ÚTIKRITIKA.HU / San Marino







útikritikák


San Marino

San Marino

San Marino dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Odajutás | Hasznos információk | Palazzo Pubblico és a Piazza della Liberta  | Más látnivalók | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

.

Nemzeti lobogójuk - K. Kriszta fotója

San Marino dióhéjban

Utazási logika alapján raktuk Olaszországhoz ezt az amúgy önálló miniállamot. 

  • San Marino mindössze 61 négyzetkilométer területű köztársaság, amit minden oldalról olaszországi területek vesznek körül.
  • A lakosság 33,614 (2024-es adat) - 1800 regisztrált focistája van!
  • San Marino nem tagja az Európai Uniónak. Ennek mellékhatása, hogy roaming tekintetében nem uniós!
  • Riminitől 23 kilométerre van.

San Marinóra, a világ talán legkevésbé izgalmas országára, egy óra bőven elegendő. Belépéstől kilépésig, parkolóhely kereséssel, egy kávé elfogyasztásával és egy gyors vécészünettel együtt legfeljebb két órát érdemes rászánni.

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

A sok autómentes utca

Egy nevetséges szempont: plusz egy meglátogatott ország a listámon 

A Monte Titano fenséges szikláin magasodó három vár lélegzetelállító panorámát nyújtott, különösen a Guaita toronyból nyíló kilátás nyűgözött le.
A szűk, macskaköves utcákon sétálva olyan érzésem volt, mintha visszautaztam volna az időben, főleg amikor egy helyi néni épp frissen mosott ruhákat teregetett ki az ablakából.
A Palazzo Pubblicóban szemtanúja lehettem az őrségváltásnak, az őrök színes egyenruhája és precíz mozdulatai lenyűgözőek voltak.
A helyi étteremben kóstolt piadina romagnola olyan autentikus és ízletes volt, hogy még most is összefut a nyál a számban, ha rágondolok.
A Basilica di San Marino aranyozott freskói és a templom békés, hűvös atmoszférája tökéletes menedéket nyújtott a déli hőség elől.
A helyiek kedvessége és vendégszeretete meglepő volt - egy idős úr még azt is megmutatta, hogyan találok el egy kevésbé ismert kilátóponthoz.

Nem tetszett

A főszezonban szinte mozdulni sem lehetett a turistáktól, különösen a várak környékén alakultak ki bosszantó tumultusok.
A legtöbb étterem és ajándékbolt láthatóan csak a turistákra van kihegyezve, nehéz volt autentikus helyi élményeket találni.
Az árak meglepően magasak voltak, egy egyszerű kávéért is jóval többet kellett fizetni, mint Olaszország környező régióiban.
A parkolás problémás volt, több mint fél órát köröztem, mire találtam helyet, és az is horribilis összegbe került.
A városba vezető szerpentines út kissé félelmetes volt, különösen amikor a turistabuszok mellett kellett elmanőverezni a szűk kanyarokban.
Néhány nevezetesség, mint például a State Museum, sajnos épp felújítás miatt zárva volt, erről előzetesen sehol nem találtam információt.

Vélemények

Nekem kellemes meglepetés volt a miniállam fővárosa. Beszámolókban néhol azt olvastam, hogy unalmas hely, de én ezt megcáfolnám. Nyilván nincsen annyi látnivaló, mint Olaszországban, de ez a méretéből is következik. S bár inkább csak sétálgattunk az utcácskáiban - olykor az esőben, - mégis olyan jó hangulata volt. Ha nem lett volna borult, akkor még szebb kilátást is kaphattunk volna. (2024)


San Marino legnagyobb vonzereje a páratlan kilátás. Az ország földrajzi adottságai miatt igazán Olaszországból nézve lenyűgöző, miközben a Monte Titano csúcsáról csodálatos panoráma nyílik az Adriai-tengerre – ez az, ami igazán széppé teszi a látványt, nem pedig maga San Marino. Az óváros mérsékelten kanyargós, de kevéssé izgalmas utcáin 20 perc séta bőven elegendő, és a kilátást is leginkább akkor élvezhetjük hosszabban, ha közben kávézni ülünk be valahova. Pozitívum, hogy a San Marino-i árak alig magasabbak, mint az olasz síkságon, ami ritka a miniállamokban, amelyek általában drágábbak.

Ugyanakkor hátrány, hogy a közeli, a Monte Titanóval csak kicsivel alacsonyabb dombokról gyakorlatilag ugyanolyan kilátás nyílik – csak éppen ingyen parkolhatunk, míg San Marinóban óránként 2 eurót kell fizetni ezért a kiváltságért.


Baromság ez a 60 perc elég az országra hozzáállás. Mindenkit bíztatok rá hogy keresse fel. A felvonó lábánál nyáron is meg lehet állni aprópénzért, onnét emelkedés közben már gyönyörű a kilátás. A főváros kis utcáit pedig órákig lehet és érdemes róni. Egy jó kávé a szuper panorámás kávézók egyikében... Utána irány Rimini és a tenger! Nekünk bejött. Egyik üzletben régóta San Marinóban élő magyar hölgyre bukkantunk, nagyon érdekeseket mesélt a csepp országról. (2022)

A Piazza dell Liberta (a főtér) - K. Kriszta fotója

Odajutás

Döntően autóval. A parkolás itt is minimum nehézkes. Be lehet hajtani, de az utcai parkolásban akkor is előnyt élveznek a helyiek, ha egyébként fizetős a hely és drága. A kocsit valamelyik számmal jelölt fizetős parkolóban kell hagyni, utána liftek és mozgólépcsők rendszerén át lehet feljutni a városba.

Ugyan nincs határátkelőhely, de mégis kimegyünk az Eu-ból. Nem csak a város, hanem némi körülötte fekvő terület is San Marino fennhatósága alá tarozik.

Szállásválasztás

Szállás ajánló: Modá Antica Dimora, érintés mentes hotel, akkor érkeztünk meg, amikor szerettünk volna, nem fogadott minket senki. Előző nap személyre szabott videót kaptunk a parkolás, bejelentkezés, szobahasználatról valamint térképet, programleírast, San Marino kártyát, amivel sok kedvezményben részesülhetünk.

Parkolás

Mi a P3-as parkolóba álltunk meg, innen indul egy ösvény a várak irányába, ahonnan könnyen körbejárható a főváros.
Parkoló automata működése:
Előre meg kell határoznod mennyi időre szeretnél jegyet venni, majd megadni a rendszámot. 2 óra =3€ (napi jegyet is lehet venni).
Több parkoló is van a környéken,de szerintem ez a legjobb útvonal, vagy ha libegővel szeretnénk fel/le menni akkor a P11-es parkolóba tudjuk lerakni az autót a libegő mellett.
A libegő ára: 4,5 €/retur - cserébe egy 2 perces utazást kapunk, mely minden negyed órában indult le - és fel is. (2023)

Vásárlás

Meglepő módon rengeteg parfümériával (fake=hamis) és indokolatlanul sok antik-utánzatos fegyvereket áruló bolttal találkozhatunk, amit nem értek, hogy a turisták pl. hogy tudnának a repülőn elvinni?

Közbiztonság

kr

Ez a komor tekintetű rendőr baromira nem volt velünk segítőkész. Nyilván unja, hogy információs irodának nézik. Pedig, csak a parkolási problémánkkal kapcsolatban akartunk valamit megkérdezni. - K. Kriszta fotója

Étkezés

Nagyon jó pizzát ettünk az In or Out pizzériában a főtéren. (2022)

Hasznos információk

Fontos tudni, hogy San Marino nem tagja az Európai Uniónak, ezért a mobilszolgáltatók gyakran különleges, igen magas tarifákat alkalmaznak a roamingra. Ezek a díjak hasonlóan borsosak lehetnek, mint néhány távoli szigeten, például Barbadoson vagy Kiribatin.

Ezzel szemben San Marino az egyik legjobban lefedett ország a világon ingyenes közösségi wifivel, ami jelentős előny. Az utazók szinte mindenhol könnyedén hozzáférhetnek az internethez, legyen szó kávézókról, éttermekről vagy akár közterületekről. Így azok sem unatkoznak, akik vártnál hosszabb ideig maradnak az országban, és a mobiladat-használat helyett kényelmesen internetezhetnek ingyenesen.


A felfedezésre csábító, kanyargósnak hitt utcácskák valójában nem is olyan kanyargósak – és ez még a kisebbik gond. A nagyobbik probléma, hogy az utcákon főként viaszmúzeumok, szuvenírboltok, gagyi árusok és néhány vendéglátóhely található. San Marino annyira csendes és eseménytelen, hogy még a szabadulószoba-őrület sem jutott el ide. A szuvenírboltok kínálata is elég egyhangú: a szokásos műanyag ajándéktárgyak és tréfás pólók mellett főleg régi kardok és lőfegyverek másolatait árulják.

Nincsenek itt sem a Monacóra jellemző luxusbutikok, sem az Andorrában népszerű duty free boltok, amelyek gazdasági jelentőségük miatt említésre méltók.


Nem volt elég egy váras-hegyes kirándulás, elmentünk San Marino-ba is. A buszjegyet a Rimini központi vasútállomással szembeni tabaccheria-ban kell megvenni, a busz pedig a Hotel Napoleon elöl indul. A jegyvásárláskor kaptunk egy térképet, amiről mi úgy vettük ki, hogy rohadt sokat kellene sétálni a várig, de mi két óránál többet nem akartunk a városban tölteni, így felültünk a dotto kisvonatra. Hát, tök felesleges volt, Ti ne csináljátok. Ahol letesz a busz, fel kell sétálni egy lépcsőn és már gyakorlatilag az óvárosban vagytok, ahonnan 5 perces séta a vár. (2022)

D. A. fotója

Palazzo Pubblico és a Piazza della Liberta

A Palazzo Pubblico és a Piazza della Libertà San Marinóban történelmileg és kulturálisan jelentős helyszínek.

A Palazzo Pubblico San Marino kormányzati épülete, amely az ország törvényhozásának és kormányának székhelye. Neogótikus stílusban épült, a 19. század végén.
Az épületet 1894-ben fejezték be. Az előző épületet helyettesítette, amely a 14. században épült, és szintén központi szerepet játszott a köztársaság kormányzati működésében.
 A Palazzo Pubblico a köztársaság szimbóluma és a nemzeti egység jelképe. Itt tartják a kormányzati üléseket, és itt van a Capitani Reggenti (régenskapitányok) hivatalos rezidenciája. Ők - amúgy ketten - San Marino államfői.

Az épület előtt gyakran látható az őrségváltás, amely turistalátványosság. A belső tér gazdag díszítéssel és történelmi freskókkal rendelkezik.

Piazza della Libertà

A Palazzo Pubblico előtti tér, amely központi szerepet játszik San Marino életében. A tér San Marino egyik legfontosabb közterülete, gyakran szolgál különféle események és ünnepségek helyszíneként.
 A tér közepén található a Szabadság Szobra (Statua della Libertà), amely a szabadságot és a függetlenséget szimbolizálja. A szobrot Stefano Galletti olasz szobrász készítette, és 1876-ban állították fel.
A Piazza della Libertà-ról gyönyörű kilátás nyílik az alatta elterülő vidékre és a középkori városra.

A tér környéke tele van hangulatos kávézókkal és boltokkal, ahol a látogatók megpihenhetnek és élvezhetik a történelmi környezetet.

Kriszta fotói

Más látnivalók


Szent Ferenc templom

A Szent Ferenc-templom (Chiesa di San Francesco) San Marino városában található, és a köztársaság egyik legjelentősebb vallási és történelmi helyszíne. A templom és a hozzá tartozó kolostor gazdag történelmi és művészeti értékkel bír, valamint a város egyik fő látványossága.
A templomot a 14. század elején, pontosabban 1361-ben építették. Az építkezést a ferences rend szerzetesei kezdeményezték.
A templom a román-gótikus stílus jellemzőit hordozza. Jellemzői közé tartozik a szerény, mégis elegáns építészeti megoldás, a vastag falak és a félköríves ablakok.
San Marino városának történelmi központjában, a via Basilicius úton helyezkedik el. Az épület közvetlenül a Piazza Sant’Agata mellett található.

A templom belső tere viszonylag egyszerű, mégis lenyűgöző. A központi hajóban a boltozott mennyezet és a díszes oltár található.
A templomban és a kolostorban számos középkori freskó és műalkotás található. Kiemelkedő művek közé tartozik az oltárkép, amely Szent Ferenc életének jeleneteit ábrázolja.
 A templomhoz kapcsolódik egy múzeum, amely különféle vallási és művészeti tárgyakat őriz. A múzeum gyűjteménye festményeket, szobrokat és vallási relikviákat tartalmaz, amelyek a templom történelmét és a ferences rend jelenlétét mutatják be San Marinóban.

A Szent Ferenc-templom a ferences rend fontos központja volt, és hozzájárult San Marino vallási és kulturális életének gazdagításához.
A templom és a kolostor építészeti és művészeti értékei jelentős szerepet játszanak San Marino történelmi örökségének megőrzésében.

A templom általában naponta nyitva áll a látogatók előtt, de a nyitvatartási idő évszakonként változhat. Az aktuális nyitvatartási időkről érdemes előre tájékozódni.
A templom látogatása általában ingyenes, de a múzeum belépődíjat szedhet.

A kínzások múzeuma (Museo de Tortura)

Kriszta fotója

Guaita-torony

Aji fotója


További beszámolók

Nehezen tudnám elképzelni, hogy valaki jobb tervet találjon San Marino meglátogatására, mint az enyém, ami láthatóan pontosan ugyanaz volt, amit ezen a napsütéses májusi vasárnap délelőtt a többi látogató is követett. Az érdektelen elővárosokon való gyors áthaladás után (igen, az egyikben McDonald’s is van!), sikerült leparkolnom az óvároshoz legközelebb eső szabad helyen. Egy kisebb maréknyi euróérmét dobtam a parkolóórába, majd nekivágtam az egész ország felfedezésének.

San Marino legérdekesebb része maga az azonos nevű főváros, amely a Monte Titano oldalában terül el. Az ország egyetlen igazán figyelemre méltó eleme ez a hegy, amely azonban valójában kívülről, például egy Bologna és Rimini közötti autópálya-parkolóból nézve mutat a legjobban. Ha az ember itt áll meg, 10 perc alatt megcsodálhatja a Monte Titano jellegzetes formáit, és ezzel tulajdonképpen San Marino fő látványosságait ki is pipálhatja.

San Marino függetlenségét történelmileg szintén a hegynek köszönheti. A IV. században Riminiből menekülő keresztények itt találtak menedéket, és az elmúlt 1700 év során ügyes politikai döntéseikkel sikerült megőrizniük önállóságukat. Bár a múltja kétségtelenül dicsőséges, mára San Marinóban sajnos kevés olyan dolog maradt, ami igazán régi, különleges vagy lenyűgöző lenne.


D. A. fotója

Mivel San Marinót teljesen körülöleli Olaszország, a határ átlépése szinte észrevehetetlen. Ha nem lenne tábla, amely jelzi, hogy beléptünk a miniállam területére, valószínűleg észre sem vennénk a különbséget.

Az első lépések után azonban a középkori hangulat azonnal magával ragadja a látogatót. A szűk, macskaköves utcák és az épületek építészeti stílusa olyan érzetet kelt, mintha egy lovagkori film díszletei között sétálnánk.

San Marino számos érdekes múzeummal is várja a látogatókat. Betérhetünk például egy vámpírokkal és vérfarkasokkal foglalkozó kiállításra, vagy megnézhetjük a kínzás eszközeinek gyűjteményét, amelyek belépődíja körülbelül 10 euró. A tereken kiállított különböző korokból származó ágyúk és harcászati eszközök olyan megszokottak itt, mint Firenzében a szobrok – szinte minden sarkon találunk belőlük.

A számomra legmeghökkentőbb élmény a katedrális volt. Kívülről egy letisztult, klasszicista stílusú templomnak tűnik, és a belső tér is puritán, díszítetlen. Azonban ahogy beljebb haladunk, a falakat díszítő szobrok már egészen meglepőek. San Marino lakói híresek a fegyverek iránti rajongásukról, ami ezekben a szobrokban is tükröződik. Legalább egy tucat szobrot számoltam meg, amelyek kezében különféle fegyverek – szigony, kard, dárda, háló, pöröly vagy egyszerű tőr – láthatók. Ez egyedülálló, és egy kicsit bizarr hangulatot kölcsönöz a helynek.

Ha bejártuk a főváros macskaköves utcáit, érdemes ellátogatni a Monte Titano tetején álló híres várakhoz: Guaita, Cesta és Montale. Ezek az állam legjelentősebb történelmi emlékei. A várak különböző ösvényeken keresztül érhetők el, némelyik az erdőn át vezet, így kicsit kalandosabbá teszi a megközelítést. Az egyik ösvényt például "Boszorkányok útjának" hívják, mivel a helyi legendák szerint valaha boszorkányok szálltak meg a meredek sziklacsúcson. Ez az út vezet a legmagasabb ponton fekvő Cestához. A harmadik vár, Montale, egykor őrtoronyként és börtönként szolgált, ahol a legszigorúbban őrzött rabokat tartották.

Egy teljes napot könnyen el lehet tölteni San Marino fővárosában, az óváros szűk utcáin sétálva és felfedezve a hely történelmi és kulturális értékeit. Ha pedig kíváncsiak vagyunk a köztársaság más városaira is, érdemes ellátogatni Borgo Maggioreba, amelyet egy drótkötélpálya köt össze a Monte Titanóval. Ez a festői úti cél további lehetőségeket kínál a miniállam felfedezésére.


Fotóegyveleg

A főkapu - Kriszta fotója

Kriszta fotói

Vissza az elejére


Kommentek

Én vagyok, 2023. 01. 08. 12:49
Baromság ez a 60 perc elég az országra hozzáállás. Mindenkit bíztatok rá hogy keresse fel. A felvonó lábánál nyáron is meg lehet állni aprópénzért, onnét emelkedés közben már gyönyörű a kilátás. A főváros kis utcáit pedig órákig lehet és érdemes róni. Egy jó kávé a szuperpanorámás kávézók egyikében... Utána irány Rimini és a tenger! Nekünk bejött. Egyik üzletben régóta San Marinóban élő magyar hölgyre bukkantunk, nagyon érdekeseket mesélt a csepp országról.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon