ÚTIKRITIKA.HU / Cres-sziget

Cres-sziget

Milyen? | Hol? |Vélemények| Szállások | Tengerpart | Vendéglátás | Látnivalók | Aktív pihenés | Praktikus | Fotóegyveleg

Cres városának kikötője (Luka Cres) - B. J. fotója

Milyen?

A sziget szép, dacára annak, hogy elsőre elég kopárnak tűnik a természeti képe. Sokaknak kifejezetten tetszik a hegyes, sziklás, cserjés, bozótos táj. Valójában nagyon is gazdag és változatos a sziget növényvilága, csak türelemmel kell körülnézni.

Ez nem egy zsúfolt sziget, sok a kietlen rész, és mindez lehetőséget kínál a viszonylag nyugalmas nyaralásra. Ez igaz a strandolásra is, hisz sok felfedezésre méltó, magányos, természetes strand várja a nyaralókat.

Ezen a szigeten nincs akkora felhajtás és mozgalmas élet, mint Lošinj, Krk és Pag szigeteken.

Valahogy a turizmus ezen a szigeten némileg más irányt vett, mint a Kvarner-öböl többi szigetén. Ez kinek megfelel, kinek kevésbé a nyaralás szempontjából. Itt az érezheti jól magát, aki néha emberek között akar lenni, néha meg csak valami magányban, az utazótárssal együtt.

Ennek a nagy nyugalomnak van egy kevésbé szívderítő vetülete, nevezetesen az, hogy a turisztikai fejlesztések az utóbbi években a gazdasági gondok miatt többször meg is torpantak. Az sziget infrastruktúráján, az útviszonyokon ez meg is látszódik.

Cres-szigeten vonzó kavicsos strandokat, hosszú betonpromenádokat, fenyőerdőket, vad rajzolatú legelőhelyeket találunk. Cres várostól eltekintve a sziget települései zömében napégette, álmos falvak. Némelyikük szinte lakatlan, mert a fiatalok manapság inkább elköltöznek a nyüzsgős helyekre.

Bezzeg Cres városa duzzad az erőtől, kikötője tájékán nagy az élet, főként nyáron. Bármennyire csekélyebb más szigetekhez képest itt az infrastruktúra, azért itt is nagyüzemi a turizmus. A hangsúly a kempingezésen van.

Cres-sziget strandjainál a tengervíz tiszta, a motorcsónakok hada ellenére. A víz tisztaságát jelzi, hogy tele van tisztaságmániás tengeri sünökkel és halakkal. A sziget éttermeiben pompás frissességű étkekké válnak a helyben fogott, gyűjtött tintahalak, polipok, szardíniák, tengeri keszegek.

Ata fotója

b. i. fotója

Hol?

Cres-sziget a Kvarner-öböl északi részén fekszik, az Adria második legnagyobb méretű szigete. 66 kilométer hosszú, szélessége 2 és 12 kilométer között váltakozik.

A szárazföld és Cres-szigete között komp közlekedik. A sziget egyik kompos települése, Porozina lényegében a kikötőből és egy-két bárból áll összesen. Ha Krk felől érkezünk, akkor Meragban köt ki a komp, ahol szintén csak egy-két ház álldogál.

Cres szigetéről a keskeny, mesterségesen kialakított csatornán átívelő hídon lehet átmenni Lošinj szigetére.

Tetszett&Nem tetszett

Tetszett:

A tengerpart különleges mészkősziklái és az átlátszó, türkizkék víz kontrasztja, különösen Valun öblében, ahol még augusztusban sem volt túlzsúfolt a strand.
A helyi éttermekben kínált frissen fogott branzino és más tengeri halak íze, amelyeket egyszerűen, grillezve, csak olívaolajjal és rozmaringgal készítenek el.
A sziget útjait szegélyező évszázados olajfaligetek látványa, ahol ma is hagyományos módon szüretelik az olajbogyót.
A Vransko-tó különleges édesvízi ökoszisztémája és a tó körüli túraútvonalak, ahol ritkán találkozni más turistákkal.
Az ősi kőfalakkal körülvett Lubenice falu 378 méteres magasságból nyíló lélegzetelállító kilátása az Adriára.
A Beli falu közelében működő fehérkeselyű mentőközpont természetvédelmi munkája és a madarak megfigyelésének lehetősége.

Nem tetszett:

A főszezoni kompközlekedés kiszámíthatatlansága és a hosszú várakozási idők a Merag-Valbiska útvonalon.
A sziget belsejében található kisebb falvak elnéptelenedése és az ebből adódó melankolikus érzet.
A Cres városka központjában található parkolási nehézségek és a nem mindig egyértelmű parkolási díjfizetési rendszer.
Néhány strand megközelítése kifejezetten nehézkes az idősebbeknek vagy kisgyerekes családoknak a meredek ösvények miatt.
A nagyobb szupermarketek hiánya a szigeten, ami hosszabb tartózkodás esetén bevásárlási nehézségeket okozhat.
A wifi és mobilinternet-lefedettség megbízhatatlansága a sziget több pontján, különösen a kisebb öblökben és településeken.

Vélemények

A nagyobb horvátországi településekhez képest, ez egy csendesebb,szellősebb világ..
Itt nincsenek napágyas strandok,meg hatalmas bazársorok…Viszont minden strand olyan,mint a kék lagúna című filmben,a falvak,városok,mint egy mediterrán film díszletei lennének…
Rozmaring és füge nő mindenhol.
Egyáltalán nincs tömeg…Simán tudtam olyan fotókat lőni,mintha egyedül lennénk az egész szigeten😂
Egyszóval: mintha letértünk volna a térképről …

A delfinlesre áthaztóztunk Losinj szigetére…Ők kifejezetten delfinnéző túrákat szerveznek katonai gumicsónakokkal..
A családi jegy 175 euró volt, Ami két felnőttet is két gyereket takart be…
Hatalmas élmény volt mert sikerült őket” elcsípni”…
Fél órát figyelhetjük a delfineket csendesen, majd visszaindultunk a partra…

Összefoglalva ez a sziget tényleg azoknak való akik szeretnének lejönni a térképről,szeretik azt érezni,hogy “ők fedezték fel azt a világot”😜 de nem hiányzik nekik a hatalmas nyüzsgés és nem akarnak minden este bulizni…
Számukra egy csoda hely ,egy igazi nyári emlék😎 (2023)

---

"Cres városka egyik legjellegzetesebb vonása a velencei stílusú közvetlen vízkapcsolat - a kikötőöböl mélyen benyúlik a település szövetébe, szerves részét képezve a helyiek mindennapjainak. Ez a városi öböl nem egyszerűen kikötő, hanem a helyi élet központi színtere, ahol a csónakok, kishajók tulajdonosai naponta közlekednek.

Az éttermek teraszain üldögélve egy olyan életritmus tárul elénk, ami élesen kontrasztban áll a modern városi rohanással. Itt még mindig látni lehet azt a mediterrán életstílust, ami egyre ritkább a digitalizált világunkban. A helyi halászok ma is ugyanúgy érkeznek kis csónakjaikkal a nyílt vízről, arcukon az időjárás nyomaival és azzal a sajátos derűvel, ami csak a tengerrel együtt élő emberekre jellemző.

Bár 2024-re természetesen modernizálódott a város - több a turista, több a szolgáltatás, és megjelentek az új technológiák is - az alapvető hangulat és életritmus megmaradt. A helyiek fáradtsága még mindig más jellegű, mint a városi irodai dolgozóké - ez a tenger, a nap és a fizikai munka természetes fáradtsága."

---

Mi egyszer voltunk Cresen, gyönyörű, de hideg volt nagyon. Valószínűleg mi fogtuk ki, mert eddig senkitől nem hallottam hogy nyár közepén hideg lenne ott...

---

Kerékpárokkal jártuk be a város melletti öblöt. Gyönyörű volt, helyenként zsúfolt, de találtunk magunknak való szakaszt, ahol lehetett sznorizni, napozni zavartalanul.

A legszebb része az üdülésnek "Plaza Sv. Ivan Lubenice" névre hallgató öbölben való sznorkellingezés volt, elképesztő színű volt a víz és gazdag az élővilág. A lejutáshoz túracipő, edzőcipő erősen ajánlott. Lubenice parkolójából indul, kb. 1h a lemenetel, jó tempóban gyorsabb a visszajövetel. 2.8 km/út, kb. 360 m szintkülönbséggel, az utolsó szakaszon masszív lejtőkkel. Visszafelé vizes törölközőtől nehéz táskával kevésbé élmény, de az öbölért megéri ezt a minimális "szenvedés".

A sziget maga gyönyörű, szerpentines és nem zsúfolt, magyar hangot szinte alig hallottunk. (2022)

---

Cres-szuget a legcsodálatosabb hely ahol valaha jártam. Nagyon kevesen vannak a strandokon, és a “legzsúfoltabb” helyeken is kényelmesen lehet nézelődni, strandolni. A strandokhoz lejutáshoz általában egy kisebb hegymászás is jár, de minden méterét megérik a türkíz öblök.

---

Talán kisgyermekes családok kevésbé találnak ott megfelelő strandot, olyat, ami lassan mélyülő, öblös. Amúgy pont ettől jó, hogy nem annyira zsúfolt

Szállások

Az egyik legismertebb szálloda a szigeten a Kimen, Cres városának határában. A szigeten sok kemping van, köztük néhány óriás, azaz több ezres befogadóképességű is. Az apartmanos elhelyezés nem jellemző annyira a szigeten, hiszen Cres városán kívül nincs kifejezetten nagy turistaközpont.

Kovacine kemping: Kutyabarát. Klímás mobilhome-ok is vannak. A parcellákon víz, áram. Apró fehér kavicsos, lassan mélyülő a partja. Gyerekkel is szuper. Cresbe a sétányon be lehet sétálni kb. 25-30 perc lazán. A kempingben van minden: étterem, közért, zöldséges, pékség. Vannak gyerekmedencék csúszdával.

Tengerpart

Cres-sziget 250 kilométer hosszú partvidékének érdekes módon nincs nyoma a legjobb horvát strandok általános toplistáján, pedig elképesztően sok csodaszép vadstrandja van.

Itt van az ország egyik legromantikusabb strandja, a Valun Beach. A rejtőzködő, eldugott strandok közül is tudok néhányat ajánlani: Cres várostól délnyugatra, 22 kilométer távolságban található a Sveti Ivan Beach, Lubenice falu lábainál. A varázslatos öblöt lefelé 45 perces, felfelé egyórás testedzéssel lehet elérni, vagy pedig Valun városából hajóval megközelíteni. Megéri a fáradtságot, fehérhomokos, csodálatos partszakasz ez.

A kavicsos strandok, fürdésre ilyen-olyan mértékben alkalmas öblök a sziget nyugati és déli partjaira összpontosulnak. Az északi és a keleti partok inkább meredek, vad sziklákkal szegélyezettek.

A legszebb és legjobb strandok a nyugati parton vannak, Sveti Blaž és az Ustrine-öböl között félúton.

A nyár közepén bizony szempont a strand kiválasztásánál, hogy hol van valami árnyékos hely is. Többnyire nincs, azaz fontos kellékké válhat az otthonról hozott napernyő. Sokan autóval ,,roadshow-znak” egyik strandról a másikra.

Gyerekbarát strandoknak nevezhetők a Hotel Kimen előtti strand, és Kovačine nevű kemping előtti Lanterna homokos, játszóteres strand.

Kovačine térségében van naturista strand is, persze diszkrét elszigeteltségben.

Beli falu strandja - R. Gyuri fotói

Vendéglátás

A szigeten több jó halas éttermet is találni, pl. a Belona, a Riva és az Amfora.
Cres város kikötője térségében vannak a diszkók, bárok, sőt a kikötőből indulnak kifejezett buli-hajók (boat party a program neve).

A sziget kisebb településein 3-4 vendéglátó üzemel átlagosan, ezekben nagy bulikra nem szabad számítani, viszont finomakat lehet enni.

Más hasznos információk

Cres szigetének van turista információs irodája, amely segít a turistáknak eligazodni a szigeten és a környékén. Az iroda neve "Turistička zajednica Grada Cresa" (Cres Város Turisztikai Közössége) és a Cres városközpontjában található.

Az iroda címe: Turistička zajednica Grada Cresa - Trg Frane Petrića 1, 51557 Cres városban

Az iroda dolgozói segítséget nyújtanak a városnézéshez, szálláshelyekhez, éttermekhez és a környékbeli látnivalókhoz kapcsolódó információkkal, térképekkel és ajánlásokkal.

Az iroda általában a következő nyitvatartási időben áll rendelkezésre:

Hétfő-péntek: 8:00-15:00 óráig - Szombat: 8:00-13:00 óráig - Vasárnap: zárva

Fontos megjegyezni, hogy a nyitvatartási idő változhat az év bizonyos időszakaiban és ünnepekkor. Ajánlott az iroda honlapján tájékozódni a pontos nyitvatartási időről és az esetleges változásokról.

Látnivalók

Cres város kikötőjéből indulnak a hajós kirándulások. Izgalmas program a sziget délnyugati, fjordszerű részekkel teli partjainál található, felszíni és víz alatti Kék barlangokhoz szervezett hajókirándulás.A Beli nevű kis falu tájékán rengeteg fakókeselyűt lehet látni, mert arrafelé van a természetes élőhelyük. Van egy kis környezetvédő állomás (Eko Centar), ahol önkéntesek munkálkodnak (a budapesti állatkert segítségével is) ezeknek a veszélyeztetett madaraknak a megóvása érdekében.

A sziget közepén van egy Vrana nevű, édesvizű tó, amelynek vize olyan tiszta, hogy érdemes inni belőle.

Beli falu

Beli varázslatos felfedezés volt, ahogy a kanyargós hegyi úton megközelítettük ezt a római időkből származó, 130 méter magasan fekvő települést. A falu bejáratánál rögtön szembeötlött az Eco-center, ahol a sziget jelképének számító fehérkeselyűk megmentésén dolgoznak lelkes természetvédők.

A középkori hangulatú szűk utcácskákon sétálva minden sarkon érződött a több mint kétezer éves történelem, különösen a velencei időkből származó épületek között. A helyi kávézó teraszáról lélegzetelállító kilátás nyílt a Kvarner-öbölre, ahol szerencsés esetben még a fehérkeselyűk köröző röptét is megcsodálhattuk.

A falutól levezető köves ösvényen eljutottunk a kristálytiszta vizű Beli strandhoz, ami ugyan nem a legkönnyebben megközelíthető, de éppen ez adja különleges, rejtett paradicsom jellegét. A helyi étteremben kóstolt házi készítésű bárányragut fűszeres zsályával és rozmaringgal készítették, tökéletesen visszaadva a környék gasztronómiai hagyományait.

A falu egyik érdekessége a kora középkorból származó glagolita feliratok jelenléte, amelyek a horvát írásbeliség korai emlékei. Az esti órákban, amikor a turistabuszok már távoztak, különösen varázslatos volt a csend és a nyugalom, amit csak a templomtorony harangjának kongása tört meg időnként.

---

R. Gyuri fotója

Aktív pihenés

A szigetet alapvetően a nyugalom, békesség és az érintetlenség jellemzi. Ennek jegyében lehet túrázni a hegyekben, biciklizni és búvárkodni. Cresben a Kimen Hotel környékén vannak teniszpályák és minigolf.

Praktikus

Cresnél, a Kovačine kemping recepciójánál található egy internet kávézó. Internetezési lehetőség egyébként van még Cres városi könyvtárában, és a Croatia nevű utazási irodában is.

Cres szigetén nem árt óvatosan vezetni, mert az útviszonyok itt-ott nem optimálisak.

Fotóegyveleg

Cres város - Ata fotói

b.j. fotója

Osor - P. Sanyi fotója

Lubenice - P. Sanyi fotója

Vissza az oldal tetejére

Jemen_info3

1970. 01. 01. 01:00 |

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | A jemeniek | Turista etikett | Jemeni konyha | Fotóegyveleg

Easy rider - Elter Karcsi fotója

Földrajz

Jemen földrajza változatos és összetett, amely öt fő régióra osztható:

Parti síkság: A Tihamah parti síkság alacsonyan fekvő, lapos terület, amelynek egyes részei nagyon termékenyek a hegyekből lefolyó patakok miatt. A Föld legforróbb helyei közé tartozik Tihamah. A legtöbb település a part mentén található, mert a sós tengeri levegő enyhíti a hőség hatását.

Nyugati hegységek: A parti síkság hirtelen véget ér a nyugati hegységnél, ahol az Afrikából érkező monszunesők a Vörös-tengeren áthaladva felerősödnek, és a hegyek csipkézett csúcsai által megakadályozva kicsapódnak. A nyugati hegység egyes részei, különösen Ibb és Ta'izz, esőerdőkre jellemző csapadékmennyiséget kapnak, ami termékeny földet biztosít kávé, qat, búza és cirok termesztéséhez. A hegyek itt hosszú emelkedőkkel rendelkeznek; legtöbbjük 600 m-ről 2,135-3,050 m magasságig emelkedik. Jelentős csúcsok közé tartozik a Jabal Sumarah, Jabal Ba'dan, Jabal Sabir és Jabal Ad Dukayik, mind körülbelül 3,000 m magasak.

Középső hegységek: Ez inkább egy fennsík, dombos területekkel a tetején, mert a hegyek kevésbé csipkézettek és kevesebb csapadékot kapnak, mivel a legtöbb eső a nyugati hegységben hullik le. Az Arab-félsziget legmagasabb hegyei itt találhatók, beleértve a legendás Jabal an Nabi Shu'ayb-ot a főváros, Sana'a közelében, amely körülbelül 3,660 m  magasságban fekszik. A középső hegységek egyes részei rendkívül termékenyek, mint például Dhamar környéke, és a középső hegységek hőmérséklete is szélsőséges. A napi hőmérsékleti ingadozások a legnagyobbak a világon, nappali csúcshőmérséklet körülbelül 26-27 C, míg éjszaka fagypont alá süllyedhet. A középső hegységek nagy része, a hegyeket kivéve, 2,000-2,440 m magasságban található.

Központi fennsík: A középső hegységek fokozatos lejtése után egy 915-1,525 m magasságú fennsíkra érkezik, amelyet völgyek és wadik, vagyis patakok szelnek át. Ez a terep nem olyan durva, mint a középső vagy nyugati hegység, de a növényzet csak a völgyekben vagy a wadik közelében lehetséges, mert ezek sok öntözővizet biztosítanak a csapadékból, amely csak a távoli területeken fordul elő. Villámárvizek nagyon gyakoriak. Ez a fennsík Shabwah-tól Hadhramauton és Al Mahrán keresztül Dhofarig terjed Ománban, amelyet sok jemeni Nagy-Jemen részének tekint, nem is beszélve Najranról, Jizanról és Asirról Szaúd-Arábiában.

Sivatag: A Rub Al-Khali, azaz az Üres Negyed, a világ legveszélyesebb sivataga és a legnagyobb homoktenger, Északkelet-Jemenben, Délkelet-Szaúd-Arábiában és Északnyugat-Ománban található. Évekig egyáltalán nem esik eső, és szinte nincs növényzet. A hőmérséklet elérheti a 61°C-ot. 

Sokotra - sárkányfa - Ohotin Viktor fotója

Időjárás és éghajlat

Az ország klímája száraz és forró, a csapadék mennyisége a domborzati viszonyoknak megfelelően változik. A tengerparti sávban ehhez magas páratartalom is társul. A belső területeken meglehetősen nagy a napi hőingadozás: éjjel nem ritka a fagypont körüli hőmérséklet, miközben nappali hőmérséklet általában 30 °C körüli.

Történelem

Dél-Arábia és Jemen modernkori története 1918-ban kezdődött, amikor Jemen elnyerte függetlenségét az Ottomán Birodalomtól. 1918 és 1962 között a Hammaddin család uralta monarchiáként. Észak-Jemen 1962-ben vált köztársasággá. Dél-Jemen viszont csak 1967-ben vált függetlenné a britektől. 1970-től Dél-Jemen kommunista kormányzati rendszert honosított meg. 

A két ország 1990-ben egyesült Jemeni Köztársaságként.

Részletes:

Jemen régóta a kultúrák kereszteződésében létezik, Dél-Arábiában való elhelyezkedésének köszönhetően kapcsolódik a Közel-Kelet legősibb civilizációs központjaihoz. A Kr. e. 12. század és a 6. század között a minaeai, sabaei, hadramauti, qatabani, ausani és himjarita királyságok része volt, amelyek ellenőrizték a jövedelmező fűszerkereskedelmet, majd etióp és perzsa uralom alá került. A 6. században a himjarita király, Abu-Karib Assad áttért a zsidó hitre. A 7. században az iszlám kalifák kezdték meg az ellenőrzés kiterjesztését a területre. A kalifátus felbomlása után Dél-Arábiát számos dinasztia irányította, amelyek részben vagy egészben uralták Dél-Arábiát. Perzsa eredetű imámok időszakosan 160 évig uralkodtak Jemenben, teokratikus politikai struktúrát hozva létre, amely a modern időkig fennmaradt.

Az egyiptomi szunnita kalifák a 11. század során Jemén nagy részét elfoglalták. A 16. századra, majd ismét a 19. századra Jemen az Oszmán Birodalom része lett, és egyes időszakokban az imámok egész Jemen felett gyakorolták az irányítást.

Dél-Arábia és Jemen modern történelme 1918-ban kezdődött, amikor Jemen függetlenné vált az Oszmán Birodalomtól. 1918 és 1962 között Jemen a Hamidaddin család által uralt monarchia volt. Észak-Jemen 1962-ben köztársasággá vált, de csak 1967-ben vonult ki a Brit Birodalom, amely a 19. században védelmi övezetet alakított ki Áden dél-arábiai kikötője körül, és létrejött Dél-Jemen. 1970-ben a déli kormány névlegesen kommunista kormányrendszert fogadott el. A két ország 1990. május 22-én egyesült Jemen Köztársaság néven.

Az egyesülés azonban nem vezetett békéhez. Az USS Cole nevű amerikai hadihajót 2000-ben megtámadta az Al-Káida Ádenben, miközben üzemanyagot vett fel. Azóta az Arab-félszigeti Al-Káida megerősödött az országban, és az Egyesült Államok válaszul többször támadott jemeni célpontokat drónokkal. A hosszú ideig tartó diktátor, Ali Abdullah Szaleh kormánya az arab tavaszhoz kapcsolódó drámai tiltakozások közepette bukott meg 2012-ben, de utódja, Abd Rabbu Manszúr Hadi korábbi alelnök alig sietett a tüntetők által követelt reformok bevezetésével, és a síita húszik milíciája 2015 februárjában átvette a kormány irányítását. A szunnita arab kormányok, különösen Szaúd-Arábia, közel álltak Szalehhez és Hadihoz, és ellenzik a síita uralmat ebben az arab országban. Egy szunnita iszlamista koalíciót, az Al-Islahot támogatják a húszi erők elleni polgárháborúban, és brutális bombázási kampányt vezettek, amely jelentősen károsította az ország infrastruktúráját

Manapság

6,8 millió jemenit azonnali éhezés fenyeget, további 10,2 millió jemeni van válságban, vagyis gyakorlatilag már ők is éheznek, csak az életük nincs veszélyben. Közvetlen veszélyben. Még.
Ez összesen 17 millió ember, Jemen teljes, 28 milliós népességének több mint 60 százaléka.

Az éhínség Jemen két legnépesebb kormányzóságában, a népesség negyedének otthont adó Taiz és Hodeidah kormányzóságokban a legfenyegetőbb. Ebben a két tartományban zajlik legintenzívebben a háború.

A helyzetet nem egyszerű megoldani, mert abban nagyon nagy szerepet játszik az országban évek óta dúló, mostanra nemzetközi konfliktussá, jelző nélküli háborúvá szélesedő polgárháború. (2017)

"A statisztikák szerint a jemeni nők hetven százaléka analfabéta, a legtöbb lány az általános iskolát sem fejezi be, mivel a szülőknek általában csak egy gyermek taníttatására van pénzük, azt pedig fiúkra költik. Bár ma már a Szanaai Egyetemre járóknak körülbelül 50 százaléka nő, tanulmányaik befejeztével a legtöbbjük nem talál munkát.

Az országban nagyon gyakori a gyerekházasság, a nyomorgó szülőknek sokszor anyagilag is megéri férjhez adni kilenc-tíz éves lányaikat. Jemenben egyébként korábban már érvényben volt egy törvény, amely megtiltotta a 15 évesnél fiatalabbak kiházasítását, ám a parlament a kilencvenes években ezt a szabályozást eltörölte, arra hivatkozva, hogy a szülőknek jogukban áll akkor férjhez adni lányaikat, amikor csak akarják. A jemeni szociális minisztérium adatai szerint 2010-ben minden negyedik menyasszony még nem töltötte be a 15. évét, amikor megköttetett a házasság.

Jemenben a férj és feleség kapcsolatát nagyon szigorú törvények szabályozzák: a többi között a nőknek még a házat sem szabad elhagyniuk a férjük engedélye nélkül, a házaséletet szabályozó passzus pedig megengedi a házasságon belüli nemi erőszakot.

Egy jemeni nőnek a "nemek" körül forog az élete. Nem kerékpározhatnak, nem maradhatnak ki sokáig a barátokkal, nem beszélgethetnek a politikáról vagy vallásról, nem halogathatják a férjhez menést, nem válhatnak el, nem járhatnak fedetlen hajjal, nem tanulhatnak tovább, nem utazhatnak egyedül, és nem lehetnek férfi barátaik. Csupán azért, mert nőnek születtek.

Sokan talán nem is hallottak még Jemenről, vagy valami távoli, talán nem is valóságos vidéknek gondolják. Pedig Jemen létezik. Egy csodálatos és titokzatos szépségű ország, amit a háttérben diktatórikus hatalmak irányítanak.

Ezt a helyet olyanok irányítják, akik háborút szítanak, vallási konfliktusokat és politikai nyugtalanságokat okoznak. A szunnita és síita vallási konfliktusok és a korrupt vezetők tönkreteszik a jemeniek életét, gazdaságát. (2016)" forrás

A jemeniek

Előfordulhat, hogy azt gondolnád, Jemen az egyik etnikailag homogénebb ország a Közel-Keleten, ha csupán azt tudnád, hogy a lakosság közel 100%-a arabnak vallja magát. Azonban sok jemeni erősen kötődik helyi, szektás és törzsi identitásához, és a politikai különbségek is mélyek, ami gyakran vitatott és néha erőszakos sokszínűséget eredményez.

A jemeni emberek jellemző tulajdonságai, szokásai, hagyományai és társadalmi berendezkedése sokrétű és összetett, mélyen gyökerezik a történelmi és kulturális hagyományaikban. Íme néhány jellemző vonás:
Társadalmi és kulturális jellemzők:

Vendégszeretet: A jemeni emberek híresek a vendégszeretetükről. Az idegenek meghívása otthonukba és megvendégelése gyakori és elvárt viselkedés. A vendégszeretetet vallási és kulturális kötelességként is kezelik.

Család: A család központi szerepet játszik a jemeni társadalomban. A nagycsaládok gyakran együtt élnek, és a családi kötelékek nagyon erősek. Az idősebb családtagok tisztelete különösen fontos.

Törzsi azonosságtudat: A jemeni társadalom jelentős részét a törzsi hovatartozás határozza meg. A törzsek közötti kapcsolatok és az ezekhez fűződő identitás nagy befolyással bír a mindennapi életre és a politikai helyzetre is.
Vallási és kulturális szokások:

Vallás: Az iszlám, különösen a szunnita és síita ágazatok, mélyen áthatja a jemeni élet minden aspektusát. A vallás nemcsak a spirituális életben, hanem a társadalmi normákban és törvényekben is központi szerepet játszik.

Qat: A qat rágása társadalmi szokás, amely a nap jelentős részét kitölti. A qat rágása közösségi tevékenység, amely során az emberek összegyűlnek, beszélgetnek és üzleteket kötnek.
Női egyenjogúság:

Nők helyzete: A jemeni nők helyzete nagymértékben függ a lakóhelyüktől és a helyi kulturális normáktól. A városi területeken a nők számára több lehetőség nyílik az oktatásra és a munkavállalásra, míg a vidéki területeken a hagyományos nemi szerepek és a korlátozások erősebbek lehetnek. A nők jogai és lehetőségei jelentősen korlátozottak, és a női egyenjogúság kérdése komoly kihívásokkal néz szembe.
Idősek tisztelete:

Idősek tisztelete: Az idősebbek tisztelete és megbecsülése mélyen beágyazódott a jemeni kultúrába. Az idősebb családtagok iránti tisztelet megnyilvánul a mindennapi életben, a döntéshozatalban és a családi tanácskozásokban.
Vérmérséklet és viselkedés:

Vérmérséklet: A jemeni emberek általában barátságosak és vendégszeretőek, de a kulturális és törzsi hagyományok miatt a viselkedésük és hozzáállásuk változhat. A tisztelet és az udvariasság alapvető elvárás, különösen az idősebbekkel és a vendégekkel szemben.

Konfliktuskezelés: A törzsi hagyományok és a törzsi igazságszolgáltatás még mindig jelentős szerepet játszanak a konfliktusok megoldásában, bár a modern jogrendszer is érvényben van.
Ünnepek és hagyományok:

Hagyományos öltözet: A hagyományos jemeni öltözetek, mint például a férfiak által viselt „jambiya” (görbe tőr) és a nők által viselt „abaya” (hosszú köpeny), még mindig gyakoriak és a kulturális identitás fontos részét képezik.

Ünnepek: Az iszlám vallási ünnepek, mint az Eid al-Fitr és az Eid al-Adha, kiemelkedő fontossággal bírnak. Ezek az ünnepek családi összejövetelekkel, közös étkezésekkel és imákkal járnak.

arcok és arctalanok - b.a. fotója

Szana-i boltosok - Elter Karcsi fotója

Ünnepi ruhában - Elter fotója

Turista etikett

Jemenben a turistának fokozott elővigyázatosságot kell tanúsítania. A viselkedésben és főleg az öltözködésben alkalmazkodni kell a helyi szokásokhoz és hagyományokhoz. Ennek megfelelően a nők részére ajánlott a zárt ruhák viselése, a mélyen dekoltált, hátat, vállakat szabadon hagyó, lenge öltözékek viselése egyáltalán nem ajánlott!

Kerülendő dolgok

Bizonyos dolgokat kerülni kell, mert helytelenítéssel találkozhatnak, és ezeket mindenképpen érdemes elkerülni a tartózkodás során.

Politika

Kerüld az Egyesült Államokról való beszélgetést — sok jemeni úgy érzi, hogy az USA „beleavatkozik” az ország ügyeibe, és több kárt okozott, mint hasznot.
Kerüld Izrael témáját — akárcsak az arab világ többi részén, sok jemeni negatív érzéseket táplál Izraellel szemben.

Vallás

Az iszlám Jemen államvallása, és minden jemeni életében fontos szerepet játszik. Akárcsak az arab világ többi részén, a vallás kényes téma. Mindig érzékenyen és tisztelettel közelítsd meg a vallási kérdéseket.

Vallási helyek látogatásakor viselkedj és öltözködj megfelelően. Néhány mecsetbe nem léphetnek be nem muszlimok. Ha nem vagy biztos, kérdezz.
Ramadán idején tartózkodj a nyilvános evéstől, ivástól, dohányzástól és rágástól. Ennek elmulasztása rendkívül tiszteletlennek számít.
Ne kritizáld vagy beszélj rosszul az iszlámról; Jemenben szigorú blaszfémiatörvények vannak.
Ne beszélj vallásról agnosztikus nézőpontból; ezt teljesen értetlenül fogadják.
Kerüld a térítéssel kapcsolatos bármilyen utalást; az áttérés Jemenben bűncselekmény.

Egyéb

Ez egy muszlim ország. Légy érzékeny arra, hova irányítod a kamerádat. Rengeteg nagyszerű fotólehetőség van minden sarkon (a kérdés általában az, mit hagyj ki az egyes képekből), de ha embereket fényképezel, mindig kérdezd meg előtte. Az „mumkin akhud sura minak?” arab kifejezés nagyon hasznos. Soha, de soha ne próbálj meg nőkről képeket készíteni, még akkor sem, ha te magad is nő vagy. Ez nagy sértésnek számít, és akár súlyosabb következményekkel is járhat. Ne próbálj fényképezni semmit, ami stratégiai jelentőségű lehet (pl. amit legalább egy katona vagy rendőr őriz). Azonban, ha udvariasan kérdezel és az őrök jókedvűek, akár emlékfotót is készíthetsz egy géppisztolyt tartó katonával!
Annak ellenére, hogy közel van a gazdagabb olajtermelő országokhoz, Jemen a világ egyik legszegényebb állama. Sok helyi számára az életkörülmények nagyon nehezek. Turistaként számíts arra, hogy a helyi kereskedők magasabb árakat kérnek tőled. Miközben tudatában vagy a jemeni szegénységnek, ne engedj az együttérzésből fakadó kísértésnek, hogy megfizesd az első árat. Az alkudozás az élet része a világ nagy részén, és minden vevőtől elvárják.
Ha egy terület le van zárva, annak nagyon jó oka van. Bármennyire is csábító lehet a bátor felfedező szerepében tetszelegni, nincs ok arra, hogy növeld az emberrablás vagy rosszabb esélyeit, hacsak nem feltétlenül szükséges.

Emellett készülj fel arra, hogy gyakran kérnek majd tőled tollat (qalam, galam) a helyi iskolák számára, valamint édességet (bonbon). Az előbbi esetben, ha van egy felesleges tollad, érdemes lehet megfontolni az adományozást. Az utóbbi esetben viszont ellenállj a kísértésnek, hogy édességet adj, mert ez elvárást teremthet a következő külföldi érkezővel szemben. Mondani sem kell, hogy ne adj pénzt („fulus!” „bizniz!”) gyerekeknek. Inkább helyi jótékonysági szervezeteknek adományozz.

Jemeni konyha, gasztronómia

A jemeni konyha jelentősen eltér az Arab-félsziget többi részétől, és valódi fénypontja lehet bármelyik jemeni utazásnak—különösen, ha helyiekkel együtt élvezheted (ez egy meghívás, amit a látogatók gyakran kapnak, még többször, mint amire számítanak).

Főételek:

Salta: Ez a jemeni konyha jellegzetes étele, egy húsalapú pörkölt, amit görögszénával fűszereznek és általában a főétkezés végén szolgálnak fel. Az íze elsőre meglepő lehet az újoncok számára, de mindenképpen érdemes megszokni.

Mandi: Egy népszerű húsos és rizses étel, amely a Hadhramaut régióból származik. A mandi különlegessége abban rejlik, hogy a húst agyagkemencében sütik, és a rizs fölé akasztják, így a húslé a rizsre csepegve főzi azt meg.

Desszertek:

Jemeni méz: Különösen híres az egész régióban, és a legtöbb desszert bőségesen tartalmazza.

Bint al-sahn: Egyfajta lapos tésztaétel, amit mézzel öntenek le.

Jemeni mazsola: Szintén érdemes megkóstolni.

Egyéb érdekességek:

Qat: Noha nem étel, érdemes megemlíteni a qat levelet, amit szinte az egész jemeni lakosság rágcsál ebéd után egészen vacsoráig. A növényt az egész országban termesztik, és a helyiek szívesen kínálják meg vele a látogatókat. A qat rágása művészet, de az alapötlet, hogy a kis, puha leveleket és ágakat (a keményeket nem) rágják, és egy nagy golyót formálnak belőlük az arcukban. A qat enyhe stimuláns hatású, étvágycsökkentő és álmatlanságot is okozhat. Azonban a qat rágása számos egészségügyi problémát is okozhat, beleértve a száj- és nyelőcsőrákot, így óvatosan érdemes fogyasztani.

Italok:

Jemen hivatalosan száraz ország, azonban nem muszlimok maximum két üveg alkoholos italt hozhatnak be az országba, melyeket csak magánterületen fogyaszthatnak el. Nyilvánosan alkohol hatása alatt mutatkozni nem ajánlott.

Sokféle gyümölcslevet és üdítőt lehet kapni, de kerülni kell a lepukkantabb gyümölcslé boltokat, mivel azok csapvizet is használhatnak alapként. A jemeni teát (shay) és kávét (qahwa vagy bun) gyakran fogyasztják étkezéshez. A jemeni kávé jóval gyengébb, mint a félsziget más részein található erős török kávé.

A csapvizet kerülni kell, de palackozott víz szinte mindenhol kapható, akár hűtött, akár szobahőmérsékletű változatban.

Fotóegyveleg

Elter Karcsi fotói

Vissza az elejére

« vissza

Kommentek