Rijeka

Horvátország 3. legnagyobb városa, a Kvarner-öböl északi partján, ott ahol a Rjecina folyó befolyik a tengerbe. E folyó adta a város nevét, mert a rijeka horvátul annyit jelent, hogy folyó.

Szokás róla mondani, hogy iparváros (hajógyártással foglalkoznak évszázadok óta), nem túl szép. Sokan állítják, hogy vannak szép részei.

A 2. világháborúban a németek megszállták a várost s ezért az amerikai-brit légierő erősen bombázta Rijekát, s emiatt kevés eredeti műemléképület maradt meg.

Havi nettó átlagfizetés (2023-ban): 340 ezer forintnak megfelelő euró

Korzo (korzó) - Kriszta fotója

Tetszett&Nem tetszett

Tetszett

1. A Korzo nevű korzó még hétköznap is tele van, szombat délután aztán pláne

Kriszta fotója

2. A halpiac gusztusos környezete és a felhozatal

3. A hangulatos Ivan Kobler tér

4. Monarchia feeling - itt-ott bécsies részletek

Kriszta fotója

5. Opatija felé érdemes volt Rijekába benézni 2-3 órányi időre. Picit jobb hely, mint amire számítottunk. MIvel nem egy turistás hely, legalább lehet kicsit tanulmányozni a horvát hétköznapi életet.

6. Egyetemi város tele fiatallal, és szuper a vízilabdacsapata

7. Igen ipari kikötővàros, de ahol mi fürödtünk, ot a víz tiszta volt, nincsenek medúzák.

8. Trsat vára a szép kilátással

9. A sok régi épület, amit magyarok terveztek (magyar táblák a falakon)

Nem tetszett

1. A város peremén a szokásos csúnya lakótelepek

2. Vasárnaponként csalódást keltően kiürülnek az utcák, s még a Korzo is

3. Az óvárosba beépített csúnya házak (hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évek)

Kriszta fotója

4. Elfelejtettek fákat ültetni a Korzo-ra (így írják) - kár

Kriszta fotója

5. Magunk között szólva, ez a Szent Vitus templom nem egy nagy durranás

6.. Kb. 10 éve búvárkodtam ott. Összeállt a hajam az olajtól, ami a viz tetején úszott.

Vélemények

,, Rijeka köztudottan nem egy turista célpont, mert gyakorlatilag ez egy kikötői iparváros, de ha már ott vagytok, akkor érdemes rászánni 1-2 órát. Nyilván nem egy Split, vagy egy Zadar, de ha akarsz egy kóstolásnyi mediterrán hangulatot, akkor megéri itt sétálni egy nagyot. Kis sikátorok, mediterrán házak, halpiac, és egy csepp déli életérzés. (2019)" forrás

Kriszta fotója

Rijeka: egykori k. u. k. (monarchiás) tengeri központ, a hajdani Ganz-Danubius hajógyárral, ahonnan a Szent István csatahajót vízre bocsátották, a világ első haditengerészeti torpedógyárával (Whitehead), amiről már csak egy kiállítás és egy kikötővédő torpedóvető épület maradt meg, amit viszont kár kihagyni.

Más látnivalók: csodálatos vár,l ami az egész Kvarner öblöt uralja, Tito hajdani jachtja, a Galeb, amia mai napig ott áll a kikötőben (sajnos belülről nem látogatható) és egy teljes egészében bejárható 2 kilométeres mólól. Valamint a turistadömpingen kívül igazi nyüzsgő élettel télen-nyáron. Azért ha kultúremberként megyünk a tengerre, nem csak a strandon dögleni, akkor van mit nézni Rijekában, akarom mondani Fiumében. (2023)

Rijeka központja egész évben nyüzsög a helyi emberektől, sok a kiülös terasz, éttermek dugig tele. Hatalmas az éjszakai élet. Persze nem olyan vonzó és méltóságteljes, mint a 15 kilométerrel odébb fekvő Opatija. A Lungo Maren végig tudtok sétálni akár Lovranig is.

Odajutás

Budapest és Rijeka között 502 kilométer a távolság országúton. 489 kilométeren az autópálya kényelmét élvezhetjük. Megengedett sebességgel 5 óra alatt megtehető az út.

Jelenleg a legkényelmesebb a Regiojet nevű magántársaság által üzemeltett vonattal menni. Éjszaka közlekedik, reggelre oda is érünk vele, már 20 eurotól kaphatóak a jegyek. Éjfélkor indul, délelőtt 10.15-kor érkezik.

Szállás

Vigyázat! A 4 csillagos hotelek között is vannak lepukkantak. Tisztázni kell, hogy a hotel által jelzett parkolási lehetőség a valóságban mit is jelent.

Ajánlott szállodák:

3 csillagos: Hotel Neboder

4 csillagos: Hotel Jadran, Grand Hotel Bonavia

Más rijekai szálláshelyek online foglalása itt - hotelscombined.com

Helyi közlekedés

A Korzohoz, azaz központi sétálóutcához legközelebb lévő őrzött parkolók ezek:

A Parking Korzo nevű parkolóház az Ulica Erazma Barčića 3 címen található, a Korzótól néhány perc sétára12. Ez egy fedett parkolóház, amely 95 parkolóhellyel és 2 töltőállomással rendelkezik. A nappali óradíj 2 euró, az éjszakai óradíj 1 euró .

A Zagrad A nevű parkolóház az Ulica Ivana Pavla II címen található, szintén közel a Korzóhoz3. Ez egy nyitott parkolóház, amely 200 parkolóhellyel rendelkezik. A nappali óradíj 1,5 euró , az éjszakai óradíj 0,5 euró .

A Stari Grad nevű parkolóház a Trg Ivana Klobučarića címen található, a Korzótól mintegy 10 perc sétára3. Ez egy fedett parkolóház, amely 300 parkolóhellyel rendelkezik. A nappali óradíj 1 euró , az éjszakai óradíj 0,5 euró

A legtöbb látnivaló gyalogtávolságra van egymástól. A városközpontban a Korzo gyalogos övezet.

A taxizás árai mérsékeltek.

Étkezés

Ajánlott vendéglők, konobák: Konoba Nebuloza (nem olcsó, de magas minőség),

Vásárlás

A Korzo (így írják) - Kriszta fotója (április végén)

,, GPS vezérlésével KRK szigete felől érkeztünk a városba, s elég gyorsan megláttuk az autónkból a piacnak tűnő kofákat, akik zöldségeiket és gyümölcseiket árulták. Megörültünk a pillanatnyi látványnak és a közelben fellelt parkolóba leparkoltunk (7 kuna/óra). Gyalogosan elindultunk felfedezni a piacot, s közeledve némi csalódottság lett úrrá rajtam, mivel úgy tűnt, ez inkább bolhapiac, ugyanis szedett-vedett holmijukat árulták az emberek, majd következett néhány zöldség és gyümölcskereskedő, és ennyi. Furcsállottam magamban, egy hatalmas kikötővárosnak ilyen csekély lenne a piaca? Splitben is szép, kiterjedt piac volt, Rijekában is így kellene lennie. Nem is vettünk semmit. Viszont gyalogosan tovább álltunk, remélve, hogy van máshol piac. A korzóra, Rijeka sétálóutcájára tévedtünk. McDonalds, Rijekai Rádió épülete és találtunk egy városi térképet, ahol sikerült felfedeznem: Trznica (magyarul: piac). Térképen kiszúrt hely felé vettük lépteinket és hamarosan megláttuk a zöldes színűre festett épületet. Egy aluljárón keresztül megközelítettük és már ott is láttuk a portékáikat áruló embereket. Olívaolaj - házi sajtolású olívaolaj volt a fő cél, amit hamar meg is leltünk több helyütt. Vettünk is belőle. Nem bántuk meg. :) Igazi dús olívás íze van.

A piac 3 zöldes színű épületből áll. Az elsőben tésztákat, olívabogyókat, édességeket, stb. árulnak. A másodikban hentesek portékáit és az utolsó az igazi halpiac. Ilyen halpiacon még nem jártam. Ugyan nem eszünk halat, de ilyet eddig még nem láttam. Ezért is készítettem képeket róla. Mindenesetre a látvány csak jobban megerősít abban, hogy a jövőben sem kívánok azon "vegetáriánusok" közé tartozni, akik halat esznek. Sem rendszeresen, sem ünnepekkor. (2014)" forrás

,, A halpiac Rijeka lelke és egyik legizgalmasabb látnivalója. Érdekessége, hogy az árusok egy férfi kivételével mind nők, és hangosan kiabálják, hogy a hal árában benne van az is, hogy megpucolják nekünk a megvásárolt húst. Kagylót 30 kunáért, rája fejet 40 kunáért, szardíniát pedig mindössze tíz kunáért kínálnak. A kilónkénti árból kíváncsiságból megpróbáltunk lealkudni pár kunát, és mint kiderült, némi unszolás után hajlandóak engedni az árból. (2019)" forrás

Szórakozás

Kriszta fotója

Egyéb hasznos információk

1. A Turista Információs Központ (TIC) a Korzo 14 címen található, a város fő sétálóutcáján1. A TIC információkat nyújt a látogatóknak, szálláshelyeknek és más infópontoknak a Kvarner régióban. A TIC munkatársai profi turisztikai informátorok, akik hasznos információkat adnak. A TIC-ben különböző brosúrák, útmutatók és térképek is elérhetők. A nyitvatartás: hétfő-péntek 8-20 óra; szombat és ünnepnap 8-14 óra; vasárnap zárva.

A Trsat Vár infópontja a vár főbejárata felett található, amely elsősorban a látogatóknak szól1. Itt is kaphatók mindenféle anyagok a városról és részletes információk a várról. A nyitvatartás: hétfő-péntek 9-17 óra; szombat, vasárnap és ünnepnap 10-18 óra; január 1., november 1. és december 25. zárva.

2. Tiszteletbeli konzulátus - Rijeka - Tiszteletbeli konzul: Marijan Kljucaricek
Cím: Rijeka, Riva Boduli 1 - P. O. Box 290 51000
Telefon: (385)(51) Telefon: 213-494, 331-614, 272-707, 719-121

Strandok

Rijeka strandjai a város legkeletibb és legnyugatibb részein találhatók. Mindenféle strand van: nagy és mozgalmas, kicsi és nyugis, kavicsos, betonos, sziklás, rejtett helyen lév. Városi buszok közlekednek a strandokhoz, ha meg autóval vagyunk, akkor valamennyi strand közelében van ingyenes parkolóhely.

Rijeka közelében a legszebb strandok egyike a Plaža Sablićevo.

A Sablićevo strand az egyik legrégebbi és legszebb strand Rijekában1. Ez egy lenyűgöző öböl, amely meredek sziklák, finom kavicsok és csodálatos tengeri színek között található. A víz itt nagyon tiszta és friss, köszönhetően egy kis édesvíz forrásnak. A strand a város keleti részén található, a központtól mintegy 2,5 kilométerre.

A Plaza Ploce (Fiumana) strand az egyik legnagyobb és legnépszerűbb strand Rijekában. Ez egy kettős öböl, amely kavicsos parttal rendelkezik, és elég helyet biztosít a napozáshoz és a fürdéshez. A strand minősége kiváló, ezért Kék Zászlóval rendelkezik. A strand felett egy nagy fedett uszoda található, ahol több medence, ugródeszka és búváriskola is van. A strandon egy kis bár és egy hangulatos kávézó is gondoskodik az ellátásról.

A Preluk strand Rijeka északi részén található, a városközponttól mintegy 10 kilométerre. Itt több szép strand is van, köztük egy nudista strand és más rejtett öblök. Az egyik legszebb fürdőhely, és egyben egy igazi titkos tipp azoknak, akik a nyugalmat kedvelik, a S-Bar melletti kis, hangulatos strand. Itt élvezhetjük a tiszta kavicsos partot és az elképesztően szép türkizkék tengeri színeket. A víz itt rendkívül tiszta és természetes környezetének köszönhetően ideális a búvárkodáshoz.

Óváros

Rijeka Óvárosa a Korzo nevű sétálóutca végén található, ahol a Gradski toranj (Városi torony) áll1. Ez a torony volt a középkori Rijeka fő bejárata, amelyet egy erős városfal és árok védett. A városfal és az árok maradványai még láthatók a torony melletti épületek helyén.

Rijeka Óvárosa több történelmi és kulturális látnivalót is rejt, mint például a Trg Ivana Koblera (Kobler tér), amely egykor a város fő piactere volt1. Itt található az Országos Színház Ivana pl. Zajca (Ivan pl. Zajc Nemzeti Színház), amely egy gyönyörű eklektikus épület, amelyet 1885-ben építettek2. A színház előtt áll egy szobor Ivan Zajcról, a horvát zeneszerzőről és karmesterről, akiről a színházat elnevezték.

Rijeka Óvárosának másik fontos tere a Trg Riječke rezolucije (Rijeka Feloldás Tere), amelyet 1946-ban neveztek el az 1943-as Rijeka Feloldásról szóló dokumentum után2. Ezen a téren található a Szent Vitus Katedrális, amely Rijeka védőszentjének és patrónusának szentelt.

Rijeka Óvárosának legmagasabb pontján található a Trsat Vár, amely egy impozáns erődítmény, amelyet a 13. században építettek egy római erőd helyén4. A vár csodálatos kilátást nyújt a városra és a tengerre, valamint több múzeumot és kiállítást is magában foglal. A vár közelében található a Trsat Szűz Mária Kegyhely, amely Horvátország legrégebbi és legismertebb zarándokhelye.

Kriszta fotója

Szent Vitus székesegyház

(Katedrala sv. Vid)

A Szent Vitus székesegyház Rijeka védőszentjének és patrónusának szentelt1. A szent egy 4. századi keresztény vértanú volt, aki a római császár Diocletianus üldözése alatt halt meg. A legenda szerint Vitus epilepsziás rohamokkal küzdött, ezért őt tartják az epilepsziások és a táncosok védőszentjének is.

A Szent Vitus székesegyház az egyetlen barokk rotunda Horvátországban, amelyet a velencei Santa Maria della Salute templom mintájára építettek. A templom építését 1638-ban kezdték el a jezsuita építész G. Briano tervei alapján, de csak egy évszázad alatt fejezték be. A homlokzatot soha nem fedték be kőlapokkal, ezért látszik rajta a tégla.

A Szent Vitus székesegyház belseje egy igazi barokk műalkotás, amelyben a festészet, a szobrászat és az építészet összhangban van1. A belső tér díszítését olyan művészek végezték, akik Goriziából és Friuliból érkeztek: S. Petruzzi, P. Lazzarini, L. Pacassi és A. Michelazzi1. Az oltárkép Szent Józsefet és a gyermek Jézust ábrázolja, amelyet a lotaringiai származású ljubljanai festő V. Metzinger készített.

A Szent Vitus székesegyház fő oltárán található egy korai gótikus kereszt, amelynek csodatévő erejét tulajdonítják. A legenda szerint 1296-ban egy Petar Lončarić nevű férfi dühében egy követ dobott rá egy szerencsejátékon megesett vesztesége miatt, és a kereszt elkezdett vérezni. A kereszt mellett látható Lončarić köve és egy kis bronz kéz is, amelyek emlékeztetnek erre az eseményre.

Kriszta fotói

Egyéb látnivalók

Kapucínus-rendi Lurdi asszonyok temploma

A Kapucínus-rendi Lurdi asszonyok temploma egy lenyűgöző vörös-fehér épület, amelyet 1904 és 1921 között építettek a Lurdi jelenések ötvenedik évfordulójára. A templom egy régebbi, 17. századi templom helyén áll, a Žabica téren. A templomhoz egy kapucínus kolostor is tartozik.

A templom két részből áll, mint a lurdi templom1. Az alsó rész Mária Vigasztalásának szentelt, amelyet 1908-ban fejeztek be. Az felső rész Lurdi Asszonynak szentelt, amelyet a zarándokok adományaiból építettek 1921-ig. A templom belsejét a rijekai festő Romulo Venucci freskói díszítik.

A templom homlokzatának tetején egy Lurdi Asszony szobor áll, amelyet Giuseppe Marietti készített. A templomnak terveztek egy harangtornyot is, de azt soha nem építették meg. A főbejáratnál egy széles lépcsősor van, de a templomba két különböző utcáról is be lehet jutni1.

A templomban töltött 25 napot Szent Leopold Bogdan Mandić (1866-1942), aki itt vezette a "karizmatikus gyóntatószéket". Őt Rijeka horvát védőszentjének tartják. Rövid tartózkodásáról tanúskodó tárgyakat a kolostorban tekinthetők meg. A templomhoz kötődik Tomić Ante atya neve is, akinek boldoggá avatási folyamata folyamatban van1. Tomić Ante atya sírja a templom alsó részében található.

k. k. fotója

Városi torony

cs. b. fotója

Óratorony

,, A horvát kikötőváros, Rijeka, avagy Fiume fő nevezetessége a korzón lévő óratorony. A tetejéről egykoron a várost 1919-ben megszálló olasz soviniszta költő, Gabriele D’Annunzio verte le a kétfejű sast, mert az általa gyűlölt Habsburg-múltra emlékeztette. A városban sem az olasz fasizmus, sem a német megszállás, sem a jugoszláv kommunizmus idején nem gondolt senki arra, hogy vissza kellene helyezni a szobrot az óratoronyra. Az elmúlt majd száz évben eleve jelentősen megváltozott az egykori magyar kikötő: a hajdan döntően olasz lakosságú polgárvárosból horvát többségű iparváros lett, a helyi olaszság nagy részét 1945 után kitelepítette Tito Jugoszláviája. Ám teljesen nem felejtették el mégsem a fiumei múltat. A város a mai napig megőrizte multikulturális önazonosságát. (2017)

Kriszta fotója

Rijeka Tunnel

330 méter hosszú alagút, ami valamiféle turista látványosság. Érdekes, de nem gyönyörödteti a szemet.

t. s. fotója

Trsat negyed egy várral

A Trsat várhoz a legtöbb évben ingyenes a belépés1. Csak akkor kell fizetni, ha valamilyen esemény van a várban, például kiállítás, koncert vagy színház1. Ilyenkor a belépődíj általában 1,30-2,60 euró között van.

A Trsat várhoz több módon is el lehet jutni Rijekából. Az egyik lehetőség a 2-es számú busz, amely a városközpontból indul és a vár mellett áll meg. A buszjegy ára 1,30 euró. A másik lehetőség a gyalogos út, amely a Rječina folyó mentén vezet fel a dombra. Ez egy kellemes és panorámás séta, amely kb. 30-40 percet vesz igénybe.

A Trsat negyed Rijeka északi részén található, egy meredek dombon, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra és a tengerre1. A negyed központjában áll a Trsat Vár, amely egy lenyűgöző erődítmény, amelyet a 13. században építettek egy római erőd helyén. A vár számos kulturális és történelmi látnivalót rejt, mint például a Nugent család mauzóleumát, amelyet a 19. században építettek.

A Trsat negyed Horvátország legrégebbi és legismertebb zarándokhelye is, a Trsat Szűz Mária Kegyhely1. A kegyhely egy 14. századi templomot és egy 18. századi kolostort foglal magában, amelyeket többször átépítettek és felújítottak3. A kegyhelyen található egy csodatévő Szűz Mária szobor, amelyet 1291-ben hoztak ide Lorettóból. A kegyhelyen évente több mint 100 ezer zarándok látogat el.

A Trsat negyed másik nevezetessége a Szent György templom, amely egy 15. századi gótikus templom, amelyet később barokk stílusban átalakítottak. A templom belsejében látható a horvát nemes Vuk Krsto Frankopan (Frangepán) sírja, aki az 1671-es Zrínyi-Frangepán összeesküvésben vett részt. A templom mellett áll egy óra torony, amely 1750-ben épült.

k. m. fotója

Islamszki Centar

Eredetileg a bosnyák munkások számára épült 2013-ban a katari emir finanszírozásában. Modern, csodaszép. A várost elkerülő autópálya mellé épült, érdemes túrázni a megtekintése miatt.

v. o. fotója

Kastav falu

Kastav egy történelmi falu, amely Rijekától mintegy 10 kilométerre északnyugatra fekszik. A falu egy dombtetőn épült, ahonnan csodálatos kilátás nyílik az Isztriai-félszigetre és a Kvarner-öbölre. A falu központjában egy középkori erődítmény áll, amelyet a 13. században építettek.

Kastav számos kulturális és művészeti eseménynek ad otthont, mint például a Kastav Blues Fesztivál, a Kastav Kulturális Nyár és a Kastav Gitár Fesztivál1. Ezek az események vonzzák a helyi és nemzetközi zenészeket, művészeket és látogatókat1. A falu híres a gasztronómiájáról is, amelyben a helyi specialitásokat kínálják, mint például a kastavi fuži (tészta), a kastavi šurlice (tészta) és a kastavi pršut (sonka).

Kastav környékén számos természeti és történelmi látnivaló található, mint például a Lužina erdő, amely egy ősi bükkfa erdő, a Volosko falu, amely egy festői halászfalu az Opatija-i riviérán, és az Učka Nemzeti Park, amely Horvátország legmagasabb hegyeinek egyikét foglalja magában4. Ezek a helyek ideálisak a túrázásra, kerékpározásra, hegymászásra vagy egyszerűen csak a természet élvezetére.

Érdekességek

,, Rijeka/Fiume: A kettős név onnan ered, hogy egy időben a város bizonyos része, mondhatni az egyik fele olasz fennhatóság alá tartozott, míg a másik szerb-horvát-szlovén irányítás alá. Később pedig az egész város Olaszország, majd Horvátország határán belül volt. A Fiume olasz szó, akárcsak a Rijeka horvát főnév folyót jelent, ami nem véletlen, hiszen a Recsina itt ömlik a tengerbe. Persze nem csak az olaszoknak és a délszlávoknak volt szerepe a város életében. Bizonyára sokan emlékszünk még arra történelemórákról, hogy valaha Magyarországnak is az Adria volt a tengere. A város, Rijeka/Fiume ekkor fénykorát élte. Fejlődött az infrastruktúra, számos épületet ekkor emeltek. Némi magyar vonatkozása is van Horvátország egyik legnagyobb kikötővárosának, konkrétan két dolgot említek meg: 1914-ben itt készült Magyarország legnagyobb csatahajója, a tragikus sorsú Szent István, valamint itt született Kádár János." forrás

Olvasmányos linkek

,, Opatiján átverekedtük magunkat, beértünk Rijekába is, már majdnem megvolt a helyszín, amikor is úgy szívem szerint leraktam volna a kocsit a hegyoldalba. De nem lehet, mert LelkiTársra rájött a szükség, ha pisilni kell, akkor pisilni kell, nincs mese, elmondása szerint a várig biztosan nem jut fel. Jó, akkor keressünk megfelelő helyet.

De ez nem ilyen egyszerű.
- Leállok egy vendéglátóipari alegységnél, iszunk egy kólát, elmész pisilni, problem solved.
- Az nem jó, mert akkor majd a kólától kell pisilni.
- Akkor bemegyünk, iszok én egy kólát, te meg elmész pisilni.
- De akkor meg neked kell majd pisilned.
- Nem, nekem nem kell, mert én férfi vagyok, kibírom.
- De ez akkor se jó. Nem tetszik. Keressünk más helyet.

Égen, földön kerestünk valami nagyáruházat, vagy valamit, de hát Rijeka egy kikötőváros, nem pedig nagy nyilvános WC. Végül úgy 3/4 óra autókázás után sikerült találni egy plázát, ahol volt nyilvános vécé, de lelkileg rendesen megsínylettem az utat. Én olyan vagyok, ha elsőre nem megy, akkor próbáljuk másodjára, de ha akkor sem megy, akkor kezdek ideges lenni, és a fenti beszélgetésrészlethez hasonló szituációk is pumpálják a vért az agyamba. És előfordult, hogy szegény kocsit úgy csaptam a kiemelt szegélyhez, hogy csak nyekkent. Még jó, hogy nem lett semmi baja.

A Trsat várat nem volt nehéz megtalálni függetlenül attól, hogy néha csak szagra mentünk, a vár furcsa módon nagy tömeget vonzott. Biztos valami fesztivál light lehetett, mert azért annyi ember nem volt, volt viszont kolbászsütés, vagy valami hasonló. Meg nyilvános vécé... (2017)" forrás

Rijeka (nekünk évszázadokon keresztül: Fiume) 1466-ban került a Habsburg-család birtokába. Mindig is kozmopolita vidék volt, ahol az olaszok által képviselt latin világ találkozott a szlovének és horvátok pánszláv identitásával, az osztrákok germán kultúrájával és a magyarok „sziget vagyunk” életérzésével. Minderre még rátett egy lapáttal a tenger, vagyis a nagyvilág kézzelfogható közelsége. A város maga volt az ezerszínű Közép-Európa - kicsiben. forrás