.
v.j.
angolul: Munich
"München a legkívánatosabb város Németországban, a legtöbben itt szeretnének élni. Nem ok nélkül: az Alpok szinte a lábánál fekszik, a környéken számos kisebb-nagyobb tó is a kikapcsolódást szolgálja, az élet nem drága, a bajor (autó)ipar munkalehetőséget biztosít, a kulturális élet pedig pezseg. Nem utolsósorban: ha meguntuk az esős, hideg időt a nemzetközi reptérről a világ szint bármely pontjára eljuthatunk. A Deutsche Museum (a világ legnagyobb tudományos és technikai múzeuma – űrkutatás részleggel is) meglátogatása után a belvárosban sétálgattam, fűszereket vásároltam a Viktualienmarkton majd a Nordseeben csillapítottam éhségem. Utóbbiban életemben először csalódtam. Az étterem elég érdekesen van kialakítva: a pórnép és a (felső)középosztály el van szeparálva, előbbi magas asztaloknál állva eszik, utóbbi egy pult mögötti látványkonyhát ül körbe.
A kezdeti sokkon túltéve magam jött a következő: a leves ehetetlenül forró, legalább 80 fokos. Farkaséhesen és fáradtan kellett a levest még vagy 5 percig kevergetnem. Ezt leszámítva persze finom volt és a császárzsemle is friss volt. A Marienplatz és környékének újra felfedezése után Schwabing (metrómegálló: Universität) felfedezésére indultam. Bár annyira nem hangulatos, mint mondjuk Berlinben a Kreuzberg, de azért itt is találunk vicces és fura ajándékboltokat, hangulatos kávézókat." forrás
"Másnap egy ingyenes meghirdetett vezetett sétára indultam, ami szerencsére kellően informatív volt, megtudtam többek között a város nevének eredetét, az Augustiner sörfőzde szerepét és sok mindent München világháborús részvételéről. Ezután egyedül indultam felfedezőútra a szemerkélő esőben. München rejtőzködő város, csak lassan fedi fel titkait a látogató előtt. A látnivalók sem egy helyen tömörülnek, hanem szétszórva a város különböző pontjain. Így esett, hogy nem jutottam el többek között az olimpia parkba ahol épp ingyenes fesztivált rendeztek, a Bavaria filmstúdióba és a Deutsches Museum-ba sem.
Néhány szép épületre és térre meg csak akkor csodálkoztam rá, amikor hazafelé menet kocsival elhagytuk a várost. Viszont, eltévedtem az Englischer Gartenben, megnéztem az Augstiner sörözőt, a helyet ahol az Oktoberfestet rendezik és kóstoltam finomságokat a belváros közepén található kis piacon (Figyelem: Leberkäse zsemlében – kötelező!) Legjobban talán ez tetszett! A közepén – természetesen – sörkert van, e köré csoportosulnak a kolbászosok, zöldségesek, pékek és halas standok – mindez a magyar piacokat megszégyenítő árakon. A szombatom kissé nehézkesen indult.
Megvettem a Bayern Ticket-et, ami 24 órán keresztül korlátlan utazásra jogosít egész Bajorországban, viszont 10 órakor még mindig nem tudtam hova utazom. Kiderült ugyanis hogy a jegy nem érvényes a gyakran induló IC és ICE gyorsvonatokra csak a Regional jelzésű lényegesen lassabb és ritkább járatokra lehet felszállni vele. Végül nem sikerült kiderítenem, hogy egyedül meg tudok-e látogatni két bajor kastélyt egy napon ezért befizettem másnapra egy buszos útra a turistainformációban. " forrás
Ki utazzon Münchenbe, kinek való ez a város?
Aki élvezi az építészet és kultúra sokszínűségét, hiszen Münchenben tulajdonképpen úszkálhat benne a látogató
Aki odavan a német, első sorban bajor gasztronómiáért, és nem riad meg a sörtől, perectől, kolbásztól, még akkor sem, ha mindezt együtt kell megennie.
Aki egy pörgős, lehetőségekkel teli városban töltene el néhány napot és nem csak a szálloda falai között tervezi tengetni napjait
Akinek minden álma egy Oktoberfesten, vagy egy Bayern München meccsen részt venni
Aki szereti Európa nagyvárosait, mert ezt szinte garantált, hogy imádni fogjaPoggyász információk-kézi poggyász, feladott poggyász
Ki ne utazzon Münchenbe, kinek nem való ez a város?
Aki nincs felkészülve egy, akár nyáron is előforduló, zord időjárásra,
Akinek tömegiszonya van. A főbb nevezetességek és programok körében ugyanis elkerülhetetlen a sok ember.
Aki kimondottan olcsó helyeket részesít előnyben, tekintve, hogy München Németország egyik legdrágább városa." forrásSendlingerstrasse
Átlagos repülési idő 1 óra 15 perc.
A Lufthansa repül Budapestről Münchenbe. A repülőtér hatalmas, tiszta és nagyon jól szervezett. A három terminál között belső vonat viszi az embereket, a két legtávolabbi pont közötti eljutás kb. húsz percet vehet igénybe. Hatalmas a forgalma és ezt a Lufthansa még tovább turbózta azzal, hogy több tengerentúli járatot is indít innen.
A repülőtérre taxival vagy vonattal juthatunk ki. Érkezésnél lehetőség van egyéni transzfer előre rendelésére is.
"A müncheni utaskiszolgálás első és legfontosabb alapja az, hogy az utas zavaró tényező. Késés esetén minden átfoglalást a service centerek intéznek, ahol legutóbb két agent küzdött egy repülőnyi késő utassal. Nem az utasok késtek. Riasztó volt, főleg úgy, hogy a tengerentúlon még minden működött online. Itt is voltak automaták, de azt válaszolták, hogy fáradjon a kedves utas a pulthoz. Jaj. (Kriszta 2018)"
München számos nyugodt és kellemes negyeddel rendelkezik, amelyek közel vannak a központhoz, de mégis csendesebbek. Íme három javaslat:
Schwabing:
Jellemzők: Schwabing egy régi művészi és bohém negyed, tele kávézókkal, bárokkal és éttermekkel. A negyed híres a széles sugárútjáról, a Leopoldstraße-ról, valamint a közelben lévő Englischer Garten parkról, amely az egyik legnagyobb városi park a világon.
Előnyök: Nyugodt környék, mégis élénk és kulturálisan gazdag, jó közlekedési kapcsolatokkal a városközpontba.
Gärtnerplatzviertel:
Jellemzők: Ez a negyed a fiatalabb, kreatívabb közönséget vonzza. Számos kis üzlet, kávézó és bár található itt. A Gärtnerplatz tér a központja ennek a negyednek, és egyben kedvelt találkozóhely is.
Előnyök: Csendesebb, mint a belváros, de még mindig rengeteg lehetőséget kínál a szórakozásra és a kikapcsolódásra. Központi fekvésű, jó elérhetőséggel.
Neuhausen-Nymphenburg:
Jellemzők: Ez a negyed híres a Nymphenburg-kastélyról és a környező parkokról. Neuhausen részén több helyi étterem, kávézó és piac található, így autentikus bajor élményt nyújt.
Előnyök: Külvárosi hangulat, nagy zöldterületekkel és nyugodt utcákkal, de a közlekedés könnyen elérhetővé teszi a belvárost is.
Ezek a negyedek ideálisak lehetnek azoknak a turistáknak, akik szeretnének közel lenni a városközponthoz, de nyugodtabb környékre vágynak a szállásukhoz.
,, Első körben inkább az Airbnb lehetőségeket érdemes végigpásztázni. Ha egyik sem felel meg az igényed, vagy eleve egy hotel, panzió jöhet szóba, akkor: a Booking.com.
Hála a müncheni közlekedésnek, ha a városközponttól 10 km-es távolságra is választasz, akkor is percek alatt a belvárosban és a látnivalók sokasága között fogod találni magad. Itt fontos megemlítenem, hogy érdemes a szállást a tömegközlekedési zónákhoz igazítani, és a „belvárosi” (fehér) zónában maradni (1-4-es Ring), mivel itt egységesen a legolcsóbb jegyekkel közlekedhetünk, ha viszont a szállásunk a zöld, sárga, vagy piros zónákban található, akkor a közlekedésre borsos összegeket költhetünk." forrás
Bérelt autóval érdemes vidékre menni, de annak, aki csak a Münchneben fog közlekedni, ez felesleges. A tömegközlekedés ugyanis kiváló.
"A müncheni a világ talán legmodernebb és legbiztonságosabb reptere, és biztos, hogy a legemberközelibb is. Rengeteg üzletet, éttermet, kávézót találhatsz itt (nemcsak a szokásos duty-free shopokat, hanem ruházati, élelmiszer-, divatcikküzleteket is, ráadásul nem lehetnek drágábbak, mint a városban). A repülőtérről S-Bahnnal juthatsz be a városba – a Főpályaudvart (Hauptbahnhof) célozd meg. Az út 45 percig tart, a járatok 20 percenként indulnak. S-Bahnnal a reptérről a városba 8 euró. A közlekedéshez érdemes napijegyet váltanod, amely 5 euróba kerül, és 24 órán keresztül korlátlanul utazhatsz vele a városban. (2008)" forrás
"Az első meglepődésem az volt, hogy a németek nem állatok a közlekedésben! Németország nem az ámokfutó, arrogáns, porschés Jürgenek világa, mint ahogy azt sokan hisszük a távolból. Az első, ami fura volt, hogy ha gyalogos voltam és lámpa nélküli zebrához értem, ha láttam közeledni autót, megálltam, mert a magyar stílusból kiindulva, arra számítottam, hogy az autósok elmennek és majd utána léphetek én az útra. De a német autósok megálltak, a mai napig is megállnak. Nem hittem el, úgy hogy intettem neki, menjen csak, de nem ment, én mentem, gyalog. Így, ha most autós vagyok (és többnyire ezen az oldalon vagyok), akkor én is mindig megállok, muszáj, kötelező, csak hát mi nem így szoktuk meg.
Biciklisek: A város túlnyomó részében van a járda szélén egy biciklis sáv is. Ezt a menetiránynak megfelelően kell használni, azaz az útnak azon a felén lévő járdaszélen biciklizni, ahol az autók is abba az irányba mennek, mint ahogy a biciklis akar. Ellenkező esetben bírságolás esedékes. Sok a biciklis, nekem túl sok is. Amikor a városban dolgoztam, az agyamra mentek. Vannak egyirányú, szűkebb utcák is, ahol nincs nekik sávjuk és ott az autók között lavíroznak, ahogy kedvük tartja és mivel abból indulnak ki, hogy őket minden szabály védi, ezért nagyban le is sz...ják, hogy mire kellene figyelniük, mennek, mint az eszetlen, az autós meg egyfolytában pánikol, hogy el ne csapja őket. Egyszer egy belvárosi körforgalomba behajtott velem egyszerre egy biciklis és ment jobb oldalt mellettem. Én ki akartam menni a körforgalomból, ő nem, így kis híján elcsaptam, ő meg beordított (mivel "ápolócég" felirat volt az autómon), hogy "Mi van, így szerzed a betegeidet?" Én meg visszaszóltam, hogy "Igen, a következő te leszel."
Mennek ezek minden szinten: öltönyben, szoknyás kosztümben, lakkcipőben, esőkabáttal vagy esernyővel, télen, mély hóban is, gyerekutánfutóval. Ez utóbbi szerintem nagyon gáz, ha egy autós csak a biciklist látja és utána előz vagy kanyarodik, simán leszedheti az utánfutót, amiben 1 vagy 2 gyerek is ülhet. Én nem merném beleültetni a gyerekem.
Az autópályákon legtöbbször három sáv van. Már nem igaz általánosságban, hogy nincs sebességkorlátozás, egyre több olyan szakasz van, ahol van, de ahol nincs, ott is rend van és ez nagyon tetszik, erről már írtam korábban is. Röviden: a lassúk elvannak a külső sávban, a középsőben a normálisan haladni kívánók és a belsőben húznak el a nagy audis Jürgenek.:-) Minden tökéletesen jól működik és ezért igazából fölösleges is a korlátozás, ez így teljesen jó.
A menetrend szerinti hajtásnak megfelelő oldali parkolásról is írtam már, bár hallottam róla, hogy ez állítólag csak bajor specialitás, de itt nagyon szigorúan veszik és ha fordítva áll be valaki, hamar rátalál a Politess, azaz a bírságoló. Ami nekem tetszik, bár sajnos egyre jobban veszít ez is a gyakoriságából, hogy előzékenyek, beengednek sávváltásnál, beengednek, ha az utolsó pillanatban veszem észre, hogy a lámpánál rossz sávban vagyok, ritkán dudálnak, a fényszóróval villogtatás kifejezetten bunkónak számít, és csak ritka esetben a megköszönés jele, pl. sötétben.
Itt sok olyan utca van, ahol két sáv van és munkanapokon nem szabad sehol sem parkolni. Hétvégén viszont az utca egyik oldala parkolható, így aki abban a sávban megy, ahol parkolnak, állandóan kerülgetheti a parkolókat. Itt mindig az a szabály érvényes, hogy aki szemből jön, azaz a saját sávjában, azé az elsőbbség és aki a beparkolt sávban megy és kijövöget a szemközti sávba, annak kell beállnia a két parkoló autó közé és elengednie azt, aki a jogos sávjában megy. Ez (íratlan?) udvariassági szabály és mindig úgy zajlik, hogy a parkolós sávban lévő, ha meglátja a szembejövőt, már jó messziről, azonnal félreállással reagál, azaz mutatja, hogy elengedi a másikat.
A tömegközlekedésről nem sokat tudok írni, én a kocsihoz vagyok nőve, nagyon ritkán tömeg-közlekedek, de egyet elmondhatok, a buszok, metrók, villamosok tiszták, gondozottak, pontosak, de közel sem járnak olyan sűrűn, mint otthon Pesten pl. a 7-es busz. Jegyet bárhol lehet venni, trafikban, a megállóban lévő automatában, de még a buszon vagy villamoson is vannak automaták. Ellenőr ritkán jön, ha elkap 40 euróra büntet. (2011)" forrás
,, A tömegközlekedés Münchenen belül kifejezetten jó, buszokkal vagy metróval könnyedén elérhetünk minden látnivalót. Mi elég sok helyre sétáltunk, ezért egy 10 darabos jegytömböt, egy úgynevezett Streifenkarte-ét vettünk, amit egyszerre többen is felhasználhatnak. Az, hogy hány jegyet kell érvényesíteni ebből, az elsőre picit bonyolult lehet, mert függ az életkortól, attól, hogy busszal vagy metróval utazol-e, és ha metróval, akkor az utazás hosszától. Például, ha egy felnőtt több mint 2 megállót utazik metróval, akkor 2 jegyet kell érvényesíteni, de busszal az utazás hosszától függetlenül elég csak egyet. Ez a jegy 13,5 Euróba kerül, ha többet szeretnénk egy nap a metrót használni, érdemes lehet napijegyet, úgynevezett Tageskarte-t venni 6,60 Euróért, ami korlátlan számú utazásra használható egy napon belül. A repülőtérről vonattal viszonylag gyorsan és könnyedén, 11 Euróért juthatunk a városközpontba. (2017)" forrás
,, A müncheni közlekedés mondjuk úgy, hogy eléggé retro: a szerelvények nem ma készültek, és nem is a pontosságukról híresek, de cserébe legalább nagyon jól behálózzák a várost, és viszonylag könnyen el lehet jutni bárhova az U-Bahn (metró) és az S-Bahn (külvárosi vasút) segítségével. Létezik olyan háromnapos bérlet, amit többen is használhatnak (max. 5 főig), mi ilyet vettük – nem mintha bárhol a városban láttunk volna ellenőrt, de jobb nem kockáztatni. Ami érdekes, hogy egy metróállomáson több vonalon közlekedő szerelvény is megáll (mintha ugyanott kellene felszállni az 1-es, 2-es és 3-as metróra, csak később elágaznának), ezért mindig figyelni kell, épp melyik jön. (2018)" forrás
,, A metrót (U-Bhan) választottuk közlekedési eszköznek, mert a 6,70 eurós napijegy még barátinak mondható a parkolási díjakhoz képest. Megváltása rém egyszerű. A metróbejáratnál lévő automatánál megadjuk, hogy egynapos jegyet vennénk, aztán hogy normál áron, (az ifjúságnak és az éltesebbeknek van valami kedvezmény), majd hogy milyen körzetre legyen érvényes. Nekünk városnézőknek pont elég a belső kör, benne van minden lényeges látnivaló. Ez a jegy aztán jó minden tömegközlekedési eszközre, ideértve még a vonatokat is (S-Bhan) de persze csak a jelzett határig. Onnantól ketyeg a 24 óra, amikor először kezeltük a jegyünket egy hasonló készülékkel, mint amik nálunk is vannak a mozgólépcsők előtt. Arra kell figyelni még, hogy egy megállóba különböző jelzésű szerelvények is érkezhetnek. Győződjünk meg róla, hogy a megfelelő számú járműre szálljunk fel, és hogy az jó irányba megy-e! (A vezető kocsi tetején ki van írva a szám és a végállomás neve.) (2018)" forrás
"Öt napot töltöttünk el nemrég Münchenben, ahol a Deutsches Museumtól kezdve a folyón kiépített szörfpályán át az egyetem negyedig és a hangulatos főtérig nagyon sok érdekesség volt, de az egyedi hangulatú, hatalmas sörházak nyűgöztek le a legjobban. A hosszú padokon nagy asztaloknál ülve a hangulat tökéletes, a literes korsó az alapértelmezett sörkiszerelés, és mindehhez csodás sültek, ezerféle kolbász és virsli, pehelykönnyű krumpligombóc és csodás sörperec társul, a háttérben a szokásos brummogó bajor zene szól. Több sörházat is kipróbáltam, ezek közül a három kedvencemet mutatom most be, mindegyiket bátran ajánlom mindenkinek, aki Münchenben jár.
Hofbräuhaus: A legnagyobb müncheni sörház, ha az összes férőhelyet beszámítjuk a földszinttől az emeletekig, egyszerre 3500 ember tud itt sörözni, vacsorázni. Érdemes végigsétálni a földszinten: az egymásból nyíló hatalmas termek és az udvaron található kert méretei megdöbbentőek, mégis otthonosan érezhetjük magunkat, bárhol is ülünk le. A csülök, ami alapvetően nem tartozik a kedvenceim közé, itt kiválóan van elkészítve: az amúgy vastag, zsíros bőr kicsi tepertővé sül össze a hús tetején, hozzá saját szaftját és finom krumpligombócot adnak.
v.j.
Érdemes persze a különböző wurstokat és a nagy pereceket is kipróbálni. Délután hat után élőzene is van. Persze a hely hírnevének megfelelően nagyon sok a turista: izgatottan fotózgató japán nyugdíjasok és hangoskodó kopasz angolok vannak mindenfelé, de a hely olyan nagy, hogy egész jól elnyeli a turistatömegeket. A kiszolgálásra néha kicsit várni kell. A törzsvendégeknek saját külön bejáratú, lakattal elzárt korsója van, több ilyen nagy korsós állványt is látni a termekben.
Augustiner-Bräu: A kipróbált sörházak közül az étel itt volt a legfinomabb: a gombás sertéssülttől kezdve a káposztasalátával és krumplival tálalt fehér kolbászon át a smarniig több mindent is kipróbáltam, de az Augustiner egyszer sem okozott csalódást. A sörök szintén nagyon jók itt, a kiszolgálás gyors és udvarias (az egyik pincér pedig pont úgy nézett ki, mint Derrick segédje, Harry Klein)." forrás
Bajor reggeli
,, A teljesség igénye nélkül a belvárosban én a következő három főzdét ajánlom (árban nagyon hasonlóak, 2-3 euró/perec, 4-5 euró/korsó sör és 10-15 euró/főétel):
Schneider Bräuhaus: náluk csak búzasörök kaphatók, viszont rengeteg változatban. Általában nagyon sokan vannak, de ettől nem kell megijedni, a személyzet nagyon pörög, a kiszolgálás elég gyors. Itt nem nagyon van klasszikus éttermi ültetés, bajor módra ott kell leülni, ahol éppen hely van (a helyiek nem nagyon bántódnak meg, ha leülünk melléjük). A desszertek is nagyon jók (az én kedvencem a császármorzsa), de minden tiszteletem annak, aki egy főétel után még érzi magában a helyet egy következő fogásnak.
Paulaner im Tal: egy igazi hagyományos apátsági sörfőzde, természetesen a saját söreikkel (világos, barna és búza). Bár általában itt is sokan vannak, a tömeg két részre oszlik. A főzde elülső részén a sörcsapok mellett lehet különböző hidegtálakat kóstolni bár rendszerben, hátul pedig hagyományos éttermi ültetés van a legjobb bajor főtt specialitásokkal.
Hofbräuhaus: egy óriási, többszintes sörfőzde a belváros közepén. Bajor mintára náluk is "csak" háromféle sört lehet kóstolni (világos, barna és búza), de ezért bőven kárpótol a hely hangulata. Az épületben sok különböző terem van, ezek mindegyike teljesen különböző hangulatú, jó időben pedig a sörkertbe is kiülhetünk. (2017)" forrásEbben a vendéglőben szívesen lecsücsülök - v.s. fotója
,, A nap fénypontja, a híres-neves Hofbräuhaus, a HB sörök több mint 400 éves „temploma”! Óriási kocsma, nem kicsit zajos, és csordultig tele. Az egyik padnál éppen felszabadult a hely, azonnal levágtuk magunkat, hogy aztán megkóstoljunk néhány specialitást. Minden sznobtól elnézést kérek, de nem éreztem túl nagy különbséget az itteni láger és a Tescoban kapható 190 forintos kőbányai licence között.
Vacsorához egy másik híres müncheni sörfőzde, hasonlóan patinás éttermét választottuk. Sajnos Schneider-nél is tömeg volt, úgyhogy a romantikus hangulatnak annyi, végül asztalunkat is meg kellett osztanunk a helyi néppel. A fehérnépet ellensúlyozandó kikértem a hely legfeketébb sörét, ami nem lett a kedvencem. Ennél rosszabb már csak a kaja volt. A "schnitzel" valami mélyhűtött húspogácsa volt, amit Pesten még a Négy Sárkány piacon sem mernének felszolgálni. (2018)" forrás
,, Ha csak gyorsan be akarok kapni valamit, a Rischart hálózat a kedvencem, a Bavarian Sandwich nevű termékükre azóta rájárok, hogy először betettem a lábamat ebbe a csodálatos mesevárosba 2008 nyarán. De bármelyik másik szendvicsük is ízletes, nagyon finomak a süteményeik is. A honlapjukon meg is nézheted, hogy néznek ki az ételeik. A Marienplatzon is van egy Rischart, én inkább oda járok, mert gyakrabban esik útba, de ha van időd, mindenképp a Viktualenmarkton lévő Rischartot keresd fel. Ha jó idő van, csodálatos panoráma tárul eléd onnan a környező területekre, s a Marienplatztól mindössze pár lépés gyalog, tehát eltévedni sem nagyon lehet.Én a Hofbräuhaus helyett inkább a szemben lévő Augustiner am Platzlt tudom ajánlani. Mindig sokan vannak itt is, de nincs az a rettenetesen nagy tömeg, mint a szomszédban.
Ha késő este van már és mondjuk a meccsről jöttök visszafelé, a Hauptbahnhofon van a Yorma's, ott nagyon finom bratwurstot lehet kapni 2,5 euroért.
Igazából az egész város egy csoda, ha csak sétáltok és bámuljátok, akkor is lenyűgöző. 🙂 A Marienplatz környéki utcákban - Neuhauser Straße, Kaufingerstraße, Im Tal, Rosenstraße, Sendlinger Straße - mind csak ajánlani tudom.
Ha lesz esetleg hölgytársaságod, akik nem vetik meg a minőségi kozmetikumokat, a Sephorát ajánlom, telis tele világmárkákkal, amikről itthon legfeljebb csak a szállongó hírekből hallani.
Ha egy jó sörkertbe mennél, a Hirschgartent ajánlom. (csta, 2019)
In München több olyan környék is van, ahol sűrű az éjszakai élet, a szórakozási lehetőség. Ezek pl. a Maximilianplatz, a Sonnenstrasse környéke, a Thalkirchen és a Müllerstrasse sarka a Sendlinger Tor-nál. Ugyancsak sok a bulihely a Schwabing negyedben a leopoldstrasse körül.
Ha nem tetszik neked, akkor sétálj tovább - m. j. fotója
m. j. fotója
V. Jancsi fotói
"Münchenből senki nem távozik üres kézzel – a város a shoppingolók Mekkája. Egymást érik a legkülönfélébb márkákat kínáló üzletek, bár vannak akkora áruházak, amelyekben egy egész napot el lehet tölteni."
Galeria Kaufhof – hatalmas üzletlánc, több is van Münchenben: mindenképp térj be valamelyikbe, mert hihetetlenül széles választékkal találkozol, és mindent megtalálsz egy helyen.
Maximilianstrasse – a luxus netovábbja: Gucci, Armani, Yves St. Laurent – a legnevesebb divattervezők butikjait találod itt meg. A ruhatárad valószínűleg nem itt fogod beújítani, de a kirakatnézegetés is nagy élmény.
Fünf Höfe – vonzó bevásárlóközpont rengeteg üzlettel, éttermekkel, kávézókkal.
Viktualienmarkt
A Peterskirche-től tovább haladva jutunk el München legnépszerűbb piacára, amit inkább turisztikai látványosságként értékeltem egész kint tartózkodásom során, mintsem igazi piacként.
Ettől függetlenül tényleg akad itt minden finomság, ami szem-szájnak ingere. Friss gyümölcsök, zöldségek, húsok, fűszerek és édességek is várják gazdáikat, de ha megéheztél, a bajor konyha specialitásai nélkül sem kell tovább állnod innen. forrás
Berlinhez, Frankfurthoz, Hamburghoz hasonlóan Münchenben is nagyobb a bűncselekmények száma, mint a többi német városban, mégsem nevezhető München közbiztonsága rossznak, pláne nem - mondjuk - Barcelonához vagy Rómához viszonyítva.
München Európa nagyvárosai közül az egyik legalacsonyabb bűnözési rátával büszkélkedhet. Nagyon biztonságos város mind a lakosok, mind az utazók számára, és az erőszakos bűncselekmények ritkák.
A nap bármely szakában biztonságosan lehet sétálni, és valószínűleg egyáltalán nem találkozunk bűncselekménnyel, bár a szokásos óvintézkedéseket, például a zsebtolvajlás elleni védekezést (különösen az Altstadt-Lehel központi kerületekben és a központi pályaudvartól délre fekvő Ludwigsvorstadt területén) érdemes megtenni. Ide tartozik például, hogy ne tegyük - kvázi - közszelére az értékeinket, vagy ne járkáljunk egyedül a parkokban éjszaka. Bár néhány müncheni városrész, mint Neuperlach és Hasenbergl, rossz hírnévnek örvend a helyiek körében, a bűnözési szint valójában ezek a helyeken is átlagos.
München nyitott gondolkodású, nemzetközi város, ahol nagy számú bevándorló és külföldi lakik (a lakosok majdnem 40%-a külföldi származású, főként Törökországból, a Balkánról és Lengyelországból), így nagyon valószínűtlen, hogy bármilyen problémával találkozunk pusztán azért, mert külföldiek vagyunk.
Sajátos biztonsági kockázat Münchenben a helyi sörivási kultúra és az alkohol magas hozzáférhetősége. Gondoljuk át kétszer is, mielőtt megpróbálnánk lépést tartani a helyiekkel, vagy keresnénk a maximális alkoholszintünket – a részegség jelentősen növeli a sérülés esélyét. Továbbá tartsunk távolságot, ha részeg embereket látunk verekedni, például a központi pályaudvar környéki bárokban. Természetesen az Oktoberfest idején történő monstre ivászat elkerülhetetlenül oda vezet, hogy az emberek elveszítik az irányítást, és némi erőszakos viselkedés is előfordul.
Egy másik probléma azok számára, akik nem szoktak jégen vagy havon vezetni vagy sétálni, a téli út- és járdaviszonyok lehetnek.
Ha más nagyvárosokban jártunk Bajorországon kívül, a müncheni rendőrséggel való találkozások kulturális sokként érhetnek, mivel itt a regionális politikának megfelelően leginkább a „törvény és rend” elveit követik. Ne lepődjünk meg, ha kisebb szabálysértések, amelyek Berlinben elnéznének, Münchenben fellépésre motiválja a rendőrséget. Összességében azonban a rendőrség segítőkész, az emberek biztonságérzetét igyekszik növelni, és a korrupció szinte ismeretlen. Semmiképpen se próbáljuk ,,megkenni" a rend őrét!
Főkonzulátus - Generalkonsulat von Ungarn
A népszerű hop on hop off járatok itt is közlekednek. Aki nem szeretne önállóan várost nézni, de egy csoportos túrához sem csatlakozna, annak nagyon lehetőség ez.
Régi városháza
"Marienplatz: München főtere még a 12. században vált a város központjává, azóta pedig újabb és újabb épületek települtek a térre és környékére. Itt található a régi és az 1867 és 1908 között épült új városháza - ez utóbbi harangjátéka minden nap 11-kor, 12-kor, illetve nyáron délután ötkor is megszólal. A városháza előtt áll az 1638-ban emelt arany Szűz Mária-szobor és az úgynevezett Fischbrunnen, amelynek jellegzetessége, hogy hamvazószerdán a polgármester és a tanácsos megmossák benne a pénztárcájukat, hogy a városi kincstár sose fogyjon ki az anyagi javakból. A Marienplatz környékén található a jellegzetes, hagymakupolás Frauenkirche és az óváros legmagasabb pontján álló Peterskirche, valamint a Viktualienmarkt nevű híres élelmiszerpiac is. A Marienplatztól néhány utcányira található a Wittelsbach dinasztia egykori lakhelye, a Residenz. Érdemes megnézni az Antiquarium 69 méter magas csarnokát, amelyet freskók, mellszobrok és bajor tájképek díszítenek, a rokokó stílusú Cuvillés Színházat, valamint a palota kincstárát.
A Múzeumnegyed: A müncheni Múzeumnegyed központja három képtár, az Alte és a Neue Pinakothek, valamint a Pinakothek der Moderne, ám a közelben még három múzeum várja az érdeklődőket. Az I. Lajos által alapított Alte Pinakothek 1836 óta működik, és az egykori bajor uralkodók és kolostorok műkincseit nézheted meg benne. A földszinten 1500 előtt, az emeleten 1500 után készült képeket láthatsz, szám szerint több mint hétszázat. A Neue Pinakothek a második világháborúban bombatámadás áldozatává vált. Az új épületben 4500 festményben és 300 szoborban gyönyörködhetsz, többségük a 19. századból származik. A Pinakothek der Moderne nevéhez méltóan a modern művészet bemutatóhelye. Az Isar folyó mellett található Deutsches Museum a világ legnagyobb tudományos és technikai múzeuma, ahol a fizikától a légi közlekedésig, a telekommunikáció történetétől az órákig szinte bármelyik tudományág vívmányait megismerheted. A gyerekek különösen élvezni fogják a nekik szánt interaktív foglalkozásokat.
Sportrajongóknak - Olympiapark: A mesterséges tóval, egy tévétoronnyal és sportolási lehetőségekkel is ellátott Olympiapark sátorszerű építményét, amely a csarnokot, a stadion egy részét és a medencét is befedi, a modern építészet egyik vitathatatlan mesterműveként tartják számon. Érdemes felliftezni a 290 méter magas Olimpiai Toronyba, ahonnan fantasztikus a kilátás. Ha több időd van, ülj be a 180 méter magasan található forgó panorámaétterembe, amely 49 perc alatt tesz meg egy teljes kört. A park közepén elhelyezkedő dombokat világháborús törmelékekből emelték, majd közéjük építették a mesterséges tavat. A focirajongók jól tudják, hogy az Olimpiai Stadion 2005-ig az FC Bayern otthona volt. A stadion és az Olympiahalle koncerteknek is rendszeresen otthont ad." forrás
AZ FC Bayern stadionja szervezetten is látogatható, ha éppen nincs meccs vagy nem volt rá már jegy.
Neue Pinakothek
"A schleißheimi kastélykomplexum három, különböző korban épített épületből áll, melyek a hatalmas kert által egy egységet képeznek. A terület magába foglalja a nyugati fekvésű Öreg Schleißheim kastélyt, a szomszédos Új Schleißheim kastélyt és a park keleti végében álló Lustheim kastélyt. Az épületegyüttest a bajor választófejedelmek hozták létre nyári rezidenciaképp. Schleißheim, a Schloss Nymphenburg mellett a München környékén fekvő rezidenciák legnagyobbikaihoz tartozik és egyben Németország legjelentősebb barokk létesítményei közé is sorolják. Mindhárom kastély és az egész park látogatható. A Régi Kastély időszakos kiállításoknak, a Lustheimi Kastély egy nagy Meißener porcelángyűjteménynek ad otthont és az Új Kastélyban barokk festményeket állítanak ki. A kastélyok a parkkal együtt több, mint egy kilométer hosszú területen fekszenek. Az Öreg Kastélytól nyugatra helyezkednek el a Maximilian udvar lakóegységei melyek aztán egymásba csatlakoznak a keresztbe épített Wilhelmudvar óratornyánál. A Lustheim Kastély a park keleti végében fekszik, több, mint egy kilométerrel odébb az Öreg és Új kastélyoktól." forrás
"Ha csak egy hétvégét töltesz Münchenben, fizess be egy autóbuszos városnéző túrára, mert a város olyan részeire is eljuthatsz vele, amelyeket egyébként nehezebben közelíthetnél meg. A jegyeket a vasútállomás elől induló autóbuszon válthatod meg: választhatod az olcsóbb, ám kisebb területet bejáró kört, és a picit drágább, de nagyobb utat. A buszról több helyen is leszállhatsz, a következő járat mindig egy óra múlva érkezik, ezzel folytathatod a kört. A nagyobb kör érinti a nymphenburgi kastélyt és az Olympiaparkot is – ezeken a helyeken is bőven elidőzhetsz. A nagy kör 18 euró, az expressz kör pedig 13 euró.
Sea Life Center – varázslatos víz alatti világ: Ha már az Olympiaparkban jársz, ne hagyd ki a tengeri akváriumot sem, pláne, ha kisgyerekkel vagy. A folyók és tengerek élővilágát bemutató akvárium biztosan elvarázsolja majd őket – és téged sem hagy hidegen. A mintegy 30 akvárium 120 fajt és több mint 10 000 élőlényt reprezentál. Van itt rájasimogató, csikóhal- és korallkiállítás, hajóroncs és mozi is, de a fő attrakció a 10 méter hosszú víz alatti alagút, ahol a fejed felett úszkálnak a cápák és más tengeri állatok.
Cím: Willi-Daume-Platz 1.
Megközelítés: U3 metróval az Olympiazentrum megállóig
Nyitva tartás: naponta 10:00–19:00
"Bajor látnivalók: Fél 9-kor már a kirándulóbuszon ültem egy-két tucat japán valamint jó pár amerikai és spanyol turista társaságában hogy megnézhessek Bolond Lajos kastélyai közül kettőt. Első megállónk Linderhof volt. Állítólag a versailles-i kis Trianon palota mintájára készült. A török-német idegenvezető gyorsan terelgetett minket egyik teremből a másikba, bár nagy hangerővel de Denglischt beszélt, így alig értettem valamit (szegény amerikai turisták, szerintem ők még kevesebbet) átadtam magam inkább a látványnak, mert volt mit nézni, megalomániás II. Lajos enyhén nem fukarkodott a díszítéssel. A kert talán még vonzóbb, mint maga a kastély, a bájos kis teraszokon még órákig elidéztem volna, ha lett volna idő. Sajnos nem volt, már a Vénusz barlangra se futotta, én viszont annál jobban iszkiriztem vissza buszhoz, mert az igenvezető már görcsbe meredve szúrós tekintettel várta a későket. Ezután egyre szebb hegyek között haladtunk végül elértünk Oberammergauba ami egy kedves falucska és megér egy sétát, bár vasárnap nem többet mert a híres fafaragásokat áruló boltok nagy része ilyenkor zárva van. Túrázni viszont biztos szépeket lehet itt.
A nap csúcspontja a neogót Csipkerózsika kastély, Neuschwanstein volt Schwangauban. Itt szerencsére elég időt kaptunk, meg tudtam mászni a kis sárga várat ahol már az említett Lajos nevelkedett majd egy újabb félórás erdei séta után fő művét is megtekintettük. Sok a turista, nagy a tömeg, de a környékbeli szép hegyek, a jó levegő (meg a lótermék az aszfalton ami csak hozzáadott érték) és alpesi tavak látványa engem "kárpótolt". Ha egyszer másodszor is eljutok ide biztos kipróbálom a siklóernyőzést is – rengetegen szállongtak a kastély felett." forrás
"Münchenben kisgyerekkel: Egyik nap ellátogattunk a Sea Life múzeumba is. Bevallom, nekem ez nagy csalódás volt. Lehet, hogy a nyáron a Nizza közelében lévő Marineland túl magasra tette a lécet és emiatt vártam többet. De a lényeg, hogy Nórinak nagyon tetszettek a halak. München belvárosa, főleg az óváros, nagyon szép. Sok az étterem, kávézó és a kis üzlet. A bajor konyha nagyon finom :) Ettünk isteni finom császármorzsát és persze ittunk jó söröket is. Nóri kedvencei a kolbászok voltak, sőt még a nyers reszelt torma is ízlett neki :) Én élveztem a sok péksütit (volt túrós batyu is, nyamm!). Az emberek az utcán nagyon segítőkészek voltak. Mindig segítettek a babakocsival közlekedni, előzékenyek és figyelmesek. Ugyanakkor a vendéglátó egységekben meglepődve tapasztaltam, hogy egyáltalán nem olyan kedvesek.
Volt olyan belvárosi turistakopasztó étterem, ahol megkérdeztem, hogy van-e pelenkázóhelység. Egy vállrándítással elintézték, hogy "hát nincs". Itt ha ilyen előfordulna, akkor tuti, hogy bekísérnek a személyzeti részlegre és biztosítanak egy helyet, ahol rendbe tudom tenni a gyereket. (Volt is már ilyenre példa.) Illetve többször is előfordult, hogy rosszul vették fel a rendelésünket és nem azt kaptuk, amit rendeltük. A reakció, mikor közöltük, hogy nem ezt kértük: "De, ezt kérték!". Kikerekedett szemmel néztem, hogy nem kértek elnézést, illetve hogy fel sem ajánlották, hogy esetleg kihozzák azt, amit kértünk. Nem! Ezt rendeltük, fogyasszuk el." forrás
s. o. fotói
* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
© Utikritika.hu. 2012.
Amerikai Egyesült Államok | Amszterdam | Argentína | Ausztrália | Ausztria | Bahama-szigetek | Balatonszéplak-felső | Bali | Barcelona | Berlin | Ciprus | Dominikai Köztársaság | Dubai | Egyiptom | Franciaország | Görögország | Hajóutak | Horvátország | Hongkong | India | Isztambul | Kanada | Kanári-szigetek | Kuba | Kvarner-öböl | London | Madrid | Malajzia | Maldív-szigetek | Mallorca | Mauritius | Málta | Mexikó | Nagy-Britannia | Németország | New York | Olaszország | Párizs | Portugália | Róma | Seychelle-szigetek | Sharm el-Sheik | Skócia | Spanyolország | Sri Lanka | Szingapúr | Thaiföld | Törökország | Toszkána | Tunézia | Vietnam | Zöld-foki Köztársaság
Farkas Dávid, 2017. 09. 23. 11:02
Münchent a legjobb gyalog megnézni(Odeonsplatz,Marienplatz,Isator,Sendlingen Tor ),de ajánlom a metrót(U-Bahn) és a hévet(S-bahn,ami keresztüliszeli a belvárost is.A hév(S-Bahn) részben a föld alatt részben a felszínen közlekedik.Ha 5 vagy annál kevesebb személy utazik 2-főig a csoportos napijegyet ajánlom(Gruppe Tageskarte).Ha gyerek utazik,fél személynek számít.
Ez a belső zónába(Gruppre Tageskarte Innenraum),ahol a belváros is van 12,6 €-ba kerül,de az azt környező külső kerültekben is érvényes.Pl.az 5km-re lévő Olypikparkhoz is el lehet vele metrózni.
A 100-as buszt is tudom ajánlani,ami egy múzeumjárat és rengeteg nevezetességet érint,és hasonló útvonalon közlekedik mint a városnéző busz,csak jóval olcsóbb,tömegközlekedési jegyek érvényesek rá.Ha valaki szeretné a Bayermünchen stadiont látni München XXL napijegyet kell 15,9€.3 napos belső zónás jegy 29,1€
1 főre szóló napijegy 6,6€,3 napos 15,6€.
Szalay Gábor, 2017. 05. 19. 10:07
Az utóbbi időben vagy 10x voltam Münchenben, így volt időm kitanulmányozni a várost. A leírtakkal egyet értek, csak azt nem értem, ha korábban azt írtad, hogy München drága, akkor az összefoglalásnál(vélemények: "az élet nem drága").
Nekem csak a közlekedéssel volt problémám, GPS nélkül elveszett az ember, mivel az egész városban alig találni egyenes utcát, néhány jelentősebb épületet leszámítva modern épületekkel van tele a város és nincs látható tájékozódási pont sem. A TV torony is alig látszik néhány helyről.
Oberscheishem mellett van Dachau, a belvárosa és a vára nagyon szép, még azt beletenném a München közeli látnivalókhoz (meg esetleg Freising-et). Ha kellenek képek ezekhez, tudok nagyn friss képeket küldeni. Üdv. Gábor