ÚTIKRITIKA.HU / Németország

Németország

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | Németek | Német-magyar viszony | Turista etikett | Gasztronómia | Sörök és borok | Fotóegyveleg

Koblenz júniusban - R. Gyuri fotója

Földrajz

• Németország kilenc országgal határos szárazföldön: Lengyelország, Csehország, Ausztria, Svájc, Franciaország, Belgium, Luxemburg, Hollandia, Dánia.
• Németország lakossága 2023-as adat szerint 84,4 millió. Ebből az országban élő idegen állampolgárok száma kb. 11  millió, azaz kb. 13 százalék.
  
• Az ország 31 százaléka erdő, Hessenben van belőle a legnagyobb arányban.
• A német nyelvnek 35 dialektusa létezik.
• Ez a német nyelv leghosszabb szava (79 betűből áll): Donaudampfschifffahrtselektrizitätenhauptbetriebswerkbauunterbeamtengesellschaft

Rekordmagasságba emelkedett a Németországban élő külföldi állampolgárok száma: több mint tíz és fél millióan szerepelnek a hatósági nyilvántartásban. A növekedés hátterében elsősorban azoknak az uniós tagországoknak a bevándorlói állnak, amelyek az elmúlt két évtizedben csatlakoztak az EU-hoz, köztük Magyarország is. A magyar állampolgárok száma is folyamatosan nő, mára meghaladja a kétszázezret.

Az éves gyarapodás mértéke megközelítette a hatszázezer főt, ami nemcsak jelentős, de jócskán meghaladja az előző évek átlagát is. Két fő tendencia alakította a folyamatot: egyrészt csökkent az EU-n kívülről – például Szíriából, Irakból vagy Afganisztánból – érkezők száma, másrészt tovább élénkült az újabb EU-tagállamokból érkező bevándorlás. Különösen a lengyel, román és bolgár állampolgárok száma nőtt látványosan.

A külföldiek aránya Németország teljes népességén belül ma már meghaladja a tizenhárom százalékot. A bevándorlási mintázatok átalakulása azt mutatja, hogy az EU-n belüli szabad mozgás és munkavállalás továbbra is fontos vonzerőt jelent, miközben a korábbi menekülthullámok dinamikája enyhült.

Időjárás és éghajlat

"Az időjárás, az rossz! Hallottam egy mondást, amit Napóleonnak tulajdonítanak: Németországban 6 hónap tél után hat hónap rossz idő következik. Ezt súlyosbítja a sötétség és a szürkeség leginkább télen… ami hosszú. Nem tudom megszokni, hogy sokszor heteken át nem látni a napot, reggel kilenckor villanyt kell kapcsolnom, hogy lássam, mit veszek fel." forrás

Németországban a nyári időszámítást mindig az első darázscsípés emlékezteti rám, hiszen Frankfurt környékén ritkán kényeztetett el az időjárás 15 fok feletti hőmérséklettel. Ezúttal viszont másként alakult: már hetek óta harminc fok körül jár a hőmérő, és a combomon virító duzzanat – amit egy vakmerő rovar hagyott hátra a szoknyám alatt – gondoskodott arról, hogy minden percből kiélvezzem a viszketés adta nyári élményt. Zselés hűtőpárnával próbáltam átvészelni az időszakot – nem könnyű mutatvány, ha egyik kézben síró csecsemő, a másikban meg egy dermesztő hideg zacskó szorul a combhoz. De túléltük.

Útravaló tippként csak annyit: a párom egyszer említett egy ventilátorral felszerelt, napelemes sapkát, amit még tinédzserként látott egy nyugati arc fején valahol Ukrajnában, egy zsúfolt és fülledt járművön. A helyiek egy darabig ámulva figyelték a furcsa találmányt, amíg be nem gördült a jármű egy árnyékos szakaszra – ekkor viszont a kelet-európai közönség önelégült mosollyal nyugtázta a hűtés hirtelen csődjét. A jó hír: ez a leleményes fejfedő ma már bárki számára elérhető – az Amazon szállítja.

Történelem

1806-ban, amikor Napóleon seregei sorra győzték le a német fejedelemségeket, a Német-római Birodalom több mint ezer éven át fennálló államalakulatként megszűnt, méghozzá egyetlen tollvonással. II. Ferenc császár egyszerűen lemondott a címről, és onnantól kezdve „csak” osztrák császárként uralkodott tovább. A birodalom felbomlásakor még közel 300 kisebb-nagyobb állam létezett, hercegségek, városállamok és püspökségek formájában. Ez a széttagoltság évszázadokon át meghatározta a német történelmet, és a német egység kérdése még a 19. században is égető politikai problémának számított. A mai Németország területén ezért található annyi vár, kastély és régi határvonal.

1990-ben, amikor Németország újra egyesült, rengeteg zavaros és vicces helyzet is adódott. Az egyik legismertebb, hogy az NDK-ból érkezők teljesen rávetették magukat a banánra, mert addig ritka luxuscikknek számított, és a nyugati boltokban pillanatok alatt elfogyott a készlet. Egy másik mulatságos eset, hogy az első napokban sok keletnémet próbálta aprópénzzel kifizetni a nyugati kávét vagy péksüteményt, de az eladók nem fogadták el, így néha a vendégek több papírpénzzel, a valódi ár sokszorosát adták oda, csak hogy végre igazi „nyugati” croissant-t ehessenek. Az is előfordult, hogy nyugati cégek teljesen félreértették a piacot: például milliószám szállítottak színes műanyag táskát, mert azt hitték, a keletiek még soha nem láttak ilyet. A keletnémetek viszont inkább a praktikus dolgokat keresték, mint például a jó autó-alkatrészt a Trabanthoz. Az egyesülés első napjai így egyszerre voltak meghatóak és kissé kaotikusak, sok nevetéssel és sok félreértéssel.

Az NDK-ban - vicc - A barkácsoló bemegy egy lipcsei "Konsum Baumarkt"-ba és megkérdez egy eladót: "Mondja csak, hol találom itt az ajtózárakat?" "Hát, jó uram, ajtózáraink nincsenek." "Van legalább szögük?" "Nem, szögeink sincsenek!" "Na és hogy áll a helyzet csavarkulccsal?" "Nem elvtárs, sajnos az is elfogyott a raktárból." "Akkor mondja meg egész egyszerűen, hogy mi van egyáltalán?" "Hát ez aztán jó kérdés, tudniillik nálunk éjjel-nappal nyitva van, mondhatni 24 órában!" "Miért ez?" "Hát egész logikus, elvtárs, mert nincsenek ajtózáraink..."
[Ez egy tipikus NDK-kori vicc volt, amely a szocialista gazdaság hiányosságaira és az üres boltokra utalt.]

Manapság

Németországban a havi minimálbér jelenleg 2 100 euró körül alakul, ami hozzávetőleg 820 000 forintnak felel meg.

Ez az adat a 2025 elejétől érvényes 12,41 eurós órabéren alapul, heti 40 órás munkahéttel számolva.

Európában az életszínvonal (átlagfizetés, várható élettartam, iskolázottság, az életminőség mindenféle vonatkozásai stb.) tekintetében, akármilyen számítást véve Németország a top 5-ben van, feltehetően Norvégia, Luxemburg, Svájc és Nagy-Britannia társaságában. A német Handelsblatt lap szerint a németeknek 2013-ban 20 ezer 620 euró egy főre jutó, lakbérre és önfenntartásra fordítható, valamint szabadon elkölthető jövedelme lesz, 554 euróval több, mint 2012-ben. Ez forintban és egy hónapra lebontva: kb. 485 ezer HUF.

A legmagasabb elkölthető jövedelmek a nyugat-németországi nagyvárosi vonzáskörzetekben lakó polgároknak van, míg a legalacsonyabb jövedelmű régiók mindegyike az egykori NDK területén található. A németországi átlagot 100 százalékkal számolva, München, Hamburg, Wiesbaden, Nürnberg és Stuttgart környékén összpontosulnak a 120 százalék feletti vásárlóerővel rendelkező körzetek, a 80 százalék alattiaknak pedig mindegyike az ország keleti felében fekszik. Berlin 100 százalék alatt van, a legtehetősebb kelet-németországi tartomány, Brandenburg is a 96-104 százalékos kategóriába tartozik. A listát a bajorországi Starnberg falusi járás vezeti 147,9 százalékkal, míg a legkevésbé tehetős németországi körzet a szászországi Görlitz falusi járás 76,1 százalékkal.

Sokáig azt hittem, hogy más országokban is hasonlóan viselkednek az emberek, mint otthon, Magyarországon. A mindennapok során gyakran tapasztaltam önzést, fáradtságot, azt, hogy az emberek örülnek, ha valahogy átvészelik a napot, és kevés erejük marad másokra figyelni. Aztán rá kellett jönnöm, hogy nem mindenhol ilyen feszült és ingerült a légkör. Ahol nagyobb a biztonság, ahol több a lehetőség és a megbecsülés, ahol az embernek jut ideje önmagára, ott egészen másféle életminőség és hozzáállás alakul ki.

Magyarországot jól, Németországot pedig már eléggé megismertem az elmúlt években. Látva, milyen körülmények között élnek itt az emberek – a nyugodtabb mentalitás, a bizalom, az emberség és a nyitottság mennyire átitatja a mindennapokat –, hazaérve sokkal élesebben érzékelem a különbséget. Már nem természetes számomra, hogy bármikor számítanom kellhet egy teljesen ok nélküli bunkó viselkedésre. Legutóbb, alig tíz perccel azután, hogy beléptem Magyarországra, az autópályán egy félőrült sofőr kezdett előzgetni, majd bemutatott nekünk, hogy imponáljon az utasának – ez otthon sajnos teljesen megszokott. Németországban viszont, pedig rengeteget autóztam itt is, még sosem találkoztam hasonlóval.

Multikulturális problémák

,, Itt Németországban:

A németek szipognak. Nem számít, hogy van náluk zsebkendő, amíg tud tolatni a kis zöld izé, addig nem fújják ki.

Ha magyar embertől származó beszédfoszlányt hallok, akkor elég valószínű, hogy ő is épp panaszkodik. :D

Az ázsiaiak, a közel-keletiek és az indiaiak brutális módon csámcsognak... és teli szájjal beszélnek... biztos van kivétel, kérem jelentkezzen.

Az ázsiaiak furakodnak, tolakodnak, nem igazán udvariasak a tömegben...

A fekete-afrikaiak a vonaton mindig jó hangosan telefonálnak, hogy mindenki hallja, mennyire szép is a szuahéli nyelv. Engem egy éppen a víz alá nyomott szerencsétlen fuldokló kétségbeesett bugyborékolására emlékeztet, de ez legyen az én problémám.

A közel-keleti népek jellemző habitusa az „óbégatós” távbeszélgetés tömegközlekedési eszközön... mint egy gégerákos koncert zene nélkül: csak hörögnek és krákognak.

Általánosságban a nem európaiak általános testhigiéniája / étkezési szokása / természetes test-kipárolgása annyira eltérő, hogy számomra már sokszor a büdös kategóriába esnek." forrás

---

A német politika kifejezetten támogatja a bevándorlást. A hamarosan elöterjesztésre kerülö állampolgársági törvény,több millió embert 5 év után németté nyilvánitaná(az eddigi 8 év helyett). Söt bizonyos esetekben 3 év után német passt kaphatnak.
A No.-ban született gyermekek automatikusan germánok lesznek (eddig 18 éves korukban dönteniök kellett,szüleik és a német állampolgárság között). Anatoliából a családegyesités során,a nagymamikat is befogadják. Ennek eredménye,hogy a mintegy 4 millió török lakosság fele,2 millió, állami támogatásból él. (k.d., 2023)

Németek

Németországban a leggyakrabban előforduló vezetéknév a Müller. A németek imádják a háziállataikat. A háztartások 15 százalékában van macska, 13 százalékában kutya. További jellemző házikedvencek: a madarak, a tengeri malacok és az akváriumi halak. Statisztikák szerint 100 németre 26 háziállat jut. A nagyon elterjedt kutyatartás hátránya, hogy a német települések utcáin igen gyakori kerülendő akadályt képez a kutyakaki. Ráadásul az amúgy fegyelmezett németeknek nincs kedve eltakarítani a közterületeken a saját kutyájuk ürülékét. Szóval óvatosan az utcai sétáláskor, mert könnyen ráléphetünk a nem óhajtottra. Németországban a kutyákat beengedik az éttermekbe és az áruházakba. Ez a külföldieket sokszor meglepi. Legalább abban van szigorúság, hogy a kutyáknak kint az utcán kell megvárniuk a gazdikat, ha olyan üzletről van éppen szó, ahol élelmiszert árulnak.

"Általánosítások a németekről: gépiesek, jól szervezettek, unalmasak, humortalanok, lelkiismeretesek, egész nap sört vedelnek, sörpocakjuk van, folyton kézrázási kényszertől szenvednek, csavarkulccsal a kezükben születtek, hatalmas mennyiségben zabálnak kolbászt és káposztát (Sauerkraut), sok pasinak kreatív az arcszőrzete, legendásan bürokraták, mind a férfiak, mind a nők megvetik a rossz hatékonyságot, szeretik a hazájukat. Szívesen elfoglalnák újra Európát, de ezúttal az európai uniós öltözékben. naponta legalább ötször táplálkoznak. A szabályokat, törvényeket vakon betartják (a kreatív kivételektől eltekintve). Nagyon fegyelmezettek a gyalogosközlekedésben. Vigyáznak arra, hogy ne lépjenek rá a parkok füvére, ha az tilos." (Gyűjtés)

---

Tudálékosság – Azt szokták mondani, hogy a berlini német nem is igazi német, mert kevésbé merev, kevésbé pedáns. Ez alapján elképzelni is nehéz, milyen lehet máshol. Ha félrehallasz valamit, vagy csak nem ismered a nyelv egy ritkább kifejezését – például egy sváb tájszót –, az első reakció gyakran az, hogy biztosan teljesen fogalmatlan vagy, mintha egy kő alatt éltél volna eddig, nem pedig egy egyszerű nyelvtanuló. Az ilyen helyzeteket gyakran követi egy hosszú, világmagyarázó monológ, amelyben türelmesen, de fölényesen elmesélik, mit jelent például egy felmosórongy.

Ha csak egy kicsi esély kínálkozik arra, hogy kioktassanak valamiben, azt ritkán hagyják ki – legyen szó nyelvről, közlekedési szabályokról vagy a helyes kenyérvágásról. Mindez talán abból a mélyen beágyazott társadalmi konszenzusból fakad, amely szerint vannak viselkedési normák, és azokhoz tartani kell magunkat. Akkor is, ha az ember éppen félrészegen sétál haza egy buliból. Elég például piros lámpánál átsétálni az úton kisgyerekek közelében – azonnal jön a szemrehányás, a rosszalló pillantások, néha még a hangos kiabálás is.

Mindezeknek viszont van egy másik oldala is: az emberek valóban figyelnek egymásra. Ha baleset történik, fél másodperc sem telik el, és máris többen ugranak oda segíteni. Nem csak akkor avatkoznak közbe, ha ki kell oktatni valakit – hanem akkor is, ha ténylegesen baj van.

---

Tolerancia és elfogadás – Fontos tisztázni, hogy a németeknél ez nem feltétlenül egy zsigerből fakadó attitűd. Sokkal inkább egy mélyen beivódott társadalmi reflex, amely a második világháború óta szinte kötelező normává vált: tilos diszkriminálni, kirekeszteni. Míg máshol ez legfeljebb udvariassági szabály, itt sokkal mélyebbre megy – a kollektív felelősségérzet része.

Ez a fajta érzékenység azt is jelenti, hogy például a kisebbségekre tett viccek nemcsak rosszízűek, hanem teljes elutasításba ütköznek. A németek többsége nem fog nevetni azon, amit máshol könnyedén poénnak szánnának – nem azért, mert nem értenék, hanem mert számukra az efféle humor nem fér bele. Ebből a szigorúan őrzött elvből fakad az a viszonylag emberséges hozzáállás is, amit a menekültekkel szemben tanúsítanak. Ezt sokszor nehéz otthon elmagyarázni, ahol a „mi van nálatok a menekültekkel?” kérdés gyakran grimaszokkal vagy cinikus megjegyzésekkel társul – mintha a németek egyszerűen bolondok lennének, amiért nem utasítanak el mindenkit azonnal.

Régebben sosem éreztem szégyent a származásom miatt. De az ilyen beszélgetések után, amikor a humánum helyett csak előítéletek érkeznek, időnként mégis elfog valami kellemetlen érzés.

---

A boltokban általános udvariassági szabály, hogy az ember köszön az eladónak, és ha valakinek csak egy-két termék van a kezében, gyakran előre is engedik a hosszú sorban. Ez azonban nem feltétlenül a segítőkészség jele, inkább a rögzült szabályok és szokások része. Ugyanez figyelhető meg a közlekedésben is: például az autósok meglepően fegyelmezetten alkalmazzák a „cipzár” elvet, amikor két sáv forgalma egyesül, és sorban állásnál is ritka a lökdösődés vagy a tolakodás.

A németek többsége valóban udvarias – de ez az udvariasság sokszor kimért és hűvös, olyan, ami inkább a szabályokhoz való alkalmazkodásból fakad, mintsem személyes melegségből. A viselkedésük gyakran addig kifogástalan, amíg minden az elvárásaik szerint alakul. Amint valami kényelmetlenséggel járna – idővel, figyelemmel, energiával vagy pénzzel –, a nyitottság könnyen átválthat távolságtartásba, sőt néha felsőbbrendűség érzetébe. Az egoizmus nem feltétlenül harsány, inkább csendes önérvényesítésként jelenik meg, melyet kulturált viselkedés keretei öveznek.

Összegyűjtöttük, mi az, amit bírunk a németekben, és mi az, amit nem:

Bírjuk:

Jó autókat gyártanak: Ezzel nehéz vitatkozni. A Porsche, a BMW és a Mercedes menő, az Opel elnyűhetetlen, az Audiról és a Volkswagenről nem is beszélve.

Jó a sörük: A pedáns németek 1516-ban már szabályozták, hogy mi a pontos kritériumai a német sörnek. Az un. tisztasági törvény, Reinheitsgebot mondja ki, hogy és mint készülhet a sör, és legfőképp mi kerülhet bele. A németek értenek a sörhöz, több típust is megismertettek a világgal.

Berlin: Jelenleg talán ez a legizgalmasabb európai főváros, amit nem is értünk, hisz ha a németek unalmasak, nincs humoruk és azon túl, hogy ügyesen raknak össze autókat, nem igazán villantanak a világnak, akkor mitől tud Berlin ennyire unikális maradni? A zene, a színház és a galériák üde színfoltjai Berlinnek, amely tele van külföldiekkel és diákokkal.

Nem bírjuk:

Nincs humoruk: A németeknek nincs humoruk. Lehet, hogy ők azt hiszik, hogy van, de valójában nem, sajnos nincs. Ahogy káromkodni sem tudnak, úgy viccet mesélni sem, nem véletlen, hogy nem tőlük indult a stand-up comedy műfaja, és egy épkézláb vicc sem kötődik a nevükhöz.

Nincs bennük "lélek": A német precizitás legendás, de sokak szerint valami mégis mindig hiányzik az általuk létrehozott dolgokból. Wagnertől a német juhászig sorolhatnánk, hogy az általuk megálmodott dolgok miért és hogyan tökéletesek, csak éppen hiányzik belőlük az a kis plusz, amitől igazán izgalmassá válhatnának. Így marad a megbízható nyugalom.

Zsugorik: Németórán már első gimiben megtanultuk, randin illik megkérdezni, hogy "zusammen oder getrennt" fizetünk-e majd, azaz együtt, vagy fillérre pontosan elosztva a költségeket. A németek nem egy nagyvonalú népség, ezt minden magyar vendéglátós megerősítheti. Nincs mese, ők számolnak, terveznek, oda utaznak, ahová olcsón el tudnak jutni, és igyekeznek kihozni a nyaralásból a legtöbbet, amit lehet, a fogorvostól a fodrászig.

+1 Pedánsak: Azt mindenki maga döntse el, idegesítő, vagy épp irigylésre méltó-e a németek talán legjellemzőbb tulajdonsága. Precizitásuk egyrészt lenyűgöző, másrészt viszont iszonyatosan irritáló tud lenni, attól függően honnan nézzük. Egy német mindent, mindig lepapíroz, rögzít, aláír és elrendez, ami persze tűnhet kicsinyességnek is, mégis: ettől is működnek hatékonyan és ellenőrizhetően. " forrás

---

,, SZIPOGNAK: Az agyam eldobtam, mikor az első igen jól szituált, fiatal nőnél ezt a jelenséget észleltem. Aztán ahogy teltek a hónapok, egyre több helyi lakosnál volt szerencsém ezt megtapasztalni; jó nagy, mély, átütő szippantások. Az avatatlan fülekhez tartozó arcok pedig nehezen állják meg fintor nélkül a különös hangokat. Valahogy az az érzésem, hogy ezzel azt szeretnék kifejezni, hogy igen, kicsit meg vagyok fázva, de mégis itt vagyok, és szánok rád időt.

ÖLELKEZNEK: Otthon az a divat, hogy ha új embernek mutatkozol be, kezet nyújtasz és bemutatkozol, lazább közösségekben puszit is adsz mellé. Én nem vagyok egy puszilkodós típus, leginkább a párkapcsolatomban szeretek puszilkodni, ezért nagyon meglepett, amikor az egyik afrikai csoporttársnőm német pasijával először találkoztam, és én kezet nyújtottam, hogy bemutatkozzak, erre ő: megölelt! Először azt gondoltam, hogy talán elfolyt a sminkem, és azt hitte, sírok, és így akart vigasztalni, aztán rájöttem, hogy nem festem magam, és hogy ők csak egyszerűen így üdvözlik egymást. Elég sok idegennel ölelkeztem azóta, és testileg teljesen kifosztottnak érzem magam. De szerencsére még nem ment a párkapcsolatom rovására.

KÖSZÖNÉS:  Mindenki"tschüß"-szel köszön el mindenkitől, ami azt jelenti, hogy szia. Igen, a Hilary Clintonra hasonlító iskolaigazgatótól – aki konzekvensen magáz minket, ami nagyban megkönnyíti a személyes névmások és az igeragozás megtanulását (nem) – is így köszönnek el a nebulók. Nem mellesleg minimum délig a jó reggelt a sláger.

MOSOLYOGNAK: Hihetetlen, de a pénztáros a 20:00-kor záró boltban 19:59-kor is mosolyogva kíván szép estét nekem.

SZEMETES A VÁROS: Valahogy azt tapasztaltam, hogy itt mindenki nagyon ügyel a saját szemetére. 20 különböző szemetet szortíroznak szét háztartásonként (na, jó, felfelé kerekítettem, de ötöt tuti!), és egy évre előre ki van jelölve, hogy melyik szemetet az év mely napjain szállítják el (ez komoly!). Eddig minden rendben is volna, de valahogy azzal nem tudnak mit kezdeni, ha más csinál szemetet, és az rendre ott is marad. Például ősszel egy hónapig térdig falevélben bicikliztem, senki se törődött vele, és amikor egy kutya kiszedett a szél által felborított kukából egy wc-papírtekercset, majd azzal a lendülettel pillanatok alatt havas (-nak kinéző) tájjá varázsolta a környéket, még napokig ott éktelenkedett az utcán.

DUDÁLNAK:  Hihetetlen, de itt is dudálnak az autósok. (Most már tényleg megnézem a Google Maps-en, hogy melyik országban vagyok.)

MELEGEK:  Teljes természetességgel ad puszit egymásnak két férfi, és fogják egymás kezét, és nagyjából annyira izgatja ez fel a többi embert, mint az, hogy valakinek kék a szeme vagy esetleg barna.

SZÉNSAVAS VÍZ: Az "enyhe" víz náluk olyan perzselően szénsavas, hogy könnyezés és csuklás nélkül nem is lehet beleinni.

GYALOGOSLÁMPA: 3 elemes a gyalogoslámpa, miként az autós is. A különbség csak annyi, hogy teljesen értelmetlenül két piros ég egymás fölött párhuzamosan, amikor tilos a menet. Gondolom, az egyik azt jelzi, hogy TILOS, a másik, hogy KAJAK TILOS!

NINCS KOSÁR:  Sok boltban (Aldi, Lidl és barátaik) nincs kosár. Sokan a polcokról egyenesen a táskájukba rámolnak, majd a pénztárnál szépen mindent kipakolnak.

         NINCS KUTYAKAKI

Azt hiszem, ehhez nem kell sok mindent hozzátennem. 8 hónap alatt maximum kettőt láttam. (De az mondjuk, két izmos volt.)
" forrás

---

,,Két német káromkodás: Hogy az anyád szopogasson disznókat!”

„Te seggbe rakott csirke!” (B. B.)

---

A németeknél érezni, hogy a dolgok gördülékenyebben működnek. A környezeten is látszik: nemcsak pénzt, hanem időt, figyelmet és gondoskodást is fektetnek abba, ami közös. Tiszták a közterek, karbantartottak az épületek, működnek az automaták, és a tömegközlekedés nemcsak elvileg, hanem a gyakorlatban is használható. Ott nemcsak az egyénnek, hanem a közösségnek is van súlya.

Míg Magyarországon azért dolgozunk, hogy valahogy megéljünk, ott azért dolgoznak, hogy élhessenek – élményeket szerezzenek, utazzanak, fejlesszék magukat. A különbség csupán egy kis „meg”, de a mögötte húzódó szemlélet óriási. Itt sokszor a túlélés a cél, ott inkább az életminőség.

Ez persze nem jelenti azt, hogy Németországban minden tökéletes, vagy hogy nincsenek problémák – de az alapvető működésben mégis van valami nyugalmat adó stabilitás. Az ember érzi, hogy számít, amit tesz – és hogy van értelme hosszú távon gondolkodni. Talán éppen ez az, ami igazán hiányzik sok kelet-európai hétköznapból: a hit abban, hogy a rendszer is megtart, nem csak az egyéni lelemény.

Kölni magánbölcsisek fagyizó programja - K. Kriszta fotója

Német-magyar viszony

A németek szeretik a magyar paprika fűszerport. Szinte mindenbe, mindenhez raknak belőle. A különböző burgonyákra biztos hogy szórnak belőle. A paprikára (nem a zöldségre) könnyen asszociálják a magyar jelzőt.

Turista etikett

1. Németországi sörözőkben ha még egy korsó vagy üveg sört akarunk rendelni, akkor inkább a hüvelykujjunkkal jelezzünk, mint a mutatóujjal.
2. Akár alkalmazkodhatunk is a németeknek ahhoz a szokásához, hogy telefonhívás fogadásakor nem úgy szólnak először, hogy igen, hello, vagy jó napot, hanem a vezetéknevüket mondják be. Kicsit hivataloskodónak tűnik, de ők ehhez szoktak hozzá.
3. A németek hotelben, irodaépületben stb. a liftből történő kiszálláskor köszönnek a bent maradóknak, még akkor is ha addig nem volt köztük semmi kommunikáció, interakció. Ehhez illő a turistának alkalmazkodnia.

"Mosolyogj! – Ha bárkivel az utcán (akar véletlen) felveszed a szemkontaktust, automatikusan rád mosolyog. Ki kell alakítani a visszamosolygás rutinját, hogy ne nézzen zombinak, amiért bambán elkapod a tekintetét." forrás

---

,, Imre egy fiatal, magyar zenekar német ifjúsági fesztiválon megesett történetét mesélte el nekem. A koncert kezdete előtt a fiúk észrevették, hogy az egyik zenész gitárján elszakadt az egyik húr. Gyors megoldásként kerestek egy helybeli hangszerboltot, hogy ott pótolhassák a tönkrement hangszer alkatrészét. Mivel németül nem tudtak beszélni, ezért rögtön probléma volt, hogyan magyarázzák meg mit akarnak. Elkezdtek kézzel lábban mutogatni és hangosan ismételgetni, hogy "HÚR KAUFEN! HÚR KAUFEN!!" az eladónő azonnal elfehéredett rémülten a falig hátrált és a rendőrséget akarta kihívatni. (Az eladónő valószínűleg azt értette, hogy Hure kaufen, azaz kurvát venni. " forrás

Kérjük, hogy ülve vizeljen - m.v. fotója

Gasztronómia

Németországban 300 féle kenyeret készítenek. Nem csoda, hogy kenyérmúzeumok is léteznek. Németországban kb. ezerféle kolbászt, illetve felvágottat árulnak.

Egy frankfurti stílusú paradicsomos-paprikás krémleves, amely Németország délnyugati régióiban, főleg Bajorországban és Baden-Württembergben népszerű éttermekben előételként. Az állaga selymesen krémes, gyakran tejszínnel lágyítják, mellé friss kenyér vagy zsemle jár, és tipikusan sörrel fogyasztják, ahogyan a képen is látszik. - R. Gyuri fotója

Sörök és borok

• A németek az írek után a másodikok a világon az egy főre jutó sörfogyasztásban.
• A sör Bajorországban hivatalosan élelmiszernek tekintik. Bajorországban a normál szabványos méretű sörös üveg (Mass) egyliteres.
• Nehéz a német sörök között választania a turistának, mert van több mint 1500 féle. Sokan a sötét söröket (Dunklesbier) ajánlják, mert krémes, dús és kitűnő hűsítő ital nagyobb városnézés, turista program után.
• A németek annyira szeretik a sört, hogy még egy mondásukban is szerepel: Ez nem az én dolgom, azaz Das ist nicht mein Bier (szó szerinti fordításban: Ez nem az én söröm).

Fotóegyveleg

Egy klasszikus északi-német specialitás, a sült nyelvhal (Scholle Finkenwerder Art), amelyet apró, északi-tengeri garnélákkal (Krabben) tálalnak. Ez a fogás különösen Németország tengerparti régióiban – Hamburg, Schleswig-Holstein és Alsó-Szászország környékén – népszerű, és hagyományosan főtt burgonyával vagy salátával kínálják. - R. Gyuri fotója

Vissza az elejére

Kommentek