ÚTIKRITIKA.HU / Andalúzia / Granada

Andalúzia / Granada

Granada dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Odajutás | Szállás | Helyi közlekedés | Étkezés | Vásárlás | Szórakozás | Egyéb hasznos információk | Alhambra | Generalife | San Nicolas kilátó | Hammam Al Andalus | Carrera del Darro | Albaicin | Bazilika | La Madraza | Plaza bib Rambla | Plaza Nueva | Calle Navas | Egyéb látnivalók | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

.

Granada dióhéjban

• A kb. 233 ezres lakosságú, andalúziai Granada a Sierra Nevada nyugati peremén terül el. A város központja nem túl nagy, azaz gyalogosan könnyedén bejárható.
• Fő látnivalója az Alhambra, ami az UNESCO kulturális világörökségének a része. Ne lepődjünk meg azon, hogy a város több részéből ez a fő attrakció nem is látható. Évente több millió látogatója van az Alhambrának. Előre ajánlatos foglalni belépőjegyet!
• Granada egyetemi város. Közel 60 ezer diák tanul itt!
• Granada nem egynapos város, három kényelmes nappal kell kalkulálni ahhoz, hogy minden alaposan meg lehessen nézni.
• Garanada szülötte Federico García Lorca

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

1. A katedrális stílusa nagyon bejött nekünk
2. Csodás a kilátás az Alhambra felől a városra
3. Csaknem minden bárban a piához adnak ingyen tapast; egy pohár bor 2 euróért viszonylag barátságos ár
4. Van modern, cool világa is, főleg a egyetemi városi karakterének köszönhetően
5. Sétálni a Carrera del Darro-n
6. A hangulatos kerámia utcatáblák

Nem tetszett

1. Bérautónkkal küszködni a sok egyirányú utcával és zsákutcával; nem könnyű a városban közlekedni, navigálni, rossz a kitáblázottság; gyakran van közlekedési káosz
2. Nem foglaltunk előre jegyet az Alhambrába (korlátozott számban engednek be látogatókat egyszerre), s így másnap kellett újra odamennünk. Update: ez azóta sokat romlott
3. A vacak karkötőt a csuklónkra erőltetni próbáló nyanyák (naná, hogy aztán pénzt kérnek, ha nem akarjuk megvenni, akkor is...)
4. A bazilika rokokós túldíszítettsége

Vélemények

,, Szinte bármeddig el tudtam volna bolyongani Granadában, akármerre jártam, újabb és újabb csodaszép, eldugott zugra bukkantam. Mint általában a spanyol városokban, itt is van impozáns katedrális, paloták, rendezett kertek, múzeumok. Granadát viszont a mór építészet legmeghatározóbb fennmaradt palotája, az Alhambra teszi kedvelt turistacélponttá." forrás

---

,, Az Alhambrára mindenképp előre kell jegyet venni (én januárban egy héttel előtte még az utolsók között kaptam, viszont csúcsszezonban sokkal korábban kell foglalni). Minimum 3 óra tényleg kell bejárni az egészet, de lenyűgöző az biztos. :) Örültünk, hogy ilyen szép állapotban van. Aa jegyfoglalásnál kell személyi ig. szám. "  (szo, 2019)

---

Mi 18:30-ra kaptunk jegyet a Nasrid Palotába (20:00-kor zár) de jóval hamarabb érkeztünk, így előtte megnéztük az Alcazabát és a General Life-ot. Így a másfél óra nekünk pont elég volt a palotára. Érdekesség: 1. Albaicin negyed bazáros kis utcáin öröm csatangolni. Bőrtáska kánaán van. :D 2. Érdemes felmenni a Mirador de San Nicolas-ig, csodás a panoráma az Alhambrára. Mi beültünk itt egy panorámateraszos kávézóba (Cervezas Alhambra), ami szuper hangulatos, csodás kilátással, cserébe egy presszó kávé 3,75EUR. (bé, 2018)

---

,, Egész délután a városban andalogtunk, fagyizva bejártuk az óvárost. A legjobban a bazársort idéző arab bevásárlóutca (Calle Caldereria Nueva) és a San Nicolas kilátópont tetszett, ahova meredek macskaköves utcácskák végeláthatatlan során kapaszkodtunk fel. Innen látható a legtökéletesebben az Alhambra és a mögötte szikáran magasodó Sierra Nevada, mely 3479 m-es legmagasabb csúcsával, a Mulhacénnal a kontinentális Spanyolország legmagasabb pontja. Egyben ez Európa legdélebbi síterepe is. :) A nyári hangulatról és az önfeledt szórakozásról gondoskodnak az utcazenészek, akik flamenco gitáron adják elő a legnagyobb idei slágereket - most például a Despacitót. :D" (2017) forrás

Odajutás

Autós távolságok és időtartamok:

• Sevilla-Granada: 253 km, 3 óra 15 perc
• Málaga-Granada: 132 km, 1 óra 50 perc
• Córdoba-Granada: 203 km, 2 óra 35 perc
• Madrid-Granada: 421 km, 4 óra 47 perc

Szállás

Ajánlott szállodák:

• 2 csillagos: ibis Hotel Granada
• 3 csillagos: Hotel Cortijo del Marqués, Rusticae Gar-Anat Hotel Boutique
• 4 csillagos: Sercotel Gran Hotel Luna de Granada, Hotel Granada Center

Ezen a linken érdemes más granadai szállásokat is megnézni. hotelscombined.com , magyarul

Általában itt is igaz, hogy kellemesebb a központi elhelyezkedésű granadai szállás, de általában drágább is. Plusz nehezítés az esetleges parkolás. Ha külső kerületekben lakik valaki, praktikus a kocsit ott hagyni és gyalog, tömegközlekedéssel megnézni a várost.

Helyi közlekedés

Egyáltalán nem ajánljuk hogy saját autókkal vagy bérautóval behajtsunk Granada belvárosába. Az óváros nagy része le van eleve zárva az autós forgalom elől, s be is van erősen kamerázva a hely.

"Nosza, vágódjunk fel a buszra, irány a szálloda - gondoltuk. A buszállomáson azonban gyakorlatilag megfejthetetlen busztérképpel találtuk magunkat szembe. A szivárvány minden árnyalatával jelzett buszútvonalak voltak fölrajzolva gyakorlatilag követhetetlen útvonalon, csak a két végállomás volt jelölve. Nagy nehezen, több mint félóra gyötrődés után kisütöttük, merre is célszerű menni fel a hegyre. A szállodánk, a Hotel Alixires ugyanis nem a városban volt. hanem az Alhambra fölött. (2016)" forrás

Étkezés

,, Az egyik granadai estén egy kis helyi bárba tévedtünk be, ahol a sör mellé ingyen tapast hozott a pincér. Tudom, persze, semmi sincs ingyen, a sör árába nyilván ezt is belekalkulálták, de annyira megörültünk a finom falatoknak, hogy jelentősen megnőtt a fogyasztási kedvünk. A tulajdonos bácsival később szóba elegyedtünk.

Azt mesélte, hogy régebben mindenhol jártak az ajándék falatok, ám a turizmus növekedésével lassan kihal ez a hagyomány, hiszen sokan készek extra eurókat fizetni a kis falatokért, a tulajdonosok pedig nem hülyék. A tulaj szerint a jattolás is csak a külföldiekre jellemző,
Spanyolországban nem szokás borravalót adni, esetleg egy nagyon kis aprót, ha annyira elégedettek vagyunk. (2017)" forrás

,, A sok bóklászástól alaposan megéheztünk, így kénytelenek voltunk beülni ebédelni, ami viszont nem egyszerű menet Spanyolországban. Az éttermek és az üzletek délután kb. 2-től 5-6-ig sziesztát tartanak, így maradnak a tapas bárok, ahol a klasszikus spanyol falatkák garmadájából válogathatunk. A tapas neve onnan származik, hogy annak idején a borospoharakra kistányért helyeztek a por és a bogarak ellen, és a bor mellé fogyasztott kísérőfalatkákat erre a tányérral helyezték. A "tapa" szó jelenti a fedőt spanyolul, innen mentek hát a köznyelve ezek a falatkák, mint tapasok. A tapas mellett örök klasszikusok a tengeri herkentyűk és a paella is, a sáfránnyal ízesített rizses ételspecialitás, melynek kismillió féle változata létezik. Szerencsére ezek némelyike mellőzi a csápos-tapadókorongos-nyálkás vízi lényeket, úgyhogy nem maradtunk máskor sem éhen. :) Kísérőnek andalúziai édes spanyol borokat, vagy a számos híres sörmárka (Cruzcampo, San Miguel, Alhambra) egyikét érdemes választani, vagy esetleg az örök kedvencet, a sangriát sok-sok jéggel és friss gyümölccsel.

A desszert abszolút nem képezheti tárgyalás kérdését, ugyanis KÖTELEZŐ megkóstolni a churrost, a spanyolok kicsit édes, kicsit sós hosszúkás fánkját. A helyiek főleg reggelire eszik egyébként; mivel belefért az időnkbe, egyik délelőtt mi is kései reggelit tartottunk Malaga belvárosában: komótosan rendeltünk egy hatalmas adag churrost, egy pohár forró csokit, amibe a kávé mellett mártogatni szokás és élveztük az őszi nyarat. (2017)" forrás

Vásárlás

A legbőségesebb vásárlási választék a katedrális és a Calle (utca) Recogidas környékén kínálkozik. A közismert divatmárkáknak megtalálhatók itt a boltjai, áruházai. Ajándékboltokból is a katedrális környékén van a legtöbb. Több ajándékbolt tipikus arab bazárt próbál imitálni. A festői Albaicín negyed felé vezető meredek Calle Calderia-n több bolthoz csatlakozik mór stílusú teaszalon.

Calle Recogidas (kájje rekohidász)

A bcvásárlóközpontok, nagy piacok a belvároson kívül találhatók. A buszpályaudvar közelében van Auchan, Hipercor és Carrefour. Közvetlenül a buszpályaudvar mellett van Aldi és Lidl is.

Szórakozás

Egyéb hasznos információk

"Granada csodálatos város, ám csak a megfelelő időszakban. Az időjárás kontinentális, nagyjából olyan a klíma, mint itthon, csak éppen 10-15 fokkal melegebb. Nyáron teljesen értelmetlen ideutazni, mert akkora a forróság, hogy azt nem lehet elviselni - a főutcán árnyékolók vannak kifeszítve az út fölé a közlekedőket védendő. Ősszel azonban már elviselhető a klíma, kellemes meleg. Noha nem jellemzők a mínuszok, télen igen hideg tud lenni. Egy kis városi kirándulás után akár félórás autózással elérhető a Sierra Nevada, ami még nyár elején is hófödte - a mórok annak idején onnan nyert vízzel gazdálkodtak Alhambrában. Tavasszal és ősszel működik a pólós mászkálás a városban-másnap síelés kombó." (2016)" forrás

2. A 80 perces Granada hop on hop off buszra ezen a megbízható honlapon lehet előre foglalni, olcsóbban, mint a helyszínen.

Alhambra

Minimum 3 órát, maximum 6 órát érdemes rá tervezni. Ezen a honlapon tanácsos előre Alhambra Card-ot venni, mert ezzel elkerülhetjük az ideg- és időölő sorban állást. Ez legalább angolul van és nem kell kínlódni a spanyollal, mint azt alább valaki leírta.

Update: a jegyhelyzet sokat romlott, óriási az igény az Alhambra meglátogatására. Ezért bevezették a reggeli túrákat, meg kell ezzel is próbálkozni, ha más lehetőség már nincs.

,, Érkezésem utáni 10 percben felvilágosítottak, hogy oda bizony jegyet kellett volna foglalnom, mert így nem sok esélyem van bejutni, hacsak másnap nem megyek oda reggel 6-ra és állok sorba 8-ig. Ezt a döntést másnapra hagytam, de addig is felsétáltam és megnéztem kívülről. Így is lenyűgözött. (2016)" forrás

---

"Mivel úton útfélen azt hallja az ember, hogy a jegyeket – főleg a nyári hónapokban - igencsak ajánlatos elővételben megvenni, ezért már kb. 1 héttel az indulás előtt nekiláttam a jegyfoglalásnak. A logikusnak egyáltalán nem mondható hivatalos Alhambra oldalról, áteveztem a ticketmaster.es-re. Eleinte minden remekül ment: pikk-pakk kiválasztottam a jegyek számát, a napot, a Nasrid palota látogatásának időpontját, megadtam a bankszámla adataimat és minden egyéb nyalánkságot, de leokézni mégsem mertem a rendelést, mert az utolsó lépéseknél mindig átváltott az oldal spanyolra, ami egy icipici gondot okozott nekem, ugyanis a spanyol szókincsem nem lehet több 20, na jó, maximum 30 szónál. Azt gondoltam, hogy ez a nyelvi ugrabugra csak valami véletlen lehet, így visszamentem a kezdőoldalra… kb. ötször. Végül a sokadik próbálkozás és sokadik derült égből villámcsapás-szerűen bekövetkező spanyolra váltás után mégsem teketóriáztam tovább és piff, rányomtam a ’tovább’, ’tovább’, ’tovább’ gombra, mígnem egyszer csak a dolog végére értem.

Csodák csodájára megérkezett a visszaigazoló e-mail, a kártyámról is levonták az összeget. Ezek után elégedetten és boldogan dőltem hátra, és gondolatban már az Alhambra kertjeiben jártam és illatos rózsákat szagolgattam. Az álmodozás közben viszont rájöttem, hogy a jegyet ki is kellene nyomtatni, így gyorsan visszamentem az oldalra, megkerestem az otthoni nyomtatás instrukciót, amit egyből meg is találtam... spanyolul. Ez még csak a kisebb probléma volt, a nagyobb gondot nem is ez okozta, hanem az, hogy nekem nem is ajánlotta fel az otthoni nyomtatás lehetőségét. Valószínűleg a nyelvváltás miatt ugorhattam át ezt az opciót, így maradt a ’Service Caixa’-s átvétel. Mi ezeket a minden városban megtalálható automatákat az egyszerűbb kiejtés kedvéért inkább ’kakszi terminálnak’ neveztük el. Sajnos ez beszélőnévnek bizonyult: hamar rájöttünk, hogy tényleg nagyon nagy ’kakszik’ azok a dobozok, tulajdonképpen teljességgel hasznavehetetlenek. Az egyiknél hiába választottuk ki az angol nyelvet, ugyanúgy spanyolul folytatta, a másiknál meg hiába követtük a kifüggesztetett nyomtatási segédletet, mégsem jártunk sikerrel, mert a lefoglalt (és már kifizetett) 5 órai időpont helyett egy 8-kor kezdődőt akart ránk sózni a rendszer. Így másnap, jegy nélkül bár, de tartva magunkat a mondáshoz, nekivágtunk Granadának.

A városban tettünk egy röpke sétát, de nem hagyott nyugodni minket a ’jegytelenség’, ezért úgy döntöttünk, hogy időben felmegyünk az Alhambrába. De nem ám busszal! Az túl egyszerű lett volna, ezért mi inkább a gyaloglást választottuk 100 fokban, hegynek fel, kitáblázatlan utcácskákban, annak reményében, hogy előbb vagy utóbb csak ott leszünk. Az "előbb-utóbb"-ból természetesen "utóbb" lett, de végül megérkeztünk és ez a lényeg. A bejáratnál kígyózó több százfős sort kikerülve az információs pult irányába vettük az utunkat, hogy végre egy élő embertől kérjünk segítséget, ne pedig egy automatánál szerencsétlenkedjünk. Ez viszont nem sikerült, ugyanis a biztonsági őr félúton lekapcsolt minket, nem engedett tovább, csak folyamatosan mutogatott a távolba, és mint egy kakukkos óra, fennhangon ismételgette, hogy ’ticketmaster automat, ticketmaster automat’. Engedtünk a nyomásnak, hisz más választásunk nem is volt.

Reménykedtünk, hogy a ’ticketmaster automatok’ egy fokkal jobbak lesznek, mint azok az utálatos ’kakszi’ terminálok. Így aztán kártya elő, bedug, angol menü, várakozás, aztán a hír: ezen a kártyán nincsen elővásárolt jegy. Micsoda??? Ez hogy lehet, amikor már a pénzt is levonta? Ekkor már tényleg kezdett eldurranni az agyunk, a türelmünk vészesen fogyóban volt, de egyszer csak észrevettem a hihetetlenül ’feltűnő’ szürke feliratokat, amelyek azt jelezték, hogy külön terminál van a nappali, az éjszakai és az egyéb jegyeknek. Mi van??? Ez olyan, mintha az ember az egyik bank automatánál csak az egyenlegét tudná lekérdezni, de a pénz levételhez már egy másikhoz kellene mennie, számlabefizetéshez meg egy harmadikhoz. Hihetetlen, de így volt: átdugtam a kártyámat a nappali látogatás terminálba, ami 2 kattintás után végre kidobta magából a jegyeket!!!

Hurrá! Siker, pénz, csillogás!!! Végre megvannak! Látni fogjuk az Alhambrát! És láttuk is! És hogy milyen volt? Naná, hogy szép! Virágok, bokrok, fák! Emberi arc nagyságú hibiszkuszok, diófa magasságú magnóliák! Medencék, csörgedező patakszerű csatornák, hihetetlen részletességgel kidolgozott oszlopok, paloták, belső udvarok, panoráma a városra és a Sierra Nevadára. Uhhh!!! Gyönyörű és nem utolsósorban hatalmas, így nem volt nehéz 4 órát eltölteni ott, ami sajnos azt vonta maga után, hogy a város többi részére már nem igazán jutott időnk. (2012)" forrás

---

,, Életemben nem láttam még ilyen szépet! A jegyeket érdemes jó előre megvenni. A reptéren hallottuk, hogy többen lemaradtak róla, hiába álltak sorba, illetve valakinek csak zárás előtti jegy jutott csupán így végigrohant az egészen. Csodálatos 4 órát töltöttünk itt el. Aki Granadát is megnézné, annak azt ajánlom, szálljon meg itt egy éjszakát és mindenképpen előző nap nézzen körül Granadában. Mi annyira elfáradtunk az Alhambrában illetve annyira telítődött a szépérzékünk, hogy már utána semmi sem tettszett :-P Pedig csodálatos a Katedrális is, de már nem akartunk bemenni sem. (B.B., 2018)"

---

,, Már sok éve nagyon kicsi az esélye annak, hogy nyitáskor még kapni aznapra jegyet, de volt rá példa. Mi januárban vettük meg áprilisra és csak kora reggelre volt szabad időpont. Vszínűleg tömegével vásárolják fel és adják tovább a jegyeket ill. csoportoknak vásárolják. Azt azért tudni kell, hogy a Alhambra-n belül az időpont CSAK a Nasrid palotába szól, a többi kapunál, ahova kell a belépőjegy aznap bármikor be lehet menni. Jegy nélkül is fel lehet sétálni, de csak igen kis területet lehet így megnézni.

Még egy: ha veszel online jegyet az nem jegy csak egy foglalás. A jegyet ott kell érvényesíteni a pénztáraknál ill. vmelyik kinti bankautomatáknál, de ezt félve írom, mert én nem próbáltam. A jegypénztár és a Nasrid palota - melynek bejárata az V.Károly palota mögött van- kb. 10 percre van egymástól. (a.k., 2020)

Generalife palota

(kiejtés: henerálife)

San Nicolas kilátó & Plaza San Nicolas

Hammam Al Andalus

Csodás, nagy kiterjedésű arab fürdő (hamam). Nyugis, hangulatos hely gyertyafénnyel. 1001 éjszakás feeling. A másfél órás program 30 euróba kerül per fő. (A masszázs extra költség).

A megeröltető Alhambra program utánra való. Kell előre foglalás fix időpontra, mert csak csoportosan történik a beengedés. Ügyelnek ugyanis arra, hogy ne legyenek a medencék túlzsúfoltak. Másmilyenek mint a budapesti török fürdők, szóval érdemes kipróbálni.

A fürdőt nem könnyű megtalálni. Egy turista információs iroda közelében van.   

Carrera del Darro

Este, sötétetéskor, avagy vacsorázás után fölöttébb kellemes idő töltés itt sétafikálni. A korzó jellegű, folyóparti sétány egy pontján térré szélesedik ki, és ott gyakran lehet bámulni az utcai zenészeket, meg általában a forgatagot. Hátrány: kevés bolt, és a sétány jelleget megtörő turistabuszok zaja. Előny: az Alhambra látványa. 

A carrera ide vonatkozó jelentése az lenne, hogy fasor, de ez a szó nem igazán illik rá. A Darro inkább egy patak, mint folyó. 

Nem tartozik a kötelező programokhoz, de ha Granadában éjszakázunk , akkor férjen bele a programba.

Albaicin (Albayzin)

Mozgalmas, roppant hangulatos, múltidéző negyed rengeteg lokállal, kis kávézókkal, teaházakkal, vendéglőkke. keleties illatok terjengenek, de sajnos húgyszag és kutyaszaros bűz is. Nézegethetünk sok kis üzletet (bőrdíszműves cuccok, ékszerek, lámpák stb.). Arab bazáros a feeling. Persze tele van a negyed turistákkal. A magaslatra felkaptatés teljesítéséhez vigyünk magunkkal ivóvizet.

Szép onnan a kiltás az Alhambrára.

Bazilika

La Madraza

Plaza bib Rambla

Plaza Nueva

Calle Navas

(kájje návász)

Kicsike, festői szépségű utcácska telis-tele vendéglőkkel, bárokkal, böltokkal. Délutánonként sok turista jön már csak azért is ide, mert sok része árnyékos. Este fél 10 után rendkívül zsufolttá válik az utca, mert késő este jönnek ide a helyiek. Ők későn szoktak vacsorázni. A bárok előtt csomó fiatal nagy társaságban borozgat. Nagy a zaj. 

Vigyázat egyes itteni éttermekben 10 százalékot rászámolnak, ha a teraszon étkezünk. 

Egyéb látnivalók

El Centro

Katedrális

Egyetemi negyed

Sacromonte negyed

Realejo

Olvasmányos linkek

"Granada rendkívül bájos és sokarcú város, egyszerre tradicionálisan keresztény, minden sarkon legalább egy Izabella királynő szoborral, csipkés homlokzataival, ám egyszerre őrzi a hajdani mórok keze nyomát is. A puritán homokszínű házak, göröngyös kövesutak, mór boltívek, bájos és meghitt utcák a hegyoldalban arról tanúskodnak, hogy nemcsak arra büszkék, hogy a katolikusok kitakarították Európából az arabokat, hanem arra is, amit az arabok a kitakaríttatást megelőzően csináltak.

Az Alhambra a város és Európa megismételhetetlen csodája - nem meglepő, hogy gyakorlatilag mindennek ez a neve, ezek közül a helyi sört érdemes kiemelni, ami a mediterrán vidék gyenge minőségű produktumaihoz képest meglepően jó ízűre sikeredett. Maga az Alhambra egy város a városban, részben erőd, de emellett egy mór várost és palotanegyedet is magában foglalt hatalmas kerttel. A kert ma már nem nagyon emlékeztet a mór eredetire, akkoriban ugyanis fűszernövények és gyümölcsfák uralták a területet, mára a klasszikus európai kertépítés a jellemző: virágok, tuják, fenyők, miegymás. A vagy ezerféle rózsagyűjtemény ugyanakkor perzsa eredetű.

Alapvetően nem rajongunk a vezetett túrákért, mert kifejezetten nem szeretünk turistákhoz alkalmazkodni - hiszen idegesítő egy népség - ám néhány esetben ez a jobb megoldás. Ilyen az Alhambra is. Nemcsak azért, mert a két és fél órás sétát - és még nem is láttunk mindent - megfelelő infókkal tűzdeli az idegenvezető, bár önmagában ez sem utolsó szempont. Emellett a vezetett túrázók a palotanegyedbe más bejáraton mehetnek be, mint a mezítlábasok. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nekünk nem kellett sorba állni, a mezítlábasoknak pedig akkora sort kellett végigállniuk, mint a Vatikánban a Szent Péter bazilikánál. A vezetett túra lehet kényszer is: az egyéni Alhambra-belépők jellemzően napokra előre elfogynak, de vezetős murira később is be lehet fizetni.

Márpedig a szultán lakhelyét nem szabad kihagyni az Alhambrában, mert ilyet garantáltan nem látunk sok helyen. Az arab képzőművészet csodája abból fakad, hogy figuraábrázolás híján a nonfiguratív mintákban élik ki szenvedélyüket a művészek (az Alhambra egyik nevezetessége ugyanakkor egy oroszlánokból álló szobor, ami azért maradhatott meg, mert azt történetesen zsidók készítették, vagyis az igazhitűek nem követtek el semmiféle főbenjáró bűnt).

Malaga Granadából, illetve fordítva busszal és vonattal is elérhető - a vonat drágább, át kell szállni, de kényelmes és igen szép vidéken vezet keresztül. De a kettő között a nevével ellentétben kifejezetten bájos Ronda és például Marbella is bejárható kis kitérőkkel, ám erről egy későbbi posztban számolunk majd be. (2016)" forrás

---

,, Összességében az ott élő emberek hihetetlenül befogadóak. Mindenkivel szemben. Zsidók, arabok, ázsiaiak, európaiak, afrikaiak, különféle bőrszínű, arcvonású, kultúrájú emberek kavarognak az utcákon, élnek egymás mellett. Érdekes módon nem rombolják le, nem rabolják el, nem pusztítják egymás kultúráját, hanem erősítik, gazdagítják. Ezt maguk a granadaiak is így gondolják. Nem is értik, hogy miért ne fogadnák el a másikat olyannak, amilyen, miért ne tanulnának tőle. Ez nem csak az évszázadok óta ott élőkre igaz, hanem a frissen érkezettekre is. Kíváncsiak mindenre és mindenkire, barátságosak, jókedvűek.

Az arab bazárban vehetsz zsidó gyertyatartót, Mohamed boltjában helyben termelt zöldséget és gyümölcsöt, válogathatsz a pakisztáni, marokkói, granadai, libanoni és még ezerféle konyha ételei között. Granada él. Lüktet, áramlik, mint a vér az erekben. Granadának illata van. Számtalan fűszerboltból áradnak az illatok, a helyben termelt sáfrány, a messziről idehozott egyéb fűszerek – kardamom, fahéj, bors, egy csomó minden, amiről azt sem tudod, micsoda -, spanyol füstölt paprika kis zsákokban, nagyobb edényekben ontja a maga aromáját. Ez az illat keveredik az éppen virágzó narancsfák, a menta és készülő ételek illatával. Egyszerűen feledhetetlen.

És feledhetetlen, ahogy az emberek elárasztják az utcákat. A munkaidő után hétköznap is, de szombaton különösen. Beülnek az éttermekbe, tapaszozókba, kocsmákba, cukrászdákba és kiülnek az utcára kirakott székekre, padokra, párkányokra, mindenhová. Családok, mégpedig nagy családok. Nagyszülők, gyerekek, unokák, rokonok. Sokszor 8-10 főből álló csoportok, aki a kora, vagy egészségi állapota miatt nem tud járni, azt viszik magukkal kerekesszékkel, akinek arra van szüksége, azt vezetik kézen fogva. Eszükbe sem jut rejtegetni, valahová bezárni a szenilis, vagy parkinsonos dédit, a mozgássérült, értelmi fogyatékos rokont. A világ legtermészetesebb módján viszik magukkal, hiszen a család része és ott a család szent. Tényleg az. Egymásért mindenre képesek, de ezt nem más kárára teszik, egymás családját is ugyanúg,, y tisztelik. (2018)" forrás

---

,, A Jardines del Triunfo közeli parknál az Avenida de la Constitución egy mélygarázsában tettük le az autónkat és egy frissítő után sétáltunk a belvárosban.
Járja az a mondás: “Adj a koldusnak alamizsnát asszony, mert nincs fájdalmasabb, mint vaknak lenni Granadában!”
Már csak eltelten nézelődtünk, az Alhambra nem engedett teret újnak, másnak, bizony, mint vakok sétálgattunk Granadában. (2018) " forrás

---

,, Mi amikor ott jártunk, egy 500 éves kolostorban volt a szállás, közvetlenül a Río Darro folyó partján, Albaicín negyedben. Az egyik legnagyobb élményünk az volt (az Alhamrán kívül),hogy meglátogattunk egy utcát, ami egy tipikus arab bazár volt. Azonkívül a kis sikátoros utcákban nagyon gyakran gitároznak,flamencót táncolnak a helyiek. Van egy különleges fagyizó is a belvárosban, ahol az ember a tölcsérbe egy darab torta alakú fagyit kap. (D. M., 2018)

Fotóegyveleg

Vissza az elejére

Kommentek