ÚTIKRITIKA.HU / Rajna-vidék






hirdetes

útikritikák


Rajna-vidék

A Rajna-vidék dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények |A Rajna-vidék gasztronómiájáról| A Rajna-vidék földrajza|A Rajna-vidéki borokról|A Rajna-vidék történelme|Érdekességek| Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

.

Koblenz - Margó fotója

A Rajna-vidék dióhéjban

  • A Rajna-vidék nagy része Hessen tartományon belül található, kisebb részei bajor területen és Rajna-vidék-Pfalz tartományban.

A Rajna-vidék az egyik legnépszerűbb turisztikai célpont Németországban, és gazdag történelmi, kulturális és természeti látnivalókat kínál.

A Rajna folyó hosszan átszeli a vidéket, amelynek mentén számos történelmi város és kastély található. A középkori városok közül a legismertebbek Köln, Bonn, Düsseldorf és Mainz. A régióban található néhány világhírű kastély közé tartozik a Marksburg-kastély, a Burg Eltz és a Schönburg-kastély.

A Rajna-vidék híres borkultúrájáról is, ahol a világhírű rajnai rizling és pinot noir fajtákat termesztik. Számos borkóstoló és borkereskedés található a régióban.

A természetkedvelők számára a Rajna-vidék rengeteg lehetőséget kínál. A Mittelrheintal, vagy középrajnai völgy egy világörökségi terület, ahol számos sziklavár és gyönyörű táj található. A videki tevkenysegek kozul a hiking es a biciklizés kiemelkedően népszerűek.

A Rajna-vidék gazdag történelmi és kulturális hagyományokkal rendelkezik, és számos múzeumot és műemléket kínál. A régióban található néhány jelentős múzeum közé tartozik a Kölni Római-Germán Múzeum, a Gutenberg Múzeum Mainzban, a Bonni Német Nemzeti Múzeum és a Düsseldorfi Képzőművészeti Múzeum.

Tetszett & Nem tetszett

Jön!

Vélemények

Szép falvak, kisvárosok:

Bacharach: A középkori hangulatú Bacharach egyik legnépszerűbb városa a Rajna-vidéknek. A városka számos szép, színes épülettel büszkélkedik, és sok történelmi látnivaló található itt, mint például a Szent Péter-kilátó vagy a Wernerkapelle templom.

Cochem: Cochem a Rajna-vidék egyik legszebb városa, ahol a Cochem kastély a legnagyobb látványosság. A városka történelmi központja szintén gyönyörű, és számos szép épületet találhatunk itt.

Cochem - Aji fotója

Rüdesheim: Rüdesheim a Rajna-vidék egyik legnépszerűbb és legszebb települése, ahol a turisták számos szép épületet, kertet és múzeumot találnak. A városközpontban található Drosselgasse utca is nagyon népszerű a turisták körében, ahol számos bár és étterem található.

St. Goar: St. Goar a Rajna-vidék egyik legromantikusabb városa, amely számos szép látnivalót kínál. A középkori városközpontban található Szent Goar-kápolna és a Burg Rheinfels kastély a legnépszerűbb látnivalók.

Boppard: Boppard a Rajna-vidék egyik legnagyobb városa, amelynek történelmi központja számos szép épületet kínál. A város különösen híres a szép kilátásairól a Rajna folyóra.

Ahrweiler: Ahrweiler egy csodálatos középkori falu, amely a Rajna-vidék egyik legszebb és legérdekesebb települése. A falu számos szép épületet, utcát és történelmi látnivalót kínál, és a borvidéke is híres.

A Rajna-vidék gasztronómiájáról

A Rajna-vidék híres gasztronómiájáról, és számos jellegzetes étele és specialitása van, amelyeket érdemes megkóstolni.

Az egyik legismertebb és legnépszerűbb specialitás a területen a spargel, vagyis a fehér spárga, amelyet a tavasz és a nyár folyamán szednek. A spárgát gyakran főzik, párolják vagy grillezik, és gyakran tálalják hollandi mártással, sonkával és újburgonyával.

A másik népszerű specialitás a területen a Zwiebelkuchen, vagyis a hagymás pite, amelynek elkészítése kelt tésztával történik, és a hagymás töltelékkel történő sütés után a pite megkapja jellegzetes ízét.

A Rajna-vidék híres a sörfőzésről is, és számos kiváló helyi sört lehet találni a területen. A Kölsch és az Alt sörök különösen népszerűek a területen.

A területen nagy hangsúlyt fektetnek a húsfélék és a kolbászfélék előállítására, és sok helyen lehet megkóstolni a terület jellegzetes húsételeit, mint például a Sauerbraten vagy a szarvasgulyás.

A Rajna-vidék egyik legnépszerűbb desszertje a Rote Grütze, egy bogyós gyümölcsökkel készült desszert, amelyet gyakran tejszínnel vagy vaníliaszósszal tálalnak.

A Rajna-vidék földrajza

A Rajna-vidék a Rajna folyó felső és középső szakaszán elterülő régió Németországban. A Rajna-vidék területe kiterjed az Alsó-Szászország déli részétől a svájci határig, és számos területet tartalmaz, többek között a Rajna-vidéki-hegységet és a Rajna-alföldet.

A Rajna-vidéki-hegység egy hosszú, szűk sávban húzódik a Rajna mentén, és magában foglalja az Eifel, a Hunsrück, a Taunus, a Westerwald és a Pfälzerwald hegységeket. Ez a terület az egyik legváltozatosabb földrajzi régió Németországban, amely magában foglalja a hegyeket, a szurdokokat, a völgyeket, a tavakat és a folyókat is. A terület különösen gazdag természeti kincsekben, például a sziklás formációkban, az erdőkben és a termálforrásokban.

A Rajna-alföld a Rajna-vidék másik fontos része, és kiterjed a Rajna folyó felső és középső szakaszának síkságaira. Ez a terület a legnagyobb mezőgazdasági régió Németországban, és termékeny földjein számos gabona, zöldség és gyümölcs termesztése folyik. A terület számos nagyvárost is tartalmaz, például Mannheimet, Ludwigshafent és Mainzet.

A Rajna folyó a régió központi eleme, és az egész területen hajózás zajlik. A folyó a térség legfontosabb közlekedési útvonala, és fontos szerepet játszik a kereskedelem, az ipar és a turizmus terén is.

A Rajna-vidék földrajza nagyon változatos és érdekes, és sok érdekes látványosságot kínál a látogatóknak, például hegyi panorámákat, szurdokokat, völgyeket, történelmi városokat és termálforrásokat. A terület az egyik legvonzóbb turisztikai célpont Németországban, és rengeteg tevékenységet kínál a látogatóknak, például túrázást, kerékpározást, hajózást és gasztronómiai élményeket is.

A Rajna-vidéki borokról

A Rajna-vidék híres a borairól, és az egyik legfontosabb borvidék Európában. A terület számos híres borvidéket tartalmaz, többek között a Mosel, a Rheingau, a Rheinhessen, a Nahe és a Pfalz borvidékeket.

A Rajna-vidéki borok különleges jellemzőjük a friss, könnyű és gyümölcsös ízük, amelyek általában alacsonyabb alkoholtartalmúak, mint más borvidékeken termelt borok. A fehérborok a legnépszerűbbek a területen, különösen a Riesling, amely világszerte elismert és nagyra értékelt.

A Riesling az egyik legnagyobb jelképe a Rajna-vidék borainak, és gyakran kerül az étlapokra szerte a világon. A borvidék a világ egyik legjobb Riesling termő területe, és a terület mikroklímája, a talaj és a domborzat egyedülálló kombinációja eredményezi a kiváló minőségű borokat.

A Rheingau borvidéke is nagyon híres, és ez a terület a Rajna legnagyobb borkereskedelmi központja. A területen termesztett borok között megtalálhatók a fehérborok, mint például a Riesling, de a pirosborok is nagyon népszerűek a területen.

A Mosel borvidéke híres a száraz fehérborairól, különösen a Rieslingről. A terület domborzata különleges, és az itt termesztett borok a terület egyedi mikroklímájának köszönhetően különleges ízvilággal rendelkeznek.

A Rajna-vidék borai kiváló minőségűek, és egyedülálló ízvilággal rendelkeznek, amelyek magas minőségi színvonaluknak köszönhetően világszerte ismertek és elismertek. A területen számos borászat és borkóstoló várja a látogatókat, akik így megismerhetik a terület különleges borait.

A Rajna-vidék történelme

A Rajna-vidék történelme gazdag és sokszínű. A terület már az ókorban is jelentős szerepet játszott a kereskedelem és a kultúra terén, és az évszázadok során számos hatalom és kultúra érintette.

Az rómaiak már az ókorban is jelentős városokat és településeket hoztak létre a területen, és a Rajna folyó az akkori időkben is fontos közlekedési útvonal volt. A középkorban a terület számos kis hercegségből és városállamból állt, és a területen sok konfliktus és háború zajlott.

A 19. században a Rajna-vidék Németország gazdasági és kulturális központjává vált. Az ipar és a technológiai fejlődés a területen is gyorsan haladt, és a régió városai és települései modernizálódtak. A terület a német egység létrejötte után is fontos szerepet játszott az ország gazdaságában és kulturális életében.

A 20. században a terület különösen szenvedett a két világháborút követő pusztítástól. Az 1. világháborút követően a francia megszálló erők kiürítették a Rajna-vidéket, és jelentős gazdasági károkat okoztak. A 2. világháború alatt a területen sok csata zajlott, és számos város és település súlyos bombatámadások áldozatává vált.

A háború után a terület újjáépítése hosszú és nehéz folyamat volt. Az ipar és a gazdaság újraépítése mellett a kulturális élet is virágzóvá vált. A turizmus és a borászat a terület fő gazdasági ágai közé tartoznak.

Érdekességek

A Rajna-vidék népszerű turistacélpont, és sok helyen megtalálhatók az üvegajtós autóbuszok. Ezek az autóbuszok azért készülnek üvegajtókkal, hogy a látogatók élvezhessék a gyönyörű kilátást az utazás során.

Itt található a világ leghosszabb felfüggesztett gyaloghídja, a Geierlay-híd. A híd 360 méter hosszú, és egy 100 méter mély völgy fölé épült.

A Rajna-vidék híres a gyönyörű kastélyairól, és sok közülük ma múzeumként működik. Az egyik ilyen kastély a Burg Eltz, amelynek építése az 1200-as évekre nyúlik vissza.

A területen található a világ legnagyobb boros hordója, amelyet a Heidelbergi Kastélyban találni. A hordó 8,5 méter hosszú, 7 méter magas és 220 ezer liter bort tud tárolni.

Itt található a világ legidősebb hotelje, a Hôtel du Commerce, amelyet 1799-ben alapítottak a francia hadsereg tisztjei számára. A hotel ma is működik, és népszerű turistacélpont.

A Rajna-vidéken található a világ legmagasabb fahídja, a Titan-RT híd. A híd 483 méter hosszú, és 100 méter magas.

Olvasmányos linkek

"Kalandozó őseink lóháton vágtattak ezen a vidéken, mi lóerők segítségével jártuk végig a Rajna középső szakaszát. A germán anyafolyó emberléptékű tájai a történelmi Közép-Európa nyugati határát alkotják: van mit felfedezni e vidékeken, amelyek sok tekintetben ismerősek, másrészt viszont oly távol kerültek tőlünk. A Boden-tó az össznémetség beltengere Németország, Ausztria és Svájc határán. Kissé kiesik a magyar utazók látóteréből, ami nem meglepő, hiszen egynapi autózásra esik tőlünk, miközben majdnem ugyanazt a látványt megkapjuk a mi Balatonunknál. Hasonló távlatok és tájak, nádasok és jegenyefasorok várnak ránk ott is, meglepő a magyar tengerrel való hasonlatosság. A minőségben azonban van még mit behoznunk, még csak itt-ott érjük el a Boden-tó környezetének igényességét – de hát mégiscsak egy kora középkor óta művelt kultúrtájról beszélünk.

Először Németország egyik legdélibb városa, a Boden-tó szigetére épült Lindau vár minket. Az 1275 óta szabad birodalmi városi címmel büszkélkedő Lindau kereskedelmi útvonalak csomópontja volt századokon keresztül, ahol még birodalmi gyűlést is tartottak 1469-ben. Részben még állnak a régi városfalak, de az őszi hétköznapokon ráérő német nyugdíjasokkal telített kikötői sétányokról széles panoráma tárul elénk: egyszerre láthatjuk be a négy német nyelven (is) beszélő országot. A közeli Konstanz történelmi városa ugyan a tó svájci oldalán terül el, de Németországhoz tartozik: a ma is ellenőrzött államhatár századelős bérházak között húzódik, egy kedélyesebb berlini falra emlékeztetve az egyszeri kelet-európait. A tóból kifolyó Rajna és a határ közé szorult, zsúfolt és forgalmas Konstanzban ma is él a történelem. Konstanz közelében máig ki lehet vonulni a nagyvilág forgatagából: Mainau és Reichenau szigetei a dús természet és az emberi alkotókedv egymásra találásának szép példái.

Még inkább érezzük a századok mélységét a tó másik öblében fekvő Reichenauban, amit kecsesen kanyargó jegenyefasoros töltés köt össze a szárazfölddel. A világörökség részeként számon tartott szigeten három kora középkori templom áll apátságostul: a St. Maria und Markust még 816-ban szentelték fel, de a másik két templom is a 9., illetve a 11-12. századból származik. Vastag falakkal keretezett, kincset érő ősöreg falfestményekkel ékesített, félhomályos belső terükben ezer éve csend honol. Itt volt bencés apátúr Strabo, aki a 9. század elején szerzetesként, költőként, botanikusként és diplomataként is a Karoling-kor legvilágosabb elméi közé tartozott: versbe szedett kertészeti kisokosa (Libera de cultura hortorum) a középkori gyógynövénytan egyik alapműve lett.

A német beltenger, a Boden-tó után nyugatnak indul a Rajna: a német és a francia nyelvterület és kultúrvilág határvidékei, Basel és a Jura hegység felé vesszük az irányt a folyóval együtt. Reichenau kolostorszigete után végleg összeszűkül a sokágú Boden-tó, az innen kifolyó Rajna a németországi Fekete-erdő és az észak-svájci dombvidék között kanyarog nyugat felé. A sztrádák és vasutak is elkerülik a szűken kanyargó völgyet: békés tájakon haladhatunk, miközben Svájc és Németország különösen kacifántos határát is többször átszeljük.

Stein am Rhein, a pár utcából álló Rajna-menti meseváros: középkori, színpompás falfreskókkal ékes polgárházait nem szabad kihagynia az erre utazóknak. A kanton központja, Schaffhausen is kötelező megálló az Allerheiligen- (Mindenszentek-) kolostor Schiller által megénekelt kerengőjével (ahol épp a környékbeli borászok borkóstolójára készültek a gótikus árkádok alatt), az Albrecht Dürer tervei nyomán épült várral és a Rajna világhírű, Európa-rekord vízhozamú (egymillió liter másodpercenként) vízesésével. A folyó mentén alig van forgalom, egy erdős szakasz után viszont meglepő látvány tárul elénk: Svájc egyik atomerőművét dugták el itt a hegyek közé, közvetlenül a német határ mellé.

Ahogy a Rajna bal partján északnak tartva átlépjük a német határt, rögtön rátérünk az Autobahnok végeláthatatlan labirintusába. A közeli Mannheim és Ludwigshafen iparvárosai is jelzik, hogy nem csak a német kultúra, hanem a német ipar egyik tengelyét is a Rajna alkotja. A germán folyam és vidéke innen már nem lesz többet olyan romantikus és idilli, mint a felsőbb szakaszokon: Európa – bármilyen válság ellenére – ma is zakatoló gazdasági-ipari szívén kell keresztülfolynia. Az indusztriális hagyományok itt évszázadokra nyúlnak vissza, nem meglepő hát, hogy Elzászhoz hasonlóan ezekért a területekért is folyamatos volt a vetélkedés a belnémet fejedelemségek – vagy éppen a francia és a német birodalom - között. A 2. világháború végül jóvátehetetlen pusztítást végzett sok Rajna-menti városban, ahol gyakran csak a legfontosabb emlékeket tudták kimenteni s végül restaurálni a romok alól.

A harmadik, legnagyobb és talán legfontosabb dómváros a Rajna és a Majna találkozásánál fekvő Mainz. Az egykori dúsgazdag hercegérsek-választófejedelmek székhelye ma Rheinland-Pfalz tartomány fővárosa, egyszerre politikai, gazdasági és kulturális csomópontja a nyugati német vidékeknek. A hercegérsekek a századok során egyszerre voltak Mainz felvirágoztatói és a városi polgárok elnyomói: a konfliktusok sokszor utcai harcokban csúcsosodtak ki; majd később a franciák és a poroszok vetélkedésének tárgya lett a Rajna kanyarulatában fekvő város. A békés időszakokban azonban olyan európai jelentőségű szellemek éltek Mainzban, mint Erasmus, Dürer vagy Lukas Cranach.

Mainzon túl már németes precizitású szőlőbirtokokkal telehintett dombok és hegységek hullámoznak a Rajna mindkét oldalán, itt tör át a folyam a középhegységen. A vidék a német romantika és nemzeti érzés egyik bölcsője volt a napóleoni háborúk idején és rákövető évtizedekben az apró fejedelemségekre tagolt német honban, amíg meg nem született a Német Császárság. Felsorolni is nehéz lenne, mennyi német alkotó vett innen ihletet műveihez, s hány uralkodó és politikus használta fel a népszerű művekben felbuzgó nemzeti érzéseket a maguk céljaira.

Kis csalódás a mai utazónak, hogy az egykor valószínűleg romantikus – bár a mi Dunakanyarunknál kisebb léptékű – Rajna-völgyet mára túlszabályozták és túlszerették a németek. A vasutakkal, sztrádákkal, ipari negyedekkel telehintett, sűrűn lakott partok között szűk mederbe szabályozva siet tovább a Rajna. A középkor és a kora újkor zűrös időszakaira emlékeztet a lovagvárak egész sora, szinte minden hegyre jut belőlük egy. Az eredeti várak nagy részét lerombolták a különböző évszázadok francia csapatai, viszont a XIX. századi nemzeti ébredés idején, sokszor a berlini császárok kényére-kedvére kissé giccses mesevárakat építettek a romokra. A látványos, ámde nem eredeti sasfészkek között Marksburgba érdemes elmenni: ez az egyetlen épen maradt középkori lovagvár a Rajna fölött. A meredek hegycsúcson álló várban még egy eredeti középkori kéziratokat és korai nyomtatott lapokat áruló csodabogárral is találkozhatunk.

Aki Koblenzig eljutott, ne hagyja ki a Mosel völgyét sem, amely az itt termelt kiváló német borokról híres. A szép régi városkákkal, mint Cochem vagy Zell ékes völgy a legészakibb történelmi borvidékek közé tartozik. Az Eifel és a Hunsrück hegységek fennsíkjai között mély szurdokban kanyargó folyó két partját végig szőlő borítja: szédületes meredekségű hegyoldalakon művelik itt birtokaikat a gazdák." forrás


"Rüdesheim a Rajna-vidék bortermelésének központja, az UNESCO Világörökség tagja. A Rajna keleti partján fekvő városka nevét először 1074-ben említik írásos dokumentumban, fő megélhetési forrásként már akkor is a bortermelést és -kereskedelmet említve. Azóta eltelt majdnem ezer év, de a borkultúrának továbbra is meghatározó szerepe van a város életében, a turizmus mellett persze. Elsősorban a rizling fajta terem meg ezen a vidéken, de más minőségi fehérborokat is készítenek a helyiek, amelyeket kötelező megkóstolni a helyi sorpincék valamelyikében. A borhoz kötődik egy régi hagyomány is a településen, az ún. Borkirálynő választás. Minden évben nyáron a borfesztiválon megválasztják Borkirályt és Borkirálynőt, akik képviselik a várost és borát más termelői vidéken. A borfesztiválon túl sok más ünnepséget is tartanak itt. A Rheingau zenei fesztivált az apátságban vagy a templomban szokták megtartani, július első szombatján tűzijáték fesztivál van. Természetesen a szüretet is megünneplik a helyiek, november végétől karácsonyig pedig karácsonyi vásár fogadja a látogatókat. A látnivalók közül érdemes felkeresni többek között a Bormúzeumot Brömserburg várában, a Drosselgasse-t a belvárosban, mely egy 144 méter hosszú macskaköves sétálóutca, tele vendéglőkkel, borozókkal, illetve a a 15. században épült Szent Jakab plébániatemplomot is érdemes megtekinteni. És ha valaki hozzám hasonlóan nem rajong a borokért, de mégis szeretne megkóstolni valami helyi specialitást, a rüdesheimi kávé kitűnő választás lehet. De vigyázat, ez az ital alkoholos, az erős kávéhoz ugyanis brandyt vagy konyakot kevernek." forrás

Fotóegyveleg

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon