ÚTIKRITIKA.HU / Spanyolország

Spanyolország

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | Spanyolokról | Turista etikett | Gasztronómia | Fotóegyveleg

Jellegzetes spanyolországi életkép dumapartizó idős urakkal - Kriszta fotója

Földrajz

Az Ibériai-félszigeten Portugáliával osztozkodó Spanyolország 505 ezer négyzetkilométer nagyságú, azaz csaknem 5 és félszer nagyobb hazánknál. 43,5 millióan lakják, 94 százalékuk római katolikus. Spanyolország Franciaország után a második legnagyobb területű nyugat-európai ország, és a második leghegyvidékesebb Svájc után. Spanyolország lakói közül 74 százaléknak anyanyelve a kasztíliai spanyol (castellano), 17 százaléknak a katalán, 7 százaléknak a galiciai (galego), 2 százaléknak a baszk. Jelenleg több mint 500 ezer cigány él Spanyolországban, felük az ország déli részén. A cigányok nagy része városlakó, de még elég sokan folytatnak vándorló életmódot. A világ 22 országában kb. 400 millióan beszélnek spanyolul (az USA-ban kb. 35 millióan).

Időjárás és éghajlat

Spanyolország nagyságánál és földrajzi, domborzati változatosságánál fogva éghajlatilag is sokféle. A déli és a keleti partszakaszokon a mediterrán éghajlat a jellemző sok napsütéses órával, kevés esővel és enyhe téllel. A belső területeken kontinentális a klíma jelentősebb hőmérsékleti ingadozásokkal, forró nyarakkal, és meglehetősen hideg telekkel. Az északi partszakaszon viszont óceáni az éghajlat.

Az ország éghajlata éppoly sokoldalú, mint földrajzi jellemzői. Mediterrán éghajlatú, a keleti és a déli partszakaszokon magas a napos órák száma és minimális a csapadékmennyiség, a tél pedig enyhe. A kontinentális vonásokkal bíró belterületeken nagyobb a hőmérséklet ingadozása, a nyarak rendszerint forrók, a tél viszont meglehetősen hideg lehet. Az északi, észak-nyugati partszakaszra az óceáni éghajlat a jellemző, mérsékelten meleg nyárral és csapadékosabb téllel. A Kanári-szigeteken szubtrópusi az éghajlat, a hőmérséklet egész évben 18 és 25 °C között mozog, minimális a csapadékmennyiség.

,, Itt Madridban most, január közepén reggel 0 fok volt, délutánra 12 fok körül lesz a hőmérséklet. Először novemberben kellett fűtenünk, és a fűtés kb. februárig kell. A tél hideg, de sokkal rövidebb, gyakorlatilag a magyarhoz képest kb. 2 hónap, de ezt sem annak a latyakos-saras, ködös-ónos esős valaminek kell elképzelni, hanem száraz, reggelente hideg idő, amely délutánra kora tavaszira változik.

Februárban megérkezik a "febrerillo loco"- azaz a levegő hirtelen felmelegszik 15-18, netán 20 fokra, igaz, márciusban jönnek az esők, de ezzel együtt is, mi a tesómmal április elején Cullerában már fürödtünk a tengerben, mert 34 fok volt azon a hétvégén. A nyár hosszú, a tavasz és az ősz is nagyon kellemes, szóval pont nekünk való az idő!" forrás

---

,, Úgy esett, hogy a kánikula csúcspontja épp Madridban ért, ami nem a legideálisabb úti cél július végére, de az fix, hogy a spanyolok nem hagyják a véletlenre a hőség elleni védekezést. Mindenhol ezerrel lekondicionálnak, olyannyira, hogy a boltokkal teli sétalóutcákon már az utca is majdhogynem hűvös, annyira ontja magából a hideg levegőt a rengeteg butik. (annál keményebben csap arcul a meleg, amikor az ember kiér a hűtött zónából). A senorák folyamatosan legyezővel hűsítik magukat, és futottam bele olyan sétálóutcába is, amit egy az egyben árnyékolókkal fedtek be." forrás

Történelem

A jégkorszak idején az Ibériai-félsziget bizonyult az emberi faj számára az egyik élhető menedékhelynek, így a jégkorszak végét követően Európa északabbra eső részeit az ember a mai Spanyolország területéről népesítette be újra. Sok növényfajta spanyol földön ,,élte túl" a jégkorszakot. A történelem folyamán nagyon sokféle népcsoport telepedett le Spanyolország mai területén: ibérek, főníciaiak, görögök, rómaiak, vizigótok, baszkok, kelták, Észak-Afrikából átjött, muzulmán mórok. A főníciaiak a 8. században jöttek spanyol földre és a félszigetet ,,rejtett földnek", az ő nyelvükön span-nak nevezték el. (Igaz egy másik verzió szerint Spanyolország neve az Ispania, azaz a nyulak földje szóból ered.) Észak felé a Pireneusok hegyvonulatai olyan jelentős akadályt jelentettek, hogy a délen Marokkótól mindössze 15 kilométeres távolságból adódóan a korai spanyol történelem inkább Afrikához kötődött.

Spanyolország nagy része muzulmán uralom alatt állt a 8. század elejétől a 11. század közepéig. Az iszlám törvények alapján a keresztények és a zsidók szabadon gyakorolhatták vallásukat, de különadót róttak ki rájuk. A teljes félsziget csupán a 15. század végén szabadult fel a katolikus erők által. Az egyesült Spanyolország második királynője, Kasztíliai Johanna avagy Juana la Loca (1479-1555) a férje halálát követően éveken keresztül úgy utazgatott az uralma alatt álló országban, hogy mindenhová magával vitte holt urát egy üvegkoporsóban. Nyilván ezzel kapcsolatos a becenevében szereplő la Loca (az őrült) szó.

A Katolikus Izabella (1451-1504) és a neki referáló Kolumbusz szobra (Monumento a Isabel la Católica y Colón) Granadában  - Kriszta fotója

A spanyol inkvizíció eredeti célja az volt, hogy a lakosság nem keresztény tagjait kereszténnyé térítse meg. Az inkvizíció a 15. század második felétől egészen 1834-ig létezett. Az inkvizíció a hosszú története folyamán mintegy 350 ezer embert fogott perbe és legalább 10 százalékát ki is végezte (többnyire máglyán elégetéssel). II. Fülöp uralkodása idején (1556-1598) a 17. század közepéig a spanyol birodalom Spanyolországon kívül kiterjedt a mai Belgiumot és észak-franciaországi területeket magában foglaló spanyol Németalföldre, Dél-Olaszországra, Brazília kivételével Dél- és Közép-Amerika legnagyobb részére, a mai Egyesült Államok területének legalább a felére, a Fülöp-szigetekre (a királyról elnevezve), és kisebb ázsiai (pl. Makaó) és afrikai gyarmatokra.

Amerika felfedezésének emlékműve (Monumento al Descubrimiento de América) Madridban - Kriszta fotója

A spanyol világhatalom bukása leginkább az addig legyőzhetetlennek hitt hadiflottájuk, az Armada 1588-as vereségével indult el. A 133 hajóból álló flotta fele elveszett a viharos időben illetve a brit flotta ereje által. Az amerikai gyarmataikat a 19. században elvesztették. A spanyolok hozták Európába a paradicsomot, a burgonyát, a dohányt és a kakaót. Spanyolország nem vett részt sem az első, sem a második világháborúban. Viszont az 1936 és 1939 közötti polgárháborúban több mint félmillióan vesztették az életüket. Franco tábornok győzött a baloldalinak mondható köztársaságiak ellen. A Franco tábornok önkényuralma 1936-tól 1975-ig tartott. Franco uralma idején törvény írta elő, hogy a nők csak a férjeik engedélyével tehettek bármit az otthonon kívül. Nőknek nem lehetett munkahelye, bankszámlája, üzleti tevékenysége, nem indíthattak semmiféle törvényi eljárást. A hatvanas évekig a férj büntetlenül bánthatta a feleségét.

Nincs olyan európai ország, amely annyira rövid idő alatt olyan sokat fejlődött gazdaságilag és életszínvonalban, mint Spanyolország a hetvenes évek közepét követő 4-5 évben. Előtte egy szegény nyugat-európai országnak számított, ma Olaszország szintjén van. Óriásit fejlődött Spanyolország a nők egyenjogúsítása terén. Franco idején a nők és a nemzeti kisebbségek erősen el voltak nyomva.

Adolfo Suárez (1932-2014) volt a rendszerváltás utáni első miniszterelnök (1976-1981). Ez a szobor Ávila városában áll, mert itt a környéken született. - Kriszta fotója

Manapság

• Spanyolország a turisták által leginkább látogatott országok ranglistáján a negyedik, évente 58 millió látogató jön hozzájuk.
• A spanyolok a közvélemény-kutatások szerint többnyire, személyként kedvelik János Károly királyt, de nincsenek oda a monarchia intézményéért.
• Spanyolországban, Portugáliához hasonlóan eltörölték az életfogytiglani börtönre történő ítélést.
• Spanyolország termeli a világ olívaolajának 45 százalékát!
• Spanyolországban a 13 éves kor a szexben az úgynevezett beleegyezési korhatár. Ez a legalacsonyabbra megállapított korhatár (Máltán és Törökországban a legmagasabb: 18 éves kor) Európában. Tehát egy 13 éves gyerekkel való szex nem minősül náluk megrontásnak.
• A világon lottósorsoláson Spanyolországban lehet a legtöbbet nyerni, az úgynevezett karácsonyi sorsoláson: 2011-ben 720 millió euró volt a telitalálat nyereménye!
• Nehezen hihető, de állítólag a spanyolok több autót tulajdonolnak, mint mobiltelefont.
• Spanyolországban a havi minimálbér: 211 400 forintnak megfelelő euró (2015). 

2012-ben a spanyol luxuskurvák közös akcióban kinyilvánították: megtagadják a szolgáltatásaikat a bankároktól addig, amíg azok nem javítják a hitelfeltételeket a túlságosan eladósodott családok számára. Ez ám az igazi "övön aluli ütés". Egyébként Spanyolországban a becslések szerint kb. 300 ezer prostituált legálisan tevékenykedik (90 százalékuk illegálisan tartózkodó külföldi). A törvény csak a stricikre csap le. Spanyolországban nagyon alacsony a házasságon kívül született gyerekek aránya (mindössze 5 százalék, míg például a skandináv országokban 50 százalék). Roppant alacsony Spanyolországban a népszaporulat. Általános vélemény szerint ennek oka a magas munkanélküliségi ráta, a fizetések értékállóságának hiánya és az egyre magasabb rezsikiadások.

Mi hiányozna innen Spanyolországból?

• Nagyon hiányozna, hogy itt Madridban max. 3 hónap a tél, hogy a leghidegebb -4 fok volt, hogy februárban már nem mindig kell télikabátban járni, és hogy a tavasz hamarabb érkezik, a nyár hosszabb és az ősz is..a tél tényleg csak december-január, és mondjuk február egy része.

• Hiányozna az infrastruktúra, a fejlett közlekedés, hogy gyorsan és egyszerűen el lehet jutni bárhonnan bárhová, hogy a közlekedési eszközök tiszták, rendezettek.

• Hiányozna a sok zöld park: a Madrid belvárosát bejáró turisták nem nagyon tudják, de a külső kerületekben (Campo de las Naciones, Arturo Soria, Valdecarros) és a Madrid környéki városokban (Coslada, Alcobendas, Alcalá, Rivas Vaciamadrid, stb. ) rengeteg zöld park van, játszóterekkel, kutyafuttatóval, stb. Szintén hiányoznának a szabadtéri kondigépek, ahová bármikor bárki mehet gyakorolni, erősíteni.

• Hiányozna az, hogy még a legkisebb faluban is van polideportivo municipal, vagyis sportközpont, ahol focipálya, kosárlabda pálya, uszoda, tenisz- és padelpálya, stb. van.

• Hiányozna az, hogy itt minden kerületben (faluban) van idősek napközi otthona, ahol szakképzett személyzet foglalkozik az idősekkel, programot szerveznek nekik, nem hanyagolják el az embereket, azért mert idősek. Itt az idősebbeket nagyon tisztelik, és az idősek is sokáig nagyon aktívak. Itt nyugdíjasok is járnak túrázni, kirándulni, és a legtöbb nagy cég felismerte, hogy különösen most, a válság idején a nyugdíjasok, akik ugye mindenképpen rendszeres havi jövedelemmel rendelkeznek, tehát potenciális vásárlóerőt képviselnek.

• Hiányozna az, hogy itt a gyerekekre is gondolnak: az iskolában, vagy a colegio infantil (gyermekek iskolája, ahová már 6 hónapos kortól járhatnak a gyerekeke, persze ez nem ingyenes) már minden gyerek egészen kicsi kortól nyelvet tanul (persze ez sem volt mindig így, ezért van az, hogy a spanyol felnőttek többsége nem beszél nyelveket), ezen kívül egészen kicsi kortól sportra nevelik a gyerekeket.

• Hiányoznának a gyönyörű városok: hiányozna Sevilla, Segovia, Toledo, hiányozna, hogy 96 perc alatt AVE-val (gyorsvasút) a tengerparton lehetek, hiányozna a rengeteg tengeri étel: a tintahal, a rák, a kagylók sokasága, mindez ugyanolyan árban, vagy esetenként picit olcsóbban hozzáférhető( fajta függő), mint a húsfélék (szintén fajtafüggő).

• Hiányozna a reggelizés kultúrája: itt nem a metróban rohanva kapod fel a péksütit, hogy aztán az automatából vett kávéddal gyorsan befald (miközben az íróasztalodnál ülve már dolgozol valamin), itt rászánnak 15-20 percet arra, hogy elszürcsöljenek egy kávét, megegyenek mellé egy croissan-t, vagy egy tostada con tomate-t (pirítós darált paradicsommal és olívaolajjal), miközben vagy beszélgetnek, vagy elolvassák az aznapi újságot. Hétvégén aztán még több időt töltenek a kávé mellett a teraszokon üldögélve.

• Hiányozna a chorizo (a jamón serranót, a helyi sonkát nem szeretem), hiányozna az olívabogyó, és egy csomó finom étel.

• Hiányoznának a szezonvégi kiárusítások, itt nagyon jól tudják, hogy kell leértékelni a ruhákat, cipőket, egyebeket.

• Hiányozna az, hogy itt egymást segítik az emberek, nincs az a fokú fúrás-irigykedés.

forrás

---

,, Mint Olaszország és Görögország, Spanyolország is saját magát tartja a legnagyobb olívaolaj termelő országnak. Egy olajfa kb. 100 kg. olajbogyót terem évente, melyből kb. 20 l olaj készül. Az olajbogyószüret két lépcsőben történik: szeptemberben (zöld), majd december és március között(fekete). Manapság már a legtöbb helyen olajbogyó rázógépeket használnak. Az olajbogyó magjával pedig fűtenek. A fák életkora 60-65 év, ennyi ideig teremnek rendesen. Ültetvényenként meghagynak azért néhány fát, hiszen az 500-1000 éves fa göcsörtös törzse nagyon szép, de ezek a fák már nem teremnek. (Aracsi Andi, 2016) "

---

,, Gyerekek, iskolarendszer:

Mint nálunk, itt is alacsony a születési ráta (0,97gyermek/család), ugyanakkor magas az átlagéletkor.

A szülési szabadság mindössze 4 hónap. a bölcsi 400 EUR/hó + pelenka + étkezés! Mivel ez szörnyű nagy összeg, ezért az a jellemző, hogy latin-amerikai fiatal lányok babysitterkednek Spanyolországban: ez olcsóbb, mint a bölcsőde: 7-800EUR-t fizetnek nekik havonta a családok, a családdal együtt laknak és kapnak ellátást.

A gyerekek 3 éves kortól iskolakötelezettek: óvoda nincs. Kisiskola van: 3 évesen már leírják a nevüket, 5 évesen írnak és olvasnak. Ezután 6 osztályos iskola következik, majd 3 éves, és még egy 3 éves gimnázium, ami érettségit ad, de ez már nem kötelező.

Az állami oktatás igen gyenge, ezért sok a magániskola (kb. 500 EUR/hótól).

A legjobb egyetemek Sevillában, Santiago de Compostelában és Salamancában működnek.

Munkanélküliség:

Az aktív lakosság kb. 20%-a munkanélküli hivatalosan. Ez természetesen sántít, hiszen sok a feketemunka. A munkanélküli segély 1 év munkaviszony után jár, és a munkaviszonyban töltött hónapok összeadódnak. 1 év munka után 4 hónapig jár a segély, és a munkaviszonyos időszakba a segélyes időszak is beleszámít. A fizetés 75%-a a munkanélküli segély.

TB: állami és magán.

Az állami kórházakban kétágyas kórtermek vannak kialakítva zuhanyzóval, WC-vel. az ágyak fel- és leengedhetők, naponta!!! 2x cserélnek ágyneműt és naponta többször biztosítanak étkezést. Ugyanakkor kevés a szakorvos és a kórházi ágy, hosszú a várólista a kisebb műtétekre is. Minden tartományban megvan, hogy hány hónapon belül kell elvégezni az egyes műtéteket. Ha nem sikerül tartani a határidőt, akkor a beteget átadják a magánszektornak és a TB fizeti a magánszektorban történő ellátását.

Ha a magánszektorban fizeti az egészségbiztosítását az állampolgár, akkor ez kb. 600-700EUR költséget jelent minimum számára évente. A magánszektorban ugyanazok az orvosok dolgoznak, akik az államiban – a hivatalos munkaidejük után. A magánkórházak nem annyira felszereltek, mint az állami kórházak, viszont drágák: szemészeti vizsgálat kb. 100 EUR, mammográfia kb. 120 EUR."  (Andi, 2016)

residencia 3a edad - öregek otthona igazán tapintatos kifejezéssel: rezidencia harmadik életkor (bár az itthoni szépkorú is jól hangzik) - Kriszta fotója

Spanyolokról

Érdemes tudni, hogy a spanyol az országnak nem minden részében számít a fő nyelvnek. Baszkföldön a nagyvárosokon kívül az esukera nyelvet beszélik inkább, Katalóniában sok helyen a katalánt, Galiciában gallego-t. Valenciában valenciáno nyelven is beszélnek, Mallorcán a mallorguín az elterjedt. E két utóbb említett nyelv a katalán egy-egy dialektusának számít. Mindenhol értik, beszélik a spanyol nyelvet, amit ők castellano-nak (vagy casttiliannak) neveznek.

kr

• A nagyvárosokban és a tengerparti üdülő településeken a spanyolok közül sokan tudnak valamilyen szinten angolul. Ha biztosak akarunk lenni, hogy a megkérdezett helyi képes angolul válaszolni, akkor szólítsunk meg inkább 20-30 év közöttieket.
• Nemzetközi statisztikák szerint Európában a spanyolok hallgatnak legtöbbet rádiót (a csúcsidő e tekintetben a délelőtt 10 óra).
• Az egy főre jutó kábítószer fogyasztásban a spanyolok meglepően előkelő (szomorú?) helyet foglalnak el. Ehhez persze hozzá kell tenni, hogy Spanyolországban legális a cannabis (kender) személyes fogyasztása és házi termesztése. A cannabis puszta birtoklását már nem üldözik.
• A spanyolok kb. 80 százaléka saját tulajdonú ingatlanban (60 százalékban lakásban) él, ez európai viszonylatban az egyik legmagasabb arány. Európában a spanyoloknál a legnagyobb az arány második lakás (többnyire nyaraló) birtoklásában.
• A spanyolok jellemzően nem reggeliznek otthon, 13 és 15 óra között ebédelnek, 22 óra körül vacsoráznak, éjfél után térnek nyugovóra még a hétköznapokon is. Nem véletlen, hogy a helyi tévéadók főműsorai 10 után kezdődnek és kb. hajnali egyig tartanak.
• Spanyolország hagyományosan nagyon vallásos, római katolikus ország. Mindazonáltal a lakosságnak csupán 76 százaléka mondja magáról, hogy katolikus és 20 százaléka tekinti magát templomba járónak.
• Ha egy spanyol gyereknek kiesik a foga, akkor egy kisegér (Ratoncito Pérez) ajándékot hagy neki a párnája alatt.
• Penelope Cruz volt az első spanyol színésznő, aki Oscar-díjat nyert (2008-ban a legjobb mellékszereplő a Vicky Cristina Barcelona filmben).
• Javier Bardem az első spanyol színész, aki viszont 2007-ban kapta meg a Nem vénnek való vidékért az Oscart.
• Penépe Cruz és Javier Bardem 2010-ben összeházasodtak, két szép gyermek szülei.
• Hangosak, általban mindent hangosan csinálnak.Rengeteget beszélnek, elképesztően hadarnak.
• Örülnek, ha az ember spanyolul szól hozzájuk, értékelik.

"Egy spanyol mondta a spanyolokról: Rengeteget beszélünk és nagyon gyorsan. Segítőkészek vagyunk. Ha valaki az utcán útbaigazítást kér tőlünk, bármelyikünk segít, mégpedig alaposan és türelmesen. Mindkét orcáját megpusziljuk az ismerőseinknek. Nekünk két vezetéknevünk van, az apai és az anyai is. A foci a második vallásunk. Szeretünk az ételekről beszélni és étkezés után szívesen sétálgatunk a jobb emésztés érdekében is. Nálunk az életminőségében nagy jelentőséggel bír, hogy mennyi napot tudunk eltölteni szabadságon."

• Az USA és Brazília után Spanyolországban vetik alá magukat a legtöbben plasztikai műtéteknek.
• Sokkal jobban vigyáznak magukra, mint 20 évvel ezelőtt. A nők rengeteget törődnek magukkal és végre a férfiak is.
• A királyné, Letizia a példa. Bárhol, bármikor megjelenik, azonnal lehozza az újság, hogy mi volt rajta, mennyibe került, esetleg hányadszor ismétli ugyanazt a modellt? Nagyon ad magára látványosan nem öregszik egy percet se, ezzel diktája is a divatot. Vele ellentétben Fülöp király egyre emberesebb darabbá válik. Nem vállban.
• A spanyolok nagy szotyolafogyasztók és elképesztő gyorsasággal képesek kivarázsolni a pirított napraforgómagból az ehető részt.

"Görbe tükör, avagy sablonkép a spanyolokról: lusták, bulizós fajták, nőfalók, kitárulkozók, piszkosak, lelkiismeretesek, lobbanékonyak, nagyzolósak, folyton késnek, tudják hogy kell élni, bort isznak és sonkát esznek, temperamentumosak, szenvedélyesek, gyermekien érzelmesek, kifinomultak, mindenki cigizik és dumál egy időben, büszkék és hazafiasak, divatoznak, szeretnek táncolni, lazák, kulturáltak, tiszteletben tartják a kötelességeket és a jogokat, a történelem és az ősiség jelentőségteljes számukra, a szabadidős programokban jártasak, melegszívűek."

---

"Milyenek a spanyolok?

A spanyol nők: Az öcsém és a párom egyöntetűen azt állítja, hogy a spanyol nők nagyon csúnyák. Körmendi János szemöldökük van és Ruzsa Sándor bajuszuk, valamint iszonyatosan igénytelenül öltöznek. Ja, és az arcuk is olyan Penelope Cruz forma, ami szerintük nem szép. Ellenben, a párom szerint 40 fölött valami történik a spanyol nőkkel, és megszépülnek, elkezdenek igényesedni.

Mi az én tapasztalatom? A spanyol nőknek nagyon szép alakjuk van. Komolyan, az egy négyzetméterre jutó sudár, karcsú nők aránya szerintem itt az egyik legnagyobb. A hajuk általában nagyon szép, sűrű, igazi mediterrán haj. Tény, hogy a szemöldök és bajusz gyantázásban lenne még hová fejlődni, de én egyáltalán nem látom annyira csúnyának a spanyol nőket. Az tuti, hogy rengeteget beszélnek, de ez úgy általában igaz a spanyolokra. Az is igaz, hogy nem tudnak igényesen öltözködni: össze-vissza válogatják a ruhákat, ami azért is döbbenetes, mert aki Madridban nem tud igényeset és jó áron vásárolni, az sehol sem tud. Itt minden adva van ahhoz, hogy kevés pénzből jól nézz ki. És az is igaz, hogy a hangjuk sokszor inkább egy férfiéhoz hasonlít, de igazából ez csak elsőre szembetűnő (illetve fülbetűnő) utána egyáltalán nem zavaró. Ami még a spanyol nők javára írható, hogy nem vesznek hamisított cuccokat. Tehát ha valakinél egy Luis Vuitton táskát látsz, akkor biztos lehetsz benne, hogy eredeti. Mindezek alól kivételek a bevándorlók: őket az esetek 90%-ban ki tudod szúrni, nem csak a külsőségek (bőrszín, hajtípus, stb.) miatt, hanem a megjelenésük miatt is. Az esetek többségében igényességről náluk aztán nem nagyon lehet beszélni, de itt is akad kivétel.

A spanyol férfiak: Aki azt hiszi, hogy ideérve száz, meg száz Antonio Banderas hasonmással fog találkozni, az nagyot fog csalódni. A spanyol férfiak, bár magukat félistennek tartják, sajnos elég messze vannak az ideálistól. Kezdjük ott, hogy a többségük nem üti meg a 170 centit. Sok közülük már huszonéves korára elhagyja magát, és általában igaz, hogy több az ápolatlan férfi, mint az ápolt. Pedig itt is igaz ugyanaz: olcsón és jól lehet öltözködni. Kivétel ez alól a melegek, komolyan mondom, eszméletlen igényesen tudnak felöltözni, és a nagy többség nagyon ápolt is. A spanyol férfiak egy része a nőkkel rendkívül rosszul bánik, nagyon "machisták"- az elmúlt évben sok nő halt meg a saját párja keze által, itt a párok közötti bántalmazás, hogy ne mondjam, nem túl ritka eset. (nyilván ebben a nők is vastagon benne vannak, de ez egy másik post témája). Van viszont egy spanyol típus (én a mallorcai herceg után "Undangarin típusnak" hívom), akik magasak, arányosak és adnak is magukra. Szerencsére látni ilyet is. És szerencsére ott vannak a rendőrök, ahol alap követelmény a 170 centi feletti magasság, szóval lehet nézelődni. A jó hír az, hogy ma már egyre több férfi sportol rendszeresen, és öltözik igényesen és ad a jól-ápoltságra.

Jellem: A spanyolok rendkívül nyitottak és nagyon segítőkészek. Bárkivel, bármiről képesek órákat beszélgetni, és ha bármiben segítség kell, bátran fordulhatsz hozzájuk. Nem olyan emberek, akik bármi viszonzást elvárnak a segítségért, szívességért cserébe, és nem olyanok, akik ha valamit a szemedbe mondanak utána a hátad mögött beléd döfik a kést. Ha valami nem tetszik nekik, azt megmondják a szemedbe. Az tény, hogy egy bizonyos szinten túl nem fognak magukhoz engedni, értsd: pl. nagyon jóban kell lenned valakivel ahhoz, hogy meghívjon a lakásába, nem szívesen adják ki a privát szférájukat. de bármikor készek veled beülni egy italra, kv-ra, vagy ebédre. A humorérzékük nem túl fejlett: aki az angol vagy az abszurd humort szereti, netán a szatírát vagy a szarkazmust, az itt nehezen talál olyan emberre, aki vevő a humorára. A pontosság nem az erényük, de ezt nem is várják el tőled sem. Természetes, hogy itt mindenhonnan 5-10 percet késik az ember, sosem teszik szóvá. Az is igaz, különösen a madridiakra, hogy lusták egy kicsit.

Nacionalizmus: Nem teljesen jó szó ez ide, inkább mondjuk úgy, hogy szerintük a spanyol kaják a legjobbak, a spanyol borok a legjobbak, a spanyol olívaolaj a legjobb, a spanyol nők a legszebbek, nem beszélve a fociról (na jó, ebben igazuk is van)...stb. stb. Ami számomra megdöbbentő az, hogy minden esetben a helyi termékeket preferálják. Tehát akkor is a spanyol árut veszi meg, ha az történetesen drágább, mert bízik a spanyol márkában. Ez egy rendkívül tiszteletre méltó tulajdonság, szerintem ezt nem ártana eltanulnunk tőlük...de még akkor is a hazai márkát preferálják, ha történetesen nem a legjobb.

Tolerancia: Mindabban, amit fent leírtam, nos, nincs igazam. Ugyanis a spanyolokat egyáltalán nem érdekli, hogy vagy felöltözve, milyen a hajad vagy a bőröd színe, milyen az orientációd. A spanyolok legnagyobb erénye szerintem a tolerancia. Itt egyszerűen elfogadnak olyannak, amilyen vagy, akárhogy is nézel ki, akárhogy is öltözködsz, akár meleg vagy, akár nem. Ez az, ami miatt ezek az emberek igazán szeretnivalóak. Mert nem akarnak megváltoztatni.

Hozzászólás: Én Barcelonában voltam néhány napig turistaként, ott sem láttam szép spanyol nőt, sőt, ami a megdöbbentő, egyáltalán nem lehetett látni fiatal nőt, mondjuk úgy 30 körül vagy alatt (az a néhány kivétel, aki szép volt és fiatal, mind külföldi turista – főleg olasz, francia – vagy latin-amerikai volt). Persze a paradoxon, ahogy Latin-Amerikában is, hogy a tv-ben, videoklipekben meg szinte csak gyönyörű, fehér bőrű nőket látni. Tényleg érdekes, hogy a legtöbb spanyol nőnek mély, rekedtes hangja van, de ugyanez már nem igaz a latin-amerikaiakra. Mindig is érdekelt volna, hogy ennek mi az oka, de nem találtam rá sehol magyarázatot (néhol olyan magyarázatot olvastam, hogy "mert bagóznak", de akkor ez Magyarországon is így lenne, és itt mégis "normális" hangja van a nők többségének, szóval ez nem magyarázat; én sokkal inkább genetikai-éghajlati okokat valószínűsítek).

Humorérzékük: úgy általában a hispánoknak nincs, nem értik a vicceket, az ő vicceik pedig eléggé primitívek (kb. az a szint, amit nálunk az alsó tagozatos gyerekek mesélnek egymásnak) – legalábbis ez a tapasztalatom." forrás

---

"Idegengyűlölettel itt még nem találkoztam. Lehet, nem kedvelik annyira a románokat vagy az afrikai bevándorlókat, vagy a latinókat, de olyan fokú idegengyűlölettel, vagy a mássággal szembeni totális intoleranciával itt még sosem találkoztam. Otthon szerintem sokkal jobban utálják úgy általánosságban az idegeneket, a romákat, a homoszexuálisokat, vagy szimplán a másságot, mint itt bármikor. Itt kíváncsiak, érdeklődőek, ha más vagy, ha külföldi vagy. És lehet, hogy a spanyol dolgokat előtérbe helyezik, de nem szorítják ki azt, ami nem spanyol. Hanem igyekeznek megismerni és megérteni. És azt hiszem, minden nacionalizmusuk ellenére, a spanyolok messzemenően toleránsabb és elfogadóbb népek, mint egynémelyek Magyarországon." forrás

---

"A spanyoloknál a reggeli majdnem mindig édes, kávéval vagy narancslével. Az ebéd az 3 körül van, a vacsora meg 9 után. A vacsora is főétkezés, van 2 fogás meg desszert. Habár az első fogás sokszor zöldség, és a halat meg a húst is salátával eszik, köret nélkül. Az első fogás bármi lehet, amiben nincs hal vagy hús, nemcsak leves. Első fogás lehet például spagetti, vagy makaróni, vagy lencse, vagy egy rizses étel, ami nekem kicsit furcsa volt. A második fogás hal vagy hús. A spanyolok sok halat, de sokfajta húst is esznek, gyakori a borjú, a bárány, a nyúl is a csirke meg malac mellett. Kacsát viszont nem nagyon fogyasztanak.

Eleinte nem nagyon értettem, miért esznek reggelre mindig édeset, de egy végigbulizott éjszaka után, amikor beültünk hajnalban egy bárba reggelizni (lefekvés előtt, az éjjel lezárásaként), megvilágosodtam. Rendkívül jót tesz a vércukornak egy ilyen reggeli. A spanyolok amúgy sokat buliznak, és sokat isznak. Persze ennek is megvan a hagyománya. Délelőtt bor vagy sör (kis adagban; itt nem nagyon adnak korsóban sört), ebéd előtt vermut, ebéd után konyak. Délután megint bor, sör, de este töményt isznak keverve (vodka narancs, gin tonik, cuba libre (Bacardi kólával)).

A spanyolok amúgy elég hagyománykövetők. Tisztelik a hagyományaikat, a szokásaikat és megadják a módját. Ez ugyanúgy vonatkozik a nagy körmenetekre vagy a Három Királyok felvonulásra, mint a vasárnapi ebédre, ahol összeül a család a szépen megterített asztalnál, vagy már az előbb említett mikor mit lehet enni vagy inni szokására. A szokások persze változnak, modernizálódnak, de van bennük egy fajta folytonosság, ami átnyúlik a generációkon. Például sok helyen a kisgyerekek rövidnadrágban járnak télen is. Meg a tipikus V kivágású pulcsiban, alatta inggel. Néha úgy érzem, amikor bemegyek az iskolába a fiamért, mintha a Pál utcai fiúk közé kerülnék.

A spanyolok nem veszik le a cipőt, ha elmennek valakihez vendégségbe. (Sőt néha a kabátot se.) Mikor a párom és egyéb barátaink először szembesültek azzal, hogy Magyarországon le kell venni a cipőt, ha valakihez bemegyünk csak hüledeztek, esetleg megkérdezték, hogy mi akkor most japánok vagyunk?" forrás

---

"Itt az élet az evés körül forog. A híres hora de comer-ről az étkezés pontos órája, amikor tök mindegy, hogy éhes-e a spanyol állampolgár vagy nem, van-e ideje, kedve enni vagy sem, ő márpedig asztalhoz ül. Délben 2 és 3 körül, este 9-10 között. Ha ne adj’ isten valaki programot szervez este 8-ra, ki kell deríteni, hogy lesz-e vacsi, ha nem lesz, az rögtön összekutyul mindent, az így már nem lesz olyan jó, mert akkor most hogy együnk, jajajaj, mi lesz? kis cukik! há’ mi lenne? Eszünk előbb. De azt nem lehet, az teljesen felbolygatja itt az életritmust.

Se délben, se vacsoraidőben nem ajánlom az étteremben étkezést Spanyolország teljes területén! Ezt leszámítva pedig egy rendes spanyolt mi foglalkoztathatna leginkább, ha nem az, hogy ugyan mi lesz ma az ebéd, mit vegyünk a piacon, friss-e a hal, érett-e a paradicsom a gazpachohoz, és hogy Angela Merkel eszi-e már az uborkánkat?

Ismerik Magyarországot. Persze ez személyes sikerélmény, hallottam, hogy mások mást tapasztaltak, én azonban szeretem ebben a hitben ringatni magam. Eddig még mindenki, akivel találkoztam felhozta az Osztrák-Magyar Monarchiát, sőt engem le is ”austro-hungara”-ztak már, és az emberek többsége vagy volt már Budapesten és imádta, vagy menni akar, mert imádná. Két dolog lehetséges: a spanyolok vagy állati édesen hazudnak, vagy tényleg igazat beszélnek. Nem kérek választ!

Imádnak csevegni. Az utcán, a piacon, a kávézóban, a buszon, a liftben, a piros lámpánál állva, mindegy, csak legyen már valami kontaktus. Itt, ha odébb akarnak furakodni az emberek a buszon, nem azt mondják, hogy „bocs”, hanem, hogy „elnézést, ne haragudj, csak ott van egy hely, én meg majd csak három megálló múlva szállok le. Hú, de nagy a szatyrom, látom te is vásárolni voltál. Na köszi!” (most ne 80 éves Mari nénét képzeljétek el, aki egész nap nem szól senkihez, ezért buszozik és keresi a lehetőséget, hogy szóba elegyedjen bárkivel. Ebben az esetben bárki behelyettesíthető). Csevegnek a melegről, arról, hogy nehéz az ajtót benyomni, hogy ez a leghosszabb piros lámpa a városban, hogy ez a pénztárca már 20 éve ugyanaz, ja, és amúgy van barátod? Imádnak flörtölni.

Egyetlen férfiember, mindegy, hogy 15 vagy 95 éves, sem mulasztaná el az alkalmat, hogy megnézze a nők fenekét/egyebét/stb. Ha adódik alkalom, azért odasúg egy guapa-t (szépség) is, az sem számít, ha épp a zebra közepén látott meg vagy épp a barátod kezét fogod, esetleg a bányarémek versenyén első helyezett lettél. A lányokat/nőket sem kell félteni, legtöbben kiteszik amijük van és ha nagyon tetszik nekik valaki, akkor ők sem kertelnek.

Udvariasak. Ezt főleg az érti, aki élt már skandináv országban. Mert itt ha egy buliban véletlenül meglöknek (nagyon ritkán fordul elő, pedig nyolcszor annyian vannak a szórakozóhelyeken), azonnal bocsánatot kérnek, és közben a szemedbe néznek. Ha belépsz valahová, köszönsz és visszaköszönnek, a szomszédok szintén rád néznek, és még egy qué tal-t (mizujs) is odadobnak, amire ugyan nem várnak választ, de azért ez is valami. Szomorú, de én két év alatt Dániában már majdnem elfelejtettem köszönni, és irtó kínosnak találtam, mikor ráébredtem. Az ajtóba sem szorultok be ketten, hanem inkább öt percig ácsorogtok ott, hogy „menj csak”, „nem, te”, „nem, nem, csak utánad”…ez már-már vicces. A buszra, vonatra ketten cihölik fel a néniket a százkilós batyujukkal és nem szarják le, ha leestél a metró lépcsőn.

Szeretik a spontaneitást. A sobre la marcha (ahogy alakul; vagy ahogy mi mondanánk, ahogy esik, úgy puffan) gyakori szóhasználat errefelé. Majd meglátjuk, hová megyünk, mit csinálunk, hol szállunk meg… Addig meg csak nyugodtan elvagyunk itt és nem aggódunk.

Képesek a reggeli forró csokiba is cukrot tenni. Vagy rászórni azt a churrosra (hosszúkás fánkszerű édesség), és lekvárt kenni a muffinnál kétszer édesebb magdalenara, de a mi „vajas kenyér egy szelet sajttal és sonkával, némi paradicsommal” reggelink láttán elfintorodnak. Ha megemlítem, hogy reggelire odavagyok a jó kolbászos-szalonnás rántottáért, akkor végképp orvosért kiáltanak. Pedig ők is bírják a nehéz kaját, de reggelire kizárólag némi édeset nyammognak el a tejeskávéjuk mellé. A legfigyelemreméltóbb ebben az, hogy ha lehet, akkor ezt is egy kávézóban teszik.

Nem szégyellnek hangosan nevetni. Ott eresztik ki, ahol és amikor kedvük van, és senki sem néz rájuk csúnyán, hogy te meg mit viháncolsz. A jövőbeni viháncolós, csajos traccspartikat, melyek alkalmával mindig kinéznek minket az adott helyről tehát ezennel áthelyezem ide." forrás

---

"Itt teljesen elfogadott, ha az emberek szipognak vagy köpködnek. És úgy tüsszentenek, köhögnek és ásítanak, hogy közben nem teszik a kezüket a szájuk elé. Érdekes látni reggelente a sok ásítozó embert, egy fogász biztos nagyon élvezné...persze ez férfiak és nők részéről is természetes. A kolléganőm mesélte, hogy pár évvel ezelőttig a nyilvános vizelés is megengedett volt, a férfiak, ahol rájuk jött ott végezték el a kisebb dolgukat. Ma már ez tilos, de parkok mentén jobb, ha nem lepődünk meg semmin. Apropó nők, itt szinte kötelező kellék a legyező. Színe, mérete mellékes, de még a full légkondis metróban is legyezgetik magukat a nők. Én is vettem egyet magamnak, fehér és ma le is fogom tesztelni:)

A jó szokások közé tartozik a fegyelmezettség. A metróból kiérve mindenki fegyelmezetten a mozgólépcső jobb oldalához sorol hogy mellettük a sietők elférjenek. Kivétel nincs. Vagy jobbra állsz és akkor nem lépcsőzöl, vagy nem állsz jobbra és akkor lépcsőzöl, különben letarol a mögötted jövő. Amúgy képesek így perceket sorba állni a jobb oldalon a mozgólépcső előtt, nehogy már lépcsőzni kelljen...

A másik nagyon jó szokás, hogy a metrón, vonaton osztogatott ingyenes újságokat, ha kiolvastad akkor vagy a melletted lévő üres ülésre, vagy a fejed fölötti kalaptartóba teszed, ha egyik be sem, akkor mikor kiszállsz a „papelero”-ba (papírtartó, így mások is el tudják olvasni az újságot. Szerintem ez egy nagyon jópofa dolog. Az már kevésbé jó tulajdonság, hogy a gyerekeknek mindent szabad: üvölthetnek, rohangálhatnak bárhol és bármikor...azt csinálnak amit akarnak ne is várjuk, hogy bárki rájuk szól..ők az élet császárai. TRANQUILITO- csak nyugodtan. Itt mindenki baromira ráér mindenre, ezt, hogy nem sietsz sehova, a legnehezebb megszokni." forrás

Ünnepi cucc - Kriszta fotója

,, A spanyolok tényleg hülyék. Már nem úgy mint "őrült spanyolok", hanem mint szimpla hülyék. Minden egyes közhely, ami a spanyolokról elterjedt, tehát hogy lusta, megbízhatatlan, földhözragadt, buta népség, a legteljesebb mértékben igaz. És ezek még a szerethetőbbek. Mindig jól szórakozom, amikor ibériailag alulképzett ismerőseim Torrente nyomozó kalandjait nézve azt hiszik, hogy ez az idegengyűlölő, a végletekig nacionalista, franco-fanatikus korlátolt bunkó, aki meg van győződve arról, hogy ő a világ közepe, valamiféle elnagyolt karikatúrája lenne a spanyol nemzeti karakternek. Ó dehogy. És akkor milyen lehet az a nagyjából hétmillió katalán, aki hagyja, hogy ez a nemzet, amely Cortés és Pizarro óta csak egyre lejjebb és lejjebb csúszik uralkodjon felettük ötszáz éve? " forrás

---

,, A spanyolok hihetetlenül rendesek és segítőkészek, megbíznak benned, rossz tapasztalatom velük nemigen volt. Lehet, nem értik a humorunkat, vagy nagyon sokat beszélnek a semmiről, de igazából nagyon jószívűek és nem azt nézik, hogyan tudnának Neked keresztbe tenni.

Itt az emberek nem azért élnek, hogy dolgozzanak, hanem azért dolgoznak, hogy éljenek. A tempó sokkal nyugisabb, és valahogy mindig, mindenre jut idő." forrás

---

,, Spanyolul káromkodni pofon egyszerű. Csak rakjuk össze a következő szavakat bármilyen kombinációban a mondandónk során: anyád, tej, szar, szarok, kurva, kenyér, és máris megkapjuk a következő sértegetéseket:

„Beleszarok az anyád tejébe!” - ezt általában akkor használják, mint mi A fenébe! Kifejezést.

„Nyaljál vajat a seggemről!”

„Anyád sírjára szarok!”" forrás

---

Az előbi kulturális szótár kiegészítése:

pero coño! — a picsába! -------- la puta que te parió — a kurva, ki megszült téged

la concha de tu madre o de tu hermana — az anyád pináját vagy a testvéredét

que te follen! — hogy basznának meg téged ----------- que te folle un pez! — basszon meg egy hal téged

que te den — hogy rakjanak beléd ---------- que te den por culo — hogy tegyenek a seggedbe

mierda pinchada en un palo — pálcára tűzött szar ----------- gilipollas — seggfej

tonto del culo — hülye segg ------------------ huevón -  tökfej -------------------- pendejo de mierda — szarfaszú

me cago en Dios y en su puta madre — szarok az Istenre és a kurva anyjára

---

Turista etikett

1. Spanyolországban egyes helyhatóságok még tengerparti településeken is rendeletben szabályozzák, hogy nem szabad fürdőruhában mászkálni az utcán. A rendeletektől függetlenül a bárok, éttermek sem veszik jó néven, ha a nyaraló fürdő ruciba állít be hozzájuk. Természetesen más a helyzet kint a strandokon található bárok, büfék esetében. A spanyolok bunkóságnak tekintik, ha egy férfi félmeztelenül állít be egy boltba, vendéglátóhelyre.
2. Az étkezéseink időzítéseit próbáljuk meg hozzá igazítani ahhoz a napi menetrendhez, amit a spanyolok követnek. Ne bosszankodjunk azon, hogy délben még nem tudunk sok helyen ebédelni, 19-20 óra között vacsorázni. Náluk ez így megy, és az éttermek többsége nem óhajt a turisták igényeihez igazodni.
3. Ugyancsak alkalmazkodást igényel, - ez esetben a nem dohányzók részéről - az, hogy elég sok spanyol étteremben, bárban a hatósági tilalmak ellenére tolerálják a cigizést.
4. A spanyol nyelv nem túl nehéz, így igazán nem jelent erőfeszítést néhány szó, kifejezés megtanulása. A spanyolok örülnek, ha a turista e tekintetben gesztust tesz.
5. Nem árt a turistának is ismerni a spanyolok néhány jellegzetes testbeszédét, egyes jellegzetes gesztikulálásaik értelmét. A spanyolok ugyanis sokszor pótolnak szavakat gesztikulálással. Támadó jellegű gesztikulálásnak számít a fog pöccintése a hüvelykujj körmével, ide-oda mozgatni az ujjunkat az orrunk hegyén (nem a bányászatról beszélünk). Ha a spanyol a baloldali könyökét a jobb kezével ütögeti, akkor az üzenet arról, hogy valaki egy zsugori alak. Az alsó szemhéj leeresztése olyankor, amikor valaki éppen beszél annyit jelent, hogy az illető szavahihetőségében a hallgató kételkedik. A felszarvazottságra való utalás a kisujj és a mutató ujj segítségével a spanyoloknál is úgy működik, mint az olaszoknál.
6. Ne mutassunk felháborodást, ha azt látjuk, hogy egy spanyol bárban vagy tavernában nyitva tartási időben, az ott ülő vendégek szeme láttára a padlóra dobják a használt asztalterítőt, olajbogyómagot, vagy a sonka zsíros részét. Sőt, a spanyolok úgy vélik, hogy minél több az ilyen hulladék a padlón, annál inkább megállapítható, hogy a bárnak jól megy, azaz népszerű (még eltakarítani sincs idejük...) Ez náluk megszokott, elfogadható, nyilván nem az elitebb, menő éttermekben.

Gasztronómia

• Az Ibériai-félsziget déli részén terem a zöld olívabogyó, ezt használják koktélokhoz, hideg és meleg ételekhez egyaránt.
• Levesek: Leveseik a hideg gazpacho és a meleg, húsos cocido, a két levesfajtát sokféleképpen készítik.

Paella: Spanyolország legismertebb étele a paella, a sáfránnyal sárgára színezett jó minőségű rizs, amelyhez különféle zöldséget, halat, rákot, kagylót és húst adnak. A paellának ugyancsak sok változata kedvelt, a legközismertebb a valenciai paella.

s.r.

"Mi a különbség a paella, a rizotto és a mi rizseshúsunk között? Hát nem sok. A paellába sosem raknának fehérbort, tejszínt vagy parmezánt, mint ahogy vajat sem. (ellenben extra szűz oliva olajat, esetleg egy kis vino tintot simán adagolnak bele). A rizotto ugye nem egy meghatározott edényben készül, ott a rizst folyamatosan kevergetve és borral-alaplável felengedve főzik, amíg meg nem puhul - majd mikor már majdnem puha hozzáadják a gombát, sonkát, ki, mivel szereti, és közvetlenül tálalás előtt belekevernek parmezánt és egy kis darab vajat és esetleg egy korty tejszínt.

A mi rizses húsunkat sem kell kevergetni - egy jóféle pörköltalapra megy rá a rizs, majd felengedve egy kis vízzel vagy alaplével puhára főzzük (a rizs akkor kerül bele, ha már a hús félig puha). A paellát szintén nem kevergetik sokszor: lepirítják a hagymát, fokhagymát, rá a rizs, ( ha húsos akkor először a húst kell megpirítani) majd mehet a zöldség és szépen lehet hagyni rotyogni, időnként kell csak felengedni egy kis alaplével/vino tintoval. Majd mikor már majdnem megpuhult a rizs, ráküldjük a tengeri herkentyűket, ha azt is szeretnénk bele rakni. Serpenyőstül tálaljuk. Ennyi.

Ezért nem is értem, mire a sértődés, hogy a paella az nem rizotto és hogy a mi rizses húsunknak nincs egyikhez sem semmi köze...hát én azért ezt vitatnám. Mindhárom étel egy rizses egytálétel, amit a helyi szokásokhoz/ízléshez/beszerezhető alapanyagokhoz igazítottak. De egyik étel sem arra való ezek közül, hogy kérkedjünk vele, vagy, hogy megjátsszuk a sznobot, hogy haj, én ma rizottót ettem - egy kezdő háziasszony bármelyik ételt könnyen el tudja készíteni." forrás

Húsételek: Húsételek közül birkát, bárányt, marhát, borjút, sertéshúst, csirkét fogyasztanak. Speciális spanyol étel a bikaviadalokon elhullott állatból feldolgozott bikahús.

,, Aligha lehet olyan települést találni Spanyolországban, ahol ne botlanánk lépten-nyomon hatalmas sonkákat áruló boltba. A sonka ugyanis a spanyoloknál már-már vallásos tiszteletnek örvend, tehát lehetőleg ne keveredjünk olyan helyzetbe, amiből esetleg azt a következtetést lehetne levonni, hogy nem szeretjük.

A spanyolok nagy része szerint a sonka nem hús, hanem egy teljesen különálló entitás. Ez azért fontos, mert ha vegetáriánusok vagyunk és étteremben rendelünk, simán lehet sonka az étlapon vegetáriánusként megjelölt ételben."  forrás

Halak, tenger gyümölcsei: Halakból és tengeri „gyümölcsökből” a tengerpartokon túlmenően, az egész országban óriási a kínálat. Salátából elterjedt a zöldsaláta, a paprika, a paradicsom, az uborka, a rizs, a karfiol és a gyümölcsök felhasználásával készített saláták.

Desszertek: desszertként gyümölcs, gyümölcssaláta, puding, fagylalt kerül az asztalra.

Tapas: Bárokban kóstolható meg a bor- és sörkorcsolyaként készített ún. tapas.

Tapas - a boros/sörös poharakra kistányért raktak, hogy ne szálljon bele a por vagy a rovarok. Ezekre a kistányérokra, fedőkre rakták azokat az apró falatokat, amelyeket a bor mellé fogyasztottak. A fedő spanyolul tapa, innen ered a tapas elnevezés. S ha jó az ital, akkor tapasz falat alatt egy tapasztalat. - j. d. fotója és leírása

---

"Spanyolország a tapas hazája, nem létezhet autentikus spanyol este anélkül, hogy ne csipegetnénk valamit borozgatás és beszélgetés közben – no meg jól is esik kísérni valamivel a bort. Na de mi is az a tapas? Nem olyan egyszerű meghatározni, mert igazából minden lehet tapas, ami csak apró falatkákra bontható. Lehet nyers és lehet sült. Lehet hús és lehet zöldség. Lehet édes és lehet sós. Maga a szó annyit jelent, hogy fedő: réges-régen, amikor a spanyolok esténként odahúzták a hordó mellé a széküket, hogy köré gyűlve iszogassanak, akkor kistányérral fedték le a poharakat, hogy ne másszanak bele a bogarak, ne menjen bele a por. A tányérra rátették a kis kolbászkát, sonkácskát, tintahalkarikát, olívabogyót, sajtot, ki-ki ízlése szerint. És lőn, megszületett a tapas.

Manapság ezek a kis csipegetni valók hivatalosan is előétellé nőtték ki magukat a spanyol konyhaművészetben, bár önállóan is megállják a helyüket, az ital mellé kísérőként. A rossz nyelvek szerint a bárok vendégcsalogatónak kezdték el ezeket a sör, bor mellé kínálni, hogy egyrészt eleve ezzel csábítsák be a kapuikon az embereket, másrészt a sós falatkákkal serkentsék a fogyasztási kedvet. Akárhogy is, Andalúziában – különösen a tengerparti turistaparadicsomoktól távol – például Granadában máig bevett szokás, hogy az itóka mellé jelentős adag tapas is kerül az asztalra, amivel jóformán jól is lehet lakni. Spanyolország nagy részében már nem jár ingyen ez a kísérő, de még mindig fel lehet ezeket a helyeket is lelni itt-ott. A katalánok egy kicsit a skótok szerepét töltik be a Mediterrániumban, ami persze egy egyszerű sztereotípia, de azért nem meglepő, hogy Barcelonában nem nagyon kapni csak úgy gratis tapast. Nem zörög a haraszt?

Ami a tapasokban közös pont, az az, hogy mindig társaságban fogyasztják. Jellemző a spanyolokra, hogy hetente többször eljárnak vacsorázni, és a kulináris élvezeteket összekötik egy jó beszélgetéssel, nevetgéléssel – ennek az egyszerűbb formája lehet a „beülünk valahova sörözni és közben bekapunk valamit” esete, azaz a tapasozás. (Erre külön kifejezések is léteznek a nyelvben: tapear illetve ir de tapas.) A spanyol rendkívül szociális lény, nagyon szeret társaságba járni, és válság ide vagy oda, ezt a jó szokását máig megtartotta. Persze az régiónként rendkívül eltér, hogy éppen krokettet vagy tengeri herkentyűket szolgálnak fel, de az biztos, hogy nem nagyon van olyan bár az egész országban, ahol ne lehetne valamiféle sörkorcsolyával kísérni az italozást." forrás

Borok: a spanyolok borkedvelő nép. Boraik közt főleg könnyű száraz, némileg fanyar ízhatásúakat találunk. A jerez Andalúziában a legjellemzőbb (nálunk sherry néven ismert), a tokaji borok ízvilágára emlékeztet édes és száraz változattal.

Jóllehet a spanyol vörösborok híresebbek a világban, náluk sokkal több fehérbort termelnek.

Speciális spanyol alkoholtartalmú ital a bólészerű sangría, melyet gyümölcsökkel, fanyar vörösborral készítenek. Magyarországon, a Borfesztiválokon és egyéb élelmiszer-kiállításokon már többször bemutatkoztak, a kereskedelmi- és borforgalmazóknál pedig rendszeresen kaphatók a legjelentősebb bortermő vidékek borai, pezsgői és szőlőpárlatai (Orujo, aguardientes, etc.). A teljesség igénye nélkül csak néhányat említünk: riojai, Penedés környéki, murciai, málagai, Duero-völgyi, navarrai és galíciai borvidékek.

A spanyolok kávézási szokásairól (Ajánlott link)

"A mediterrán diétát itt úgy értelmezik, hogy az ételek 60% zöldség, 20% hús, a fennmaradó 20% lehet szénhidrát, és mindezt úgy oldják meg, hogy nem erőlködnek, nem feszülnek meg, hogy egészségesen kell főzniük és étkezniük, hiszen évszázadok óta így tesznek. Ez tehát a titok, a mediterrán diéta. És emellett óriási a tömegsport népszerűsége, minden felnőtt és gyerek sportol valamit, legyen az séta a parkba vagy országúti kerékpározás. Az nem igaz, hogy itt mindenki kicsattanóan egészséges - a mostani gyerekeken jól látszik a gyors-éttermi hatás, és persze aki nem spanyol, az nem is követi a mediterrán diétát." forrás

Fotóegyveleg

fotó by Elter

fotó by Elter

ata fotója

Vissza az elejére

Kommentek