ÚTIKRITIKA.HU / Lipari-szigetek

,, Gyönyörű olasz táj, kevés turista. Úgy hangzik, mint egy lehetetlen kívánság, de ez az álomkép a valóságban is létezik, méghozzá Szicíliától északra, a Tirrén-tengeren. Az UNESCO által védett Lipari-szigeteket (más néven Éoli-szigetek) Caprival és az Amalfi-parttal ellentétben még nem lepték el a turisták, és természeti szépsége mellett vonzerejét annak köszönheti, hogy máig ápolja borászati értékeit és halászati-mezőgazdasági hagyományait. Többhektáros olajfaültetvények és gyönyörű szőlőlugasok; parázsló vulkánok és fekete homokos strandok; ínycsiklandó ételek és édes borkülönlegességek. A vulkanikus szigetcsoport mind a hét tagja - Alicudi, Filicudi, Panarea, Stromboli, Salina, Lipari és Vulcano - külön személyiség, és ami közös bennük, hogy szépségükkel azonnal elvarázsolják az idelátogatókat." forrás

Tetszett&Nem tetszett

Tetszett

1. A szigeteken a városkák magaslatra épültek (a kalózok miatt) és így mindig adott a szép tengeri kilátás

Nem tetszett

Vélemények

,, Tudor, a rangidős vezértörpe - Lipari sziget
Vidor, a vidám törpe - Salina édesvizével, zöldebb vegetációjával
Morgó, a mogorva törpe - Vulcano szigete kopárságával
Szundi az álmos törpe - Filicudi sziget a 240 fő lakosával
Szende a félénk törpe - Paranea a luxus nyaralóival
Hapci a szénanáthás törpe .- Stromboli a működő vulkánjával
Kuka a néma törpe - Alicudi szigetével a legtávolabbi....

A Lipari sziget egy csodálatos, kanyargós, zegzugos halászfalu, és vessetek meg érte de már megint egy hely, ahol szívesen élnék. Van itt Paul & Shark, katedrális, az egész szigeten 39(!!!) templom, erődítmény és kirakodóvásárok. Ahhoz megint csak kevés időt töltök a szigeten hogy beljebb utazzak, a kicsi, pár háznyi falukba, mert a cél mindig, hogy kirándulásaim alkalmával teljesen asszimilálódjak a helyi lakosokkal. (2016)" forrás

Összességében azoknak ajánlanám a szigetcsoportot, akik szeretik az aktív pihenést, szeretnek minden nap úton lenni, és sokat kirándulni, szeretik Szicíliát, el tudják engedni a mindennapokat (helyette kicsit fel akarják venni ezt a “nyugalom, ráérünk még” attitűdöt) és vágynak arra, hogy kicsit megtapasztaljanak egy külön világot Szicílián belül.

Ha a Stromboli túrát szeretné valaki csak megcsinálni, sok cég szervez olyat, hogy hajóval este a túrára odavisznek, majd el is hoznak, de mi egyáltalán nem bántuk meg, hogy pár napot eltöltöttünk a szigeten.
A szezonnal kapcsolatban én arra jutottam, hogy kb. Május és Augusztus között lehet az igazi nagy turistaszezon. Ha valaki aránylag jó időt szeretne, de még meg akarja úszni a dömpinget, akkor szerintem az általunk választott március vége – április eleje vagy épp az Augusztus utáni időszak lehet a nyerő. (2019)

Odajutás

A Liberty Lines, a SIREMAR és az NGI szárnyashajó és komp cégek kötik össze Liparit és a többi szigetet Szicíliával és az olasz csizmával (szárazfölddel). Ha nem utazunk járművel, akkor a szárnyashajóra érdemes jegyet venni, mert jelentősen gyorsabban közlekedik mint a kompok, ráadásul kényelmesebb is.

Élet a szigeteken főleg főszezonban van, ilyenkor viszonylag könnyű akár Nápoly vagy Messina felől is hajót találni, de talán a milazzoi kikötő a legforgalmasabb odafelé. Több hajótársaság is közlekedik, mi a LibertyLines-szal utaztunk a szigetek között is. Lehet náluk online is jegyet foglalni, viszont a visszaigazoló nem maga a jegy, hanem azt még a pénztárnál ki kell nyomtattatni. A bőröndszabályzatot annyira (semennyire) nem vették komolyan, nem mérte le senki a nálunk lévő csomagokat, de el tudom képzelni, hogy nagy tömegben, feltűnően sok csomaggal már megvetetik a plusz jegyet a csomagnak.

Közvetlenül a CTA reptérről Giuntabus-szal lehet Milazzoba eljutni, 16EUR (ha jól emlékszem) a közvetlen járatra a jegy, ami áprilistól közlekedik. Mi március végén érkeztünk, Cataniaból messinai átszállással mentünk, erre a jegyeket a reptéren a SAIS bódénál tudjátok megvenni (~10EUR a kettő együtt).
Figyelni kell viszont, nem igazán van jelzés a megállókról előre.

A tengeri közlekedésnél érdemes figyelembe venni, hogy időjárás miatt leállhat a forgalom, ezért mi a biztonság kedvéért egy nappal a repülő indulása előtt már visszahajóztunk/buszoztunk Catania-ba. Összesen 4+7 éjszakát töltöttünk el, de nem szerettük volna, hogy egy eszeveszett rohanás legyen az egész nyaralás, ezért 3 szigetet választottunk a 7-ből: a Strombolit, a Liparit és a Vulcanot. (2019)

Szállás

Helyi közlekedés

A nagyobb szigeteken - mint pl. Lipari, Vulcano és Salina - meglehetősen jól használható a buszközlekedés. A menetrendek beszerezhetők az egyes szigetek kikötőinek turisztikai irodáiban.

A szigeteken lehet bérelni robogókat, és a legtöbb szigeten az úthálózat nem is igazán alkalmas autós közlekedésre. Pl. Panarea és Stromboli elég kicsi is ahhoz, hogy ne legyenek autózásra alkalmas utak.

Alicudi és Filicudi kieső elhelyezkedése miatt nem rendelkezik még fejlett turisztikai infrastruktúrával. Ezeken a szigeteken a kikötőből való szállítást és a robogóbérlést a fogadóssal kell egyeztetni.

A csónakbérlés is népszerű az egyes szigetek perifériájának bejárásához; bár a bérelhető kis hajók nem alkalmasak a szigetek közötti utazásra, de népszerűek a Panareából a Basiluzzo és Drauto szigetekre való kiránduláshoz.

Étkezés

A szigetek vendéglőiben az étlapon szinte mindenhol van kardhal és kalamari.

Hagymás kalamari - g. a. fotója

Vásárlás

Szórakozás

Egyéb hasznos információk

1. Jóllehet a szigetek lakói egymás között szicíliai dialektusban beszélnek, azért persze a szabványos olaszt is értik. A turizmusban dolgozók tudnak angolul, franciául vagy németül.

2. A mobiltelefonok a lakott területeken használhatók, de az internet hozzáférés ritka. Lipari városban van egy-két internet kávézó.

Lipari

A szigetcsoport fő és legnagyobb szigete. Hófehér lejtői és régészeti leletei miatt érdemel figyelmet.

Lipari város

cs. l. fotója

Vulcano-sziget

Liparival ellentétben a vulkanikus sziget strandjainak a homokfövenye fekete színű. A szigeten aktív vulkán és termálforrások találhatók, amelyeknek köszönhetően a víz nagyon meleg.

Ezt a látogatást az egyik Liparis napra szúrtuk be, kb. 10 perc átjutni hajóval, és itt vezetett túra nélkül fel lehet menni a kb 500 méteren lévő Gran Cratere-hez. A terep sem olyan vészes. A vulkán fumaroláin keresztül folyamatosan kénes gázt/gőzt ereget (ennél egy vulkanológus biztosan pontosabban fogalmazná meg, de ugye ezt már tisztáztuk 😃), ami egyrészt nagyon látványos, másrészt iszonyú büdös már a kikötőből is. Na de szerencsére az emberi orr elég hamar elfárad, mire felértünk, már szinte egyáltalán nem zavart a konstans záptojás-szag. A kráter körül egy jó nagyot lehet túrázni, igyekezzünk a gázokat nem letüdőzni az adott szakaszokon. 😃 (2019)

d. m. fotója

j. a. fotója

Stromboli

A sziget fő attrakciója: egy szép vulkán, ami folyamatosan kitör. Ezért, ha a turista valódi kitörést szeretne látni, akkor Stromboliba kll utazni.

cs. s. fotója

,, A Stromboli (a kifejezés a hegy csigaházhoz hasonló alakjára utal) azon kevés vulkánok egyike, mely néhány perces, maximum órás szünetekkel, de folyamatosan működik. Lehet, hogy ebben a pillanatban is – amikor Ön ezt a cikket olvassa – éppen okádja magából az olvadt kőzetolvadékokat. Hogy a látványra utazó turista mégsem mehet biztosra, az többnyire a kiszámíthatatlan időjárástól, na meg persze a vulkáni működés előre ugyancsak nem megjósolható hevességétől függ.

A megmászásakor figyelembe kell vennünk, hogy a lejtők dőlésszöge igen meredek. A keskeny, mély szakadékokkal határolt csapáson nemcsak a gyakorta erős viharos szél, de a vulkáni működés összes velejárója (kő- és törmelékesők, gázfellegek) is nagymértékben befolyásolhatja a biztonságos haladást. A magassággal járó oxigénhiánnyal itt ugyan nem kell számolnunk, viszont előfordul, hogy a hegyoldalra telepedő, ként, klórt és széndioxidot tartalmazó gázok a légzést nehezítik. Ezek olykor életveszélyes szituációkat is előidézhetnek. Mindent összevetve egy Stromboli-túra kitartásban, nehézségben vetekedik a 2-3000 m-es magashegységek trekkingjeivel.

A Stromboli érdekessége még, hogy a szerencsés csúcshódító viszonylag kényelmes, de mindenesetre vízszintes platóról szemlélheti a kitörések pazar fényjátékát. Maguk a kráterek – szám szerint három – a hegy csúcsa alatt, egy patkó alakú amfiteátrumban helyezkednek el. Ezek a félelmetes kürtők szolgáltatják azt az irdatlan mennyiségű anyagot, amely tulajdonképpen a hegyet felépítette, és építi ma is. Nyilvánvaló, hogy egykoron – több ezer éve – a kráterek nem a mai helyükön voltak, hanem ennél jóval magasabban. Feltételezhetjük, hogy egy óriási kitörés leszakította a hegy ormát, és ezzel a kitörési centrumok is áthelyeződtek. Még érdekesebb, hogy a területen a Stromboli kialakulását megelőző időszakban is működött egy hozzá hasonló aktivitású másik tűzhányó. Ez azonban beszüntette működését, és míg a közvetlen közelében a Stromboli felépült, a külső erők – elsősorban a tenger hullámzása és a szél – teljesen lerombolták víz feletti részeit. Csupán Strombolicchio, az egykori vulkán kürtőjébe szilárdult tömör lávadugó (neck) maradt hírmondója, amely a lejtők törmelékével szemben jobban ellenállt az elemeknek. Ezen a sziklaszirten ma világítótorony működik.

A Stromboli nemcsak jóságos arcát tudja mutatni, előfordult már haláleset is a hegyen, sőt a hegy tövébe települt városka Ginostra is többször részesült már az áldásból. A balesetek leginkább az elővigyázatlan turistákat érik. Legtöbbjüket a kirepülő kőzápor pusztítja el, azonban előfordult már gázmérgezés is. " forrás

Bár ez a legkisebb sziget, ezt vártam a legjobban. Már a repülőből megláttam leszállás előtt, aztán egy fél nappal később végre közelről is, amikor a hajónk kikötött. Soha nem voltunk még ennyire elszigetelt helyen, így különleges élmény volt 4 napot ott lenni, ráadásul szezon előtt. Abszolút érződött, hogy még “korán” van: sehol a turistahegyek, az épületek egy része épp renoválás alatt, a legtöbb üzlet zárva, stb.

A “nagy” település (Ficogrande) körülbelül egy órányi kényelmes sétával bejárható. Aki nem gyalog közlekedik az robogóval, tuktukkal vagy golfautóval. A legviccesebb a helyi rendőrség csodajárgánya volt (fekete golfautó kék villogóval a tetején). Az utcákban el sem férnének a személyautók. A sziget egyetlen benzinkútja lenn található a kikötőben. Persze elvileg lehet robogót/golfautót bérelni lenn a kikötőben, de szerintem nincs semmi értelme.
Az üzletek nyitvatartása az még a szicíliainál is szicíliaibb: megnézed és vagy nyitva van, vagy nem. 😃 Jellemzően egyébként itt is minden az esti/éjszakai órákra nyit ki. Az a pár üzlet, ami van, leginkább amolyan mindenes bolt: a papír-írószertől a pelenkán át a pékáruig minden van, érthető okokból. Szintén érthető okokból minden drágább azért, mint a szárazföldi részen. Viszonyításképp néhány ár: egy 2L-es víz ~2EUR, egy kávé bárhol 2,5-4EUR, egy reggeli két főre ~9-10EUR, két fős éttermi kajálás (2 pizza + 2 sör) inkább a 40EUR-hoz közelít, mint a 30-hoz. A településen van egy ATM, de pont rossz volt, amikor ott voltunk, szóval inkább vigyetek készpénzt. Ha valaki közvetlenül jön a reptérről, mint mi, ott még talál ATM-et (kettőt is, az egyik a lehúzós pénzváltós ATM, a másik egy rendes bankhoz tartozik, a turistainformáció mögött van elrejtve).

A vendégszeretet nagyszerű, mindenhol mosolyognak, és önzetlenül invitálják az embert, az étteremben, ahol szóltam, hogy 5 euróval többet kaptam vissza, egyből köztiszteletben álló személynek nyilvánítottak (mármint minden nap, amikor arra sétáltunk). 😃
Itt pedig állítom, hogy életem eddigi legjobb pizzáját ettem:
https://goo.gl/maps/vaFgyTcnsXkkNKmB7

Stromboli túra és kötelező eszközök
A kráterhez márciustól már vannak szervezett túrák (400m fölé csak túravezetővel lehet menni), ott helyben is lehet intézni, mi előre foglaltunk a Magmatrek-nél, e-mailben.
Délután 4-kor indultunk kb. 15 fős csoporttal, nagyjából 3 óra az út felfelé, 2 óra lefelé. A terep nem könnyű, félig egyenetlen, sziklás, félig pedig vulkáni hamuba süppedve kell menni, ami felfelé olyan, mintha 3 lépésenként tennél meg 1 lépést. (Lefele viszont ez mókás. 😃) Nyilván nem egy Mt. Everest, de azért aránylag jó edzettség és állóképesség ajánlott.
A látvány jó idő esetén király a csúcsról, és a vulkán is elég aktív volt, kb 5 percenként köpködött lávát, vagy gőzt. Némelyik kitörés kifejezetten hangos, lenn is hallani a folyamatos morajlást.

A túrákon kötelező felszerelés a túrabakancs (olyan, ami a bokát is fogja, az edzőcipőt felejtsétek el), a széldzseki (fenn hideg van és fúj a szél – különösen fázósok egy vékony kabátot sem fognak megbánni), némi étel/ital és fejlámpa vagy zseblámpa (lefelé korom sötétben kell jönni).
Ha valaki véletlenül otthon felejt valamit, vagy nem tud vinni, nem nagy gond, több túrabolt is van, ahol lehet bérelni eszközöket. (2019)

g. a. fotói

Salina

Két kialudt vulkán maradványai ékesítik ezt a szigetet. A Malvasia nevű borostyánboráról is híres.

g. a. fotója

Salina városközpont

,, Salina a második legnagyobb sziget, egyben a legzöldebb és legtermékenyebb. Turisztikailag nem olyan fejlett, mint Vulcano vagy Lipari, nem olyan divatos, mint Panarea, de bájos falvakkal, remek strandokkal és kiváló éttermekkel büszkélkedhet. A helyiek végtelen nyugalma, lassú életritmusa ránk is átragad, és pontosan erre volt szükségünk ahhoz, hogy kipihenhessük magukat.

Salina arculatát meghatározza két kialudt vulkáni kúpja (Monte Fossa delle Felci és Monte dei Porri), ami drámai látványt nyújt, partján csillogó tengeröblök húzódnak, álmos falvai pedig máig őrzik sajátos hangulatukat. (2015)" forrás