra nézve, hogy a pénzváltásnál átverések lennének.

Vásárlás

A Mártírok emlékműve alatt van egy bevásárlóközpont, a Ryad El Feth, ami gusztusos.

Ajánlott ajándékbolt: Didouch Mourad úton a Sidi Yahia nevű bolt, ahol berber ékszerek, sishák, és a hagyományos algériai öltözék, a dishdasha megvásárlása lehet érdekes.

Szórakozás

Az iszlamizálódás erősödésével egyre több szórakozóhely, lokál zár be Algírban. Szóval bulizás szempontjából Algír nem jöhet szóba. A menőbb hotelekben vannak diszkók.
Alkoholt inni viszont sokkal több helyen lehet, mint sok más arab országban.

Közbiztonság

Az algériai főváros manapság (2018) a turista számára biztonságos, már ami a terrorveszélyt, belpolitikai helyzetet illeti. A 21. század első évtizedét jellemző terrorveszély a múlté, de maradványaként jelentős Algír utcáin a rendőri és katonai erők jelenléte. Sok helyen van rendőrségi ellenőrző pont, de a turistákkal szemben jellemzően udvariasak. Sőt a turisták számára sokszor biztonságos és praktikus éppen a rendőröket, katonákat megszólítani, ha tájékozódni próbálunk. A rendőrök, katonák meglepően barátságosan, előzékenyen próbálnak útmutatást adni. Viszont eszünkbe se jusson ellenőrző pontokat, a hatóság embereit megpróbálni lefotózni. Ahogy szigorúan tilos lefényképezni bármilyen katonai, rendőri, biztonsági létesítményt!

Maradjunk inkább a város belső részeinek negyedeiben, és ne csatangoljunk a szegényebb külvárosokban, mert a szociális helyzet tanulmányozása közben értékeink erőszakos eltulajdonítását kockáztathatjuk.

Egyéb hasznos információk

1. Algír és környéke közstrandjain ugyan nem tilos a nőknek bikiniben mutatkozni, de számítani kell kellemetlen beszólásokra és macerálásokra. Vannak szállodai strandok (nem vendégeknek ugyan fizetős) és ugyancsak fizetős klubok, ahol lehet kétrészes fürdőruhát hordani. Monokini sehol!

Kasbah

Az utcák sajnos piszkosak, az ódon házak elhanyagoltak, állapotuk romlóban van. De - ahol lehet - érdemes bekukkantani az házak belső részeibe, mert hangulatosak, varázslatosak. Azért a régi negyed kis, gyakran meredek utcáin érdekes céltalanul bolyongani. Nincs gond, ha eltévedünk, mert a lakosok nagyon kedvesek és segítőkészek.

Nagy kulturtörténeti kincs a Kasbah s kár, hogy nem újítják fel. De legalább addig is törődhetnének legalább azzal, hogy tisztább legyen. Ahhoz képest, hogy az UNESCO kulturális világörökségének a része, igazán költhetne rá az algériai állam.

,, Casbah – ez kb. a citadella és a régi, tradicionális negyed körülötte. Világörökség ez is. Eredetileg egy közepes város volt, már a 17. századból voltak itt mecsetek. De voltak gyönyörű ottomán paloták, mauzóleumok, dzsámik stb. A függetlenségi háborúban központi szerepe volt, az ellenállás fellegvára lett az átláthatatlan sikátorokkal, alagutakkal összekötött házakkal. A franciák meg persze rombolták is rendesen.

Manapság az egész meglehetősen szar állapotban van, de legalább már biztonságos. Persze ettől egy civil ruhás (szürke melegítő), pisztollyal és rádióval felszerelt rendőrt kaptunk kíséretnek. Őszintén reméltem hogy nem kerül sor fegyverhasználatra, mert amilyen profinak tűnt, csak az kérdés merülT fel magát vagy minket lő lábon.

A Casbah-ból némi város fal látszik, és bár elkezdték a felújításokat, sok ház az összedőlés határán. Ettől független hangulatos séta a macskaköves sikátorokon, lépcsőkön, sok macskával. Vannak szép paloták, amikbe be lehet menni, ezek általában a világító udvar szerű középső tér köré épült, 3-4 emeletes épület, színes csempékkel, faragott oszlopokkal, boltívekkel. Van amelyiknek a tetejére is fel lehet menni, persze jó a kilátás a városra. Iszunk menta teát a helyiekkel, megnézzük a híres asztalos házát, még több palotát, a régi zsinagógát, ami most már mecset, piacot, zöldségekkel, a híres datolyával, meg a ruhás részt. (2018)" forrás

Bab el Oued, a centrum

Notre Dame d'Afrique

Főposta

Palais des Rais

Múzeumok

Musée Public National des Beaux-Arts

La Rue Didouche Mourad

Mecsetek

Új Nagy mecset

Ketchaoua mecset

Egyéb látnivalók

Cathédrale du Sacré Coeur

Maqam Echahid (Mártirok emlékműve)

Le Jardin d'Essai du Hamma (botanikus kert)

Csodás a fikuszfák és liánok bámulatos variációinak árnyékában sétálni.

Programlehetőségek a környékén

Tipasa

Cherchell

Sidi Fredj

Ez egy strand, Algírtól kb. 13 kilométerre. Nyáron érdemes odalátogatni, bérautóval vagy taxival.

Olvasmányos linkek

"Érdekes, de Algériában az évi tízezres nagyságrendet elérő tüntetések, lázadások nem annyira a rendszer alapjait érintik: inkább a társadalmi egyenlőtlenségek, vagy a jobb oktatás miatt elégedetlenkednek az emberek. A szegénynegyed központjában rendszeresen összejönnek az emberek. Többségüknek nincs hová sietni, így beszélgetnek az utcán. "Forradalmat akarunk, de vért nem. Egyszerűen azt szeretnénk, hogy észrevegyen, hallgasson meg minket is a hatalom" – mondja egyikük. Algír központja más képet mutat. A művészlelkű fiatalok minden szombaton délben megcsinálják a saját törpe-forradalmukat egy szál gitárral a kézben. A szabadságról énekelnek a parkban a pálmafák alatt. Itt jól érezzük magunkat. "A rendőrség időnként ránk ront, kicsit összerugdosnak minket, de nem számít. Mi minden szombaton itt vagyunk." – mondja egy srác. – Süketek és némák vagyunk, ez az igazság. Nehéz beletörődni ebbe a helyzetbe és nem is akarunk – mondják. – Szabad vélemény-nyilvánítást! – mondja valaki más. (2014)" forrás