.
s.v. fotója
2024. Szörnyű polgárháború dúl Szudánban. Már sok ideje. A civil lakosok tizezrei menekülnek a harcok elől, a mészárlások miatt, és közben rengetegen éheznek.
A nemzetközi média nem foglalkozik Szudán tragikus helyzetével. Túl bonyolult, hogy kik kik ellen harcolnak és mely országok támogatásával. Bele se megyünk a részletekbe. Pokoli.
Annyi biztos, hogy ha van úti cél amit most nagyon kerülni kell, akkor az Szudán.
Jártam Szudánban. Kedves, szelíd emberek lakják, de mindig megkapják a fejük fölé a hataloméhes, gyakran vérszomjas barmokat.
2025-ben, ha a háború tovább dúl és a kitelepítések folytatódnak, az egyébként is hatalmas humanitárius szükségletek tovább fognak növekedni. Azok helyzete, akiket már korábban elűztek, továbbra is rendkívül nehéz, és a rendelkezésre álló forrásokkal egyszerűen lehetetlen még az alapvető szükségleteket is kielégíteni – annak ellenére, hogy sürgős lenne felkészülni és bővíteni az erőforrásokat az újonnan érkezők megsegítésére.
Szudánban a menekülttáborok továbbra is folyamatosan fogadnak új menekülteket és menedékkérőket, mind szomszédos országokból, mind Szudánon belülről, ahol sokan már többször is elhagyni kényszerültek otthonukat a konfliktus miatt. Ez a növekvő népesség még inkább megterheli az amúgy is korlátozott erőforrásokat, különösen a vízellátást és a higiéniai létesítményeket. A rossz víz- és higiéniai körülmények, valamint a nem megfelelő higiéniai gyakorlatok hozzájárultak egy kolerajárvány kialakulásához a menekülteket befogadó területeken. E kihívások kezeléséhez sürgősen szükség van a táborok víz- és szennyvíz-infrastruktúrájának fenntartására, bővítésére és felújítására. Emellett elengedhetetlen az alapvető higiéniai eszközök biztosítása, valamint a biztonságos higiéniai gyakorlatok népszerűsítése célzott kampányokkal.
Egy újabb kolerahullám fenyegeti Szudán számos államának kitelepített közösségeit, amelyek más országokból érkező menekülteket és belső menekülteket is befogadnak. Az egészségügyi rendszer továbbra is összeomlott állapotban van, és a lakosság akár 60%-a sem fér hozzá egészségügyi szolgáltatásokhoz.
A Szudánban zajló konfliktusok hátterében mély politikai, gazdasági és etnikai megosztottság áll, ami rendkívül bonyolulttá teszi a békefolyamatokat. Bár elméletben mindig van esély a harcoló felek közötti megegyezésre, a gyakorlatban ez több tényezőtől függ, és jelenleg korlátozott az optimizmus e téren.
Miért nehéz a kibékülés?
Hatalmi harcok és rivalizálás: A konfliktus alapját a katonai és politikai vezetők közötti hatalmi harc adja, amelyek mély bizalmatlanságot szültek a felek között.
Etnikai és vallási különbségek: Szudán sokszínű társadalmi összetétele tovább bonyolítja a helyzetet. A konfliktusnak erős etnikai és vallási dimenziói is vannak, ami megnehezíti az egyetértés elérését.
Nemzetközi érdekek: A nemzetközi közösség különböző tagjai eltérő érdekeket képviselnek, ami időnként akadályozza az egységes diplomáciai nyomásgyakorlást.
Milyen tényezők segíthetnék a békét?
Nemzetközi közvetítés: Az Afrikai Unió, az ENSZ, valamint regionális szereplők (pl. Egyiptom, Etiópia) fontos szerepet játszhatnak a tárgyalások elősegítésében. Az erős és következetes nemzetközi nyomás hozzájárulhat a felek közötti párbeszéd megindításához.
Humanitárius katasztrófa kezelése: Az egyre súlyosbodó humanitárius helyzet nyomást gyakorolhat a felekre, hogy legalább ideiglenes tűzszünetet kössenek, és lehetőséget teremtsenek a segítségnyújtásra.
Belföldi békefolyamatok: A helyi közösségek és civil szervezetek részvétele a békefolyamatokban létfontosságú lehet a fenntartható megoldás érdekében.
Valószínűség a közeljövőben
A jelenlegi konfliktushelyzet és a felek merev álláspontjai miatt a közeljövőben korlátozott esély van egy átfogó békemegállapodásra. Ugyanakkor az időszakos tűzszünetek, amelyek lehetővé teszik a humanitárius segítségnyújtást, reálisabb célkitűzések lehetnek. A békefolyamatok hosszú távú sikeréhez azonban politikai akarat, nemzetközi támogatás és a helyi közösségek bevonása szükséges.
Kína a gazdasági érdekeket helyezi előtérbe, míg Oroszország katonai és geopolitikai befolyást próbál szerezni.
Irán regionális érdekei korlátozottabbak, de jelen lehetőségként figyeli a helyzetet.
Az USA elsősorban diplomáciai és humanitárius szerepet vállal, bár befolyása a konfliktus közvetlen megoldásában csökkenhetett.
Tetszett
Nem tetszett
8 órakor, egy napsütéses szombat reggel indultam el a szállodámból Kartúmban. Előző este érkeztem Szudánba, ahol megkaptam a vízumomat, és éjfél után érkeztem meg a Kartúm Plaza Hotelbe, amelyet a túraszervezőm foglalt nekem. A szálloda katasztrofális volt, talán az egyik legkoszosabb, amit valaha láttam, de mégis izgatott voltam, mert a sivatagi túrám hamarosan kezdetét vette.
Három napot fogok a sivatagban tölteni, egy éjszakát Karimában, egyet pedig Meroë-ben. Mielőtt elhagytuk volna Kartúmot, gyorsan megálltunk a túraszervezőm irodájában, ahol leadtam az útlevelemet. Azt mondták, visszakapom, amikor visszatérünk. Szudánban ugyanis minden turistának regisztrálnia kell magát. A városból kijutva öt órán át haladtunk a Toyota Landcruiserrel a végtelen szaharai sivatagon keresztül, hatalmas kátyúkat kikerülve.
Többször megálltunk rendőrségi ellenőrzőpontokon, ahol a sofőröm leadta az útlevelem fénymásolatát. A nap végére Karimába értünk, ahol a híres Jebel Barkal piramisai mellett található. A látvány lenyűgöző volt, és ami a legjobb, rajtam kívül egyetlen turista sem volt a környéken.
Másnap reggel hideg volt, és a szállás, a "nubiai ház", még rosszabb volt, mint az előző éjszakai hotel. Reggel a sofőröm olajszivárgás miatt két órán át javította az autót, majd elindultunk Meroë felé. Itt találhatóak Szudán legnagyobb piramisai, amelyek a világ egyik legelképesztőbb látványosságai közé tartoznak. Az első látogatásom nem volt teljesen sikeres, mivel erős szél miatt homokvihar alakult ki, ami megnehezítette a fotózást és a látvány élvezetét.
A következő nap viszont visszamentem, és ezúttal zavartalanul élvezhettem a piramisokat. A háromnapos túra során nagyon sok időt töltöttem autóban, és csak néhány órát tudtam ténylegesen nézelődni. Visszatekintve a piramisok mégis felejthetetlen élményt nyújtottak, a túravezetőm pedig minden hibája ellenére vigyázott rám, és a legjobbakat kívántuk egymásnak. (aji, 2021)
Ha az utazó szigorúan követi a hivatalos tanácsokat és útmutatásokat, valamint gondosan választja meg, hogy Szudán mely részeit látogassa meg, akkor továbbra is biztonságban érezheti magát. A háborús konfliktusok által nem érintett területeken – és ezekből még mindig több van – nem kell félni sem rablásoktól, sem lopásoktól, hiszen az iszlám törvények valóban elrettentik az embereket a bűnözéstől. Mi sem tapasztaltunk semmilyen veszélyt, bár természetesen messze elkerültük Darfurt, ahol a helyzet továbbra is instabil.
A szudáni emberek kedvesek és vendégszeretők, talán még őszintébbek is, mint Egyiptomban. Ritkán találkoztunk olyan esettel, amikor megpróbáltak volna átverni minket – persze, kivéve a taxisokat, akik, mint mindenhol máshol a világon, itt is szeretik felfelé kerekíteni az árakat. Még mindig nehéz hárítani az otthonokba való meghívásokat, de kétszer is engedtünk a nyomásnak, és megint beigazolódott, hogy a meghívás mögött nem volt semmiféle anyagi érdek. Egyszerűen csak örültek, hogy mi békés szándékkal és kíváncsisággal érkezünk az országukba.
Kartúm továbbra sem vonzó város, sok része még mindig porfészek. Az infrastruktúra azonban javult, már könnyebben hozzáférhető a gyors internet, és a modern szállások légkondicionáltak, ami nagy előny a forró nyári hónapokban.
Tankolás - a.s. fotója
" Az ország gyönyörű, és tele van varázslatos helyekkel, amiket nem értékel a kormány, pedig a turizmusból nagyon nagy bevételre tudna szert tenni. Amikor megnéztem a látnivalókat egyszerűen nem akartam hinni a szememnek. Mivel az ország óriási, és 4 napot töltöttünk Szudánban így természetesen kimaradtak😭, a Meroe piramisokat néztük meg, az a fővárostól 200 kilométerre fekszik, de oda is elég bonyolult volt az eljutás.
Khartoumban nagyon sok szemét van mindenhol, és elő állatokat árulnak szerte a városban. A gyümölcs nagyon olcsó, kivéve a “trendi” gyümölcsöt, zöldséget, mint például az avokádó. Kapható minden, vannak bevásárlóközpontok, éttermek, kávézók csak pénzük nincs az embereknek. Ez pedig az uralkodó rezsimet nem érdekli. Az orvosi ellátás 0, aki teheti az Egyiptomban kezelteti magát. Nyugdíj, munkanélküli segély és egyéb ellátás nincs!
A Nemzeti Múzeumot érdemes megnézni mindenképp, a belépés pár fillér, de nagy por van bent, de ez elmondható az egész városra, mert csak néhány főút van leaszfaltozva.
Ami nagyon érdekes Khartoumban az az, hogy itt folyik egybe a Kék és a Fehér-Nílus, melyet innentől kezdve már csak Nílusnak neveznek.
A túrát úgy sikerült a legjobban megoldani egy nap alatt, hogy egy terepjárót béreltünk sofőrrel együtt, ami így 80USD volt. A benzin (ha van), akkor nagyjából 30 forint/liter. Itt is érvényes az, hogy itthonról nem szabad előre foglalni!!!
Lehet számítani ellenőrzőpontokon 20 dolláros “vámra” a turistáknak fejenként, de nekünk szerencsénk volt. A piramisokhoz és a 30 kilométerre lévő Musawwarat belépője alkuképes...
Tanácsos ide(is) 0 elvárással érkezni, mert ezt nem lehet előzőleg úgysem elképzelni. Amit pedig javaslok, az az, hogy egy térkép offline változata legyen letöltve, de azt minden országba. (hkr, 2019)
Turkish Airlines Budapestről Isztambulon keresztül Khartoum-ba. Budapest Isztambul között a repülési idő 2 óra. Isztambul Khartoum között is napi járat működik, repülési idő 4 óra 25 perc.
Ethiopian Airlines Bécsből Addisz Abebába és az etióp fővárosból Khartoumba. Bécs és Addisz Abeba között a repülési idő 6 óra. Addisz Abeba és Khartoum között napi 3 járat, és 1 óra 55 perc repülés.
Egyptair Budapestről Kairóba és onnan Khartoumba. Budapest és Kairó között heti 4 járat, menetidő 3 óra 10 perc. Az egyiptomi és a szudáni főváros között közlekedő napi 3 járat menetideje: két és fél óra.
Ha nem repülőn jövünk Egyiptomból, akkor csak hajóval tudunk átjutni Szudánba, legalábbis normális körülmények között.
Szudánba nem vezetnek nemzetközi vasúti vonalak.
"A Port Sudani-i repülőtéren kiszállva a gépből arcomat végre megcsapja a párás meleg levegő, illetve a közeli sivatag és tenger illatának egyvelege. Aki Szudánba utazik, számolnia kell azzal, hogy minden poggyászát alaposan átnézik, alkohol illetve "felnőtt" magazinok után kutatva. Ezeket ugyanis tilos bevinni az országba. Nagyobb feszültségre, nagyobb katonai jelenlétre számítottam, de ebből szerencsére semmit nem tapasztalunk sem a reptéren, sem később a városban. (2015)" forrás
Magyar állampolgárok vízum birtokában léphetnek be a Szudánba, amelyet a Szudáni Köztársaság budapesti nagykövetségén kérvényezhetnek (100 USD a vízum, amellyel 3 hónapon belül 30 napot lehet tartózkodni).
Nagyon elvárják, hogy konkretizáljuk a tartózkodásunk pontosabb időtartamát.
Fontos! A fővároson kívüli területekre helyben külön engedélyeket kell kérni. Költséges és időigényes.
Szudáni Köztársaság budapesti nagykövetsége:
Cím: Budapest 1062 Délibáb utca 29. - E-mail: sudembbudapest@gmail.com
Tel: 06 1 211-3372; 06 1 211-3376, 06 1 211-3375
Az útlevélnek a tervezett belépéstől számított hat hónapig érvényesnek kell lennie.
,, Vízumot mi meghívólevéllel kaptunk, de hotel foglalással is lehetséges. Budapesten van Szudáni nagykövetség, és 2-3 nap alatt kész. Szükség van útlevél képre, amit maguknak tesznek el, igazolásra meglévő utasbiztosításról, repülőjegy bemutatása is szükséges, valamint 50€. Az útlevélnek 6 hónapig érvényesnek kell, hogy legyen, és nem lehet benne Izraeli pecsét. (Izrael már évek óta nem is pecsétel. Nekem már félig lenne vele az útlevelem😱) A nagykövetségen elmondtak, hogy magánember még nem igényelt vízumot önállóan, csak utazási irodán keresztül.
A repülőtéren nem volt semmi bonyodalom. Egy papírt ki kell tölteni névvel, tartózkodási hellyel, okmányszámmal be- és kiutazáskor egyaránt. A gépen megkaptuk, így nem kellett időt tölteni vele leszállás után.
Megérkezés után kell valamelyik rendőrségen regisztrálni, hogy az országban vagy. Ezt mondjuk nem értem, hisz úgyis tudják. Figyelnek mindenkit, mert azt hiszik kémkednek az országban. (hkr, 2019)
Szállodák vannak, sokfélék. 15 UDS/éjszaka árért már vannak egész türhetőek. A nagyon sporolósak az úgynevezett lakondákban szállhatnak meg (2-3 USD/éjszaka). Ezek kb. olyanok, mint máshol a menhelyek. Ágyra lehet járni, oszt ennyi.
Ajánlott hotelek:
Rosa Park Hotel Kartúmban
Kötelező oltás nincs a beutazáshoz, de a sárgaláz oltás ajánlott. Maláriaveszély csak a déli területeken fenyeget.
Az egészégügyi szolgáltatás még a városokban is elég problematikus egy európainak (bár egy magyarnak is?). Szudánban 10000 lakosra jut egy orvos. Khartoumban a gyógyszertárak egész jól ellátottak. Még csak nem is drágák a gyógyszerek.
Fürdőzés édesvízben és csapvíz fogyasztása nem ajánlott. Főleg a vidéki területeken előfordulhat orvos- és gyógyszerhiány, ezért a beutazónak ajánlatos megfelelő gyógyszereket magával vinnie.
Dervises ceremónia utáni eksztázis - s.t. fotója
A közutak részben aszfaltozottak. Ha autót bérelünk, akkor olyat kell, ami jól viseli a rossz terepeket is.
s.v. fotója
Szudánban népszerűek az iránytaxik. A városokban a normál taxik mellett közlekednek háromkerekű tuktukok is.
A nagy távolságok miatt léteznek belföldi légijáratok is.
Easy rider - s.v. fotója
Dekorált távolsági buszok - s.t. fotója
A sivatag követeli vissza azt, ami az övé volt. - s.t. fotója
1-3 dolláért jól lehet lakni. Szudánban alkoholfogyasztási tilalom van.
Számos finom és érdekes étel található Szudánban, és bár a higiéniai szempontokat mindig érdemes figyelembe venni, sok lehetőség van arra, hogy a turisták élvezhessék a helyi ételeket biztonságosan és egészségesen. Néhány példa a szudáni ételekre, amelyeket érdemes megkóstolni:
Ful medames: Ez egy hagyományos szudáni reggeli étel, amely főtt bab, olívaolaj, citromlé, paradicsom és hagyma keveréke. Általában kenyérrel vagy pitával tálalják.
Kebab: A szudáni kebabok jellemzően marhahúsból vagy bárányhúsból készülnek, és fűszerekkel és gyógynövényekkel ízesítik. A kebabokat általában tűzön sütik, és gyakran tálalják rizzsel, zöldségekkel és szósszal.
Kisra: Ez egy hagyományos szudáni lapos kenyér, amelyet a kukoricából készítnek. Gyakran tálalják főtt zöldségekkel vagy szudáni babfőzelékkel.
Zigni: Ez egy szudáni húsos étel, amely sertéshúsból, bárányhúsból vagy marhahúsból készül, és erősen fűszerezett paradicsommal, paprikával és fokhagymával készítik.
Khash: Ez egy hagyományos szudáni húsleves, amelyet általában reggelire esznek. A levest birkából vagy marhából, zöldségekből és fűszerekből készítik.
Fontos megjegyezni, hogy mint minden országban, Szudánban is fontos az élelmiszer-biztonság és a higiéniai szempontok betartása. A turistáknak érdemes olyan éttermeket választani, amelyek higiénikusak és tiszta környezetben működnek. Ajánlott az ásványvíz vagy a palackozott italok fogyasztása, és a nyers ételek, például a nyers hal és a hús fogyasztása előtt alaposan meg kell főzni vagy sütni.
Grillezés - m.a. fotója
USA dollárt vigyünk. Persze magyar forintot nem váltanak át. Az utazási csekk nem elterjedt. Bankkártyát - kevés kivételtől eltekintve - nem fogadnak el.
Lehet feketén pénzt váltani (nem veszélyes) és akár 40-50 százalékkal többet kapni, mint a hivatalos váltásnál.
Az Omdurman-i szuk (piac) a legnagyobb Szudánban. Pénteken az ünnepnap miatt nincsenek sokan. Ez előny is, de hátrány is, mert nem az igazi.
,, A megélhetés rettenetes, a pénzüknek semmi értéke. Az emberek a bankban levő pénzüket sem kapják meg. Az automaták rendszerint üresek, és amikor feltöltik, akkor végeláthatatlan sorok várnak arra, hogy 1000(!!)fontot, ami 4000 forintnak felel meg ki tudjanak venni. Pénzváltó nincs, bankok záarva... váltani az utcán, taxisnál és a hotelben lehet, nagyon nyomott árfolyamon. A dollárt szeretik. (hkr, 2019)
Darfur - Cael piac - Ha netán tevét akarunk vásárolni hazavitelre - s.v. fotója
Kigyóbőr árus - s.v. fotója
Szudánban szigorú alkoholtilalom van érvényben a saría (iszlám jog) alapján. Turisták sem vásárolhatnak, fogyaszthatnak vagy birtokolhatnak alkoholt legálisan. Az alkoholtilalom megsértése súlyos következményekkel járhat, beleértve a pénzbírságot, bebörtönzést vagy akár testi fenyítést is.
A külföldiek számára fontos megjegyezni, hogy:
A nemzetközi hotelekben sem szolgálnak fel alkoholt
Nem lehet alkoholt az országba bevinni
A külföldiekre nem vonatkozik semmilyen kivétel a törvény alól
Műsor - Az öreg történeteket kántál, majd jön a fergeteges tömegtánc - m.j. fotója
Lakodalmi buli - s.t. fotója
Nem javasolt az utazás a Szudán ezen területeire: Darfúr, az Eritreával határos terület, Abyei régió, Dél-Kordofán és Kék Nílus szövetségi államok.
Az ország számos területére, ideértve Darfúrt is, külön beszerzendő engedélyek birtokában lehet csak utazni, illetve a belépéstől számított 48 órán belül a külföldieknek be kell jelentkezniük a hatóságoknál. Vidékre történő utazás esetén a helyi rendőrhatóságnál kell bejelentkezni az érkezést követő 24 órán belül.
A Szudáni Köztársaság tartózkodás alatt – vészhelyzetben megoldásra, illetve kellemetlenségek enyhítésére – jó szolgálatot tehet, ha rendelkezésre áll a legfontosabb személyi okmányok másolata, amelyeket az úti okmánytól és pénzeszközöktől elkülönítve érdemes őrizni.
A hosszabb ideig a Szudáni Köztársaságban tartózkodni szándékozók bejelentkezhetnek a Külügyminisztérium Konzuli Főosztályán, vagy személyesen, hivatali időben Magyarország kairói Nagykövetségének Konzuli Részlegén, egy adatlap kitöltésével, illetve e-mailes kapcsolatfelvétel útján. Ennek nyomán a Nagykövetség vészhelyzetben tájékoztatni tudja a bejelentkezett magyar állampolgárokat.
Kiránduláshoz fegyveres kíséret - b.d. fotója
,, Szudánban jelenleg nagyon forró a helyzet. minden tekintetben, mert 41 fok volt, valamint sztrájk és tüntetés van a fővárosban már hetek óta. Gyakran hallottunk lövéseket is, bár a helyiek elmondása szerint csak az első napokban lőttek az emberek közé. 😰
Mindenesetre, ha “security” autó jön, akkor jobb, ha mindenki lehajtja a fejét, és próbál észrevétlen maradni. Az autókkal a civilek jarkalnak szerte a városban, fejük teljesen bekötve kendővel, hogy felismerhetetlenek legyenek. Fényképezni is csak nagyon óvatosan lehet, én bevallom nem mertem megkockáztatni, szerettem volna nem eltűnni valamelyik női börtönben...." (hkr, 2019)
Beja törzsbeli obsitos méretes kardjával - s.t. fotója
Magyarország Kairói Nagykövetségének van egy képviseleti irodája Kartúm-ban:
Cím: Al-Amarat, 3. utca 7-es ház, Kartúm
Telefonszám: +249900940004
E-mail: balazs.elek@mfa.gov.hu
Konzul: Elek Balázs
Ügyfélfogadás: Vasárnap - Csütörtök: 09:00 - 16:00 (Időpontkérés telefonon keresztül)
-----------------------------------------
Van Kartúmban egy tiszteletbeli konzul: Yousif Ahmed Yousif Eltay.
E-mail cím: yousif@exicogroup.com, wadeljed@exicogroup.com, wadeljed@gmail.com
Telefonszám: +249912202278
Kartúmban léteznek internet kávézók vegyes jelerősséggel.
A fővárosnak csekély 5,4 milliós lakossága van. A szudáni vidéki utazásoknak jó kiindulópontja a főváros, mert itt lehet a legjobban beszerezni minden szükségest.
3 részből áll: (Khartoum, Khartoum North (avagy Bahri) és Omdurman.
Nagy mecset - s.v. fotója
Omdurman Szudán legnépesebb városa, közvetlenül a főváros, Kartúm mellett fekszik, a Nílus nyugati partján. Bár hivatalosan nem a főváros, kulturális és vallási szempontból az ország egyik legfontosabb központja. A város szívében található a híres Mahdi mauzóleum, amely az 1885-ben elhunyt Mohamed Ahmed, a mahdi síremléke, és amely zarándokhelyként is működik. A mauzóleum közelében áll a Khalifa-ház múzeum, amely a mahdi utódjának, Abdallahi ibn Muhammadnak a rezidenciája volt, és ma történeti kiállítást kínál a Mahdi-felkelés korszakáról. A város különösen híres szúfi hagyományairól, és péntek esténként a Hamad al-Nil mecsetnél látványos dervistáncokat tartanak, amelyeket turisták is szívesen látogatnak. Omdurman nagy, nyüzsgő piacát, a Souq Omdurmant is érdemes felfedezni, ahol fűszerek, textíliák, tradicionális hangszerek és kézműves tárgyak között bolyonghatunk. A város a szudáni zene egyik bölcsője, több híres zenész innen származik, és a hangulatos utcai előadások ma is élő részei a városi kultúrának. A nyári hónapokban a hőség szinte elviselhetetlen, ezért a legjobb időszak a látogatásra november és február között van. Omdurmanban érzékelhető a szudáni társadalom sokszínűsége: a tradicionális életmód keveredik a modernizáció apró jeleivel. A város nem minden része biztonságos, ezért érdemes megbízható helyi vezetővel felfedezni a legérdekesebb helyeket.
Mahdi sírja - A 19. század végén Megváltónak tekintett vezérként harcolt az ottomán-török, majd a brit uralom ellen. - s.t. fotója
Szúfi dervis - s.t. fotója
Dinder Nemzeti Park az ország keleti részén, a Dinder folyó mentén található. A park nagy területen fekszik, és gazdag állat- és növényvilággal rendelkezik. A következőkben néhány érdekes információ található a Dinder Nemzeti Parkkal kapcsolatban:
A parkban számos ritka és veszélyeztetett állatfaj él, mint például a szudáni orrszarvú, a szudáni leopárd, a víziló, az oroszlán, a jávorszarvas és a krokodil. A parkban több mint 160 madárfaj él, köztük pelikánok, gémek, dármadarak és énekesmadarak.
A Dinder Nemzeti Park számos lehetőséget kínál az állatok megfigyelésére, például dzsipezésre, sétákra és hajókirándulásokra.
A parkban található Dinder Nemzeti Park Barátságos Ház, amely ideális hely a látogatók számára, hogy éjszakára maradjanak, és közelebbről megismerjék a parkot. A szálláshelyek többek között kempingezésre, sátorozásra, bungalókra és faházakra is lehetőséget adnak.
A parkban találhatók termálforrások is, amelyek népszerűek a látogatók körében, akik szeretnék kipihenni a fáradalmakat és élvezni a természeti környezetet.
A Dinder Nemzeti Parkban számos helyi közösség él, akik évszázadok óta alkalmazzák a terület természeti erőforrásait. Az őslakosok bemutathatják a látogatóknak az életüket és a kultúrájukat.
Az UNESCO a Dinder Nemzeti Parkot a bioszféra-rezervátumok nemzetközi hálózatába sorolta.
Gezira az ország középső részén, a Nílus folyó mentén található. A Gezira hatalmas sziget, amelyet a Nílus két ága ölel körül, és a világ legnagyobb öntözőrendszere található itt. A következőkben néhány érdekes információ található a Gezira szigettel kapcsolatban:
A Gezira szigeten található a világ legnagyobb műszaki öntözőrendszere, amelyet az 1920-as években építettek ki. Az öntözőrendszer több mint 12 000 km hosszú csatornákból áll, amelyek lehetővé teszik, hogy a terület szántóföldjeit vízzel ellássák.
A Gezira sziget egyik fontos kultúrális öröksége a Meroe királyság, amely az ókori Núbia területén található. A Meroe királyság egy nagyon fontos része volt a Núbiai kultúrának, és számos romja és művészeti alkotása a mai napig megtekinthető.
A Gezira szigeten találhatók a világ legnagyobb állattartó tenyésztői farmjai, például a tehenészetek, juhtenyésztő farmok és baromfiudvarok. A szigetet a mezőgazdasági termelés nagy része uralja, és a termékek közé tartoznak a cukornád, a pamut, a rizs, a zöldségek és a gyümölcsök.
A szigeten található települések kiváló lehetőséget nyújtanak a helyi kultúra és életmód megismerésére. A helyi piacok és a közeli városok és falvak különleges élményt nyújtanak a látogatóknak.
A Gezira sziget és a környékének környezete változatos és lenyűgöző. A Nílus folyó és a környező mezők, farmok és falvak gazdag látványt nyújtanak.
Az utazás a Gezira szigetre a Khartoum nemzetközi repülőtérről történik. A szigetre történő utazás legkényelmesebb módja autóval vagy busszal történik.
Az inkább lepusztult Atbara városból kiindulva lehet és érdemes megközelíteni a piramisokat.
Szudán középső részén, különösen Núbia vidékén több mint száz piramis alakú síremlék található, amelyek többsége vörös homokkőből épült. Ezek közül mintegy negyven Meroé területén áll, amely időszámításunk előtt a 8. századtól egészen a 4. századig a Kusita Királyság egyik meghatározó központja volt. A núbiai piramisok kisebbek és karcsúbbak az egyiptomiaknál, de formájuk így is impozáns. Bár az évszázadok során sokat pusztultak, és többségüket kifosztották – a 19. században egy olasz kalandor például le is rombolta valamennyi tetejét, abban bízva, hogy kincset talál – meglepően jó állapotban maradtak fenn.
A hajnalban indulunk el a tábor közelében emelkedő meroéi piramisokhoz, még mielőtt a táj teljesen eltűnne a homokviharban. Szerencsénk van: a reggeli fényekben még készíthetünk néhány használható fényképet, de hamarosan megérkezik a sivatagi vihar, amely aztán egész nap marad – a napot elnyeli a por, a szél süvít, és alig látni valamit a sűrű homályban.Meroé egykor a kusita királyság másik fővárosa volt, ahol Arkamani uralkodott, és ő vitte át ide a királyi temetkezési helyeket Jebel Barkal mellől, valamikor i. e. 300 körül. A város gazdagsága főként a vasiparra, a textíliákra és az aranyra épült. A környéken összesen 41 piramis áll, ezek közül csak egy nem uralkodó sírja – a többiben királyok és királynők nyugszanak, köztük valódi, koronázott női uralkodók is, akik tényleges hatalommal bírtak. A núbiai piramisok más formát követnek, mint egyiptomi társaik: meredekebbek, körülbelül 70 fokos szögben emelkednek, és mindegyik előtt egy kis kápolna áll. A sírkamrákba titkos, belső lépcsők vezettek, ahol az előkelőségeket temették el.
Sajnos a 19. században egy olasz kincsvadász – aki régésznek adta ki magát – felrobbantotta a legtöbb piramis tetejét abban a reményben, hogy kincseket talál. Nem talált semmit, viszont a károk maradandók. Ennek ellenére több piramist sikerült azóta helyreállítani, és néhány kápolna falán még mindig jól látszanak a domborművek és a hieroglifák. Kalauzunk, Hatim, olyan természetességgel olvassa ezeket, mintha képregényt lapozna, majd szórakoztatóan el is „táncolja” nekünk a történeteket.
Később egy denevérekkel teli barlangot is megnézünk, innen fejtették ki a piramisokhoz használt köveket, valamint egy másik helyet, ahol a fekete núbiai homokkövet szobrokhoz bányászták. Itt végre azt is megtudom, hogyan kerül a fekete kő a sivatagi homok tetejére: a nap és az eső hatására olyan kémiai folyamat indul be, amely során a homokkőből kiválik a vastartalmú kőzet – ez az a fekete anyag, amit a dombokon és a homok felszínén látunk.
A délutáni szieszta után továbbmegyünk a meroéi királyi város romjaihoz. Itt találkozunk Hatim régészprofesszor ismerősével, aki lenyűgöző tudással mesél, bár az akcentusa miatt csak pár mondat után esik le, hogy angolul beszél. Van valami egészen különleges hangulata annak, amikor körbeülve teázunk ezzel a hatalmas termetű tudóssal, akinek előadásaira a világ minden tájáról járnak doktoranduszok, és aki bizalmasan megosztja velünk a legfrissebb ásatások híreit – de persze szigorúan csak addig, amíg nem publikálják.
A romok közül laikus szemmel nézve leginkább egy római fürdő érdekes, a többi inkább csak a szakértők számára izgalmas. Viszont az őr, aki vigyáz a területre, csoda szépen énekel nekünk – és ez a pillanat is felejthetetlenné teszi a napot.
Ha szeretnéd, készíthetek egy rövidebb változatot is, vagy akár egy útikönyvszerű leírást belőle.
j.m. fotója
Ballabás Sándor fotója
A núbiai piramisok gazdag történelmi örökséget képviselnek, amelyek messze túlmutatnak a méltán híres Meroe-i komplexumon. Ezek az építmények a Kusita Királyság különböző korszakaiból származnak, és több helyszínen találhatók meg a mai Szudán területén.
El-Kurru nekropolisza az egyik legkorábbi piramisépítési helyszín, ahol a núbiai királyság korai uralkodói, köztük Kashta és Piye nyugszanak. Ezek a piramisok kisebbek az egyiptomi társaiknál, általában 10-30 méter magasak, meredekebb, 70 fokos emelkedési szöggel. Az el-kurrui építmények különlegessége a sírkamrák falain található, meglepően jó állapotban fennmaradt festmények, amelyek egyiptomi és helyi kusita motívumokat egyaránt tartalmaznak.
Nuri szintén jelentős piramiskomplexum, ahol a nagy Napata-i uralkodó, Taharqa és utódai temetkeztek. A nuri piramisok méretükben általában nagyobbak az el-kurrui elődeknél, jelezve a birodalom növekvő gazdagságát és hatalmát. Taharqa piramisa különösen impozáns, egykor közel 50 méter magas lehetett, bár mára erősen leromlott állapotban van.
Jebel Barkal, a szent hegységnél található piramisok kevésbé ismertek, de kulturális jelentőségük kiemelkedő. Itt nem csak uralkodói, hanem főpapi temetkezések is találhatók. A hegyet magát az egyiptomiak és a kusiták egyaránt szent helynek tekintették, Amun isten lakhelyének. A piramisok a hegy lábánál sorakoznak, és különleges kapcsolatot teremtenek a természeti és épített környezet között.
A piramiskomplexumok építészeti stílusa idővel változott. A korai piramisok, különösen Napata régióban (El-Kurru, Nuri, Jebel Barkal) erősebb egyiptomi hatást mutatnak, míg a későbbi, meroitikus korszak építményei egyedibb, helyi jegyeket viselnek. A belső szerkezetük általában három részből áll: egy föld alatti sírkamrából, egy áldozati kamrából és a piramis formájú felépítményből.
A feltárások során gazdag sírmellékletek kerültek elő, amelyek betekintést nyújtanak a kusita civilizáció vallási hiedelmekbe és kereskedelmi kapcsolataiba. Különösen értékesek a fáraókéhoz hasonló kanópusz edények, arany ékszerek, fegyverek és importált luxuscikkek, amelyek részben a núbiai aranykereskedelemből származó gazdagságot tükrözik.
A núbiai piramisokat az egyiptomi példáktól eltérően nem rabolta ki teljesen az ókorban, így régészeti szempontból rendkívül értékes leleteket őriztek meg. George Reisner amerikai régész 1916-1923 közötti feltárásai hozták először a tudományos világ figyelmébe ezeket az építményeket, bár sajnálatos módon munkamódszerei a modern régészeti szempontok szerint sok kívánnivalót hagytak maguk után.
Az UNESCO 2003-ban a világörökség részévé nyilvánította a núbiai lelőhelyeket, elismerve ezzel kulturális jelentőségüket és egyediségüket az ókori építészet történetében.
A Nur-i piramisok - s.v. fotója
Bajarawija-i piramisok - s.t. fotója
Évente legalább 1200-an jönnek a Vörös-tenger szudáni partjaihoz búvárkodás céljából.
Szudán Vörös-tengeri partvidéke a búvárkodás egyik legkevésbé ismert, de rendkívül értékes célpontja, amely egyedülálló élményeket kínál a következő jellemzőkkel:
A szudáni korallzátonyok állapota kiemelkedő, mivel az alacsonyabb turisztikai terhelés miatt szinte érintetlen ökoszisztémákat találhatunk itt. A víz láthatósága gyakran meghaladja a 30-40 métert, ami kivételes átlátszóságot jelent más búvárhelyszínekhez képest.
Port Sudan környéke a legfontosabb búvárbázis, ahonnan a legtöbb merülés indul. A régió különlegessége a "Safari" típusú búvárutazás: több napos hajós túrák, ahol a búvárok a hajón laknak és naponta több különböző helyszínen merülhetnek. Ezek az utazások általában 7-10 naposak, és lehetővé teszik a nehezebben megközelíthető zátonyok felfedezését is.
A merülési helyszínek között kiemelkedik a Sanganeb-atoll, amely UNESCO világörökségi helyszín, jellegzetes világítótornyával és gazdag tengeri életével. Shaab Rumi zátonya Jacques Cousteau egykori tenger alatti kutatóállomásának maradványaival büszkélkedhet. A Suakin-szigetek és a Jumbna-zátony szintén népszerű célpontok.
A búvárkodási lehetőségek rendkívül változatosak:Falmerülések (wall diving) – a kontinentális self meredek lejtőin
Roncsmerülések – például az Umbria olasz teherhajó roncsánál, amely a II. világháborúból maradt vissza
Cápamerülések – hammerhead (pörölycápa) rajok, szürke és fehértorkú szirtcápák, alkalmanként tigris- és longimanus cápák
Éjszakai merülések – különösen a kisebb lagunákbanA búvárturizmus infrastruktúrája fejletlenebb, mint a szomszédos Egyiptomban vagy más népszerű búvárparadicsomokban. Kevesebb a búvárbázis, és a szolgáltatások gyakran alapszintűek. Ez egyfelől korlátozás, másfelől lehetőség az érintetlen környezet megtapasztalására.
A legjobb merülési időszak október és május között van, amikor a vízhőmérséklet 26-30°C között alakul. A nyári hónapokban extrém hőség és magas páratartalom nehezítheti a búvárkodást.
Fontos gyakorlati szempont, hogy a legtöbb búvárhelyszín csak hajóval közelíthető meg, és ajánlott a legalább középfokú búvártapasztalat a gyakran előforduló erős áramlatok miatt. A biztonságos merüléshez megfelelő búvárbiztosítás és esetenként haladó búvártanúsítványok (Advanced Open Water vagy magasabb) szükségesek.
Az ország politikai instabilitása miatt a búvárturizmus gyakran szünetel, és az utazás előtt mindenképp javasolt tájékozódni a biztonsági helyzetről és a kormányzati utazási figyelmeztetésekről. A búvárbázisok és túraszervezők száma korlátozott, és előzetes foglalás szinte mindig szükséges.
Al Wusta - Khatmiyah mecset - s.t. fotója
Jebel Barkal - s.v. fotója
Az utolsó nagyszabású építkezést a Jebel Barkal-i Amun-templomban Natakamani kusita király végezte, aki helyreállította a római ak okozta károk egy részét, kibővítette a templomegyüttest, megjavította az első oszlopot és a templom más részeit. A teljes templomkomplexum több mint 150 méter (490 láb) hosszú lett. - g. sz fotója
Kabushiyah, Nahr An Nīl - Királyi sírok - a.s. fotója
Dél-Szudánnak az országból való 2011-es kiválása előtt Szudán volt a legnagyobb területű afrikai ország. Ma csak a harmadik legnagyobb, Algéria, és a Kongói Deokratikus Köztársaság után.
Szudán neve egy arab kifejezésből ered: bilad al-sudan, azaz a feketék földje.
A Fehér-Nílus és a Kék-Nílus átszeli Szudánt és éppen Kartúmban egyesül Nílussá, ami tovább folyik Egyiptom területére.
Jóllehet Szudán nagy része sík területű, sivatagos, igen nagy a termékeny területe, vannak aranylelőhelyei és jelentős olajlelőhelyei is.
Szudán szenved az ismétlődő szárazságoktól, az elsivatagosodástól, a földeróziótól, a vadvilág gyérülésétől, és az ivóvíz utánpótlás elégtelenségeitől.
Karima drámai tája - l.d. fotója
Szudán klímája átmenet a párás trópusi és a száraz szubtrópusi között. A sivatagos területeken az évi csapadék 50-75 százaléka a nyári hónapokra esik. Télen csak a Vörös-tengernél esik eső. Az ország többi részén viszonylag száraz a klíma. Március és július között Szudánban a 45 fok körüli hőség egyáltalán nem ritka.
Május és július között Szudán középső részén előfordul egy rendkívül erős homokvihar, a haboob, ami a láthatóságot nullára redukálja.
A mai Szudán területén már az i.e. 8000 körül megjelentek az első letelepedett népcsoportok a Nílus völgyében. Az i.e. 3800 és 2200 között virágzott a Kerma-kultúra, amely az első jelentős államalakulat volt a térségben, saját írással és fejlett kézművességgel. I.e. 1500 körül létrejött a núbiai Kusita Királyság, amely elsőként egyesítette a területet, és hosszú ideig állt kulturális kapcsolatban az egyiptomi civilizációval.
A XXV. dinasztia idején (i.e. 760-656) a núbiai uralkodók meghódították Egyiptomot, és így létrehozták a történelem első fekete-afrikai vezetésű birodalmát. A kusita állam később délebbre, Meroe városába helyezte központját, ahol egyedi kultúrát és piramisépítő hagyományt fejlesztett ki, amely i.sz. 350 körül ért véget. A 6. században a kereszténység vált meghatározóvá a térségben, létrehozva a núbiai keresztény királyságokat (Nobatia, Makuria és Alodia), amelyek csaknem ezer évig ellenálltak az iszlám terjeszkedésének. A 14-16. századra a muszlim arab befolyás fokozatosan felváltotta a keresztény államokat, és a Fundzs Szultanátus létrejöttével megkezdődött az iszlamizáció és arabizáció folyamata. 1821-ben Mohamed Ali egyiptomi alkirály hódította meg a területet, létrehozva a török-egyiptomi Szudánt, amely alapvető közigazgatási és társadalmi átalakulásokat hozott. Az 1880-as években Muhammad Ahmad, aki Mahdinak (megváltónak) nyilvánította magát, széles körű felkelést vezetett az egyiptomi uralom ellen, és 1885-ben elfoglalta Kartúmot.
A mahdista állam rövid életű volt, mert 1898-ban a brit-egyiptomi erők Herbert Kitchener vezetésével legyőzték az utódot, Khalifa Abdallahit az Omdurmán melletti csatában. 1899-ben létrejött az Anglo-Egyiptomi Kondomínium, amelyben formálisan Egyiptom és Nagy-Britannia közösen kormányozta Szudánt, de a valódi hatalmat a britek gyakorolták. A brit gyarmati időszak alatt kiépült az alapvető infrastruktúra, létrejött a modern oktatási rendszer, és megkezdődött a Gezira-terv, amely a gyapottermelésre szakosodott. Az 1920-as évektől kezdve fokozatosan erősödött a szudáni nacionalizmus, különösen a képzett északi elit körében. A második világháború után felgyorsult a függetlenségi mozgalom, amit az 1952-es egyiptomi forradalom is tovább erősített. Szudán végül 1956. január 1-jén nyerte el függetlenségét, ám már a kezdetektől fogva etnikai és vallási feszültségek terhelték az új államot.
Az első polgárháború 1955-ben kezdődött és 1972-ig tartott, alapvetően az északi arab-muszlim dominancia ellen lázadó déli, főként keresztény és animista területek autonómia-törekvései miatt. 1969-ben Dzsáfar Nimeri ezredes katonai puccsal megdöntötte a demokratikus kormányt, és egészen 1985-ig diktatórikus rendszert vezetett, amely kezdetben szekuláris volt, majd az iszlám törvénykezést bevezette.
1983-ban ismét kitört a polgárháború, amikor Nimeri megszüntette Dél-Szudán autonómiáját és bevezette a saría törvénykezést, ami végül 2005-ig tartott és mintegy 2 millió ember halálát okozta. 1989-ben Omar al-Bashir tábornok iszlamista katonai puccsal átvette a hatalmat, és három évtizeden át autoriter rendszert működtetett, amely során az ország nemzetközileg elszigetelődött. A nyugati Darfúr régióban 2003-ban kirobbant konfliktus nemzetközi figyelmet kapott, amikor a kormányerők és a janjaweed milíciák népirtást hajtottak végre a nem arab törzsek ellen. A 2005-ös átfogó békemegállapodás után 2011-ben Dél-Szudán népszavazással kivált Szudánból, ami az ország területének egyharmadát és olajbevételeinek jelentős részét jelentette.Last edited just now
Szudán államformája 1986 óra iszlám köztársaság.
A Szudáni Köztársaság ma parlamentáris rendszerű elnöki köztársaság szilárd (saját népével önkényeskedő) központi hatalommal. Sajtószabadság nincs.
Szudán szegény ország, szegényes infrastruktúrával. Afrikai viszonylatban szegénységi szintet tekintve azért a középmezőnyhöz tartozik. Az átlagos egy főre jutó havi kereset, jövedelem: kb. 8-9 ezer forint.
Szudán exportjának kb. 73 százaléka az olajkivitelből áll. Az országnak hozzávetőleg 3 milliárd hordónyi olajtartaléka van. (5-7 milliárd hordó olajkészletet vesztett el Szudán azzal, hogy Dél-Szudán kivált belőle.) A lakosság 40 százaléka a természeti kincsek meglétének dacára nagyon nagy szegénységben él.
Szudán kénytelen élelmiszert importálni, mert a hazai termésforrások nagyon kevésre elegendőek.
Afrikai viszonylatban magasnak számít az írástudók aránya: 62-68%.
Szudánban halálos bűnnek számit atesitának lenni.
Mostanság az Olaszországba illegálisan eljutó afrikai menekültek közel fele állítólag Szudánból való.
,, A kínaiak masszívan jelen vannak, de a többi ország, amelyik próbált befektetni Szudánban már elment, mert a kormány nagyon megadóztatta őket, és kiszámíthatatlan. A kínaiak kitartanak. " (hkr, 2019)
A szudáni emberekre kiemelkedően jellemző a vendégszeretet. Például egy piknikező család számára természetes, hogy teljesen idegen helyieket vagy turistákat invitáljanak a közös étkezéshez. Az iszlám szabályai szerint a lányok a megházasodásukig nem igazán járhatnak el otthonról, ha igen, akkor is csak apapi, vagy fiútestvéri kísérettel. A nőknél jellemző a henna festéses testdíszítések. Mivel alaposan be vannak burkolva ruhával, a kézfejre koncentrálódnak a henna festések.
Kevés öregembert látni az utcákon. A lakosságnak mindössze 3-4 százaléka 65 éven felüli. Egy 55 éves szudáni már öregnek számíthat.
s.v. fotója
Szudánban vegyesen látni hagyományos és modern öltözetet.
Szudánban hatalmas és hosszas esküvőket tartanak. Egyáltalán nem ritka az egy egész héten át tartó ünneplés.
A lakosság 27 százaléka már rendszeresen használja az internetet (2016-os adat).
s.v. fotója
1. Szudán mozlim ország, s az iszlám határozza meg a helyiek hétköznapjait. Ehhez kell szigorúan alkalmazkodni a turistának. Az iszlámmal szembeni bármilyen tiszteletlenség súlyos kockázatokkal jár. Lenge öltözék viselésért börtön, korbácsolás, vagy jó esetben pénzbüntetés jár. Természetesen a ramadán idején nem étkezhetünk napközben a böjtölők szeme láttára.
2. Szudánban nem elvárt szokás a borravaló (amúgy sem lenne borra való, ugyebár)
3. Szigorúan tilos katonai és rendőri létesítményeket, egyenruhásokat fotózni. Sőt: stratégiai létesítményeket sem, és ilyennek minősülnek a hidak, pályaudvarok, a repülőtér, sőt még a temetők (!) is.
4. A turista nőknek nem kell, kötelező kendőt hordani, mint Iránban. Turista férfiak ne járkáljanak rövidnadrágban, mert ez visszatetszést (és gúnyos tekinteteket) kelt. Rövidnadrág pénteken, ünnepnapon meg merő provokáció. Semmiképpen se!
A nemzeti étel Szudánban az Egyiptomban is ismert Ful. Ez egy szezám- vagy mogyoróolajas babétel (főzelék jellegű) mellé gyakran paradicsom, hagyma, falafel, sajt. Kenyérrel eszik (csakis jobb kézzel!) egy nagy tálból.
Aseeda: Ez egy hagyományos szudáni étel, amelyet általában a szudániak reggelire vagy vacsorára fogyasztanak. Aseeda egy sűrű tésztából készült, amely általában darált szorgolyóból készül.
Ful medames: Ez egy nagyon népszerű szudáni reggeli étel, amely általában főtt babot, hagymát, paradicsomot és petrezselymet tartalmaz. Több helyen szolgálják fel, például utcai ételek árusainál, kávézókban vagy éttermekben.
Kisra: Ez egy hagyományos szudáni kenyér, amelyet kukoricából készítenek. Általában a főétel mellé szolgálják fel, és a kisra segítségével lehet az ételt enni.
Salata aswad be zabadi: Ez egy saláta, amelyet általában az ebédhez vagy vacsorához fogyasztanak. A saláta fő összetevője paradicsom, uborka és hagyma, amelyeket joghurttal, fokhagymával és citromlével kevernek össze.
Sharba: Ez egy húsleves, amelyet általában bárányhúsból vagy marhahúsból készítenek, és egyéb zöldségekkel és fűszerekkel ízesítenek.
Bamia: Ez egy húsos étek, amelyet okrából készítenek. Általában bárányhúsból vagy marhahúsból készítik, és egyéb zöldségekkel ízesítik.
Kebab: A szudániak szeretik a húst, és a kebab egy nagyon népszerű étel. A kebab lehet bárányhúsból vagy marhahúsból készült, és általában fűszerekkel és zöldségekkel tálalják.
Minden utazásomból hozok haza valami olyan élményt, ami mélyen megmarad bennem, és sokáig elkísér. Szudánban ez az élmény már az első pillanatban ért, amikor megérkezésem után azonnal leültettek, és minden magyarázat nélkül elkezdtek hennázni. A szituáció egyszerre volt váratlan és szimbolikus, hiszen a hennázás a szudáni kultúrában különleges jelentéssel bír. Ott nem csupán díszítés, hanem vallási és társadalmi rituálé is, főleg esküvők idején. Az asszonyok számára szinte kötelező elem a menyegző előtt, és sokszor hatalmas közösségi eseménnyé válik. A hagyomány szépsége mögött azonban ott rejtőzik egy súlyos árnyoldal is. A hennához használt anyagok közül egyesek ammóniát tartalmaznak, és ez komoly veszélyt jelenthet. Előfordul, hogy a szervezetbe jutva mérgezést okoz, és több tragikus eset is ismert, amikor menyasszonyok emiatt haltak meg. Ez különösen megrázó annak fényében, hogy az esküvő ünnepi légköre mögött ilyen kockázat is ott lapulhat. Az élmény megdöbbentett, de mégis hálás vagyok, hogy testközelből tapasztalhattam meg a helyi szokásokat. Egyetlen gesztusban benne volt a vendégszeretet, a női közösség ereje és a hagyomány súlya. Szudánban nemcsak a tájak, hanem az emberek is mély nyomot hagynak az emberben. Az ottani pillanatok a mai napig élnek bennem.
szamár és teve szállítási kombó - s.v. fotója
Suszter - s.v. fotója
Nomádok -s.v. fotója
* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
© Utikritika.hu. 2012.
Amerikai Egyesült Államok | Amszterdam | Argentína | Ausztrália | Ausztria | Bahama-szigetek | Balatonszéplak-felső | Bali | Barcelona | Berlin | Ciprus | Dominikai Köztársaság | Dubai | Egyiptom | Franciaország | Görögország | Hajóutak | Horvátország | Hongkong | India | Isztambul | Kanada | Kanári-szigetek | Kuba | Kvarner-öböl | London | Madrid | Malajzia | Maldív-szigetek | Mallorca | Mauritius | Málta | Mexikó | Nagy-Britannia | Németország | New York | Olaszország | Párizs | Portugália | Róma | Seychelle-szigetek | Sharm el-Sheik | Skócia | Spanyolország | Sri Lanka | Szingapúr | Thaiföld | Törökország | Toszkána | Tunézia | Vietnam | Zöld-foki Köztársaság
úti kritikus, 2016. 11. 26. 12:11
Kedves Dorottya! Az aloldal elején pirossal látható a válasz. Megértését kérem.
Kovács Dorottya, 2016. 11. 26. 09:30
Nem igazán értem, hogy miért jött létre az oldal, ha semmi tartalommal nincs még feltöltve...