San Marino
.
Nemzeti lobogójuk - k.r. fotója
Utazási logika alapján raktuk Olaszországhoz ezt az amúgy önálló miniállamot.
"San Marinóra, a világ legérdektelenebb országára 60 perc bőven elég. Belépéstől kilépésig, parkolóhely-vadászattal, kávéval, vécével maximum 120." forrás
Nekem kellemes meglepetés volt a miniállam fővárosa. Beszámolókban néhol azt olvastam, hogy unalmas hely, de én ezt megcáfolnám. Nyilván nincsen annyi látnivaló, mint Olaszországban, de ez a méretéből is következik. S bár inkább csak sétálgattunk az utcácskáiban - olykor az esőben, - mégis olyan jó hangulata volt. Ha nem lett volna borult, akkor még szebb kilátást is kaphattunk volna. (2024)
"San Marinóban egyetlen egy érdekes dolog van: a kilátás. Az ország földrajzi jellegzetességének köszönhetően a legjobban Olaszországból néz ki, cserébe pedig Olaszországra lehet róla lenézni. A Monte Titanoról nyíló panoráma nem San Marino miatt szép, hanem az alig néhány kilométerre lévő Adriai-tengernek köszönhetően. A mérsékelten kacskaringós és még mérsékelten sem érdekes utcákon 20 perc séta bőven elég, és a kilátást is csak akkor lehet ennél hosszabb ideig élvezni, ha befizetünk egy kávéra. Plusz pont, hogy ezért a San Marino-iak alig kérnek többet, mint a környező síkságon az olaszok, pedig a miniállamok jellemzően elég drágák. Mínusz pont, hogy a környező síkságból kiemelkedő, a Titanónál csak minimálisan alacsonyabb hegyekről pont ugyanilyen a kilátás, viszont nem kerül óránként 2 euróba a parkolás. " forrás
Baromság ez a 60 perc elég az országra hozzáállás. Mindenkit bíztatok rá hogy keresse fel. A felvonó lábánál nyáron is meg lehet állni aprópénzért, onnét emelkedés közben már gyönyörű a kilátás. A főváros kis utcáit pedig órákig lehet és érdemes róni. Egy jó kávé a szuper panorámás kávézók egyikében... Utána irány Rimini és a tenger! Nekünk bejött. Egyik üzletben régóta San Marinóban élő magyar hölgyre bukkantunk, nagyon érdekeseket mesélt a csepp országról. (2022)
A Piazza dell Liberta (a főtér) - Kriszta fotója
Döntően autóval. A parkolás itt is minimum nehézkes. Be lehet hajtani, de az utcai parkolásban akkor is előnyt élveznek a helyiek, ha egyébként fizetős a hely és drága. A kocsit valamelyik számmal jelölt fizetős parkolóban kell hagyni, utána liftek és mozgólépcsők rendszerén át lehet feljutni a városba.
Ugyan nincs határátkelőhely, de mégis kimegyünk az Eu-ból. Nem csak a város, hanem némi körülötte fekvő terület is San Marino fennhatósága alá tarozik.
Szállás ajánló: Modá Antica Dimora, érintés mentes hotel, akkor érkeztünk meg, amikor szerettünk volna, nem fogadott minket senki. Előző nap személyre szabott videót kaptunk a parkolás, bejelentkezés, szobahasználatról valamint térképet, programleírast, San Marino kártyát, amivel sok kedvezményben részesülhetünk.
Mi a P3-as parkolóba álltunk meg, innen indul egy ösvény a várak irányába, ahonnan könnyen körbejárható a főváros.
Parkoló automata működése:
Előre meg kell határoznod mennyi időre szeretnél jegyet venni, majd megadni a rendszámot. 2 óra =3€ (napi jegyet is lehet venni).
Több parkoló is van a környéken,de szerintem ez a legjobb útvonal, vagy ha libegővel szeretnénk fel/le menni akkor a P11-es parkolóba tudjuk lerakni az autót a libegő mellett.
A libegő ára: 4,5 €/retur - cserébe egy 2 perces utazást kapunk, mely minden negyed órában indult le - és fel is. (2023)
Meglepő módon rengeteg parfümériával (fake=hamis) és indokolatlanul sok antik-utánzatos fegyvereket áruló bolttal találkozhatunk, amit nem értek, hogy a turisták pl. hogy tudnának a repülőn elvinni?
kr
Ez a komor tekintetű rendőr baromira nem volt velünk segítőkész. Nyilván unja, hogy információs irodának nézik. Pedig, csak a parkolási problémánkkal kapcsolatban akartunk valamit megkérdezni. - Kriszta fotója
Nagyon jó pizzát ettünk az In or Out pizzériában a főtéren. (2022)
"Fontos tudni, hogy mivel San Marino nem része az EU-nak, a mobilszolgáltatók nagyjából azokat az irtózatos tarifákat alkalmazzák, mint Barbadoson és Kiribatin. Cserébe viszont San Marino minden bizonnyal a világ ingyenes köz-wifivel legjobban lefedett országa, aminek köszönhetően annak sem kell unatkoznia, aki esetleg 60 percnél tovább kénytelen az országban maradni." forrás
"A fel-le kacskaringózó, felfedezésre invitáló utcácskák olyan nagyon nem is kacskaringóznak, de ez még csak a kisebbik baj. A nagyobbik, hogy csak néhány viaszmúzeumot, szuvenírboltokat, gagyis standokat és egy-két vendéglátóhelyet tartalmaznak. San Marino annyira unalmas hely, hogy még a szabadulószoba-őrület sem jutott el ide. A szuvenírboltokban a szokásos fröccsöntött vackokon és a tréfásnak szánt trikókon kívül leginkább régi kardok és lőfegyverek másolatait lehet kapni. Nincsenek itt se monacói luxusbutikok, se az andorrai gazdaság egyik sarokköveként funkcionáló duty free boltok." forrás
Nem volt elég egy váras-hegyes kirándulás, elmentünk San Marino-ba is. A buszjegyet a Rimini központi vasútállomással szembeni tabaccheria-ban kell megvenni, a busz pedig a Hotel Napoleon elöl indul. A jegyvásárláskor kaptunk egy térképet, amiről mi úgy vettük ki, hogy rohadt sokat kellene sétálni a várig, de mi két óránál többet nem akartunk a városban tölteni, így felültünk a dotto kisvonatra. Hát, tök felesleges volt, Ti ne csináljátok. Ahol letesz a busz, fel kell sétálni egy lépcsőn és már gyakorlatilag az óvárosban vagytok, ahonnan 5 perces séta a vár. (2022)
D. A. fotója
A Palazzo Pubblico és a Piazza della Libertà San Marinóban történelmileg és kulturálisan jelentős helyszínek.
A Palazzo Pubblico San Marino kormányzati épülete, amely az ország törvényhozásának és kormányának székhelye. Neogótikus stílusban épült, a 19. század végén.
Az épületet 1894-ben fejezték be. Az előző épületet helyettesítette, amely a 14. században épült, és szintén központi szerepet játszott a köztársaság kormányzati működésében.
A Palazzo Pubblico a köztársaság szimbóluma és a nemzeti egység jelképe. Itt tartják a kormányzati üléseket, és itt van a Capitani Reggenti (régenskapitányok) hivatalos rezidenciája. Ők - amúgy ketten - San Marino államfői.
Az épület előtt gyakran látható az őrségváltás, amely turistalátványosság. A belső tér gazdag díszítéssel és történelmi freskókkal rendelkezik.
Piazza della Libertà
A Palazzo Pubblico előtti tér, amely központi szerepet játszik San Marino életében. A tér San Marino egyik legfontosabb közterülete, gyakran szolgál különféle események és ünnepségek helyszíneként.
A tér közepén található a Szabadság Szobra (Statua della Libertà), amely a szabadságot és a függetlenséget szimbolizálja. A szobrot Stefano Galletti olasz szobrász készítette, és 1876-ban állították fel.
A Piazza della Libertà-ról gyönyörű kilátás nyílik az alatta elterülő vidékre és a középkori városra.
A tér környéke tele van hangulatos kávézókkal és boltokkal, ahol a látogatók megpihenhetnek és élvezhetik a történelmi környezetet.
Kriszta fotói
Szent Ferenc templom
A Szent Ferenc-templom (Chiesa di San Francesco) San Marino városában található, és a köztársaság egyik legjelentősebb vallási és történelmi helyszíne. A templom és a hozzá tartozó kolostor gazdag történelmi és művészeti értékkel bír, valamint a város egyik fő látványossága.
A templomot a 14. század elején, pontosabban 1361-ben építették. Az építkezést a ferences rend szerzetesei kezdeményezték.
A templom a román-gótikus stílus jellemzőit hordozza. Jellemzői közé tartozik a szerény, mégis elegáns építészeti megoldás, a vastag falak és a félköríves ablakok.
San Marino városának történelmi központjában, a via Basilicius úton helyezkedik el. Az épület közvetlenül a Piazza Sant’Agata mellett található.
A templom belső tere viszonylag egyszerű, mégis lenyűgöző. A központi hajóban a boltozott mennyezet és a díszes oltár található.
A templomban és a kolostorban számos középkori freskó és műalkotás található. Kiemelkedő művek közé tartozik az oltárkép, amely Szent Ferenc életének jeleneteit ábrázolja.
A templomhoz kapcsolódik egy múzeum, amely különféle vallási és művészeti tárgyakat őriz. A múzeum gyűjteménye festményeket, szobrokat és vallási relikviákat tartalmaz, amelyek a templom történelmét és a ferences rend jelenlétét mutatják be San Marinóban.
A Szent Ferenc-templom a ferences rend fontos központja volt, és hozzájárult San Marino vallási és kulturális életének gazdagításához.
A templom és a kolostor építészeti és művészeti értékei jelentős szerepet játszanak San Marino történelmi örökségének megőrzésében.
A templom általában naponta nyitva áll a látogatók előtt, de a nyitvatartási idő évszakonként változhat. Az aktuális nyitvatartási időkről érdemes előre tájékozódni.
A templom látogatása általában ingyenes, de a múzeum belépődíjat szedhet.
A kínzások múzeuma (Museo de Tortura)
Kriszta fotója
Guaita-torony
Aji fotója
"Meglepne, ha az ország meglátogatására valaki jobb forgatókönyvet találna ki az enyémnél, ami szemmel láthatóan pont ugyanaz volt, amit ezen a napsütötte májusi vasárnap délelőttön San Marinóba látogató többi unatkozó ember is követett. A lelassításra is érdemtelen elővárosok után (figyelem, az egyikben McDonald’s is van!) személygépkocsimmal leparkoltam a San Marino óvárosához legközelebb található szabad parkolóhelyen, kisebb maréknyi, euro típusú pénzérmét dobáltam be a közeli parkolóórába, majd elindultam felfedezni egy komplett országot." forrás
"Az "érdekes" San Marino az ország azonos nevű fővárosa, annak legmagasabb pontja, a Monte Titano oldalában. Az egész ország egyetlen szép darabja éppen ez a hegy, amire viszont igazán jól csak az országon kívülről lehet rálátni. Így tulajdonképpen San Marino nevezetességeit le lehetne tudni az országon kívülről, az a 10 perc alatt, amíg az ember a Bologna-Rimini autópálya egyik parkolójából megtekinti az érdekes formájú Monte Titanót. San Marino függetlensége egyébként éppen a hegynek köszönhető. A IV. században Riminiből menekülő keresztények itt találtak menedéket, hogy aztán a következő 1700 évben ügyesen politizálva mindig meg tudják őrizni függetlenségüket. Viszont hiába a dicső múlt, San Marinóban mára semmi nem maradt, ami régi, érdekes vagy szép lenne." forrás
D. A. fotója
,, Mivel az egész államot Olaszország öleli körül, nem igazán lehet különbséget tenni a kettő között. Lényegében, ha nem lett volna kiírva, hogy beléptünk a miniállam területére, senki se tudta volna megmondani.
Az első métereket megtéve a középkori hangulat rögtön magával ragadja a látogatót. Az építészet, az szűk utcák és azokat beborító macskakövek végig olyan érzést kínálnak, mintha egy lovagkori film díszletében sétálnánk.
Érdekes múzeumok sorozata is váltogatja egymást. Betérhetünk például a vérszívókat és vérfarkasokat nézni vagy a kínvalatással és annak eszközeivel foglalkozó kiállítást is megtekinthetünk 10 euró ellenében. A tereken kiállított különböző korokból származó ágyukat és más harcászati eszközöket már meg se említem. Mivel annyi van belőlük a tereken és olyan megszokottak itt, mint Firenzében a pucér szobrok.
Számomra a legmeghökkentőbb san marino-i élmény a katedrális volt. Kívülről egy letisztult stílusú, klasszicista templom, még belépve is egy puritán, cicomátlan belső térrel szembesülünk. Viszont ahogyan az ember a templom belseje felé halad és meglátja falakat díszítő szobrokat, hogy finoman fogalmazzak, egy kicsit meglepődik rajtuk. Tulajdonképpen a szobrokon is tükröződik a san marino-i emberek fegyverek iránt tanusított rajongásuk. Legalább tizenkét szobrot számoltam meg valamilyen fegyverrel a kezében. Volt olyan akinek egy szigony, kard, dárda, háló és pöröly vagy más, ölésre alkalmas tárgy volt a kezében vagy csak egy szimpla tőr, ahogyan a képen is látni lehet.
Végül, ha bejártuk a főváros utcáit, meglátogathatjuk a Titano hegyen álló várakat, névszerint Guaitat, Cestat, Montalet. Ezek az állam leghíresebb látnivalói és egyben legrégibb történeti emlékei is. Az erődmítényeket különböző ösvényeken keresztül lehet megközelíteni. Némelyike az erdőn keresztül halad és csak így vagy a túrautakon keresztül közelíthetjük meg az „elhagyatott”, ódon tornyokat. Az egyik gyalogút például a boszorkányok ösvényének hívják, mivel a néphit szerint valaha a meredek sziklatetőn boszorkányok kergetőztek. Ezen az úton haladva juthatunk el példáué a legmagasabban fekvő erődhöz, a Cestahoz. A harmadik, Montaleben pedig egy őrtorony volt, amelynek börtönében a legszigorúbban őrzött rabokat tartották.
Könnyen el lehet tölteni egy egész napot csak a fővárosban járkálva és a szűk utcák macskaköveit koptatva. Ha pedig kíváncsiak vagyunk a köztársaság más, nagyobb városaira is akkor mindenki Borgo Maggioret ajánlotta, amit egy drótkötélpálya köt össze a Monte Titano heggyel. " forrás
A főkapu - Kriszta fotója
Kriszta fotói
* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
© Utikritika.hu. 2012.
Amerikai Egyesült Államok | Amszterdam | Argentína | Ausztrália | Ausztria | Bahama-szigetek | Balatonszéplak-felső | Bali | Barcelona | Berlin | Ciprus | Dominikai Köztársaság | Dubai | Egyiptom | Franciaország | Görögország | Hajóutak | Horvátország | Hongkong | India | Isztambul | Kanada | Kanári-szigetek | Kuba | Kvarner-öböl | London | Madrid | Malajzia | Maldív-szigetek | Mallorca | Mauritius | Málta | Mexikó | Nagy-Britannia | Németország | New York | Olaszország | Párizs | Portugália | Róma | Seychelle-szigetek | Sharm el-Sheik | Skócia | Spanyolország | Sri Lanka | Szingapúr | Thaiföld | Törökország | Toszkána | Tunézia | Vietnam | Zöld-foki Köztársaság
Én vagyok, 2023. 01. 08. 12:49
Baromság ez a 60 perc elég az országra hozzáállás. Mindenkit bíztatok rá hogy keresse fel. A felvonó lábánál nyáron is meg lehet állni aprópénzért, onnét emelkedés közben már gyönyörű a kilátás. A főváros kis utcáit pedig órákig lehet és érdemes róni. Egy jó kávé a szuperpanorámás kávézók egyikében... Utána irány Rimini és a tenger! Nekünk bejött. Egyik üzletben régóta San Marinóban élő magyar hölgyre bukkantunk, nagyon érdekeseket mesélt a csepp országról.