ÚTIKRITIKA.HU / Grand Canyon

Hossza 446 km, szélessége 6 és 29 km között változik
Kialakulását a területét keresztülszelő Colorado folyó alkotta.
Az ideális időtartam a Grand Canyon Nemzeti Parkban eltöltött időhöz nagyban függ az egyéni preferenciáktól, a látogatók rendelkezésre álló időtől és a parkban elérhető tevékenységek számától. Azonban általában az ajánlott időtartam legalább 2-3 nap, hogy a látogatók kellő időt tudjanak szánni a kanyon felfedezésére és a legfontosabb látnivalók megtekintésére.
Ha csak egy rövid időre van lehetőséged, és csak az alapvető látványosságokat szeretnéd megnézni, akkor egy egynapos kirándulás is megfelelő lehet. Azonban, ha több időt tudsz eltölteni a parkban, akkor javasolt legalább 2-3 napot szánni a látogatásra, hogy a látogatók számos különböző túraútvonalat és kilátópontot látogathassanak meg, valamint részt vehessenek a parkban elérhető tevékenységekben, mint például a kerékpározás, a túrázás vagy a rafting.
Ha azonban az egész parkot szeretnéd bejárni, akkor érdemes legalább egy hét időt szánni a látogatásra, és szervezni a szállást a park közelében. A hosszabb látogatás lehetővé teszi, hogy a látogatók nyugodtabb tempóban fedezzék fel a park összes részletét, és megtapasztalják a különböző évszakokban a park által kínált különféle látványosságokat.

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

Hogy leesett az állunk a gyönyörtől, vadságában csodás, a természet zseniális műve
Nem csalódtunk, azt kaptuk, amit reméltünk
A Rim Trail, amit meglepően kevesen vállalnak be
A Bright Angel Point
Az autózás az East Rim szakaszon
Amúgy a West Rim bejáratáig menő szakasz is bámulatos
A Desert view
A Visitor center és a Mather Point

Nem tetszett

A kisgépen a Los Angeles-be való visszarepülés gyötrelmei
A kiszámíthatatlan időjárás miatti aggodalom
A Skywalk csalódás, túl rövid program túl sok utazási áldozattal
A nyári turistatömeg hőséggel kombinálva
Hogy a párom folyton veszélyes helyekre akart kimászni
A kajáldák silány kínálatai
Hogy kimaradt nekünk a napfelkelte vagy/és a napnyugta látványa
A helikopteres program elrettentő ára: 450 dolcsi

Vélemények

A Grand Canyon-nál a Horsehoe Bend kilátót néztük meg. Ingyenes, de a parkolás 10 dollár volt autóval (motorral 5 dolcsi) A másik túránk az Antilop kanyon volt. A Ken Túránál fizettünk be az alsó rész megtekintésére, ami a helyszínen 50 dollár/fő. A túrára kb. 9 fős csoportokat visznek. Sem videózni, sem állványt, osmót, hátitáskát nem engednek! Kocsiban kellett hagyni. Csak fényképezőt, vizet, telefont lehetett levinni. A Grand Canyon gyönyörű volt! Eltúrázgattunk volna még, de csak 2 napunk volt rá, (2019)

"Indulás előtt készüljünk fel alaposan az adott parkból. Sokan úgy képzelik, hogy odaautókáznak pl. a Grand Canyonnak a hozzájuk legközelebb eső pontjához, megcsodálják, lefényképezik, esetleg tesznek egy helikopteres túrát és már mennek is tovább. Ám a gyakorlatban ez egyáltalán nem így működik. Példánknál maradva, a Grand Canyonnak mindössze négy bejárata van, a négy égtáj felől. Ezekhez a főutakról ágazó hosszú bekötő utak vezetnek. A park bejáratánál meg kell váltani a hét napra szóló jegyet, amihez adnak egy térképet és egy tájékoztatóként szóló újságot, amelyben az érdekességektől kezdve, az adatokon át a várható időjárásig sok mindenről olvashatunk. Ezt a térképpel összevetve célszerű eldönteni, hogy melyek azok a kilátópontok, amiket mindenképpen szeretnék felkeresni, majd célirányosan haladni a belső úton. Ez sem megy végig a canyon peremén csak a főbb látnivalókhoz vezet. A legtöbb részt csak gyalogosan lehet megközelíteni. A hasadék aljába két napos gyalogtúrával lehet lejutni. Persze az út egy részén megtehetjük lóháton vagy részt vehetünk egy jeep-szafarin is. A belső úton buszok közlekednek, melyek behajthatnak olyan utakra is, melyekre személygépkocsit nem engednek be.

A helikopterek a park bejárata előtt készenlétben várnak azokra, akik fentről is szeretnék megcsodálni a Colorado-folyó eme lenyűgöző alkotását. Az élményhez képest elfogadható áron, kb. 40 dollárért kínálnak egy 15-20 perces utat. A nagy hírverést kapott Sky Walk, az U-alakú üveghíd a Canyon nyugati részén nyúlik be a szakadék fölé. Ez nem tartozik a Grand Canyon Nemzeti Parkhoz. A Hualapai indián törzs területén található és Las Vegas felől lehet megközelíteni. A South Rimtől, azaz a déli peremtől kb. öt órás autóútra van." (Gerda)

"Flagstaff-ben érdemes megszállni, innen könnyen elérhető autóval. Egyébként vonattal is fel lehet menni szervezett túra keretében, de akkor kötve van az ember a menetrendhez. Mindenképpen érdemes megvárni a naplementét a kanyonban, csak utána óvatosan kell vezetni, mert ahogy lement a nap, azonnal előjönnek a vadak az útra!!!" (Dani, 2012)

"Egy titka van: a tömeg után kell érkezni, és másnap a turista invázió előtt lelépni! Ekkor jár a +1 bónusz naplemente/napfelkelte is." (R. N.)

Imádtam:

A South Rim-en napfelkeltekor a Mather Point-nál állni, amikor a kanyon rétegei fokozatosan színesedtek vörösből aranyba, és a Colorado folyó ezüstszalagként csillogott a mélyben
A Bright Angel Trail-en lefelé túrázni, ahol minden kanyarban más perspektívából láttam a kanyont, és a színes sziklafalak között kaliforniai kondorkeselyűk köröztek
A Desert View kilátótoronyból nézni a vihar érkezését, ahogy a villámok cikáztak a kanyon felett és a mennydörgés visszhangzott a sziklák között
A Phantom Ranch-en éjszakázni a kanyon mélyén, ahol olyan tiszta volt az éjszakai égbolt, hogy a Tejutat tökéletesen láttam
A Havasu-vízesésekhez túrázni, ahol a türkizkék víz vörös sziklák között zubogott, és kristálytiszta medencékben lehetett fürdeni

Nem tetszett:

A South Rim parkolóiban nyáron olyan tömeg volt, hogy néha egy órát kellett körözni egy helyért
A nyári hőség miatt délután 2-5 között szinte lehetetlen volt túrázni, 45 fok is volt árnyékban
A túristacsoportok néha olyan hangosak voltak a kilátópontoknál, hogy elveszett a hely szakralitása
A Bright Angel Lodge környékén olyan drágák voltak az éttermek, hogy egy egyszerű hamburger 20 dollárba került
A North Rim-hez vezető út télen gyakran le volt zárva a hó miatt, így nem tudtam megnézni a másik oldalt

Időjárás

A Grand Canyon időjárása változékony, és szezonális hatásoknak van kitéve. Az alábbiakban részletesebben kifejtem a szezonális változásokat:

Tavasz (március - május): A tavasz az egyik legkedvezőbb időszak a Grand Canyon látogatásához. Az időjárás általában enyhe és kellemes, az átlaghőmérséklet 15-20 Celsius fok között mozog. A tavasz a legcsapadékosabb időszak is, ami azt jelenti, hogy a sziklafalakon vízesések és patakok jelennek meg, így a látvány még impozánsabb lehet.

Nyár (június - augusztus): A nyár az egyik legnépszerűbb időszak a Grand Canyon látogatásához, de az időjárás rendkívül meleg és száraz lehet. Az átlaghőmérséklet 30 Celsius fok körül mozog, és a nap nagy részében erős napsütés várható. Ebben az időszakban fontos a víz fogyasztása és az UV sugárzás elleni védekezés.

Ősz (szeptember - november): Az ősz szintén egy kellemes időszak a Grand Canyon látogatására. Az átlaghőmérséklet körülbelül 15-20 Celsius fok között van, és a levegő is tisztább, amely lehetővé teszi a messzebbre nyúló kilátást. Az őszi színek is csodálatosak lehetnek, és azok, akik a túrázást kedvelik, számíthatnak kisebb zsúfoltságra.

Tél (december - február): A tél a legkevésbé népszerű időszak a Grand Canyon látogatásához, mivel az időjárás nagyon hideg és havas lehet. Az átlaghőmérséklet napközben a fagypont alatt van, éjszaka pedig mínusz 10 Celsius fok alá is süllyedhet. A téli hónapokban bizonyos részek a parkban lezárva vannak, de azok a látogatók, akik számára nem probléma a hideg, számíthatnak a park csendesebb és személyesebb hangulatára.

A legjobb idő a Grand Canyon látogatásához a tavasz és az ősz időszaka, mivel ilyenkor a legkedvezőbb az időjárás, és kevesebb a zsúfoltság is, mint a nyári hónapokban. A legkedvezőtlenebb időszak a nyár, mivel a magas hőmérséklet és a zsúfoltság miatt nehéz lehet élvez

A parkot Page felől a 64-es úton közelítettük meg. Rászántunk egy egész napot, hogy biztosan mindent láthassunk amit szeretnénk.
A dolog ott kezdett vicces lenni amikor az első kilátóponthoz érve iszonyatosan hangos mennydörgés vette kezdetét, illetve villámlott is. A parkőr ki is jött, hogy amint elkezd esni húzzunk befelé mert veszélyes lehet idekinn. Nem telt bele 10perc és szakadni kezdett az eső. A tájat pedig beborította a pára/köd.
Mentünk tovább, akkor már bőrig ázva, reménykedve, hogy kisüt a nap. De ennél sokkal királyabb dolog történt. A táj hirtelen tiszta havas lett előttünk. Pár perccel később pedig kisütött a nap és hirtelen nagyon meleg lett.
A kanyonon belül buszjáratok vannak amelyek elvisznek titeket a különböző kilátó pontokhoz. Ezek használata ingyenes.
Parkoljatok le és élvezzétek a látványt.
A beautiful usa kártya ide is érvényes 🙂 Az én kedvenc útvonalam a piros buszos volt. (2019, június)

Odajutás

A Grand Canyon Nemzeti Parkhoz legközelebbi repülőtér a Grand Canyon Nemzetközi Repülőtér (Grand Canyon International Airport) Tusayanban, Arizona államban. Ez az egyetlen repülőtér, amely közvetlenül a Grand Canyon közelében található, és kb. 10 perces autóútra van a South Rim látogatóközpontjától. A repülőtéren fapadosok és kisebb magánrepülőgépek is leszállhatnak.

A repülőtérről azonban nincs közvetlen járat a Grand Canyon Nemzeti Parkba, így a látogatóknak autóval, buszokkal vagy taxi szolgáltatásokkal kell utazniuk a parkba. Az autó a leggyakoribb közlekedési mód, és a parkba az Arizona State Route 64 vagy a US Route 180 útvonalakon lehet eljutni.

Ha nincs autója, akkor a látogatók számos túra szolgáltatást is találnak a repülőtéren, amelyek szervezett busz vagy helikopter túrákat kínálnak a Grand Canyon területén. Azoknak, akik a parkba érkeznek Las Vegasból, szintén több lehetőségük van, beleértve a busz, a vonat, az autó vagy a helikopter utazást is.

Belépőjegy

A Grand Canyon Nemzeti Park belépőjegyei változóak lehetnek, attól függően, hogy milyen típusú jegyet vásárolsz és melyik szezonban látogatod meg a parkot. Az alábbiakban általános információk találhatók a jegyárakról:

Személygépkocsi belépőjegy:
Érvényesség: 7 napon belül
Ár: 35 USD

Motorkerékpár belépőjegy:
Érvényesség: 7 napon belül
Ár: 30 USD

Gyalogos/biciklis belépőjegy:
Érvényesség: 7 napon belül
Ár: 20 USD

Az egyes belépőjegy típusok különböző kedvezményekkel is rendelkezhetnek, amelyek az alábbiak lehetnek:

Senior kedvezmény: Az USA-beli nyugdíjasoknak 62 éves kortól jár a kedvezmény, amely általában a jegy árának 50%-át jelenti.

Fogyatékkal élők kedvezménye: A fogyatékkal élő látogatóknak az általános belépőjegy árának felét kell csak fizetniük, és egy kísérőjüket ingyen engedik be a parkba.

Diák kedvezmény: Az USA-beli diákok számára általában kedvezményes jegyárak érvényesek, amelyek általában az általános belépőjegy árának felét jelentik.

Fontos megjegyezni, hogy az árak és kedvezmények változhatnak az évszakok függvényében, és további információkat is találhatsz a Grand Canyon Nemzeti Park hivatalos weboldalán.

Szállások

a Grand Canyon Nemzeti Park területén és a közvetlen környékén számos szálláslehetőség áll rendelkezésre a látogatók számára. Az alábbiakban felsorolok néhány lehetőséget:

Az El Tovar Hotel: Ez az ikonikus szálloda az egyik legnépszerűbb és legismertebb szálláshely a Grand Canyon területén. A szálloda a park területén található, és csodálatos kilátást nyújt a szakadékra.

Bright Angel Lodge: Ez a szálloda a parkban található és egyedülálló építészeti stílusával és történelmével egyedülálló hangulatot áraszt.

Thunderbird Lodge: Ez a szálloda a park déli részén található, a Bright Angel Lodge közvetlen közelében. A szálloda modern szobákat és luxus lakosztályokat kínál.

Maswik Lodge: Ez a szálloda a park központjában található és kényelmes szobákat kínál a látogatók számára.

Yavapai Lodge: Ez a szálloda a park területén található, és nagyon közel van a déli belépőkapuhoz. A szálloda modern és kényelmes szobákat kínál.

Grand Canyon Railway Hotel: Ez a szálloda Williams városában található, amely a parktól mintegy egy órányi autóútra fekszik. A szálloda elegáns szobákat és lakosztályokat kínál, és közvetlenül kapcsolódik a Grand Canyon Vasúthoz.

Ezen kívül a Grand Canyon területén kempingezési lehetőségek is vannak a látogatók számára, amelyek az évszaktól és a helyszíntől függően változhatnak. Fontos azonban, hogy a szállásokat előre le kell foglalni, mivel a Grand Canyon nagyon népszerű turistacélpont, és a szálláshelyek gyorsan betelnek.

Közlekedés a parkon belül

A Grand Canyon Nemzeti Park területén lehetőség van autóval közlekedni, de a park területén belül közlekedési korlátozások vannak érvényben az autós forgalomra nézve a látogatók biztonsága és a park természeti értékeinek megőrzése érdekében.

Az autóval történő közlekedés az egyik legnépszerűbb módja a Grand Canyon felfedezésének. A park területén belül két fő útvonal van, amelyek lehetővé teszik az autósok számára a kanyon számos látványosságának megtekintését. Fontos azonban megjegyezni, hogy a park belső részén csak a látogatóközpontokban és a parkolókban lehet parkolni, és a parkolóhelyek korlátozottak.

A Grand Canyon területén belül a park szolgáltatásaiból álló helyi buszok is közlekednek. Ezek a buszok a látogatóközpontokat, kilátópontokat és egyéb fontos helyeket kötik össze a park területén belül. A buszjáratok környezetbarát alternatívát jelentenek az autózáshoz képest, és lehetővé teszik a látogatóknak, hogy lazább tempóban fedezzék fel a kanyon látnivalóit.

A park területén belül kerékpározni is lehet, amely a látogatóknak lehetőséget ad arra, hogy a kanyon belső részében, a kilátópontokon és a park környékén tekerjenek. A kerékpározás örnyezetbarát és aktív módja lehet a kanyon felfedezésének.

Étkezés

A Grand Canyon Nemzeti Park területén számos étkezési lehetőség áll rendelkezésre a látogatók számára, beleértve az éttermeket, kávézókat, büféket és boltokat is. Az alábbiakban bemutatom a legfontosabb étkezési lehetőségeket:

El Tovar Dining Room: Ez az étterem a Grand Canyon egyik legnépszerűbb és legismertebb étterme, és tradicionális amerikai ételeket kínál. Az étterem elegáns környezetben található, és a Grand Canyonra nyíló gyönyörű kilátást nyújt.

Bright Angel Restaurant: Ez az étterem a park déli részén található, és számos ételt kínál, beleértve a hagyományos amerikai ételeket, pizza-t és salátákat. Az étterem terasza csodálatos kilátást nyújt a szakadékra.

Maswik Food Court: Ez a büfé a park központjában található, és számos gyorsételt kínál, mint például hamburger, hot-dog és sült krumpli.

Market Plaza: Ez a hely a park déli részén található, és boltokat és éttermeket tartalmaz, beleértve a McDonald's-ot, a Pizza Hut-ot és a Subway-t is.

Canyon Village Marketplace: Ez az élelmiszerbolt a park központjában található, és számos élelmiszert és italt kínál, beleértve az egyszerű snack-eket, édességeket, hideg és meleg italokat.

Ezen kívül a park területén számos kisebb kávézó és bolt is található, ahol kávét, sütiket és más apróbb harapnivalókat kínálnak. Fontos megjegyezni, hogy a Grand Canyon területén az ételek ára magasabb lehet, mint az átlag az USA-ban, így érdemes felkészülni a magasabb költségekre.

Látnivalók

A legjobb kilátási pontok és látnivalók a Grand Canyon területén:

South Rim (Déli szakasz): A South Rim a legnépszerűbb és legismertebb része a Grand Canyonnak, és számos kilátási ponttal rendelkezik, mint például a Mather Point, a Yavapai Point, a Hopi Point, a Mohave Point és a Desert View Tower. Ezek a kilátási pontok fantasztikus kilátást nyújtanak a Grand Canyonra, és lehetővé teszik a látogatók számára, hogy megcsodálják a hatalmas sziklafalakat, a mély völgyeket és a kanyonban található folyókat.

South Rim - k. zs fotója

North Rim (Északi szakasz): Az Északi szakasz kevésbé ismert, de nem kevésbé lenyűgöző, mint a Délis. A North Rim a Délivel ellentétben csak korlátozott időszakban, általában május és október között látogatható. A North Rim legjobb kilátási pontjai közé tartozik a Bright Angel Point, a Point Imperial és a Cape Royal. Ezek a pontok lenyűgöző kilátást nyújtanak a kanyonra, és lehetővé teszik a látogatók számára, hogy élvezzék a csendesebb és kevésbé zsúfolt területeket.

Grand Canyon Skywalk: Ez az üvegpadlós sétány az egyik legnépszerűbb látványosság a Grand Canyon területén, és a Hualapai indián rezervációhoz tartozik. A Skywalk egy 21 méterre kiugró üvegplatform, amely lehetővé teszi a látogatók számára, hogy közvetlenül a Grand Canyon fölött sétáljanak, és lenyűgöző kilátást nyújt a szakadékba.

Colorado folyó: A Colorado folyó a Grand Canyon alján folyik, és fantasztikus lehetőséget nyújt a kanyon felfedezésére. A látogatók csónakokon, raftokon vagy kajakokon utazhatnak a folyón, és élvezhetik a Grand Canyon varázslatos szépségét a víz felől.

Hasznos információk

1. A Grand Canyon Nemzeti Park látogatóinak bizonyos szabályokat és előírásokat kell betartaniuk a biztonságuk, a park természeti értékeinek megőrzése és más látogatók zavartalansága érdekében. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb szabályokat:

Maradj a jelölt ösvényeken: A kanyon területén számos ösvény és túraútvonal található, és fontos, hogy a látogatók csak a jelölt ösvényeken maradjanak. A kanyon területén történő mászás, más ösvények használata vagy a kanyon mélyére való leereszkedés nagyon veszélyes lehet.

Ne túrázz egyedül: Ha túrázni vagy kirándulni szeretnél a kanyon területén, mindig társaságban menj, és ha lehetséges, csatlakozz szervezett túrákhoz. Az egyedül történő túrázás nagyon veszélyes lehet.

Étel- és italcsomagolások: A park területén csak a kijelölt helyeken lehet ételt és italt fogyasztani. Az állatokat persze izgatja a potya evési lehetőség, de minden fogyasztása szolgálja az egészségüket. A látogatók szemetelése károsíthatja a park természeti környezetét.

Ne zavard az állatokat: A Grand Canyonban számos vadállat él, és fontos, hogy a látogatók ne zavarják őket. Az állatok etetése tilos. A aprk bőségesen gondoskodik élelmezésükről.

Ne dohányozz és ne használj tüzet: A park területén belül dohányozni és tüzet gyújtani csak a kijelölt helyeken engedélyezett, az összes többi helyen tilos.

Figyelj az időjárásra: A Grand Canyon időjárási körülményei változóak, és fontos, hogy a látogatók időjárási körülményekre készüljenek, és az időjárási előrejelzéseket figyeljék. A hegyvidéki területeken az időjárás gyorsan változhat, és fontos, hogy a látogatók ne veszélyeztessék magukat.

További beszámolók

Egy turistaúton járva egyszer csak észrevettem valamit a földön, ami teljesen meglepett. Ha nem a saját szememmel látom, el sem hiszem. Egy vízvezeték-csatorna fedél volt bebetonozva a földbe. Néhány lépéssel odébb egy villanyóra dobozt is ugyanígy, a talajba süllyesztve fedeztem fel. Egyszerűen hihetetlen volt belegondolni, hogy a Grand Canyonba áramot és vízvezetéket vezettek le. Ezen aztán elkezdtünk viccelődni, hogy biztosan még Wi-Fi is van, és talán laptopot kellett volna hoznunk. :)

Ezúttal is a hosszú buszozás monotonitása vezetett minket a Grand Canyon – hogy is mondjam – „elő bejáratához”. Szinte már ott voltunk, mindössze 20 percnyire a látványosságtól, de még semmit sem láttunk belőle. Itt meg kellett állnunk, mert ebédet kaptunk, és egy vetítést is tartottak azoknak, akik előre befizettek rá. Mi természetesen nem vettünk részt rajta, hiszen a Grand Canyont élőben akartuk látni. Innen indultak a helikoptertúrák is, de a csoportunkból csak egy ember választotta ezt a lehetőséget – nem kis összegért. Ez az egész megálló hosszúra nyúlt, több mint másfél órát vesztegeltünk, amit kicsit sajnáltunk V-vel, mert már fél három is elmúlt, és közel hét órája úton voltunk.
A következő 20 percet már szinte tűkön ülve töltöttük, csak arra várva, hogy mikor pillanthatjuk meg végre a Grand Canyont. Semmi nem utalt arra, hogy közelednénk – az út mentén végig erdők és fák vettek körül minket. Egyszer csak begurultunk egy parkolóba, a busz leállt, és a sofőr bemondta, hogy „itt vagyunk”. Kaptunk pontosan 1 óra 15 percet a nézelődésre. Vivivel csak összenéztünk: ez most komoly? Hét órás buszozás után mindössze ennyi időt szánhatunk a lényegre? Nem bosszankodtunk sokáig, inkább gyorsítottunk a lépteinken, és megindultunk a Canyon felé. Néhány perc múlva elénk tárult a csoda.

Most itt egy pillanatra megálltam az írásban, mert nehéz szavakba önteni, mit éreztem abban a pillanatban. Valami leírhatatlan boldogság és katarzis tört rám, amire régóta vágytam. Mintha az egész világ kitágult volna előttem. Könnyűnek éreztem magam, mintha minden tehertől megszabadultam volna. Ez egy olyan élmény volt, amit sosem fogok elfelejteni.

A varázst sajnos némileg beárnyékolta az időhiány: alig több mint egy órát kaptunk a Grand Canyonra. Ez épp csak arra volt elég, hogy rohanjunk egyik kilátóponttól a másikig, és rengeteg fotót készítsünk. Pózoltunk minden elképzelhető módon, hogy minél több emléket megörökítsünk. Kerestük a legjobb helyeket, és felfedeztünk egy sziklás kiugró részt, ahova szinte kötelezőnek éreztük kimászni. Bár nem volt túl nehéz eljutni oda, egy idősebb ember számára kihívás lehetett volna.

Úgy szerveztük, hogy egyikünk kinézett egy tökéletes fotóhelyet, a másikunk pedig kikúszott a sziklára, miközben a táskákra és a fényképezőgépekre vigyáztunk. V. kicsit izgult, mert tériszonya van, de végül ő is bevállalta. Nekem is van tériszonyom, de ott és akkor ez nem érdekelt. Még egy ugrós képet is csináltam a sziklán, bár közben remegtek a lábaim – de túléltem. :)

Nincs olyan hely a világon, ami annyira vonzana, mint az amerikai vadnyugat sivatagai. A Grand Canyonban most már négyszer jártam, a környékén pedig legalább hatszor, és újra visszatértem. Ez egy igazi "biztonságos választás": egy jólszervezett ország, amely mintha a roadtripekhez lett volna tervezve. Hosszú, széles, egyenes utak, még mindig viszonylag olcsó benzin, rengeteg motel, bérautók, gyorskajáldák – és mindezek mellett olyan lenyűgöző tájak, hogy egyszerűen nem lehet betelni velük.
A Grand Canyon azonban nem egy János-hegy-séta. Ez egy kősivatag, amit komolyan kell venni. Az ösvények alapvetően nem meredekek, így könnyű rajtuk haladni – lefelé. A visszaút viszont már igazi kihívás. A száraz sivatagi levegő miatt télen is legalább 3-4 liter vízre van szükség fejenként, és az ösvényeken nincs csap, csak két pottyantós budi. Nyáron a forróság szinte elviselhetetlen, a hőmérséklet akár 46 fokig is felkúszhat. Ilyenkor napfelkeltekor érdemes indulni, mert a déli órákban már az árnyékban is túlélő üzemmódba kapcsol az ember. Télen viszont a rövid nappalok miatt kell sietni, és a reggeli fagyos levegő is kihívást jelenthet. Az ikonikus túra, amit mi csinálunk, egy nap alatt le és vissza vezet: 26 km, 1350 méter szintkülönbséggel lefelé és felfelé. Nem könnyű, de megéri.

Mindenkinek ajánlom, hogy ha már eljut a Grand Canyonig, menjen le legalább egy kicsit túrázni. Akár csak fél órára indulj lefelé, strandpapucsban, de legyen nálad víz és egy sapka. Fordulj vissza időben, de próbáld megérezni, mit jelent igazán a Canyon mérete. Fentről nézve egyszerűen lehetetlen felfogni: másfél kilométer mély, 30 kilométer széles, és sehol egy fa, amihez a szemed viszonyíthatná a méreteket. De amikor már 200 méterrel fölötted tornyosul a sziklafal, és érzed a kanyon „ölelését”, akkor kezded igazán megérteni, milyen apró vagy ebben a hatalmas, lenyűgöző világban.

A Grand Canyont a Colorado folyó vájta ki körülbelül 6 millió év alatt, és a méretei ma is lélegzetelállítóak: 446 kilométer hosszú, szélessége 6,4 kilométertől 24 kilométerig terjed, és a mélysége meghaladja a másfél kilométert. Mi péntek délelőtt, fél 11 körül indultunk el kocsival, hogy felfedezzük ezt a természeti csodát. Már maga az odavezető út is felejthetetlen élmény volt számunkra. Volt egy pillanat, amikor megfordult a fejünkben, hogy egy másik program miatt kihagyjuk a Grand Canyont – de szerencsére elmentünk, és utólag nagyon hálásak vagyunk ezért a döntésért.
Las Vegashoz legközelebb a “Grand Canyon West” található, ahová kényelmesen körülbelül három és fél óra alatt el lehet jutni autóval. Az út második fele különösen izgalmas, vadregényes tájakon vezet keresztül. A sivatagi tájat itt-ott poros kis falvak törik meg, amolyan klasszikus amerikai, elfeledett kisvárosok, amelyek mintha csak egy film díszletei lennének. Két boltba is betértünk, és olyan különleges arcokkal találkoztunk, amilyeneket eddig sehol máshol nem láttunk. A vidék hangulata egyszerűen lenyűgöző turista szemmel, bár élni valószínűleg nem jönnénk ide. Útközben táblák figyelmeztettek a “tehénveszélyre,” és nem vicceltek – tényleg találkoztunk néhánnyal az út közepén.

Az út egyik legemlékezetesebb és leghangulatosabb része az volt, amikor a burkolt út elfogyott alattunk, és egy poros földúton zötykölődtünk tovább körülbelül egy órán keresztül. A táj itt olyan volt, mintha egy vadnyugati filmbe csöppentünk volna: ha egy indián tűnt volna fel lovon, egyáltalán nem lepődtünk volna meg. Az állatok jelenléte miatt továbbra is résen kellett lennünk, és nem sokkal később egy éles kanyar után szembetaláltuk magunkat egy hatalmas bikával, amelynek impozáns szarvai tiszteletet parancsoltak. Az autót, bár nagyot béreltünk, nem kockáztattuk meg, hogy a bika mellett parkoljunk, így inkább lassan és óvatosan kikerültük. Mondhatom, a pulzusunk kissé megemelkedett.

Az utazás nemcsak a Grand Canyon miatt maradt emlékezetes, hanem az odavezető út kalandjai miatt is – tele váratlan fordulatokkal és lenyűgöző tájakkal, amelyek tovább gazdagították ezt az élményt.

"A kocsiban összepiknikeltünk néhány löncshúsos szendvicset, leöblítettük pár liter narancslével, majd új erőre kapva céloztuk meg a nagy szurdokot, a Grand Canyon-t. 2 órás kocsikázás után értünk fel a parkolóba, ahol leraktuk a járgányt, és beizzítottuk a sétabakancsainkat. Majd 3.5 órát gyalogoltunk a Canyon mentén, de így is alig 5%-át láthattuk az egész déli oldali peremnek. Vissza az ingyenes buszjárattal jöttünk, ugyanis annyira lejártuk a lábunkat, hogy továbbmenni egy centit sem tudtunk volna. Mivel csak pár perc volt a naplementéig, hát kerestünk egy pontot, ahonnan full panorámában lehet látni. Csodálatos volt! Minden vörösbe meg aranyos narancssárgába változott. Az eddig is hihetetlen színek még szebbek lettek, a formák még jobban kirajzolódtak. Úgy döntöttünk, holnap megpróbálunk még ide visszajönni. A jegyünk engedi (7 napig járhatunk ki-be a parkból/parkba), és talán az időnkbe is belefér, úgyis csak este igazán érdekes Las Vegas." forrás

Újra visszatértünk a Grand Canyonhoz, hogy felfedezzük azokat a részeket is, amelyek előző nap kimaradtak. Ezúttal is könnyedén eltöltöttünk három órát azzal, hogy a Canyon újabb és újabb szögből táruljon elénk. Sikerült lencsevégre kapnunk a mélységben kígyózó Colorado folyót, és a kilátótorony tetejéről csodálatos panorámában gyönyörködhettünk. A kitérő nemcsak a lenyűgöző látvány miatt volt különleges, hanem azért is, mert utunkat némileg meghosszabbította: így Las Vegas 5,5 órányira került tőlünk. Ezért a híres 66-os út helyett az I-40-es autópályát kellett választanunk, amely azonban újabb meglepetést tartogatott számunkra.

Nem terveztük, de útközben belebotlottunk a Hoover-gátba, amely a maga nemében egy technikai csoda. Az 1931-ben kezdődött építése idején a világ legnagyobb gátjaként tartották számon. A projekt során olyan úttörő technológiai megoldásokat alkalmaztak, amelyek az akkori mérnöki tudomány csúcsát jelentették. Például 3,3 millió köbméter betont használtak fel, amelynek természetes körülmények között történő hűtése 125 évig tartott volna. Hogy ezt felgyorsítsák, hűtőcsöveket építettek be, amelyekben a Colorado folyó vize keringett. Ez a rendszer nemcsak az építkezést segítette, hanem a mai napig ellátja Nevadát, Arizonát és Kaliforniát édesvízzel.

A Hoover-gát és a Grand Canyon felfedezése együtt egy lenyűgöző utazást eredményezett – az előre nem tervezett meglepetések csak tovább gazdagították az élményt. A természet és az emberi mérnöki találékonyság ilyen közelről való megtapasztalása igazán különleges élmény volt.

A 89-es úton dél felé vettük az irányt. Az egyik faluban tankoltunk, mert majdnem üres volt a tank. 70 gallon benzin ment bele a buszba, ami 263 liternek felel meg. Ilyenkor azért továbbra is örülhetünk, hogy az Egyesült Államokban a benzin ára 2024-ben is viszonylag alacsony, literenként körülbelül 1,10-1,30 USD (kb. 400-470 HUF), mert Európában ezzel a 30-35 literes fogyasztással 100 kilométeren a lakóbuszozás már nem lenne gazdaságos. Valószínűleg az olcsó benzin az oka annak, hogy itt Amerikában az ilyen buszok többnyire benzines motorral működnek, mert dízellel gazdaságosabbak lennének.
A Grand Canyon felé tartva érdekes felhők kezdtek megjelenni. Egy idő után rájöttünk, hogy ezek nem egyszerű felhők, hanem sűrűsödő füst, ahogy dél felé haladtunk. Az 1929-ben épült Navajo hídnál megálltunk, hogy megcsodáljuk a Colorado folyót 140 méteres magasságból, de itt már érezhető volt a füst szaga. Az interneten kiderítettük, hogy Flagstaff közelében komoly erdőtűz tombol. Ez elég közel van a Grand Canyonhoz, így egy kicsit aggódtunk a látási viszonyok miatt. Szerencsére, amikor a 64-es útra nyugat felé fordultunk, nem sokkal a Grand Canyon déli bejárata előtt kijöttünk a füstfelhőből. Már sötétedés után érkeztünk meg a kempingbe a Grand Canyon Nemzeti Parkban.

A Canyont észak, nyugat és dél felől is meg lehet tekinteni. Légvonalban a kilátópontok 10-20 kilométerre vannak egymástól, de autóval több órás kerülővel lehet eljutni egyikből a másikba. Nekünk a déli bejárat esett útba Los Angeles felé, ami látványos és rengeteg kilátópontot kínál. Sajnos a híres Skywalk, ahol üveghídon lehet végigsétálni, a nyugati kilátónál található.

Ma először az utunk során nem napsütésre ébredtünk. Enyhén szitált az eső, és elég hűvös is volt. A többi kempinghez képest ez egy igazi tömegkemping volt: sem tusoló, sem internet nem állt rendelkezésre, de a mérete hatalmas volt. Ez is mutatja, mennyire felkapott hely a Grand Canyon. Egy reggeli kávé, illetve nekem egy forró csoki után végigjártuk a Grand Canyon déli peremén fekvő kilátópontokat. Bár felkészültünk a Canyon monumentális méreteire, a látvány még így is lenyűgözött. Az ágai, mellékkanyonjai és a hatalmas térélmény minden várakozásunkat felülmúlta. A környező zivatarok miatt sajnos nem láthattuk a kanyon híres vörös és narancssárga árnyalatait, de a borongós idő is különleges, drámai színeket teremtett.

Ez méltó befejezése volt annak a nemzeti park-sorozatnak, amelyet az elmúlt héten jártunk végig. Egy élmény, amit nehéz szavakba önteni.