ÚTIKRITIKA.HU / Losinj-sziget

A legjellemzőbb tulajdonsága a szigetnek: a napsütés, ugyanis a Losinj-sziget egyike Európa napsütésben leggazdagabb helyének. A 31 kilométer hosszú és 4 kilométer széles sziget tobzódik a természet zöld színárnyalataiban, s szubtrópusi növényzete révén a belső, érintetlen természeti területei izgalmasabbak, mint jó néhány más szigeten a térségben. Losinj-sziget tán inkább pároknak való. Nagyokat lehet sétálni, felfedezni a magányos öblöket. Bulizósoknak nem annyira jó a sziget, viszont a gyermekes családok szintén jól érezhetik magukat, bár a strandok többsége inkább a felnőtteknek megfelelő.

A szigeten a strandok jellemzően kavicsosak, kövesek, betonosak. Egy-két strandnak van homokfövényes kis szeglete, s ezek gyakran zsúfoltak is. A sziget strandolás szempontjából olyanoknak fog igazán tetszeni, akik elfogadják a strapásabb parti terepviszonyokat, mert cserébe pompás látványt jelentő, meredek szirtfokok között megbúvó romantikus kis öblöket, és csodás tengervízminőséget kapnak. A tengeri fürdőzés alternatívájaként kínálkoznak a kirándulási lehetőségek a citrusfák, leanderek, levendulák közegében, s főleg a kiterjedt, dús mandulafenyő erdőkben. Rengeteg a gyógynövény. A levegője nagyon egészséges.

Szerencsére látnivalókban sem szűkölködik a sziget. Legnagyobb városa, Mali Losinj a horvát tengerpart szigetvilágának legjelentősebbje. Fő ismertetőjele a festői, fotogén, öbölbeli kikötő. Valahogy még a főszezoni nyüzsgésben is képes megőrizni nyugalmas, békés jellegét. Na persze az öböl tele van teraszos vendéglőkkel, kávézókkal. A kikötő mögötti városrész szűk, macskaköves utcáin érdemes hosszasan andalogni. Mali Losinjnak van egy hosszú és széles promenádja, ahol kedvükre korzózhatnak a nyaralók és a helyiek.

Mali Losinj ikerpárja Veli Losinj ugyancsak rokonszenves hely, például a kikötői házak pasztell színeivel, békebeli villáival. Nincs zajos autóforgalom, igazi stressz- és káoszmentes kis világot találunk arrafelé. Az éttermek választéka parádés. Sok halas, pizzás vendéglő, meg cuki kávézók várnak bennünket. A spanyol nyaralóhelyektől eltérően szerencsére itt féken tartották a nyaraló apartmanos és szállodai fejlesztéseket, s így sikerült megőrizni a hely békésségét. A sziget falvai is aranyosak, például különleges hangulata van Rovenska halászfalunak. A Losinj-szigeti lakosok vendégszeretők, szeretni valók.

Vélemények

Ez a sziget sem okozott csalódást számunkra, igaz az eldugottabb strandok nagyobb erőfeszítéseket igényeltek, mint az eddig bejárt horvát helyeinken. De nem vette el a kedvünket a kirándulástól, csak kevesebb helyre jutottunk így el. (2024)

Két hetet töltöttünk el egy -- Mali Lošinj külső városrészében foglalt -- apartmanban, ahol teljes nyugalomban pihenhettünk. Nem volt más hallható csak a tenger morajlása, a sirályok vijjogása, a hajók halk zúgása és a kabócák koncertezése...

Mi a csendes, nyugodt helyeket kedveljük strandolás szempontjából is, ezért autóval, nem egyszer sok gyaloglással (túrázással) kiegészítve jutottunk el szebbnél szebb részeire a szigetnek.

Legkedveltebb helyünk a Bijela plaza volt, amely egy festői szépségű partszakasz. Türkizkék, kristálytiszta vizével trópusi hangulatot idéz. A parton lapos, napozásra alkalmas sziklák, illetve egy kavicsos rész terül el, melyeken túljutva a hófehér homoké a főszerep.

Zabodarski volt a másik kedvenc helyünk. Ez egy sokszínű, kavicsos, homokos-sóderes és lapos sziklás strandjaival büszkélkedő öbölcsoport. Könnyebb megközelíthetősége miatt több emberrel találkoztunk itt, mint a Bijela Plazan.
Čikat gyönyörű, smaragdzöld öböl, amelyet hatalmas pinea fenyők vesznek körül. Sziklás, kavicsos és homokos strandrész egyaránt megtalálható itt.

A sziget két jelentősebb, mediterrán hangulatú települése Mali Lošinj és Veli Lošinj.
A kb. 9000 lakosú, színes Mali Lošinj a sziget üdülőközpontja, mely az Osztrák-Magyar Monarchia idején indult virágzásnak.

A Čikat nevű öbölben is számos villa és szálloda épült ebben az időben. Köztük található a Sissi királyné számára épített nyári rezidencia , a Villa Karolina...Csodálatos látványt nyújtanak a hely impozáns épületei.
Egy hajókirándulás részeként eljutottunk Ilovik szigetre is. A sziget vízi taxival is könnyen megközelíthető.
Bármennyire szerettük volna a delfinekkel való találkozást, ez érdeklődés hiányában(a delfinek részéről persze🐬😅) elmaradt...

A sziget végére Mali Lošinjból egy közel 2 méter széles, kőfalakkal szegélyezett úton juthatunk el. A majdnem hét kilométeres táv felénél egy templom és egy kilátó is található. Itt feltétlen érdemes megállni. Csodálatos a panoráma... Még a kilátó előtt is megállhatunk egy rövid időre egy elkerített szórakozóhely előtt. Innen lehet gyönyörködni a csodálatos naplementében. A tengerig éles kanyarokkal tüzdelt úton lehet leereszkedni, a látvány azonban mindent megér. Innen indul a vízi taxi Ilovik szigetre.

Lošin az a sziget, ahol az aktív és a passzív kikapcsolódást kedvelők is jól érezhetik magukat.Kiváló kerékpározási lehetőségek is vannak, a sziget déli részén egy 30 km hosszú bicikliutat találhatunk.
Arra azonban fel kell készülni, hogy drágaság van...A szigeten élő emberek azonban nagyon barátságosak, segítőkészek. (f.a. , 2022)

,, Mi a csendes, nyugodt helyeket kedveljük strandolás szempontjából is, ezért autóval, nem egyszer sok gyaloglással (túrázással) kiegészítve jutottunk el szebbnél szebb részeire a szigetnek.

A sziget két jelentősebb, mediterrán hangulatú települése Mali Lošinj és Veli Lošinj.
A kb. 9000 lakosú, színes Mali Lošinj a sziget üdülőközpontja, mely az Osztrák-Magyar Monarchia idején indult virágzásnak. A Čikat nevű öbölben is számos villa és szálloda épült ebben az időben. Köztük található a Sissi királyné számára épített nyári rezidencia , a Villa Karolina...Csodálatos látványt nyújtanak a hely impozáns épületei.
Egy hajókirándulás részeként eljutottunk Ilovik szigetre is. A sziget vízi taxival is könnyen megközelíthető.
Bármennyire szerettük volna a delfinekkel való találkozást, ez érdeklődés hiányában(a delfinek részéről persze🐬😅) elmaradt...

A sziget végére Mali Lošinjból egy közel 2 méter széles, kőfalakkal szegélyezett úton juthatunk el. A majdnem hét kilométeres táv felénél egy templom és egy kilátó is található. Itt feltétlen érdemes megállni. Csodálatos a panoráma... Még a kilátó előtt is megállhatunk egy rövid időre egy elkerített szórakozóhely előtt. Innen lehet gyönyörködni a csodálatos naplementében. A tengerig éles kanyarokkal tüzdelt úton lehet leereszkedni, a látvány azonban mindent megér. Innen indul a vízi taxi Ilovik szigetre.

Lošin az a sziget, ahol az aktív és a passzív kikapcsolódást kedvelők is jól érezhetik magukat.Kiváló kerékpározási lehetőségek is vannak, a sziget déli részén egy 30 km hosszú bicikliutat találhatunk.
Arra azonban fel kell készülni, hogy drágaság van...A szigeten élő emberek azonban nagyon barátságosak, segítőkészek.

" (f.a., 2021)

Nincs egy hete, hogy visszatértünk Losinj-szigetéről. Egyáltalán nem volt tömegnyomor a szigeten, pedig milyen kincseket rejt magában. A sziget csodaszép és annyira magával ragadó, hogy jövőre is visszamegyünk. Szállásunkat egy magyar pár által üzemeltetett apartman adta Mali Losinjban, mely minden igényt kielégített.
Kedvenc öbleink: Valderke, Sveti Martin, Cikat-öböl;
Kedvenc éttermünk: Bepi Papa, ahol esténként kígyózó sorokban álltak a vendégek, hogy bejussanak (egyébként teljesen rendben volt árkategóriában).
Kedvenc helyeink: Cres város, Mali Losinj, Veli Losinj, a kilátót.
A szigetet képtelenség bejárni és megismerni ennyi idő alatt, ehhez kevés volt az egy hét. (2022, augusztus)

Tengerpart

A legjobb horvát strandok internetes toplistáján szerepel a Mali Losinj központjától egy kilométerre (délnyugati irányban) fekvő Suncana uvala-ban (Napos öböl) található Veli zal Beach (az Aurora szálloda előtt). A szélvédett öbölben a strandot és az említett hotelt sűrű mandula fenyőerdő veszi körül és ettől is olyan csodálatos ez a hely. A strand közepe kavicsos, míg a többi rész nem kellemetlen formában sziklás. Könnyű a vízbemenetel. Nagyon jól felszerelt a strand (kék zászlós), ami egyben egy sportközpont is.

A leglátogatottabb tengerparti szakasz a Mali Losinjtól másfél kilométerre nyugatra lévő Cikat-félsziget öblében van, fenyőerdő ölelésében. A part nagy része sziklás és betonos. Amúgy a Veli zal Beach ennek az öbölnek a folytatásán helyezkedik el. A homokos strand műfajban Losinj-sziget nem nyújt kimagaslót a horvát tengerpart viszonylatában. Nincsenek kilométerhosszú homokos strandok. A fentebb említett Cikat-öbölben, a Bellevue szálloda előtt van egy kis homokos, sekély vizes strand, amit elsősorban kisgyermekes családok látogatnak. Kicsi eldugott helyen van egy csodás homokos strand, a Cvanguski-öbölben, Mali Losinj központján kívül, a Konzum szupermarkethoz közel. A komplikált odajutás miatt szerencsére kevésbé látogatott homokos strand fedezhető fel a sziget közepe táján, a Liska slatina partszakaszon, a Liski és Kurila-öblök között. A partszakasz egyik pici része, a Biela plaza-n (fehér strand) a sziklás napozó területen túl élvezhető vakítóan fehér homokkal borított föveny! Hajóval vagy gyalogosan érhető el. Igazán javasolt.

Losinj szigeten a strandokat próbálják folyamatosan tisztán tartani. A gond nem ezzel van, hanem azokkal a nyaralókkal, akik folyamatosan, minden szégyenérzet nélkül szemetelnek. A strandszemélyzet persze képtelen szünet nélkül takarítani, mert az meg zavarná a napozókat. A felkapott strandokon, pl a Cikat-öbölben sok az eldobott cigicsikk.

Sokan inkább mennek a természetes vadstrandokra, sziklás vagy kavicsos helyekre. El lehet bújni a világ elől Susak és Ilovik közeli szigetek bizonyos parti pontjain.

A Bijela beach-et gyerekekkel jó szívvel ajánlom. A Liski beach parkolójától indultunk, végig a "főutat" követve szinte elronthatatlanul lehet leérni a strandra, egy része eléggé árnyékos szerencsére. 2,4 km az út hossza, visszafele számolni kell 92 m szintemelkedővel, de nagyon könnyű a terep, 40 perc alatt simán megjárható.

Pár szót a strandról: nekem ez volt a kedvencem a szigeten, kicsit szeles, de nagyon szép, tiszta, mivel eléggé hosszú a partszakasz ezért meg lehet élni a "csak a miénk a strand" érzést, rajtunk kívül két család volt összesen. Árnyék viszont nem igazán van, mi vittünk sátrat.

(2024)

,, Legkedveltebb helyünk a Bijela plaza volt, amely egy festői szépségű partszakasz. Türkizkék, kristálytiszta vizével trópusi hangulatot idéz. A parton lapos, napozásra alkalmas sziklák, illetve egy kavicsos rész terül el, melyeken túljutva a hófehér homoké a főszerep.
Zabodarski volt a másik kedvenc helyünk. Ez egy sokszínű, kavicsos, homokos-sóderes és lapos sziklás strandjaival büszkélkedő öbölcsoport. Könnyebb megközelíthetősége miatt több emberrel találkoztunk itt, mint a Bijela Plazan.
Čikat gyönyörű, smaragdzöld öböl, amelyet hatalmas pinea fenyők vesznek körül. Sziklás, kavicsos és homokos strandrész egyaránt megtalálható itt." (f.a., 2021)

Vendéglátás

A szigeten a leghíresebb szórakozóhely a Catacomba, ahol minden este van élőzene (a legkülönbözőbb műfajok). Amikor a hangulat a tetőfokra hág, jellemzően horvát slágereket nyomnak, amiket persze a külföldiek egyáltalán nem ismernek.

sz. e. fotója

Látnivalók

Losinj-szigetéről érdemes hajóval átkirándulni Rab-szigetre, és a környező kisebb szigetekre (pl. Ilovik-ra vizitaxival). Lehet séta-hajókázni a Susak-szigetre is, ahol lassan mélyülő homokos strandot találunk. Többen dicsérték a Sandokan és a Krsko nevű hajókat és személyzetüket. Mali Losinjban nyáron gyakran vannak szabadtéri rendezvények a nyaralók szórakoztatására.

Aktív pihenés

A Cikat-öbölben található a sportlehetőségek legnagyobb választéka (szörf-, búvár- és tenisziskola, motor- és mopedkölcsönzés stb.) A szigeten sok helyen lehet vízisíelni, vitorlázni, jetskizni. Van mód motorcsónak bérlésére is.
Nagyon jók a kerékpározási lehetőségek, s így két keréken is elindulhatunk kirándulni.
Jól lehet sznorkelezni a Liska slatinánál és a Balvanida-öbölben. Vannak kifejezetten sznorkeles hajókirándulások.
Érdemes kirándulni az Osor-hegyre, ami a szomszédos Cres-szigeten van, a Losinj-sziget északi részének közvetlen közelében.
Veli Losinjból mennek esténként delfinnéző hajók a delfin rezervátum szélére.

Érdekességek

Veli Losinj Nagy Losinj-t, Mali Losinj Kis Losinj-t jelent. Régen ez a valóságban is így volt, azaz Veli Losinj nagyobb volt, mint Mali Losinj. Már jó ideje pont fordítva van.

Vélemények

"Mali Losinj nem csupán a horvát tengerparton a csúcsok csúcsa, hanem a világ egyik legszebb helye. Szerintem. Népszerűségének van egy hátránya, mégpedig az, hogy emiatt drágaság van” (2011).

"A szigeten a strandokon általában van fizetős vécé. Sajnos késő délután néhány strandon egyszerűen bezárják a vécét. Ennek az intézkedésnek a következményeként a strandolók egy része a kis vagy a nagy dolgát ott végzi el a bokorban, a zöld területen, ahol tudja. Elég civilizálatlan helyzet teremtődik. Pedig végszükségletben inkább be kellene menni egy kávézóba és rendelni kávét vagy valami üdítőt és ezzel megváltani a vendéglátóhely vécéjének használati jogát." (2011)

"Losinj sziget nem csak a tenger szerelmeseit várja. Aki szeret kanyargós hegyi utakon kalandozni, az sem fog csalódni. A tengerszinttől 200 méteres magasságig lehet mászkálni, senkit ne tévesszen meg, hogy "csak" 200 méter. Ugyan nincsenek kilométeres szerpentinek, de akár 70 méteres mélység mellett is haladhatunk, ami igencsak izgalmassá teszi az utat. Veli Losinjból gyalog közel egy óra alatt át lehet sétálni Mali Losinjba. Mindkét városra jellemző az olasz építészeti stílus, ugyanis majd 600 évig velencei fennhatóság alá tartozott a szigetcsoport. Az ókori városrészek végigjárásán kívül a második napba már csak a vacsora fért, amit Veli Losinj csendes kis kikötőjének egyik éttermében fogyasztottunk el.

A szigetet elhagyni nem akartuk, ezért a két földrészt elválasztó hídig jártuk be a halászfalukat. Ezen kívül még a sziget végére is ki lehet vezetni egy kis nézelődésre. A Mali Losinjból induló út, szeméttelep mellett vezet, és egy áruház parkolójából lehet elérni. A sziget végére egy közel 2 méter széles, kőfalakkal szegélyezett úton juthatunk el. A hat és fél kilométeres táv felénél egy templom és egy kilátó is található. Itt feltétlen érdemes megállni. A tengerig éles kanyarokkal tûzdelt úton lehet leereszkedni, a látvány mindent megért. Rövid napozás után északnak vettük az irányt, és Nerezinébe gurultunk. Nerezinében mindössze négyszázan élnek, de érdemes ide is betérni. A főteret, a parti sétányt és az 1590-ben épült velencei reneszánsz haragtornyot kár lenne kihagyni.

Kávé és üdítő után továbbindultunk a még kisebb Osorba. Jelenleg mindössze 80 lakosú városka a római időkben a sziget legnagyobb települése volt. A római dicsfényre a városközpont emlékeztet, Szent Gaudencius temploma és az egykori várfal ma is megtalálható. Osor méltán híres a legnagyobb számban az egy főre jutó köztéri szobrairól. A főtérre vezető út, amely legfeljebb ha száz méteres, megszámlálhatatlan sok szoborral ékesített. A várost könnyen körbe lehet sétálni, a várfalon belül és kívül is. Osortól Punta Kriza felé is érdemes elmenni, körülbelül 15 kilométerre újra a tengerhez érünk. Itt érdemes elidőzni.

Visszafelé újra Mali Losinjban álltunk meg vacsorázni. A vakító napsütésben az öböl partján töltöttük az időt, a napnyugta még messze volt. A színes házak, a néhol fodrozódó tenger, a hajók, a sós levegő illata igazi kikapcsolódás. Reggeli előtt még lementünk Veli Losinj öblébe, ahol egy húsos burek elfogyasztása közben megállapítottuk – kellemes hely, érdemes még visszajönni. A borult, szélmentes időben indultunk a komphoz. Apró hiba csúszott a számításomba, az Osorban található nyitható hidat éppen előttünk nyitották. Így közel 20 percet kellett várni, ezért tempósan kellett haladni, hogy elérjük a tízórás kompot. Utolsó percben gurultunk fel a hajóra, innen már sima út vezetett hazáig." forrás

Veli Losinj - E. Tamás fotója

"Lošinj sziget a Kvarner-öbölben található, amely autóval gyorsan és könnyen megközelíthető. Lošinj legnépszerűbb települései Mali Lošinj és Veli Lošinj. Veli Lošinj Nagy Lošinj-t, Mali Lošinj Kis Lošinj-t jelent. Régen ez a valóságban is így volt, azaz Veli Lošinj nagyobb volt, mint Mali Lošinj. Már jó ideje viszont pont fordítva van. Cres és Lošinj egykor össze voltak kötve, de a rómaiak a kanális kiépítésével elválasztották őket. Lošinj sziget elsősorban azokat a vendégeket vonzza, akik távol a város zajától szeretnék eltölteni nyaralásukat.

Lošinj szigetén a napsütéses órák száma 2600, ez napi szinten átlagosan hét órát jelent, s ezzel Horvátország legnaposabb helyei közé tartozik. A sziget egészségturizmusa páratlan klimatikus és természeti adottságain alapul, melyek Lošinj-t nagymértékben megkülönböztetik a többi kvarneri és adriai úti céloktól. A 31 kilométer hosszú és 4 kilométer széles sziget tobzódik a természet zöld színárnyalataiban, s szubtrópusi növényzete révén a belső, érintetlen természeti területei izgalmasabbak, mint jó néhány más szigeten a térségben.

A szigeten a strandok jellemzően kavicsosak, kövesek, betonosak. Egy-két strandnak van homokfövényes kis szeglete, s ezek gyakran zsúfoltak is. A sziget strandolás szempontjából olyanoknak fog igazán tetszeni, akik elfogadják a strapásabb parti terepviszonyokat, mert cserébe pompás látványt jelentő, meredek szirtfokok között megbúvó romantikus kis öblöket, és csodás tengervízminőséget kapnak. A tengeri fürdőzés alternatívájaként kínálkoznak a kirándulási lehetőségek a citrusfák, leanderek, levendulák közegében, s főleg a kiterjedt, dús mandulafenyő erdőkben. Rengeteg a gyógynövény. A levegője nagyon egészséges." forrás

Veli Losinj - P. Sanyi fotója

"Losinj-szigeten a tenger sós levegője, a kiegyensúlyozott, magas átlaghőmérséklet, és az egyedülálló növényzet, a szubtrópusi örökzöldek biztosítják azt a gyógyító hatást, amit már elődeink is kerestek. A nyári forróságban úgy érezhetjük, hogy egy szaunában ülünk, amiben légúttisztító, enyhén mentolos és fenyőillatú olajat párologtatnak. A sziget déli részén egy 30 km hosszú bicikli utat találhatunk, s bár tény és való, hogy nem mindenhol tökéletesen kiépített, illetve gyakran a fürdőzők is használják gyalogút gyanánt, mindenképpen érdemes élni a lehetőséggel, és kipróbálni milyen egy igazi tengerparti biciklizés. (Kisebb gyerekeknek illetve rutintalanoknak nem ajánlott, sok helyen sziklás és meredek partvonalon halad az út.)

Biciklit Mali Losinj központjában akár már 2500 forintért is bérelhetünk egy napra, így nem kell feltétlenül itthonról cipelni a kétkerekűt. Több kiépített strand is található a területen, Veli- és Mali Losinjban egyaránt találunk mindenki ízlésének megfelelő partszakaszokat. Általánosan a sziklás strandhelyek a jellemzőek, de akadnak kiépített, apró kavicsos partvonalak is, ahol a gyermekek is jól érezhetik magukat, és ahol hódolhatunk a legkülönfélébb vízi sportoknak. Érdemes kihasználni, hogy a szigetnek több mint 100 km hosszú tengerpartja van, s ennek nem túl nagy része számít kiépítettnek. Sok eldugott helyre lehetetlenség teljesen eljutni kocsival, de éppenséggel meseszép jutalma lehet azoknak, akik biciklivel, vagy éppen gyalog nekivágnak a sűrű erdőnek.

Mivel a sziget hosszúkás, keskeny, nem kell sokat sétálni annak érdekében, hogy olyan partrészre lyukadjunk ki, ahol éppenséggel meseszép öblökkel, sziklás, vagy éppen homokos partszakaszokkal, esetleg derékig érő, sekély vízzel találjuk szembe magunkat. A sziget gondozott, és bár szezonálisan természetesen sokan tartózkodnak a területen, nem kell aggódni a szemetes környezettől és a csatornaszagtól sem. A szigeten egyébként rengeteg kabóca él, amik kora reggeltől egészen estig zengik nászukat a szezonban, ez is hozzájárul a környezet különlegességéhez. Talán egyetlen negatívum a rengeteg moszkitó, éjszakai megjelenésükre érdemes még itthon felkészülni a szükséges krémekkel, irtószerekkel." forrás

Veli Losinj - E. Tamás fotója

,, Az Adria északi részén, a Kvarner-öböl nyugati peremén, a nyílt tenger szomszédságában fekő Lošinj a horvát szigetek egyik legzöldebbike. Kopár területtel nemigen találkozunk ezen a lenyűgöző szigeten, a zöld különböző árnyalataival annál inkább, és zömében az egész szigetet az árnyas fenyőerdők, egyéb szubtrópusi örökzöldek jellemzik. A szigetet komphajóval lehet megközelíteni Cres szigetén át, ahova akár Krk szigete felől, akár a szárazföld brestovai kompkikötőjéből érkeznek hajójáratok.

Kígyózó kocsisorok várják a kompra való feljutást Brestovánál. A várakozás meglehet, kissé idegőrlő, de minden percet megér. Crest és Lošinjt Osornál keskeny, picike híd köti össze, amit naponta kétszer felhúznak, így a hajók számára is biztosítva van az átjárás.

Mali Lošinj – ugyan nevének jelentése “kicsi” – mégis a sziget legfontosabb, és legnépesebb települése. U alakú öbölben megbúvó kikötője festői szépségű, a part menti hosszú, széles, óriási pálmákkal tűzdelt promenádja tele van teraszos vendéglőkkel, kinti ücsörgésre csábító kávézókkal, de még a főszezoni nyüzsgésben is békés, nyugalmas hangulatot áraszt. A kikötő mögötti városrész keskeny, kacskaringós macskaköves utcáin is érdemes felkapaszkodni, innen is szép kilátás nyílik a lentebb elterülő kikötőre. (2016)" forrás

Fotóegyveleg

Veli Losinj - H. G. fotói

sz. e. fotója

Vissza az elejére

Jemen_info3

1970. 01. 01. 01:00 |

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | A jemeniek | Turista etikett | Jemeni konyha | Fotóegyveleg

Easy rider - Elter Karcsi fotója

Földrajz

Jemen földrajza változatos és összetett, amely öt fő régióra osztható:

Parti síkság: A Tihamah parti síkság alacsonyan fekvő, lapos terület, amelynek egyes részei nagyon termékenyek a hegyekből lefolyó patakok miatt. A Föld legforróbb helyei közé tartozik Tihamah. A legtöbb település a part mentén található, mert a sós tengeri levegő enyhíti a hőség hatását.

Nyugati hegységek: A parti síkság hirtelen véget ér a nyugati hegységnél, ahol az Afrikából érkező monszunesők a Vörös-tengeren áthaladva felerősödnek, és a hegyek csipkézett csúcsai által megakadályozva kicsapódnak. A nyugati hegység egyes részei, különösen Ibb és Ta'izz, esőerdőkre jellemző csapadékmennyiséget kapnak, ami termékeny földet biztosít kávé, qat, búza és cirok termesztéséhez. A hegyek itt hosszú emelkedőkkel rendelkeznek; legtöbbjük 600 m-ről 2,135-3,050 m magasságig emelkedik. Jelentős csúcsok közé tartozik a Jabal Sumarah, Jabal Ba'dan, Jabal Sabir és Jabal Ad Dukayik, mind körülbelül 3,000 m magasak.

Középső hegységek: Ez inkább egy fennsík, dombos területekkel a tetején, mert a hegyek kevésbé csipkézettek és kevesebb csapadékot kapnak, mivel a legtöbb eső a nyugati hegységben hullik le. Az Arab-félsziget legmagasabb hegyei itt találhatók, beleértve a legendás Jabal an Nabi Shu'ayb-ot a főváros, Sana'a közelében, amely körülbelül 3,660 m magasságban fekszik. A középső hegységek egyes részei rendkívül termékenyek, mint például Dhamar környéke, és a középső hegységek hőmérséklete is szélsőséges. A napi hőmérsékleti ingadozások a legnagyobbak a világon, nappali csúcshőmérséklet körülbelül 26-27 C, míg éjszaka fagypont alá süllyedhet. A középső hegységek nagy része, a hegyeket kivéve, 2,000-2,440 m magasságban található.

Központi fennsík: A középső hegységek fokozatos lejtése után egy 915-1,525 m magasságú fennsíkra érkezik, amelyet völgyek és wadik, vagyis patakok szelnek át. Ez a terep nem olyan durva, mint a középső vagy nyugati hegység, de a növényzet csak a völgyekben vagy a wadik közelében lehetséges, mert ezek sok öntözővizet biztosítanak a csapadékból, amely csak a távoli területeken fordul elő. Villámárvizek nagyon gyakoriak. Ez a fennsík Shabwah-tól Hadhramauton és Al Mahrán keresztül Dhofarig terjed Ománban, amelyet sok jemeni Nagy-Jemen részének tekint, nem is beszélve Najranról, Jizanról és Asirról Szaúd-Arábiában.

Sivatag: A Rub Al-Khali, azaz az Üres Negyed, a világ legveszélyesebb sivataga és a legnagyobb homoktenger, Északkelet-Jemenben, Délkelet-Szaúd-Arábiában és Északnyugat-Ománban található. Évekig egyáltalán nem esik eső, és szinte nincs növényzet. A hőmérséklet elérheti a 61°C-ot.

Sokotra - sárkányfa - Ohotin Viktor fotója

Időjárás és éghajlat

Az ország klímája száraz és forró, a csapadék mennyisége a domborzati viszonyoknak megfelelően változik. A tengerparti sávban ehhez magas páratartalom is társul. A belső területeken meglehetősen nagy a napi hőingadozás: éjjel nem ritka a fagypont körüli hőmérséklet, miközben nappali hőmérséklet általában 30 °C körüli.

Történelem

Dél-Arábia és Jemen modernkori története 1918-ban kezdődött, amikor Jemen elnyerte függetlenségét az Ottomán Birodalomtól. 1918 és 1962 között a Hammaddin család uralta monarchiáként. Észak-Jemen 1962-ben vált köztársasággá. Dél-Jemen viszont csak 1967-ben vált függetlenné a britektől. 1970-től Dél-Jemen kommunista kormányzati rendszert honosított meg.

A két ország 1990-ben egyesült Jemeni Köztársaságként.

Részletes:

Jemen régóta a kultúrák kereszteződésében létezik, Dél-Arábiában való elhelyezkedésének köszönhetően kapcsolódik a Közel-Kelet legősibb civilizációs központjaihoz. A Kr. e. 12. század és a 6. század között a minaeai, sabaei, hadramauti, qatabani, ausani és himjarita királyságok része volt, amelyek ellenőrizték a jövedelmező fűszerkereskedelmet, majd etióp és perzsa uralom alá került. A 6. században a himjarita király, Abu-Karib Assad áttért a zsidó hitre. A 7. században az iszlám kalifák kezdték meg az ellenőrzés kiterjesztését a területre. A kalifátus felbomlása után Dél-Arábiát számos dinasztia irányította, amelyek részben vagy egészben uralták Dél-Arábiát. Perzsa eredetű imámok időszakosan 160 évig uralkodtak Jemenben, teokratikus politikai struktúrát hozva létre, amely a modern időkig fennmaradt.

Az egyiptomi szunnita kalifák a 11. század során Jemén nagy részét elfoglalták. A 16. századra, majd ismét a 19. századra Jemen az Oszmán Birodalom része lett, és egyes időszakokban az imámok egész Jemen felett gyakorolták az irányítást.

Dél-Arábia és Jemen modern történelme 1918-ban kezdődött, amikor Jemen függetlenné vált az Oszmán Birodalomtól. 1918 és 1962 között Jemen a Hamidaddin család által uralt monarchia volt. Észak-Jemen 1962-ben köztársasággá vált, de csak 1967-ben vonult ki a Brit Birodalom, amely a 19. században védelmi övezetet alakított ki Áden dél-arábiai kikötője körül, és létrejött Dél-Jemen. 1970-ben a déli kormány névlegesen kommunista kormányrendszert fogadott el. A két ország 1990. május 22-én egyesült Jemen Köztársaság néven.

Az egyesülés azonban nem vezetett békéhez. Az USS Cole nevű amerikai hadihajót 2000-ben megtámadta az Al-Káida Ádenben, miközben üzemanyagot vett fel. Azóta az Arab-félszigeti Al-Káida megerősödött az országban, és az Egyesült Államok válaszul többször támadott jemeni célpontokat drónokkal. A hosszú ideig tartó diktátor, Ali Abdullah Szaleh kormánya az arab tavaszhoz kapcsolódó drámai tiltakozások közepette bukott meg 2012-ben, de utódja, Abd Rabbu Manszúr Hadi korábbi alelnök alig sietett a tüntetők által követelt reformok bevezetésével, és a síita húszik milíciája 2015 februárjában átvette a kormány irányítását. A szunnita arab kormányok, különösen Szaúd-Arábia, közel álltak Szalehhez és Hadihoz, és ellenzik a síita uralmat ebben az arab országban. Egy szunnita iszlamista koalíciót, az Al-Islahot támogatják a húszi erők elleni polgárháborúban, és brutális bombázási kampányt vezettek, amely jelentősen károsította az ország infrastruktúráját

Manapság

6,8 millió jemenit azonnali éhezés fenyeget, további 10,2 millió jemeni van válságban, vagyis gyakorlatilag már ők is éheznek, csak az életük nincs veszélyben. Közvetlen veszélyben. Még.
Ez összesen 17 millió ember, Jemen teljes, 28 milliós népességének több mint 60 százaléka.

Az éhínség Jemen két legnépesebb kormányzóságában, a népesség negyedének otthont adó Taiz és Hodeidah kormányzóságokban a legfenyegetőbb. Ebben a két tartományban zajlik legintenzívebben a háború.

A helyzetet nem egyszerű megoldani, mert abban nagyon nagy szerepet játszik az országban évek óta dúló, mostanra nemzetközi konfliktussá, jelző nélküli háborúvá szélesedő polgárháború. (2017)

"A statisztikák szerint a jemeni nők hetven százaléka analfabéta, a legtöbb lány az általános iskolát sem fejezi be, mivel a szülőknek általában csak egy gyermek taníttatására van pénzük, azt pedig fiúkra költik. Bár ma már a Szanaai Egyetemre járóknak körülbelül 50 százaléka nő, tanulmányaik befejeztével a legtöbbjük nem talál munkát.

Az országban nagyon gyakori a gyerekházasság, a nyomorgó szülőknek sokszor anyagilag is megéri férjhez adni kilenc-tíz éves lányaikat. Jemenben egyébként korábban már érvényben volt egy törvény, amely megtiltotta a 15 évesnél fiatalabbak kiházasítását, ám a parlament a kilencvenes években ezt a szabályozást eltörölte, arra hivatkozva, hogy a szülőknek jogukban áll akkor férjhez adni lányaikat, amikor csak akarják. A jemeni szociális minisztérium adatai szerint 2010-ben minden negyedik menyasszony még nem töltötte be a 15. évét, amikor megköttetett a házasság.

Jemenben a férj és feleség kapcsolatát nagyon szigorú törvények szabályozzák: a többi között a nőknek még a házat sem szabad elhagyniuk a férjük engedélye nélkül, a házaséletet szabályozó passzus pedig megengedi a házasságon belüli nemi erőszakot.

Egy jemeni nőnek a "nemek" körül forog az élete. Nem kerékpározhatnak, nem maradhatnak ki sokáig a barátokkal, nem beszélgethetnek a politikáról vagy vallásról, nem halogathatják a férjhez menést, nem válhatnak el, nem járhatnak fedetlen hajjal, nem tanulhatnak tovább, nem utazhatnak egyedül, és nem lehetnek férfi barátaik. Csupán azért, mert nőnek születtek.

Sokan talán nem is hallottak még Jemenről, vagy valami távoli, talán nem is valóságos vidéknek gondolják. Pedig Jemen létezik. Egy csodálatos és titokzatos szépségű ország, amit a háttérben diktatórikus hatalmak irányítanak.

Ezt a helyet olyanok irányítják, akik háborút szítanak, vallási konfliktusokat és politikai nyugtalanságokat okoznak. A szunnita és síita vallási konfliktusok és a korrupt vezetők tönkreteszik a jemeniek életét, gazdaságát. (2016)" forrás

A jemeniek

Előfordulhat, hogy azt gondolnád, Jemen az egyik etnikailag homogénebb ország a Közel-Keleten, ha csupán azt tudnád, hogy a lakosság közel 100%-a arabnak vallja magát. Azonban sok jemeni erősen kötődik helyi, szektás és törzsi identitásához, és a politikai különbségek is mélyek, ami gyakran vitatott és néha erőszakos sokszínűséget eredményez.

A jemeni emberek jellemző tulajdonságai, szokásai, hagyományai és társadalmi berendezkedése sokrétű és összetett, mélyen gyökerezik a történelmi és kulturális hagyományaikban. Íme néhány jellemző vonás:
Társadalmi és kulturális jellemzők:

Vendégszeretet: A jemeni emberek híresek a vendégszeretetükről. Az idegenek meghívása otthonukba és megvendégelése gyakori és elvárt viselkedés. A vendégszeretetet vallási és kulturális kötelességként is kezelik.

Család: A család központi szerepet játszik a jemeni társadalomban. A nagycsaládok gyakran együtt élnek, és a családi kötelékek nagyon erősek. Az idősebb családtagok tisztelete különösen fontos.

Törzsi azonosságtudat: A jemeni társadalom jelentős részét a törzsi hovatartozás határozza meg. A törzsek közötti kapcsolatok és az ezekhez fűződő identitás nagy befolyással bír a mindennapi életre és a politikai helyzetre is.
Vallási és kulturális szokások:

Vallás: Az iszlám, különösen a szunnita és síita ágazatok, mélyen áthatja a jemeni élet minden aspektusát. A vallás nemcsak a spirituális életben, hanem a társadalmi normákban és törvényekben is központi szerepet játszik.

Qat: A qat rágása társadalmi szokás, amely a nap jelentős részét kitölti. A qat rágása közösségi tevékenység, amely során az emberek összegyűlnek, beszélgetnek és üzleteket kötnek.
Női egyenjogúság:

Nők helyzete: A jemeni nők helyzete nagymértékben függ a lakóhelyüktől és a helyi kulturális normáktól. A városi területeken a nők számára több lehetőség nyílik az oktatásra és a munkavállalásra, míg a vidéki területeken a hagyományos nemi szerepek és a korlátozások erősebbek lehetnek. A nők jogai és lehetőségei jelentősen korlátozottak, és a női egyenjogúság kérdése komoly kihívásokkal néz szembe.
Idősek tisztelete:

Idősek tisztelete: Az idősebbek tisztelete és megbecsülése mélyen beágyazódott a jemeni kultúrába. Az idősebb családtagok iránti tisztelet megnyilvánul a mindennapi életben, a döntéshozatalban és a családi tanácskozásokban.
Vérmérséklet és viselkedés:

Vérmérséklet: A jemeni emberek általában barátságosak és vendégszeretőek, de a kulturális és törzsi hagyományok miatt a viselkedésük és hozzáállásuk változhat. A tisztelet és az udvariasság alapvető elvárás, különösen az idősebbekkel és a vendégekkel szemben.

Konfliktuskezelés: A törzsi hagyományok és a törzsi igazságszolgáltatás még mindig jelentős szerepet játszanak a konfliktusok megoldásában, bár a modern jogrendszer is érvényben van.
Ünnepek és hagyományok:

Hagyományos öltözet: A hagyományos jemeni öltözetek, mint például a férfiak által viselt „jambiya” (görbe tőr) és a nők által viselt „abaya” (hosszú köpeny), még mindig gyakoriak és a kulturális identitás fontos részét képezik.

Ünnepek: Az iszlám vallási ünnepek, mint az Eid al-Fitr és az Eid al-Adha, kiemelkedő fontossággal bírnak. Ezek az ünnepek családi összejövetelekkel, közös étkezésekkel és imákkal járnak.

arcok és arctalanok - b.a. fotója

Szana-i boltosok - Elter Karcsi fotója

Ünnepi ruhában - Elter fotója

Turista etikett

Jemenben a turistának fokozott elővigyázatosságot kell tanúsítania. A viselkedésben és főleg az öltözködésben alkalmazkodni kell a helyi szokásokhoz és hagyományokhoz. Ennek megfelelően a nők részére ajánlott a zárt ruhák viselése, a mélyen dekoltált, hátat, vállakat szabadon hagyó, lenge öltözékek viselése egyáltalán nem ajánlott!

Kerülendő dolgok

Bizonyos dolgokat kerülni kell, mert helytelenítéssel találkozhatnak, és ezeket mindenképpen érdemes elkerülni a tartózkodás során.

Politika

Kerüld az Egyesült Államokról való beszélgetést — sok jemeni úgy érzi, hogy az USA „beleavatkozik” az ország ügyeibe, és több kárt okozott, mint hasznot.
Kerüld Izrael témáját — akárcsak az arab világ többi részén, sok jemeni negatív érzéseket táplál Izraellel szemben.

Vallás

Az iszlám Jemen államvallása, és minden jemeni életében fontos szerepet játszik. Akárcsak az arab világ többi részén, a vallás kényes téma. Mindig érzékenyen és tisztelettel közelítsd meg a vallási kérdéseket.

Vallási helyek látogatásakor viselkedj és öltözködj megfelelően. Néhány mecsetbe nem léphetnek be nem muszlimok. Ha nem vagy biztos, kérdezz.
Ramadán idején tartózkodj a nyilvános evéstől, ivástól, dohányzástól és rágástól. Ennek elmulasztása rendkívül tiszteletlennek számít.
Ne kritizáld vagy beszélj rosszul az iszlámról; Jemenben szigorú blaszfémiatörvények vannak.
Ne beszélj vallásról agnosztikus nézőpontból; ezt teljesen értetlenül fogadják.
Kerüld a térítéssel kapcsolatos bármilyen utalást; az áttérés Jemenben bűncselekmény.

Egyéb

Ez egy muszlim ország. Légy érzékeny arra, hova irányítod a kamerádat. Rengeteg nagyszerű fotólehetőség van minden sarkon (a kérdés általában az, mit hagyj ki az egyes képekből), de ha embereket fényképezel, mindig kérdezd meg előtte. Az „mumkin akhud sura minak?” arab kifejezés nagyon hasznos. Soha, de soha ne próbálj meg nőkről képeket készíteni, még akkor sem, ha te magad is nő vagy. Ez nagy sértésnek számít, és akár súlyosabb következményekkel is járhat. Ne próbálj fényképezni semmit, ami stratégiai jelentőségű lehet (pl. amit legalább egy katona vagy rendőr őriz). Azonban, ha udvariasan kérdezel és az őrök jókedvűek, akár emlékfotót is készíthetsz egy géppisztolyt tartó katonával!
Annak ellenére, hogy közel van a gazdagabb olajtermelő országokhoz, Jemen a világ egyik legszegényebb állama. Sok helyi számára az életkörülmények nagyon nehezek. Turistaként számíts arra, hogy a helyi kereskedők magasabb árakat kérnek tőled. Miközben tudatában vagy a jemeni szegénységnek, ne engedj az együttérzésből fakadó kísértésnek, hogy megfizesd az első árat. Az alkudozás az élet része a világ nagy részén, és minden vevőtől elvárják.
Ha egy terület le van zárva, annak nagyon jó oka van. Bármennyire is csábító lehet a bátor felfedező szerepében tetszelegni, nincs ok arra, hogy növeld az emberrablás vagy rosszabb esélyeit, hacsak nem feltétlenül szükséges.

Emellett készülj fel arra, hogy gyakran kérnek majd tőled tollat (qalam, galam) a helyi iskolák számára, valamint édességet (bonbon). Az előbbi esetben, ha van egy felesleges tollad, érdemes lehet megfontolni az adományozást. Az utóbbi esetben viszont ellenállj a kísértésnek, hogy édességet adj, mert ez elvárást teremthet a következő külföldi érkezővel szemben. Mondani sem kell, hogy ne adj pénzt („fulus!” „bizniz!”) gyerekeknek. Inkább helyi jótékonysági szervezeteknek adományozz.

Jemeni konyha, gasztronómia

A jemeni konyha jelentősen eltér az Arab-félsziget többi részétől, és valódi fénypontja lehet bármelyik jemeni utazásnak—különösen, ha helyiekkel együtt élvezheted (ez egy meghívás, amit a látogatók gyakran kapnak, még többször, mint amire számítanak).

Főételek:

Salta: Ez a jemeni konyha jellegzetes étele, egy húsalapú pörkölt, amit görögszénával fűszereznek és általában a főétkezés végén szolgálnak fel. Az íze elsőre meglepő lehet az újoncok számára, de mindenképpen érdemes megszokni.

Mandi: Egy népszerű húsos és rizses étel, amely a Hadhramaut régióból származik. A mandi különlegessége abban rejlik, hogy a húst agyagkemencében sütik, és a rizs fölé akasztják, így a húslé a rizsre csepegve főzi azt meg.

Desszertek:

Jemeni méz: Különösen híres az egész régióban, és a legtöbb desszert bőségesen tartalmazza.

Bint al-sahn: Egyfajta lapos tésztaétel, amit mézzel öntenek le.

Jemeni mazsola: Szintén érdemes megkóstolni.

Egyéb érdekességek:

Qat: Noha nem étel, érdemes megemlíteni a qat levelet, amit szinte az egész jemeni lakosság rágcsál ebéd után egészen vacsoráig. A növényt az egész országban termesztik, és a helyiek szívesen kínálják meg vele a látogatókat. A qat rágása művészet, de az alapötlet, hogy a kis, puha leveleket és ágakat (a keményeket nem) rágják, és egy nagy golyót formálnak belőlük az arcukban. A qat enyhe stimuláns hatású, étvágycsökkentő és álmatlanságot is okozhat. Azonban a qat rágása számos egészségügyi problémát is okozhat, beleértve a száj- és nyelőcsőrákot, így óvatosan érdemes fogyasztani.

Italok:

Jemen hivatalosan száraz ország, azonban nem muszlimok maximum két üveg alkoholos italt hozhatnak be az országba, melyeket csak magánterületen fogyaszthatnak el. Nyilvánosan alkohol hatása alatt mutatkozni nem ajánlott.

Sokféle gyümölcslevet és üdítőt lehet kapni, de kerülni kell a lepukkantabb gyümölcslé boltokat, mivel azok csapvizet is használhatnak alapként. A jemeni teát (shay) és kávét (qahwa vagy bun) gyakran fogyasztják étkezéshez. A jemeni kávé jóval gyengébb, mint a félsziget más részein található erős török kávé.

A csapvizet kerülni kell, de palackozott víz szinte mindenhol kapható, akár hűtött, akár szobahőmérsékletű változatban.