ÚTIKRITIKA.HU / Lombardia - Monza

Lombardia - Monza

Monzáról bevezető| Tetszett&Nem tetszett| Vélemények| Odajutás| Szállásválasztás| Helyi közlekedés| Étkezés| Vásárlás| Szórakozás| Közbiztonság&Kellemetlenségek| Más praktikus információk|  Formula 1 Olasz  Grand Prix| Centrum| Duomo| Monza-i Park| Villa Reale| Fotóegyveleg

Monza történelmi belvárosa: A középpontban a téglából épült, órával díszített Arengario, a 13. századi városháza tornya áll, amely a Piazza Roma fő látványossága. Az Arengario Monza egyik legismertebb középkori épülete, amelyet a milánói Palazzo della Ragione mintájára emeltek. A háttérben feltűnik a Monzai Dóm (Duomo di Monza) harangtornya is, kupolás részével, ami a város másik emblematikus épülete. - K. Zs. fotója 

Tartalomfeltöltés folyamatban

Monzáról bevezető

Lakosság (2025-ben): Kb. 125,000

Monza Észak-Olaszországban, Lombardiában található város, Milánótól körülbelül 15 kilométerre. Lakossága meghaladja a 120 ezret, így a régió egyik legnagyobb településének számít. A város közigazgatásilag a milánói agglomeráció része, ugyanakkor saját történelmi központtal és intézményekkel rendelkezik. Monza legismertebb látnivalója a Monzai Dóm (Duomo di Monza), ahol a híres Vas Korona található, amelyet évszázadokon át az uralkodók koronázására használtak. A várost a világ elsősorban a Monza Formula–1-es pálya révén ismeri, ahol 1950 óta minden évben megrendezik az Olasz Nagydíjat. A pálya a hatalmas Parco di Monza területén fekszik, amely Európa egyik legnagyobb fallal körülvett városi parkja. Monza fontos ipari és szolgáltatási központ is, különösen a textiliparban és a dizájn területén. A közlekedési kapcsolatai kiválóak: vonattal 12–15 perc alatt elérhető Milánó központja. A város területén keresztül folyik a Lambro folyó, amely történelmileg fontos szerepet játszott a helyi gazdaságban. Monza kulturális életében rendszeresen rendeznek kiállításokat, koncerteket és sporteseményeket, amelyek miatt egész évben sok látogatót vonz.

Tetszett&Nem tetszett

Tetszett 

A Monza Nemzeti Park lenyűgöző volt a hatalmas fáival és gondozott sétányaival, ahol órákig lehetett sétálni a természet csendjében.
A Formula 1-es pálya látogatása igazi élmény volt, különösen a múzeum interaktív kiállításai és a pályasétány, ahol a versenyzők nyomdokaiba léphettünk.
A Villa Reale pompás barokk épülete és gyönyörű kertje olyan varázslatos hangulatot teremtett, hogy úgy éreztem, mintha egy történelmi filmben járnék.
A helyi éttermekben kóstolt risotto alla milanese és osso buco olyan autentikus ízeket nyújtott, amilyet itthon sosem tapasztaltam.
A város központjának hangulatos kávézói tökéletes helyek voltak a pihenésre, ahol a helyiekkel beszélgetve megismerhettük az igazi olasz életstílust.
A milánói közelség fantasztikus lehetőséget adott arra, hogy egy rövid vonatúttal két várost is megismerjünk egyetlen utazás során.

Nem tetszett 

A szállás ára sokkal magasabb volt a vártnál, különösen figyelembe véve, hogy a szoba elég kicsi volt és a légkondicionáló alig működött.
A nyelvbarrier nagyobb problémát jelentett, mint gondoltam, mivel sok helyen alig beszéltek angolul, és az olasz kifejezések nehezen mentek.
A tömegközlekedés ritkán járt hétvégén, ami miatt többször is lemaradtunk a tervezett programokról és sokat kellett gyalogolni.
Egyes múzeumok és látnivalók váratlanul zárva voltak hétfőn, pedig az interneten úgy láttam, hogy nyitva kellene lenniük.
A parkolási helyzet katasztrofális volt a belvárosban, másfél órát kellett köröznünk, míg végül feladtuk és drága parkolóházat kerestünk.
Az időjárás csalóka volt - bár napsütésre számítottunk, két napig esett az eső, ami miatt a szabadtéri programokat le kellett mondanunk.

Vélemények

Jegyek: A sikán előtti lelátóra vettem jegyet. Bárhol is jár az ember, érdemes olyan helyre jegyet váltani, ahol sok az előzés és a látványos akció, és lehetőleg legyen előtte egy nagy kivetítő, hogy a teljes futamot követni lehessen. A beléptetésnél minden egyes visszatéréskor újra szkennelték a jegyeket, ezért jobb kinyomtatni őket, vagy vinni egy power bankot, hogy ne merüljön le a telefon, különben könnyen az ember a kapun kívül rekedhet.

Közlekedés és parkolás: Mi bérelt autóval mentünk. A parkolás meglepően jól szervezett volt, nem úgy, mint más sporteseményeken (khm, Európa-bajnokság). Ha lelátóra szóló jegyed van, érdemes időben lefoglalni parkolóhelyet, lehetőleg a kapuhoz legközelebb. Mi csak előző nap foglaltunk, így 45 percet kellett gyalogolni a tűző napon a helyünkhöz – oda-vissza, ami nagyon megterhelő volt.

Tájékozódás a pályán belül: Mindenhol voltak információs pontok, így lehetetlen volt eltévedni. A személyzet jól felkészült, kedves és segítőkész volt, térképet is osztottak ingyen. Nagyon pozitív élmény volt látni, hogy valóban segítőkészen állnak mindenkihez, különösen, hogy keresztül kellett sétálnom a parkon, mire eljutottam a helyemhez.

Étel és víz: Be lehetett vinni fél literes palackokat, érdemes minél többet hozni. Voltak, akik ételt is hoztak, amit utólag nagyon irigyeltem. A sorok az étel- és italstandoknál elképesztően hosszúak voltak: 40 percig álltunk, mire pár üveg vizet vettünk, mert az egész lelátóblokkra egy darab automata jutott. Voltak vízutántöltő pontok is, de azokat későn fedeztem fel, ráadásul azoknál is óriási volt a tömeg. Az étel minősége sem volt jó, és nagyon kevés stand volt: kb. 10 ezer emberre mindössze négy. Ez a rész biztosan fejlesztésre szorul. Jó ötlet valamit vinni, amin le lehet ülni árnyékban (sokan zászlót terítettek le), mert asztalok nem nagyon voltak.

Öltözet: Nagyon meleg volt, ezért kalap, napszemüveg, törölköző vagy kis napernyő hasznos. Valami, amivel legyezheted magad, szintén jól jön. A talaj homokos, így jobb, ha nem a legszebb cipődben mész. Füldugó nekem nem kellett, de akinek érzékeny a füle, annak ajánlott.

WC: Sajnos ki kell használni, ha egész nap ott vagy, de nem voltak kellemesek. Átlagos mobil illemhelyek, nagyon szűkek, szellőzés nélkül, alig lehetett levegőt kapni.

Dobogóceremónia: Nem minden pályán engedik be a közönséget a pályára, Monzában viszont igen, és ez elképesztő élmény. Érdemes 5-10 körrel a vége előtt elindulni, hogy a kapuknál jó helyed legyen, mert amikor megnyílnak, olyan, mintha egy filmben lennél: először egy ember fut, aztán utána 30 ezer. Hihetetlen hangulat, de a ceremónia a kivetítőn is követhető, ha valaki inkább elkerülné a tömeget.

Szünetek: Rengeteg van a betétfutamok között, ami a hőségben nehezen viselhető. Mivel lelátójegyem volt, elég volt 11 körül érkezni, de a „general admission” nézőknek jóval korábban, akár 8-9 órakor már ott kellett lenniük a jó helyekért. Sokan a pályát járták be, de Monza mérete miatt ez nem volt jó ötlet.

Összességében csodálatos élmény volt, amit bármikor újra megtennék, ha lehetőségem adódna. A szervezés meglepően gördülékeny volt ekkora tömeg mellett. Az étel- és italkínálat egyértelműen fejlesztésre szorul, de ettől eltekintve minden nagyszerű volt. Monzát mindenkinek ajánlom, aki Ferrari-rajongó vagy akinek fontos egy igazán akciódús futam élménye.Jegyek: A sikán előtti lelátóra vettem jegyet. Bárhol is jár az ember, érdemes olyan helyre jegyet váltani, ahol sok az előzés és a látványos akció, és lehetőleg legyen előtte egy nagy kivetítő, hogy a teljes futamot követni lehessen. A beléptetésnél minden egyes visszatéréskor újra szkennelték a jegyeket, ezért jobb kinyomtatni őket, vagy vinni egy power bankot, hogy ne merüljön le a telefon, különben könnyen az ember a kapun kívül rekedhet.

Közlekedés és parkolás: Mi bérelt autóval mentünk. A parkolás meglepően jól szervezett volt, nem úgy, mint más sporteseményeken (khm, Európa-bajnokság). Ha lelátóra szóló jegyed van, érdemes időben lefoglalni parkolóhelyet, lehetőleg a kapuhoz legközelebb. Mi csak előző nap foglaltunk, így 45 percet kellett gyalogolni a tűző napon a helyünkhöz – oda-vissza, ami nagyon megterhelő volt.

Tájékozódás a pályán belül: Mindenhol voltak információs pontok, így lehetetlen volt eltévedni. A személyzet jól felkészült, kedves és segítőkész volt, térképet is osztottak ingyen. Nagyon pozitív élmény volt látni, hogy valóban segítőkészen állnak mindenkihez, különösen, hogy keresztül kellett sétálnom a parkon, mire eljutottam a helyemhez.

Étel és víz: Be lehetett vinni fél literes palackokat, érdemes minél többet hozni. Voltak, akik ételt is hoztak, amit utólag nagyon irigyeltem. A sorok az étel- és italstandoknál elképesztően hosszúak voltak: 40 percig álltunk, mire pár üveg vizet vettünk, mert az egész lelátóblokkra egy darab automata jutott. Voltak vízutántöltő pontok is, de azokat későn fedeztem fel, ráadásul azoknál is óriási volt a tömeg. Az étel minősége sem volt jó, és nagyon kevés stand volt: kb. 10 ezer emberre mindössze négy. Ez a rész biztosan fejlesztésre szorul. Jó ötlet valamit vinni, amin le lehet ülni árnyékban (sokan zászlót terítettek le), mert asztalok nem nagyon voltak.

Öltözet: Nagyon meleg volt, ezért kalap, napszemüveg, törölköző vagy kis napernyő hasznos. Valami, amivel legyezheted magad, szintén jól jön. A talaj homokos, így jobb, ha nem a legszebb cipődben mész. Füldugó nekem nem kellett, de akinek érzékeny a füle, annak ajánlott.

WC: Sajnos ki kell használni, ha egész nap ott vagy, de nem voltak kellemesek. Átlagos mobil illemhelyek, nagyon szűkek, szellőzés nélkül, alig lehetett levegőt kapni.

Dobogóceremónia: Nem minden pályán engedik be a közönséget a pályára, Monzában viszont igen, és ez elképesztő élmény. Érdemes 5-10 körrel a vége előtt elindulni, hogy a kapuknál jó helyed legyen, mert amikor megnyílnak, olyan, mintha egy filmben lennél: először egy ember fut, aztán utána 30 ezer. Hihetetlen hangulat, de a ceremónia a kivetítőn is követhető, ha valaki inkább elkerülné a tömeget.

Szünetek: Rengeteg van a betétfutamok között, ami a hőségben nehezen viselhető. Mivel lelátójegyem volt, elég volt 11 körül érkezni, de a „general admission” nézőknek jóval korábban, akár 8-9 órakor már ott kellett lenniük a jó helyekért. Sokan a pályát járták be, de Monza mérete miatt ez nem volt jó ötlet.

Összességében csodálatos élmény volt, amit bármikor újra megtennék, ha lehetőségem adódna. A szervezés meglepően gördülékeny volt ekkora tömeg mellett. Az étel- és italkínálat egyértelműen fejlesztésre szorul, de ettől eltekintve minden nagyszerű volt. Monzát mindenkinek ajánlom, aki Ferrari-rajongó vagy akinek fontos egy igazán akciódús futam élménye.(2024)

Odajutás

Monza kiválóan megközelíthető Milánóból vonattal – a Milano Centrale és a Milano Porta Garibaldi pályaudvarokról induló járatokkal, amelyek mindössze 12–15 perc alatt érnek be a városba. A központ közvetlen közelébe érkeznek, így nincs szükség hosszabb átszállásokra. Emellett továbbra is közlekednek az ATM autóbusz-járatok (723, 724, 722), amelyek Monza több pontját is összekötik Milánóval.

Autóval érkezve keletről vagy nyugatról az A4-es autópályán (Torinó–Milánó–Velence) a Monza kijáratnál kell lehajtani. Északról a Milánó–Lecco gyorsforgalmi út (SS36) vezet egyenesen a városba, délről pedig a milánói Tangenziale Nord az ajánlott útvonal, amely a Tangenziale Est-ből ágazik ki, majd a Monza lehajtónál ér véget.

Szállásválasztás

Helyi közlekedés

A TPM (Trasporto Pubblico Monzese) egy kisebb közösségi közlekedési hálózat Monzában. A jegyet előre kell megvásárolni, majd az utazás kezdetekor érvényesíteni. Kétféle jegytípus van: városi (urban) és városhatáron túlra érvényes (inter-urban), mindkettő 60 percig használható.

A közösségi közlekedést a helyiek, azaz a monzese lakosok viszonylag ritkán veszik igénybe, mivel a város kicsi, és a peremről gyalog is körülbelül 30 perc alatt elérhető a központ.

A bicikli viszont nagyon népszerű Monzában, és a Villoresi-csatorna partján egy kellemes, kör alakban futó, kerékpárosoknak fenntartott útvonal található.

Étkezés

Vásárlás

FIAT 500-ból alkotott pult egy szupermatketben - K. Zs. fotója 

Szórakozás

Közbiztonság&Kellemetlenségek

Más praktikus információk

Formula 1 Olasz Grand Prix

M. S. fotója 

Szervezett káosz, ami valahogy mégis működik! Összességében remekül éreztem magam Monzában. Kitűnő helyünk volt az 1-es kanyarra néző 8-as lelátón. Fantasztikus kilátás nyílt onnan, és tökéletes hely volt arra, hogy átéljük ennek a versenynek az egyedülálló hangulatát, ami valóban elképesztő. Bárcsak ugyanezt mondhatnám a pályán kívüli létesítményekről, de azokat inkább nullára értékelném. A mosdókhoz hosszú sorok kígyóztak – bár erre számítani lehetett egy ilyen eseményen, egyszerűen nem volt belőlük elég, ugyanez igaz az étel- és italstandokra is, pedig a parkban bőven lett volna hely többnek. Pozitívum, hogy a legtöbb helyen lehetett kártyával fizetni, nem kellett előre zsetont váltani.

A legrosszabb az volt, hogy a hatalmas lelátónkhoz csak egyetlen bejárat vezetett, így hosszasan kellett sorban állni, emiatt sokan elkéstek a programokról, és egyszerűen nem értettük, miért van ez így. Feltűnt, mennyire véletlenszerűen zajlott a szervezés: amikor sorban álltunk, néha valaki odajött, kinyitott egy kordont, mire mindenki előretódult, ami csak rontott a helyzeten. Olyan érzés volt, mintha egy húsz évvel ezelőtti zenei fesztiválon lennénk, és a pályán kívüli részek mindenképpen beruházást igényelnének. Ennek ellenére, ha valaki ide jön, egyszerűen el kell engednie a dolgokat, hozni egy párnát a kemény lelátóra, és élvezni a hangulatot – a végén úgyis minden összeáll. (2025)

Centrum

Duomo

B. N. fotója 

Monza-i Park

Az ikonikus Autódromo di Monza itt található, és még versenyek nélkül is felejthetetlen élményt nyújt a látogatás. A hatalmas, élettel teli Parco di Monza ingyenesen bejárható, tökéletes hosszú sétákhoz, piknikhez, kerékpározáshoz, futáshoz, sőt még lovagláshoz is. Számos ösvény vezet keresztül rajta, mindenhol mókusok szaladgálnak, a zöld területek végtelennek tűnnek, és több bejárat is van a környező városok felől. A családias hangulatot gazdaságok erősítik, ahol lámákat, teheneket, disznókat lehet látni – gyerekekkel is ideális.

A park infrastruktúrája remek: kávézók, éttermek, ivókutak sokasága várja a látogatókat. Különleges érzés ott lenni, ahol annyi autóverseny-történelem született. És semmiképp se hagyjuk ki a parkban található Villa Reale meglátogatását sem – a palota gyönyörű, és csodás fotókat lehet készíteni róla. Egy dolgot viszont érdemes észben tartani: a park hatalmas, térkép nélkül könnyű eltévedni. (2025)

---

Csodálatos a park, ameddig a szem ellát, igazi oázis – kár, hogy a belső kisvonat szolgáltatása felér egy átveréssel. Tíz eurót fizettünk, hogy a Porta Vedanótól a malmok gazdaságáig vigyen minket, minden rendben volt az érkezésig, ahol azt mondták, félóránként jár… de soha többé nem jött. A feleségem, aki nehezen tud járni, végül sírva, gyalog volt kénytelen megtenni az utat. Felháborító! Ja, és a „megállóknál” ugyan ki van írva egy telefonszám információra és foglalásra, de soha senki nem veszi fel. (2025)

Villa Reale

A Monza parkban – amely Európa legnagyobb, fallal körülvett parkja – található ez az egykori királyi rezidencia, ahol vezetett túra keretében lehet végigjárni a két emeletet, amelyet az olasz uralkodók a 20. század elejéig laktak. Így betekintést nyerhetünk abba, milyen volt az ország vezetőinek élete bő száz évvel ezelőtt.

A termek többsége ma már csak ritkán berendezett, az eredeti műtárgyak, bútorok és díszítések nagy részét végleg eltávolították vagy elvesztek. Ugyanakkor néhány helyiséget feltöltöttek egy figyelemre méltó és változatos modern művészeti és design gyűjteménnyel.

Elmentem megnézni a palotát, megérkeztem a jegypénztárhoz (ahol eleve nem volt elég személyzet), és közölték velem, hogy a következő vezetés 17:30-kor lesz, de nem tették hozzá, hogy előre jegyet kellene vennem, különben nem biztos, hogy jut hely. Addig is, hogy elüsse az időt, bejártam a kerteket, majd 16:45-re visszamentem jegyet váltani, és akkor közölték velem, hogy a következő turnus 18:30-kor indul. Mintha valami cirkuszban lennénk, ahol bohócot csinálnak az emberből – de vajon rendben van az, hogy így eljátsszák az időnket azokkal, akik messziről jönnek a palotát megnézni?
Utóirat: ide írtam át a véleményemet, mert a hivatalos oldalon törölték… ott csak a pozitív értékelések maradhatnak… de ez így nem működik. (2025)

---

Pompás villa saját parkolóval (három euró körülbelül három órára). A vezetett túra kötelező, de szerencsére egy óra múlva voltak szabad helyek, így a múzeumi kártyát felhasználva be tudtunk jutni – egyébként a belépő 16 euró lett volna. Megnéztük Saul Leiter festő-fotográfus kiállítását, ami rendkívül érdekes, interaktív és provokatív volt. A vezetett túra alapos volt, a második emeleten – ahol kevés a bútor – kortárs kiállítást rendeztek be, amire a tárlatvezető nem fektetett nagy hangsúlyt. (2025)

Más látnivalók 

Fotóegyveleg

Kommentek