ÚTIKRITIKA.HU / Szicília

Aki a maffia történetek kapcsán azt hiszi, hogy Szicília manapság a turista számára veszélyes az totálisan téved. Nem mintha a szicíliai maffia már nem létezne, de egyrészt már rég a múlté a fénykora, ami meg maradt belőle, az üzletileg nagyon is érdekelt a turisták számára fontos biztonságérzet, békesség fenntartásában.

Szicíliai maffiavezér

A szigeten még a maffiavezérek is mosolygósak, főleg amikor segítőkészen támogatják őket a lépcsőn lefelé.

Szicília meglátogatására az időjárás szempontjából a legmegfelelőbb időpont a május és a június, valamint a szeptember és az október. Ilyenkor a nap szépen süt, ritkán esik az eső, nyugodtabban lehet véghezvinni a szabadtéri programokat. A március, április és a november is kellemes lehet, de több az időjárási bizonytalansági tényező. Július és augusztus csak azoknak javasolt, akik kifejezetten nyaralás, tengerparti fürdőzés céljából akarnak odautazni. A júliusi, augusztusi hőségben megterhelő az aktív turisztikai jellegű utazás.
Augusztus a legmelegebb hónap (26C)) , február a leghidegebb (12C)) , december a legcsapadékosabb, február a legszelesebb.
A sziget keleti partjain a strandok zömében kavicsosak. Aki homokos strandokat keres, annak ott van pl. Giardini Naxos (Cataniától kb. 45 percre). A keleti strandok többnyire kicsik, zsúfoltak. A Tripadvisor híres utazási véleményhonlap ranglistát tett közzé a világ legjobb strandjairól és az első helyezett a lampedusai Spiaggia del Coniglio!
A Földközi-tenger legnagyobb szigete a maga 25700 négyzetkilométerével. 5 millióan lakják. A sziget akár háromszög formájúnak is mondható.
Távolságok autóval: Catania - Palermo: kb. 200 kilométer, Catania - Siracusa: kb. 60 kilométer, Catania - Taormina: kb. 50 kilométer, Palermo - Cefalú: 65-70 kilométer.
A szigeten az UNESCO kulturális világörökség részei: Agrigento régészeti lelőhelyei, a Templomok Völgye, a Villa Romana del Casale, a Val di Noto későbarokk városai a sziget dél-keleti részén, Siracusa városa és Pantalica nekropolisza.

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

Taorminában abból a szögből nézni a görög színház romjait, ahogy azt Csontváry láthatta festéskor
Az elszigetelt hegyi falvak, amilyen Savoca (ahol a Keresztapa egyik híres jelenetét forgatták)
Siracusa roppant egyedi és régi századokat idéző óvárosa, ami valójában egy sziget
A meseszép Spiaggia dei Coniglii (Nyúlak strandja) Lampedusán, a világ egyik legszebb partszakasza
A templomok völgye Agrigento mellett, a sziget déli részén
Az Etna vulkanikus talaja
Szuper a klíma
A vidéki tájak izgalmassága, bukolikus hangulata, Modica és Avola kisvárosok hangulatossága
Szívélyesek a szigetlakók
Nem szippantotta annyira fel a globalizmus, többségben vannak a helyi hiteles dolgok

Nem tetszett

Egy rövidebb (kb. 8 napnál rövidebb) utazás keretében szinte lehetetlen a sziget lényeges látnivalói végignézni, a bőség zavara
Vadul közlekednek keskeny utakon, nehéz autózni a falvak meredek, pici utcáin
Júliusban és augusztusban megterhelő a hőség
Délután háromtól este nyolcig nehezen lehet találni nyitva tartó vendéglőt
Autóbérlés nélkül nem megy a sziget meglátogatása
Palermoban a turistáknak járó árdrágítások
A szemétszállítás látható problémái a városokban
Nincs elég pénz a házak renoválására, a műemlékek rendbe tartására
A legtöbb múzeumban nem engedik a fényképezést
Nem lehet bedobni a vécépapírt a vécébe, mert eldugul gyorsan a keskeny cső
Messina koszossága

Vélemények

Nem értem, hogy miért Cataniába érkezik egy csomó utas, amikor Palermo és környékén ezerszer jobb strandok és több látnivaló van. (2024)

Castelmola gyönyörű, fentről olyan panoráma nyílik, ami felülmúlja minden képzeleted.
Amúgy mindenhol meglepődtem az árakon, fél -1 euro a parkolás/1 óra, 11 euro egy pizza a frekventált helyen, a Siracusa melletti aquapark Parco Aretusa is kifejezetten olcsó belépő 18 euro, egész napos parkoló 2 euro és a kaja -igaz csak 13-14,30ig van nyitva a büfé olcsóbb és sokkal jobb egy Mekinél.
Rengeteg a virág, pálmafák, a belvárosok azonban leginkább gyalog megközelíthetők, autóval parkolni távolabb érdemes.
Az olaszok kedvesek, ha tudsz pár szót a nyelvükön, angolul is el vannak, de eldugott helyen nem nagyon.
Nincs lépten-nyomon hamburgeres, nem esznek a strandon, max egy jégkrémet. Nagyon kevés igazán elhízott embert látni.
Június vége van és az az érzésem, hogy nincs még szezon, sehol nincs tömeg. Dugó van néhol. Amúgy inkább gyakorlott vezetőknek ajánlom az autózást, kezdők ne itt vagánykodjanak. Gyorsak, türelmetlenek és nem várnak rád, hogy eldöntsd merre mész. A körforgalomba nem állnak meg befelé, besorolnak gyorsan és haladnak. (2024)

"Etna: Kötelező túra, és óriási élmény! Nem olcsó, de megéri az árát! Érdemes látni Corlenonét (Palermótól kb. egyórás út). De: ne menjen oda a senki nagy elvárásokkal, mert itt semmit nem forgattak a Keresztapa filmből sem. (Ahol forgattak: az Savoca). De ha akarunk megtapasztalni egy kis igazi szicíliai életérzést, akkor mindenképpen érdemes megnézni! A belváros egész hangulatos, és egy teljesen más világba, egy zárt közösségbe csöppenünk, ahol szó szerint szemet szúrunk a helyieknek!

Más: Fontos tudni, hogy pl. Szicília egyik legszebb strandján, aminek partján fekete homokot mos a tenger (Spiaggia Sabbia Nera, Vulcano szigeten), vagy épp Taormina legszebb strandján, az Isola bellánál kedvezőtlen szélirány esetén sajnos a mélyebb vizekből rózsaszínű medúzák érkeznek, amiknek a csípése nagyon kellemetlen. Tehát úszásnál érdemes nagyon figyelni, illetve ha megcsípnek, borogatást kérni a helyi David Hasselhoff imitátor úszómesterektől. Egyébként a leírások alapján ecetes-vizes borogatás is segít." (N. K)

"Valószínűleg Szicíliába nem nyáron kell menni, mert a melegben minden kiszárad és gyakoriak a tüzek. A sziget belseje semmit sem mond, mint táj. A tengerpart szép, de Palermoban és főleg Cataniában nagyon szemetes. Építészetileg, pár várat leszámítva, csak templomokat lehet látni, melyből a kínálat néha már terhes. Mi nem lelkesedtünk annyira az antik ásatások iránt, de akit érdekel, itt megtalálja minden számítását."

"Az utazás kellemes volt, bár kicsit többet vártunk Szicíliától, mind a tájat illetően, mind építészetileg. Olasz viszonyok között a szállodák is rendben voltak. A közlekedés szerényen szólva is kaotikus, a vezetésre nagyon oda kell figyelni. Az emberek barátságosak, bár kevesen beszélnek idegen nyelven. Bűnözésnek nyomát sem láttuk, semmiféle rossz érzésünk nem volt. Az étkezési lehetőségek és az éttermekben felszolgált ételek minősége nagyon jó volt, elfogadható áron. A bérautó ugyan betegeskedett kicsit, de végül ez is megoldódott, úgyhogy a Maggiore kölcsönző is rendben volt teljesen."

"Nagyon tetszett nekünk Szicília, de sajnos csak a keleti részét láttuk, mert Cataniába repültünk. Az Etna izgalmas volt, bár egy kicsit fárasztó program, Siracusában az óváros lenyűgöző, viszont Messina egyáltalán nem jött be, egy zajos, érdektelen hely. Taormina központja nekünk unalmas volt, a görög színház viszont nagy élmény. A csendes vidéki (nem partmenti) tájakon autózás volt a legkellemesebb." (Évi és Balázs, 2012)

"Catania: A pár perces séta után visszafordulunk s Catániáig meg sem állunk. (Kivéve, amikor eltévedünk. Háromszor.) Megfog minket egy Hopp on Hopp off buszvezető, látja rajtunk a hülye, levágható turistát, s rádumál egy negyven perces útra. Ebből harminc percet a tengerparti sétányon fuvaroz, cammogunk a tűző napon vagy tizenöttel, a szokásosnál randább tengerparti panelek mellett hajtunk el, mögöttünk marad a belváros, ami miatt ide jöttünk. Ha a Zsuzsi vonatra szálltunk volna, legalább láttunk volna valamit.

Amit hosszabban meg kellene nézni, ott éppen zöldre vált, ami mellett unalmas álldogálni, na ott a dugó. Azért valamit látunk, kis benyomást kapunk. A lávakőből kifaragott elefántos oszlop, a város jelképe, a Bellini Operaház, a nemzeti sétány és park a régmúltat, az igazságügyi palota a közelmúltat idézi. A fasiszta építkezés, a megalomániás stílusjegyek mindegyike megtalálható a 37-ben épült házon. Apropos , fasizmus. A Duce feketés vulkáni kőből kifaragott szobra kapható a taorminai bazárban. Ott díszeleg a kirakatokban falangista sisakban, kopaszon és jobb kezét előre nyújtva is." (Laci, 2013)

,, Szicíliában júliusban és augusztusban kíméletlenül jön a délkeleti szél, a sirokkó a Szaharából. Augusztusban amúgy sem ajánlatos Szicíiliába látogatni, amúy sehova Olaszországba. Augusztus a ferragosto, az olaszoknak a szent általános szabadság. Az olaszok - korra való tekintet nélkül - áradnak a tengerpartokra. Eszük ágában sincs Olaszországon kívül nyaralni. Szícilia is leigázott hely ilyenkor. A strandokon tömegnyomor. Ráadásul augusztusban minden sokkal drágább: a szállodák, a szolgáltatások. Taorminában augusztusban előfordul, hogy egy napra 50 eurót (!) kell fizetni két napozóágyért és egy napernyőért. Szeptemberben és októberben érdemes idejönni." (ui,)

Szicília (keleti partszakasz)

Tetszett:

-Taormina óvárosában a jellegzetes zegzugos, mediterrán, hangulatos olasz utcácskák a kis éttermekkel, boltocskákkal, lépcsőkkel, narancsfákkal és mindenhonnan előbukkanó virágzó növényekkel
-Taorminában, a görög színházból elénk táruló, leírhatatlanul gyönyörű kilátás, melyhez a hátteret az Etna és a tengerpart adja
-Castelmola városkája és az oda felvezető lépcsős túraútvonal
-Siracusa Ortigia szigetén elterülő óvárosa, a helyi piac nyüzsgése - közvetlenül a halpiac mellett van egy kis street food büfé, a Caseificio Borderi, ahol a legfinomabb helyi alapanyagokból fenomenális (!!!) szendvicseket készítenek - arra készüljünk fel, hogy itt mindig minimum 1 órás sor áll, de minden percet megér a várakozás (a szemléltetés kedvéért: www.youtube.com/watch?v=zswRwwB3iyk)
-Isola Bella szigete, ahova egy kis homoknyelven apálykor be is lehet sétálni. A sziget természetvédelmi terület, ezért csak egy kis részét lehet bejárni (4 eurós belépő ellenében), szerencsére a sziget „házigazdája” épp ott volt és szóba elegyedve vele, személyesen vezetett körbe és mutatta meg annak rejtett kincseit is, ahova a turistákat nem engedik be
-Giardini Naxos hosszú tengerpartján felváltva találunk puha, aranyhomokos partszakaszokat és kavicsos részeket is, mindenki megtalálja az igényeinek megfelelő strandot
-ha nem is beszéljük az olasz nyelvet (sok olasz pedig például az angol nyelvet), mint Olaszországban a legtöbb helyen, a helyiek nyitottságának, lazaságának köszönhetően mégis könnyen meg tudjuk értetni magunkat, nagyon segítőkészek. Egyébként is igen barátságosak a szicíliaiak - a kisebb településeken első találkozás után megismerik az embert és már előre köszönnek a boltban, az utcán, a szomszédban, a kávézóban, stb.
-az olasz ételek, kávék, ízletes alapanyagok, zamatos gyümölcsök - a szicíliai konyha egyik alapanyaga a padlizsán, ami nagyon sok ételhez használnak
-Szicília keleti partszakaszán autóbérlés nélkül is tökéletesen bejárható minden város és nevezetesség az Interbus és a Hop-on Hop-off járataival (az előbbire 1 jegy kb. 1-3 euróba kerül, az utóbbira napijegy váltható 10 euróért, távolsági járatok - például Taormina – Siracusa közvetlen járat 17 euró)
-a helyiek vezetési stílusa - egyszerűen zseniális, ahogy a szűk utakon, szerpentineken manőverezni tudnak, a dudát egyfajta jelzésként használják (vigyázz, jövök!) és a gyalogosokkal kiváltképp figyelmesek - amint lelépünk a járdáról, azonnal megállnak
-az Etna, Európa legaktívabb és legnagyobb vulkánjának jelenléte - hihetetlen élmény a strandról a vulkán füstölgő kráterét figyelni - néha még kisebb kitörések hangját is lehet hallani - ilyen élményben aztán nem minden nap van része az embernek!

Nem tetszett:

-a tengerparton párpercenként zargatják a pihenni vágyókat a portékáikat kínáló árusok, ami miatt nem is érdemes értékes dolgokat levinni magunkkal a strandra
-a nyári, néha rekkenő hőségben kicsit kényelmetlen lehet várost nézni (nem véletlenül találták fel a délutáni sziestát), mindig vigyünk magunkkal naptejet és vizet
-a strandok nagyon zsúfoltak a nyári szezonban, azonban lehet találni kevésbé frekventált tengerpartokat is
-a helyi éttermek, boltok nagy része délután 13 és 16 óra között bezár és indul a sziesta ideje – aki ilyenkor éhezik meg, könnyen pórul járhat
-a látnivalók sokaságára kevés egy hét - nagyon hamar eltelt az itt eltöltött idő - ide feltétlenül vissza kell még jönni!

(Gy. Gabi)

Ha valaki megkérdezné, miért szerettem meg Szicíliát, valószínűleg így felelnék:
A hibátlan eszpresszókat, a friss tengeri gyümölcsös spagettit, a vékony és ropogós tésztájú pizzát, az arancinit, a házi tiramisut és a helyi borok zamatos ízét. Az Etnát, ahogy fenségesen emelkedik a városok fölé, a tengeri szellőt, ami meleg, bársonyos és sosem siet. A láva által formált kopár tájat, a különös szépséget, amit a sivárság hoz magával – és azt, hogy 2000 méteren, a hófödte lejtőkön is lehet túrázni, lávaköveket gyűjteni. A közlekedés őrületét, amin már csak nevetni lehet – és megérteni, miért van minden sarkon egy autószerelő. A januári napsütést Taormina színes utcácskáin, ahol a tél inkább emlékeztet egy tavaszi délutánra.

Szerettem a hajtűkanyarokat, a dallamos olasz nyelvet, az angol mondatokat olaszos hangsúllyal, a narancsfákat, a pálmákat, az ismeretlen gyümölcsök illatát, a mosolygós embereket – és igen, még a Bialetti boltot is, ahol az ember újra rátalál a kávéfőzés örömére.

,, Reggelire alapvetően édességeket esznek.
Jobban értik az angolt, mint gondolnánk. Mutogatni legalábbis angolul is tudnak.
A sziesztát szigorúan veszik, azaz 13-16 óra között hiába akarnánk ebédelni náluk, nem fogunk.
Büszkék rá, ha ismeretlenül is fotózzuk őket.
A postájuk sem kapkod: a kint feladott képeslapjaink Európán belül két hónap alatt értek célba…(2020)" forrás

,, Gondoltuk, hogy nem Svájc szintű tisztaság fog uralkodni délen, de minden várakozásunkat sikerült alulmúlnia annak az elképesztő reteknek, bűznek, mocsoknak, igénytelenségnek, rendezetlenségnek és hanyagságnak, ami Cataniában és Palermóban uralkodik. Ezt úgy tudom mondani, hogy jó pár balkáni országban megfordultam, tehát van összehasonlítási alapom. Teljesen biztos vagyok benne, hogy vannak csodálatos érintetlen vagy nagyon szépen rendben tartott helyek is a szigeten, amik esetében ezek az állítások nem állják meg a helyüket, de a két nagyvárosban jelen pillanatban ezeket tapasztaltuk.

A szemét mindenhol folyik ki a kukákból, nagyon kevesen beszélnek angolul, mocskosak az utcák (emberi, állati ürülék), düledező házak nagyon sok helyen. Már-már tiszteletlenségbe átcsapó lazaság és hanyagság. (Nem az északi területeken megszokott laza olasz bohókás stílus) Az utcán bizonyos árusok, nemhogy az EU-s szabályoknak nem megfelelően, hanem a harmadik világot megszégyenítő mocsokban és igénytelenségben kínálják az ételeket. Nem igazán ettem volna ezeken a helyeken. Cataniaban és Palermóban sincs normális rendbe tett strand… köves part van rengeteg szeméttel és régen elhagyott rátár épületekkel.

Kártyával a legtöbb helyen, kisebb boltokban is lehet fizetni. A Google maps a helyzetünket minden esetben kb 20-30 m-el arrébb mutatta a tényleges pozíciónknál.(több telefon esetében is) Ez csak akkor volt zavaró amikor kis sikátorokban kellett navigálni. A nagyobb szupermarketekben magyarországihoz hasonló árak vannak, talán kicsit drágábbak. (Carrefour, Lidl). A tömegközlekedés jól szervezett és tiszta is. Maga a közlekedés azonban elég kaotikus. (De persze ez meg belefér) Palermóban egy tömegközlekedési jegy 1,4 euró mely 90 percig érvényes és át is szállhatunk vele. A megállókban integetni kell a buszsofőrnek, mert különben nem áll meg 😃 A legtöbb belvárosi étteremben egy főétel 3000-5000 forint között van.

Összességében, a sok negatív tapasztalat ellenére is azt kell, hogy mondjam, hogy a fő programok miatt megérte elmenni. (2021) forrás

Szicília iszonyat mocskos, a tenger és a part is. Nagyon elszomorító látvány. A fél pár papucstól elkezdve a játékkatonákig mindent találtam (a nejlonzacskókról és műanyag hulladékról nem is beszélve)." (2015) forrás

Szállásválasztási útmutató

20 és 400 euró/éjszaka/szoba árak között minden van szállás vonatkozásában Szicíliában. A szálláskínálat olyan nagy, hog a főszezonon kívül a szállodák folyton akcióznak. A legtöbb turista a palermo környékén lévő szálláshelyeket keresi.

Ha november és április között utaztok, érdemes olyan szállást választani, ahol fűtés is van. Mi ugyan nem használtuk, de hűvösebb napokon elég kellemetlen lehet nélküle, főleg éjszaka vagy egy esősebb front idején. A legtöbb helyen a fűtést a légkondicionáló biztosítja – csak épp meleg levegőre kapcsolva, amit sok szálláson a távirányítón lehet átállítani. Jó, ha ezt már érkezéskor megkérdezitek, mert nem mindenhol magától értetődő, hogy elmagyarázzák. A mediterrán térségben sok lakás és apartman nem kifejezetten a hűvösebb időkre van tervezve: vékonyak a falak, nincs szigetelés, és a hideg reggelek bizony be tudnak kúszni a belső terekbe is. Egy vékony paplan és hideg padló kombinációja pedig könnyen elronthatja az élményt – szóval nem árt előre gondolkodni.

Ajánlott hotelek

Cefalúban: korrekt 3 csillagos a Hotel Tourist; a viszonylag új, 4 csillagos Hotel Cefalú Sea Palace
Marina d'Agro-ban: hangulatos kis szálloda a 3 csillagos Hotel Crystal Sea
Giardini Naxos-ban: a kicsi 3 csillagos Hotel Nike; a 4 csillagos Hotel Caesar Palace (nem annyira tengeri nyaraláshoz); a 4 csillagos, nyugis Hotel Santa Alphio Garden;
Taormina: a 3 csillagos Hotel San Pietro, de tengerre néző szoba kell; a 4 csillagos, régimódi Hotel Lido Caparena Taormina ,
Letojanni: a 4 csillagos Hotel San Vicenzo tengeri kilátású szobái
Milazzoban: a 3 csillagos Albergo Esperia

Agroturismo (falusi vendéglátás):

Közlekedés

Busszal, vonattal

A távolsági buszok mrenetrendjében ritka az este nyolc óra utáni idulás. Utána már taxizásra kényszerülünk, ha nincs bérelt autónk.

,,A járatok nem követik a feltüntetett időpontokat, egyáltalán legyünk hálásak, hogy van tömegközlekedés (nem minden esetben igaz ugyan, de előfordulnak jelentős késések, az ilyeneken már kár is meglepődni)." forrás

Érkezés után Cataniából busszal mentünk Szirakúzába, jegyvásárlás megoldható a reptéren irodában és a buszon is. Több busztársaság van, egymásnál vásárolt jegyeket nem fogadják el. Mi Interbusszal utaztunk, a pontosság nem igazán jellemző a Szicíliai buszokra (+- 10 perc, vagy nem is jön), az Interbus viszonylag pontos. Interbus applikáción próbáltam jegyet venni, de nem igazán működik, célravezetőbb személyesen.
Taorminába és Fontane Bianche-re vonattal mentünk. A vonatközlekedés rendben volt, pontos, komfortos, klímás vonatok vannak. A vonatjegyet elektronikusan, Omio appon keresztül vettem (van minimális költsége a közvetítésnek, de egyszerű és gyors).
Minden tömegközlekedésen FFP2-es maszkot kérnek és szigorúan is veszik (jegyvásárlásnál megkérdezik van-e, addig nem is ad jegyet). (2022. augusztus)

Autópályák

A szicíliai autópálya hálózat csupán a sziget egy részét hálózza be. Agrigento (ágridzsento) és Siracusa kivételével minden nagyobb sziciliai város között van autópálya. Az autópályák kétsávosak.

Autópályadíjak Szicíliában

Olaszul az autópályadíj: pedaggio (kiejtése pédádzso, hangsúly a második szótagon)
Catania és Palermo között az A19-es autópályán nincs autópályadíj! (egyelőre, mert fontolgatják a bevezetését).
Csak két autópálya szakaszon szednek autópályadíjat: az A18-on és az A20-on. Az A18 Catania és Messina között fut 90 kilométeren, és az autópályadíj 3,70 euró.
Az A20-as autópálya szakasz Messina és az A19-es autópálya Palermo felé vezető elágazásáig fut, 180 kilométeren. 11,30 euró a pályadíj. Messina és Palermo között 225 kilométer a távolság, és ebből 217 kilométer autópálya. Tehát az A19-en még kb. 37 kilométert kell vezetni, de az A19-en nincs autópályadíj.

Autóbérlés Sziciliában

Catania és Palermo nemzetközi repülőterén sok autóbérlő cég van jelen pulttal. A bőségnek van zavara, ugyanis, ha az utazó helyben akar autót bérelni, akkor kevésbé jut hozzá ahhoz a modellhez, ami szeretne. Sajátos módon praktikusabb még elutazás előtt, otthon megtenni a foglalást. Egyáltalán nem olcsóbb helyben intézni az autóbérlést. Tudni kell, hogy a nyári főszezonban nagyon nehéz kisautót foglalni helyben vagy akár otthonról, de röviddel az elutazás előtt. Sokan kénytelenek nagyobb autót bérelni, drágábban, mert persze az olcsóbb modellek elfogynak. Egy Fiat Punto bérlése két hétre kb. 500-550 euróba kerül. Főszezonban (pl. júliusban) egy kisméretű autó 3 napi bérlése minimum 43 ezer forint.

A szicíliai autóbérlőcégek rémesen nagy mértékű depozítot fagyasztanak. A depozit mértéke persze függ a szolgáltatótól, az autó típusától, és a bérlés hosszától is. Átlagosan 500-1500 EUR közé tehető az összeg, amit zárolnak a kártyán, és később oldják csak fel (akár hetekkel). Ezt nem lehet megúszni sehogyan. Megfelelő mennyiségben fel kell tölteni a bankkártyát ehhez. A szicíliai utazás előtt minél korábban kell tehát autót foglalni. Ezen a linken talál egy optimális autóbérlés foglalási rendszert. Biztonságos, megbízható, sokat használt, sok autókölcsönző cég ajánlatából választja ki a legolcsóbbat és a legmegfelelőbbet ezen a linken.

"Bár ezt többen, több helyen megjegyezték már, de akkor is érdemes elmondani: Igen, a szicíliai közlekedés legjobb szinonimája a káosz! Meg lehet úszni, odafigyeléssel, és persze sok szerencsével, de jobb, ha egy pár dologgal tisztában vagyunk, mielőtt belevágunk. A szicíliaiak fejében a lentiek szerintem kb. így élnek:

Védettség a már körforgalomban haladónak: "Én csak megyek, megyek befelé, ha jön is ott valaki, mert ugye én oda be akarok jutni..."

Elsőbbségadás tábla: "Az meg mi???"

Stop tábla: "Jaa, valami érdekes piros dolog. Jól mutat az út mellett, kellemes hangulati elem."

Illetve számukra úgy látszik az hozza meg a csí-t, a belső egyensúlyt, ha legalább két sávon közlekedhetnek, legyen az autópálya külső és leálló sávja, vagy külső és belső sávja egyszerre.

Motorosok: össze-vissza haladnak. Kiszámíthatatlanul.

Pozitívum: a dudát hangulati elemként használják, mintegy beszélgetésre - de nem a magyar típusú "K...a anyád, kiirtom a családod, ha egyel előbbre kerülsz nálam a pirosnál" jellegű bosszúállásra.

Tipp: ha el akarunk jutni időre A-ból B-be, CSAK autópályát használjunk, mert a főutak kanyargósak, és bedugulnak. Az autópályák viszont jó minőségűek és nem minden szakaszuk fizetős!

Busz: Taorminában és Szicília jó pár környékén nagyon jó a buszközlekedés helyben és a Catania reptér felé is. Menetrend itt található: http://www.interbus.it/Orarietariffe.aspx

A helyi buszok indulását érdemes rugalmasan kezelni – a menetrend inkább irányadó, mint szentírás. A járatok többnyire 10–15, sőt néha 20 percet is csúsznak, különösen kisebb településeken vagy kevésbé forgalmas időszakokban. Egy kivétel viszont van: a reptéri buszok! Azok pontosan indulnak, ahogy az az utazóknak valóban lényeges – és stresszmentes – menetrendhez illik. Ráadásul árban is meglepően kedvezők: míg például a Hotel Corallo környékéről Taorminába egy sima menetjegy 1,70 euró körül mozog, addig a reptéri transzfer mindössze 7 euróba kerül, ami meglepően baráti a távhoz és a kényelemhez képest.

Az érzékenyebb idegzetűek viszont jobb, ha előre felkészülnek a Taorminába vezető útvonalra. A parttól a városig szerpentinek, hajtűkanyarok és sziklafalak kísérik az utat, és a helyi buszsofőrök olyan magabiztossággal vezetik végig járműveiket a szűk kanyarokon, mintha csak a bevásárlásból jönnének hazafelé. Néha hátranéznek, belekezdnek egy beszélgetésbe valamelyik utassal, sőt, gesztikulálva magyaráznak – miközben pár centire húznak el a sziklafaltól vagy egy szembejövő járműtől. Az ember szíve néha kihagy egy ütemet, de végül mindig biztonságban ér célba. Ez is része a helyi varázsnak – és annak a furcsa bizalomnak, ami az utazót egy idő után hatalmába keríti: „Ha ők itt így élnek, talán nekem sem kell mindent kontroll alatt tartanom.”

Ezúttal nem akartam autóval bajlódni – se vezetéssel, se parkolással –, úgyhogy a tömegközlekedést választottam. Egyetlen napra béreltünk csak autót Siracusában, hogy bejárjuk a közelben fekvő gyönyörű városokat – Avolát, Notót, Modicát és Ragusát –, valamint a lenyűgöző Cava Grande kanyont, amit tömegközlekedéssel nehezen lehetett volna megközelíteni. A többi útvonalat viszont teljesen gördülékenyen, busszal és vonattal oldottuk meg – meglepően zökkenőmentesen.
Akadt persze néhány bosszantó momentum is. Egyszer Siracusából Palermóba menet, félúton egy vécészünet után a busz hűtőrendszere felmondta a szolgálatot, így nagyjából egy órát vesztegeltünk az út szélén, amíg megérkezett a cserejárat. Egy másik alkalommal a Messina–Taormina busz olyan alaposan bejárta az összes környékbeli megállót és mellékutcát, hogy az autóval háromnegyed órás távot sikerült csaknem két óra alatt teljesíteni. És volt még egy kisebb trükkös rész: a 457-es busz Catania vasútállomásától indul ugyan a repülőtérre, de előtte tesz egy jó húszperces kanyart a városon belül, majd visszatér ugyanoda – csak a tér másik oldalán veszi fel újra az irányt a reptér felé.

Mindezek ellenére a tömegközlekedés abszolút működött, a kisebb nehézségek pedig belefértek – inkább színesítették az élményt, mint elrontották volna. Ráadásul így sokkal jobban elmerülhettem a tájban, és nem kellett a GPS vagy a parkolóhelyek miatt aggódnom.

Szicíliában autót vezetni felér egy kisebb túlélőtúrával – különösen a nagyvárosokban. A sávok csupán ajánlások, a közlekedési táblák pedig inkább díszletek: ha az ember betartja az 50-es sebességkorlátozást, jó eséllyel már 70-nél is cammogónak számít, miközben minden irányból villámként előznek. Nagy, kényelmes terepjárókat vagy SUV-okat szinte nem is látni – nem is férnének el a szűk sikátorokban. A forgalomban száguldó kisautók legtöbbje ütött-kopott, horpadt, karcos, de valahogy mégis működik – és a sofőrjeik olyan természetességgel navigálnak centiméterekre egymástól, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.

Ami igazán meglepő, az a sofőrök – főként férfiak – viselkedésváltozása. A járdán még kedélyesek, bókolnak, mosolyognak, és az ember önkéntelenül is fiatalabbnak, karcsúbbnak és valahogy ragyogóbbnak érzi magát. De amint volán mögé ülnek, ez a varázs megszűnik. Az előzékenység helyét átveszi a dudálás, az agresszív előzés, a "nekem mindent lehet" típusú tekintet. A tekintetük már nem kedves, hanem csak a következő résnyi rést keresi, amin még átfér az autó.

És bár elsőre rémisztő lehet ez a közlekedési káosz, egy idő után az ember ráérez a ritmusára – és ha nem is válik eggyé vele, legalább megtanul benne lavírozni.

Ha kirándulásokat is tervezünk Szicíliában, akkor szinte elkerülhetetlen az autóbérlés. Az olcsóbb, hangulatos szállások gyakran csak nehezen közelíthetők meg tömegközlekedéssel, és ezt a legtöbb utazó is pontosan tudja – ezért rengetegen bérelnek autót, ami miatt főleg szezonban hosszabb várakozási idővel is számolni kell a kölcsönzőknél. Érdemes már jó előre foglalni, lehetőleg megbízható, visszajelzésekkel rendelkező oldalon keresztül. Praktikus szempont: minél kisebb autót válasszunk, mert a szűk utcák és keskeny hegyi utak sokszor szó szerint nem engednek teret semmilyen nagyzolásnak. Nem véletlen, hogy a sziget autóparkja tele van apró, karcos, de fürge kisautókkal – a méret itt tényleg mindent eldönt.

Az autópályákon kívüli utak minősége sokszor változó – van, hogy tökéletes aszfalt visz keresztül az olajligeteken, de előfordult az is, hogy a GPS földútra irányított, és csak reménykedni lehetett, hogy valóban átvezet valahova. Hajtűkanyarokból nincs hiány, főleg a hegyvidéki részeken – ezekhez némi türelem és jó fék is kell. A közlekedési táblák nem mindig egyértelműek, a szabályok (mint a jobbkéz-szabály vagy a parkolási logika) pedig inkább ajánlásként, semmint szigorúan betartandó szabályként működnek. És ne feledjük: bármelyik pillanatban, bármelyik oldalról felbukkanhat egy Vespa – előzni, kanyarodni vagy csak úgy cikázni a kocsisorok között.

Mindezek ellenére – vagy talán épp ezekkel együtt – az egész közlekedésnek van egy sajátos dinamikája, amit ha elengedéssel és humorral fogadunk, még élvezni is lehet. És bár elsőre káosznak tűnhet, érdekes módon egyetlen balesetet sem láttunk.

A több millió euróból megvalósult autópálya-fejlesztéseknek köszönhetően Szicília északi részén – különösen Messina és Palermo között – ma már kiváló minőségű úthálózaton autózhatunk. A nyomvonal jól karbantartott, a forgalom viszonylag gördülékeny, az alagutak és viaduktok pedig a modern olasz mérnöki munka lenyűgöző példái. A gond csak az, hogy a fejlesztési lendület valahogy elakadt – és úgy tűnik, a sziget déli része kimaradt a jóból.

Ahogy lefelé haladunk Catania, Siracusa vagy akár az Etna irányába, az utak állapota észrevehetően romlik. A kátyúk sűrűsödnek, az útburkolatok egyre elhasználtabbak, az útjelző táblák pedig ritkán tűnnek fel – ilyenkor aranyat ér egy jól működő GPS. Vannak szakaszok, ahol az ember úgy érzi, inkább lassít és kerülget, mint halad, és az autó minden zökkenőnél finoman emlékeztet: nem egy luxusútvonalon járunk. A kanyarok, hepehupák, és néhol szűk átvezetések nem mindig teszik élménnyé az utazást – de amit a táj cserébe ad, az mindent kárpótol.

Mert az Etna látványa, a domboldalakon megbúvó városkák, a tenger és a lávaformák kontrasztja olyan élményt nyújt, amelyért tényleg megéri néhány zökkenőt bevállalni. Szicíliában a szépségért gyakran meg kell küzdeni – de pont ettől válik felejthetetlenné.

Szicíliában úgysem lehet száguldani – és nem is érdemes. Sokkal jobb lehúzott ablakkal belemerülni a forgalom lüktetésébe, ahol karnyújtásnyira csillog a jege alatt mocorgó tintahal egy halas pultban, és egészen közelről láthatjuk a járdán kártyázó öregek lapjait. Ehhez idő kell. És ha egy-két városon túl még mást is meg szeretnénk nézni, akkor bizony rengeteg idő kell. Ez nem az a hely, ahol kilométert számolunk – itt percekben és kerülőkben kell gondolkodni.
A GPS gyakran teljes nyugalommal küld be minket olyan utcákba, amelyeket az ember inkább gyalogos sétának képzelne. Ezért is érdemes mindig a lehető legkisebb kategóriájú autót választani – egy Ford Focus itt már komoly kihívás, cipőkanállal sem lehet átpréselni a szűk kanyarokon vagy a szembejövő kisbusz mellett.

Szicília nagyobb, mint amilyennek a térképen tűnik. Az útvonaltervezők által jelzett idő szinte sosem fedi a valóságot – és nem csak a forgalom miatt, hanem mert a sziget változatos domborzata és infrastruktúrája miatt sok az időrabló meglepetés. A leggyorsabb haladást még mindig az autópályák jelentik, bár ezek használata – szicíliai szokás szerint – nem teljesen következetes: a jobb minőségű, viaduktokkal és alagutakkal tagolt Catania–Messina–Palermo szakaszon fizetőkapus rendszer van érvényben (a kapuknál a Biglietto feliratú sorhoz kell hajtani, ahol készpénzzel vagy kártyával lehet fizetni), míg például az A29-es, amely nyugat felé vezet Trapani irányába, teljesen ingyenes. A logikát nem könnyű felfejteni – ha valaki megfejti, nyugodtan ossza meg.

Egy dolog biztos: a munkagépek látványa állandó útitárs. A gyorsforgalmi utak elvileg gyorsak lennének, de gyakorlatban gyakoriak a sávlezárások, terelések, ideiglenes forgalomkorlátozások. A Catania és Palermo közötti A19-es sztrádán például néhány éve egy hosszabb szakaszt zártak le földcsuszamlás miatt, és azóta is csak részben járható. Mi is belefutottunk: a lezárás miatt egy hatalmas kerülőt kellett tennünk a hegyi utakon, Polizzi Generosa és Petralia Soprana érintésével – a táj pazar, de a kormányt fogni kellett rendesen.

Vezetési stílus Szicíliában: Tényleg ki akarsz gurulni a forgalomba? Biztos vagy benne? Mert ez csak a rutinos, leleményes és erős idegzetű sofőrök terepe! Itt a legfőbb szabály az, hogy nincsenek szabályok. Amit máshol tiltanak, itt kreatív közlekedési megoldásként értelmeznek – és meg is tapsolják érte.
Parkolj bátran a zebrán, vagy keresztbe egy utcán – ha sikerül egy másik autót teljesen elzárni, az már-már helyi sportnak számít. Az előzés művészete szintén fontos: minél hangosabban dudálsz hozzá, annál jobban csinálod. A telefonálás vezetés közben itt nemhogy elfogadott, hanem szinte a kormány mellé járó tartozék – már-már furcsa, ha valaki mindkét kézzel vezet.

A lámpánál ne várj túl sokat – zöldnél az első, aki észbe kap, indul, ha te nem, majd a mögötted álló eldönti helyetted. Így születnek a mini tumultusok, egy kis szicíliai szóváltással fűszerezve. A biztonsági öv? Minek! A dudálás pedig afféle kollektív stresszoldás – lehet reggel, délben, vagy akár csak úgy unalomból. A STOP tábla? Az inkább csak egy díszlet. Aki tényleg megállna, valószínűleg nem szicíliai.

És mégis – valahogy működik az egész. Kaotikusan, hangosan, de él. Aki egyszer belekóstolt ebbe a szabadságízű, autós káoszba, vagy elszörnyed, vagy visszavágyik.

A szállodákba rendelt taxik nem mindig érkeznek időben, s ez kockázatos lehet a repülőtérre menetelkor.

Cataniában az Alibus nevű reptéri busz menetrendjén – amelyet gyakran kifüggesztenek az utazási irodákban vagy a szállásokon – a végállomásról való indulási idő szerepel. Fontos tudni, hogy a belváros felé tartó úton például a Via Dusmet megállót csak körülbelül 15 perccel később éri el, úgyhogy ehhez igazítsátok az időzítést. Sokan elsőre a megadott időpontra érkeznek a megállóhoz, majd értetlenül nézik az órájukat – pedig a busz még el sem indult a másik végéről. Érdemes tehát rászámolni, főleg ha csatlakozást vagy repülőjáratot kell elérni.

A busz viszonylag megbízható, légkondicionált, és elég gyakran közlekedik, napközben nagyjából 25–30 percenként. Jegyet lehet venni előre is, de a sofőrnél is, készpénzzel vagy kártyával – a 2025-ös ár továbbra is kedvező a reptéri transzferekhez képest. A csomagokért nem számolnak fel külön díjat, és a járat útvonala több fontos megállót is érint a belvárosban. Ha van egy kis időnk, érdemes a reptérről nem taxival, hanem ezzel a busszal bejutni – olcsóbb, hangulatosabb, és már az első pillanattól részei lehetünk a helyi lüktetésnek.

,, A szicíliai városokban a bérautónk vezetése közben kénytelenek vagyunk önkéntesen elfelejteni azt, amit itthon az autóvezetési tanfolyamon tanultunk. Itt is van KRESZ (Kurva Rossz Eszeveszett Szabálytalankodás). (aji )

Cataniában leszállva még örömmel léptünk ki a reptérről, de az utazás lendülete hirtelen megtört, amint az autóbérlő cég pultjához értünk. Hiába volt minden előre lefoglalva és kifizetve, az autót egyszerűen nem adták át – és ezzel egy időre meg is torpant a kaland. A részleteket nem érdemes hosszan boncolgatni, de az érzés: tehetetlenség, düh és csalódottság egyvelege volt. Végül az ügy az Európai Unió fogyasztóvédelmi fórumáig jutott, és ennek köszönhetően azóta több bérlőcég kénytelen legalább az apróbetűs részben feltüntetni az olyan „apró buktatókat”, mint például a hitelkártya típusa, a fedezeti összeg vagy a bérlő életkora.

A végén – nagy nehezen, az ötödik próbálkozásra – sikerült szerezni egy Fiat Pandát, háromszoros áron és olyan állapotban, mintha már három szicíliai nyarat is végigversenyeztek volna vele. A lökhárító karcos volt, a belső tér fáradt, és a kuplung finoman szólva sem a gyárból frissen gördült érzést keltette. Elképesztő, hogy mennyire le lehet élni egy autót néhány hónap alatt – úgy tűnik, a helyiek (és a turisták) ezen a téren is intenzíven teljesítenek. De végül elindultunk – egy kissé drágábban, egy kissé füstösebben, de legalább nem gyalog.

Az olaszok autószenvedélye legendás – néha úgy érzem, a Forma–1 is csak azért létezik még, hogy legyen hol kiélniük ezt a rajongást. Ferrari, Lamborghini, Maserati, Pagani, Bugatti – a luxus teteje. De ha valaki földközelibbre vágyik, a Fiat vagy az Alfa Romeo modellek is garantálják az „olasz vezetési élményt”. Ezekkel a gyökerekkel szinte természetes, hogy minden olasz sofőr belül egy kicsit Forma–1-es pilóta – Szicíliában pedig ez nem csak érzés, hanem életforma.
A sebességkorlátozó táblák persze ott vannak mindenütt, szorgalmasan kihelyezve, olykor a legmeglepőbb helyeken is. Néha az az érzése az embernek, hogy ahol egyszer valaha dolgoztak az úton, ott hagyták a 30-as vagy 50-es táblát – hátha még egyszer kell majd. Az autópályán felbukkanó 60-as táblák szinte szürreálisak: tökéletes aszfalt, tágas sávok, és egy táblával elvárják, hogy mindenki csigatempóra váltson. Lehetetlen tartani – nem is próbálja senki. Aki megpróbálja, annak a mögötte haladó dudálva, villogva, centire tapadva jelzi, hogy ez itt nem Svájc. És bár hivatalosan a tábla a mértékadó, az olasz logika valahogy más: ha az út két oldalán is van egy-egy 50-es tábla, az szinte felhívás egy kis fejszámolásra – és az eredmény rendszerint 100 km/h lesz.

Már a reptérről való kihajtáskor érezni lehet: ez nem a klasszikus KRESZ világa. A szabály itt egyszerű: akinek az autója orral előbb van, az nyer. Ez kanyarodáskor is érvényes. Ha nincs elsőbbséged, de kicsit kitolod az autó orrát, két dolog történhet: vagy a másik fél megáll és beengedsz, vagy nem, és akkor... nos, már a biztosító intézi. Ezért aztán nagyon észnél kell lenni. Minden kereszteződés, minden sávváltás, minden előzés potenciálisan egy reflexgyakorlat.

És ha már előzés: az olaszok ezt sem a megszokott módon csinálják. Az autópályán előbb a hátadban teremnek, konkrétan szélárnyékban, aztán egy hirtelen mozdulattal kiugranak – nem előznek, csak kikerülnek –, majd nem sorolnak vissza azonnal, hanem hosszú métereken keresztül a felezővonalon utaznak. Ez a stílus egyébként nemcsak az autópályán figyelhető meg, hanem bármilyen úton: városban, szerpentinen, vagy a tengerparti sávban. Itt az utak nemcsak haladási sávok – hanem versenypályák, gyakorlótér és önkifejező eszközök egyszerre.

A szicíliai közlekedési viszonyok 2025-ben is hasonló kihívásokat jelentenek, mint korábban. A városokon belüli forgalom továbbra is kaotikusnak tűnhet a külföldi sofőrök számára, mivel a helyiek gyakran figyelmen kívül hagyják a közlekedési szabályokat. Ezért elengedhetetlen a folyamatos éberség és a körültekintő vezetés minden irányból érkező járművekre és gyalogosokra figyelve. Pozitívumként említhető, hogy a helyiek látszólag jól alkalmazkodtak ehhez a közlekedési stílushoz, mivel ritkán fordulnak elő balesetek.

A szigeten több autópálya-szakasz is fizetős. Az A18-as autópálya Catania és Messina között, valamint az A20-as autópálya Messina és Palermo között továbbra is útdíjköteles. A fizetős szakaszokon a belépéskor kapott jegyet a kijáratnál kell leadni, és az útdíjat ennek alapján számítják ki. A fizetés történhet készpénzzel vagy bankkártyával. Fontos elkerülni a "TELEPASS" feliratú sávokat, mivel ezek kizárólag az elektronikus fizetési rendszerrel rendelkezők számára vannak fenntartva.

A parkolási lehetőségek városonként eltérőek. A kék vonalakkal jelzett parkolóhelyek (strisce blu) fizetősek, és általában a központi vagy nagy forgalmú területeken találhatók. A parkolási díjak óránként 0,50 és 1 euró között mozognak, a helyszíntől függően. Egyes városokban ingyenes parkolóhelyek is rendelkezésre állnak, de ezek gyakran távolabb esnek a központtól. A visszapillantó tükrök behajtása ajánlott a szűk utcák és a szoros parkolás miatt.
Totalcar

A parkolás során érdemes figyelni a helyi sajátosságokra. Egyes városokban előfordulhatnak nem hivatalos "parkolóőrök", akik pénzt kérhetnek a parkolásért. Bár ez nem hivatalos gyakorlat, sokan adnak nekik kisebb összeget a problémák elkerülése érdekében.

A szicíliai autópályák minősége változó. Míg az északi részen, például az A20-as autópályán a Messina és Palermo közötti szakaszon az úthálózat jó állapotban van, addig a déli területeken, valamint az A19-es autópályán, amely Palermót és Cataniát köti össze, gyakoriak a sebességkorlátozások és az útfelújítások miatti terelések. Ennek ellenére a helyiek gyakran túllépik a megengedett sebességhatárokat.

A parkolási díjak városonként és zónánként változhatnak. A kék vonalakkal jelzett területeken általában fizetni kell a parkolásért, míg a fehér vonalakkal jelzett helyek ingyenesek. A sárga vonalakkal jelölt parkolóhelyek általában a helyi lakosok vagy speciális engedéllyel rendelkezők számára vannak fenntartva. A parkolási szabályok megszegése esetén bírságra lehet számítani.

Összességében a szicíliai közlekedés kihívásokkal teli lehet a külföldi sofőrök számára, de megfelelő előkészülettel és óvatossággal a vezetés élvezetes és biztonságos élményt nyújthat..
(Zám Balázs)

,, Nekünk először a cataniai reptéren válaszolta az igazat az a buszjegyárus, amelyik komótosan kinyomtatta a taorminai jegyünket, ráérősen visszaadott az eurónkból, mire érdeklődtünk nála, mikor indul a járat. „Fél perc múlva” – felelte. Kishíján összetörtünk magunkat – csomagokkal a nyakunkban – a buszig, ám a fél reptér döbbenten fordult utánunk: mi ez a para? Első lecke: Szicíliában nem szokás kapkodni. A busz is megvárt, s mi is legfeljebb a fejünket kapkodtuk rajta, mivel a közlekedésben jobbról-balról mindenki dudál. De ezt sem sürgetésként teszik, csak kommunikálnak: „hello, utolértelek”, „király a verdád”, „az enyém királyabb”, „nekem meg a csajom szebb!”. (2020)" forrás

Étkezés

A szigetre látogató turistának nem árt tudni a saját étkezéseinek időzítésével kapcsolatban, hogy a szicíliaiak meglehetősen későn fognak hozzá az ebédeléshez és a vacsorázáshoz. Ennek megfelelő sok vendéglő nyitva tartása is, mivel a helyiek szívesen frekventálják az éttermeket.

Vendéglőkben az ebédhez a nyitva tartás: 12,00-14,30 (legfeljebb 15,00), 17:00-19:00 között legfeljebb aperitív, vacsora - 19.00 és 22,00-23,30 között. Délután 3 és 7 között legfeljebb gyorsbüfékben tudunk enni. Éhségünket időzítsük ehhez a nyitva tartási szokáshoz.

Az étkezést szokás antipasto-val kezdeni. Lényegében kis tálnyi előételekről, étvágygerjesztőkről van szó, többnyire olívák, gombák, tengeri herkentyűk, párolt vagy marinírozott zöldségek, helyi sajtok, sonka, szalámi, vagy akár lehűtött sárgadinnye, esetleg friss füge. Az antipasto nem is számít első fogásnak.

Az első fogás többnyire tésztaféleség, de lehet rizottó is, vagy krumpligombócok könnyű paradicsomszósszal (gnocchetti). Észak-afrikai eredetű a cuscus alla trapanese, ami egy halakban, tenger gyümölcseiben gazdag étel kuszkusszal. A második fogás, a secondo piatti többnyire hús- vagy halétel. A szigeten a köretet (contorno) gyakran szándékosan hidegen szolgálják fel, mert így szeretik. Gyakran kínálnak a vendéglőkben friss kardoshalt, amelyet bőségesen tudnak kifogni a Messinai-tengerszorosban valamint az északi parti vizekből. A halat faszénen sütik meg. A szicíliaiak mindig desszerttel fejezik be az étkezést, szokásosan valamilyen szezonális gyümölccsel.

Az olasz konyháról vegyes benyomásaim maradtak, pedig alapvetően nagy rajongója vagyok a tésztáknak. Sok mindent kipróbáltunk, voltak finom fogások, de összességében nem hagyott bennem olyan mély nyomot, mint a szintén egyszerű, de karakteres spanyol konyha. Kétszer ettem halat: az első alkalommal egy túlságosan turistás helyen hozták ki, kellemetlen szaga volt, vissza is küldtem; a második már egy helyiek által látogatott étteremben történt, de sajnos az íze teljesen jellegtelen maradt.
A gasztronómiai élmény elmaradását az éttermi árak sem tudták feledtetni. Ugyan a kis pékségekben vagy boltokban 1,50–2,50 euróért simán lehet venni pizzaszeletet vagy calzonét, ami gyors éhségűzőnek tökéletes, de aki leül egy étterembe, annak mélyebben a zsebébe kell nyúlnia. Egy egyszerű tésztaétel vagy egy pizzamargherita ára általában 7 és 10 euró között mozog, a halételekért – köret nélkül – könnyedén elkérnek 14–18 eurót is. Ahogy Olaszország más részein is megszokott, a legtöbb helyen felszámítanak fejenként 1–2 eurós coperto-t, azaz terítési díjat, sőt, ha valaki kinti teraszon szeretne ülni, gyakran még ennél is többet kérnek el.

Ami különösen bosszantó tud lenni: sok bolt és étterem délután néhány órára bezár, és a turisták által látogatott városokban gyakran nehéz normális, megfizethető élelmiszerboltot találni – főleg, ha az ember nem akar egy szendvicsért vagy gyümölcsért is háromszoros árat fizetni. Aki spórolni szeretne, jobban jár, ha előre kinéz egy-két helyi szupermarketet vagy alimentari-t, még mielőtt rásötétedik a választékra.

Az ebédről általában magunk gondoskodtunk, de egyszer így is sikerült belefutnunk a híres délutáni sziesztába – aminek következtében hoppon maradtunk. Letojaniban beültünk egy kellemesnek tűnő étterembe, ám amikor kiderült, hogy valóban enni szeretnénk, közölték: a konyha épp zárva van. Nem tehettünk mást, éhesen továbbálltunk. Úgy tűnt, Letojani ragaszkodik a szieszta szentségéhez – más városokban, mint Lipari vagy Siracusa, simán tudtunk enni délután is. Ezt a sajátos ritmust nem árt előre tudni, mert helyben már nem sokat lehet tenni, ha épp zárva van minden konyha.

Az utolsó napon három főre rendeltünk két pizzát – bőséges adag volt, összesen 10 euróért. Elsőre kifejezetten jó árnak tűnt. Aztán jött a meglepetés: fejenként 2 eurót még rászámoltak coperto néven, vagyis azért, mert ott helyben fogyasztottuk el. Így a végösszeg már 16 euró lett – nem vészes, de kicsit másként esett le, mint vártuk. Kétszer is belefutottunk ebbe, úgyhogy legközelebb már előre tudni fogjuk, mire számítsunk.

A pizzák amúgy rendben voltak, de nem nyújtottak akkora „wow” élményt, mint reméltük. Lehet, hogy itthon túlságosan elkényeztetnek a jó pizzázók, vagy egyszerűen nem a leginspiráltabb helyen ettünk. Egyszer például a szállodában is kipróbáltuk, de az inkább egy vastag tésztás, tepsis változat volt – nem az alapján akartuk megítélni a szicíliai pizzát. A lényeg: nem volt rossz, de többet vártunk. És legközelebb már nem esünk ugyanazokba a csapdákba.

Szicíliában gyakran épp azok az éttermek a legjobbak, ahol első pillantásra úgy tűnik, mintha semmi sem lenne a helyén – nincs étlap, nincs terítő, néha még a falak is csak jelzésértékűek. És mégis: itt készülnek a legemlékezetesebb fogások. A legegyszerűbb bárokban, trattoriákban olyan ízeket kap az ember, hogy szó szerint eláll a szava – és az árak is sokkal barátibban alakulnak, mint a turistás, felkapott helyeken.

Természetesen Szicílián is találni elegáns éttermeket és híres séfek által vezetett konyhákat, de ha az autentikus szicíliai gasztronómiát szeretnénk megismerni, azt biztosan nem fehér abroszok és kóstolómenük világában találjuk meg. A valódi élmény gyakran egy plasztik széken kezdődik, papírszalvétával, helyi borral és olyan tésztával, amit egy néni készített pár utcával arrébb – és amit sosem felejtünk el.

Szicíliában a caffè latte fogalma gyakorlatilag ismeretlen – itt az espresso az egyeduralkodó. Ha mégis valami tejes kávéra vágysz, készülj fel némi értetlenségre. Én például egyszer kértem egy nagyobb adag, tejes kávét, mire az espressós csészét ragadták meg, és abba próbálták volna beleönteni – szerintetek belefért volna? Ha nagyon muszáj, érdemes egyszerűen megmutatni, mekkora bögrére gondolunk – néha a mutogatás többet segít, mint a magyarázat.

A legtöbb helyen egyébként rendelhetsz caffè macchiatót vagy cappuccinót, de délután már ezekre is furcsán néznek – a tej ugyanis náluk a reggelihez tartozik. Aki viszont az erőteljes, rövid kávét szereti, az Szicíliában igazi kánaánra talál. Csak ne lepődj meg, ha mosolyogva letesznek eléd egy kortyot – és már ott sem állnak.

,, Miket érdemes megkóstolni, amikor Szicíliában járunk? Granita con panna: tipikus helyi reggeli. Tipikus sziciliai reggeli. Zúzott jeges szorbet, aminek lehet kávés és gyömölcsös íze. Messinában ettünk ilyenből a legjobbat. Próbáljátok ki a fagylalttal töltött brióst. Arancini: ez rizsgómboc. Pasta alla Norma: padlizsánnos, rokottás penne. És jöjjön jani nagy kedvence: a sziciliai canolli. Ez tényleg itt a legfinomabb a világon." (aji)

Szicíliában szinte kizárólag helyi specialitásokat kínáló éttermekbe botlottunk – talán két indiai éttermet és néhány kebabost láttunk, de a többség egyértelműen a szicíliai konyhára épít. És ez így van jól. Ahol csak ettünk, minden étel rendben volt – egyetlen csalódásba sem futottunk bele. A fagylalt pedig... nos, Szicíliában rossz fagyit enni szinte lehetetlen. A cannolo, a cassata, a kávé – mind egyszerűen hibátlan.

Persze lehet itthon is próbálkozni a szicíliai receptekkel, és bizonyos szintig visszaadható az ízvilág. De az igazi különbség az alapanyagokban rejlik – a paradicsom, az olívaolaj, a ricotta vagy a bazsalikom ott valahogy másként él. Lehet utánacsinálni, de nem érdemes: ott minden frissebb, illatosabb, ízesebb. Szicíliában még a legegyszerűbb falatok is magukban hordozzák a napsütést.

Szicíliában rengeteg étel készül bő olajban sütve, panírozva – ez a konyha egyik alapvonása. Különféle krokettekkel is gyakran találkoztunk, amelyek első ránézésre teljesen egyformának tűntek, de a belsejük változatos volt: volt, ami krumpliból, más padlizsánból, zöldségekből vagy akár sűrű tejből – azaz sajttal kevert besamellből – készült. A panír alá sok minden kerülhet: töltött szardínia, padlizsánszelet, vagy akár rizsgolyó.
Az éttermekben mindenhol hoztak friss kenyeret – ezt szívesen rágcsáltuk, amíg az ebéd vagy a vacsora megérkezett. Azt viszont gyorsan megállapítottuk: lehetetlen végigenni az olasz étkezések teljes sorát. Már három nap elteltével sem jutottunk el a desszertig, mert egyszerűen jóval korábban jóllaktunk. Figyeltem a helyieket is: ők sem ették végig az előétel–főétel–desszert sort, gyakran csak egy-két fogást rendeltek, tehát nem csak mi fáradtunk el a bőségtől.

Az egy hét alatt szinte egyáltalán nem ettünk húst – egyedül a panino alla meusa-t (lép- és tüdőszendvics) kóstoltuk meg kíváncsiságból. Én eleve nem szoktam húst enni, Krmpl pedig inkább a halak és a tenger gyümölcsei között válogatott – bőséges és változatos a kínálat. A húsételekről tehát sok tapasztalatunk nincs, de az alapján, amit láttunk, azokat sem könnyű elrontani. Egyszerű, ízgazdag, és sokszor meglepően visszafogott fűszerezés jellemzi még a húsos fogásokat is.

Olasz szállodai reggelitől nem érdemes túl sokat várni – a klasszikus felhozatal legtöbbször kimerül egy croissantban, néhány édes feltétben és egy csésze kávéban. És hol van a többi? Hát nincs több – ennyi az olasz reggeli, különösen a kisebb hotelekben vagy panziókban. Aki ehhez nem szokott, könnyen csalódott lehet.

Jó tanács: ha nem kínálnak teljes, kontinentális svédasztalos reggelit, akkor is örüljünk annak, ha legalább szépen meg van terítve, és van egy kis gyümölcs vagy joghurt is az asztalon. Az olasz reggeli nem a bőségről, hanem a könnyű, gyors indulásról szól – a kulcsszó itt inkább az espresso, mint a tojásrántotta. Aki tartalmasabb étkezésre vágyik, jobban jár, ha előre utánanéz, vagy kiegészíti a reggelit valami harapnivalóval egy közeli pékségből vagy boltocskából.

Vásárlás

Szicíliában, ha piacokon vásárolunk, nem nagyon kell attól tartani, hogy városonként vagy árusonként óriási különbségekbe botlunk. Az árak meglepően egységesek – legfeljebb 50 centnyi eltérést tapasztaltunk ugyanarra a termékre, ami egy ilyen változatos szigeten kifejezetten kellemes meglepetés.
És még egy jó tanács azoknak, akik november és április között kisebb, tengerparti településre utaznak: vigyetek magatokkal fürdőruhát! Ne számítsatok arra, hogy majd helyben beszaladtok egy boltba, és vesztek egyet – ilyenkor ugyanis a boltok 98 százaléka még zárva tart. A legtöbb üzlet csak tavasszal, valamikor áprilisban kezdi újra az életét, így a szezonon kívül minden ilyen jellegű beszerzés reménytelen vállalkozásnak tűnik. Úgyhogy jobb előre gondolkodni – mert ha váratlanul kisüt a nap, és megjön a kedv a vízhez, jó, ha kéznél van a fürdőcucc.

Közbiztonság

A maffia sajátos módon nem rosszabb, hanem jobb közbiztonságot teremt a turisták számára, hiszen tán még a hatóságoknál is jobban érdekeltek az idegenforgalom nyugalmasságában. A maffia érdekelt a hoteliparban, a vendéglátásban, a turistákra szakosodott szolgáltatásokban, azaz a rendet akar. A helyi vállakozók számára tehertétel a maffia jelenléte, de ebből a problémából a turista semmit nem érzékel.

A maffiás filmeken felnőtteknek nem árt tudni, hogy a szicíliai maffia ma már nem gyilkolásokból, fizikai tettlegességekkel kikényszerített előnyökből, hanem ,,fehérgalléros" bűnözésből. Szóval Szicília a turista számára határozottan biztonságosabb, mint pl. Nápoly, vagy a szárazföldi Olaszország sok része. A szigetre látogató turisták sokszor meglepődnek, hogy a helyiek a kliséket megcáfolva mennyire visszafogott, halk szavú emberek, nem hangoskodnak, egyáltalán nem erőszakosak. Bizony nagyon ritkán látni olyan rossz arcú alakokat, akik hasonlítanak a maffiás filmek gengsztereire.

De: a szigeten is érvényes a mondás, hogy az alkalom szüli a tolvajt. Ez főleg a szicíliai nagyvárosokban kötelezi a turistát elővigyázatosságra. A bérautó ülésein ne hagyjunk értékeket, és ne járkáljunk az utcán ékszerekkel feldíszítve. Tanácsosabb a kézitáskákat a hotelszobában hagyni, az úti dokumentumokat meg mindenképpen. A legelemibb körültekintéssel, óvatossággal könnyen elérhetjük, hogy ne lopjanak el semmit tőlünk a szicíliai utazásunk folyamán.

Cataniában akadt egy kis váratlan izgalom. A forgalomban araszolva két motoros srác próbálta hirtelen feltépni az autó ajtaját – valószínűleg az anyósülésen lévő táska volt a célpont. Szerencsére az ajtók zárva voltak, és amúgy is éberen figyeltem a környezetemre, így végül nem lett belőle baj. De ez az eset határozottan emlékeztetett rá, hogy még az egyébként barátságosnak, nyugodtnak tűnő Szicíliában sem árt az óvatosság – különösen a nagyobb városokban vagy a dugókkal teli, kaotikus forgalomban. Jó lecke volt, és azóta mindig automatikusan zárom az ajtókat, amint beülök.

Ha már a közbiztonság kapcsán szóba kerül a migrációs helyzet is, érdemes tisztázni néhány dolgot Szicíliával kapcsolatban. Az illegálisan érkezők többsége nem célként, hanem átmeneti állomásként tekint a szigetre – a céljuk, hogy minél hamarabb továbbjussanak északabbra, a gazdagabb nyugat-európai országok felé. Szicíliában elsősorban Palermóban, Cataniában és Messinában lehet találkozni velük, ott is jellemzően köztereken, pályaudvarok környékén.

Félni nem kell tőlük – a turistákat nem bántják, nem zaklatják. Jelenlétük inkább szomorú látvány, hiszen legtöbbjük kiszolgáltatott helyzetben van, céltalanul sodródik az ismeretlenben. A helyi hatóságok igyekeznek kezelni a helyzetet, és a mindennapi életet ez a jelenség egyáltalán nem teszi veszélyesebbé az utazók számára. Aki tájékozottan és nyitott szemmel jár, az ezt is a valóság részeként fogja látni, nem fenyegetésként.

Egy átlagos utazó aligha találkozik közvetlenül a maffiával Szicíliában – a jelenség inkább a háttérben van jelen, nem a turistaútvonalakon. De a jó megfigyelő olykor kiszúrhat érdekes részleteket. A cataniai bolhapiacon például feltűnt, hogy a fiatal, határozott fellépésű árusok között olykor méltóságteljesen elsétál egy-egy idősebb, testesebb férfi – tökéletesen szabott öltönyben, sötét napszemüveg mögött rejtőző tekintettel.
Amikor visszaértünk, és elmeséltük a látottakat a helyi ismerőseinknek, csak mosolyogva bólintottak: igen, valószínűleg egy maffiavezér nézett körbe – ellenőrizte, hogyan mennek a dolgok a „piacán”.

Fontos tudni: ha valaki azt tanácsolja, hogy bizonyos negyedeket – például Corleonét vagy Palermo egyes részeit – jobb elkerülni, akkor érdemes megfogadni a tanácsot. De ettől eltekintve a turistákra semmi veszély nem leselkedik. A szervezett bűnözés jelenléte nem látványos, és nem is a látogatók ellen irányul – sokkal inkább a helyi viszonyokat határozza meg a háttérben.

Egyéb hasznos információk

1. A kirándulásokhoz érdemes vinni itthonról távcsövet.

2. A palermói és a cataniai piacokon és egyéb macskaköves utcákon tessenek nagyon vigyázni, mert csúszásveszély van (tudományosan eltaknyolási rizikó) i

3. Palermoban van egy magyar tiszteletbeli konzulunk: Boldizsár Andrea

Cím: Via Jacopo Tintoretto, 4, 90145 Palermo - Tel.: +39 091 6823708 - E-mail: consolatoungheriapa@gmail.com

4. A Keresztapa-túrát itt foglaltuk, és ez az iroda vitt minket, ajánlom őket.

Földrajz

Szicília háromszöghöz hasonlító alakú sziget a Földközi-tengerben. A messinai-szoros választja el a szárazföldi Olaszországtól. A szoros északi részén található a sziget és a szárazföld közötti legrövidebb távolság, mindössze három kilométer. A szoros déli részén a távolság 16 kilométer. Szicília területe 25711 négyzetkilométer. Szicília területének nagy része dombos, és ahol csak lehet megművelik a földet. A sziget északi partvidéke hegyes, de legmagasabb hegy éppenséggel a keleti parthoz közel van, az Etna, ami 3320 méter magas. Szicílián és a szomszédos szigeteken számos aktív vulkán áll.

Az ókori görögök idején Szicília még gazdag növényzettel borított, erdőségekkel tarkított sziget volt. A római uralom alatt azonban más irányt vett a sziget sorsa: ekkor született meg az ötlet, hogy Szicíliát a birodalom búzatermelő vidékévé alakítsák. Ennek érdekében hatalmas erdőségeket vágtak ki, anélkül hogy számoltak volna az ebből fakadó következményekkel – a talajerózió súlyos és visszafordíthatatlan folyamatokat indított el. Ez az oka annak, hogy Szicília ma – mediterrán mércével nézve – kopárabbnak tűnik, mint sok más földközi-tengeri sziget.

Az Etna azonban, mintha a természet nevében próbálna jóvátenni valamit, a keleti partvidéken még mindig aktívan dolgozik. Minden egyes kitörése új réteget hoz a földre, és bár egy-egy lávamezőből csak évszázadok alatt válik valóban termékeny talaj – általában 200–250 év szükséges hozzá –, mégis ez a folyamat tartja életben Szicília földjének erejét.

Mi csak idegenvezető segítségével vágtunk neki a vulkánnak, és nem is bántuk meg: egyes szakaszok annyira nehezen járhatók, hogy saját kocsival nem lett volna tanácsos nekivágni. Aki teheti, válasszon terepjárós megközelítést – az utak állapota és a meredek emelkedők nem tréfálnak.

A környékbeli helyiek az Etna lankáit sajátos módon hasznosítják: szelídgesztenyefákat telepítenek kis szigetekben, jellemzően 10–15 facsemetéből álló csoportokban, amelyeket később ritkítanak. Október végétől november elejéig ezek a ligetek életre kelnek – sorban állnak az autók az utak mentén, és a szicíliaiak a lehető legkomolyabban űzik egyik legkedvesebb „népi sportjukat”: a gesztenyegyűjtést.

NÖVÉNYVILÁG: tele a sziget a jellegzetes sárga virágú mimózával, ami nekem azért volt fura, mert az északabbra fekvő Toszkánában kora tavasszal elvirágzik. Dúsan burjánzik és hatalmas fává nő az indiai fügekaktusz, melynek ízletes termése van. A narancsfákat messziről felismerni bódító illatáról. Kedvenc virágom, a Strelitzia (paradicsommadárvirág néven lehet még ismert) bokrokban pompázik. Ezen felül persze pálma- és olajfák.
ÁLLATVILÁG: meglepően kevés sirályt láttunk, viszont annál több macskát, akiknek nyilvános etetőhelyük van pl. Siracusaban.
FÖLDRAJZ: nagyon változatos képet mutat a sziget. Az északi részen alagút alagút hátán. Alig lehet látni valamit is a tájból. Palermotól délfele autózva helyenként Toszkánában érzi magát az ember. Még ciprusok is sorakoztak fent a lankán az út mellett. Agrigento és Siracusa között található Szicília konyhakertje: elképesztő területen, míg a szem ellát, fólia sátrak ezrei. És ott vannak a „szúrós” kis hegyek, amelyekre durva szerpentinek visznek fel (pl. a keleti oldalon Taormina, Savoca). No, és persze az azúrkék tenger. (v. gy., 2022)

Időjárás és éghajlat

Szicíliában a mediterrán klíma májustól október közepéig lehetővé tesz strandolós nyaralást. Szicíliában a tél januártól márciusig tart, ésa hőmérséklet ilyenkor 8-15 fokra hűl le. Eső ilyenkor gyakran esik, a hegyekben pedig, a hó sem ritka. 2014 februárjában viszont 15-19 fok meleg volt, sok napsütéssel. Március elején viszont nagyon sokat esett, heves záporok voltak. Március közepén köszönt be a tavasz. Ilyenkor bezöldül és virágzik a sziget. Március második felében már 21-23 fokok vannak, a tengervíz azért még hűvös, kb. 18 fok körül. A nyár május végén kezdődik és októberig tart. Nyáron 23-31 fok között ingadozik a hőmérséklet, a tengervíz elérheti a 26 fokot is. A nyár kellős közepén igazi hőség lehet, és a szaharai forró szél, a sorokkó is átjárhatja a szigetet. Október végétől november közepéig gyakoriak az erős esők és a viharos szelek. Ilyenkor még a tengervíz akár elég meleg is maradhat. Napközben 21 fok körül van, éjszaka viszont akár 12 fok is lehet. A lehűlés azért jót tesz az embereknek és a természetnek is. Sok növény még egyszer virágzik és a táj felrázza magát a nyári hőség után.

Történelem

Úgy hiszik, hogy a sziget legkorábbi lakói a sicani nép tagjai voltak, valamikor az időszámítás előtt 8000 évvel. i.e. a 8 században kezdtek a görögök telepeket építeni itt. Az őslakosok folyamatosan elgörögösödtek. Az ókorban Siracusa görög gyarmat volt a sziget meghatározó ereje. A görög-pun háborúban a görögök és a karthágóiak küzdöttek meg a szigetért. Aztán i.e. a 3. században a rómaiak egyeztek meg a görögökkel úgy, hogy birtokba vehették a szigetet. Szicília római tartománnyá vált.

A korai középkorban különböző birodalmak, hatalmak, népek (pl. a vandálok, a bizánciak, az arabok és a normannok) gyakoroltak egymást váltogatva ellenőrzést a sziget felett. A 12. század elején létrejött a Szicíliai Királyság és abban a korban Európa egyik leggazdagabb államának tekintették. Egészen a 17. századig belviszályok dúltak a szigeten, majd a 18. század közepe táján Spanyolország kaparintotta meg magának a szigetet. A napóleoni háborúkban Szicília a franciák oldalára állt, majd Nápollyal alkotott közös államot. 1848-ban a forradalom elválasztotta Szicíliát Nápolytól, a sziget függetlenné vált. 1860-ban Garibaldi és serege ellenőrzése alá vonta Szicíliát és a sziget az olasz királyság részévé vált. 1946-ban Olaszország köztársaság lett és területén belül Szicília autonóm régióvá vált.

Manapság

A szicíliai gazdaság viszonylag erős, nagyrészt a vulkanikus talajának termékenységére alapozott földművelés miatt. A klimatikus viszonyok is kedveznek a mezőgazdaságnak. Fő agrár termékei a narancs, a citrom, a citrus, az olíva, az olívaolaj, a mandula és a szőlő. A bortermelés is jelentős. Ami az ipart illeti, fontos az ételkonzerv termelés, a vegyszer-, a műtrágya-, a textil-, a hajógyártás és a fakitermelés, faanyagok készítése. Persze növekvően fontos az idegenforgalom.

A helyiekről

A szicíliaiak mintha az életörömöt a génjeikben hordoznák. Ha örülnek, azt teljes szívvel teszik – a vidámságuk féktelen, harsány és ragadós. Ha bánat éri őket, nem rejtegetik: sírnak, kiadják magukból a fájdalmat, és nem keresik a kifogásokat. A depresszió, úgy tűnik, ismeretlen fogalom errefelé – vagy legalábbis másként dolgozzák fel a nehézségeket, mint mi.

A mi szemünkkel nézve viszont néha lustának tűnhetnek – de ez inkább csak más ritmus. Megmosolyogjuk, vagy talán irigyeljük is őket, amiért természetesnek veszik az ebéd utáni sziesztát, amit mi már csak nyaraláskor engedünk meg magunknak. Náluk ez nem kényelem, hanem életstílus. Mindenre ráérnek, a rohanás egyszerűen nem része a kultúrájuknak. A világ felgyorsulhat körülöttük, de ők többnyire kizökkenthetetlenül őrzik a belső nyugalmukat – és talán éppen ettől olyan különleges ez a sziget.

"A szicíliaiak nem szoktak berúgni, és nagyon furcsának, tragikomikusnak találják, ha egy külföldi turista leissza magát ott a sárga földig. Nem javasoljuk, hogy a turista férfi megpróbáljon kikezdeni egy helyi lánnyal, asszonnyal. Rossz vége lehet, na nem kell rögtön bicskadöfésre gondolni. Óvatosságból tán azt is érdemes elkerülni, hogy egy helyi lányt, asszonyt látványosan megbámuljunk. A Keresztapában Al Pacino kimagyarázta magát a fogadósnál, de annak aztán a házasodás lett a vége.

A szicíliaiaknak a pontossághoz és a megbízhatósághoz egyedien viszonyulnak. Van is egy olyan mondásuk, hogy "én soha nem kések, , csak éppen időben megérkezek". A mondásban szereplő "időben" azonban jelenthet egy-két óra késést. Korrekt, hogy a helyiek a külfölditől sem várják el a pontosságot, ellenkezőleg zavarba hozhatjuk őket, ha pontosan érkezünk valahová.

A helyiek roppant érzékenyek a sértegetésekre. ne szóljunk be, ne mutogassunk sértően még az autóból sem. Ha a turista éppen itt, a szigeten mutatja be autóból egy másik, éppenséggel helyi autósnak a felszarvazott (curnuttu) közismert jelzését, akkor számíthat arra, hogy autós üldözésben lesz része, majd esetleg kórházi kezelés is következik."

A szicíliaiak önazonossága sajátos sorrendet követ: először Szicília, aztán jöhet Európa, és csak ezután Olaszország. Így képzelik el magukat – és nem is titkolják. Rendkívül büszkék a szigetükre, a hagyományaikra, a sajátos kultúrájukra és persze a konyhájukra, amit sokszor nem is olaszként, hanem külön „szicíliaiként” emlegetnek.

A véleményük az észak-olaszokról gyakran nem túl hízelgő: hidegnek, távolságtartónak, túl hivatalosnak és olykor arrogánsnak tartják őket. Cserébe ők maguk megkapják, hogy lobbanékonyak, kiszámíthatatlanok és túl közvetlenek. Ezek persze sztereotípiák – jól ismert regionális ellentétek –, amelyek mögött azért sokszor ott lapul a mosoly is.

A legtöbb helyi egyébként nyitott, barátságos, és örömmel fogadja a külföldieket. Ha valaki akár csak néhány olasz szót elrebeg, különösen egy kis szicíliai akcentussal, jó eséllyel nemcsak mosolyt kap, hanem akár vacsorameghívást is – mert a vendégszeretet itt nem üres frázis, hanem a mindennapok része.

Pénzügyőrök valamilyen ünnepsége a Cefalú-i dómban - K. Kriszta fotója(COVID-időszakban)

Egy szicíliai számára a szieszta nem vicc, hanem szinte szent dolog. Ilyenkor tényleg senki – de senki – nem dolgozik, még az itteni „Tesco” is lehúzza a rolót, az emberek pedig hazamennek szunyókálni. Amikor Lorenzo megtudta, hogy délután egykor érkeztünk a városba, hogy előbb ebédeljünk, aztán sétálgassunk az árnyékos, zegzugos óvárosban, igyekezett finoman jelezni: ez nem a legjobb időpont. Itt ugyanis délután 1 és 4 között szó szerint megáll az élet – még a fű sem nő.

Alternatívának javasolta, hogy látogassuk meg a belvárosi múzeumot a papnevelde mellett, mert az elvileg nyitva van szieszta idején is, és szerinte ez egy remek „kikerülőút”. Lorenzo azonban kissé túl optimistán látta a helyzetet. Kora délután visszamentünk, csöngettünk, mire egy álmos tekintetű hölgy nyitott ajtót. Mondott két mondatot a múzeumról, amiből szinte semmit nem értettünk – valószínűleg még álmában beszélt –, majd a kezünkbe nyomta a belépőket, és szinte szó nélkül beengedett.

A múzeum amúgy tényleg érdekes volt, csak épp a látogatásnak olyan volt a hangulata, mintha valakit véletlenül felébresztettünk volna a délutáni szendergéséből – ami végső soron pontosan így is történt. Szicíliában szieszta idején minden lassabb, csendesebb, és semmi sem történik „üzemszerűen” – de talán pont ezért olyan szerethető ez a világ.

Helyi specialitások

A szicíliaiak étrendjében minden megtalálható, ami az olasz konyha alapja, és ezek az alapanyagok könnyen be is szerezhetők – szinte minden utcasarkon ott egy zöldséges vagy egy halas, friss portékával és határozott gesztusokkal. Ami viszont szinte biztos, hogy egyetlen szicíliai konyhából sem hiányozhat: tengeri herkentyűk, friss ricotta (vagyis birkatejből készült túró), a jellegzetes caciocavallo sajt, padlizsán, articsóka, bazsalikom, petrezselyemzöld, fenyőmag, mandula, frissen sajtolt extra szűz olívaolaj – és természetesen a napérlelte paradicsom.
Ahogy Olaszország többi részén is jellemző, a szicíliaiak sem viszik túlzásba a reggelit: egy cappuccino és egy ropogós, frissen sült cornetto bőven elég ahhoz, hogy beinduljon a nap. Az igazi hangsúlyt az ebédre és a vacsorára helyezik, amit – ha tehetik – otthon, családi vagy baráti körben fogyasztanak el, és a „la mamma” főztje itt is verhetetlen. Az ebéd rendszerint 14 óra körül kezdődik, a vacsora este 8–9 körül kerül az asztalra. Természetesen az ebéd utáni szieszta is szinte szent, így a valódi pezsgés csak délután négy után indul be – a boltok és hivatalok nyitvatartása is ehhez igazodik.

Az előételek között a caponata kihagyhatatlan klasszikus: édes-savanyú zöldségragu padlizsánnal, paradicsommal, zellerrel, paprikával, esetenként édesköménnyel – hidegen előételként, melegen akár köretként is kínálják. A tészták közül a legismertebb a pasta alla Norma, amely általában spagettivel (néha pennével) készül, padlizsánnal, paradicsomszósszal, friss bazsalikommal és reszelt sós kecskesajttal a tetején.

Egyik legérdekesebb élményünk a pasta nera volt – tintahalas tészta, amelyet paradicsomos mártásban főznek, majd a végén a tintát is hozzáadják, így az egész mélyfekete lesz. Az íze karakteres, a látvány emlékezetes – nem mindenki kedvence, de egy igazi különlegesség, amit érdemes egyszer kipróbálni. A tengeri fogások közül szicíliai specialitás a pesce spada, azaz kardhal – grillezve vagy töltött tekercsek formájában.

A borjúhúsos ételek szintén gyakoriak: ilyen például az involtini alla siciliana, ami sajttal és sonkával töltött borjútekercs, vagy a scaloppine, azaz vékony borjúszeletek, gyakran fokhagymával és szalonnával ízesítve. Palermóban különösen kedvelt a fűszeres, fenyőmagos töltelékkel sütött szardínia.

A tengeri herkentyűket itt ezerféleképp készítik el: calamari és polip kerülhet lisztbe forgatva forró olajba, de sütőben, zsemlemorzsás bundában is gyakori. A szicíliai édességek legfontosabb alapanyaga a mandula és a birkatúró – ezek adják a legendás cannolo és cassata egyedülálló ízvilágát.

Ricotta (olasz tejsavósajt) Corleone-i kecskébő fejt, bazsalikommal - Kriszta fotója

Szicíliában a reggel sok turistának már az első nap furcsán indul – legalábbis étkezés szempontjából. Itt ugyanis szinte mindenhol édes péksüteményekkel kezdik a napot, a csokis croissant, azaz a cornetto al cioccolato például kifejezetten népszerű választás. A jobb szállodákban, ahol svédasztalos reggeli várja a vendégeket, a turisták kedvéért néha kitesznek egy-két szelet szalámit vagy sajtot, de az édességek így is uralják az asztalt.

A sütemények kínálata egészen elképesztő. A legismertebb és talán legikonikusabb a cannolo, ami ropogós, henger alakú tésztába töltött, édes ricottakrém – de rengeteg féle mandulás, pisztáciás aprósütemény is sorakozik a cukrászdák kirakataiban. Szintén kihagyhatatlan a cassata siciliana, amely piskótatésztából, édes túrókrémből, marcipánbevonatból és aszalt gyümölcsös díszítésből áll – édes, színes, ünnepi.

És van egy igazán helyi kedvenc, amit szinte minden reggelizőnél megemlítenek: a granita con brioche modern változata, vagyis a pisztáciafagylalttal töltött édes briós. Egyszerre hűsítő, laktató és különleges – kevés dolog tudná jobban elmondani, hogy Szicíliában még a reggeli is élményszámba megy.

Narancsfák az utcákon – már önmagában ettől úgy érzi az ember, hogy jó helyen jár, sőt: jó lenne itt élni. A citrusfélék nemcsak a közterek díszei Szicíliában, hanem komoly gazdasági jelentőségük is van. Olaszország a világ egyik legnagyobb citrustermelője, és ennek a termésnek körülbelül 60 százaléka a szigetről származik. Szicília valódi citrusparadicsom – nemcsak látványra, hanem gazdasági szerepét tekintve is.

De nem árt az óvatosság: az utcai narancsfák többsége valójában díszcitrus, amelyek termése ugyan ehető, de messze nem az a lédús, édes narancs, amit az ember egy napsütötte déli gyümölcsöstől várna. Ezek a gyümölcsök általában kifejezetten savanyúak, és rengeteg maggal vannak tele. Tapasztalatból mondom – egyszer én is megpróbáltam leszakítani egyet. A látvány tehát csábító, de a tartalom már nem feltétlenül reggelihez való.

,, Imádjuk a halat, én a tenger gyümölcseit is. Ezért, kihasználva, hogy itt frissen kerülnek ezek az étkek az ember tányérjára, minden egyes alkalommal ilyesmit ettünk: pizzán, tésztával, salátában. A kardhal minden étlapon szerepel, és tonhal is van. Szicília jellegzetes édessége a cannolo és a granita, mely a fagyi és a jégkása között van valahol félúton. Meg persze, ha már Olaszország, akkor fagyi. A többi édességük nem vonzott, pedig nagyon sokfajta van. Viszont nem szabad kihagyni a pisztáciát, a narancsot, citromot, olíva bogyót. Mennyeien finomak! Mindenképpen érdemes betérni egy piacra, ahol szabadon lehet kóstolgatni: olajbogyót, szárított paradicsomot, magvakat, sajtot, szalámit, stb. Lehet enni friss osztrigát, melyhez a bor grátisz. És egyébként is nagy élmény egy piaci forgatag. Amit nagyon sajnálok, hogy articsókát nem sikerült ennem, pedig a piacon rogyásig voltak, mégis az étlapokon nem volt megtalálható. (v. gy., 2022)

Látnivalók

Corleone
Másfél órás út Palermoból, hatalmas hegyek között. A városka tucatnyi főnököt "adott", de csak a megölt carabinerikre emlékezik. Filmes helyszín itt nincs, az a hely, ahol ténylegesen forgattak a sziget Catania-környéki részéről érhető el. A városkában lépten-nyomon templomok... ami kicsit furcsa, ismerve a történeteket, a sok kegyetlenkedést. Amúgy helyes kis település.

Taormina (részletes tartalom ide kattintva)

Giardini Naxos (részletes tartalom a kékre kattintva)

Val di Nota későbarokk városai (Dél-Kelet Szicília) - Az UNESCO kulturális világörökségének része!

"Noto-ban szerencsénk van, mert egy olyan Leonardo kiállítás mellett állunk meg, ami a zseni gépeinek modelljeit mutatja be. Hogy ez a faszi miket álmodott meg, azt ép ésszel nem lehet felfogni. A tank, a vízibicikli, az ejtőernyő, a helikopter és a siklórepülő mind-mind neki köszönhető. Belőlem előtör a hajdani mérnök, amikor meglátom, hogy a fokozat nélküli, azaz automata sebváltó vagy a differenciálmű is az Ő ötlete alapján született. Ha ezt Edit néni megtudná!! (Géptant tanított a Than Károlyban.) Noto kicsit hasonlít La Valettához. Párhuzamos utcái, egy sétáló utcája, a hegytetőre épített fekvése különleges, a barokk templomai, az érseki palota eleganciája pompázatos. Szűk utcáin autózni nem egy könnyű nyári viselet." (G. Laci, 2013. június)

Siracusa (részletes tartalom a kékre kattintva)

Etna (részletes tartalom a kékre kattintva)

Forza di Argo kisváros

Eszterrel a szállodánktól nem messze fekvő Forza d’Agròba látogattunk el. Ez az aprócska városka nem tartozik a turisták legfőbb célpontjai közé, de talán épp ezért olyan különleges. Utcái enyhén elhanyagoltak, mégis hangulatosak – mintha egy régi film díszletei közt sétálnánk. A főtere maga a megtestesült báj, középen a híres templommal, amelyet a Keresztapa esküvői jelenetéből ismerhetünk – igen, pont az, amely mellett az autó felrobbant.

Épp a kis templomot nézegettük, amikor váratlanul megszólalt az Ave Maria, és betöltötte az egész várost. Honnan jött a hang? Ki tudja – de az élmény varázslatos volt. Egyszerre megállt minden, és mintha maga a város is lélegzetet visszafojtva hallgatta volna.

Ez persze nem az első különleges zenei pillanat volt. Az első este vacsorázni indultunk egy halvendéglőbe, amikor a főtéren egy teljes díszbe öltözött helyi tűzoltózenekar tűnt fel – mintha csak ránk vártak volna. És mit játszottak? Az olasz himnuszt. Az érkezésünk pillanata egyszerre vált ünnepélyessé és meghatóvá – olyan élmény volt, amit nehéz lenne elfelejteni.

Castelmona

"Már Taormina is elég magasan fekszik, de úgy ezer méterre a tengerszint felett, mint egy borotvapamacs magasodik ez a kisváros, na itt aztán vannak turisták, semmi nem elhanyagolt. Hogy a fenébe jutott eszébe az elődöknek ide építkezni, ahová még egy tarajos gőte is nehezen kapaszkodik fel. Az a magyarázat, hogy állítólag arab portyázók sokszor támadták Taorminát, de idáig nem jutottak fel. A tetőre, a kilátóba nem engednek fel autókat, a néhány száz négyzetméteres falucska csak a turistáktól hangos, a pöfögéstől megkímélt. Az itteni butikok, trattoriák, pizzériák egytől egyig a Turissi család kezében vannak, a három emeletes kicsi étterem jelképe a hatalmas fallosz. Prűd lányok ne térjenek be a mosdójába, mert a vízcsap maga a nagy fütykös, a bal heregolyó csavarásával a meleg, a jobbal a hideg víz folyik a makkból. Amikor ezt Eszter elmeséli, a lányoknak azonnal pisilhetnékjük támad. ( Na jó, ez csak írói túlzás!) Aki csak teheti, ne hagyja ki ezt a kisvárost." (G. Laci, 2013)

Messina (részletes tartalom a kékre kattintva)

Cefalú (részletes tartalom a kékre kattintva)

Palermo (részletes tartalom a kékre kattintva)

Catania részletes tartalommal ide kattintva

Lettojaniról részletes tartalom itt

További beszámolók

Szicília messze túlszárnyalta minden elképzelésünket. Autós körutazásra indultunk – klasszikus „fly and drive” formában –, és már az első napokban teljesen magával ragadott a sziget ereje, változatossága és szépsége. Az első három napunk gyakorlatilag vulkántúrából állt: egymás után hódítottuk meg az Etnát, a Strombolit és a Vulcanót. Az Etna méltóságteljes tömege, a Stromboli lávaoszlopai, amelyek éjszaka vörösen világították be az eget, és a Vulcano kénes, füstölgő tájai életre szóló élményként maradtak meg bennünk. Nem csoda, hogy az ókoriak a pokol kapujának nevezték ezt a vidéket – egyszerre lenyűgöző és félelmetes a természet ősereje.
Milóban betértünk egy kis étterembe vacsorázni – semmi különös kívülről, de belül maga volt az olaszos varázs: bensőséges hangulat, pezsgő élet, illatos, házias ételek, mellé pedig egy pohár hideg, ropogós helyi fehérbor. Gardini Naxosban megtaláltuk azt a sziklás, eldugott kis öblöt, amiről álmodtunk – a Nike Hotel strandján fürödtünk, búvárkodtunk, és minden napunkat így zártuk: kirándulás nappal, víz alatti csodák estefelé.

Megnéztük a Villa Romanát is – a mozaikok látványa egyszerre történelmi és művészi élmény. Syracusában és Notóban a barokk hangulat, a régészeti leletek és a történelmi rétegek keveredése egészen különleges. Ott áll Zeusz szobra a főtéren, mintha épp alulmaradna a keresztény templomok árnyékában – a történelem rétegei kézzel foghatók. Taormina olyan, mintha Szicília díszdoboza lenne – minden kis utca, minden kilátás festménybe illő. A Gole dell’Alcantara szurdoka váratlan meglepetést okozott – vadregényes, hűvös sziklafalak között sétálva olyan érzésünk volt, mintha egy titkos világba csöppentünk volna.

Gardini Naxosban végül egy tengerre néző, csendes étteremben zártuk a napot – a tenger gyümölcsei gőzölögtek a tányéron, a bor pedig egy jeges vödörből hűtve várt ránk. Előkével, gyermeki lelkesedéssel vetettük bele magunkat az ízekbe.

Nemrég jártam Szicíliában, és teljesen beleszerettem ebbe a gyönyörű szigetbe. Mi Letojanniban szálltunk meg – igaz, akadnak turisták, de ha valaki egy kis tengerparti pihenésre vágyik, ennél jobb helyet keresve sem találna. A környezet nyugodt, a tenger tiszta, az emberek pedig hihetetlenül barátságosak, segítőkészek.

Innen Taormina is könnyen elérhető, amit egyszerűen nem lehet kihagyni – az óváros, a görög színház, a kilátás mind lenyűgöző. Az Isola Bella is itt van a közelben, ez a kis sziget maga a megtestesült képeslap. És ha valaki egy kis kalandra vágyik, Letojanniból szervezett buszos kirándulások indulnak az Etnára is – érdemes csatlakozni egy ilyen túrához, mert az élmény egészen különleges.

Szicíliában az egyik legjobb dolog a változatossága. Minden városnak, ahol megfordultunk, teljesen eltérő hangulata volt – és épp ez adja a varázsát. Szinte biztos, hogy minden utazó talál olyat, ami közel kerül a szívéhez. Nálunk ez Siracusa volt, az első állomásunk, és talán a legnagyobb hatást is ez a város gyakorolta ránk.

Egyrészt lenyűgöző a történelme – az i. e. 8. században alapított városban olyan emlékek sorakoznak, mint az ókori görög színház vagy az Ortygia-sziget különleges, barokk és klasszicista épületei. Másrészt Siracusa mérete pont ideális: gyalog is könnyedén bejárható, és még a forgalmasabb időszakokban is emberléptékű marad. Ráadásul nem nehéz olyan helyeket találni, ahol nincsenek turistahordák – így az árak is jóval barátibbak, mint a népszerűbb városokban. Ha visszatérnénk Szicíliába, biztos, hogy itt hosszabb időt is eltöltenénk.

"Szicília már nem olyan, mint Coppola Keresztapájában, de érdemes a helyi szokásokat tiszteletben tartani: a templomokban a hölgyek terítsenek kendőt a vállukra, és igyekezzenek elkerülni a kihívó ruhák viseletét. A szigetet még nem özönlötték el a turisták, bár ez már csak idő kérdése. A sziget egyik barokkékszerdoboza Catania, dél Milánója, a melegek fővárosa, amelyet a turisták még csak most kezdenek felfedezni. Catania Palermo után Szicília második legnagyobb városa. Hétszer öntötte el az Etna, az utcák, a házak nagy része ezért fekete lávakőből épült.

Központi helye a Piazza Duomo. Ez az a hely, ahol az este folyamán mindenkinek illik egyszer felvonulnia. Reggelre azonban a tér leveszi ünnepi ruháját, helyét bevándorlók, turisták, robogók váltják fel. Másik fontos tere a Teatro Massimo előtt található. Az egyetemi város diákjainak kedvelt gyülekezőhelye ez, ahonnét szép lassan felszippantja őket az éjszaka. A dóm előtti téren esténként mindenki megfordul egyszer. A város hanyatló szépsége azonban nem itt, hanem a szűk utcákban, például a Via Crociferin sétálva nyílik ki. Múzeumokból sincs hiány.

Cataniának két gyomra is van. A kisebbik a Piazza Duomo mögött található, amely egyben Szicília legnagyobb halpiaca is. Itt jóval több a turista, az árak is magasabbak, mint a Via Paciniból nyíló piacon, amely egyszerre varázslatos és nyomorúságos. Mindent lehet kapni az egyeurós napszemüvegtől a másolt DVD-ken át a kardhalig. Vásárlásnál érdemes ügyelni a sziesztaidőre. A kisebb üzletek, bárok többsége a mai napig zárva van délután egy és négy között. Négy óra körül szép kényelmesen újra kinyitnak az üzletek, kiülnek az árkádok alá a kártyázó öregurak, készülődnek az esti korzóra a lányok. Reggelire érdemes megkóstolni a garnitát meleg brióssal. Vacsorát általában fél kilenctől szolgálnak fel, ezért a korai vacsorákhoz szokott gyomroknak mindenképp érdemes arancinót, a bátrabbaknak egy-egy lóhúsos paninót elfogyasztaniuk a hírhedt Via Plebiscitón – amelyet este 10 után jobb elkerülni.

Aki repülővel érkezik, legegyszerűbben a 457-es busszal juthat be a központba. A városban sűrű szövetű a helyi járatok hálózata, menetjegyet legegyszerűbben az automatákban vásárolhatunk. Ha megvan, már csak intenünk kell a sofőrnek, aki biztosan elvisz valahova (egyes járatok olykor elég olaszos mentalitás szerint kanyarognak). Annak, aki szeretne tényleg a város szívéig hatolni, és nem rettenti vissza a kaotikus forgalom, érdemes motort bérelnie. Egy szabály van, minden kereszteződésben dudálni kell, ami itt annyit jelent: „Vigyázz, jövök!”

Aki tengerre vágyik, választhat a fekete homokos, sziklás part és a homokos playa között, ahol a lidók többségénél belépőt kell fizetni. De számos buszt és vonatot is választhatunk, hogy meglátogassuk Szicília további városait. Figyeljünk arra, hogy négyféle busztársaság van – nem mindegy hát, hogy az előzetesen megváltott jeggyel melyik járatra szállunk fel. Bár mindez egy működő vulkán tövében már valóban csak részletkérdés.

Hasznos infó

A tömegközlekedés kissé kaotikus ugyan, de aki nem akarja magát autóvezetéssel fárasztani, nyugodtan szálljon buszra: egy jegy 1 euró.

Az olaszok nem híresek arról, hogy túl jól beszélnének angolul, a szicíliaiak pedig különösen nem, érdemes tehát az utazás előtt beszerezni egy zsebszótárt."

Trapani, Nyugat-Szicília egyik különleges városa, nem messze Palermótól. Történelmileg a tonhalhalászathoz és a halkonzerv-gyártáshoz kötődik, és bár nem tartozik a legismertebb turistaközpontok közé, remek kiindulópont a közeli tengerpartok, szigetek – például Favignana vagy Levanzo – felfedezéséhez. Maga a város inkább átutazóknak ideális, egy-egy éjszakára, de közben épp elég karakterrel és szicíliai hangulattal bír ahhoz, hogy megálljunk egy pillanatra.
Trapani igazi mediterrán város: szűk, kanyargós sikátorok, kopottas, mégis bájos házak, pálmafák és – sajnos – meglehetősen sok szemét. A közlekedés kaotikus: a közlekedési szabályok inkább ajánlásnak tűnnek, a duda fontosabb, mint a fékpedál. Olyan autót, ami ne lenne meghúzva vagy be nem horpadva, alig láttunk. Utólag nem bántuk meg, hogy nem béreltünk kocsit – így legalább kevesebb stressz jutott nekünk az utakon.

A helyiek, főleg az idősebbek, délutánonként kis székekkel kiülnek az utcára, és órákon át hangosan beszélgetnek – élénken gesztikulálva, olaszos lendülettel. Angolul viszont kevesen beszélnek, ami gyakran megnehezítette a tájékozódást: sem a buszpályaudvaron, sem az éttermekben, sem az utazási irodákban nem igazán tudtak segíteni angolul. Végül mi tanultunk meg néhány olasz szót és kifejezést, másképp nem is ment volna.

A szicíliaiak – akik többnyire nem olasznak, hanem szicíliainak vallják magukat – nagyon adnak a megjelenésükre. Hétvégente esténként a város főutcáján mintha egy divatbemutató zajlana: a férfiak elegáns öltönyben, a nők feltűnő ruhákban, táskával, rúzzsal, magas sarkúban sétálnak, büszkén és határozottan. A fiatalabbak is hasonlóan odafigyelnek a külsejükre – a stílus itt nem mellékes.

A gasztronómia szintén kiemelkedő élmény volt. Rengeteg pizzát és tésztát kóstoltunk, de ami igazán felejthetetlen maradt: a fagylalt. Szicíliában tényleg minden sarkon van egy gelateria, és ezek sosem üresek – nem véletlenül. A legenda szerint már a középkori nemesek is az Etnáról hozatták le a jeget, amit gyümölcsökkel és mézzel ízesítettek – ebből nőtte ki magát a híres szicíliai fagylaltkultúra. És igen, itt valóban minden gombóc megér egy külön dicséretet.

Sokan mondják, hogy Olaszország igazán csak Róma alatt kezdődik. Mások szerint pedig minél délebbre megyünk, annál „valódibb” Itáliára lelünk. Ha ezt elfogadjuk, akkor Szicília maga a dél-olaszi létezés esszenciája – a végpont, ahol az élet ritmusa, az ízek mélysége és az érzelmek hőfoka is egészen más. Bár decemberben már nem lehet a nyárba menekülni, mégis van valami meglepően „nyárias” ebben a tájban – még ha napnyugta után jól jön egy kabát is.
A sziget mérete nagyjából Magyarország negyedének felel meg, de el lehet tölteni rajta két hetet úgy, mint egy csomag grissinit a ház borával – mire észbe kapunk, már vége is, és csak az íze marad a szánkban. Ehhez képest három nap tényleg csak egy falatnyi előétel – de a szürke, nyirkos téli napok között így is tökéletes kis menedék.

Az idő rövidsége miatt nem bonyolítottuk túl a dolgot: két napot töltöttünk Siracusában, egy napot Catania és Taormina felfedezésére szántunk. Ma már talán másként osztanánk be: Siracusa bár hangulatos, egy nap alatt is bejárható, míg Catania, minden előítélet ellenére, több időt érdemel – ott van valódi élet, nem csak látvány. Taormina lenyűgöz a kilátásaival, de a mérete miatt könnyen válik steril turistaparadicsommá.

Szicíliáról amúgy két közhely ugrik be elsőre: narancs és maffia. A maffiával nem fog találkozni az ember – hacsak nem alapít hirtelen felindulásból egy sajtkereskedést –, de a helyiek szerint a háttérben még mindig érezhető a jelenléte, még ha nyíltan nem is látni. Narancs viszont mindenütt van. Míg Puglia olajfáiról, Nápoly és az Amalfi-part citromligeteiről ismert, itt a végtelenbe nyúló narancsültetvények veszik körbe az utakat, és néha még a városok közepén is felbukkan egy-egy fa a legváratlanabb helyeken.

Ha valaki először jár Szicíliában, ez a három városból álló kör kifejezetten jó alap – mindhárom más, mindhárom mesél valamit a szigetről. És garantáltan kedvet csinálnak a visszatéréshez.

A szicíliai temperamentum magával sodor – van benne valami elemi, szenvedélyes, ami azonnal hat az emberre. Különösen igaz ez, ha az ember ellátogat Savocába, amelyet sokan Szicília legszebb településének tartanak. Ez a kis hegyi falu nemcsak a panorámájával és természeti szépségével emelkedik ki a többi bájos városka közül, hanem atmoszférájával is. Nem csoda, hogy amikor Francis Ford Coppola helyszínt keresett A Keresztapa szicíliai jeleneteihez, azonnal beleszeretett ebbe a helybe.
A Keresztapa mára a filmtörténet egyik kultikus alkotásává vált, és sokak szicíliai utazásának szerves része, hogy felkeressék a film forgatási helyszíneit. Fontos azonban tudni, hogy az eredeti Corleone, amelyről a család nevét kapta, valójában nem szerepel a filmben. A hetvenes évek elején már túlságosan ipari arcot mutatott, és nem illett bele a film időtlen világába. Coppola ezért megkérte egy barátját, a neves szicíliai festőt, Gianni Pennisit, hogy ajánljon hitelesebb, autentikusabb helyszíneket. A választás egyértelmű volt: Savoca és a közeli Forza d’Agrò – ezek a városkák hozták azt a hangulatot, amit a rendező keresett. És ami a mai napig rabul ejti az ide látogatókat is.

Favignana – a földi paradicsom Trapani mellett
Az Egadi-szigetcsoport legnagyobb és legnépszerűbb tagja Favignana, amely valóban olyan, mintha egy másik világba csöppennénk – nyugodt, napsütötte, kristálytiszta vizű földi paradicsom mindössze 7 kilométerre Trapanitól. A kompok és gyorshajók forgalmától függően a szigetre való átkelés 40 perctől akár egy óráig is tarthat, a retúrjegy ára 2025-ben nagyjából 18 euró körül mozog.

A legszebb strand kétségkívül a híres Cala Rossa – magyarul Piros öböl –, amelyet drámai sziklaalakzatok és átlátszó víz jellemez. Aki egyszer eljut ide, annak garantáltan életre szóló élményben lesz része, és erős késztetést érez majd, hogy visszatérjen. Nem véletlen, hogy Szicília leggyakrabban fényképezett tájai közé sorolják, és ha valaki beírja a keresőbe, hogy „Sicilia beach” vagy „Sicilia sea”, szinte biztos, hogy felbukkan Favignana látképe is.

Fotóegyveleg

Idős pár esküvője Palermoban - F. D. fotója

Palermo - kilátás a Santa Catarina d'Alessandria templom tetőteraszáról - Kriszta fotója

Vissza az elejére

Jemen_info3

1970. 01. 01. 01:00 |

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | A jemeniek | Turista etikett | Jemeni konyha | Fotóegyveleg

Easy rider - Elter Karcsi fotója

Földrajz

Jemen földrajza változatos és összetett, amely öt fő régióra osztható:

Parti síkság: A Tihamah parti síkság alacsonyan fekvő, lapos terület, amelynek egyes részei nagyon termékenyek a hegyekből lefolyó patakok miatt. A Föld legforróbb helyei közé tartozik Tihamah. A legtöbb település a part mentén található, mert a sós tengeri levegő enyhíti a hőség hatását.

Nyugati hegységek: A parti síkság hirtelen véget ér a nyugati hegységnél, ahol az Afrikából érkező monszunesők a Vörös-tengeren áthaladva felerősödnek, és a hegyek csipkézett csúcsai által megakadályozva kicsapódnak. A nyugati hegység egyes részei, különösen Ibb és Ta'izz, esőerdőkre jellemző csapadékmennyiséget kapnak, ami termékeny földet biztosít kávé, qat, búza és cirok termesztéséhez. A hegyek itt hosszú emelkedőkkel rendelkeznek; legtöbbjük 600 m-ről 2,135-3,050 m magasságig emelkedik. Jelentős csúcsok közé tartozik a Jabal Sumarah, Jabal Ba'dan, Jabal Sabir és Jabal Ad Dukayik, mind körülbelül 3,000 m magasak.

Középső hegységek: Ez inkább egy fennsík, dombos területekkel a tetején, mert a hegyek kevésbé csipkézettek és kevesebb csapadékot kapnak, mivel a legtöbb eső a nyugati hegységben hullik le. Az Arab-félsziget legmagasabb hegyei itt találhatók, beleértve a legendás Jabal an Nabi Shu'ayb-ot a főváros, Sana'a közelében, amely körülbelül 3,660 m magasságban fekszik. A középső hegységek egyes részei rendkívül termékenyek, mint például Dhamar környéke, és a középső hegységek hőmérséklete is szélsőséges. A napi hőmérsékleti ingadozások a legnagyobbak a világon, nappali csúcshőmérséklet körülbelül 26-27 C, míg éjszaka fagypont alá süllyedhet. A középső hegységek nagy része, a hegyeket kivéve, 2,000-2,440 m magasságban található.

Központi fennsík: A középső hegységek fokozatos lejtése után egy 915-1,525 m magasságú fennsíkra érkezik, amelyet völgyek és wadik, vagyis patakok szelnek át. Ez a terep nem olyan durva, mint a középső vagy nyugati hegység, de a növényzet csak a völgyekben vagy a wadik közelében lehetséges, mert ezek sok öntözővizet biztosítanak a csapadékból, amely csak a távoli területeken fordul elő. Villámárvizek nagyon gyakoriak. Ez a fennsík Shabwah-tól Hadhramauton és Al Mahrán keresztül Dhofarig terjed Ománban, amelyet sok jemeni Nagy-Jemen részének tekint, nem is beszélve Najranról, Jizanról és Asirról Szaúd-Arábiában.

Sivatag: A Rub Al-Khali, azaz az Üres Negyed, a világ legveszélyesebb sivataga és a legnagyobb homoktenger, Északkelet-Jemenben, Délkelet-Szaúd-Arábiában és Északnyugat-Ománban található. Évekig egyáltalán nem esik eső, és szinte nincs növényzet. A hőmérséklet elérheti a 61°C-ot.

Sokotra - sárkányfa - Ohotin Viktor fotója

Időjárás és éghajlat

Az ország klímája száraz és forró, a csapadék mennyisége a domborzati viszonyoknak megfelelően változik. A tengerparti sávban ehhez magas páratartalom is társul. A belső területeken meglehetősen nagy a napi hőingadozás: éjjel nem ritka a fagypont körüli hőmérséklet, miközben nappali hőmérséklet általában 30 °C körüli.

Történelem

Dél-Arábia és Jemen modernkori története 1918-ban kezdődött, amikor Jemen elnyerte függetlenségét az Ottomán Birodalomtól. 1918 és 1962 között a Hammaddin család uralta monarchiáként. Észak-Jemen 1962-ben vált köztársasággá. Dél-Jemen viszont csak 1967-ben vált függetlenné a britektől. 1970-től Dél-Jemen kommunista kormányzati rendszert honosított meg.

A két ország 1990-ben egyesült Jemeni Köztársaságként.

Részletes:

Jemen régóta a kultúrák kereszteződésében létezik, Dél-Arábiában való elhelyezkedésének köszönhetően kapcsolódik a Közel-Kelet legősibb civilizációs központjaihoz. A Kr. e. 12. század és a 6. század között a minaeai, sabaei, hadramauti, qatabani, ausani és himjarita királyságok része volt, amelyek ellenőrizték a jövedelmező fűszerkereskedelmet, majd etióp és perzsa uralom alá került. A 6. században a himjarita király, Abu-Karib Assad áttért a zsidó hitre. A 7. században az iszlám kalifák kezdték meg az ellenőrzés kiterjesztését a területre. A kalifátus felbomlása után Dél-Arábiát számos dinasztia irányította, amelyek részben vagy egészben uralták Dél-Arábiát. Perzsa eredetű imámok időszakosan 160 évig uralkodtak Jemenben, teokratikus politikai struktúrát hozva létre, amely a modern időkig fennmaradt.

Az egyiptomi szunnita kalifák a 11. század során Jemén nagy részét elfoglalták. A 16. századra, majd ismét a 19. századra Jemen az Oszmán Birodalom része lett, és egyes időszakokban az imámok egész Jemen felett gyakorolták az irányítást.

Dél-Arábia és Jemen modern történelme 1918-ban kezdődött, amikor Jemen függetlenné vált az Oszmán Birodalomtól. 1918 és 1962 között Jemen a Hamidaddin család által uralt monarchia volt. Észak-Jemen 1962-ben köztársasággá vált, de csak 1967-ben vonult ki a Brit Birodalom, amely a 19. században védelmi övezetet alakított ki Áden dél-arábiai kikötője körül, és létrejött Dél-Jemen. 1970-ben a déli kormány névlegesen kommunista kormányrendszert fogadott el. A két ország 1990. május 22-én egyesült Jemen Köztársaság néven.

Az egyesülés azonban nem vezetett békéhez. Az USS Cole nevű amerikai hadihajót 2000-ben megtámadta az Al-Káida Ádenben, miközben üzemanyagot vett fel. Azóta az Arab-félszigeti Al-Káida megerősödött az országban, és az Egyesült Államok válaszul többször támadott jemeni célpontokat drónokkal. A hosszú ideig tartó diktátor, Ali Abdullah Szaleh kormánya az arab tavaszhoz kapcsolódó drámai tiltakozások közepette bukott meg 2012-ben, de utódja, Abd Rabbu Manszúr Hadi korábbi alelnök alig sietett a tüntetők által követelt reformok bevezetésével, és a síita húszik milíciája 2015 februárjában átvette a kormány irányítását. A szunnita arab kormányok, különösen Szaúd-Arábia, közel álltak Szalehhez és Hadihoz, és ellenzik a síita uralmat ebben az arab országban. Egy szunnita iszlamista koalíciót, az Al-Islahot támogatják a húszi erők elleni polgárháborúban, és brutális bombázási kampányt vezettek, amely jelentősen károsította az ország infrastruktúráját

Manapság

6,8 millió jemenit azonnali éhezés fenyeget, további 10,2 millió jemeni van válságban, vagyis gyakorlatilag már ők is éheznek, csak az életük nincs veszélyben. Közvetlen veszélyben. Még.
Ez összesen 17 millió ember, Jemen teljes, 28 milliós népességének több mint 60 százaléka.

Az éhínség Jemen két legnépesebb kormányzóságában, a népesség negyedének otthont adó Taiz és Hodeidah kormányzóságokban a legfenyegetőbb. Ebben a két tartományban zajlik legintenzívebben a háború.

A helyzetet nem egyszerű megoldani, mert abban nagyon nagy szerepet játszik az országban évek óta dúló, mostanra nemzetközi konfliktussá, jelző nélküli háborúvá szélesedő polgárháború. (2017)

"A statisztikák szerint a jemeni nők hetven százaléka analfabéta, a legtöbb lány az általános iskolát sem fejezi be, mivel a szülőknek általában csak egy gyermek taníttatására van pénzük, azt pedig fiúkra költik. Bár ma már a Szanaai Egyetemre járóknak körülbelül 50 százaléka nő, tanulmányaik befejeztével a legtöbbjük nem talál munkát.

Az országban nagyon gyakori a gyerekházasság, a nyomorgó szülőknek sokszor anyagilag is megéri férjhez adni kilenc-tíz éves lányaikat. Jemenben egyébként korábban már érvényben volt egy törvény, amely megtiltotta a 15 évesnél fiatalabbak kiházasítását, ám a parlament a kilencvenes években ezt a szabályozást eltörölte, arra hivatkozva, hogy a szülőknek jogukban áll akkor férjhez adni lányaikat, amikor csak akarják. A jemeni szociális minisztérium adatai szerint 2010-ben minden negyedik menyasszony még nem töltötte be a 15. évét, amikor megköttetett a házasság.

Jemenben a férj és feleség kapcsolatát nagyon szigorú törvények szabályozzák: a többi között a nőknek még a házat sem szabad elhagyniuk a férjük engedélye nélkül, a házaséletet szabályozó passzus pedig megengedi a házasságon belüli nemi erőszakot.

Egy jemeni nőnek a "nemek" körül forog az élete. Nem kerékpározhatnak, nem maradhatnak ki sokáig a barátokkal, nem beszélgethetnek a politikáról vagy vallásról, nem halogathatják a férjhez menést, nem válhatnak el, nem járhatnak fedetlen hajjal, nem tanulhatnak tovább, nem utazhatnak egyedül, és nem lehetnek férfi barátaik. Csupán azért, mert nőnek születtek.

Sokan talán nem is hallottak még Jemenről, vagy valami távoli, talán nem is valóságos vidéknek gondolják. Pedig Jemen létezik. Egy csodálatos és titokzatos szépségű ország, amit a háttérben diktatórikus hatalmak irányítanak.

Ezt a helyet olyanok irányítják, akik háborút szítanak, vallási konfliktusokat és politikai nyugtalanságokat okoznak. A szunnita és síita vallási konfliktusok és a korrupt vezetők tönkreteszik a jemeniek életét, gazdaságát. (2016)" forrás

A jemeniek

Előfordulhat, hogy azt gondolnád, Jemen az egyik etnikailag homogénebb ország a Közel-Keleten, ha csupán azt tudnád, hogy a lakosság közel 100%-a arabnak vallja magát. Azonban sok jemeni erősen kötődik helyi, szektás és törzsi identitásához, és a politikai különbségek is mélyek, ami gyakran vitatott és néha erőszakos sokszínűséget eredményez.

A jemeni emberek jellemző tulajdonságai, szokásai, hagyományai és társadalmi berendezkedése sokrétű és összetett, mélyen gyökerezik a történelmi és kulturális hagyományaikban. Íme néhány jellemző vonás:
Társadalmi és kulturális jellemzők:

Vendégszeretet: A jemeni emberek híresek a vendégszeretetükről. Az idegenek meghívása otthonukba és megvendégelése gyakori és elvárt viselkedés. A vendégszeretetet vallási és kulturális kötelességként is kezelik.

Család: A család központi szerepet játszik a jemeni társadalomban. A nagycsaládok gyakran együtt élnek, és a családi kötelékek nagyon erősek. Az idősebb családtagok tisztelete különösen fontos.

Törzsi azonosságtudat: A jemeni társadalom jelentős részét a törzsi hovatartozás határozza meg. A törzsek közötti kapcsolatok és az ezekhez fűződő identitás nagy befolyással bír a mindennapi életre és a politikai helyzetre is.
Vallási és kulturális szokások:

Vallás: Az iszlám, különösen a szunnita és síita ágazatok, mélyen áthatja a jemeni élet minden aspektusát. A vallás nemcsak a spirituális életben, hanem a társadalmi normákban és törvényekben is központi szerepet játszik.

Qat: A qat rágása társadalmi szokás, amely a nap jelentős részét kitölti. A qat rágása közösségi tevékenység, amely során az emberek összegyűlnek, beszélgetnek és üzleteket kötnek.
Női egyenjogúság:

Nők helyzete: A jemeni nők helyzete nagymértékben függ a lakóhelyüktől és a helyi kulturális normáktól. A városi területeken a nők számára több lehetőség nyílik az oktatásra és a munkavállalásra, míg a vidéki területeken a hagyományos nemi szerepek és a korlátozások erősebbek lehetnek. A nők jogai és lehetőségei jelentősen korlátozottak, és a női egyenjogúság kérdése komoly kihívásokkal néz szembe.
Idősek tisztelete:

Idősek tisztelete: Az idősebbek tisztelete és megbecsülése mélyen beágyazódott a jemeni kultúrába. Az idősebb családtagok iránti tisztelet megnyilvánul a mindennapi életben, a döntéshozatalban és a családi tanácskozásokban.
Vérmérséklet és viselkedés:

Vérmérséklet: A jemeni emberek általában barátságosak és vendégszeretőek, de a kulturális és törzsi hagyományok miatt a viselkedésük és hozzáállásuk változhat. A tisztelet és az udvariasság alapvető elvárás, különösen az idősebbekkel és a vendégekkel szemben.

Konfliktuskezelés: A törzsi hagyományok és a törzsi igazságszolgáltatás még mindig jelentős szerepet játszanak a konfliktusok megoldásában, bár a modern jogrendszer is érvényben van.
Ünnepek és hagyományok:

Hagyományos öltözet: A hagyományos jemeni öltözetek, mint például a férfiak által viselt „jambiya” (görbe tőr) és a nők által viselt „abaya” (hosszú köpeny), még mindig gyakoriak és a kulturális identitás fontos részét képezik.

Ünnepek: Az iszlám vallási ünnepek, mint az Eid al-Fitr és az Eid al-Adha, kiemelkedő fontossággal bírnak. Ezek az ünnepek családi összejövetelekkel, közös étkezésekkel és imákkal járnak.

arcok és arctalanok - b.a. fotója

Szana-i boltosok - Elter Karcsi fotója

Ünnepi ruhában - Elter fotója

Turista etikett

Jemenben a turistának fokozott elővigyázatosságot kell tanúsítania. A viselkedésben és főleg az öltözködésben alkalmazkodni kell a helyi szokásokhoz és hagyományokhoz. Ennek megfelelően a nők részére ajánlott a zárt ruhák viselése, a mélyen dekoltált, hátat, vállakat szabadon hagyó, lenge öltözékek viselése egyáltalán nem ajánlott!

Kerülendő dolgok

Bizonyos dolgokat kerülni kell, mert helytelenítéssel találkozhatnak, és ezeket mindenképpen érdemes elkerülni a tartózkodás során.

Politika

Kerüld az Egyesült Államokról való beszélgetést — sok jemeni úgy érzi, hogy az USA „beleavatkozik” az ország ügyeibe, és több kárt okozott, mint hasznot.
Kerüld Izrael témáját — akárcsak az arab világ többi részén, sok jemeni negatív érzéseket táplál Izraellel szemben.

Vallás

Az iszlám Jemen államvallása, és minden jemeni életében fontos szerepet játszik. Akárcsak az arab világ többi részén, a vallás kényes téma. Mindig érzékenyen és tisztelettel közelítsd meg a vallási kérdéseket.

Vallási helyek látogatásakor viselkedj és öltözködj megfelelően. Néhány mecsetbe nem léphetnek be nem muszlimok. Ha nem vagy biztos, kérdezz.
Ramadán idején tartózkodj a nyilvános evéstől, ivástól, dohányzástól és rágástól. Ennek elmulasztása rendkívül tiszteletlennek számít.
Ne kritizáld vagy beszélj rosszul az iszlámról; Jemenben szigorú blaszfémiatörvények vannak.
Ne beszélj vallásról agnosztikus nézőpontból; ezt teljesen értetlenül fogadják.
Kerüld a térítéssel kapcsolatos bármilyen utalást; az áttérés Jemenben bűncselekmény.

Egyéb

Ez egy muszlim ország. Légy érzékeny arra, hova irányítod a kamerádat. Rengeteg nagyszerű fotólehetőség van minden sarkon (a kérdés általában az, mit hagyj ki az egyes képekből), de ha embereket fényképezel, mindig kérdezd meg előtte. Az „mumkin akhud sura minak?” arab kifejezés nagyon hasznos. Soha, de soha ne próbálj meg nőkről képeket készíteni, még akkor sem, ha te magad is nő vagy. Ez nagy sértésnek számít, és akár súlyosabb következményekkel is járhat. Ne próbálj fényképezni semmit, ami stratégiai jelentőségű lehet (pl. amit legalább egy katona vagy rendőr őriz). Azonban, ha udvariasan kérdezel és az őrök jókedvűek, akár emlékfotót is készíthetsz egy géppisztolyt tartó katonával!
Annak ellenére, hogy közel van a gazdagabb olajtermelő országokhoz, Jemen a világ egyik legszegényebb állama. Sok helyi számára az életkörülmények nagyon nehezek. Turistaként számíts arra, hogy a helyi kereskedők magasabb árakat kérnek tőled. Miközben tudatában vagy a jemeni szegénységnek, ne engedj az együttérzésből fakadó kísértésnek, hogy megfizesd az első árat. Az alkudozás az élet része a világ nagy részén, és minden vevőtől elvárják.
Ha egy terület le van zárva, annak nagyon jó oka van. Bármennyire is csábító lehet a bátor felfedező szerepében tetszelegni, nincs ok arra, hogy növeld az emberrablás vagy rosszabb esélyeit, hacsak nem feltétlenül szükséges.

Emellett készülj fel arra, hogy gyakran kérnek majd tőled tollat (qalam, galam) a helyi iskolák számára, valamint édességet (bonbon). Az előbbi esetben, ha van egy felesleges tollad, érdemes lehet megfontolni az adományozást. Az utóbbi esetben viszont ellenállj a kísértésnek, hogy édességet adj, mert ez elvárást teremthet a következő külföldi érkezővel szemben. Mondani sem kell, hogy ne adj pénzt („fulus!” „bizniz!”) gyerekeknek. Inkább helyi jótékonysági szervezeteknek adományozz.

Jemeni konyha, gasztronómia

A jemeni konyha jelentősen eltér az Arab-félsziget többi részétől, és valódi fénypontja lehet bármelyik jemeni utazásnak—különösen, ha helyiekkel együtt élvezheted (ez egy meghívás, amit a látogatók gyakran kapnak, még többször, mint amire számítanak).

Főételek:

Salta: Ez a jemeni konyha jellegzetes étele, egy húsalapú pörkölt, amit görögszénával fűszereznek és általában a főétkezés végén szolgálnak fel. Az íze elsőre meglepő lehet az újoncok számára, de mindenképpen érdemes megszokni.

Mandi: Egy népszerű húsos és rizses étel, amely a Hadhramaut régióból származik. A mandi különlegessége abban rejlik, hogy a húst agyagkemencében sütik, és a rizs fölé akasztják, így a húslé a rizsre csepegve főzi azt meg.

Desszertek:

Jemeni méz: Különösen híres az egész régióban, és a legtöbb desszert bőségesen tartalmazza.

Bint al-sahn: Egyfajta lapos tésztaétel, amit mézzel öntenek le.

Jemeni mazsola: Szintén érdemes megkóstolni.

Egyéb érdekességek:

Qat: Noha nem étel, érdemes megemlíteni a qat levelet, amit szinte az egész jemeni lakosság rágcsál ebéd után egészen vacsoráig. A növényt az egész országban termesztik, és a helyiek szívesen kínálják meg vele a látogatókat. A qat rágása művészet, de az alapötlet, hogy a kis, puha leveleket és ágakat (a keményeket nem) rágják, és egy nagy golyót formálnak belőlük az arcukban. A qat enyhe stimuláns hatású, étvágycsökkentő és álmatlanságot is okozhat. Azonban a qat rágása számos egészségügyi problémát is okozhat, beleértve a száj- és nyelőcsőrákot, így óvatosan érdemes fogyasztani.

Italok:

Jemen hivatalosan száraz ország, azonban nem muszlimok maximum két üveg alkoholos italt hozhatnak be az országba, melyeket csak magánterületen fogyaszthatnak el. Nyilvánosan alkohol hatása alatt mutatkozni nem ajánlott.

Sokféle gyümölcslevet és üdítőt lehet kapni, de kerülni kell a lepukkantabb gyümölcslé boltokat, mivel azok csapvizet is használhatnak alapként. A jemeni teát (shay) és kávét (qahwa vagy bun) gyakran fogyasztják étkezéshez. A jemeni kávé jóval gyengébb, mint a félsziget más részein található erős török kávé.

A csapvizet kerülni kell, de palackozott víz szinte mindenhol kapható, akár hűtött, akár szobahőmérsékletű változatban.

Fotóegyveleg

Elter Karcsi fotói

Vissza az elejére

« vissza

Kommentek

Kovacs Magdolna, 2022. 07. 07. 08:56
9 napot töltöttünk itt el néhány mondatban összefoglalom az itt tapasztaltatkak.Catania nagyon szemetes és büdös ezért nem ajánlom senkinek hogy itt szálljon meg.Taormina környékén sokkal szebb és tiszta környezet van szálláshoz és strandoláshoz egyaránt.
Mi tömegközlekedve jártunk be itt mindent itt felhivnám az utazók figyelmét arra hogy így sokkal olcsóbb de kaotikus a közlekedés.A buszok vonatok nem közlekednek túl sűrün nagyjából másfél óránként de volt olyan nap is amikor délután négyig nem indultak el a buszok az okát nem tudtuk meg.A vonaton kötelező au FFP2-es maszk de itt is a kalauztól függ hogy mennyire tartatja be.Volt olyan vonat amelyre maszk nélkül is fel lehetett szállni de olyan is hogy leszállitottak minket mert csak orvosi maszkunk volt a következő vonatra másfél óra múlva tudtunk gelszállni ahol ismét mindegy volt milyen tipusu maszkod van.A látnivalók szépek de a nagy melegtől élvezhetetlenek júliús augusztusban ezért tavasszal ősszel ajánlom az utazást ide.Catania strandjai többnyire köves lávafolyásosak de van homokos partja is a La Playa itt több kilóméteren keresztül váltakoznak a szabad és fizetős strandok,mi a Playa Azurrot próbáltuk ki .Ezt több busszal is meg lehet közelíteni D ,L-EX.
Taormina környékét a Hopp On Hopp Of busszal érdemes bejárni10 euro 1 db. jegy több útvonalon közlekedik három szinű járat amelyekről át lehet szállni.
Az olasz konyhában nem csalódtunk isteni tésztaételeket ettünk,kitűnő pékárukat lehet itt kapni az árak kicsit borsosak de megéri.Közért árak nagyjából az otthoni áraknak felelnek meg.Cataniában a piacot nem szabad kihagyni halpiac zöldség és ruhapiac egybe folyik utcákon keresztül hatalmas kinálattal és jó árakkal találkozunk itt.

adrian drive, 2020. 01. 21. 09:47
Sziasztok, írtam egy hosszabb cikket a szicíliai utamról, itt érhetitek el:

https://adrian-dr.com/2020/01/04/szicilia-a-foldre-csokolt-sziget/

Remélem, kedvet csinál! ;)

úti kritikus, 2019. 12. 15. 10:42
Helyesen : Piazza Carlo Alberto - vasárnap kivételével minden nap

úti kritikus, 2019. 12. 15. 10:41
Ország Péter!

A Catania-i piacok természetesen télen is nyitva tartanak, hiszen ezeket a helyi lakosság látogatja. A halpiac (Pescherie) zseniális. Másik: a Piazza Carlo Alberto-n mindennap van piac, persze délelőtt van igazán mozgalmasság.
Vasárnap és más napokon délutánonként nincs piac.
Január végén napközben 14-18 fok van, szóval a szabadtéri piacozásnak nincs hőmérsékleti akadálya...

Péter Ország, 2019. 12. 12. 12:17
Sziasztok!
Cataniába megyünk 2020 január végén 4 napra. Merre találunk állandó piacot, ami januárban is működik?

Bálint, 2019. 11. 25. 23:13
Erdeklodni szeretnek , hogy dombornyomott kartya nelkul tudunk-e autot berelni?

Dávid, 2018. 12. 01. 20:38
Rövid kis film 2018 Novemberi utazásról Catania,Taormina ,Siracusa
20 fok volt

https://youtu.be/HCz5PgYIkn4

úti kritikus, 2018. 07. 13. 15:31
Jellemzően 40 percenként indul komp.

úti kritikus, 2018. 07. 13. 15:28
Nikolett,
A Villa San Giovanni-Messina autós kompjáratra már az A3 autópálya végén lévő kijáratnál is lehet venni jegyet, picit olcsóbban is, mint a kikötőben. Ha a kikötőben vesszük meg a jegyet, akkor be kell állni az autóval a sorba, és az egyiketeknek oda kell fáradni a pénztárhoz (olaszul: biglietteria)oszt megvenni a jegyet a kompra felmenetelt megelőzően. Nem KOMPlikált...

Matuszka Nikolett, 2018. 07. 13. 14:24
Kedves Utazók!
Azok akik autóval mentek Sziciliába, azok kompra vettek előre jegyet? Vagy a kikötőben ezt megtudjuk tenni? Kb 20 perc a komp út, milyen gyakran mehetnek a kompok? Tudna ebben valaki segíteni? Előre is köszönöm!

andira72, 2018. 05. 19. 10:33
Kedves Ildikó!Nekünk Hedvig Tóth Antonino Mazzola lesz az idegenvezetőnk. Ők kint élnek. Nagyon kedvesek. Facebookon megtalálod őket.

Dániel, 2018. 02. 28. 20:14
Sziasztok!

Párommal idén márciusban szeretnénk körbejárni Szicíliát bérautóval és érdeklődnék, hogy valakinek van útitervajánlata (napokra lebontva), sokat segítene az utazásunk megtervezésében.
Köszönettel

Ildikó, 2018. 01. 22. 07:44
Sziasztok!
Tudna valaki ajánlani idegenvezetőt Sziciliában? Vagy akár Cataniában?
Köszönöm!

Antal Erika, 2017. 10. 19. 21:55
Nagyon jó leírás, sok hasznos infóval! Mi jövő év november végén-december elején mennénk Szicíliába, így az érdekel, hogy milyen ott a tél, a turizmus szempontjából mennyire élhető/élvezhető. A hideg idő nem zavar, csak lehessen busszal/vonattal utazgatni.

Alica, 2017. 09. 17. 12:53
Sziassztok, Szeretnék tanácsot kérni, hogy 5 napra megyünk barátnőmmel Catániába, még nem foglaltunk szállást, hol érdemes foglalni, ha szeretnénk egy helyben maradni, pihenni, fürdőzni, sétálgatni? Lesz még erre megfelelő időjárás? Tudna nekünk valaki tanácsot adni ? Előre is köszönjük.

úti kritikus, 2017. 08. 02. 16:57
Ildikó!
Cataniában van egy külön kis vasúti állomása (Borgo etrómegállónál, via Caronda) a Ferrovia Circumetnea vasútvonalnak. Randazzo állomáson kell leszállni és onnan busz visz fel az Etnára. A vonatjegy oda-vissza 8,20 euró.

Cataniából Palermóba gyorsabb busszal (2 óra 40 perc), a vonat legalább 4 óra.

Ildikó, 2017. 08. 02. 14:43
Szia!
Szeretném megkérdezni!hogy Catániából hogyan jutunk el az etnához egyénileg?
Pár nappal később Palermoba szeretnénk utazni vonattal, vagy busszal érdemes menni?

Emese, 2017. 06. 20. 17:16
Sziasztok! Azt szeretném kerdezni, hogy tud-e bárki bármit arról, hogy a menekültek mennyire árasztották el a szigetet az elmúlt időszakban? Észrevehető egyáltalán, hogy több hajó is ott kötött ki?
Köszönöm a válaszokat!

Sandor, 2016. 09. 13. 09:05
T.utikritika, valahol olvastam, hogy gyönyörű vízesés van Etna és az északi part között a hegyekben. Most itt vagyunk Catania közelében. Ha tudnak gyorsan válaszolni holnapra szép program lenne, nejem imádja a vizes helyeket

úti kritika, 2016. 07. 28. 22:01
Kedves Emese,
Minden nagyobb hotelben, sok üzletben, benzinkutaknál, busz-, komp- és vonatjegyek vásárlásánál használható a bankkártya. Autóbérlésnél pedig, csaknem mindenhol alapfeltétel a bankkártyával fizetés, de legalábbis a kaució biztosítása.

Emese, 2016. 07. 28. 21:44
Üdvōzlöm! Az érdekelne,hogy mennyire jellemző a bankkártya használat. Milyen típust fogadnak el inkább? Vagy érdemesebb készpénzzel számolni? Válaszát előre is köszönöm.

Krisztina, 2016. 05. 22. 07:00
2016.07.21 -28 között Trapani - Palermo-Cataniában leszünk .
Ha valakit érdekelne , szívesen látunk az autóban társakat , így mindenkinek olcsóbban jön ki az út . 22 Palermo ( Zingaro Nemzeti Park ) 23 Palermóból Cefalu és Polina , Castelbuono stb ) ,25 Cataniából Etna és Taormina- Isola Bella :-) Ha érdekel írj emailt .

D.Netti, 2016. 04. 29. 14:22
sziasztok! Tanácsot szeretnék kérni, először szeretnénk Szicíliába menni, de ott szeretnénk összeházasodni is, egy kisebb falucskát kerestünk volna, van erre kint lehetőség? És hova lenne érdemes menni, ti mit ajánlanátok? nagyon köszönöm

Bandicsku, 2016. 04. 18. 14:37
Sziasztok!
Nyáron Szicíliát szeretnénk meglátogatni, szállást Taorminában nézünk. Olvastunk a közlekedést érintő kaotikus állapotokról, ezért lehet, hogy bérautó helyett tömegközlekednénk! :) Van olyan busztársaság, aminek járati az egész szigetre kiterjednek? Pl az Interbus honlapján nem találtam lehetőséget Taormina-Siracusa viszonylatra sajnos!:( Vonat is egyetlen db jár az italiarail szerint, naná, hogy este!
A 2. kérdésem, hogy Taormina városában illetve a közelében van-e olyan kis helyi utazási iroda, ami korrekt áron szervez a környékre kirándulásokat, pl Etna, Lipari szigete, stb! :)
Köszönöm a választ!
Üdv: Szandi

úti kritikus, 2016. 03. 01. 17:24
Milazzo és Vulcano között van kompjárat szezontól függő gyakorisággal közlekedve. Az Ustica Lines nevű hajótársaság az egyedüli, aki kompot működtet e relációban. Komppal másfél órás az út (hajóval csak 45 perc).

Valójában Volcano szigetén semmi szükség nincs autóra, szóval érdemesebb a járműt Milazzoban hagyni. Volcano nagyon kicsi, sok minden gyalogtávolságra van. Legfeljebb mopedet érdemes bérelni. Normál méretű autóval nem is kényelmes közlekedni a sziget keskeny útjain.

Tény és való, hogy Milazzoban nincs sok parkolási lehetőség azok számára, akik hátra akarják hagyni a járművet, amíg Volcano szigetén (vagy más kis szigeten) időznek. Van egy Garage delle Isole nevű parkoló, 600 méterre a kikötőtől. A parkolóból ingyenesen szállítják minibusszal a turistákat a kikötőbe.

Van egy parkoló a via G. Rizzo címen. A kikötőtől 100 méterre is van egy parkoló.

Ezek mind biztonságos, őrzött parkolók!!! Napi 10-12 euró körüli a parkolási díj.

> Tisztelt Útikritika!
>
> Szeptemberre van szállásfoglalásunk Vulcano szigetére, előtte bérautóval (Catania reptér) szeretnénk Szicíliában nézelődni, majd Vulcano után autóval visszajutni Cataniába. Nem találok viszont olyan kompjáratot, amely autóstól átvinne Vulcanóra, lehet, hogy nincs is? Gondolom, Vulcano szigetén korlátozott lehet az autózás, de akkor mit lehet tenni a bérautóval? Milazzo-ban hagyni? Azt nem szívesen tenném. Felvilágosításukat és tanácsukat előre is köszönöm.
>
> Tisztelettel B. Z.

T.Máté, 2016. 02. 27. 08:51
Sziasztok!

Idén szeretnénk Szicíliára menni nyaralni. Amiket eddig olvastam azok alapján arra jutottam, hogy inkabb a keleti részen van több olyan hely amit mindenképpen meg kell nézni. Abban szeretnék segítséget kérni, hogy melyik városban érdemes szállást keresni? A lényeg, hogy jó kiindulási pont legyen, legyen azért jó (homokos strand) és mivel fiatalok vagyunk legyen nyűzsgés. Előre is köszönöm a tanácsokat, segítséget.
Máté

úti kritikus, 2015. 05. 25. 18:01
Kedves Erika!
Giardini Naxosnak van néhány homokos strandja. A Recanati nevű szabadstrand jó széles és van parkolási lehetőség. Ezen a strandon azonban a víz gyorsan mélyül, ráadásul gyakran hullámos a víz.
A Schisó nevű strandnak finom, aranysárga fövenye van. Ennek a strandnak van fizetős és ingyenes része is. A San Giovanni is finom homokos strand, a víz nagyon szép átlátszó. Itt lassan mélyülő a víz, legalább is ez a jellemző.
Taormina strandjai inkább kavicsosak. A Spisone strandnak van némi homokos része.
Letojanni nyaraló településnek van elég szép homokos strandja.
Augusztusban mindezen strandokon tömegnyomor van!

Erika, 2015. 05. 25. 12:37
Szia ! Szeretnék tanácsot kérni,hogy Taormina ,vagy Giardini Naxos nyilvános strandjai közül hol van homokos lassan mélyülő strand rész és mennyibe kerül?Szállodák strandjait igénybe lehet venni?Kocsival mennénk parkolás megoldható? Köszi a választ.

úti kritikus, 2015. 05. 23. 10:46
Melinda! Ez ugyan nem kerek válasz, de talán csekélyke támpont:
http://utikritika.hu/olaszorszag/szicilia/trapani_tartomany

Melinda, 2015. 05. 22. 13:45
Sziasztok,

Az É-Ny-i partról van valakinek tapasztalata? ( Castellammare del Golfo vagy San Vito Lo Capo) Kevésbé turistás, inkább autentikus helyet keresünk, ahol szép a tenger, lehet snorizni, búvárkodni.

Köszi előre is.

Rózsa Ati, 2015. 05. 18. 19:01
Sziasztok!
Érdeklődni szeretnék,hogy helyi járatokkal látogathatóak-e a látványosságok+az Etna mert szívesen elkerülném a fakultatív program és a bér autó által generált többlet költséget.
A szállodánkban sajnos nincs fél panzió ezért még a reggelin kívűli étkezéseket is meg kell oldanom lehetőleg minimális költségből.
Az ötleteket előre is köszönöm

Agnese, 2015. 04. 28. 13:42
T. Úti kritikus!
Köszönöm gyors és korrekt válaszukat! Még felmerült egy probléma a vasúti menetrenddel kapcsolatban - mást olvastam a trenitalia és az italiarail oldalon, mást mondott a nemzetközi információ. Cefaluból végül a repülő miatt május 24-én kellene Cataniába mennünk (és ott megszállni egy éjszakára), de a járatok nem egyértelműek.
A trenitalia szerint Pünkösdkor egyáltalán nincs közlekedés(?), a másik helyen délutánra találtam 3 átszállós vonatot:
14.01-18.39, 16.03-20.34, 17.09-20.29 (ez az utolsóra pedig az italiarail-nél nem jár).
Árakat is néhol közölnek, néhol nem.
Ha tudnának még ebben segíteni, nagyon megköszönném.
Üdvözlettel
Agnese

úti kritikus, 2015. 04. 27. 13:36
Agnese!

Azért az autóbérlés alternatíva ötletemet valamennyire visszavonom, mert nem olcsó mulatság csak erre az egy Cefalú-Catania reptér útra erre befizetni.

Főszezonban 23 000 forint felett van. Ugyan bérelhető már kisméretű autó, a depozit mértéke viszont függ a szolgáltatótól, az autó típusától, és a bérlés hosszától is. Szicíliában különösen magas a deposit mértéke, átlagosan 500-1500 EUR közé tehető az összeg, amit zárolnak a kártyán, és később oldják csak fel (akár hetekre).

úti kritikus, 2015. 04. 27. 12:01
Agnese!

A legkorábbi vonat Cefalúból 6 óra 7 perckor indul és 9.48-kor van Catania főpályaudvarán. Szóval ez a hajnali vonatozási megoldás nem működik. Eleve minden esetben át is kell szállni egyszer, és 4-5 órás az utazás (12 euró körül van a jegy). Sokan e viszonylatban inkább autót bérelnek és azzal 2 óra 15 perc alatt lenyomják a Cefalú-Catania reptér utat (177 km, döntő része autópálya). Még az is lehet, hogy az autóbérlés olcsóbb, mint a Catania-i szállás. Reggel hatkor el kell indulni, hogy tuti legyen.

úti kritikus, 2015. 04. 27. 11:38
Agnese!

Az első kérdésedre a válasz: Van busz Catania repülőteréről Giardini Naxos-ba. 1 óta 15 perc a menetidő, és 8,20 euró a viteldíj. Óránként, óra 45-kor indulnak a buszok, reggel 6 óra 45 és 21.45 között.

Agnese, 2015. 04. 26. 23:50
Még egy másik kérdésben is tanácstalan vagyok. Cefaluban fejezzük be a sziciliai utunkat, onnan viszont nem találtam korai vonatot Cataniába. Hazaútnál a repülő indulásához 9.30-ra kell Catania Fontanarossán lennünk. Létezik-e hajnali vonat, amivel ez lehető lenne, vagy az utolsó éjszakára a biztonság kedvéért keressünk inkább már Cataniában szállást? (holott még ezt is lefoglaltuk Cefaluban...)
Válaszukat előre is köszönöm.

Agnese, 2015. 04. 26. 23:45
T. Útikritikusok! Olvastam, hogy Catania repülőteréről a 457-es busszal lehet legolcsóbban Catania belvárosába (vasútállomás) jutni, illetve azt is, hogy Catania és Taormina között közvetlen távolsági buszjárat van. A kérdésem: Catania és Giardini Naxos között is van járat? A repülőtérről szeretnénk Giardini Naxosba eljutni.

úti kritikus, 2015. 04. 12. 21:15
Kedves Andrea!
Catania és Taormina között van közvetlen távolsági buszjárat. Az Etna Transporti busztársaság délelőtt és késő délután óránként közlekedik. Déltől, a szieszta idején ritkábban közlekedik ez a járat. A menetidő Cataniából Taorminába egy óra és 10 percet vesz igénybe. Egy útra a menetjegy ára 4,90 euró.
Cataniában a Via Liberta utcán lévő buszállomáson lehet felszállni erre a járatra. Taorminában a központtól pár percre történik az érkezés.

Cataniából a legkorábbi busz 7-kor indul, Taorminából 21 óra 25-kor indul vissza az utolsó busz. Azért érdemes ezeket a menetrend adatokat Cataniában ellenőrizni.
úti kritikus

Andrea, 2015. 04. 12. 19:08
Üdvözlöm
A segítségét szeretném kérni
Hogyan tudunk eljutni tömegközlekedéssel Cataniából Taorminába úgy hogy aznap vissza is szeretnénk jönni.
Köszönöm
B.Andrea

úti kritikus, 2015. 03. 26. 14:03
Kedves Krisztina! Dombornyomott kártyát elfogadnak mindenhol, de sok szolgáltatónál előfordul, hogy a Raiffeisen Bank által kibocsátott kártyákat nem, ezt jelzik a feltételekben.
A kauciót minden szolgáltató saját maga határozza meg, a bérlésnél általában nem látszik az összeg vagy csak min. összeget tüntetnek fel. Közvetlenül a szolgáltatónál lehet megérdeklődni, hogy adott helyen mennyit zárolnak. Általában min. az önrész összegét + adó, utóbbi Szicíliában +22%.
Legutóbbi autóbérlésünknél min. 500 EUR + 22% adó volt feltüntetve, ez egy alacsony kategóriájú autónál.
Amúgy itthon, a Vistánál érdemes a leginkább előre elintézni az autófoglalást. Nagyon értenek hozzá.
Úti kritikus

Ferenczi Krisztina, 2015. 03. 26. 07:06
Üdvözletem!
Érdeklődnék, hogy Hitelkártya nélkül, csak dombornyomott bankkártyával tudunk-e autót bérelni a szigeten és igaz-e, hogy horror több 100ezer forintos kauciót kérnek el a kölcsönzők? Köszönöm előre is a válaszokat!

Rarpi, 2015. 03. 24. 21:06
Nemrég kint voltam egy nagyon jó kis városban, amit mostanában nagyon felkaptak az olasz tévések egy országszintű tv-s városszépség vetélkedőversenybe (google: Il Borgo dei borghi), ahol sok körből ki lett választva, és most egész Szicíliát képviseli a többi északi olasz régiókkal szemben. Ajánlom mindenkinek. Montalbano Elicona a település neve. Nagyon szép festői tájban van, gyakorlatilag egy sziklacsúcson van az egész, háttérben panoráma, lehet látni a Tirrén tengert, a hegyeket és majdnem az összes szigetet a Lipari Szigetek közül, plusz a Milazzo-i félszigetet. A városka hangulatos, mostanában jobban fejlesztik a központot is. A vendéglők, bárok stimmelnek,kb. ugyanaz érvényes, mint amit fent leírtak róluk. A hegyi utak viszont durvák, szűkek, kátyúsak, és néhol van, hogy az út fele hiányzik, mert a meredekebb részeknél a bevágás alatti részeket a sok földcsuszamlás leviszi. De a kilátásért és a környékért nagyon megéri.(szerintem)

Úti kritikus, 2015. 03. 22. 09:48
Kedves Mariann!

A fenti tartalmunkba a Giardini Naxos résznél új szövegrész került be, ami részben választ tud adni kérdéseire.

Mariann, 2015. 03. 22. 08:25
Sziasztok!
Aki járt már Giardino Naxoson legyen szives irja meg milyen hely. Milyen messze van az apartmanoktol a tengerpart, milyen a tengerpartja, van-e óvaros része, piac, mit érdemes megnézni, milyen látnivalók vannak ott.
Előre is köszönöm: Mariann
E-mail címem: mamboitaliano@citromail.hu

Kriszta, 2015. 03. 11. 22:39
Szia ! Azt szeretném kérdezni ,hogy mennyibe kerül az autó bérlés,és melyik cégnél éri meg jobban autót bérelni ?
és ha vegyes pihenésre vágyunk tengerpart és városnézés akkor a város melyik részén érdemesebb lakni.
a strandok fizetettek ?

Úti Kritika, 2015. 01. 27. 09:42
Kedves Zsuzsa!
3 nap alatt kocsival Taorminát, Cataniat és Siracusa-t semmi esetre se hagynánk ki. Persze érdeklődéstől is függ, de javasolt az Etna meglátogatása is. Ami kicsit távolabb van, de megéri még, az Cefalú.

Zsuzsa, 2015. 01. 25. 20:17
Kedves Utazók! Váratlanul kaptunk két repülőjegyet Cataniába és 3 éjszakát tölthetünk Szicíliában. Tanácsot kérnék, hogy melyek azok a helyek, amelyeket semmiképpen ne hagyjunk ki. Szeretnénk a keleti parton maradni
Bérelnénk autót, de a legendásan kaotikus közlekedés miatt szorongunk kicsit. Előre is köszönöm a tanácsokat.

Úti Kritikus, 2015. 01. 21. 17:39
Kedves Ági nagyi!
Azt tudjuk megerősíteni, ami a weben is fellelhető - a buszok reggel 8:15-kor indulnak és délután 16:30-kor jönnek vissza. Ennek az az oka, hogy az átlagos turista-program a hegyen több órás is lehet, ha a túrázást és az idegenvezetést vesszük. Alternatív megoldás az autóbérlés, amivel szabadon közlekedhetnek, de 7 fő részére nagyobb (vagy 2 db) autóra van szükség, ami szintén nem olcsó.

Ezen kívül viszont van még más megoldás is:

Az egyik egy szervezett túra lenne, amit utazási partnerünkön, a Vista Utazási Irodák Kft.-n keresztül tudnak igénybe venni. A Vista helyi (szicíliai) partnere összesen 94 900 forintért saját privát transzferrel visz fel a hegyre (1800 méterre) és egy 4 órás időtartamot garantál, amíg a kirándulás tarthat, utána pedig vissza is szállítja a csapatot a városba. Ebben nincs benne idegenvezetés vagy jegyek a dzsiptúrára/felvonóra - azok igény esetén külön fizethetők.

A másik lehetőség a városból taxival felmenni, ami a web szerint 4 főre számítva kb. 150 EUR + 18-20 EUR/óra a várakozási díj a visszaút előtt. Nyilván mivel Önök 7-en vannak, így ez jóval drágább is lehet (kb. 2x ennyi), tehát nagyjából ugyanabban az árfekvésben van, mint az első verzió - persze itt számolni kell a taxizás minden kockázatával és a taxit is Önöknek kell leszervezni, valamint a várakozási díj is adott esetben drágább lehet.

Ági nagyi, 2015. 01. 20. 21:57
Kedves Utazók!
Segítséget szeretnénk kérni.Szombaton utazunk Catániába 4 gyerek és 3 felnőtt.
Hétfőn szeretnénk elmenni az Etnára vezető felvonó lábához, de nem egész napra. Van valakinek javaslata hogyan lehet megoldani? Sajnos nem találok menetrendet. A reggel 8.15-kor induló , s csak késő délután visszainduló buszt nem merjük bevállalni, mert a gyerekek
kicsik, (2,7,9,10 év), de szeretnék látni az Etnát, s követ gyűjteni.
Kösz a segítséget! Ági nagyi

Úti Kritikus, 2015. 01. 19. 11:32
Kedves Gergelyné!
Bizton állíthatjuk, hogy ezek csak mendemondák, már csak abból az apropóból is, mivel Szicília jóformán a turistákból él. Ha valaki mégis modortalanságot vagy barátságtalan hozzáállást vél felfedezni a helyiek részéről, annak valószínűleg az az oka, hogy nem nagyon beszélnek idegen nyelveket (pl. angolt) - így pl. az útbaigazításra nem igazán kaphatók. Persze ez a vendéglátóhelyekre ritkán lehet igaz - hiszen azok a turistáskodásra vannak berendezkedve!

Ami az autólopásokat illeti, semmivel sem jellemzőbb, mint máshol. Lehetnek veszélyesebbnek tűnő környékek, de általánosságban azért nem ez a megszokott - legalábbis utazók beszámolói alapján. A parkolás szállodáknál többnyire megoldható, 10-15 EUR/éj áron. Ha valahova kirándulnak, akkor viszont az utcán - jól látható helyen, gondosan lezárva a kocsit - biztosan minden gond nélkül le tudnak parkolni. Ne hagyjanak a járműben szem előtt értékes tárgyakat (pl. fényképező/tablet/laptop) vagy annak látszó csomagot (teli szatyor) és akkor a feltörésektől sem kell tartani. A csomagtartóba se leparkolás után pakolásszanak, hanem még korábban - elkerülendő a kifigyeléseket. De ez szinte már-már megszokott gyakorlat kell, hogy legyen itthon is vagy bárhol a világban autózva. :)

hittig n gergelyne, 2015. 01. 17. 21:14
Kedves utazók.
Tanácsot szeretnèk kèrni.Idèn megyünk elöszőr sziciliába ès aggaszt amit a könyvek irnak miszerint sziciliába nem szeretik a turistákat ès hogy lopják ès feltőrik a bèrautokat.
Van ebben valami?hol èrdemes parkolni?a szállodáknak van parkolojuk?
Nagyon megköszönnèm a választ.
Előre is köszönöm

Új hozzászólás beküldése

* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon

Szicília - akciós utazások!!!
VISTA ajánlatok

Autóbérlés Szicíliában!!!
Online autóbérlés a Vistánál
Béreljen autót itthonról online - kellemetlenségek nélkül!

KAPCSOLAT

utikritika [kukac] utikritika.hu

Útikritika.hu

SZÁLLÁSFOGLALÁS

IMPRESSZUM