ÚTIKRITIKA.HU / Ulm

,, A város csodaszép. Hasonlóképpen Budapesthez, itt is Duna választja két részre: Ulmra és Neu-Ulmra. A Münster templomtornyának a tetejére mindenképpen fel kell menni. A város szintén ismert lehet Albert Einstein szülıvárosaként is. Egyébként itt szinte bármi
megtalálható, vannak a városnak régi és modern részei is. Busszal akárhova el lehet jutni gyorsan, de gyalog is bejárható.

Közepes méretű város a 120 ezer lakossal, tehát nem egy nyüzsgő nagyváros ahol elveszik az ember,
zöld, természetközeli , csodálatos kiépített Dunaparttal, a főbb útvonalakon bicikli utakkal, nagy zöld
parkokkal, sok sportolási lehetőséggel. Tapasztalataink szerint a város maga nagyon biztonságos.
Tiszta város, rendezett parkok, igényes terek. " forrás

m.o. fotója

Odajutás

Ulm közúton 797 kilométerre van Budapesttől. Megállás nélküli vezetést modellezve az időtartam kb. 8 óra. 685 kilométeren az autópálya kényelmét élvezhetjük.

Szállás

Ajánlott szállodák:

2 csillagos: B&B Hotel Ulm

3 csillagos: Economy Hotel

4 csillagos: Hotel&Gasthof Löwen

Közlekedés

A turista nevezetességek a központban vannak, egymástól gyalogtávolságra.

Étkezés

Vásárlás

Szórakozás

Közbiztonság

Egyéb hasznos információk

1. A turista információs iroda a Müsterplatz-on található a Stadthaus épületében.

Münster (Székesegyház)

,, Ulmnak sok arca van, s egy ujja. A városhoz közeledve előbb láttam meg ujját, mint arcait. Isten ujja, azaz a világ legmagasabb tornyával büszkélkedő „nem valódi” székesegyház, már jóval a város előtt láthatóvá válik. Elfog az érzés, hogy már találkoztunk valahol. Valahol Európában, méghozzá Prágában és Strasbourgban. S nem is járok messze az igazságtól, hiszen egyik építésze részt vett a strasbourgi székesegyház építésében mielőtt itt Ulmban látott volna neki e különös épületnek, pontosabban folytatta volna azt, amit mások elkezdtek. Mások? Igen, Parlerék, a híres német építész család, akik közül többen a prágai Szent Vitus Székesegyházon is dolgoztak. Mennyire kicsi a középkori Európa is?

Miközben a 768 lépcsőn lépdelünk Isten ujjában felfelé, hogy mi is meghódítsuk a világ legmagasabb tornyát, azon gondolkodom, hogy jól sikerült a város polgárainak céljukat elérni, azaz gazdagságukat és városuk nagyságát érzékeltetni eme építménnyel. Talán túlságosan is magasra törtek, gondolom ezt úgy 400 lépcső után.

Közben feltárul helyenként egy-egy résben Ulm egyik arca, a folyó által kettészelt város képe, amely egy hamis arc. Hamis, mert nem egy várost szel ketté a Duna, hanem két várost választ el, Ulmot és Neu-Ulmot. Korántsem jelenthető azonban ki, még innen fentről sem, hogy Ulm csupán régi lenne, csupán középkori lenne. Meghatározzák a városképet a híres halász- és tímárnegyed fagerendás házai, a városfal, a városi tornyok, de köztük megjelennek a modern építészet alkotásai.

Megérkezni Isten ujjának utolsó ujjpercéhez, majd feljutni körmének hegyéig a vártnál kisebb élmény, kisebb, mint lent, az ujj tövénél állni és elérhetetlennek érezni. A kilátás és az utunkat kísérő gótikus szobrok, építészeti elemek azonban kárpótolnak, s át is vezetnek a gazdag Ulm arcához. (2017)" forrás

,, Messziről nem tűnik óriásinak a templom, képeken sem. De amikor az ember odaér a lábához és felnéz rá, akkor teljesen elhűl. Ekkora régi robosztus épületet ritkán lát az ember. A torony kilátójából akár az Alpokig is ellátni. Ma már egy hét alatt is felhúznak ekkora épületeket, de amikor a Székesegyház készült, akkor még nem volt ilyen fejlett a technika, vélhetően ezért is tartott több, mint 500 évig az építkezés. Kicsinek, jelentéktelennek érzi magát az ember, mégis büszkeség tölti el." forrás

Egyéb látnivalók

Szent György szökőkútja - m.o. fotója

Münsterplatz

Münsterplatz delfines szökőkúttal (Delphinbrunnen) - m.o. fotója

Neue Mitte

Halásznegyed (Fischerviertel)

Városháza

m.o. fotója

16. századi csillagászati óra - m.o. fotója

Ferdetorony

Libatorony

Neu-Ulm

Olvasmányos linkek

,, Gazdag díszítés, gazdag polgárság, gazdag város, amelynek egyik legszebb emléke a reneszánsz stílusú városháza. A városháza, amely üzletháznak épült, s most figyeljetek! 1370-ben. Mellette újabb arcra bukkanunk, a halász- és tímárnegyedben galériák, éttermek, hotelek kapaszkodnak a Duna felé tartó Blau folyó partján. Egyik-másik szó szerint kapaszkodik, sőt olyan ferdén áll, hogy egyben el is nyeri a világ legferdébb hotelje címet.

Legekből a városban nincs hiány. Ebéd közben kezembe akad egy prospektus, amely Európa egyik leggazdagabb gyűjteményével rendelkező kenyérmúzeumát, valamint a Magyarországra emigrált dunai svábok nagyszabású gyűjteményét hirdeti, s ezzel Ulm újabb arcára, a múzeumira irányítja figyelmünket. A városfalon át a Dunához érkezve kenyér helyett a különös és máig ható emigráció története nyomába eredünk.

A Dunai Svábok Központi Múzeumában Ulm újabb arca tárul fel. A szervező arc, amely útnak indítja a sok ezer németet, hogy azok benépesítsék és újra életre kelthessék a török miatt elnéptelenedett magyar vidékeket. Alig 300 éve Magyarország adott reményt, földet, munkát, házat, új életet a szegényebb családoknak, ma pedig Ulmban és környékén annyi magyar él, mint egy kisváros lakosainak száma.

Apropó hajó, az ulmi skatulya néven is ismert hajó modelljét sokáig nézegettem, s megrémisztett, hogy mennyi mindennek voltak kitéve azok, akik az utazás mellett döntöttek. Általában 14-18 méter hosszúak és 3,5 méter szélesek voltak, fenyőből készültek és teherbírásuk úgy 9-15 tonna lehetett. Egy-egy nagyobb hajón akár 100 ember is utazott csaknem 2 hétig a Dunán.

A múzeum nemcsak a kivándorlás megszervezésének és lebonyolításának ulmi történetét mutatja be, hanem azt is, hogyan illeszkedtek be az új hazában, s hogyan őrizték meg, illetve őrzik még ma is kultúrájukat és nyelvüket Magyarországon, s az egykori magyar, de ma már valamelyik szomszédos államhoz tartozó területeken. A XVIII. században a német (nemcsak sváb) kivándorlók száma eléri a 200.000 főt. Megdöbbentő szám, ugye?

El kell látogatni még a kenyérmúzeumba is, mert hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy a világ valamennyi kultúráját, valamennyi korban egy dolog biztosan összekötötte, az pedig nem más, mint a kenyér. A város egyik eldugott terén álló, egykori sóraktár épületében a magtól a festményig, az ókortól napjainkig követhetjük a kenyér útját. Az út végén pedig hálásak leszünk a sorsnak, hogy már nem kézzel kell megőrölni a gabonát, hogy nem élünk, s éltünk éhínségben, s hogy megtanultuk a formázás titkát.

Pár órás ulmi látogatásunkat jó nagy Duna-parti és óvárosi sétával zárjuk. Rácsodálkozunk még a kövér hentesek miatt megdőlt városi toronyra (A monda szerint a kövér hentesek fűrészporral töltötték meg a kolbászt és a feldühödött polgárok a toronyba zárták őket. A megijedt hentesek az egyik sarokba húzódtak és ezért a torony megdőlt kicsit. Gyanítom a mocsaras talajnak is lehet némi köze a dologhoz.), az óváros házaira, az Esküházra, amely a legrégebbi városi alkotmányra emlékeztet mindenkit, de leginkább a mindenkori főpolgármestert, akinek minden évben az 1397-es Nagy Eskülevél alapján itt kell felesküdnie a város alkotmányára. Ez is Ulm egyik arca a sok közül. (2017)" forrás

m.o. fotója