ÚTIKRITIKA.HU / Bréma

Bréma egyik legismertebb épülete, a 16. században épült Schütting, amely a (Marktplatz) áll- Az épület a kereskedők céhházaként szolgált, és ma is a Brémai Kereskedelmi Kamara székhelye. - R. Gyuri fotója

Bréma dióhéjban

Német neve: Bremen

Bréma Németország északi részén található, a Weser folyó torkolatánál, nem messze (60-70 km) az Északi-tengertől.

Bréma egyike a három német városállamnak, lévén külön szövetségi államot alkot Bréma Szabad Hanza-város (Freie Hansestadt Bremen) néven, amely magába foglalja Bréma városát és a hozzá tartozó Bremerhaven kikötővárost is.

Magyar viszonylatban bizony nem kisváros a maga 569 ezer lakosával (2025-ös becslés). Közülük külföldinek számít kb. 106 ezer.

Bréma tagja volt a középkori Hanza-szövetségnek, amely egy kereskedelmi és védelmi szövetség volt Észak-Európa kereskedővárosai között.

A brémai városháza és a Roland-szobor az UNESCO kulturális világörökségének a része.

Havi nettó átlagfizetés (2025-ben): 3000 euró - (Németország-i átlag: 2840 euró)

Bréma és Bremerhaven kikötői Németország második legnagyobb tengeri kikötőkomplexuma, és kulcsfontosságú szerepet játszanak az ország külkereskedelmében. Bréma kikötője különösen fontos az autóexport, konténerszállítás és különféle áruk szállítása szempontjából.
A város jelentős ipari központ, különösen az autógyártás (például a Mercedes-Benz gyár), repülőgépgyártás (Airbus) és élelmiszeripar (Kellogg's, Hachez csokoládé) miatt.

A Brémához legközelebb lévő német nagyváros Hamburg. A két város közötti távolság körülbelül 120 kilométer, és autóval vagy vonattal nagyjából 1-1,5 óra alatt lehet megtenni ezt az utat.

A brémai időjárás meglehetősen esős, ezért a helyiek gyakran viccelődnek azzal, hogy Brémában az esernyők gyorsabban kopnak, mint a cipők!

A helyi nyelvjárás, a "Bremer Schnack", tele van sajátos kifejezésekkel, amelyeket még a többi német is nehezen ért meg. Egy példa erre: "Moin!" ami a nap bármely szakában használható köszönés, nem csak reggel.

A brémai kocsmákban gyakran találkozhatunk a "Bierkutscher" nevű sörcsapolókkal, akik annyira ügyesek, hogy egy tucat korsóval is tudnak zsonglőrködni egyszerre. A helyiek szerint ez egy különleges brémai képesség, amelyet már gyermekkorukban elsajátítanak.

A híres Grimm testvérek meséjéből ismert ,,leendő" brémai muzsikusok (egy szamár, egy kutya, egy macska és egy kakas) valójában soha nem jutottak el Brémába, mégis a város ikonikus szimbólumaivá váltak. A város központjában található szobruknál mindenki megpróbálja megérinteni a szamár lábát, mert a helyiek szerint ez szerencsét hoz.

Böttcherstraße - R. Gyuri fotója

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

Nagyon szép az óváros, a Böttcherstrasse, a turista számára kompakt, könnyen bejárható város i
Az aranyos kis Schnorr negyed a pici, szűk utcácskáival, galériáival
Szombat délelött a piactéren (Marktplatz)
Hogy milyen szépen helyreállították a 2. világháborúban lerombolt épületeket
A szuper kajáldák (pl. a városháza pincéjében lévő vendéglő)
Hétvégén sétálni a folyóparton és nézni a piknikezőket
A Szent Péter katedrális - kicsi és szép

Nem tetszett

Bréma természeti környezete nem igazán izgalmas
A kicsi óvároson kívül nincs igazán más érdekesség
Egész idő alatt esett az eső
Túlságosan visszafogott légkörű város, kicsit ingerszegény
A Schnoor negyedben a túlzottan magas árak az éttermekben és a bárokban
A piacon a tolakodó emberek

Vélemények

Németországi utazásom során Brémát is útba ejtettük – a várost, ahol a híres állatok muzsikálnak, a döner sós és nyers, és Willehad püspök dómokat építtetett. Bréma belvárosában a bicikli a legnépszerűbb közlekedési eszköz, az autóforgalmat szinte teljesen kiszorították. A város egyre inkább Amszterdamra emlékeztet a zöld közlekedésre és életmódra való törekvésével, ami kifejezetten üdítő. Azonban a bicikliutak szent és sérthetetlen területek: ha véletlenül rálépsz, a csengőhadjárat és a fenyegető tekintetek nem maradnak el. Bicikliket mindenhol látni – hidak korlátjain, sarkokon és akár váratlan helyeken is lezárva. (Hamburgban ez még feltűnőbb.)
A Schnoor negyed a város egyik leghangulatosabb része, ahol szűk, kanyargós utcák és egymáshoz simuló, apró házak várják a látogatókat. Az itt található épületek többsége az 1500-as és 1900-as évek között épült, és noha a középkorban a zsúfoltság és higiéniai problémák miatt a pestis itt kíméletlenül terjedt, ma éttermek, kávézók, ajándékboltok és designüzletek népesítik be a környéket. Azonban még mindig akad néhány lakóház is, amely megőrizte az eredeti funkcióját.

Egy másik emblematikus hely a Böttcherstraße, amely egy szűk, vörös téglából épült sikátor. Ez a terület egykor piactér volt, majd művészeti negyeddé alakult. A II. világháború pusztítása itt is éreztette hatását, de azóta újjáépítették, és ma hotelek, kávézók, cukormanufaktúrák és galériák találhatók itt. Az épületeket szobrok és díszes részletek ékesítik, amelyek különleges atmoszférát teremtenek.

A város egyik legismertebb szimbóluma a Brémai Muzsikusok meséje, amely hatalmas marketingértékkel bír. A történet ihlette ajándéktárgyak – pólók, bögrék és más giccses szuvenírek – mindenütt kaphatók. A főtéren egy modern szobor állít emléket a Grimm-testvérek meséjének, amely a turisták kedvelt fotópontja.

A főtér látványos, de talán nem a legkiemelkedőbb Németországban. A központban található Szent Péter-dóm azonban impozáns, mérete és építészeti stílusa lenyűgöző. Noha hasonlít más korabeli német dómokra, mégis érdemes egy pillantást vetni rá, ha Brémában jársz.

,, Szeretem a Hanza-városokat. Szimpatikus az építészetük, a fennmaradt műemléképületeik stílusa, hangulata, és szeretem olvasni a történetüket, mert Európa egy igazán izgalmas korszakára ad rálátást. Bréma is a középkorban jelentős szerepet betöltő településeknek abba a csoportjába tartozik, amelyeknek a tengeri kapcsolat adta meg a lehetőséget a felemelkedésre és a megerősödésre.

Bréma fő látványosságai a központban, az óvárosi részen vannak. Ezen belül is az Am Markt, azaz a régi piactér számít a legfrekventáltabb területnek. Itt áll a város leglátványosabb épülete, a világörökségi címmel is elismert középkori eredetű régi Városháza. Az épület szerencsésen - csekély sérülésekkel - úszta meg a II. világháború rombolását, amikor Bréma belvárosának jelentős része pusztult el. (2019)" forrás

TETSZETT:

A Schnoor-negyedben egy öreg makett-készítő műhelye, ahol részletesen elmagyarázta, hogyan építi a történelmi házak miniatűr másait.
A Rathaus pincéjében egy borász spontán borkóstolója, aki megmutatta a híres Rózsapince titkos zugait.
A Böttcherstrasse egy art deco házában egy idős hölgy mesélt Ludwig Roselius kávékereskedő történeteiről.
A Roland-szobornál egy nyugdíjas tanár magyarázta el a Hanza-szövetség működését és Bréma szerepét.
A Stadtmusikanten-szobornál hajnalban egy utcaseprő mesélte el a népmese helyi változatait.

NEM TETSZETT:

A főpályaudvar környékének kétes hangulata késő este, sietve kellett továbbállnom.
Egy "autentikus" étterem a piactéren, ahol a Knipp előmelegített volt és háromszoros áron adták.
A Weser-parti modern negyed sivár irodaházai, amik teljesen elütnek az óváros hangulatától.
A Schlachte rakparton egy túlárazott halétterem, ahol a "friss" hal fagyasztott volt.
A Beck's sörgyár túrája, ami inkább tűnt PR-eseménynek, mint valódi betekintésnek a sörfőzésbe.

A híres Schütting épületben a Gildezimmer (Céhterem)- R. Gyuri fotója

Odajutás

Bréma és Budapest távolsága autóval mintegy 1200 kilométer, és az utazás időtartama általában 11-12 óra között van, attól függően, hogy az útvonal milyen forgalmi helyzetben van és milyen sebességgel halad az autó. Az útvonal során érdemes betartani a sebességhatárokat és a közlekedési szabályokat, és lehetőleg rendszeresen pihenni és frissíteni magunkat az út során.

Hamburg: kb. 120 km-re délre található Brémától.
Hannover: kb. 120 km-re délkeletre található Brémától.
Osnabrück: kb. 100 km-re délnyugatra található Brémától.
Oldenburg: kb. 50 km-re nyugatra található Brémától.
Bremerhaven: kb. 60 km-re északnyugatra található Brémától.

Főpályaudvar - R. Gyuri fotója

Szállás

Brémában érdemes a Viertel negyedet választani szálláshelynek, ha hangulatos, nem túl zajos, és a központtól nem messze lévő helyet keresel. Ez a környék bohém hangulatú, tele van kis kávézókkal, bárokkal, valamint kulturális és művészeti helyszínekkel, de nyugodt részei is vannak. A Schnoor negyed is jó választás, amely a város egyik legrégebbi és legbájosabb része, szűk, macskaköves utcáival és régi házaival. Ez a környék nagyon közel van a városközponthoz, ugyanakkor nyugodt és történelmi hangulatot áraszt.

Helyi közlekedés

Bréma városában a tömegközlekedés jól kiépített és hatékony. A városban működik villamos, busz és vonat közlekedés, amelyeket a BSAG (Bremer Straßenbahn AG) szervez.

Az utazás előtt érdemes tájékozódni a BSAG honlapján a menetrendről és az árakról. A városban működik a "Fahrkarte" rendszer, amelynek alapján jegyet vagy bérletet kell vásárolni az utazáshoz. A jegyek és bérletek az automatákból, a BSAG ügyfélszolgálatán és a villamos- és buszjáratokon található pénztárokból is beszerezhetőek.

Ami az autóval való közlekedést illeti, a városban a parkolás fizetős, és az utcákon található parkolóhelyek rendszerint korlátozottak. A parkolási lehetőségek azonban jók, és a városban számos parkolóház és parkolóhely áll rendelkezésre.

Az utcákon történő parkoláshoz parkolójegyet kell vásárolni, amelyek az automatákból vagy az értékesítőhelyeken kaphatók. A parkolási díjak általában 1,50-2,50 euró/óra között változnak, attól függően, hogy a parkolóhely milyen helyen van a városban. A parkolási díjakat általában a parkolóhelyen található automatákban kell befizetni, és a parkolójegyet jól látható helyre kell elhelyezni az autóban.

Ha hosszabb ideig kívánjuk parkolni az autót, érdemes a városban található parkolóházakat használni. Az árak változóak, de általában kedvezőbbek, mint az utcán történő parkolás.

Étkezés

Néhány ételspecialitás, amit mindenképp érdemes kipróbálni:

Bremer Knipp: A grillezett sertésvérkolbász darált hússal és árpapehellyel, valamint fűszerekkel keverve. Általában burgonyapürével és sült hagymával tálalják.

f. a. fotója

Labskaus: A hagyományos északi német étel burgonyapüréből, sózott húsokból, szalonnából és vöröshagymából készül. Általában savanyúsággal és főtt tojással tálalják.

Bremer Kluten: A hagyományos brémai édesség az áfonyára emlékeztető bogyós gyümölcsök zselésített és cukrozott formája.

Kohl und Pinkel: A kolbász és a kelkáposzta főzésekor együtt főzik, és általában sült burgonyával tálalják.

Grünkohl: A savanyú kel kiváló társítása a sült burgonyának és a kolbásznak.

Fischbrötchen: Friss halból készült szendvics, amelyet általában remoulade szósszal és salátával tálalnak.

Ez heringes - a.t.

Bremer Ratskeller Borok: Az UNESCO világörökségi területnek köszönhetően, a városban számos hagyományos borvidék található, amelyek minőségi borokat kínálnak, mint például a Ratskeller-borok.

Vásárlás

Az egyik legnépszerűbb bevásárló utcák a Sögestrasse, az Obernstrasse és a Breitenweg, amelyek tele vannak butikokkal, áruházakkal és számos étteremmel.

Az "Überseestadt" városrészben található "Waterfront" nevű bevásárlóközpont, amely egy modern üzleti és kereskedelmi központ, amely különféle boltokkal, mozikkal és éttermekkel várja a látogatókat.

A város számos szaküzlettel is rendelkezik, amelyek a látogatók számára lehetőséget kínálnak a különféle árucikkek beszerzésére. A Böttcherstrasse városrészben található ajándék- és művészeti boltok kiváló minőségű termékeket kínálnak.

Ha bútorokat vagy más lakberendezési tárgyakat keresünk, érdemes felkeresni az Ochtum Park nevű nagy bevásárlóközpontot, amely Bréma központjától mintegy 20 perces autóútra található.

Ha pedig hagyományos piacokra vágyunk, a Stadtmarkt a városközpontban és a Wochenmarkt a Weser folyó mellett található, mindkét helyen friss élelmiszereket és helyi specialitásokat kínálnak.

Szórakozás

A város központjában található a Schlachte promenád, amelyen számos kávézó, bár és étterem található. Az épület gyönyörűen ki van világítva este, és kellemes hangulatot teremt az itt sétálók számára.

A Balgebrückstraße és a Sielwallstraße nevű utcák a fiatalabb korosztály számára kedvelt szórakoztató negyedek. A két utcában számos bár, pub és éjszakai klub található, amelyek különféle zenei stílusokat kínálnak.

A Bremer Színház és a GOP Varieté Theater két olyan hely, amelyek a művészeti élményre vágyóknak ajánlottak. Az előadások között megtalálhatók a színdarabok, komédiák, drámák és különféle művészeti produkciók.

Ha az emberek szeretnének élő zenét hallgatni, akkor a Meisenfrei Blues Club vagy a Tower Music Club kiváló választás lehet. Mindkét hely a rock és a blues rajongóit célozza meg, és gyakran fellépnek itt kiváló helyi és nemzetközi zenekarok.

Végül, ha valaki egy kellemes koktélt vagy egy jó minőségű borfajtát szeretne kóstolni, akkor érdemes felkeresni a Station, a Loft vagy a Modernes nevű bárokat.

Közbiztonság

Bréma egy általánosságban biztonságos város, és a városban az alacsony bűnözési arány jellemző. Azonban, mint bármely más nagyvárosban, itt is található néhány olyan környék, amelyekről fontos tudni, hogy egy kicsit rizikósabbak lehetnek, különösen éjszaka vagy sötétedés után.

Például a Bremer Ostertorsteinweg és a Sielwallstraße környékén található éjszakai klubok és bárok olykor magukkal hozhatják a problémás szituációkat, és időnként előfordulhat kisebb verekedések. Azonban ezeknek a helyeknek a többsége általában biztonságos és barátságos.

Az utcán való séta során a lopások és a zsebtolvajlások kockázata mindig fennáll. Érdemes figyelni a környezetünkre, és vigyáznunk a személyes tárgyainkra, különösen a zsúfolt turistalátványosságoknál, piacoknál és tömegközlekedési csomópontoknál.

Ha utazás közben vagyunk, a legjobb, ha csak az általánosan biztonságos területeken mozgunk és elkerüljük a kockázatos környékeket, különösen éjszaka. Az embereknek ajánlott figyelmesnek lenni, és a személyes biztonságuk érdekében elkerülni az éjszakai sétákat olyan területeken, amelyekről tudjuk, hogy problémásak lehetnek.

Hasznos információk

BRÉMA - TISZTELETBELI KONZULÁTUS

Tiszteletbeli konzul: Dr. Axel F. Schultze-Petzold - Cím: Am Luneort 15, D-27572 Bremerhaven, Deutschland
Telefon: +49-474-4925-813 - Fax: +49-474-4925-810 - E-mail: konsulatungarn@aol.com

Szent Péter-székesegyház (Dóm)

A Brémai Katedrális (Bremer Dom) Bremen város egyik legjelentősebb történelmi és kulturális látnivalója. A templom Bréma városközpontjában található, a Domshof téren, közel a város fő látványosságaihoz, például a Városházához (Rathaus) és a Szabadtérhez (Bürgerpark).

Brémai Katedrális középkori eredetű. Az építkezését a 8. században kezdték el, és több évszázadon keresztül különböző stílusokban bővítették és építették át. Az egyik legjelentősebb korszakában a román stílusú építészet dominált.

A katedrális jellegzetes román és gótikus stílusú épület, amelyet gyönyörű faragott részletek és szobrok díszítenek. Az épületet két magas torony ékesíti, amelyek messziről is jól láthatók.

A katedrális belső tere is lenyűgöző. A nagy hajóban impozáns oszlopos és boltíves szerkezetek találhatók, amelyek méretükkel és részletgazdagságukkal lenyűgözik a látogatókat.

A katedrálisban található egy kis múzeum is, ahol érdekes kiállításokat tekinthetnek meg a látogatók a katedrális történetéről és a régi idők liturgikus eszközeiről.

A Brémai Katedrális általában látogatható, és a látogatók számára lehetőség van a belső tér felfedezésére és az épület történetének megismerésére. Az épületben gyakran tartanak koncerteket és egyéb kulturális eseményeket is.

A katedrális hosszú története során számos jelentős eseménynek és koronázási ceremóniának volt a helyszíne, ami tovább növeli történelmi és kulturális jelentőségét.

f. zs. fotója

k. h. fotója

Más látnivalók

Rathaus

,, Bréma fő látványosságai a központban, az óvárosi részen vannak. Ezen belül is az Am Markt, azaz a régi piactér számít a legfrekventáltabb területnek. Itt áll a város leglátványosabb épülete, a világörökségi címmel is elismert középkori eredetű régi Városháza. Az épület szerencsésen - csekély sérülésekkel - úszta meg a II. világháború rombolását, amikor Bréma belvárosának jelentős része pusztult el.

A régi Városháza mind a külsejében, mind a belső kialakításában lenyűgöző. Az 1400-es évek elején emelt épület homlokzata a Weser reneszánsz stílusát tükrözi. Mellette áll a muzsikus állatok híres szobra, és szemben vele az 1404-ben emelt Roland-szobor (utóbbi szintén világörökség). Roland szobrokat más német városokban is állítottak, mint a városi jogok - kiváltságok - és szabadság szimbólumait (és őrzőjét), de mind közül a brémait tartják a legmarkánsabbnak, minden más Roland szobor mintaadó ősének. (2019)" forrás

R. Gyuri fotója

Márton-templom

St. Martinskirche

A Weser partjához érve jobb kéz felé feltűnik a Márton-templom, amely Bréma középkori múltjának leginkább eredeti állapotban megmaradt emléke. A templom mellől indul a Schlachte sétány, amely a Weser folyó mentén húzódik, és kellemes kikapcsolódást kínál. Ha pedig a Böttcherstraße végén balra fordulunk, egy rövid séta után elérkezünk a Schnoor-negyedbe, amely a belváros déli részének egyik legbájosabb része. Itt éttermek, kávézók, kézműves boltok és műtermek várják a látogatókat, miközben a szorosan egymáshoz simuló, 16-18. századi polgárházak különleges hangulatot árasztanak, és visszarepítenek a történelembe.

Aji fotója

További beszámolók

Egy történész vezetett végig minket Bréma belvárosának barna téglás, szűk utcáin, ahol a házakat annak idején kicsire építették, hogy kevesebb adót kelljen fizetni. Ma már ezeknek az épületeknek az alsó szintjén muskátlis ablakú vendéglők működnek, ahol a turisták egy korsó habzó Beck’s sör mellett élvezhetik a város hangulatát. A főtéren, Roland lovag ikonikus szobrától nem messze található a városháza kapujában a híres Brémai Muzsikusok szobra.

Bizonyára ismeritek a mesét: a szamár, a kutya, a macska és a kakas mind megöregedett, hasznavehetetlen jószágként már nem kellettek a gazdáiknak, így összefogtak, hogy új életet kezdjenek. Bréma felé indultak, a gazdag Hanzavárosba, ahol városi zenészekként szerettek volna boldogulni. Útjuk során egy erdőben rábukkantak egy rablóbanda házára. Az ablakon át figyelték a tolvajok zajos mulatozását, és hogy mindent láthassanak, egymás hátára álltak: a kakas a macska hátára, a macska a kutyáéra, a kutya pedig a szamáréra. Ez a jellegzetes póz lett az állatok legismertebb ábrázolása a városban, amelyet szobrok és falfestmények örökítenek meg.

A mese végén az állatok sikeresen kiűzik a rablókat és elfoglalják a házat, új esélyt teremtve maguknak. Mint minden Grimm-mesében, itt is mélyebb tanulság rejlik: a reményről, az újrakezdésről és az összetartás erejéről szól, amely ma is aktuális üzenetet hordoz.

Az óváros déli szélén található Schnoor-negyed Bréma egyik legbájosabb része, amelyet szűk, kanyargós utcák és szorosan egymáshoz simuló apró házak tesznek különlegessé. A negyed története egészen a 13. századig nyúlik vissza, amikor egy ferences kolostor környékén a városi szegénypolgárság zsúfolt lakónegyede alakult ki. Lakói főként a Weser folyó egykori Balge nevű mellékágánál zajló hajók rakodásából éltek. A Balgét később betemették, hogy a város újabb területeket nyerjen magának. A ma látható házak többsége az 1500 és 1900 közötti időszakban épült.
A 19. században többször felmerült, hogy a Schnoor-t lebontják, mivel az elavult és zsúfolt városrész nem felelt meg az akkori modern városépítési elképzeléseknek. A második világháború bombázásai azonban csodával határos módon elkerülték, így a negyed megőrizhette történelmi arculatát. A háborút követően kezdődött újjáéledése, és mára Bréma egyik legkedveltebb turisztikai célpontjává vált.

A Schnoor házaiban ma hangulatos éttermek, műtermek, kézműves boltok és kulturális intézmények találhatók. Itt működik például az észak-német nyelvjárás, a Plattdütsch hagyományait ápoló intézet. Különleges nevezetessége a környéknek Németország legkisebb szállodája, amely mindössze 20 négyzetméteren két vendéget tud egyszerre fogadni. Egy esősebb pillanatban beültünk egy kedves kávézóba, ahol minden szék egyedi Thonet szék volt, mind más és más stílusban. A Schnoor 2024-ben is tökéletes helyszín egy kis nosztalgikus sétához és a város történelmi hangulatának átéléséhez.

Fotóegyveleg

k. h. fotói

sz. r. fotói

Vissza az elejére

Jemen_info3

1970. 01. 01. 01:00 |

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | A jemeniek | Turista etikett | Jemeni konyha | Fotóegyveleg

Easy rider - Elter Karcsi fotója

Földrajz

Jemen földrajza változatos és összetett, amely öt fő régióra osztható:

Parti síkság: A Tihamah parti síkság alacsonyan fekvő, lapos terület, amelynek egyes részei nagyon termékenyek a hegyekből lefolyó patakok miatt. A Föld legforróbb helyei közé tartozik Tihamah. A legtöbb település a part mentén található, mert a sós tengeri levegő enyhíti a hőség hatását.

Nyugati hegységek: A parti síkság hirtelen véget ér a nyugati hegységnél, ahol az Afrikából érkező monszunesők a Vörös-tengeren áthaladva felerősödnek, és a hegyek csipkézett csúcsai által megakadályozva kicsapódnak. A nyugati hegység egyes részei, különösen Ibb és Ta'izz, esőerdőkre jellemző csapadékmennyiséget kapnak, ami termékeny földet biztosít kávé, qat, búza és cirok termesztéséhez. A hegyek itt hosszú emelkedőkkel rendelkeznek; legtöbbjük 600 m-ről 2,135-3,050 m magasságig emelkedik. Jelentős csúcsok közé tartozik a Jabal Sumarah, Jabal Ba'dan, Jabal Sabir és Jabal Ad Dukayik, mind körülbelül 3,000 m magasak.

Középső hegységek: Ez inkább egy fennsík, dombos területekkel a tetején, mert a hegyek kevésbé csipkézettek és kevesebb csapadékot kapnak, mivel a legtöbb eső a nyugati hegységben hullik le. Az Arab-félsziget legmagasabb hegyei itt találhatók, beleértve a legendás Jabal an Nabi Shu'ayb-ot a főváros, Sana'a közelében, amely körülbelül 3,660 m magasságban fekszik. A középső hegységek egyes részei rendkívül termékenyek, mint például Dhamar környéke, és a középső hegységek hőmérséklete is szélsőséges. A napi hőmérsékleti ingadozások a legnagyobbak a világon, nappali csúcshőmérséklet körülbelül 26-27 C, míg éjszaka fagypont alá süllyedhet. A középső hegységek nagy része, a hegyeket kivéve, 2,000-2,440 m magasságban található.

Központi fennsík: A középső hegységek fokozatos lejtése után egy 915-1,525 m magasságú fennsíkra érkezik, amelyet völgyek és wadik, vagyis patakok szelnek át. Ez a terep nem olyan durva, mint a középső vagy nyugati hegység, de a növényzet csak a völgyekben vagy a wadik közelében lehetséges, mert ezek sok öntözővizet biztosítanak a csapadékból, amely csak a távoli területeken fordul elő. Villámárvizek nagyon gyakoriak. Ez a fennsík Shabwah-tól Hadhramauton és Al Mahrán keresztül Dhofarig terjed Ománban, amelyet sok jemeni Nagy-Jemen részének tekint, nem is beszélve Najranról, Jizanról és Asirról Szaúd-Arábiában.

Sivatag: A Rub Al-Khali, azaz az Üres Negyed, a világ legveszélyesebb sivataga és a legnagyobb homoktenger, Északkelet-Jemenben, Délkelet-Szaúd-Arábiában és Északnyugat-Ománban található. Évekig egyáltalán nem esik eső, és szinte nincs növényzet. A hőmérséklet elérheti a 61°C-ot.

Sokotra - sárkányfa - Ohotin Viktor fotója

Időjárás és éghajlat

Az ország klímája száraz és forró, a csapadék mennyisége a domborzati viszonyoknak megfelelően változik. A tengerparti sávban ehhez magas páratartalom is társul. A belső területeken meglehetősen nagy a napi hőingadozás: éjjel nem ritka a fagypont körüli hőmérséklet, miközben nappali hőmérséklet általában 30 °C körüli.

Történelem

Dél-Arábia és Jemen modernkori története 1918-ban kezdődött, amikor Jemen elnyerte függetlenségét az Ottomán Birodalomtól. 1918 és 1962 között a Hammaddin család uralta monarchiáként. Észak-Jemen 1962-ben vált köztársasággá. Dél-Jemen viszont csak 1967-ben vált függetlenné a britektől. 1970-től Dél-Jemen kommunista kormányzati rendszert honosított meg.

A két ország 1990-ben egyesült Jemeni Köztársaságként.

Részletes:

Jemen régóta a kultúrák kereszteződésében létezik, Dél-Arábiában való elhelyezkedésének köszönhetően kapcsolódik a Közel-Kelet legősibb civilizációs központjaihoz. A Kr. e. 12. század és a 6. század között a minaeai, sabaei, hadramauti, qatabani, ausani és himjarita királyságok része volt, amelyek ellenőrizték a jövedelmező fűszerkereskedelmet, majd etióp és perzsa uralom alá került. A 6. században a himjarita király, Abu-Karib Assad áttért a zsidó hitre. A 7. században az iszlám kalifák kezdték meg az ellenőrzés kiterjesztését a területre. A kalifátus felbomlása után Dél-Arábiát számos dinasztia irányította, amelyek részben vagy egészben uralták Dél-Arábiát. Perzsa eredetű imámok időszakosan 160 évig uralkodtak Jemenben, teokratikus politikai struktúrát hozva létre, amely a modern időkig fennmaradt.

Az egyiptomi szunnita kalifák a 11. század során Jemén nagy részét elfoglalták. A 16. századra, majd ismét a 19. századra Jemen az Oszmán Birodalom része lett, és egyes időszakokban az imámok egész Jemen felett gyakorolták az irányítást.

Dél-Arábia és Jemen modern történelme 1918-ban kezdődött, amikor Jemen függetlenné vált az Oszmán Birodalomtól. 1918 és 1962 között Jemen a Hamidaddin család által uralt monarchia volt. Észak-Jemen 1962-ben köztársasággá vált, de csak 1967-ben vonult ki a Brit Birodalom, amely a 19. században védelmi övezetet alakított ki Áden dél-arábiai kikötője körül, és létrejött Dél-Jemen. 1970-ben a déli kormány névlegesen kommunista kormányrendszert fogadott el. A két ország 1990. május 22-én egyesült Jemen Köztársaság néven.

Az egyesülés azonban nem vezetett békéhez. Az USS Cole nevű amerikai hadihajót 2000-ben megtámadta az Al-Káida Ádenben, miközben üzemanyagot vett fel. Azóta az Arab-félszigeti Al-Káida megerősödött az országban, és az Egyesült Államok válaszul többször támadott jemeni célpontokat drónokkal. A hosszú ideig tartó diktátor, Ali Abdullah Szaleh kormánya az arab tavaszhoz kapcsolódó drámai tiltakozások közepette bukott meg 2012-ben, de utódja, Abd Rabbu Manszúr Hadi korábbi alelnök alig sietett a tüntetők által követelt reformok bevezetésével, és a síita húszik milíciája 2015 februárjában átvette a kormány irányítását. A szunnita arab kormányok, különösen Szaúd-Arábia, közel álltak Szalehhez és Hadihoz, és ellenzik a síita uralmat ebben az arab országban. Egy szunnita iszlamista koalíciót, az Al-Islahot támogatják a húszi erők elleni polgárháborúban, és brutális bombázási kampányt vezettek, amely jelentősen károsította az ország infrastruktúráját

Manapság

6,8 millió jemenit azonnali éhezés fenyeget, további 10,2 millió jemeni van válságban, vagyis gyakorlatilag már ők is éheznek, csak az életük nincs veszélyben. Közvetlen veszélyben. Még.
Ez összesen 17 millió ember, Jemen teljes, 28 milliós népességének több mint 60 százaléka.

Az éhínség Jemen két legnépesebb kormányzóságában, a népesség negyedének otthont adó Taiz és Hodeidah kormányzóságokban a legfenyegetőbb. Ebben a két tartományban zajlik legintenzívebben a háború.

A helyzetet nem egyszerű megoldani, mert abban nagyon nagy szerepet játszik az országban évek óta dúló, mostanra nemzetközi konfliktussá, jelző nélküli háborúvá szélesedő polgárháború. (2017)

"A statisztikák szerint a jemeni nők hetven százaléka analfabéta, a legtöbb lány az általános iskolát sem fejezi be, mivel a szülőknek általában csak egy gyermek taníttatására van pénzük, azt pedig fiúkra költik. Bár ma már a Szanaai Egyetemre járóknak körülbelül 50 százaléka nő, tanulmányaik befejeztével a legtöbbjük nem talál munkát.

Az országban nagyon gyakori a gyerekházasság, a nyomorgó szülőknek sokszor anyagilag is megéri férjhez adni kilenc-tíz éves lányaikat. Jemenben egyébként korábban már érvényben volt egy törvény, amely megtiltotta a 15 évesnél fiatalabbak kiházasítását, ám a parlament a kilencvenes években ezt a szabályozást eltörölte, arra hivatkozva, hogy a szülőknek jogukban áll akkor férjhez adni lányaikat, amikor csak akarják. A jemeni szociális minisztérium adatai szerint 2010-ben minden negyedik menyasszony még nem töltötte be a 15. évét, amikor megköttetett a házasság.

Jemenben a férj és feleség kapcsolatát nagyon szigorú törvények szabályozzák: a többi között a nőknek még a házat sem szabad elhagyniuk a férjük engedélye nélkül, a házaséletet szabályozó passzus pedig megengedi a házasságon belüli nemi erőszakot.

Egy jemeni nőnek a "nemek" körül forog az élete. Nem kerékpározhatnak, nem maradhatnak ki sokáig a barátokkal, nem beszélgethetnek a politikáról vagy vallásról, nem halogathatják a férjhez menést, nem válhatnak el, nem járhatnak fedetlen hajjal, nem tanulhatnak tovább, nem utazhatnak egyedül, és nem lehetnek férfi barátaik. Csupán azért, mert nőnek születtek.

Sokan talán nem is hallottak még Jemenről, vagy valami távoli, talán nem is valóságos vidéknek gondolják. Pedig Jemen létezik. Egy csodálatos és titokzatos szépségű ország, amit a háttérben diktatórikus hatalmak irányítanak.

Ezt a helyet olyanok irányítják, akik háborút szítanak, vallási konfliktusokat és politikai nyugtalanságokat okoznak. A szunnita és síita vallási konfliktusok és a korrupt vezetők tönkreteszik a jemeniek életét, gazdaságát. (2016)" forrás

A jemeniek

Előfordulhat, hogy azt gondolnád, Jemen az egyik etnikailag homogénebb ország a Közel-Keleten, ha csupán azt tudnád, hogy a lakosság közel 100%-a arabnak vallja magát. Azonban sok jemeni erősen kötődik helyi, szektás és törzsi identitásához, és a politikai különbségek is mélyek, ami gyakran vitatott és néha erőszakos sokszínűséget eredményez.

A jemeni emberek jellemző tulajdonságai, szokásai, hagyományai és társadalmi berendezkedése sokrétű és összetett, mélyen gyökerezik a történelmi és kulturális hagyományaikban. Íme néhány jellemző vonás:
Társadalmi és kulturális jellemzők:

Vendégszeretet: A jemeni emberek híresek a vendégszeretetükről. Az idegenek meghívása otthonukba és megvendégelése gyakori és elvárt viselkedés. A vendégszeretetet vallási és kulturális kötelességként is kezelik.

Család: A család központi szerepet játszik a jemeni társadalomban. A nagycsaládok gyakran együtt élnek, és a családi kötelékek nagyon erősek. Az idősebb családtagok tisztelete különösen fontos.

Törzsi azonosságtudat: A jemeni társadalom jelentős részét a törzsi hovatartozás határozza meg. A törzsek közötti kapcsolatok és az ezekhez fűződő identitás nagy befolyással bír a mindennapi életre és a politikai helyzetre is.
Vallási és kulturális szokások:

Vallás: Az iszlám, különösen a szunnita és síita ágazatok, mélyen áthatja a jemeni élet minden aspektusát. A vallás nemcsak a spirituális életben, hanem a társadalmi normákban és törvényekben is központi szerepet játszik.

Qat: A qat rágása társadalmi szokás, amely a nap jelentős részét kitölti. A qat rágása közösségi tevékenység, amely során az emberek összegyűlnek, beszélgetnek és üzleteket kötnek.
Női egyenjogúság:

Nők helyzete: A jemeni nők helyzete nagymértékben függ a lakóhelyüktől és a helyi kulturális normáktól. A városi területeken a nők számára több lehetőség nyílik az oktatásra és a munkavállalásra, míg a vidéki területeken a hagyományos nemi szerepek és a korlátozások erősebbek lehetnek. A nők jogai és lehetőségei jelentősen korlátozottak, és a női egyenjogúság kérdése komoly kihívásokkal néz szembe.
Idősek tisztelete:

Idősek tisztelete: Az idősebbek tisztelete és megbecsülése mélyen beágyazódott a jemeni kultúrába. Az idősebb családtagok iránti tisztelet megnyilvánul a mindennapi életben, a döntéshozatalban és a családi tanácskozásokban.
Vérmérséklet és viselkedés:

Vérmérséklet: A jemeni emberek általában barátságosak és vendégszeretőek, de a kulturális és törzsi hagyományok miatt a viselkedésük és hozzáállásuk változhat. A tisztelet és az udvariasság alapvető elvárás, különösen az idősebbekkel és a vendégekkel szemben.

Konfliktuskezelés: A törzsi hagyományok és a törzsi igazságszolgáltatás még mindig jelentős szerepet játszanak a konfliktusok megoldásában, bár a modern jogrendszer is érvényben van.
Ünnepek és hagyományok:

Hagyományos öltözet: A hagyományos jemeni öltözetek, mint például a férfiak által viselt „jambiya” (görbe tőr) és a nők által viselt „abaya” (hosszú köpeny), még mindig gyakoriak és a kulturális identitás fontos részét képezik.

Ünnepek: Az iszlám vallási ünnepek, mint az Eid al-Fitr és az Eid al-Adha, kiemelkedő fontossággal bírnak. Ezek az ünnepek családi összejövetelekkel, közös étkezésekkel és imákkal járnak.

arcok és arctalanok - b.a. fotója

Szana-i boltosok - Elter Karcsi fotója

Ünnepi ruhában - Elter fotója

Turista etikett

Jemenben a turistának fokozott elővigyázatosságot kell tanúsítania. A viselkedésben és főleg az öltözködésben alkalmazkodni kell a helyi szokásokhoz és hagyományokhoz. Ennek megfelelően a nők részére ajánlott a zárt ruhák viselése, a mélyen dekoltált, hátat, vállakat szabadon hagyó, lenge öltözékek viselése egyáltalán nem ajánlott!

Kerülendő dolgok

Bizonyos dolgokat kerülni kell, mert helytelenítéssel találkozhatnak, és ezeket mindenképpen érdemes elkerülni a tartózkodás során.

Politika

Kerüld az Egyesült Államokról való beszélgetést — sok jemeni úgy érzi, hogy az USA „beleavatkozik” az ország ügyeibe, és több kárt okozott, mint hasznot.
Kerüld Izrael témáját — akárcsak az arab világ többi részén, sok jemeni negatív érzéseket táplál Izraellel szemben.

Vallás

Az iszlám Jemen államvallása, és minden jemeni életében fontos szerepet játszik. Akárcsak az arab világ többi részén, a vallás kényes téma. Mindig érzékenyen és tisztelettel közelítsd meg a vallási kérdéseket.

Vallási helyek látogatásakor viselkedj és öltözködj megfelelően. Néhány mecsetbe nem léphetnek be nem muszlimok. Ha nem vagy biztos, kérdezz.
Ramadán idején tartózkodj a nyilvános evéstől, ivástól, dohányzástól és rágástól. Ennek elmulasztása rendkívül tiszteletlennek számít.
Ne kritizáld vagy beszélj rosszul az iszlámról; Jemenben szigorú blaszfémiatörvények vannak.
Ne beszélj vallásról agnosztikus nézőpontból; ezt teljesen értetlenül fogadják.
Kerüld a térítéssel kapcsolatos bármilyen utalást; az áttérés Jemenben bűncselekmény.

Egyéb

Ez egy muszlim ország. Légy érzékeny arra, hova irányítod a kamerádat. Rengeteg nagyszerű fotólehetőség van minden sarkon (a kérdés általában az, mit hagyj ki az egyes képekből), de ha embereket fényképezel, mindig kérdezd meg előtte. Az „mumkin akhud sura minak?” arab kifejezés nagyon hasznos. Soha, de soha ne próbálj meg nőkről képeket készíteni, még akkor sem, ha te magad is nő vagy. Ez nagy sértésnek számít, és akár súlyosabb következményekkel is járhat. Ne próbálj fényképezni semmit, ami stratégiai jelentőségű lehet (pl. amit legalább egy katona vagy rendőr őriz). Azonban, ha udvariasan kérdezel és az őrök jókedvűek, akár emlékfotót is készíthetsz egy géppisztolyt tartó katonával!
Annak ellenére, hogy közel van a gazdagabb olajtermelő országokhoz, Jemen a világ egyik legszegényebb állama. Sok helyi számára az életkörülmények nagyon nehezek. Turistaként számíts arra, hogy a helyi kereskedők magasabb árakat kérnek tőled. Miközben tudatában vagy a jemeni szegénységnek, ne engedj az együttérzésből fakadó kísértésnek, hogy megfizesd az első árat. Az alkudozás az élet része a világ nagy részén, és minden vevőtől elvárják.
Ha egy terület le van zárva, annak nagyon jó oka van. Bármennyire is csábító lehet a bátor felfedező szerepében tetszelegni, nincs ok arra, hogy növeld az emberrablás vagy rosszabb esélyeit, hacsak nem feltétlenül szükséges.

Emellett készülj fel arra, hogy gyakran kérnek majd tőled tollat (qalam, galam) a helyi iskolák számára, valamint édességet (bonbon). Az előbbi esetben, ha van egy felesleges tollad, érdemes lehet megfontolni az adományozást. Az utóbbi esetben viszont ellenállj a kísértésnek, hogy édességet adj, mert ez elvárást teremthet a következő külföldi érkezővel szemben. Mondani sem kell, hogy ne adj pénzt („fulus!” „bizniz!”) gyerekeknek. Inkább helyi jótékonysági szervezeteknek adományozz.

Jemeni konyha, gasztronómia

A jemeni konyha jelentősen eltér az Arab-félsziget többi részétől, és valódi fénypontja lehet bármelyik jemeni utazásnak—különösen, ha helyiekkel együtt élvezheted (ez egy meghívás, amit a látogatók gyakran kapnak, még többször, mint amire számítanak).

Főételek:

Salta: Ez a jemeni konyha jellegzetes étele, egy húsalapú pörkölt, amit görögszénával fűszereznek és általában a főétkezés végén szolgálnak fel. Az íze elsőre meglepő lehet az újoncok számára, de mindenképpen érdemes megszokni.

Mandi: Egy népszerű húsos és rizses étel, amely a Hadhramaut régióból származik. A mandi különlegessége abban rejlik, hogy a húst agyagkemencében sütik, és a rizs fölé akasztják, így a húslé a rizsre csepegve főzi azt meg.

Desszertek:

Jemeni méz: Különösen híres az egész régióban, és a legtöbb desszert bőségesen tartalmazza.

Bint al-sahn: Egyfajta lapos tésztaétel, amit mézzel öntenek le.

Jemeni mazsola: Szintén érdemes megkóstolni.

Egyéb érdekességek:

Qat: Noha nem étel, érdemes megemlíteni a qat levelet, amit szinte az egész jemeni lakosság rágcsál ebéd után egészen vacsoráig. A növényt az egész országban termesztik, és a helyiek szívesen kínálják meg vele a látogatókat. A qat rágása művészet, de az alapötlet, hogy a kis, puha leveleket és ágakat (a keményeket nem) rágják, és egy nagy golyót formálnak belőlük az arcukban. A qat enyhe stimuláns hatású, étvágycsökkentő és álmatlanságot is okozhat. Azonban a qat rágása számos egészségügyi problémát is okozhat, beleértve a száj- és nyelőcsőrákot, így óvatosan érdemes fogyasztani.

Italok:

Jemen hivatalosan száraz ország, azonban nem muszlimok maximum két üveg alkoholos italt hozhatnak be az országba, melyeket csak magánterületen fogyaszthatnak el. Nyilvánosan alkohol hatása alatt mutatkozni nem ajánlott.

Sokféle gyümölcslevet és üdítőt lehet kapni, de kerülni kell a lepukkantabb gyümölcslé boltokat, mivel azok csapvizet is használhatnak alapként. A jemeni teát (shay) és kávét (qahwa vagy bun) gyakran fogyasztják étkezéshez. A jemeni kávé jóval gyengébb, mint a félsziget más részein található erős török kávé.

A csapvizet kerülni kell, de palackozott víz szinte mindenhol kapható, akár hűtött, akár szobahőmérsékletű változatban.