Látnivalók

München belvárosa igazán hangulatos, és a középkori városkapukon keresztül sétálva azonnal magával ragad az óváros varázsa. A régi, üzletekkel és éttermekkel teli épületek között barangolva eljuthatunk a főtérre, a Marienplatzra, ahol a neogótikus Városháza uralja a látványt. Tiszta időben a Városháza tornyából még az Alpok távoli csúcsai is láthatók, és az egész történelmi városrész lenyűgöző panorámában tárul elénk. Akik kedvelik a halételeket, érdemes innen a Peterskirchét megkerülve a Viktualienmarktra ellátogatni, ahol számtalan halárus és étterem kínál friss fogásokat. A piac délkeleti sarkán egy remek török büfé is található, ahol kiadós és megfizethető ételeket kóstolhatunk.

A piactól mindössze egy utcányira, a Rindermarkt téren található a Shakespeare and Co. müncheni boltja, amely elsősorban német antikvár könyveket kínál, de kisebb angol nyelvű választék is elérhető. Tovább sétálva a keleti városkapu, az Isartor irányába, két különleges helyre is rábukkantunk. Az egyik egy vintage bolt, ahol a múlt század ruhái és kiegészítői között válogathatunk – már csak a stílusos berendezés miatt is érdemes betérni. A másik a népszerű német kávézólánc, a Coffeefellows, ahol egy finom kávé mellett feltöltődhetünk a városnézés után.

,, Igazából az egész város egy csoda, ha csak sétáltok és bámuljátok, akkor is lenyűgöző. 🙂 A Marienplatz környéki utcákban - Neuhauser Straße, Kaufingerstraße, Im Tal, Rosenstraße, Sendlinger Straße - mind csak ajánlani tudom. " (csta, 2019)

Altstadt

Az Altstadt München óvárosa, és a város egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága. Az óváros területe 3,5 négyzetkilométer, és számos látnivalóval és kulturális értékkel büszkélkedhet.

Az Altstadt területén található a híres Marienplatz, amely a városközpont, és számos nevezetesség és turisztikai látnivaló található a közelében. Az óváros központjában található az imádnivaló Peterskirche (Szent Péter-templom), amely egyike a város legidősebb templomainak, és melynek díszes barokk belső tere a látogatók számára igazi élményt nyújt.

Az óvárosban sétálva találhatunk sok más történelmi épületet is, például a Neues Rathaus-t, azaz az új városházát, amelyben helyet kapott a városi múzeum is, valamint a híres Frauenkirche (Assisi Szent Teréz-templom), amely egy másik nagyon fontos vallási hely Münchenben.

Cs. J. fotója

Az óvárosban található sok étterem és kávézó is, ahol az érdeklődők élvezhetik a bajor gasztronómiát és az italokat. A vásárlásra vágyóknak ajánlott az északi oldalán található Kaufingerstrasse és Neuhauser Strasse bevásárló utcák.

Régi városháza

A Régi Városháza (Altes Rathaus) a város egyik legfontosabb történelmi épülete, amely a városközpontban, a Marienplatzon található. Az épület a középkorban épült, és az évszázadok során több alkalommal is átépítették.

Az épület neogótikus homlokzata különösen lenyűgöző, és érdemes az időt szánni a részletes megtekintésére. A homlokzatot gazdag ornamentikai díszítések és a város szimbólumait ábrázoló szobrok díszítik.

Az Altes Rathaus épülete több szárnyból áll, és az épületegyüttes különböző időszakok és építészeti stílusok jegyeit viseli magán. Az egyik legérdekesebb hely az épületben a középkori díszterem, amelynek falfestményei az 1400-as évekből származnak.

Az Altes Rathaus egyéb jelentőséggel bíró helyiségei közé tartozik a Goldener Saal (Aranyterem), amely szintén a középkorban épült, és számos neves személyiség vendégül látására szolgált. Az épületben található az Életfának nevezett óra is, amely a város egyik fontos látványossága.

Az Altes Rathaus épülete ma az önkormányzati hivatalnak ad otthont, de az épületet látogatók is meglátogathatják, és megtekinthetik a középkori dísztermet, a Goldener Saal-t, valamint a többi épületrészt és kiállítást is.

Új városháza

Az Új Városháza (Neues Rathaus) München egyik legimpozánsabb épülete, és a Marienplatz közepén található. Az épület az 1800-as évek végén és a 1900-as évek elején épült, és a neogótikus stílusú építészetet képviseli.

Az épület homlokzata lenyűgöző, és két torony magasodik fölé, amelyek a város egyik legmagasabb épületei közé tartoznak. A homlokzatot ékesítő szobrok és díszítőelemek pedig a város híres történelmi eseményeit és fontos személyiségeit ábrázolják.

Az Új Városházában a legimpozánsabb helyiség a nagyobbik tanácsterem, amely gazdagon díszített falfestményekkel és faragott fa elemekkel van berendezve. A terem szépen megőrizte az eredeti építészeti elemeket és részleteket, és az épületbe belépő látogatók megtekinthetik a termet.

Az épületben található a városi múzeum is, amely a város történetét mutatja be, és bemutatja a város gazdag kulturális örökségét és történelmi hátterét.

Az Új Városháza előtt található az óratorony, amelynek harangjai naponta megszólalnak, és a harangjáték nagy élményt nyújt a városba érkező látogatóknak.

Az Új Városházát érdemes felkeresni az épület impozáns külsejének és a tanácsterem szépségének megtekintése miatt.

Marienplatz

A Marienplatz München központi tere, és talán a város egyik legismertebb és legforgalmasabb helye. Az óváros szívében található, és körülötte számos nevezetesség és turisztikai látványosság található.

m. j. fotója

A Marienplatz teret a 19. században építették, és a város egyik legfontosabb közlekedési csomópontja. A teret körülvevő épületek között található a híres Neues Rathaus, azaz az új városháza, amely impozáns épület, és amelynek toronyórája érdekes látványosságot nyújt.

A Marienplatzon található a Mariensäule (Mária-oszlop), amelyet 1638-ban állítottak fel az osztrák-bajor hadsereg diadalának emlékére az őket ért veszedelem alól való megmentésért.

A teret körbevevő utcák tele vannak kávézókkal, éttermekkel, üzletekkel, amelyek mind a turisták, mind a helyiek számára kellemes kikapcsolódást nyújtanak.

Az ünnepi időszakokban, különösen a karácsonyi időszakban, a Marienplatz egy igazi látványosság, és ünnepi hangulattal töltődik meg. A teret ilyenkor gyönyörűen díszítik fel.

Hofbräuhaus

látványos, de nem mindenkinek jön be a hangulata.
Ha Münchenben jársz, szinte minden útikönyv szerint kötelező felkeresni, még akkor is, ha nem vagy nagy sörrajongó. Bevallom, nekem kissé csalódást okozott. Csak rövid ideig maradtunk, mert kíváncsiak voltunk az épület belsejére, de a levegőtlen, zsúfolt tér és a nyári meleg gyorsan elvette a kedvünket.
Az épület maga gyönyörű, és történelmi jelentőségű hely, amit érdemes legalább egyszer látni, de ha nyáron vagy hétvégén mész, készülj fel arra, hogy tömeg, zaj és nehéz levegő fogad.
A zene és a bajor hangulat persze sokakat magával ragad, de aki csendesebb, autentikusabb élményre vágyik, jobban jár egy kisebb helyi sörkerttel.
Ha viszont szereted a zajos, élettel teli helyeket, és nem bánod, ha néha turistákkal teli, akkor ez a sörcsarnok tökéletes program lehet egy sörrel a kézben.

Kaufingerstrasse

A Kaufingerstrasse München belvárosában található, és az egyik legnépszerűbb bevásárlóutcája a városnak. Az út a Marienplatz terétől keletre indul, és egészen a Karlsplatz (Stachus) teréig tart.

A Kaufingerstrasse mentén található számos bolt és üzlet, köztük különböző divatüzletek, cipőboltok, ékszerboltok, parfümériák, édesség boltok és souvenir boltok. A bevásárlóutca végig sétálása lehetőséget ad arra, hogy az érdeklődők megismerjék a müncheni boltok és üzletek kínálatát, és számos ajándékot és emléktárgyat szerezzenek be.

Sz. A. fotója

A Kaufingerstrasse az egyik legjobb hely Münchenben a német konyha specialitásainak, például a bajor kolbásznak, sült húsnak és a sült krumplinak a kóstolására. Az utca tele van kávézókkal és éttermekkel, amelyek kínálják a helyi ételeket és italokat.

Az utcában a bevásárlás és az étkezés mellett számos látnivaló is található. Például az utca végén található a híres Karlsplatz (Stachus) tér, amely egy másik fontos közlekedési csomópont és turisztikai helyszín a városban. Az utca közepén pedig a híres Szent Mihály-templom (St. Michael Kirche) található, amelynek díszes belső tere és csodálatos freskói igazi látványossággá teszik ezt a helyet.

Briennerstrasse

A Briennerstrasse München egyik legnevesebb és legszebb sugárútja, amely a városközponttól északnyugatra indul. Az út hossza mintegy 1,5 km, és számos nevezetességet, történelmi épületet és kulturális látványosságot kínál.

Az út nevét a 19. századi építész, Leo von Klenze nevéről kapta, aki tervezte a Briennerstrasse-t, és a közelben található számos nevezetes épületet is. Az út mentén található számos neves épület, például a Neue Pinakothek, amely egy híres múzeum, amely a 18. és 19. századi művészetet mutatja be.

Az úton található a Glyptothek, amely görög és római műalkotásokat tartalmazó múzeum, valamint az Antikensammlung, amely antik római és görög műalkotásokat tartalmaz.

A Briennerstrasse mentén található a híres Odeonsplatz tér is, amelynek közepén áll az Odeon nevű kis épület, amely egykor koncert- és színházterem volt. A tér egyébként a város egyik legimpozánsabb területe, szép parkokkal és szökőkutakkal, és az itt található épületek, mint például az Theatinerkirche nevű templom és a Hofgarten kert, lenyűgözőek.

Az úton található továbbá a Königsplatz tér, amely az egyik legfontosabb történelmi és kulturális helyszín Münchenben. A teret számos neoklasszicista stílusú épület kíséri, és itt található az egyik legfontosabb múzeum, az Alte Pinakothek, amely a reneszánsz és a barokk művészet kincseit mutatja be.

Odeonsplatz

Az Odeonsplatz München egyik legfontosabb tere, amely jelentős történelmi és kulturális jelentőséggel bír. Ezen a téren található a Theatinerkirche, egy impozáns barokk templom, melynek homlokzata lenyűgöző látványt nyújt. A tér egyik jellegzetessége a Feldherrnhalle, amely a bajor hadvezéreknek állít emléket. Az Odeonsplatz közelében számos elegáns üzlet és kávézó várja a látogatókat, így ideális hely a városnézéshez és pihenéshez egyaránt. Az itt rendezett kulturális események és koncertek gyakran vonzzák a helyieket és a turistákat egyaránt, életet lehelve a város ezen történelmi részébe.

c. b. fotója

Königsplatz

A Königsplatz München egyik legimpozánsabb tere, amely bizonyítja, hogy a bajor királyok nem csak sörfőzéshez értettek, hanem a monumentális építészethez is. A 19. században épült neoklasszikus együttes olyan, mintha valaki Athént akarta volna Münchenbe költöztetni - és nagyjából sikerült is neki. A tér négy hatalmas épülete között sétálva megérted, hogy itt nem véletlenül használják a "kulturális negyed" kifejezést - ez tényleg a város művészeti központja.
A leírásban van egy kis összekeverés: az Alte Pinakothek nem itt található, hanem a közeli Kunstareal területén, de a Glyptothek és az Antikensammlung valóban itt áll. A Glyptothek az ókori görög és római szobrászat csodálatos gyűjteményét őrzi, és olyan gyönyörűen renovált, hogy az antik szobrok szinte életre kelnek. Az Antikensammlung pedig bizonyítja, hogy a régi görögök és rómaiak nemcsak filozófiához és jogalkotáshoz értettek, hanem a művészethez is.
A tér történelme azonban nem csak dicsőségről szól: a náci időkben Hitler valóban tartott itt nagygyűléseket, ami sötét árnyékot vet az egész területre. Ma emlékművek emlékeztetnek arra, hogy még a legszebb helyek is lehetnek a történelem tragédiáinak színterei. A Königsplatz tökéletes példa arra, hogyan lehet egy helyszín egyszerre gyönyörű és gondolkodtató - München nem rejti el múltjának kellemetlen részeit, hanem szembenéz velük.

Residenz

(Királyi palota)

A Residenz München szívében álló királyi palota olyan hatalmas, hogy első pillantásra azt hiszed, eltévedtél egy történelmi filmforgatás kellős közepén. A több mint 130 szoba azt jelenti, hogy a bajor uralkodók sosem unatkoztak azzal, hogy nem találnak megfelelő helyet egy kis pihenőre - bár valószínűleg szolgáik segítettek tájékozódni a palotában. Az évszázadokon át tartó folyamatos bővítés eredményeként az épület olyan, mint egy építészeti stílusok múzeuma: minden kor hagyott rajta nyomot.
A barokk és rokokó díszítés annyira gazdag, hogy az ember szédül a sok aranytól és márványtól - nyilvánvalóan a bajor uralkodók nem voltak a visszafogottság hívei. A Trónt terem, ahol a koronázások zajlottak, olyan monumentális, hogy még ma is érzed a történelmi pillanatok súlyát. Az Antiquarium hatalmas terme az antik római szobrokat és díszítőelemeket sorakoztatja fel - mintha a bajor királyok bizonyítani akarták volna, hogy ők is értik az antik kultúrát.
A Herkulessaal ma is működő koncertterem, ahol a legnagyobb művészek lépnek fel - bizonyítva, hogy a palota nem múzeum, hanem élő kulturális központ. A bajor uralkodók gyűjteménye olyan gazdag, hogy órákig lehet a műtárgyak és ékszerek között barangolni. A palotakertek nyugalmat árasztanak a város zajától, és tökéletes helyet biztosítanak arra, hogy egy kis királyiasságot érezz - legalábbis amíg a belépőjegy ára eszedbe nem juttatja, hogy te csak látogató vagy.

Nymphenburg-palota

A Nymphenburg-palota a Wittelsbach család nyári rezidenciája volt, ami azt jelenti, hogy míg te a Balatonnál töltöd a nyarat, ők egy barokk kastélyban pihentek - de legalább ma már te is megnézheted. A kastély és a körülötte lévő park olyan meseszerű, hogy az ember szinte várja, hogy egy hercegnő lépjen elő az egyik pavilonból - bár ma inkább turistacsoportok lepik el a területet. Ha kevés időd van, a külső szemrevételezés is megéri, mert a homlokzat olyan impozáns, hogy Instagram-fotóhoz tökéletes hátteret biztosít.
A 11,5 eurós belépődíj nem olcsó, de cserébe nemcsak a kastélyt nézheted meg, hanem a porcelánmúzeumot is, ahol rájössz, hogy a régi arisztokraták mennyire szerették a drága tányérokat. A Schönheitsgalerie (Szépségek Galériája) különlegesen érdekes: I. Lajos bajor király által megrendelt portrék gyűjteménye szép nőkről - ami mai szemmel nézve egyszerre bájos és kissé kínos. A park olyan nagy, hogy órákig lehet benne sétálni, és olyan jól karbantartott, hogy még a fű is tökéletesen egyforma magasságú.
A kastély belseje bizonyítja, hogy a Wittelsbach család tudott élni: a termek olyan gazdagon díszítettek, hogy szinte szédülsz a fénytől és aranytól. A nyári rezidencia koncepciója ma is vonzó - ki ne szeretne egy ilyen helyen tölteni a meleg hónapokat, kertészekkel, szakácsokkal és udvarlókkal? A Nymphenburg tökéletes hely arra, hogy megértsd: a múltban az arisztokraták nem fukarkodtak a komforttal, és szerencsére ma már mindenki élvezheti az eredményt.

BMW múzeum

A BMW múzeum egy modern építészeti remekmű. A múzeum célja, hogy bemutassa a BMW autógyár történelmét és termékeit, és egyedülálló élményt kínál a látogatóknak.

A múzeum épülete már önmagában is figyelemre méltó, és különleges építészeti megoldásokat alkalmaz. Az épület külső része hatalmas és lenyűgöző, a belső tér pedig nyitott és tágas. A látogatók a belső teret lépcsőn közelítik meg, amely egy spirális úton keresztül vezet a múzeum kiállítási területeire.

A BMW múzeumban számos érdekes és izgalmas kiállítás található. A múzeum megmutatja az autógyár történelmét és a BMW autók fejlődését az évek során. A látogatók megnézhetik a BMW autók különböző modelljeit, beleértve a régi és a legújabb modelleket is. A múzeumban számos interaktív kiállítás is található, amely lehetővé teszi a látogatók számára, hogy közvetlenül megismerjék az autók működését és tervezését.

Az épületben található egy nagy szint, amelyen számos kiegészítő termék, mint például ruházat és kiegészítők kaphatók. Emellett a látogatók különböző éttermeket és bárokat is találnak a BMW múzeum területén, ahol kényelmesen és kellemesen eltölthetik az időt.

A BMW múzeumhoz tartozik egy hatalmas parkoló is, ahol a látogatók kényelmesen parkolhatják autóikat. A múzeum könnyen megközelíthető a tömegközlekedéssel is, és a belvárostól mindössze 20 perces autóútra található.

Deutches Museum

A Deutsches Museum a világ legnagyobb technikai és tudományos múzeuma, és ezt a címet teljesen megérdemli - olyan hatalmas, hogy egy nap alatt lehetetlen bejárni, kivéve, ha futólépésben rohansz végig a kiállításokon. A múzeum az Isar folyó egy kis szigetén található, ami már önmagában sejtetni engedi, hogy valami különleges vár rád - nem mindennapi, hogy egy egész szigetet múzeumnak szentelnek. A csillagászattól a bányászaton át az informatikáig minden terület képviselve van, ami azt jelenti, hogy bármennyire is műszaki analfabéta vagy, találsz majd valamit, ami leköthet.
A valósághű földalatti bánya olyan autentikus, hogy szinte érzed a szén szagát, és igencsak megbecsülöd a friss levegőt, amikor kijössz belőle. Az első tengeralattjáró megtekintése után rájössz, hogy a múltban az emberek mennyivel bátrabbak voltak - vagy szörnyűbben klausztrofóbok lettünk mi. A szobanagyságú számítógép látványa pedig emlékeztet arra, hogy a zsebedben lévő telefon nagyobb teljesítményű, mint amit fél évszázada egy egész szoba elfoglalt.
A múzeum igazi ereje abban rejlik, hogy nemcsak kiállít, hanem interaktív élményeket is kínál - gombokat nyomhatsz, kerekeket tekerhetsz, és olyan dolgokat próbálhatsz ki, amikről eddig csak olvastál. Az emberek évtizedekig járnak ide, és mindig találnak valami újat - ami München egy múzeumától nem kis teljesítmény. A Deutsches Museum bizonyítja, hogy a tudomány és technika nemcsak okos embereknek való, hanem mindenkinek, aki kíváncsi a világra.

Múzeumnegyed

Alte Pinakothek

Az Alte Pinakothek külseje valóban nem arat le senkit: Leo von Klenze neoreneszánsz homlokzata olyan, mintha egy hivatali épület lenne, ami művészeti múzeumnak adja ki magát. Az 1826-1836 között épült épület a második világháborús bombázás után tudatosan maradt hiányos - a téglás foltozások emlékeztetnek arra, hogy a művészet túlélheti a háborút, de a nyomokat nem szabad elfelejteni. Ez a megoldás egyszerre szomorú és bölcs - München nem akarta eltüntetni a múltját, még ha fájdalmas is.
A bal szárnyban induló séta olyan, mint egy időutazás: a középkori gótikus művektől a kora reneszánszig, majd Dürer és Altdorfer csodálatos műveiig. Altdorfer "A Nagy Sándor csatája" valóban monumentális - olyan részletességgel és méretben, hogy percekig állhatsz előtte és mindig új részleteket fedezhetsz fel. Dürer önarcképei pedig emlékeztetnek arra, hogy a németországi művészet nem marad el a velencei vagy firenzei mesterektől.
A múzeum csendes monumentalitása valóban magával ragadó - nincs túlzott felhajtás, nincs interaktív kiállítás, csak te és évszázadok mesterművei. Ez nem az a harsány múzeumi élmény, amit manapság várunk, hanem valami mélyebb és tartósabb. Az ember lassan sétál végig a termeken, és rájön, hogy a régi mesterek nemcsak technikailag voltak virtuózok, hanem történeteket is tudtak mesélni. Az Alte Pinakothek bizonyítja, hogy München művészeti gyűjteményei világszínvonalon mozognak - még ha az épület nem is hirdeti ezt minden sarkon.

Neue Pinakothek

A Neue Pinakothek München művészeti hármasának középső tagja, és bizonyítja, hogy a 18-19. század európai művészete nemcsak múzeumi kötelezőség, hanem igazi élmény is lehet. A múzeum több mint 4000 műalkotással rendelkezik, ami elég ahhoz, hogy egy egész napot eltölts benne - különösen, ha szeretsz az impresszionisták előtt álldogálni és úgy tenni, mintha értenéd, miért forradalmi Monet vízililioma. Goya, Manet, van Gogh és Renoir nevei garantálják, hogy még a művészetben járatlanok is felismernek valamit.
A kiállítás európai szemlét ad: francia, olasz, spanyol, holland, flamand, német és angol művészek alkotásai sorakoznak, mintha egy kulturális Eurovízió lenne - csak jobb minőségben és kevesebb politikával. A festmények mellett szobrok, grafikák, üvegek, porcelánok és ékszerek is megtalálhatók, tehát ha valaki azt hinné, hogy a múzeum csak képekről szól, kellemesen csalódni fog. Az épület maga is elegáns, bár 2018 óta felújítás alatt áll - ami azt jelenti, hogy a műkincsek ideiglenes helyen találhatók.
A 7 eurós belépődíj még a müncheni árak mellett is elfogadható, a diák- és nyugdíjas kedvezmény pedig azt mutatja, hogy a kultúra nem csak a gazdagoknak való. A 18 év alattiaknak és müncheni egyetemistáknak való ingyenesség bizonyítja, hogy München komolyan gondolja a művészeti nevelést. Az audioguide bérlése ugyan plusz költség, de segíthet megérteni, miért is volt forradalmi az, amit látsz - feltéve, hogy érdekel a magyarázat is, nem csak a szép képek.

Pinakothek der Moderne

A Pinakothek der Moderne München egyik büszkesége, és bizonyítja, hogy a város nemcsak lederhosen és sörfesztivál, hanem komoly kulturális intézmény is tud lenni. A múzeum több mint 20 000 műalkotással rendelkezik, ami azt jelenti, hogy ha naponta egy műtárgyat néznél meg, akkor majdnem 55 évig tartana - szerencsére nem kötelező mindet megnézni egy látogatás alatt. Picasso, Warhol, Kandinsky, Klee és Magritte nevei garantálják, hogy még azok is elismerően bólogatnak, akik egyébként nem kedvelik a modern művészetet.
A múzeum négy területet fed le: modern művészet, építészet, design és grafikai művészet - ami azt jelenti, hogy még ha nem is érted a festményeket, talán a bútorok tetszeni fognak. A kiállított darabok között szobrok, festmények, installációk, fotók és design tárgyak találhatók, tehát van min csodálkozni, vagy legalábbis van min gondolkodni. Az épület maga is modern műalkotás, bár egyesek szerint inkább úgy néz ki, mint egy óriási fehér doboz - de ez valószínűleg szándékos.
A 10 eurós belépődíj München viszonylatában egész barátságos, a diák- és nyugdíjas kedvezmény pedig civilizált gesztus. A 18 év alattiaknak és müncheni egyetemistáknak való ingyenesség azt sugallja, hogy a múzeum komolyan gondolja a kulturális nevelést. Az audioguide extra költsége emlékeztet arra, hogy még a kultúrának is van árnyoldala, de legalábbis választhatsz, hogy szeretnéd-e, hogy valaki elmagyarázza, miért értékes az, amit látsz.

Egyéb múzeumok

Marstallmuseum

A Marstallmuseum Münchenben található, és a bajor királyi udvar életének és kultúrájának bemutatására specializálódott múzeum. A Marstallmuseum az egykori királyi lovarda épületében található, és a látogatók közelről megismerhetik a bajor királyi család történelmét és hagyományait.

A múzeum kiállítási területei között szerepelnek az egykori királyi lovardák, valamint a bajor királyi család autó- és motorkerékpár gyűjteménye is. A látogatók megnézhetik a korabeli kocsikat, hintókat, nyerges lovaglókat és felszereléseket, amelyek a bajor királyi udvar életének részét képezték.

Emellett a múzeumban megtekinthetők a bajor királyi család egyéb használati tárgyai, például ruházat, ékszerek, porcelánok és egyéb művészeti tárgyak. Az épületben találhatók kávézók és boltok is, ahol a látogatók ajándéktárgyakat és emléktárgyakat vásárolhatnak.

A belépődíj felnőtteknek 7 euró, diákok és nyugdíjasok számára 5 euró, míg a 18 év alattiaknak ingyenes.

Brandhorst

A Brandhorst Múzeum a kortárs művészet egyik legfontosabb múzeuma Európában. A múzeumban több mint 1000 modern és kortárs műalkotás található, amelyek között szerepelnek a világ legismertebb kortárs művészeinek, például Andy Warhol, Damien Hirst, Cy Twombly és Joseph Beuys alkotásai is.

A Brandhorst Múzeum kiállítási területei között szerepelnek a festmények, a szobrok, az installációk, a grafikák és a videóművészet különböző ágai. A múzeumot egy modern épületben helyezték el, amelyet 2009-ben nyitottak meg a nagyközönség előtt.

A múzeum megtekintésekor a látogatók közelről megismerhetik a kortárs művészet sokszínűségét és változatosságát, és élvezhetik az alkotások szépségét és lenyűgöző részletességét.

A belépődíj felnőtteknek 10 euró, diákok és nyugdíjasok számára 7 euró, míg a 18 év alattiaknak ingyenes. A múzeum kedvezményeket is kínál csoportok számára, és az audioguide bérlése további költséget jelenthet.

Szent Péter templom

A Szent Péter templom München legrégebbi temploma, és bár a leírásban barokknak nevezik, valójában gótikus alapokra épített, évszázadokon át formálódott épület - ami tökéletesen tükrözi München változatos történelmét. A templom nem az urszulinus apácáké volt, hanem München első plébániatemploma, amely a 12. században kezdte pályafutását - tehát már akkor is itt állt, amikor München még csak egy kis kereskedőváros volt. A belső tér valóban magával ragadó, és a freskók annyira részletesek, hogy az ember eltűnődik: hogyan is festették ezeket olyan magasságban létrák nélkül.
Az oltár és az oldaloltárok olyan gazdagon díszítettek, hogy szinte versengenek egymással a figyelemért - bár a "Barátok oltára" valószínűleg népszerű, mert a müncheniek szeretik, ha a vallás is kapcsolódik valahogy az italozáshoz. A két harangtorony közül az egyik - a "Régi Péter" - München egyik legjobb kilátópontja, ha kibírod a 300 lépcsőfokot és a szűk, csigalépcsős feljutást. A homlokzat lenyűgöző, de a belvárosban álló épület igazi értéke inkább a történelmi jelentősége.
Az ingyenes belépés kellemes meglepetés, bár az ajánlott adomány emlékeztet arra, hogy még a templomoknak is szükségük van bevételre München drága világában. A toronyba való felmenetelt külön fizetni kell, de a kilátás megéri - ha jó időd van és nem vagy klausztrofób. Sankt Peter bizonyítja, hogy München képes volt megőrizni legrégebbi épületét úgy, hogy az ma is élő, működő templom maradjon - nem csak turistalátványosság.

Egyéb templomok

Asam templom

Az Asamkirche München egyik legkisebb temploma, de amit méretben elveszít, azt művészi túlzásban bőven megtéríti - mintha az Asam testvérek azt mondták volna: "ha már templom, akkor legalább legyen látványos". A 18. századi épület annyira tele van részletekkel, hogy az ember első pillantásra nem tudja, hova nézzen - ami valószínűleg pontosan az volt a cél. Az Asam testvérek, Cosmas Damian és Egid Quirin, építészként és szobrászként olyan munkát végeztek, ami bizonyítja: a barokk stílus akkor a legjobb, amikor nem tartja vissza magát.
Az oltár díszítése olyan gazdag, hogy egy egész múzeum kiállítását megérné, a freskók pedig annyira részletesek, hogy órákig lehet őket tanulmányozni - feltéve, hogy kibírod a nyakfájást a folyamatos felfelé nézéstől. A mennyezetkép, amit Egid Quirin festett, a Szent Sír ábrázolása, de olyan élethű, hogy majdnem vársz, hogy mozogni kezdjen. Az égbolt, angyalok és szentek ábrázolása olyan virtuóz, hogy még az ateisták is elismerően bólogatnak.
A templom különlegessége, hogy nincs belépődíja, ami München közepén szinte hihetetlen - valószínűleg az Asam testvérek még a túlvilágról is vigyáznak arra, hogy mindenki láthassa a művészetüket. A látogatás kb. 15 perc alatt lezajlik, de az emlék egy életre megmarad - különösen ha szereted a barokkot, vagy csak kíváncsi vagy, hogy néz ki, amikor valaki tényleg nem spórol a díszítésen.

Frauenkirche

A Frauenkirche München legfelismerhetőbb épülete, köszönhetően a két hatalmas toronynak, amely 90 méter magasságával még a legmagasabb turistából is nyakfájást csinál. Az épület annyira központi helyen áll, hogy gyakorlatilag lehetetlen elkerülni - ami valószínűleg pontosan az volt a cél, amikor a 15. században építették. A katedrális nem barokk, hanem gótikus stílusú, bár a barokk díszítések később kerültek hozzá - München történelme során sokszor átdekorálta magát.
A belső tér annyira nagy és magas, hogy az ember eltörpül benne, ami valószínűleg pont azt az érzést kelti, amit egy katedrálisban kellene érezni. A több mint 20 oltár biztosítja, hogy bármelyik szenthez fordulhatsz - vagy egyszerűen csak csodálhatod Hans Krumpper és társai munkáját, akik nem fukarkodtak a részletekkel. A Szent Károly oltár különösen lenyűgöző, bár a legtöbb látogató inkább a híres "ördögnyomot" keresi a templom padlóján.
A mennyezeti freskók Peter Candid, Johann Baptist Zimmermann és Johann Baptist Straub munkái - nevek, amelyek bizonyítják, hogy München mindig is vonzotta a tehetségeket. Az ingyenes belépés kellemes meglepetés München árszínvonala mellett, bár a toronyba való feljutás már pénzbe kerül. A Frauenkirche bizonyítja, hogy München nemcsak sörről és Oktoberfestről szól, hanem komoly vallási és kulturális hagyományokról is - még ha a legtöbb turista inkább a kilátás miatt megy fel a toronyba.

Elter Károly fotója

Egyéb látnivalók

Viktualienmarkt

A Viktualienmarkt több mint 200 éves történelme alatt sikeresen átlépte azt a vékony határvonalat, ami elválasztja az autentikus helyi piacot a turistacsapdától - és valahogy mindkét oldalon egyszerre maradt. A Marienplatz közelében található, ami azt jelenti, hogy mindig tele van kamerákkal, de szerencsére a helyiek is még mindig ide járnak bevásárolni - legalábbis azok, akik megengedhetik maguknak a prémium árakat. A 140 különböző árus pult között sétálva megérted, hogy München komolyan veszi az ételt: itt nem csak élelmiszer van, hanem gasztronómiai élmény.
A friss gyümölcsök és zöldségek olyan szépek, hogy szinte kár megenni őket, a sajtok pedig olyan illatosak, hogy még a laktózérzékenyek is megállnak - legalábbis szagolni. A helyi termelők és kistermelők olyan büszkén beszélnek a termékükről, hogy az ember úgy érzi, személyes ismerőse lesz minden paradicsomnak. A sörkert tökéletes hely arra, hogy kipróbáld a bajor kolbászt és a sört - ami Münchenben amúgy is kötelező, de itt legalább autentikus környezetben teheted.
A nagy fák, szökőkutak és virágok között olyan hangulat uralkodik, mintha egy bájos kis falusi piacon lennél - csak éppen München közepén, buszmegállók és luxusüzletek között. Az ingyenes belépés azt jelenti, hogy bármikor besétálhatsz, csak néződsz, és senki nem néz rád úgy, mintha pénzt kellene költened - bár a kísértés óriási. A Viktualienmarkt bizonyítja, hogy München képes volt megőrizni egy darab múltját anélkül, hogy teljesen kiárusította volna a jövőnek.

Nemzeti színház

A Nationaltheater München egyik legimpozánsabb épülete, amely 1818 óta áll itt, és annyiszor építették újjá, hogy már maga is egy történelmi teljesítmény. Az épület homlokzatán található szobrok olyan komolyak, hogy már messziről tudod: itt nem kabarét fognak játszani, hanem igazi kultúrát - ami Münchenben meglepően gyakori jelenség. A belső tér annyira elegáns és gazdagon díszített, hogy első pillantásra azt hiszed, véletlenül egy királyi palotába tévedtél - aztán eszedbe jut, hogy Bajorországban ez valószínűleg normális.
A színpad olyan hatalmas, hogy egy kisebb lakás elfér rajta, a nézőtér pedig kellően kényelmes ahhoz, hogy még egy négyszázórás Wagner-operát is túlélj - bár ez nem garantált. Az előadások minősége olyan magas, hogy még azok is elismerik, akik alapvetően azt hiszik, hogy az opera csak hangos éneklés drága jelmezekben. A német és angol nyelvű előadások mellett gyakran járnak ide világsztárok, akik valószínűleg azért jönnek, mert tudják: München közönsége ért a művészethez.
A jegyárak 20-200 euró között mozognak, ami azt jelenti, hogy választhatsz: vagy egy hónapig szendvicset eszel, vagy kimaradsz a művészeti élményből - de legalább van választási lehetőséged. A Nationaltheater bizonyítja, hogy München nemcsak az Oktoberfestről szól, hanem komoly kulturális hagyományokról is - bár a sör itt is segít túlélni a hosszabb előadásokat.

Alter Peter torony

Az Alter Peter torony (Szent Péter-torony) München belvárosában található, a Viktualienmarkt piactér közelében. Ez a torony a város egyik legismertebb nevezetessége, és a látogatók csodálatos kilátást élvezhetnek a városra a toronyból.

Az Alter Peter torony a Szent Péter-templom része, amelynek építése az 1300-as években kezdődött, és az épület később többször átalakult és bővült. A torony maga mintegy 91 méter magas, és 306 lépcsőfok vezet a csúcsára. Az utolsó részt egy keskeny lépcső vezeti, de a kilátás a csúcsról fantasztikus.

A torony történelmi jelentőséggel bír, és a város egyik jelképévé vált. Az Alter Peter-tornyot a második világháborúban több támadás is érte, de a városi hatóságok gondoskodtak a helyreállításáról. Ma a torony látogatható, és a látogatók belépőjegyet vásárolhatnak a kilátás megtekintéséhez.

Feldherrnhalle

A Feldherrnhalle München belvárosában található, a Marienplatz közelében. A helyszín történelmi jelentőséggel bír, mivel a bajor hadsereg egyik dicsőséges csatájára emlékeztet, de ugyanakkor tragédiával is kapcsolódik.

A Feldherrnhalle egy nagy, impozáns épület, amely az 1800-as évek közepén épült, és később katonai parádék, dicsőséges hadsereg-visszatérések és más fontos rendezvények helyszínévé vált. Az épület előtt található emelvényen a bajor hadsereg hősökének szobrainak állnak, és az épületet őrség állomásozta.

Azonban a helyszín tragédiához is kapcsolódik. 1923-ban Hitler és a nácik kísérletet tettek egy államcsínyre a Marienplatzon, amelynek során négy rendőr és tizennégy nácit öltek meg. A Feldherrnhalle a kudarc végét jelentette az államcsínnyel szemben, és a helyszín a nácik számára továbbra is jelentőséggel bírt.

Ma a Feldherrnhalle látogatható, és a Marienplatz és más nevezetességek közeli elhelyezkedése miatt sok turista látogatja meg. Az épület és az emelvényen álló szobrok csodálatosak, és a helyszín történelmi jelentőségéből adódóan sokat mond a bajor és a német történelemről.

Elter Karcsi fotója

Olympiapark

Az Olympiastadion – ahol a tér nem zár be, hanem kinyílik.
Ez a hely ma is különös élményt nyújt, már-már zavarba ejtőt – szinte félelmeteset. Nemcsak a meredek lelátók miatt, hanem azért is, mert teljesen más térélményt ad, mint a modern stadionok. Ott fent ülve nem ölel körül semmiféle tetőszerkezet vagy lezáró ív, nincs az az ismerős, szinte biztonságos „akolérzet”, ami a zárt stadionokra jellemző.
Itt szemben alacsonyabb ülősorok állnak, mögöttük pedig szabadon tárul fel a táj – a város, a dombok, a tavak.
A nézőt nem zárják be, hanem kilökik a határtalanság felé – ez a fajta nyitottság pedig meglepően intenzív élményt ad.
Mintha a tekintetednek is szabadságot adnának, hogy végigszáguldjon München lankáin, fényein és horizontján.

Schwabing

Schwabing München északi részén található, és olyan sikeresen őrzi meg bohém hangulatát, hogy néha az embernek az az érzése, mintha egy múzeumban sétálna - csak éppen egy olyan múzeumban, ahol a kiállítótárgyak kávét isznak és Nietzschét idézgetnek. A környék fiatalos és művészi kultúrája az elmúlt évtizedekben ugyan trendi lett, de szerencsére még mindig vannak olyan helyek, ahol nem kell hipszternek lenned ahhoz, hogy befogadjanak. Az 1800-as évek végi és 1900-as évek eleji épületek között sétálva megérted, hogy München nemcsak tudott gazdag lenni, hanem stílusos is.
A Luitpoldpark és az Englischer Garten közelsége azt jelenti, hogy bármikor menekülhetsz a városi forgatagból anélkül, hogy elhagynád Münchent - ami Schwabingban amúgy is nehéz lenne, mert minden sarkon valami érdekes történik. Az éttermek és kávézók olyan választékot kínálnak, hogy eldönteni, hova menj, nagyobb kihívás, mint megtalálni őket. Az éjszakai élet annyira aktív, hogy néha azt hiszed, Schwabing sosem alszik - pedig csak a művészek dolgoznak éjszaka.
A Ludwig-Maximilians-Universität jelenléte biztosítja, hogy mindig vannak érdekes beszélgetések és olyan emberek, akik tudják, miről beszélnek - legalábbis úgy tesznek. A Galerie Kronsbein és a Schwabinger Kunstfund bizonyítja, hogy itt a művészet nemcsak hobbi, hanem életforma. A hangulatos sétálóutcákon és a Münchner Freiheit körül mindig történik valami kulturális esemény, ami azt jelenti, hogy Schwabingban sosem unatkozol - legfeljebb túl sokat gondolkozol az élet értelmén, de ez itt természetes velejárója a levegőnek.

Münchner Freiheit

A Münchner Freiheit négyszögletes tér Schwabing szívében, és olyan élénk, hogy már messziről hallod a csörömpölést - kávéscsészék, nevetés, és alkalmanként gitárhangok keverednek a levegőben. A név - müncheni szabadság - az első világháború utáni időkből származik, amikor a müncheniek ünnepelték, hogy végre szabadok, bár ma inkább a parkolóhely hiányától szenvednek. A tér olyan forgalmas, hogy néha az ember azt hiszi, München összes lakója itt találkozik egyszerre - ami Schwabingban talán nem is lenne meglepő.
A központi szökőkút körül mindig történik valami: turisták fotóznak, helyiek olvasnak, művészek rajzolnak, és mindig akad valaki, aki úgy tesz, mintha fontosabb dolgokat csinálna, mint amilyenek valójában. Az éttermek és kávézók olyan sokfélék, hogy választani kell: mediterrán, ázsiai, bajor, vagy csak egyszerűen jó kávé - mindenki megtalálja a maga helyét. A bárok este átveszik a hatalmat, és a tér olyan hangulatot áraszt, mintha egy szabadtéri szalon lenne.
A kulturális események gyakran felkavarják a megszokott rendet, ami Schwabingban természetes állapotnak számít. Az U-Bahn állomás annyira közeli, hogy könnyedén idejutsz bárhonnan, de a legtöbben azért maradnak, mert itt van minden, amire szükségük lehet egy tökéletes müncheni naphoz. A Münchner Freiheit azt bizonyítja, hogy Schwabing nemcsak történelmileg volt München művész- és értelmiségi negyede, hanem ma is az - csak most kávézói láncokkal és WiFi-vel.

Más érdekes negyedek

Graggenau – „Au der Krähen“

(az Óvároson belül)

Graggenau München óvárosának belső szentélye, és ha tudni akarod, hogy néz ki egy város, amikor komolyan veszi a saját történelmét, itt meg fogod találni a választ. Az eredeti "Au der Krähen" - a varjak rétje - név kissé melankolikus, de ma már inkább turisták csapatai lepik el a területet, ami talán még hangosabb, mint a varjak voltak. A középkori vár maradványai között sétálva megérted, hogy München nem csak tegnap lett fontos város - a bajor hercegek tudtak választani helyszínt.
A Theatinerkirche olyan impozáns, hogy még a legellenszenvestebb ateista is megáll előtte egy pillanatra, az Odeonsplatz pedig bizonyítja, hogy a királyi terek építése igazi művészet. A Max-Joseph-Platz körül olyan épületek sorakoznak, amelyek mintha versenyeznének abban, ki néz ki történelmibbnek - és mindegyik nyer. A Bayerische Staatskanzlei látványa emlékeztet arra, hogy Bajorország nemcsak sörről szól, hanem komoly politikai hagyományokról is.
Az Hofgarten olyan, mint egy zöld sziget a történelmi káosz kellős közepén - ide lehet menekülni, ha már elég volt a barokk pompából. A környék éttermei úgy próbálnak történelmi hangulatot teremteni, hogy közben ne érezzük magunkat múzeumban - ami nem mindig sikerül, de legalább próbálkoznak. A tömegközlekedés itt annyira jó, hogy szinte bárhova eljutsz, bár valójában miért mennél el a város történelmi szívéből? Graggenau azt bizonyítja, hogy München képes volt megőrizni a múltját anélkül, hogy múzeummá válna - legalábbis hétköznapokon, amikor nincs Oktoberfest.

Bogenhausen

Bogenhausen München északi részén található, és az első dolog, ami feltűnik, hogy itt még a járókelők is valahogy elegánsabban mozognak - mintha tudnák, hogy drága környéken vannak. A negyed olyan csendes és zöld, hogy azt hiszed, vidéken vagy, csak éppen a BMW-k és Porschék emlékeztetnek arra, hogy München szívében jársz. A Villa Stuck múzeum környéke bizonyítja, hogy a régi pénz és a kultúra itt békében megfér egymás mellett - nincs pökhendi fitogtatás, csak stílus és hagyomány.
A Prinzregententheater olyan épület, ami még önmagában is érték, nemcsak az előadások miatt - ide járni már önmagában státuszszimbólum. A parkok annyira ápottak, hogy azt hiszed, minden fűszálat külön-külön nyírnak meg, de valahogy mégsem hat mesterségesen. A környék éttermei olyanok, ahol a pincér nem mondja el a napi menüt, hanem finoman megkérdezi, mire vágyik - és valószínűleg meg is tudja oldani.
A kávézók olyan hangulatot árasztanak, mintha egy elegáns magánklubban lennél, csak éppen nyilvános helyen. Itt még a kutyasétáltatás is társasági esemény - a golden retrieverek is valahogy fényesebb szőrűek, mint máshol. A Prinzregentenplatz U-Bahn állomás diszkréten elrejtve működik, nehogy megzavarja a környék nyugalmát. Bogenhausen azt az érzést kelti, hogy München nemcsak gazdag város, hanem olyan hely, ahol a gazdagság ízléssel párosul - ami ritkább kombináció, mint azt gondolnád.

Maxforstadt

Maxvorstadt München belvárosának olyan része, ahol végre megérted, miért hívják Münchent "Isar-Athén"-nak - és nem azért, mert itt is vannak görög éttermek. A Ludwig-Maximilians-Universität jelenléte azt jelenti, hogy az utcákon mindig vannak érdekes beszélgetések, könyvekkel teli táskák és olyan emberek, akik valóban tudják, mit csinálnak - legalábbis így tesznek. A Kunstareal olyan, mint egy kulturális Disneyland értelmiségieknek: három világszínvonalú múzeum egymás mellett, és a legjobb az egészben, hogy nem kell órákat sorban állni, mint Párizsban vagy Firenzében.
Az Alte Pinakothek, a Neue Pinakothek és a Pinakothek der Moderne együttese bizonyítja, hogy München nemcsak sörről és kolbászról szól - bár azok is megvannak a közelben. Az Englischer Garten egy óriási zöld tüdő a városban, ahol szörfözni lehet a Eisbach hullámain - ami talán a világ egyetlen helye, ahol hóesésben is lehet szörfözni. A Königsplatz és az Odeonsplatz olyan monumentális, hogy azt hiszed, valami fontos történelmi esemény kellős közepébe csöppentél.
A Siegestor alatt átsétálva megérted, hogy München komolyan veszi magát, de mégsem túl komolyan. A környék kávézói tele vannak olyan emberekkel, akik valószínűleg érdekes dolgokat csinálnak - filozófusok, művészek, vagy legalábbis olyanok, akik úgy néznek ki. Az egyetemi környezet miatt van egy kellemes intellektuális feszültség a levegőben, ami azt jelenti, hogy még a sörözés is kicsit kultúráltabbnak tűnik. A tömegközlekedés tökéletes: a Königsplatz és az Universität állomásokról bárhova eljutsz, bár valójában miért mennél el innen?

Glockenbach

Glockenbach - ahol München megmutatja, hogy ért a stílushoz

Glockenbach München déli részén található, és olyan elegáns, hogy még a kutyasétáltatók is úgy néznek ki, mintha egy divatmagazinból léptek volna ki - persze bajoron módra, tehát nem túl feltűnően. A negyed azt a ritka művészetet űzi, hogy egyszerre divatos és lakható, ami Münchenben körülbelül olyan teljesítmény, mint megtalálni egy megfizethető lakást a Marienplatz közelében. A St. Maximilian templom környékén sétálva világossá válik, hogy itt a történelem és a modernitás békében megfér egymás mellett - a barokk épületek árnyékában hipster kávézók nyílnak, de valahogy nem hat erőltetettnek.

A kis butikokban olyan dolgokat találsz, amiket máshol nem - és nem azért, mert különcök tervezték, hanem mert itt még törődnek a minőséggel. A teraszokon ülve azt érzed, hogy részt veszel München társasági életében, nem csak szemléled kívülről - a pincérek még emlékeznek arra, mit ittál múltkor. Az éjszakai élet itt nem arról szól, hogy mennél nagyobb zajt csapsz, hanem arról, hogy jó társaságban töltöd az időt.

A bárok olyan hangulatot árasztanak, mintha a tulajdonos otthonába hívott volna meg - csak éppen jobb a whiskykínálat és profibb a világítás. A zenei kínálat sem az a szokásos "mindent egy lapra" stílus, hanem tényleg van válogatás és ízlés mögötte. A Fraunhoferstraße U-Bahn állomástól könnyedén bárhova eljutsz a városban, de valójában nem is akarsz elmenni - Glockenbachban minden megvan, amire szükséged lehet egy tökéletes müncheni estéhez.

Haidhausen

Haidhausen München keleti részén található, és első pillantásra egyértelmű, hogy itt a város egyik legrégebbi részében járunk - de a jó értelemben vett "régi", nem a "málló vakolat" értelemben. A Pariserstrasse és a Wörthstrasse olyan, mint két párhuzamos univerzum: az egyik tele van apró vintage boltokkal, ahol még találsz 30 éves vinyl lemezeket, a másik pedig olyan kávézókkal, ahol a barista valóban érti a kávéhoz, nem csak Instagram-posztokat gyárt. Itt sétálva az az érzésed, mintha München egy titkos arcát fedezted volna fel - olyat, amit a turistakönyvek még nem rontottak el.
A St. Johann Nepomuk templom körül olyan utcácskák kanyarognak, ahol még mindig vannak olyan helyiek, akik köszönnek, ha szembejönnek veled. A Deutsches Museum közelsége azt jelenti, hogy mindig vannak érdekes emberek a környéken - tudósok, mérnökök, és olyanok, akik órákig tudnak beszélni a gőzgépek történetéről. A Gasteig környéke kulturális központként működik, de szerencsére nem úgy, hogy mindenki úgy viselkedne, mintha nagyon művelt lenne.
A Maximiliansanlagen tökéletes hely arra, hogy átgondold, miért is jó München - zöld, csendes, de közben a város szívében vagy. A kis éttermek és bárok olyan hangulatot árasztanak, mintha a tulajdonos személyesen hívott volna meg vacsorára - ami Münchenben nem kis teljesítmény. A Rosenheimer Platz U-Bahn állomás azt bizonyítja, hogy a tömegközlekedés is lehet stílusos, ha az emberek törődnek vele. Haidhausen azt az érzést kelti, hogy München nemcsak nagy város, hanem sok kis közösség gyűjteménye - és te pont az egyikbe csöppentél bele.

Neuhausen

Neuhausen München északnyugati részén található városrész, amely sikeresen ötvözi azt, ami München legjobb: elegáns, de nem snob, zöld, de nem unalmas, és lakható anélkül, hogy eladnád a vesédet a lakbérért. A Rotkreuzplatz környéke olyan, mint egy jól működő svájci óra - minden a helyén van, minden működik, de mégsem érzi az ember úgy, mintha egy steril kirakodóvásárban sétálna. A Leonrodplatz pedig bizonyíték arra, hogy egy tér lehet egyszerre forgalmas és barátságos - itt még az U-Bahn lépcsőjén is mosolyognak az emberek.
A Nymphenburg palota jelenléte elegáns felhangot ad a környéknek, de szerencsére nem úgy, hogy mindenki úgy viselkedne, mintha a királyi család tagja lenne. A helyi kávézók tökéletes egyensúlyt tartanak a "müncheni sznobság" és a "bajor gemütlichkeit" között - itt még kapni hipster kávét anélkül, hogy a baristának elmagyaráznád az életed. A Nymphenburg kastélypark olyan, mint egy óriási hátsó udvar, ahol jogosan érezheted úgy, hogy ez a te kis zöld oázisod - legalábbis amíg rá nem jössz, hogy ezren gondolják ugyanezt.
A Luitpoldpark bizonyítja, hogy München tud lenni zöld város is, nemcsak sörfesztivál-helyszín - itt futni, sétálni és piknikezni lehet úgy, mintha vidéken lennél. A tömegközlekedés annyira kiváló, hogy 10 perc alatt a város szívében vagy, de mégis úgy érzed, hogy egy csendes lakónegyedben élsz. Neuhausen azt a ritkán elérhető érzést adja, hogy itt tényleg jó lenne élni - nem csak hétvégén ellátogatni.

Trudering

Trudering – München nyugodt kertvárosi oldala, meglepetésekkel
Ez a városrész olyan, mintha külön kis világ lenne: rendezett utcák, virágos kertek, barátságos házak, és még egy apró városközpont is megbújik benne. Mielőtt egyáltalán elértem volna a Trudering metrómegállót, már orvosi rendelők, pékségek, üzletek sora várt – köztük az a hobbibolt, ami messze a legnagyobb volt, ahol valaha jártam. (És mivel már sokban megfordultam, ez nálam komoly dolog!)
A környék egyik legnagyobb erénye, hogy csendes és biztonságos – pont az a fajta hely, ahova szívesen térsz vissza egy fárasztó nap után.
Egyetlen hátránya talán, hogy a belvárosba vezető közlekedés nem a leggyorsabb, de ha nem rohansz, ez igazából nem is baj.

Giesing

Giesing München déli részén található városrész, amely a város egyik legsűrűbben lakott környéke, de valahogy mégis sikerült megőriznie azt a varázst, ami a legtöbb müncheni negyedből már rég kikopott. Aki ide téved, gyorsan rájön, hogy ez nem a turisták Münchenéje - itt még mindig léteznek olyan kávézók, ahol a pincér nem esik kómába, ha nem angolul szólítod meg. A Szent Benedek templom körül sétálva az az érzésed támad, mintha egy helyi titokban részesülnél, mert a környék tele van olyan kis zugokkal, amelyekről még a müncheni barátaid sem tudnak.
A Giesinger Bahnhof környéke bizonyíték arra, hogy egy vasútállomás környéke is lehet hangulatos, ha az emberek törődnek vele. A környező utcákban olyan kis családi éttermek bújnak meg, ahol a menü még mindig papírra van írva, és a tulajdonos személyesen ajánlja a napi specialitást. A Giesinger Berg olyan, mint egy mini-Alpok a városban - mászol fel egy dombra, és hirtelen panoráma tárul eléd München felett, miközben körülötted piknikeznek a helyiek.
A Harlachingi erdőben futni menni olyan, mintha vidéki kiránduláson lennél, csak éppen a város közepén - itt még madárcsicsergést is hallani, ami München belvárosában szinte lehetetlen. Az S-Bahn kapcsolat tökéletes: 15 perc alatt a Marienplatzon vagy, de mégis úgy érzed, hogy egy teljesen más világban élsz. Giesing azt bizonyítja, hogy München nemcsak Oktoberfest és turistacsapdák - van benne igazi élet is, csak tudni kell, hol keresni.

München közeli látnivalók

Dachau

Dachau Münchentől kb. 20 kilométerre északra található. A város számos történelmi látnivalót kínál, és sokak számára fontos helyszín az emlékezés és az emlékezési helyek miatt.

Dachau legismertebb látnivalója a Dachau koncentrációs tábor, amely a nácik által az 1930-as években épült és az egyik első koncentrációs tábor volt. A koncentrációs tábor látogatása fontos történelmi tapasztalat, amely számos érzelmeket kelt az emberekben.

Dachau városában található továbbá a Szent Jakab templom, amely egy nagyon szép és történelmi templom, melynek építése a 17. századra nyúlik vissza. A városban számos étterem, kávézó és bár található, amelyek kiváló helyek a pihenésre és az élvezetekre.

A városi központ sok történelmi és szép épülettel rendelkezik, köztük a városháza és a régi piactér. A városban található szép parkok és zöld területek, amelyek kiváló lehetőséget biztosítanak a pihenésre és a szabadidős tevékenységekre.

A város könnyen elérhető a közeli Münchenből, és jól csatlakozik a tömegközlekedési hálózathoz.

Freising

Freising pontosan olyan város, amit sokan elkerülnek, mert úgy gondolják, hogy München mellett úgysem lehet semmi érdekes - pedig éppen ez teszi különlegessé. A városka főterén sétálva az az érzésem támadt, mintha egy díszlettervező álmodta volna meg a tökéletes bajor várost: minden a helyén van, minden authentikus, csak éppen nincsenek tömegek. A Weihenstephan sörfőzde a világ legrégebbi még működő sörgyára, ami 1040 óta létezik - tehát már akkor főztek itt sört, amikor Magyarországon még honfoglalásról beszélgettek. A dombtetőn álló katedrális lenyűgöző, de a legjobb az, hogy fel lehet sétálni hozzá anélkül, hogy turistabuszokkal kellene megküzdeni.

A helyi étteremben a pincér büszkén mesélte, hogy itt készült az első bajor sör - és miután megkóstoltam, teljesen megértettem, miért tartott ez a hagyomány ezer évig. A városközpont annyira bájos, hogy azt hittem, filmforgatáson vagyok, de aztán rájöttem, hogy ez itt a valóság. Az egyetem miatt van egy kellemes fiatalos hangulat is, ami megóvja attól, hogy túlságosan múzeumi legyen az egész. A környező dombokon gyönyörű séták tehetők, és mivel senki nem tud róla, gyakorlatilag magánkörülmények között lehet élvezni a kilátást.

München repülőtere mindössze 40 perc, de úgy érzem, mintha egy teljesen másik világba csöppentett volna - egy olyanba, ahol még létezik a lassú tempó. Freising tökéletes azoknak, akik szeretnék megtapasztalni a "valódi" Bajorországot anélkül, hogy bőrgatyát venniük vagy Oktoberfest-dalokat hallgatniuk.

Érdekességek

További beszámolók

Graffiti alagút a Friedensengel alatt – München színes titka
Sokan azt hiszik, hogy a német street art Berlinben született, pedig valójában Münchenből indult – és ezt a város a mai napig büszkén viseli. A graffitik itt nem csak firkák, hanem valódi műalkotások, és néhány helyet hivatalosan is graffiti-galériává nyilvánítottak. Az egyik legizgalmasabb ilyen hely a Friedensengel szobor lábánál húzódó aluljáró.
Minden egyes betonpanel egy külön világ: színes, részletgazdag képek, amelyeket este különleges megvilágítás emel ki. Ha kicsit jobban figyelsz, felfedezheted, hogy az alagút két vége mintha összekacsintana: ugyanazok a motívumok köszönnek vissza más megközelítésben. A kolibri, ami az egyik oldalon üdvözöl, a másik végén már egészen más hangulatban jelenik meg – és ugyanez igaz a központi, monumentális emberalakra is.
Ez az aluljáró egyszerre szabadtéri múzeum és játékos felfedezés, ahol a betonfalak mesélni kezdenek.

München rendezett és ápolt, de egyúttal hatalmas város, ahol az ember még ha akarna sem nagyon tudna eltévedni – különösen a belvárosban, ahová mi is rögtön bevettük magunkat. A Residenz olyan, mint egy önálló világ: monumentális múzeum, amely első pillantásra is letaglózó. A jegypénztárnál a bácsi olyan arccal kérdezte, mit szeretnénk látni, mintha mindennap ez lenne a legunalmasabb kérdés az életében.
Mondtam, hogy minden érdekel: múzeum és kincstár is. Mire csak annyit válaszolt: „azt nem lehet, nincs elég idő rá”.
Így végül a Schatzkammer mellett döntöttünk – és nem bántuk meg. Ez volt az első német szó, amit igazán megjegyeztem: a kincstár, ami még az angol útikönyvben is német maradt. És valóban megérte, hiszen itt őrzik a bajor fejedelmi koronázási ékszereket – csillogás, pompa, hatalom színe-aranya.
Egyfajta szentségtörő fenségesség lengi körül ezt a helyet: mintha a történelem csipkézett díszdoboza lenne, amit most mi is belülről megnézhetünk.

Fotóegyveleg

t. k. fotója

Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.

Új hozzászólás beküldése

* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon

Németország - akciós utazások!!!
VISTA ajánlatok

KAPCSOLAT

utikritika [kukac] utikritika.hu

Útikritika.hu

SZÁLLÁSFOGLALÁS

IMPRESSZUM